iPon Cikkek

Górcső alatt a G33-as chipszetek

Dátum | 2007. 08. 08.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

A P35-ös tesztek után most az Intel másik új chipszetét is kipróbáljuk, amely nemrégiben G33-as kódnéven vált ismertté. A tesztünkben szereplő G33-as alaplapok rendkívül ideálisak lehetnek HTPC építők számára, ugyanis a termékek microATX formátummal rendelkeznek, emellett a gyártó felvértezte őket integrált videó vezérlővel is, amely képes megbirkózni a HD videókkal, emellett korlátozott mértékben ugyan, de játékok futtatására is alkalmas, ha hajlandóak vagyunk a kompromisszumokra.

A teszt nem is lenne teszt, ha az integrált videó vezérlővel ellátott G33-asokat nem állítanánk szembe egy olyan termékkel, amely az előző generációs vonalat képviseli, így összehasonlítás céljából egy P5B VM lapot hívtunk segítségül. A P5B VM G965-ös chipszettel rendelkezik, ez a lap is fel van vértezve integrált videó vezérlővel, amely nem más, mint egy Intel® Graphics Media Accelerator X3000. A G33-as újdonságok is Intel GMA vezérlővel büszkélkednek, ám ezeknél a példányoknál már GMA X3100-as vezérlő van csatasorba állítva. Az Intel GMA X3000-es vezérlő rendelkezik DirectX 9.0c, Shader Model 3.0 és OpenGL 1.5-ös támogatással valamint Hardveres T&L támogatással is. Az Intel GMA X3100-asoknál már nincs jelen a Shader Model 3.0-ás támogatás, ezek a vezérlők csak a DirectX 9.0c, Shader Model 2.0 és OpenGL 1.5-ös technológiák kezelésére képesek.


A könnyebb összehasonlítás érdekében ismét egy táblázatba foglaltuk össze az egyes alaplapok legfontosabb tulajdonságait.


A korábban már megismert tesztkonfigurációt használjuk jelenlegi cikkünknél is. A processzor szerepét egy E6300-as tölti be, a rendszerben minden esetben 2 GB Kingmax DDR2-800 MHz-es memória teszi a dolgát.
Első versenyzőnk az ASUS P5B VM, ami tulajdonképpen csak referenciaként szolgál a tesztben, azaz ehhez a termékhez hasonlítjuk a G33-as termékek teljesítményét, hogy lássuk, mennyivel lett jobb vagy rosszabb az új videó vezérlő az előző generációnál.




A termék csomagolása a már megszokott P5B család dizájnját követi: a dobozon semmi extrát nem találunk, nincs ez másképpen a doboz belsejével sem. A leírások között egy falhasználói kézikönyv, valamint egy üzembehelyezési útmutató található. A gyártó természetesen a telepítő CD-t is mellékeli a termékhez, ám extrákat nem kapunk.


Kábelek tekintetében sem vagyunk túl jól eleresztve: az 1 db IDE és 1 db floppy kábelen kívül egy átalakító tápkábelt, valamint két SATA kábelt találunk a csomagban. Ezeken kívül a takarólemez és az ASUS speciális csatlakozói is helyet kaptak.



Az ASUS alaplapja mentes minden sallangtól, nincsenek rajta speciális dizájn elemek, illetve különleges hűtési megoldások, de ezek nem is hiányoznak egy microATX alaplapról. A lap felépítésében egyetlen egy hibát találtunk: ha az alaplapi videó vezérlőt használjuk, akkor a D-Sub melletti USB csatlakozóba csak nehézkesen helyezhetünk pendrive-ot, még akkor is, ha egy vékonyabb kivitelű eszközről van szó. A P5B VM hűtésével nem volt gond, a teszt során melegedtek a bordák, de ez nem tette instabillá a rendszert.

