iPon Cikkek

Gone Home - mesélő ház, mesélő tárgyak

Dátum | 2014. 01. 14.
Szerző | Morte
Csoport | JÁTÉK

A tárgyak sok mindent elárulnak rólunk: fotók, rajzok, feljegyzések, elküldött és el nem küldött levelek, kedvenc könyveink, lemezeink, kazettáink, még a számláink is mind-mind rólunk mesélnek. A tárgyakban benne van az egész életünk. Segítségükkel még olyan emberekről is új dolgokat tudhatunk meg, akikről úgy gondoljuk, jól ismerjük őket, mint pl. a saját családunk. 1995-öt írunk, még a digitális és mobil korszak előtt vagyunk, a magnókazetták, VHS-szalagok idejében, amikor még a World Wide Web is gyerekcipőben járt. A huszonéves Kaitlin Greenbriar egyéves európai körút után tér vissza a családjához egy amerikai kisvárosba, de a nagybácsitól örökölt hatalmas ház, amelybe szerettei a távollétében költöztek be, üresen fogadja. Hová tűnt mindenki? Az érkezéséről szóló hívás ott van az üzenetrögzítőn, az ajtóban szülei és húga kellene, hogy várják, de sehol senki. Odabent megy a tévé, mindenütt égnek a lámpák. Mi történhetett? Így kezdődik az az interaktív történet, amely mindössze 2-3 órában képes arra, hogy elmesélje egy család életét, megismertesse és közelebb hozza hozzánk a karaktereket anélkül, hogy látnánk őket a képernyőn. Nincsenek filmbejátszások, csak feljegyzések, naplórészletek, üzenetek és egy hatalmas ház rengeteg szobával, tele emlékekkel. A játék menete szokatlan, mivel mindössze abból áll, hogy átkutatjuk a ház minden zegét-zugát, de a valódi feladatot nem kattintgató ujjaink, hanem az eszünk és a szívünk végzi. Nekünk kell összeraknunk annak az egy évnek a történéseit, amíg nem voltunk itthon, és ehhez időnként még a távolabbi múltba is le kell ássunk. A fiókokban, polcokon, szekrényekben és rejtekhelyeken található tárgyakból egy nagyon szerethető család képe tárul elénk, melynek tagjai emberiek, hibáznak és megvannak a maguk problémái és titkai. Hamar kiderül, hogy a sztori nem Kaitlin, hanem a tinédzserkorú Samantha körül bonyolódik, de a szülőknek is megvan a maga mellékszála. A Samet alakító szinkronszínész, Sarah Grayson hangja tökéletesen illik a visszahúzódó, okos, lázadó, saját útját kereső fiatal lány szerepéhez és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megkedveljük a karaktert.
Ritka dolog, hogy egy kezdő csapat rögtön elsőre ilyen különleges alkotással álljon elő - most sem ez történt, a készítők ugyanis fiatal, független fejlesztők, de már korántsem kezdők. A Gone Home a The Fullbright Company első játéka, de a csapat tagjai egyáltalán nem számítanak zöldfülűnek, négyük közül hárman (Steve Gaynor, Karla Zimonja és Johnnemann Nordhagen) ugyanis együtt dolgoztak a BioShock 2 Minerva's Den című kiegészítőjén. A System Shock volt egyébként az első olyan játék, amelyben ezzel a technikával találkoztam: az alkotók emailek, naplórészletek, üzenetek segítségével mesélték el az előzményeket és egészítették ki a történteket és teremtették meg a hangulatot. Ezt a módszert más játékok is előszeretettel alkalmazták és alkalmazzák ma is kiegészítésképpen, ám a Gone Home egy olyan darab, amely kizárólag erre a technikára alapoz. Merész dolog volt egy teljes játékot erre a történetmesélési módszerre építeni, de az alkotók mesterien oldották meg a feladatot és valami egészen különlegeset hoztak létre. A ház tele van nagy gonddal, részletességgel, és nem kevés humorral elkészített tárgyakkal, a könyvek, videokazetták címét is el lehet olvasni, a magnószalagokat meghallgatni, még a konzervek és egyéb ételek feliratai is olvashatóak és helyenként poénokat, easter eggeket rejtenek (kér valaki egy kis Ken Levine-ről elnevezett salátaöntetet?). Ha már easter eggek, nem hiányozhat a sorból a nevezetes 451-es kód és a híres kosárlabda sem - ezek eredete egészen a Looking Glass Studiosig vezethető vissza, melynek más stúdiókhoz került tagjai később is használták őket játékaikban, és mások is alkalmazták az ő, ill. régi játékaik tiszteletére. Nagy Looking Glass (Thief, System Shock stb.) rajongó vagyok és jó érzés volt számomra látni, hogy a stúdió öröksége ilyen formában is tovább él.
