iPon Cikkek

Hat lépés távolság? ‒ A „kis világ kísérlet” eredményei

Dátum | 2011. 12. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Facebook és a Milánói Egyetem kutatói közzétettek egy tanulmányt, mely szerint bármely két Facebook felhasználó összekapcsolható ismerősei ismerősein keresztül átlagosan 4,74 lépésben. A kutatás a (részben tévesen) Stanley Milgram-nek tulajdonított „hat lépés távolság” problematikáját vizsgálja, ami szerint két találomra kiválasztott ember átlag öt köztes ismerős segítségével kapcsolatba hozható egymással, vagyis kapcsolatilag hat lépés távolságra vagyunk a világ bármely lakójától.


Mielőtt azonban rátérnénk Milgram kísérletére fontos megjegyeznünk, hogy az elmélet alapötlete Karinthy Frigyes nevéhez fűződik. 1929-es Láncszemek című novellájának egyik alakja, miután megfogalmazza, hogy „soha még ilyen kicsike nem volt a Földgolyó”, fogadást köt beszélgetőpartnereivel, hogy ha kijelölnek bárkit „a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek […], ő […] legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen ‒ ismeretség ‒ alapon”. Az első feladvány Selma Lagerlöf: „Hát kérem, Lagerlöf Zelma, mint a Nobel-díj nyertese, nyilván személyesen ismeri Gusztáv svéd királyt, hiszen az adta át neki a díjat, az előírás szerint. Márpedig Gusztáv svéd király szenvedélyes teniszjátékos, részt vesz nemzetközi nagyversenyeken is, játszott Kehrlinggel, akit kétség kívül kegyel és jól ismer ‒ Kehrlinget pedig én magam […] nagyon jól ismerem.” Itt tehát csak két láncszemre volt szükség, hiszen a világhírű embereknek sok ismerősük van, így könnyű velük kapcsolatot találni. Nehezebb a helyzet például a Ford-művek egy szögecselő munkása esetében. „A munkás ismeri műhelyfőnökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jóban van a Hearst-lapok vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nekem nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő barátom.” A játék aztán tovább folyik, és sosincs szükség ötnél több összekötő láncszemre.

A gondolatmenet mindenképp befolyásolta a kapcsolati hálók első kutatóit: Ithiel de Sola Poolt, Michael Gurevich-et és Manfred Kochent. Kochen elmélete szerint az Egyesült Államok lakosságszámát véve alapul, egy ekkora populációban az ismerősünk ismerősén keresztül jó eséllyel bárkihez eljuthatunk, tehát mindössze két köztes láncszem szükséges. Ezt a Gurevich adataira épülő korai számítógépes szimulációk is jó közelítéssel igazolták.

Ekkor lépett színre Stanley Milgram amerikai pszichológus, aki párizsi tartózkodása alatt ismerkedett meg a témával de Sola Pool és Kochen (akkor még kiadatlan) kéziratából (Contacts and Influences, 1978). A tanulmány számos kérdést hagyott megválaszolatlanul, ezek között a „láncszemek” problémáját is, vagyis hogy egy létező kapcsolati hálóban milyen távolságok vannak az egyes emberek között. Milgram a problémának a „kis világ” nevet adta. Kísérletében arra volt kíváncsi, hogy két véletlenszerűen kiválasztott ember ismeri-e egymást. Kiindulópontként egy omaha-i vagy wichita-i résztvevő kapott egy információs csomagot egy bostoni célszemélyről. A cél az volt, hogy a célszemélyhez eljusson a levél. Ha a kiinduló személy ismerte az illetőt, akkor egyszerűen postázta neki, de ha nem, akkor arra kérték, hogy küldje tovább a pakkot egy olyan rokonának, vagy ismerősének, aki véleménye szerint ismerheti a célszemélyt. A rokon, vagy ismerős aztán megint eljátszotta ugyanezt, amíg a célszemély végül megkapta a levelet. A lánc minden tagja felírta nevét a levélhez csatolt névsorra, így követhetőek voltak a lépések, valamint mindenki egyúttal a harvardi kísérletvezetőknek is írt az előre megcímzett válaszborítékokat használva, így a kutatók tudták, hogy hol tart a folyamat.


