iPon Cikkek

Glare – Nem ragyog fényesen…

Dátum | 2013. 11. 05.
Szerző | dragon83
Csoport | JÁTÉK

Gyakran hozzuk fel példaként az indie fejlesztőket, ha kreatív videójátékokra terelődik a szó, hiszen szinte havonta jönnek ki olyan nagyszerű alkotások, amelyek próbálnak valami újat mutatni, legyen szó akár játékmenetről vagy látványvilágról, esetleg a kettőről egyszerre. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kis létszámú, független fejlesztők munkái között sem minden arany, ami fénylik, bizony náluk is becsúsznak rosszul megtervezett, befejezetlen, vagy épp csak szimplán fantáziátlan játékok. Sajnos ezúttal is egy ilyen program akadt a kezünkbe, amelyet a Phobic Studios készített. Nem véletlenül nem cseng ismerősen sokaknak a fejlesztők neve, ez a csapat ugyanis korábban csak kisebb, mobiltelefonokra készült játékokat tett le az asztalra. A cikkünk témáját nyújtó Glare az első számítógépre megjelent alkotásuk, melyet a Unity motort felhasználva készítettek el.

A 14 euróért, azaz kicsivel több, mint négyezer forintért beszerezhető játék egy oldalnézetes akció-platformer, melyben a gonosz Ramora lényektől kell megmentenünk a világot. A játékos a fény harcosát, Shinert irányítja, aki képes visszaszorítani a mindent elemésztő sötétséget. A játék története ennyiben ki is merül, nincsenek további szereplők, átvezető videók és különféle sztori morzsák, a hangsúly a játékmeneten van. A Glare játékmódjainak felépítése rendkívül egyszerű, ugyanis mindössze egy hat pályából álló egyjátékos szekció kapott helyet benne, melynek szavatossága sajnos nem ostromolja az egeket. Ügyességünktől függően 3-4 óra alatt be lehet fejezni a játékot, újrakezdeni pedig legfeljebb azért lehet érdemes, hogy az egyes helyszíneken elrejtett tárgyakat megtaláljuk.

A játékmenet alapvetően nincs túlbonyolítva, egy-két elemet leszámítva semmi olyat nem láttunk benne, amellyel ne találkoztunk volna más játékokban. Karakterünkkel haladunk előre a szakadékokkal, tüskés növényekkel, vagy épp lávával teli pályákon, melyeken időről időre rusnya Ramora lények támadnak ránk. Szerencsére ezekkel szemben nem vagyunk védtelenek, a birtokunkban lévő különleges fénycsóva, és energiafegyver segítségével felvehetjük a harcot az ellenséggel. Bár előbbivel nem tudjuk elpusztítani a szörnyeket, de elriaszthatjuk őket a közelünkből, ami különösen akkor jön kapóra, amikor egyszerre sokan vetik ránk magukat, és nem tudjuk azonnal lelőni az összes rondaságot. Ami a további lehetőségeket illeti, a hat pálya mindegyikén találhatunk olyan pontokat, amelynél hősünk egy újabb képességgel gyarapodik, így juthatunk hozzá a dupla ugrás, a siklás, vagy épp a gránáthajítás lehetőségéhez, amelyeknek nagy hasznát fogjuk venni. Sajnos nem mi magunk fejlesztjük magunkat, nincs egy külön fejlődési fa, ahol mazsolázhatunk a skillek között, hanem minden automatikusan történik, amikor elérünk a pályák adott pontjára. Visszatérve az ügyességi részekre, ezek az esetek nagy részében nem túl nehezek, de időről-időre azért bele fogunk szaladni egy-egy olyan részbe, amit többször is újra kell kezdenünk. Ezek egész kreatívra sikerültek, gyakran kell kombinálnunk az ugrást, a fénycsóvánk használatát és a lövöldözést. Egyes helyszínek például tele vannak olyan pályaelemekkel, amelyekre csak akkor lehet rálépni, ha megvilágítjuk őket, anélkül ugyanis átesünk rajtuk, mintha csak szellemek lennének. Amikor aztán ide-oda kell ugrálnunk az ehhez hasonló felületeken, miközben folyamatosan szörnyek támadnak ránk, alattunk pedig tüskés indák próbálnak halálra szúrni bennünket, nos, ekkor már jobb, ha felkötjük a gatyánkat, és magabiztosan markoljuk a kontrollert.
Ha már szóba került a kontroller, érdemes kitérni a Glare irányítására, hiszen minden platformernek ez az egyik legsarkalatosabb pontja. Szerencsére a játékban ezzel nincs probléma, hiszen kifinomultan tudjuk mozgatni hősünket. Viszonylag megengedő egyébként a vezérlés, ugrások közben nem kell milliméter pontossággal megtervezni a mozdulatainkat, a falon ugrálás is magától értetődően működik, nem emiatt fogunk tehát elakadni valamelyik pályán. A nagy kérdés, hogy vajon gamepaddel, vagy egérrel és billentyűzettel érdemes nekivágni a kalandnak? Platformjátékról lévén szó, a legtöbb esetben ilyenkor automatikusan rávágjuk, hogy gamepaddel, ám ezúttal inkább az utóbbi kettőst kell ajánlanunk. Nem mintha előbbivel nagy gond lenne, hiszen első körben mi is azt használtuk a tesztelés során. Ám az ugrálós részek mellett nagy szerepe van annak, hogy pontosan és gyorsan tudjunk célozni a fénycsóvánkkal, illetve a fegyverünkkel, ezt pedig egérrel könnyebben meg tudjuk tenni.