Jé, egy mozijegy
Aki emlékszik a 90-es évekre, az a Gone Home-ban nosztalgiázhat is kicsit a korabeli filmek, tévésorozatok (X-akták!), VHS-kazik és egyebek láttán. Sajnos nekünk nem fog minden átjönni, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem igazán vagyok otthon pl. az amcsi feminista punk rock mozgalmak, csajzenekarok vagy a hasonló témájú képregények világában, de ez a játék élvezeti értékét ez nem csökkentette számomra. Az alkotók fantasztikus hozzáértéssel, finoman, fokozatosan építik fel a feszültséget: ahogy egyre mélyebbre ásunk, úgy lesz egyre sürgetőbb az érzés, hogy megtaláljuk családtagjainkat és erre rájátszik még a környezet is: a hatalmas ház, amelyben egyedül bolyongunk, a nyikorgó padló, az odakint tomboló vihar, villámlás, mennydörgés (ok, ez utóbbi három nem olyan finom eszköz, de elérik a megfelelő hatást). A játék mindvégig játszik velünk, és sokáig nem lehetünk biztosak benne, hogy családi drámába, thrillerbe, vagy természetfeletti horrorba csöppentünk.
A Gone Home játékmenetét leginkább azok fogják élvezni, akik más játékokban is szeretnek megállni és körülnézni, bekukkantani minden sarok mögé, kinyitni minden ajtót, kihúzni minden fiókot, végigolvasni mindent, és a történet ill. a karakterek fontosabbak számukra, mint a látvány, vagy az akció. A játék megadja nekünk a kutatás, felfedezés és gondolkodás örömét, mi rakhatjuk össze a történetet. Az augusztusban megjelent játék a 2013-as Independent Games Festival fődíjasa lett, később és VGX-en elnyerte a legjobb indie játék és a legjobb PC-s játék címet is, ez utóbbi esemény volt az, ami meghozta számára az ismertséget. Az ára még mindig nem olcsó (jelenleg 18,99 Euró Steamen), ez pár embert elriaszthat, ha a játék rövidségére gondol, de a filmeket sem hosszra, a könyveket sem kilóra szoktuk venni: a minőségnek nincs mértékegysége. (A pénztárcáknak viszont sajnos van vastagsága, de szerencsére ott vannak a leárazások, bundle-ök és társaik). Én mindenesetre jó szívvel tudom ajánlani ezt a rövid remekművet mindenikek, akinek felkeltette az érdeklődését, és egy érzelmekkel teli érdekes családi történetre vágyik, vagy épp szakdolgozatot ír az interaktív történetmesélés eszközeiről, vagy csak érdeklik a különleges játékok. A játékhoz már létezik rajongói magyarítás lostprophet jóvoltából, amit az oldaláról letölthettek, a fordítás telepítéséhez instrukciókat is ott találtok. Platformok: PC, Mac, Linux Tesztplatform: PC (Steam) Értékelés: 10/10
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. Fratello
2014.01.14. 11:02
Kár hogy a végén kiderül, hogy csak a Holdon élő UFO farkasemberek álmodták az egészet, de hangulatra tényleg jó játék!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Morte
2014.01.14. 15:59
Ugye?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. mikej95
2014.01.14. 16:42
Na ezt én is kipróbálom.
Fratello: Ez most komolyan spoiler?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dragon83
2014.01.14. 17:17
Dehogyis.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Shinjiii
2014.01.15. 18:57
Miért nem Pekkmen kapta a tesztet? A különleges játékok az ő reszortja!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Morte
2014.01.17. 10:39
Mi, a beszívott, szürreális és különleges játékok ügyosztályának tagjai mindig igazságos vetélkedők segítségével döntjük el, kinek jusson egy-egy darab. Az egyik ilyen a káosz rulett. A keréken a számok helyett felhasználók nevei szerepelnek, és aki nem talál el egyet sem, az választhat egy játékot. Én pont a Shinjiii nevet nem találtam el, ezért a Gone Home nekem jutott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Shinjiii
2014.01.17. 18:55
De szemtelen vagy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!