iPon Cikkek

Gondok lehetnek a dinoszauruszok családfájával

Dátum | 2017. 03. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A dinoszauruszokat 1887 óta két rendbe sorolják a szakértők: hüllőmedencéjűekre, ide tartozik a theropoda Tyrannosaurus rex, a brontoszaurusz és rokonaik, illetve madármedencéjűekre, amelybe a szarvakkal rendelkező és a páncélos őshüllők, például a Triceratopsok és a Stegosaurusok tartoznak. Ezt a felosztást tanuljuk az iskolában, ez áll a tankönyvekben és a múzeumi anyagokban. A kategorizáció azonban Matthew Baron, a Cambridge doktoranduszának legújabb tanulmánya szerint hibás. Baron 74 korai dinoszauruszfaj és rokon állat összehasonlító elemzése alapján radikálisan átrajzolta a Dinosauria klád családfáját. Ennek során a 130 éve elfogadott dogmával is szakított, és hüllőmedencéjűek két alrendje közül az egyiket, a theropodákat a madármedencéjűekkel egy ágra helyezte. Ez pedig azzal egyenértékű változtatás, mint hogyha valaki kijelentené, hogy mostantól a macskákat a kutyák egyik változatának kell tekinteni. Mindez persze nem változtatja meg annak nagy részét, amit a dinoszauruszokról tudunk, vagyis hogy hogyan éltek, mit ettek, hogyan szaporodtak és milyen csoportokat alkottak az állatok, mondja Lindsay Zanno paleontológus. Az eredmények ugyanakkor alapjaiban rengethetik meg a dinoszauruszok családfáját, amely a kutatás gerincét adta az elmúlt évszázadban. Ha más vizsgálatok is megerősítik Baron adatait, a paleontológia örökre megváltozhat, mondja Zanno.
De ha Baronnak igaza van, hogyan lehetséges, hogy egy ennyire jelentős tévedésre eddig senki sem figyelt fel? Ennek oka részben az lehet, hogy emberként hajlamosak vagyunk azt látni, amit előzetesen elvárunk, és átsiklani az ennek ellentmondó részletek fölött. A hüllőmedencéjűek és a madármedencéjűek rendjére való felosztást 1887-ben javasolta Harry Seeley brit őslénykutató. Seeley, ahogy a rendek elnevezése is mutatja, medencéjük formája alapján osztotta két részre a dinoszauruszokat. A két csoport medencéjének alakja valóban nagyon eltérő, és általában első pillantásra meg lehet mondani, hogy egy egyed melyik rendbe tartozik. A felosztás ezen módja pedig annyira beleivódott a gyakorlatba, hogy azt mostanáig senki sem vizsgálta meg alaposabban, hogy a medence formájában lévő hasonlóság mennyire tükrözi a fajok közti rokonságot. A másik ok, hogy a paleontológiában rendszerint nagyon kevés leletből kell levonni a következtetéseket, így könnyű olyan eredményekre jutni, amelyeket aztán néhány új lelet teljesen átrajzolhat. A legkorábbi dinoszauruszokból, amelyek az alrendek közti rokonságot a legjobban tisztázhatják, ráadásul eddig különösen kevés került elő.
Ha dinoszauruszok uralmát egyetlen évbe sűrítenénk össze megjelenésüktől többségük kréta kor végi kihalásáig, az olyan jól ismert fajok, mint a Tyrannosaurus és a Triceratops csak karácsony után jelennének meg. A Velociraptor december közepén bukkanna fel, a Stegosaurus és a Diplodocus pedig július elején. Az ezt megelőző időszak dinoszauruszai azért kevéssé ismertek a nagyközönség előtt, mert a triászból és a jura kor elejéről alig került elő lelet. És amit mégis sikerült feltárni, az gyakorlatilag mind hüllőmedencéjű faj volt. Madármedencéjű ősi dinoszauruszokból csak nagyon keveset találtak meg eddig a szakértők. Baron eredetileg pontosan ezeket kezdte tanulmányozni. És ahogy a kevéske ismert leletet vizsgálta, arra lett figyelmes, hogy a madármedencéjű egyedek furcsa módon nagyon hasonlítanak a theropodákra. Ezt már más kutatók is észlelték, de a hüllőmedencéjű-madármedencéjű felosztás annyira kőbe vésettnek tűnt, hogy senki sem járt alaposabban utána a dolognak, hanem mindenki egyszerű anomáliaként könyvelte el a hasonlóságot. Baron azonban témavezetője támogatásával belevágott a mélyebb elemzésbe, és három év alatt létrehozott egy gigantikus adatbázist, amely 74 dinoszaurusz és velük rokon faj adatait foglalta magába. A kutató a késői, ünnepelt fajokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyta, és elsősorban a triász korszakra, és a jura elejére koncentrált. Minden faj esetében 457 fizikai jellemzőt mért és jegyzett le, majd ezek alapján felvázolt egy új családfát. Minél több faj és tulajdonság szerepel a hasonló elemzésekben, annál megbízhatóbbak az eredmények, mondja Susannah Maidment, a Brightoni Egyetem kutatója. És Baron sokkal több fajt és jellemzőt vetett össze, mint korábban bárki, az elemzéshez ráadásul olyan számítástechnikai háttér állt rendelkezésére, amely két évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, teszi hozzá a szakértő.
