iPon Cikkek

Gyorsabban, magasabbra, erősebben!

Dátum | 2017. 09. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Néhány héttel ezelőtt visszavonult minden idők egyik legsikeresebb rövidtávfutója, a 100 és a 200 méteres táv világcsúcstartója, a jamaicai Usain Bolt. Az atléta mindkét világrekordot érő eredménye 2009-ből való, így ennyi idő elteltével már felmerülhet a kérdés, hogy vajon lesz-e valaha valaki, aki megdönti ezeket az eredményeket. És egyáltalán: mennyire állnak közel a jelen sportolói az emberileg lehetséges maximális teljesítményhez? Az első kérdésre egyértelmű igen a válasz, hiszen sokszor hittük már, hogy valamilyen atlétikai rekord megdönthetetlen, aztán idővel mindig jött valaki, aki minden várakozást felülmúlva még jobb eredményt ért el. A második kérdés ugyanakkor jóval bonyolultabb. A sportolói teljesítmények számos más dologhoz hasonlóan normális eloszlásúak, vagyis a kivételes teljesítményre képes emberek száma a teljesítési szint növekedésével együtt exponenciálisan csökken. Míg egy 11 másodperces 100 méterrel az Egyesült Államokban simán iskolai kerületi bajnok lehet valaki, ahhoz, hogy állami szinten is jól szerepeljen 11 másodperc alá kell menni. És az államok legjobbjai közül csak nagyon kevesen tudnak ennél is jobbal, vagyis 10 másodperchez közeli eredménnyel teljesíteni. Ha tovább követjük a görbét, eljutunk a legjobbak legjobbjaihoz, azokhoz a különleges emberekhez, akik rendre az egykor áthághatatlannak hitt 10 másodpercen belül futnak. Az 1980-as években, amikor Carl Lewis uralta a rövidtávfutást, még nagyon ritkák voltak a 10 másodpercen belüli eredmények, és ha valaki képes volt megközelíteni az álomhatárt, garantáltan jó helyen végzett a legkomolyabb versenyeken is. Lewis eredményei annál is inkább lenyűgözőek voltak, hogy az atléta 188 centiméterével túlságosan is magasnak tűnt a sprinthez, és sokan nem is értették, hogy termete hogyan nem akadályozza a versenyek megnyerésében.
Aztán jött Usain Bolt, akire még annyira sem számított senki. A 195 centiméteres atléta majdnem fél másodperccel jobbnak bizonyult az előző generáció legjobbjainál, és mozgása alapján úgy tűnt, mintha egyenesen egy másik fajba tartozna, mint a hétköznapi emberek. Csúcssebesség mellett 2,77 méteres lépéshosszával nemcsak a korábbi legjobbaknál volt sokkal gyorsabb, de azoknál is, akik teljesítménynövelő szerekkel értek el kiemelkedő eredményeket. Ben Johnson jamaicai születésű kanadai futó 1988-ban 9,79 másodperces eredménnyel lett olimpiai bajnok, és ideje még jobb lett volna, ha nem kezd már a célvonal előtt ünnepelni. Később kiderült, hogy Johnson szteroidokkal doppingolt. Azóta 34-szer sikerült valakinek legalább ilyen időeredményt elérni, és ebből 12 (köztük a valaha volt legjobb 3 időeredmény) Bolt nevéhez fűződik, aki 9,58 másodperces eredménnyel őrzi a világcsúcsot. Ebből, és más hasonló történetekből is úgy tűnik, hogy a doppingolással elért rekordok csak ideig-óráig állnak meg a Bolthoz hasonló „genetikai kívülállók”, vagyis a normálgörbe végére esők előtt. Hasonló kívülálló volt Shaquille O’Neal is, az első olyan játékos volt az NBA történetében, akinek extrém magassága (216 cm) hihetetlen mozgékonysággal is párosult. Ez azzal járt, hogy ha megkapta a labdát a kosár közelében, gyakorlatilag senki sem tudta megakadályozni, hogy zsákoljon. Nem sokkal debütálása után meg is kellett erősíteni a palánkokat, hogy azok kibírják az újfajta terhelést.