Problémát okozott, hogy sokan nem továbbították a levelet, a 296-ból 232 sosem ért Bostonba. A célba ért levelek átlag 5‒7 állomáson keresztül tették meg az utat, volt ahol egyáltalán nem volt köztes láncszem, de olyan is volt, ahol tíz is akadt. Az eredményeket Milgram 1967-ben publikálta a népszerű Psychology Today folyóiratban, majd egy jóval tudományosabb verzió is megjelent két évvel később a Sociometry oldalain. Fontos leszögezni, hogy a tudós csak az Egyesült Államok viszonylatában vizsgálta a kapcsolati hálókat, és valójában sosem beszélt a „kis világ probléma” kapcsán gyakran emlegetett „hat lépés távolságról”, amely bármely két kiválasztott egyént összeköt. A fogalom elterjesztése valószínűleg John Guare drámaíró nevéhez fűződik, aki darabot írt ezen a címen.

2001-ben, immár e-mailek segítségével, Duncan Watts, a Columbia Egyetem professzora próbálta meg reprodukálni Milgram kísérletét. 157 országból 48 ezer küldő igyekezett eljuttatni az üzenetet 19 célszemélynek. Watts eredményei szerint a köztes láncszemek átlagos száma hat, ami viszont már hét lépést jelent. Hasonló eredményre jutott 2007-ben Jure Leskovec and Eric Horvitz is, akik 240 millió Microsoft Messenger felhasználó 30 milliárd beszélgetését megvizsgálva, két internetező között a „lépéstávolságot” 6,6-nak mérték, így elkezdtek „hét lépés távolságról” beszélni.


A közösségi oldalak elterjedése lehetőséget adott a nagyobb mintán végzett kutatásra. Reza Bakhshandeh és munkatársai a Twitter felhasználók közti távolságot igyekeztek meghatározni egy algoritmus segítségével, és a 3,88-as átlageredményt kapták. Ez év augusztusában a Facebook is belevágott a saját „kis világ kísérletébe”. Eredményeik szerint átlagosan 4,74 lépésben juthatunk el egy tetszőlegesen kiválasztott felhasználótól egy másikig a világ több mint egytizedét tömörítő közösségi oldalon. Az Egyesült Államokban, ahol a 13 év fölöttiek fele fenn van a Facebook-on, az eredmény 4,37.

Fontos leszögeznünk, hogy a kísérlet csak Facebook felhasználókat vizsgált, akik internet-hozzáférésük miatt nyilvánvalóan több csatornán kapcsolódnak a világ nagy kapcsolati hálójához, mint egy szibériai pásztorgyerek. Felvetődött továbbá a „barát” fogalom zavarossága a helyzetben. Például amikor valakit köröz a rendőrség, és egy felhasználó rádöbben, hogy egy órára járt valakivel, aki kiadta a lakását valakinek, aki együtt nőtt fel a gyanúsítottal, a Facebookon ezek mind egymás „barátaiként” jelennek meg. Kapcsolatban állunk olyanokkal, akiket nem feltétlenül kedvelünk, és semmi közös nincs bennünk. Ezek a gyenge kapcsolódások teszik „kicsivé” a világot.

A gyenge kapcsolatok azonban egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségűek. A hírek például az ilyen csatornákon terjednek a leggyorsabban. Valaki, akivel közösen nyaraltunk, elküld nekünk egy jópofa hírt, vagy egy felhívást egy tüntetésre, amelyet mi aztán egyes barátainknak továbbítunk, másoknak nem. Humorérzékük, politikai hovatartozásuk, vagy éppen vallási meggyőződésük függvényében döntünk arról, hogy az adott információt megosztjuk-e velük. Ezt a szűrést egy gyenge kapcsolat esetében nem tesszük meg, mert nem is ismerjük a releváns információkat a másikról, így egy gyenge kapcsolaton a hír sokszor jobb eséllyel megy át, mint egy erősön.