Az alaplap hátsó kivezetéseinél is mindösszesen csak egy dolgot tartunk említésre méltónak: a deszkát felvértezték eSata csatlakozóval, ez előnyt jelenthet a későbbiekben, manapság azonban még nincsenek széles körben elterjedve a portra csatlakozó megoldások. A kivezetések ettől eltekintve átlagosak, mindnet megtalálunk, amire csak szükségünk lehet. Akár HTPC-nek is tökéletesen megfelel a P5B VM, legalábbis a felépítését tekintve.
A második versenyző személyében üdvözölhetjük a teszt első G33-as chipszetre épülő versenyzőjét. A G33-as lapkakészletnek köszönhetően a deszka tartalmaz egy GMA3100-as videó vezérlőt, amelyet filmnézésre és általános irodai munkára tökéletesen használhatunk, de játékra csak komoly kompromisszumokkal használhatjuk. HTPC-nek ez az alaplap is ideális lehet, a teljesítményére azonban még cikkünk végén teszünk megjegyzéseket.



Az alaplap tetszetős, igényes csomagolással rendelkezik, de nézzük is meg gyorsan, hogy mit rejt a doboz.



A leírások között ez esetben is egy felhasználói kézikönyvet találunk, ám az MSI egyaránt gondolt a Windows XP és a Windows Vista felhasználókra, ugyanis mindkét tábor számára mellékelt önálló telepítő lemezt. Ezt plusz pontnak könyveljük el.



Az alaplap felépítése teljes mértékben rendben van, ami először feltűnhet az a 3 db Sata csatlakozó. Általában több Sata csatlakozóval szerelik fel a gyártók a termékeket, de a HTPC alaplapoknál nem szokatlan, hogy csökkennek az egyes csatlakozók számai. Az MSI hűtése megfelelő, ám a teszt során a déli híd egy kicsit jobban melegedett, de ebből nem voltak problémák. Ezt a melegedést egy gépházban egy plusz rendszerhűtő ventilátor segítségével könnyedén kordában tarthatjuk. A kivezetések között két darab eSata csatlakozó is jelen van, ez a jövőben hasznos lehet, de manapság túlságosan sok jelentősége van.Ennél az alaplapnál már rendben van az USB portok elhelyezése, nincs semmi zavaró tényező, mint például amit az ASUS P5B VM esetében tapasztaltunk.
Tesztünk harmadik, és egyben utolsó versenyzője szintén G33-as lapkakészletre helyezi alapjait. A Gigabyte GA-G33M-S2 szintén rendelkezik integrált videó vezérlővel, ami egy Intel GMA X3100-as szerkezet.



A Gigabyte doboza tetszetős, a feliratok büszkén hirdetik a dobozban rejlő alaplap előnyeit és erősségeit. Az első benyomás jó, következhet a kicsomagolás.



A dobozban először a kellékeket pillantjuk meg. A leírások a szokásosak, a termékhez természetesen jár a telepítő cd-n kívül a felhasználói kézikönyv is. Mint az előbbi két alaplapnál, úgy a Gigabyte esetében sem vagyunk elhavazva kábelekkel. 1 db IDE kábel, 1 db floppy kábel, valamint két darab Sata kábel és a takarólemez lapul a dobozban. Ezek a kellékek első ránézésre kevésnek tűnhetnek, ám a zökkenőmentes használathoz tökéletesen elegendőek, talán egy Sata tápkábel átalakítóra lehetne még szükségünk, amit kénytelenek vagyunk valahonnan beszerezni, ha nagyon kell.



A Giogabyte alaplapján elsőre feltűnhet a hűtés, ami sárgaréz alapanyagra enged következtetni, ám a valóságban (sajnos) alumíniummal van dolgunk. A bordák rendkívül hatékonyan hűtötték az északi és a déli hidakat, de természetesen itt is érvényes az a szabály, hogy plusz rendszerhűtő ventilátor beszerelése ajánlott, akármilyen házba is tesszük a deszkát. Az alaplap felépítése jól átgondolt, az egyes csatlakozók jó helyre kerültek, így könnyedén szerelhető a rendszer. Az alaplap hátsó kivezetései között egy igazi ritkaság, azaz egy COM port is helyet kapott. Manapság a gyártók már mellőzi ezt a csatolófelületet, ám vannak még olyanok, akik igényelnék az alaplap COM (RS232-es) portját, mivel néhány speciális géphez csak ezen keresztül lehet kapcsolódni. A COM porttal ki is merítettük a különlegességek listáját.

Ezzel véget is ért a versenyzők bemutatása, most már következhetnek a szintetikus tesztek.

A tesztek első részében az Everest, a Sisoft Sandra és a Cinebench nevezetű programok segítségével próbáljuk eldönteni, hogy melyik versenyző a jobb.