Miután a Lakers zsinórban háromszor is megnyerte a bajnokságot, csak drasztikus szabálymódosítások révén sikerült elérni, hogy Shaq dominanciája csökkenjen a pályán. Mindez ráadásul egy olyan sportban és bajnokságban történt, amelyet az elmúlt évtizedekben rengetegen kritizáltak túl enyhe doppingpolitikájáért. (Növekedési hormonokra például csak tavaly óta szűrik a vérmintákat.) Az amerikai kosárlabda élvonalában minden bizonnyal bőven akadnak és akadtak, akik teljesítménynövelő szereket használtak, de ez sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy megközelítsék Shaq O’Neal szintjét. A doppingolás mérsékelt hatása a legjobb teljesítményekre a súlyemelésben is kiválóan követhető. Mike Iseter, a Temple Egyetem kutatójának számításai szerint a teljesítménynövelő szerek legfeljebb nagyjából 5–10 százalékkal növelhetik meg a megemelt súlyok mennyiségét. De ha megnézzük a fekvenyomás világrekordjának alakulását az elmúlt évtizedekben, ennél sokkal nagyobb mértékű növekedést tapasztalunk. 1898-ban 164 kg, 1916-ban 165 kg, 1953-ban 227 kg, 1967-ben 279 kg, 1984-ben 302 kg, 2015-ben pedig már 335 kg volt a legjobb eredmény. Doppinggal lehetséges kiemelkedőt nyújtani egy-egy versenyen, de a teljesítménynövelő szerek sem versenyezhetnek azzal az eredmények folyamatos javulásának hosszútávú trendjével. Ennek ugyanis a genetikai kívülállók az egyik fontos hajtóerői. Ahogy egyre többen kezdtek fekvenyomásban versenyezni, egyre több olyan sportoló bukkant fel a színen, akik a normális eloszlás távoli tartományába estek. Ez pedig a világrekord folyamatos növekedésével járt együtt.
Hogy még egy példát hozzunk az előző témához, Lance Armstrong 1999-ben 7 perc 37 másodperces előnnyel nyerte meg a Tour de France kerékpárversenyt a második helyezett Alex Zülle előtt. Ez azt jelenti, hogy doppingolással is csak nagyjából 0,1 százalékkal volt gyorsabb nála. Ez a különbség pedig eltörpül a Tour sebességében az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett drámai növekedés mellett. Eddy Merckx 1971-es győzelmekor kereken 5 százalékkal volt lassabb Züllenél. Persze a gyorsulásra részben magyarázatot ad az edzésmódszerek és a felszerelések javulása. De a sebesség fokozódása nem kis részben annak is köszönhető, hogy minden sportágban egyre több olyan versenyző mutatkozik be, akik kivételes természetes adottságokkal rendelkeznek. Hogy a görbe távoli végén elhelyezkedő genetikai kívülállók mire képesek, azzal még csak most kezdünk ismerkedni. Az atlétikai képességek terén megfigyelt normális eloszlás arról is tanúskodik, hogy az eredmények egy sor egymástól független, apró tényezőtől függnek. Ezen tényezők egy része mögött génvariánsok állnak, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolják a magasságot, az izomtömeget, a mozgáskoordinációt és más tulajdonságokat. Az például mára világossá vált, hogy a különleges magasságért szokatlanul nagyszámú pozitív hatású allél felel, amelyekhez néhány rendkívül ritka, nagyhatású mutáció társulhat.