Milgram tanulmányában a „kis világ” problematikájáról azt vallotta: remek dolog, hogy jó esetben öt ismerősön keresztül bárkit elérhetünk a világból, azonban ha jobban megvizsgáljuk ezeket a kapcsolatokat, és a bennük rejtező pszichológiai és szociális távolságokat, rá kell jönnünk, hogy valójában öt világ áll közöttünk. Ennek nyomán írják az új tanulmány szerzői:  „megnyugtató látni, hogy már csak négy világ választ el minket egymástól.” 



Források:

https://www.facebook.com/notes/facebook-data-team/anatomy-of-facebook/10150388519243859

John Markoff, Somini Sengupta: Separating You and Me? 4.74 Degrees. The New York Times, 2011. november 21.

http://en.wikipedia.org/wiki/Six_degrees_of_separation

Karinthy Frigyes: Láncszemek. In uő: Címszavak a Nagy Enciklopédiához. I. kötet. Budapest, 1979, Szépirodalmi Könyvkiadó, 349‒354. p.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

27. blackknigh...
2011.12.04. 09:13
Wow ki gondolná...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Gabor58
2011.12.04. 10:09
Hát ez szerintem orbitális baromság, főleg hogy a facebook alapján indultak ki, ahol az emberek 90%-a olyanokat is bejöl akiket egyáltalán nem is ismer.

Másrészt én meg kötve hiszem hogy engem 5-6 lépésben össze tudnának kapcsolni bárkivel a világban, még Magyarországon belül belül se lenne ez valós, nemhogy világszinten...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Fzoltan
2011.12.04. 10:12
Ahogy Gabor58 is mondta, ott bukik el az egész, hogy mindenki bejelöl lassan mindenkit... azt ne mondja nekem senki sem, hogy napi kapcsolatban van az összes ismerősével. Akkor ezek szerint az is ismerős, akit egyszer már láttam az utcán?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Balucsek
2011.12.04. 10:26
Az egyszerűség kedvéért csinálhatnának egy mindenkit bejelöl gombot és akkor nem kéne ilyeneket kutatni. Úgyis ebbe az irányba megy minden közösségi szájt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Kolondrum
2011.12.04. 10:27
Velem senki semmit nem tudna összekapcsolni. Körön kívül tartózkodom, nesze neked tanulmány.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. zseko
2011.12.04. 10:42
Gabor58 csak egy példát mondanék, és csak az országban: Gondolom ismered a polgármestert nálatok... én is a miénket. És mindketten ismernek legalább egy-egy politikust akik ismerik egymást, de lehet hogy ugyanazt ismerik. És meg is van oldva. Ez 4 ember köztünk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. ejcy
2011.12.04. 11:05
Ó igen ismét egy orbitális baromság! Hurrá! Ahelyett hogy elmennének kapálni, vagy betonozni, ilyennel cseszik el az idejüket egyesek. Ettől jut előre a világ!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Zabalint
2011.12.04. 11:20
Nem facebook ismerősökről beszélek most, hanem valósról, de elgondolkodtam pár dolgon.
Kiszámoltuk most barátnőmmel, hogy ha kettőnktől elindulnánk, 3 vagy 4 lépés lenne a mostani és az előző amerikai elnök(apám vacsorázott egy itthon ismert emberrel, aki lehet hogy találkozott már az amerikai elnökkel, de ez nem 100, de olyannal biztosan(sajtóból tudható), aki már találkozott vele, pl. mostani és előző miniszterelnök is ilyen).

De történelmi távlatokban nézve is 5 lépésből biztosan kihoztuk Ferenc Józsefet(nyilván ezt úgy, hogy valaki ismert valakit, aki már nem él...), 4 lépésből pedig Sztálint.