Elsőként nézzük, mire képesek a kis deszkák az Everest-ben.


Olvasásban a G965-ös chipszet teljesített legjobban, de ez nem meglepő, hisz a P35 vs, P965 csatában is a régebbi chipszet felé mozdult el a mérleg nyleve. A második a Gigabyte lapja lett, de nem sokkal van lemaradva az MSI G33M sem.


Írás tekintetében változatlan a helyzet: a P5B VM vezeti a sort, ám a második, illetve a harmadik heyen csere történt. Második az MSI lapja, míg harmadik a Gigabyte deszkája.


A másolás szintén a 965-ös chipszetnek fekszik jobban, a két G33-as versenyző között 176 MBs különbség van a Gigabyte javára.


Ismét nem érhet meglepetésként a késleltetés eredménye: A G965 veri a mezőnyt, a két G33-as lap azonban szinte hajszál pontosan azonos teljesítmény elérésére képes.


A rend kedvéért ismét lefuttattuk a CPU Queen tesztet is, ez az MSI győzelmét hozta, az ASUS és a Gigabyte lapjában egyformán teljesített a kis E6300-as processzor.

Ezzel az Everest teszt végére is értünk, most a SiSoft tesztprogramját, a Sisoft Sandrát vesszük elő egy kis tesztelésre.



Első körben a processzorkezelést vizsgáltuk a versenyzőknél. A Gigabyte lapja mindkét esetben utolsóként végzett, az ASUS és az MSI lapja azonban felváltve szerezte meg az első és a második helyet. Ezek után jöhet a memóriakezelés vizsgálata.



Az ASUS lapja végzett az első helyen, mindkét tesztben második a Gigabyte alaplapja, az utolsó helyen az MSI terméke foglal helyet.

Eddig hullámzóan teljesítenek a versenyzők, a következő oldalon folytatódik a szintetikus tesztek sorozata.

A második sorozatban a Winrar, a SuperPi és a Metabench alkalmazásokat teszteljük. Elsőként a Winrarban próbáljuk ki a versenyzők teljesítményét, ehhez az alkalmazás beépített sebességtesztelő modulját használjuk.

Az első az ASUS G965-ös lapja lett, a második a Gigabyte terméke, míg a harmadik helyre az MSI alaplapja szorult. A versenyzők között lévő különbségek nem mondhatóak jelentősnek.


A következő alkalmazás a SuperPi. Ebben a tesztben már fej-fej mellett volt a komplett mezőny. Legjobbnak az ASUS alaplapja bizonyult, az MSI és a Gigabyte termékei között alig volt különbség,  ha hajszálnyival is, de a Gigabyte G33-as alaplapja lett a második.


A Metabench futtatása után sem esett szét a mezőny, kis különbséggel ugyan, de első lett a P5B VM, míg a második az MSI deszkája, a harmadik pedig a Gigabyte terméke lett.

A következő, egyben utolsó tesztsorozatban a népszerű 3Dmark családot, és a F.E.A.R-t helyezzük górcső alá.
Elsőként a 3Dmark 2003-as verziójával próbálkozunk, hiszen mégiscsak integrált videó vezérlőkről van szó.


Az első két helyen a két G33-as chipszettel felvértezett lap végzett. A harmadik helyen az ASUS P5B VM foglal helyet. A következő tesztprogram már jobban megizzasztja majd a versenyzőket, a ShaderModel támogatás hiánya miatt a G33-asok egészen biztosan nem végeznek majd az első helyen, de mindjárt kiderül.


A megállapítás helyes volt, torony magasan az ASUS P5B VM nyert.


Az SM3-as teszteredmények igen hiányosak, ezt a G33-asok nem létező ShaderModel 3.0-ás támogatására vezethetjük vissza.


ShaderModel 2.0 tekintetében már szoros a mezőny. Az ASUS P5B VM teljesítménye egy hajszálnyival jobb lett, mint a Gigabyte lapjáé, ám az MSI terméke kissé lemaradva követi a mezőnyt, így csak a harmadik helyet sikerül elcsípnie.


A processzorteszt eredményei szintén szorosak, az ASUS elsőségévelt zárul a 3Dmark 2006 teszt, a második az MSI G33M, míg a harmadik a Gigabyte GA-G33-S2.