George Church genetikus listát is vezet ezen ritka mutációkról. Feljegyzései közt szerepel az LRP5 nevű protein génjének egy variánsa, amely rendkívül erős csontok kialakulásával jár, az MSTN egyik mutációja, amely karcsú, de erős izmokhoz vezet, és az SCN9A egy változata, amely érzéketlenné teszi hordozóját a fájdalommal szemben. Church szerepe azért érdekes a ritka mutációk gyűjtésében, mert a harvardi professzor korunk egyik legnagyobb tudományos áttörésében, a CRISPR/Cas9 génszerkesztési eljárás kifejlesztésében is részt vállalt. Bár ahogy azzal nem olyan régen foglalkoztunk, a dizájnergyerekek kora minden ígéret és aggodalom ellenére még várat magára egy darabig, tény és való, hogy genetikai módszerek fejlődésével egyre könnyebbé válik a genom átírása. Már jelenleg is zajlanak a CRISPR/Cas9-et alkalmazó klinikai tesztek, amelyek során felnőttek génjeit módosítják a szakértők, így próbálva elejét venni bizonyos betegségeknek. Jelenleg úgy tűnik tehát, hogy ha az új génszerkesztési eljárás beválik, idővel bekerül a gyógyászatba. A génszerkesztés során elért áttörések egyúttal azzal is kecsegtetnek, hogy idővel általuk erősebb, gyorsabb és magasabb sportolókat lehet létrehozni. Mivel összetett, rengeteg gén által befolyásolt tulajdonságokról van szó, ezt nem lesz könnyű megvalósítani. Ugyanakkor az is biztos, hogy az emberi génkészletben rejlő lehetőségek még messze nem merültek ki. Senki, sem Shaq O’Neil, sem Usain Bolt, sem más hihetetlen eredményeket felmutató sportoló nem hordozza egyszerre az összes releváns gén pozitív variánsát. Tulajdonképpen a versenysport egésze arra épült az elmúlt évszázadban, hogy felkutassa az említett genetikai kívülállókat, passzívan csokorba gyűjtve az említett pozitív génvariánsok tömegét. Mostanra pedig eljutottunk arra a szintre, hogy felmerül annak lehetősége is, hogy akár magunk is be tudjuk juttatni valakikbe ezeket az allélokat, módosítva az emberek erejét, magasságát, gyorsaságát és más tulajdonságait. Ez ugyanakkor nem lesz egyszerű, ha egyáltalán megvalósítható. A becslések szerint az emberi testmagasság és a kogníció, a két legösszetettebb tulajdonság, közel 10 ezer géntől függenek. A lehető legjobb emberi teljesítmény eléréséhez tehát ennyi gén esetében kellene megkeresni a legkedvezőbb allélt. Ráadásul az sem biztos, hogy a legjobbnak tűnő variánsok együttesen a legjobb végeredményhez is vezetnek, hiszen lehetséges, hogy az összes „legjobb” allélt hordozó egyén túl izmos vagy túl magas lesz ahhoz, hogy kiemelkedő eredményeket mutasson fel. A görbe legvégének megtalálása tehát még nagyon messze van, de elviekben már pár gén módosításával is olyan sportolók hozhatók létre, akik gyorsabbak és ügyesebbek minden korábbi elődjüknél. Freeman Dyson amerikai fizikus egyszer azt mondta, hogy az emberi faj az űrkutatás folytatása érdekében egy napon genetikailag módosítani kezdi önmagát, hogy jobban bírja a sugárzást, a súlytalanságot és az egyéb erőpróbákat odafenn. Elképzelhető, hogy idővel az élsport is eljut eddig a pontig? És ha igen, érdekelni fogja a hétköznapi embereket, hogy hogyan teljesítenek a génmódosított atléták? A múltból kiindulva igen, hiszen a kivételes, hihetetlen teljesítmények valamiért mindig is lenyűgözték a nagyközönséget, függetlenül attól, hogy ezeket hogyan sikerült elérni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. thestock
2017.09.04. 09:24
A sportágak nem fejlődnek? Táplálkozástudomány? Táplálékkiegészítők? Orvostudomány? Dopping? Edzéstechnikák? Ezek mind egy helyben toporognak,csak a genetika fejlődik? Lóbránert! Értem én hogy több ember, nagyobb lehetőség az ideális sportoló megtalálására, de nem erről szól ez az egész. A cikkben mintha elbagatellizálnák ezeket az "apró" szegmenseket.
Ha már dopping akkor felhoznám a testépítőket is példának (ha már a "kokszról" mindenkinek ugranak be elsőnek). Érdemes összehasonlítani egy Arnold Schwarzenegger lehetőségeit, táplálkozási szokásait, edzéstervét egy mostani amatőr bajnokéval. Tisztán látszik hogy az ami akkor 7 Mr Olympia cím bezsebeléséhez elég volt, most viszont egy amatőr versenyen jó eséllyel elhasalna...és nem azért mert a mostani sportolóknak jobb a genetikája.
