iPon Cikkek

Hangfalak - 2.0-ás rendszerek II.

Dátum | 2007. 11. 17.
Szerző | Arhel
Csoport | MULTIMÉDIA

Folytatva a 2.0-ás rendszereket, most már egy kicsit magasabb árkategóriából szemezgettünk, hogy még jobb rálátásunk lehessen erre a szegmensre. Szerintünk nem csak a mi, hanem sok más ember oldalát is furdalja a kíváncsiság, hogy vajon mennyivel jobb egy kétszer-háromszor drágább modell, ha egy kategórián belül maradunk. Tényleg megérik azt a pluszt, amit beléjük ölünk, vagy jobban járunk, ha egy olcsóbb modellt választunk? Reméljük sikerül majd mindenkinek választ találnia.

Az előző hétről még átmentettünk egy olcsóbb modellt a Labtec Spin-95 személyében, ami még a bőven a bűvös 5000-es határ alatt kapható, ezért a bemutatást vele kezdenénk.


A Labtec a Logitech leányvállalata, és ez valamelyest meg is látszik a termék egészén, mivel csak épp annyi piaci alapanyagot használtak fel, ami feltétlenül szükséges az olcsó árképzéshez. A dobozban nem találunk semmi extrát, a matt fekete hangfalpár és egy leírás pislog vissza ránk.


A kőkemény műanyag borítás masszív, összetörhetetlen érzést nyújt, ami máris egy piros pontot jelent azon felhasználóknak, akik sokszor leverik a hangládájukat az asztalról. Mint azt már említettük, egy picit piaci érzés foghat el minket, amikor meglátjuk az ezüst peremes membrán részt, ahogy figyelem felkeltően kitüremkedik a fekete háttérből, aminek összehatásaképpen jogosan merül fel az emberben, hogy nem-e kapta volna meg ugyanezt az ecseri piacon.


Egyedül egy hangerő szabályozót találunk rajta, az elmaradhatatlan fejhallgató kimenet és a „power” gomb között. Az első dallamok felcsendülése után nyugodhatunk meg, hogy egészen jó vásárt csináltunk ezzel a kis szörnyeteggel, ami igazán hangos tud lenni, ha akar. Tiszta magas, kellemes közép, de hol a mély? A mély hangok úgy eltűnnek az éterben, mintha nem is léteznének. Ami viszont az előnyére írható, hogy teljes hangerő mellett is csak picit torzított be, ez is mutatja azt, hogy ne a külső alapján ítéljünk.


Az első körben megismert hangfalak többségénél találkozhattunk egy extra bemenettel, amire az MP3 lejátszónkat köthettük, sajnos erre a Labtec mérnökei nem gondoltak. Összességében elmondható a Spin-95-ről, hogy jól szól, bár a mély hangok szinte teljes hiánya azért elég furcsa, egy ilyen árkategóriájú terméknél (kb. 3800Ft). Egy picit olcsóbban és egy picit drágábban is találunk nála vonzóbb, jobb terméket.

Ismételten egy Logitech terméket köszönthetünk, most már a felső kategóriából, ami a V-20-as nevet örökölte. Nem véletlen ez a termékjelölés, mivel a V szériás hangfalak kifejezetten notebook-okhoz készültek, ezért nem jack dugón és hálózati kábelen keresztül csatlakozik a számítógépünkhöz, hanem USB felületről nyeri a szükséges energiákat. A dobozban egy dobozt találunk, ami egyúttal a V-20 utazó táskája. Ha mindent kinyitottunk, akkor 2 hangfal és egy USB-s kábel boldog tulajdonosai lettünk.


A V-20 hangfalai egy 2,5mm-es jack dugón keresztül kommunikálnak egymással, és akárhogy is keresnénk, nem találunk 3,5-es jack aljzatot. Ilyenkor gondolhatnánk azt, hogy akkor a notebook jack aljzatát használva elnémul a V-20, sajnos ez a válóságban nincs így. Egy fülest csatlakoztatva semmi sem történt, a hangfalakból ugyanúgy szólt a muzsika, míg a fülesben semmit sem hallottunk.


A felhasznált anyagokra egy szavunk nem lehet, nagyon igényes és jó tapintású mindenhol a V-20, egyedül a tartó lábakat csinálhatták volna masszívabbra. A jobb oldali hangfal tetején, apró, kemény gombokat találunk, amikkel vezérelni tudjuk a médialejátszónkat. Egy vékony, hold alakú kék led választja el a hangerő gombokat (plusz, mínusz, némítás), a vezérlő gomboktól (lejátszás/szünet, stop, hátra léptetés, előre léptetés). Annak ellenére, hogy kemények a gombok, alacsony nyomásponttal rendelkeznek, ami egy elég furcsa párost alkot, ezért kell egy kis idő, mire megszokjuk.


A V-20-as is jól indított a magas és közép hangokkal, bár jóval kevesebbet hallottunk az utóbbiból, mint a Labtec Spin-95 esetében. Aztán megszólaltak a mély hangok is, amik teljesen dinamikátlanok voltak. A hangzásuk olyan volt, mintha egy üvegdobozba zárták volna őket. Ami jó pont lehet még a számláján, hogy szinte csak teljes hangerő mellett kezdett el torzítani, szóval jól bírja a strapát.


Egy biztos, nem sok USB-s hangfal található a piacon, ami a V-20 egyik nagy előnye lehetne, ha mellé kiemelkedően jól szólna, de nem egy notebook-ot hallottunk már különbül szólni, mint a Logitech V-20-asát.