A 3D-s tesztek után most megnézzük, hogy hogyan teljesít a komplett rendszer az egyes alaplapok használatával.


A PCMark 2005-ös változatában is az ASUS P5B VM győzedelmeskedett, mint már oly sokszor, így most is az MSI lapja lett a második, a  harmadik pedig a Gigabyte G33-as lapja lett.

A szintetikus tesztek után szokás szerint a játékteszttel zárjuk a sort. Ismét a népszerű F.E.A.R-re esett a választás, ám nem kezdődött túl fényesen a megmérettetés. Az ASUS lapja többször is kifagyott, amikor a performance teszt menüpontra kattintottunk. Driver-csere és különböző BIOS-beállítások után sem javult meg a hiba, ezért folytattuk a tesztelést egyéb alkalmazásokkal. Amikor véget ért a szintetikus programok tesztelése, kísérletet tettünk a F.E.A.R ismételt futtatására, ekkor azonban elindult a teljesítmény mérés. Furcsa hiba, az oka mindezidáig rejtély.


A ShaderModel hiányosság ellenére (vagy éppen ezért) nyertek az Intel GMA X3100-zal szerelt lapok, első az MSI G33M, míg a második fél pont lemaradással a Gigabyte lapja lett. Az ASUS P5B VM a sorozatos próbálkozások után végül sikeresen lefuttatta a tesztet, de csak az utolsó helyre lett elég a teljesítménye.
Természetesen most sem hagyhattuk ki a cikkből a tuning részt. A folyamatot az ASUS P5B VM lapjával kezdtük, és már rögtön az első lépéseknél komoly falakba ütköztünk. Jóhiszeműen belőttük az FSB-t 400 MHz-re, ám ekkor  se kép se hang nem fogadott. Lejjebb tettük a mércét 350 MHz-re, az eredmény ugyanaz. A processzor szorzó vissza volt véve, a ram szintén vissza volt osztva, plusz feszültségekkel megkínáltunk minden alkatrészt, ám mégis sikertelen volt a próbálkozás. 295 MHz-en már elindult a gép, mint utólag kiderült, ez volt a legmagasabb elérhető FSB. A fórumokon utána olvasva kiderült, hogy ez a jelenség nem egyedülálló: az egyik user szintén a tuningolhatatlanságra panaszkodott, neki 310 MHz-et sikerült elérnie ezzel az alaplappal.

Az ASUS tuningolása után már kissé félve nyúltunk a következő versenyzőhöz, amely az MSI G33M volt. Ennél a lapnál már jóval fejlettebb tuning menüt találunk, ám az eredmények hasonlóak az ASUS P5B VM-éhez: az MSI lapjával mindössze 320 MHz-ig jutottunk.

A Gigabyte alaplapja szintén fejlett tuning opciókat kínál, ennél a lapnál már van is létjogosultsága a tuning menüpontnak. Ugyan nem sikerült a 400 MHz-es határt átlépnünk, de az előbbi két versenyző teljesítményéhez képest a Gigabyte 385 MHz-es eredménye igazán meggyőző. Feljebb nem sikerült jutnunk, valószínűleg a memória lehetett a gyenge keresztmetszet, ugyanis csak 3.0-ás vagy 2.5-ös visszaosztási lehetőség van a BIOS-ban (800 MHz vagy 667 MHz).


A tuning után megvizsgáltuk az alaplapok videó vezérlőjének HD videó lejátszási képességeit is. Kíváncsiak voltunk, hogy egy ilyen konfiguráció segítségével mennyire zökkenőmentes a 720p és az 1080p állományok lejátszása, ha úgy tetszik, kíváncsiak voltunk, hogy melyik chipszet a jobb HTPC építés szempontjából.


A két chipszet között első ránézésre lényegesebb különbség nincs. 720p felbontásban átlagosan 18-28% között ingadozik a processzor terheltsége mindkét lapnál. 1080p esetében szintén nincs túl nagy különbség, a G33M a fájl elején terheli le jobban a processzort mindkét esetben, a G965 teljesítménye nem ingadozik annyira, mint a G33-é. A két chipszet között pusztán a HD videó lejátszás alapján nem tudnánk egyértelműen dönteni.

Az eredményhirdetés előtti utolsó mozzanat az összesítés elkészítése.