Pont a kerékpárt hozták fel példának? okos gondolat. 7,5 perc rengeteg idő, majdhogynem lezuhanyozva várhatta a dobogón a 2. helyezett beérkezését De nem baj, hiszen ez csak 0,1... egy kicsit wikipédia: 1903-ban indult a tour, 6 szakasz, és 2428 km hossz. 2017-ben 21 szakasz, 3516 km... az elsőn 25km/h volt az átlagsebesség, míg 2005-ben 41,6-os átlaggal végzett az első. Persze,ez nyilván csak annak köszönhető hogy azóta genetikailag jobb lett a kerékpáros.
A végére egy kis olvasmány:
http://www.bumm.sk/archivum/2008/08/14/21593_kitalal-a-doppingbaro-az-egesz-vilag-doppingol
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. FaL
2017.09.04. 10:59
Jó kis cikk, bár nem teljesen arról szólt, amire a felütés engedett következtetni. Szép és jó ez a genetikai lego cucc, de engem sokkal jobban érdekelne, hogy fizikailag és biológiailag mik a főbb atlétikai sportszámok elméleti lehető legjobb eredményei. Valahol egyszer azt olvastam, hogy a 100m-es síkfutásnál valahol a 8,5 s felett van a csúcs, az alá elvileg ember soha nem fog tudni menni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. beleutomaz...
2017.09.04. 13:32
Sajna a genetikai finomsagok mellett a technika es a dopping hatasu szerek dominalnak a sportok teren. Az nem mervado hogy a "nagy" orszagok viszik a legtobb aranyakat? Az igazan kiugro eredmenyt pont a magyarok szolgaltatjak ahol az ermek szama vs nepesseg erdekes arany.(( usa 500 millio fo, kina 2+ milliard (india : kakukk tojas), USSR (igen, tudom ma mar nem igy hivjak), par eve az uszoruha botrany az olimpian)).
Van rola youtube video is hogyan segitik az olimpikonokat magas es alacsony nyomasu kornyezettel etc. Usain Bolt eseteben is evek ota doppingrol beszelnek csak meg nem tudjak mit keressenek. Az elozok eseteben is evekkel kesobb igazolodott a dopping. Sajnos miota az olimpia foallas/megelhetes/politikai fegyver azota tiszta sport nincs. Ez mindent bearnyal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. pepeno1
2017.09.04. 14:43
...és így született meg a földön Superman (az ember fölötti ember).

Viccet félretéve, Shaq fejére simán ránőtt Jao Ming, aki meg 229 cm magas, és ő is gyors mint a gazella, és senki sem érti, hogy miért. Valamint nem szenved ízületi gyengeségben, mint más hasonlóan magas sportoló.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. dzsuz87 pepen...
2017.09.04. 14:54
Biztos a Béres Porcerő!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. katt777
2017.09.04. 16:10
Emelkedő sugárzás: nagyobb genetikai variáció. Amúgy meg a legjobb sportolóból is még többet lehet kihozni a génkezelésnél/doppingnál, közegfüggő ragadozók utánuk engedésével. Ha ezt rendszeresen és minél több emberrel tesszük, az egész faj képességei javulnak. Ez nem újdonság, szimpla evolúció.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. agyturbini...
2017.09.05. 11:37
Szerintem felreertettetek a cikket...Szerintem arrol akar szolni, hogyan nyilnak meg a sportolas agai egyre tobb ember fele es ez hogyan szelesiti a genetikai valtozatossagot, a sportolok halamazan belul. Szimpla matek. Vagyis van egy haranggorbe, es a szeleirol johetnek a jo atleta alapanyagok. Ennyi sem tobb sem kevesebb, csak peldakon keresztul probaltak szemleltetni, vagyis nagyobb merites a tarsadalombol es annak minden retegebol, nagyobb Genotipus es fenotipus valtozatossagot erdmenyez mikozben a haranggorbe jelleg megmarad. Vagyis A rengeteg atlagos mellet egyre tobb NEM atlagos is meg fog jelenni. A nem atlagos pedig ismet 2 reszre oszlik akik roszabbak es akik jobbak mint az atlag. Nekunk a jobb mint az atlag kell es abbol is a gorbe szelen talalhatok. Na azok szama az eloszlas miatt pl 1 milliohoz, vagyis 100 millio emberbol 100 kituno sportolot lehet faragni. Persze ez hasrautes volt de szerintem nem jarok tavol az igazszagtol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Ch00ler
2017.09.05. 21:16
En mar nem hiszek abbam, hogy barmelyik elsportolo kepes lenne sajat erobol odaerni a csucsra. Hiaba van 100 genetikaliag megfelelo sportolod, abbol is csak 1 lesz a gyoztes. Megpedig az, akinek a szervezetere a legjobban hat az eppen meg legalis doppingszer

Ehhez meg hozzajon, hogy kinaban es oroszorszagban mar hagyomanya van annak, hogy egy olimpian ott kell lenni a legojbbak kozott, mivel ugye vezeto hatalmak vagyunk. Ott meg allamilag is meg a fejlesztes, ami vegtelen penzt jelent. A lenyeg, hogy a sajat himnusz menjen es a nep buszke legyen...