A JBL hangfalpárosa egy méretes, de annál könnyebb dobozban érkezett hozzánk. Az érdekes formavilággal megáldott hangfalakat, amik leginkább egy nagy strucctojásra emlékeztettek minket, öröm volt kiszedni a tojástartókból. A meglepően könnyű hangfalak mellé egy behemót adaptert kapunk, ami később árammal fogja ellátni a Duet-tet.


Az ezüstös színvilág és árnyalatai járják körbe a JBL hangfalait, amit egy-egy zöld led és a jobb oldali hangfalon egy ezüstös hangerő szabályozó tör meg. Ez utóbbi felel egyúttal a ki- és a bekapcsolásért is.  A két pille könnyű hangdobozt RCA kábel köti össze a jobb hangminőség érdekében. Sajnos ezen a modellen sem találunk semmilyen extra csatlakozó nyílást, sőt, még fejhallgató kimenetet sem.


Amint megszólalt a Duet együttese, egyből meg is feledkeztünk minden rossz tulajdonságáról. A zene teljesen kárpótolt minket, gyönyörűen szóltak a magasok, teltek voltak a közepek és végre a mély hangok is közel úgy szólaltak meg, ahogy eddig is kellett volna. Még teljes hangerő mellett sem torzított be, ami az olcsóbb modellek gyengéje volt.



Egy igazán szépen és tisztán megszólaló együttest ismerhettünk meg a Duet személyében, aminek vannak hiányosságai (fejhallgató kimenet), de ha valaki állandóan hangfalon keresztül hallgatja a zenéit, nézi a filmjeit, akkor rossz vásárt nem csinálhat a JBL Duet-tel.


Az utolsó és egyúttal a legdrágább 2.0-ás hangfal rendszerünk, ami jelenleg a piacon elérhető, a Logitech Z-10-ese. Ez a behemót rendszer nem csak, hogy óriási, de fenemód nehéz is. A hatalmas dobozból, elég nehézkesen lehet kiemelni a kilós hangfalakat, de találunk még benne jack-jack kábelt, USB kábelt, törlőkendőt és telepítő lemezt.


A lakk fekete borítás eleganciát és minőséget sugároz, biztos feltűnést fog kelteni az asztalunkon. Ha véletlenül mégsem figyelnének fel a gyönyörű borításra, akkor a jobb oldali hangfalba épített LCD kijelző és az alatta található érintőkijelzős felület gondoskodik arról, hogy barátaink és kollégáink szája tátva maradjon. Az asztalra helyezve a Z-10-es párost, a Logitechnél már bevált dőlésszöget vesznek fel a sugárzók, ami nagyjából 30 fokos eltérés a függőlegestől. Egy kisebb és egy nagyobb sugárzó kapott helyet a Z-10-esben, amelyek közül az előbbi a magas, utóbbi pedig inkább a melyhangokért felelős.


Az USB kábel ahhoz kell, hogy az LCD kijelzőt teljesen kihasználhassuk, ugyanis ha összekötjük a számítógépünkkel és telepítjük a mellékelt szoftvert a lemezről, akkor a Z-10-es kijelzőjén az órán kívül a processzor terheltségét és egyéb adatokat is megjeleníthetünk. Ha USB-n kötöttük össze a rendszert, akkor a jack dugóra már nem is lesz szükségünk, mivel az USB kábelen keresztül zajlik le minden. Persze ha nem vagyunk kíváncsiak az LCD kijelzőre, akkor hagyományos módon is csatlakoztathatjuk a Z-10-est.


Külön érdekesség, hogy a kijelzőn található piktogramokat nem is kell megérintenünk, elég csak megfelelő közel raknunk hozzá az ujjunkat, ezzel elkerülhetjük az állandó törölgetést. A hangerő szabályozásán kívül, a magas és a mély hangokat tudjuk egy tízes skálán szabályozni. A mély hangok nagyjából hetes szint után kezdenek el rezonálni, egészen addig tökéletes hangzást biztosítanak, a magas hangokat is a 6-7-es pálcikáig érdemes feltornászni.


Az eddig nálunk járt hangfalak közül a Z-10-es volt az egyetlen, amelyik igazi minőségében adta vissza a lejátszott zeneszámokat. A hangok igazán dinamikusan és tisztán szólaltak meg, ezt mondjuk el is vártuk egy ilyen árkategóriájú készüléktől (kb. 25000Ft).


A Logitech Z-10 hangfalrendszer egy minőségi megoldás, melynek tökéletes hangzása van. Sajnos azonban az érintés érzékeny vezérlés még nem eléggé kiforrott rajta, ezért néha már inkább nyűg volt a kezelése, mintsem kényelmes. És akkor még nem is beszéltünk a felforrósodó LCD kijelzőről, ami hosszú távon nem egy jó ómen. De mindezekért cserébe, magunkénak tudhatjuk a legjobb 2.0-ás hangfalrendszert. Azonban valóban megér ennyi pénzt rááldozni egy 2.0-ás rendszerre?  Cikksorozatunk nem áll meg itt, legközelebb a 2.1-es rendszerekkel jelentkezünk.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Svindler
2007.11.17. 14:07
vissza a cikkhez

Folytatva a 2.0-ás rendszereket, most már egy kicsit magasabb árkategóriából szemezgettünk, hogy még jobb rálátásunk lehessen erre a ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Alvin_ti42...
2007.11.19. 01:19
egy fejhallgató beszerzésén nem gondolkodtál még? :rolleyes: Egy Z-10 árából elég jót kapni már.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Svindler
2007.11.19. 09:34
Sajnos van, hogy az utolsó indok miatt anno én se tudtam használni a jó kis fülesemet: sosem hallottam meg ha csöngetnek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Svindler
2007.11.25. 23:08
Ez igaz, engem is érdekelt volna, de nem tudtunk szerezni akkor
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!