És itt tegyük hozzá, hogy ha apámon keresztül kijön az amerikai elnök 3 vagy 4 lépésen keresztül, akkor rajtam keresztül az összes ismerősömön keresztül kijön 4 vagy 5, apám ismerőseinek 3 vagy 4 lépésen keresztül, ez együtt pedig azért már sok ezer ember. Ráadásul egy másik útvonalon, barátnőm egyik rokonán keresztül most jobban belegondolva szintén lehet hogy 3, de 4 lépésen keresztül biztosan megvan az amerikai elnök, csak ott egy másik ország politikai elitje az útvonal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. sniperjoce...
2011.12.04. 11:21
soha soha földön Kolondrum?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Zabalint
2011.12.04. 11:24
Gabor58:
Azért azt is vedd figyelembe, hogy a magyarok többsége nincs is facebookon, és nem minden valós ismertséget követ bejelölés, akkor sem, ha mindkét fél van facebookon. Nekem például nincsen meg a dékánhelyettes az egyetemen, pedig tanulmányi ügyben már beszéltem vele négyszemközt. Holott ő is egy fontos csomópont lenne, különösen ha az összes hallgató, aki személyesen beszélt már vele, bejelölné, ő meg visszaigazolná.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. sniperjoce...
2011.12.04. 11:43
amúgy nekem is van olyan osztálytársam akit nem jelöltem be mert nem igazán érdekel legfeljebb ha ő jelölne be visszaigazolnék de amúgy nem érdekel
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Kolondrum
2011.12.04. 11:57
sniperjocek! Ahogy mondod!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. CyberPunk6...
2011.12.04. 12:17
Az nem számít, hogy miért van bejelölve, ha már ismerősként fel agy neki véve,. akkor kapcsolatot tudsz vele létesíteni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Cukrosbacs...
2011.12.04. 12:45
Volt egy film ahol az ugyan csak azt nézték hogy 6 emberen keresztül mindenki elérhető a földön ha jól tom valami 20 csomagot indítottak útnak a világ mindent tájáról és egy emberhez kellet elérjen a 20-ból 6-10 csomagnak sikerült 6 emberen alatt elérnie hozzá úgy hogy volt közte egy Afrikai falu ahol még héhány száz évvel ezelőtti környezetek uralkodtak. Onnan is a csomag, a 6 ember volt az aki meg kellet hogy kapja. A csomagok tartalma azok az emberek voltak akiken keresztül ment egy kitölthető adatlap és egy fénykép szerepelt benne. Tehát 6 lépés alatt bárkit el lehet érni a földön csak jó embereknek kell oda adni. Ezen elmélet alapján született meg egy új tudomány ág a hálózati tudomány. Persze csak ez így tökéletesen nem fedi a valóságot mert nem emlékszek a pontos részletekre de a lényeg ez volt.
Érdekes
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Cukrosbacs...
2011.12.04. 12:48
Azt azért elfelejtettem mondani hogy tilos volt az illető címzettet keresni. anyi volt hogy volt egy név és egy város ahol lakik és ki az. Utána csak ismerősökön keresztül lehetett küldeni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. huncut123
2011.12.04. 14:16
Attól hogy valaki valakinek az "ismerőse" facebook-on, koránt sem jelenti azt hogy valóban ismeri is.
Pl: nagyon sok olyan felhasználó van aki 4-500 feletti ismerős számmal bír, pedig valójában csak 10-30%-val szokott beszélgetni.

Szerintem az nem ismerősöm (mégis sokaknak fb-n ismerőse) akivel életemben 1x találkoztam, és vele is csak úgy hogy haverom haverjának barátnőjének barátja, és igazából ha szembe jönne az utcán nem is köszönnénk egymásnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Prof01
2011.12.04. 14:19
Jó cikk köszi!

Én először az egyik LOST extra részben találkoztam ezzel a jelenséggel.
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ájPon
2011.12.04. 14:31
Prof01
Én is, és mikor láttam ezt a trailert utána is olvastam.


Amúgy nem arról van szó, hogy baráti kapcsolatokon keresztül jutsz el valakihez, csak egy halóról, egy kapcsolatrendszerről. Pl felhozták a cikkben a Twittert. Hát ott aztán tényleg mindenkit követhetsz, főleg hírességeket, és pl láthatod is, hogy 4 alatt volt az átlag szám.
Eztú gy képzeld el, hogy ha én tweetelek valamit, akkor kb 3-4 retweeten keresztül akármilyen más Twitter felhasználóhoz eljuthat az én üzenetem, így terjed az információ.
Facebooknál képzeld el a hírfolyamot vagy egy személyes üzenetet. Kiírsz valami vicces videót, 4 ugrás után már egy pekingi diák is röhögve nézi.