Az eddig elmondottak alapján egy nem túl kiemelkedő, de élvezhető alkotás bontakozhat ki a Kedves Olvasó lelki szemei előtt, nekünk mégis azt kell mondanunk, hogy nem szórakoztunk túl jól a Glare-rel. Ennek oka, hogy rendkívül gyorsan unalmassá, és monotonná válik a játékmenet, ráadásul semmilyen téren nem tud az átlag fölé emelkedni a program. A legutolsó, hatodik pályát leszámítva például minden helyszín egy kaptafára készült, hasonló a felépítésük, a rajtuk található akadályok és az ellenségek is. Természetesen ahogy haladunk előre a játékban, egyre összetettebb és nehezebb ügyességi részek várnak ránk, de a pályák stílusa nem sokat változik. Kis túlzással csak az különbözteti meg őket, hogy más-más textúrákat húztak rájuk, a jeges részek kékek, a lávavilág pedig vörös, de a kialakításuk hasonló. Az ellenfelek sem túl változatosak, alig négy-öt típus kapott helyet a játékban. Ez még önmagában nem lenne nagy probléma, de azt már nehezebben nyeltük le, hogy a pályák végén mindig ugyanabba a főellenfélbe futottunk. Mindössze annyi különbség volt az egyes boss harcok között, hogy mindig szerzett egy újabb támadási formát az utunkat álló lény. Becsületükre legyen mondva, bőven tartogatnak kihívást ezek az összecsapások, volt például olyan csatánk, amelyet tucatnyiszor kellett újrakezdenünk, mert nem tudtuk legyőzni ellenfelünket.

Végül vegyük górcső alá a grafikai megvalósítást és a hangzásvilágot is, de ne túl nagy reményekkel. Sajnos itt sem szolgálhatunk ugyanis jó hírekkel, hiszen a látványvilágot tekintve sem emelkedik ki a Glare a mediokritásból. A főszereplő animációja kezdetleges, ami főleg az ugrásoknál érhető tetten, a környezet pedig sem részletességét, sem színvilágát illetően nem hagyott mély nyomott bennünk. Még ennél is fájóbb, hogy a zenék is teljesen jellegtelenek lettek. Unalmas, a legkisebb mértékben sem emlékezetes számokat vagyunk kénytelenek hallgatni a platform és akciórészek közben. A képernyőn látott eseményektől függően dinamikusan változó zenékből sem hallhattunk túl sokat, pedig a játék adatlapja szerint ilyen is van a játékban.

Mindent összevetve a Glare nem lett rossz játék, inkább csak fájóan középszerű, ami talán még rosszabb, mint egy gyenge alkotás. Ha leülünk elé, kis adagokban élvezhetjük a korrekten sikerült játékmenetet, ám hamar rá fogunk jönni, hogy a pályák túlságosan egyformák, a grafika és a zene pedig nem ragadja magával az embert. Így jelenlegi áron még a stílus rajongói számára sem ajánljuk a játékot, ajánlott megvárni egy ötven százalékos leértékelést. Értékelés: 4/10 Platform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!