A szintetikus tesztek alapján egyértelműen az ASUS P5B VM győzött, második a Gigabyte GA-G33-S2 lett, míg a harmadik helyen az MSI G33M végzett. Ezek után már csak a végső eredményhirdetés van hátra.
ASUS P5B VM - Ha tuningolni is szeretnénk, akkor ez a lap nem lesz jó...


Az ASUS P5B VM abszolút tesztgyőztes lett ugyan, mégis vegyes érzelmekkel fogadtuk az elsőségét. A tuning alatt bemutatott gyengélkedése egyáltalán nem volt jó pont a szemünkben, mert ugye a 295 MHz-es maximális FSB az minden, csak nem meggyőző. A következő szálka a szemünkben a D-SUB melletti USB csatlakozó közelsége, ami miatt a pendrive csatlakoztatása nem túl zökkenőmentes, de megoldható, ha vékony egységünk van. A harmadik rossz pont a F.E.A.R-ben bemutatott fagyás volt, ami később rejtélyes módon megoldódott.

Az alaplap nyers teljesítményével azonban semmi bajunk sem volt, hozta azt a szintet, amit egy integrált videó vezérlővel ellátott terméktől elvárhatunk Jó pont a ShaderModel 3.0-ás támogatás, de ebben a kategóriában sajnos túl sok előnye nincs, ha játékra is használni akarjuk a rendszert, akkor érdemesebb egy videokártyát vásárolnunk. Összességében jó alapja lehet a P5B VM egy HTPC-nek a maga 24.000 forint körüli árával, a teszt győztes címet megkapta, de az ajánlott vétel címet már nem ítéljük neki, az említett kellemetlenségek miatt.

MSI G33M - Egy kis tuning belefér, HTPC-nek viszont ideális.


Az MSI alaplapja egy stabil, rendkívül megbízhatóan működődeszka. Az integrált videó vezérlő nem mondható erős példánynak, de HD videó nézésére tökéletesen megfelel, egy HTPC-nél ez fontos szempont. A játékokkal már érdemes kicsit óvatosabban bánni, alacsonyabb felbontáson el lehet játszogatni a GMA X3100 segítségével, de csodát ne várjunk tőle. Szerencsére ennél a lapnál is rendelkezésre áll egy PCIE X16-os bővítőhely, ha esetleg egy komolyabb videokártyát szeretnénk beépíteni a rendszerbe. Az alaplap a mezőnyben az utosó helyen végzett, ennek ellenére nyugodt szívvel merjük ajánlani akár egy HTPC konfiguráció építéséhez is. A termékhez a gyártó mellékel XP és Vista drivereket tartalmazó lemezeket egyaránt. Az alaplap 25.000 forint körüli árral rendelkezik. Ajánlott vétel!

Gigabyte GA-G33M-S2 - Ideális G33-as HTPC alap, még tuning esetén is tökéletes.


A Gigabyte alaplapja abszolút második helyezett lett, ennek ellenére ez az alaplap tetszett a legjobban a szerkesztőségnek. A tuning képességei ugyan nem hibátlanok, illetve nem hasonlíthatóak egy vérbeli tuninglap tulajdonságaihoz, ennek ellenére meggyőző volt a deszka. Az alaplap teljesítménye hullámzó volt ugyan, de ez a termék is megfelelő egy HTPC építéséhez, sőt, a három termék közül talán ez a lap lenne az, amelyiket mi személy szerint kiválasztanánk. A Gigabyte terméke rendelkezik Windows Vista driverekkel is, a legfrisebb meghajtóprogramokat itt találjuk. Az alaplap 25.000 forintos árával hasonló árkategóriába esik, mint  a másik két versenyző. A HD videó lejátszási képességek szintén kielégítőek, így gyakorlatilag nem találunk ellenérvet az alaplappal kapcsolatban. Ajánlott vétel!

Az alaplapokat köszönjük az Expert Computer Kft.-nek!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Svindler
2007.08.08. 01:16
Ezúttal a G33-as chipszettel szerelt alaplapok képességeire voltunk ...

Az Asus-t már az integrált hangkártyája miatt is halálra ítélném
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. J.o.k.e.r
2007.08.08. 15:22
Ha még csak a hangkártya lenne a legnagyobb baj...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. J.o.k.e.r
2007.09.05. 10:35
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!