Maradok az NFL-nel, mert tudom, hogy ott mindenki kokszol, igy egyenloek az eselyek. Jah, es nem a birokon mulik a vegeredmeny
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kraxor
2017.09.09. 14:04
Az, hogy az elsporban es mar nem csak ott hanem az utanpotlas versenyeken is kokemenyen megy sok sok eve ez, az nyilt titok. Aki kicsit is jartas vagy olvasottabb a temaban az tudja, hogy ez igy megy. _Minden_ elsportolonak _kotelezo_ a felkeszuleseben a teljesitmeny fokozas, kulonben meg az orszagos valogatora sem jutna be, nemhogy egy vilagversenyre. Ez egy befele mutato spiral, mivel xy ezzel keszul, igy zy is ezzel fog es igy megy vegig a domino.
Olvasasra ajanlom a temaban a Csengery Kalman: Becsaptuk a vilagot cimu konyvet. Csengery 88-ban a szouli olimpian 4ik lett 75kg. osszetettben sulyemelesben, aztan megbukott Szanyi Andorral egyutt aki ezustermes lett 90k-ban, a dopiingvizsgalaton ahol stanazolol hatoanyagot mutattak ki naluk ha jol emlekszem. Ezzel a hatoanyaggal bukott meg ugyanott Ben Johnson is 100m sikfutasban, ahol elso lett akkor es sokkal izmosabb formaja volt mint pl Carl Lewisnak az akkor regnalo bajnoknak.

Egy elsportolo nem teheti meg, hogy nem hasznal ki mindent ami hozzasegiti ot a gyozelemhez. Lehet szeretni, nem szeretni, de ez van. Ahol megjelenik a penz, reklam ott megjelenik a csalas mindenfele formaja is.
Lsd meg a virtualis sportokat. Meg az iponon is volt cikk errol anno ha jol emlekszem, hogy itt is felbukkant a dopping, ami a koncentraciot segiti es segit kizarni a kulvilagot... a pontos hatoanyagra nem emlekszem most. Aki nem hiszi, az velemenyem szerint naiv, romantikus beallitottsagu ember, de a valosag teljesen mast mutat.

Ezzel meg veletlenul sem akarom csorbitani a sportolok elert eredmenyeit! Annak szamomra igy is ugyanolyan sporterteke van, mert kozel azonos feltetelekkel kuzdenek meg ezek az emberek, a keretrendszer nagyreszt adott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. jsipos.reg thest...
2017.09.09. 14:57
Teljesen egyetértek az első hozzászólással.
Az edzésmódszerek és az eszközök is rengeteget változtak.
Nem mindegy az sem, mikor kezdik a sportolást: gyermekkorban vagy húsz év felett.
A futók használnak-e szeges cipőt vagy bőrtalpú cipőben futnak.
A kerékpárokon van-e váltó, milyen a fék és a csapágyazás/gumi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. efi99
2017.09.12. 18:16
Armstrong nem 0,1%-kal előzte meg a nem doppingoló Züllét, hiszen utóbbi is doppingolt, csak nem bukott meg vele. Lett volna az 20% is. Vagy inkább végtelen, mert végig se bírt volna menni egy 23 napos 3500 km-es versenyen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!