Baron családfája több szempontból is átírja a dinoszauruszok korai történetét. Egyrészt azt sugallja, hogy az első dinoszauruszfajok 247 millió évvel ezelőtt jelentek meg, nem pedig 231–243 millió éve, ahogy eddig gondolták a szakértők. Úgy tűnik továbbá, hogy az első fajok az északi féltekén, nem pedig délen bukkantak fel. Végül az adatok alapján az ősi dinoszauruszok valóban két nagyobb csoportra váltak szét, csak nem arra a kettőre, amit eddig emlegettünk. Az egyik rend, amelyet Baron hüllőmedencéjűek 2.0 néven emleget, a hosszúnyakú Sauropodomorphákat (köztük a brontoszauruszt) foglalja magába, illetve egy Herrerasauridae nevű furcsa, rejtélyes családot. Ez utóbbiak még a triász vége előtt kihalt, kicsi és közepes méretű húsevők voltak, amelyeket mostanáig a theropodák közé soroltak a kutatók. A másik rend, amelyet Baron Ornithoscelida névre keresztelt, a korábbi felosztás madármedencéjű fajait és a maradék theropodákat tömöríti. Az új kategorizációban tehát a Tyrannosaurus rex közelebbi rokonságban áll a Triceratopsszal, mint a brontoszaurusszal. Ellentétben a korábbi felosztási alapelvvel, az Ornithoscelida tagjainak nincs egyetlen egyértelmű, közös vonása, hanem legalább 21 nehezen meghatározható jellemző megléte alapján sorolódnak ide az állatok. A rend első tagja és közös őse valószínűleg egy apró, gyors, két lábon járó dinoszaurusz lehetett, amely mellső végtagjait fogásra is használta, és változatosan táplálkozott.
Baron szerint a mindenevés különösen előnyös volt a triász középső és végső szakaszában, amikor a szárazság miatt nem volt könnyű táplálékot találni. Ami azért érdekes, mert mostanáig a szakértők többsége úgy vélte, hogy a dinoszauruszok első képviselői húsevők voltak, és ez alól csak a madármedencéjűek némelyike volt kivétel. Baron azonban úgy véli, hogy a mindenevés sokkal valószínűbbnek tűnik. Ez esetben később a rendben egymástól függetlenül alakult ki egy-egy döntően húsevőkből álló alrend. Az új családfa a tollak történetét is átírhatja. Ma már rengeteg tollas dinoszauruszt ismerünk, köztük egyszerű, szőrszerű tollakkal borított és repülésre is alkalmas tollazatú példányokat is. A tollas fajok többsége a theropodák közé tartozik, amely rendnek a Tyrannosaurus, a Velociraptor és a modern madarak is tagjai. Ugyanakkor néhány madármedencéjű is rendelkezett tollakkal, például a szarvas Psittacosaurus, vagy a kicsi és gyors Tianyulong és Kulindadromeus. Ha régi családfát vesszük alapul, ebből az következne, hogy valószínűleg a legkorábbi dinoszauruszoknak, a hüllőmedencéjűek és a madármedencéjűek közös őseinek is voltak valamiféle tollai. Ezeket aztán egyes képviselők elveszítették, mások pedig továbbfejlesztették. Baron új rendszerében ugyanakkor minden tollas dinoszaurusz egyetlen ágra, a Ornithoscelidák közé kerül. Ez pedig már arra utal, hogy a tollak nem a dinoszauruszok kialakulásának hajnalán, hanem csak a hüllőmedencéjűektől való különválás után jelentek meg. A legtöbb esetben a paleontológusok már jóval a nagyközönség előtt hallanak a hasonlóan nagyszabású eredményekről, mivel annak egyes részeit a kutatók konferenciákon közzéteszik, de legalábbis egymást közt célozgatnak arra, hogy valami nagy dobásra készülnek. Baron és kollégái azonban a tanulmány megjelenéséig nem nagyon reklámozták eredményeiket, így azok teljes meglepetésként érték a szakma nagy részét.