Ez sem kőbe vésett, csak érdekes. Gráfelmélet és szociológia együtt.

A kapálós kommentelő meg maradjon is a kapálásnál. Ha a magadfajtákon múlna, még mindig félnénk a tűztől és nem mernénk kijönni a barlangunkból, mikor esik az eső.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. NKing
2011.12.04. 15:08
ájPon: +1

A lényeg nem a Facebook-on van, se nem a barátságokon, meg a lelkizésen, hogy ki kivel utálkozik meg bratyizik. Ez tiszta hálóelmélet, amit még csak most kezdünk érteni igazán. Aki azt mondja, hogy ezeknek a kutatásoknak semmi értelme, az nincs eleresztve agyilag, az egyszer biztos!

Vegyük pl. máris az Internetet. Az egész hálóelméletet az internetre a legkönnyebb alkalmazni. Eredetileg a netet úgy akarták megtervezni, hogy ne lehessen tönkretenni semmi eszközzel. Pl atomcsapás esetén maradjon működőképes. Ezért központosítatlannak tervezték. Mára kiderült, hogy az internet borzasztóan sebezhető, mondhatni pár jelentős szerver és szolgáltató lebombázásával a teljes világháló tönkretehető. Aki nem hiszi, járjon utána! Egy ilyen támadás esetén a fennmaradó hálózat túlterhelése annyira visszavetné a sávszélességet, hogy rövid távon meghalna a teljes megmaradt gubanc...

De a hálóelmélet nem csak a neten hasznos! Kiaknázatlan lehetőségek vannak benne a vállalatközi piacok tekintetében, a humánerőforrás-szervezésben, a marketingben és még sorolhatnánk! Az elméleti és majd később az alkalmazott fizikáról nem is beszélve.

Akit jobban érdekel a téma:
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/170-meddig-n%C5%91nek-a-nagy-h%C3%A1l%C3%B3zatok?.html
Meg még volt egy pár előadás ebben a témában...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. lajthabala...
2011.12.04. 16:50
A Facebookot (és egyéb közösségi hálókat) azért használják ismerettségek elemzésére, mert ez a valósághoz legközelebbi, elérhető adatforrás. Valóban nem tökéletes, de valószínüleg az sem vezetne pontosabb eredményre, ha 10.000 közvéleménykutató megkérezne 10.000.000 magyart, hogy kiket ismer. És lehet, hogy kicsit drágább is lenne, mint megvenni vagy elkérni az anonimizált adatokat a Facebooktól.

És az efféle kutatásoknak van létjogosultsága. Éppen mostanában kezdtem el a témában olvasgatni, és nagyon szép és egyszerű eredményeket lehet találni, például szeggregációs problémáKt, fertőzések terjedését, a kapcsolati tőke értékét midellezik, segítenek megérteni. Kicsit elvonatkoztatva a konkrét emberektől jönnek a skálafüggetlen gráfok, amiknek a kutatásából a tartalomkeresésben, data-center tervezésben, P2P szenzorhálózatok tervezésében nyújt segítséget.

És aztán ott van a sok gyakorlati probléma, amiket NKing említett. Az előadás kicsit száraz, aki ért hozzá, annak nem mond újat, aki nem ért hozzá annak bár könnyen érthető, de unalmas
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Vasarlo11
2011.12.04. 18:04
ezt a 6lépéses legendát már el kéne felejteni mert a fele sem igaz, akit ilyesmi picikét is érdekel, olvasson utanána meg annak is, hogy honnan lehet valós kapcsolatokat leíró adatokat szerezni és azok is mennyire nem valósak
kapasából két alapmű a témában:
Barabási Albert-László:
Behálózva - A hálózatok új tudománya
Villanások - a jövő kiszámítható