Annak ellenére, hogy az új tanulmány egy csomó mindent felboríthat a dinoszauruszokról alkotott korábbi képpel kapcsolatban, a paleontológusok meglepően pozitívan fogadták a híreket. „Egész éjjel a tanulmányt olvastam. Forradalmi kutatásról van szó, és a javasolt új rokonságok alapvetően változtathatják meg, ahogy a dinoszauruszokról gondolkodunk” – mondja Darla Zelenitsky, a Calgary-i Egyetem kutatója. Vannak persze olyanok is, akik óvatosságra intenek. „Még nem állnék neki átírni a tankönyveket” – mondja Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa. „Ez egyelőre csak egyetlen elemzés, és az elmúlt években több kutatás is megerősítette a hagyományos felosztás helyességét. Mivel az új eredmények rengeteg korábbi kutatásnak mondanak ellent, ahhoz, hogy elfogadjuk ezeket, nagyon magas elvárásoknak kell megfelelniük.” Ennyi ideje kihalt állatok esetében a családfa felvázolása nem könnyű feladat. A nehézségek Baront sem kímélték, hiszen amikor ennyire kevés leletből kell gazdálkodni, a végeredmény nagyon erősen függ attól, hogy mely tulajdonságokat veszi figyelembe, és hagyja ki a vizsgálatokból az ember, vagy hogy mely fajokat vizsgálja. És ahogy már említettük, egyetlen új lelet is boríthat mindent. Baron például a legkorábbi dinoszauruszokra igyekezett összpontosítani, így viszont csak két madármedencéjű állatot vont be a kutatásba a triászból. És mindkettővel akadnak problémák. Az egyik, a Pisanosaurus egyetlen, nem teljes, erősen töredezett csontvázról ismert, és több kutató abban is kételkedik, hogy valóban a dinoszauruszok közé tartozott. A másik, az Eocursor egyértelműen madármedencéjű, de egy nemrég megjelent tanulmány szerint lehetséges, hogy nem a triászban, hanem a jura kor elején élt.
A hasonló elemzéseknél az is fontos, hogy milyen nem dinoszaurusz rokonokkal vetik össze a dinoszauruszokat a szakértők. Ezek révén állapíthatók meg ugyanis, hogy melyek a legősibb jegyei az állatoknak. A rokon fajokkal ugyanakkor ugyanaz a probléma, mint a dinoszauruszokkal: kevés a lelet, így ezekről sem lehet sokat tudni, bár már sokkal több a rendelkezésre álló információ, mint 15 éve volt. Baron új fájának hitelességét ugyanakkor erősíti, hogy nagyon sok fajt és jellemzőt megvizsgált. Ráadásul kollégáival az elemzések során azt is végigzongorázta, hogy mi történne, ha egyik vagy másik állatot, vagy csoportot kihagynák a képletből. A fa alapvető szerkezete azonban akkor sem változott meg, ha a korai madármedencéjűeket vagy az összes korai theropodát figyelmen kívül hagyták. Az új eredmények tehát nagyon robusztusnak tűnnek. A következő lépés annak vizsgálata lesz, hogy a korábbi kutatások adatsorai miért adtak más végeredményt, mint Baron elemzése. A szakma egy része persze szkeptikus, de ha Baron eredményei beigazolódnak, és megváltozik a dinoszauruszok rendszerezése, az sem lesz egyedi eset. A madarak vagy az emlősök családfája a genetikai elemzések elterjedésével folyamatosan finomodik, és közben időről időre kiderül, hogy egyik vagy másik faj eddig rossz helyen volt a rendszerben. Hiába állnak a rendelkezésre élő egyedek és teljes genomok, még mindig nem tudjuk, hogy az elefántok a lajhárokhoz állnak közelebb, vagy a lovakhoz, mondja Thomas Holtz Jr., a Marylandi Egyetem kutatója. „Negyven évvel ezelőtt még teljesen bizonytalan volt, hogy a dinoszauruszok rendszertanilag egy csoportot alkottak-e, vagy hogy milyen kapcsolatban állnak a madarakkal” – mondja John Hutchinson, a Királyi Állatorvosi Egyetem kutatója. Azóta ez tisztázódott, de folyamatosan új kérdések merülnek fel. Elképzelhető, hogy néhány évtized múlva fordulópontként tekintünk vissza erre a tanulmányra, folytatja a szakértő. „Bármely dogma racionális megkérdőjelezése csak erősebbé teheti a tudományt.”
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. gabushi
2017.03.27. 07:57
Ez csak azért van, mert valójában sose éltek dínók és csak az ufók hozták ide a "maradványokat", hogy ne legyen olyan egyértelmű, hogy valójában itt semmi se volt még az ókori civilizációk előtt... és, hogy a szíriuszi emberek jobban eltudjanak vegyülni (magyarok ősei a közel-keleten) a "felokosított" majmok között (többi emberi "faj" ).
A gyíkemberek is azért vannak szintén köztünk beolvadva, hogy eltávolítsák azokat akik "sejtenek valamit".

De valójában pár bennfentes információnak hála mostanra tudjuk, hogy ez az egész ami itt van csak egy pokoli nagy valóságshow, hisz tudjuk, hogy 1 faj per bolygó a rendes arány.


És az éledet minden egyes kínos pillanatán milliárdok röhögnek az űrben ..


Szerk.:
Azt hiszem eltévesztettem az idő szekvenciáját az üzenetemnek.. egy pár napot tévedtem, na már mind1.. A jövőben jobban figyelek a jövőből a múltba küldött üzeneteim pontos időzítésére ... és kétszer is átszámolom a pontos idővektorokat. Ilyenkor jó lett volna ha legalább 9-es leszek a "modern-neutrális-matematika" tantárgyból ... többet kellett volna készülni hogy jobb legyek mint a mostani 6-os.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. asdsa gabus...
2017.03.27. 19:11
Valójában voltak dinók, csak a zsidók és a mágnások eltitkolják.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. ChoSimba asdsa
2017.03.27. 21:06
Persze hogy voltak dínók, belőlük lettek a gyíkemberek, akik a Hold túloldalán laknak. Viszont nem itt a Földön, hanem a Holdon fejlődtek ki. De végül a túlnépesedés miatt olyan sokan voltak, hogy elszívták a Hold oxigénjét, ezért nincs neki most légköre.
A dínók csontját csak idehozták kamuból, hogy ne derüljön ki a teremtés eredete. De mivel a Föld lapos ezért nem kellett őket elásni, csak átmentek a Föld nem lakott hátulsó oldalára és ott tették be a földbe. Így a mi oldalunkról bizony ásni kell érte és úgy tűnik, mintha régen el lennének temetve. Pedig nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. thestock
2017.03.27. 21:36
"Ezt a felosztást tanuljuk az iskolában" --> melyikben? nincs tudomásom róla hogy idehaza középiskolás szintig ezt bárhol is tanítanák. A gyerek max a jurassic parkban lát dinoszauruszt. Jah de hittan az van, az kell....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ChoSimba thest...
2017.03.27. 22:00
A középiskola is iskola Nem részletezte, hogy milyen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. thestock ChoSi...
2017.03.28. 07:36
Sry, középiskolában sem találkozni ezzel a témakörrel. Nem tanítják. Vajon miért?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba thest...
2017.03.28. 08:14
Én már öreg vagyok, nem emlékszem hol tanultam vagy egyáltalán tanultam-e iskolában.
Azt tudom, hogy nekünk volt otthon dínós könyvünk (fél/tudományos, nem mese) és már alsós koromban azt nyálaztam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. thestock ChoSi...
2017.03.28. 08:30
Szintén. Amikor kijött a jurassic park akkor nagyon felkapott volt ez a témakör. Az iskolában csak a korszakokat tanították, az élővilágra nem tértünk ki. Számomra még most is érdekesebb témakör mint az aranybulla, vagy bármelyik szabadságharc
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba thest...
2017.03.28. 08:54
Nem véletlenül, a szabadságharc mennyi ideig tartott ? A dínók meg itt voltak 200 millió évig !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek ChoSi...
2017.03.28. 11:49
Detto. Jurassic Park után elmentünk arra a dínós kiállításra is Bp-n. Sorra kértem Karácsonyra a dínós könyveket és gyűjtöttem fanatikusan a műanyag dinoszauruszokat :D Szerintem nagyobb oktatási impaktja volt, mint bárminek :D Suliban én sem emlékszem, hogy valamit is tanultunk volna róluk. Régi szép idők...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. thestock Renho...
2017.03.28. 12:34
A városligeti globe színházban volt a dínós kiállítás. Természetesen elmentem megnézni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kean
2017.03.30. 09:32
Nekem az Őslények országa volt az első dinós film ami elindította az igazi rajongást, ezt még moziban láttam anno

A keresés közben viszont felfedeztem az egyik dinó hangját adó kislány tragédiáját aki ráadásul magyar volt

Ezt még olvasni is szörnyű volt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ny
2017.04.02. 11:29
Ez a két before-after kép ezek fotók vagy renderelve vannak?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. katt777
2017.04.03. 17:01
Mennyi gond van ezekkel a dinókkal ennyi idővel a kihalásuk után is! Jurassi Park, az aztán egy „komoly” tudományos igényű film...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!