Olyan rednszer használni közösségi kapcsolatok elemzésére mint a facebook tévútra vezet. még akkor is, a nem lennének rajta játékok ahol mindeki mindkeit bejelöl, ugyanis a társadalam egy vékony szeletét fedi csak le és annak is "specializálódott" rétegét, ebből kifolyólag ebből általános következtetéseket levonni nem szabad. Kb olyan mintha a középiskolásokt megkérdeznéd valamiről és utána azt mondanád, hogy az emberek ezt gondolják...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. NKing
2011.12.04. 19:04
Vasarlo11: A hálóelmélet nem társadalomtudomány. Nem az a lényege, hogy ki kikkel tart fenn valós ismeretséget, és ki kinek nem barátja, vagy hogy demográfiailag milyen eloszlást követ a facebook. A hálóelmélet lényege a hálók önszerveződése, önfejlődése. Azt pedig kár megkérdőjelezni, hogy a kapcsolatok nagyobbik része a résztvevők kisebbik részéhez hozzáköthető, míg a kapcsolatok egymás közötti kapcsolatai nem mutatnak olyan centralizáltságot, mint a annak a kis résznek a tagjai körüli kapcsolatok. Kísérlet: írd be a google-be, hogy "google", majd írd be azt, hogy "Magyarország", majd írd be azt, hogy "Kovács József" - utána nézd meg a találatok számát... A linkelés pontosan olyan hálófejlődést mutat, mint az emberi kapcsolatok. És még sok más háló is ugyanezen karakterisztikák alapján fejlődik. Ezért van értelme a hálóelméletnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Zack( ro)
2011.12.04. 19:27
NKing - 2011-12-04 19:04:39:
google => 14 milliard talalat
Magyarorszag => 12 millio talalat
Kovacs Jozsef => 1.5 millio talalat

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. lajthabala...
2011.12.04. 20:04
Vasarlo11

Honnan lehet valós kapcsolatokat leíró adatokat szerezni? És nem egy középiskola, vagy egyetemi évfolyam, hanem mondjuk 100 milliós nagyságrendben?

A Facebook 800 milliós felhasználóbázisa szerintem elég jól lefedi a társadalmat. A világon 7 milliárdan élnek, tehát a Facebook 10%-os penetrációt jelent, ami tényleg gyenge. De a felhasználók koncentrálódnak: az USA-ban 2010-ben 43%-os volt a penetráció (http://www.internetworldstats.com/stats26.htm), ráadásul a társadalmilag aktív szereplők használják a platformot. Természetesen szociológiai szemszögből érdekes lehet a 3 éves gyerek és a 85 éves nagypapa, de hálózatkutatási szempontból kevéssé. Tehát az aktív társadalmi szereplők közt valószínüleg még magasabb a Facebook felhasználók aránya. Szerintem olyan szempontból is viszonylag zárt a Facebook, hogy annak, aki fent van, az ismerősei is fent vannak, aki pedig nincs, annak az ismerősei sincsenek. Tehát nem meghatározó veszteség azon élek elvesztése, amik a valóságban Facebook felhasználók és nem Facebook felhasználók közt futnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Vendég-Ven...
2011.12.05. 03:38
Nem is tudom, én nem vagyok fenn semmiféle közösségi oldalon, viszont az ismerőseim igen, sokan egyszerre többön is. Persze nem biztos, hogy én tipikus vagyok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Vasarlo11
2011.12.05. 16:43
hát igen, elolvasa Barabási könyvét sem értetetm, hogy olyan sületlenség miért jut eszükbe? Kitalálnak modelleket, amire "józan paraszti ésszel" ránézve is láétszik, hogy "de hát az élet nem így működik", azátn amikor elkezdik tesztelni és vizsgálni az adatokat, rájönnek, hogy "jé, az élet nem így működik".
Jók ezek az elméleti tudományok, csak hát az lenne a cél, hogy a való világot közelítsék és többé kevésbé a való világra alkalmazható és ott felhasználható elméleteket kell(ene) gyártani.
Elhiszem, hogy nincs tökéletes minta, mert az maga a teljes valóság lenne a lénegy, hogy a mintából levont következtetéseinekt annak függvényében kezeljük, hogy tisztában vagyunk a mintánk korlátaival. Mi az amit nem fed le, mi az amit esetleg torzítva fed le.
Igy talán érthetőbb, hogy mire akartam célozni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. NKing
2011.12.05. 17:26
Vasarlo11: Igen, erre vannak a statisztikai módszerek. Mintavételezésnél mindig van hiba, csak kérdés, hogy sikerül-e felderíteni a mibenlétét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!