iPon Cikkek

Hewlett-Packard Elitebook 2560p: Drágaság

Dátum | 2011. 12. 28.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Nyáron járt nálunk a Hewlett-Packard legújabb Elitebook családjának legnagyobb tagja, amellyel igencsak elégedettek voltunk, most viszont a legkisebb típuson a sor, hogy lenyűgözzön minket. Sajnos a piacon elég kevés a 12”-os üzleti felhasználásra és igénybevételre készült noteszgép, így a 2560p egy esetleges jó szerepléssel nagyot domboríthat. Ha a felmenőket nézzük, akkor a siker garantált, ráadásul a 15,6”-os változat már bizonyított.


Az üzleti felhasználásra szánt notebookok piacán megfigyelhető egy régóta tartó trend: a szubnotebookok és ultrabookok térnyerésével párhuzamosan egyre kevesebb kisméretű business kategóriás masina készül. Jelen cikk keretein belül nem célunk, hogy ennek okait firtassuk, de ami tény, az sajnos tény. Szerencsére a HP még lát fantáziát ezekben a termékekben, így a 2540p után idén nyáron piacra dobta az utód 2560p-t is, amely hasonlóan a többi most futó Elitebookhoz alumínium-magnézium ötvözetből készült burkolatot kapott és elegáns megjelenésével egyértelműen a felsőkategóriába pozícionálja magát.


Tulajdonosként kiugranánk a bőrünkből, újságíróként viszont kellemetlen helyzetet eredményez, ha egy típusból csúcsváltozatot kap az ember, hiszen a vásárlók döntő többsége ennél jóval szerényebb kiszerelésben gondolkodik. Szomorúak persze nem voltunk, hiszen a sebességet leszámítva a hozzánk érkezett kis Elitebook minden más területen megegyezett a többi változattal. Közel fél millió forintért megkapjuk a ma elérhető leggyorsabb kétmagos mobil processzort, illetve jár még a csomaghoz egy 128 GB-os SSD is, amelynek történetéről a következő oldalán még szót ejtünk. Ha ezt a két hardvert kivesszük a játékból, megmarad egy tisztességes specifikációval rendelkező, de extrákat felmutatni nem képes eszköz. Hiányzik az USB 3.0 (amely a nagy testvérben bizony benne van), ráadásul felárért sem rendelhető, a HDMI csatlakozó DisplayPorttal való felváltásához pedig már hozzászokhattunk. A listán nem szerepel, de kapunk egy 34 mm-es ExpressCard csatlakozót és lehetőségünk van chipkártyák olvasására is a SmartCard olvasó segítségével. Az akkumulátorról érdemes még pár szót szólni, hiszen a gyártó által csak hosszú üzemidejűnek hívott 55 Wh-s hatcellás telep akár 8 és fél óráig is képes életben tartani a masinát, de elsősorban nem ez az, amiért a cégek rendelni szokták. A mezei telepekkel ellentétben ugyanis az ilyen típusú akkumulátoroknál lehetőségünk van kitolni az egy éves garanciaidőt három évre némi felárért cserébe. A kis Elitebook rendelhető „klasszikus” hatcellás (62 Wh) és háromcellás (31 Wh) teleppel is, utóbbival viszont legfeljebb 4 órás üzemidőben reménykedhetünk. Bár a hivatalos honlap hallgat róla, de a gyártó FTP oldalán elérhető dokumentációban találtunk egy kilenccellás 100 Wh-s akkumulátort is, amely extrém hosszú utazásokhoz jó társ lehet, ha be lehet szerezni. A mi példányunk mobil internetre alkalmas modemet nem tartalmazott, de a webáruházban kapható változat rendelkezik vele, cserébe be kell érnünk az eggyel kisebb Core i7-es processzorral.


A termék mellé minimális dokumentációt és a szükséges tápegységet, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó tápkábelt kapjuk, a lista itt véget is ér. Természetesen a papírok között a notebook mellé vásárolható kiegészítők garmadáját felvonultató vékony katalógust könnyedén megtaláljuk, amolyan finom reklámfogásként.

Bár az előd modell nem járt nálunk, a maximális terhelés mellett mért 94 fokos processzor hőmérsékletet borzasztóan soknak tartjuk még akkor is, ha a legerősebb kétmagos Core i7 zakatol a gépben. Arról nem is beszélve, hogy mind emellett a készülék egyáltalán nem volt csendben, sőt, kifejezetten hangosnak is mondhatjuk. Egyetlen mentsége, hogy se az alsó, se a felső burkolat nem melegedett át számottevően, tehát a munkavégzést ilyen téren nem befolyásolta negatív módon. Üresjáratban és átlagos használat mellett a ventilátor fordulatszáma lényegesen alacsonyabb és ilyenkor az 50 fok alatti hőmérséklet sem elérhetetlen. Továbbra sem értjük ugyanakkor, hogy a HP miért teszi be a BIOS-ba (EFI-be) azt a lehetőséget, amellyel meg tudjuk akadályozni, hogy áramról üzemeltetve a gépet a ventilátor mindig járjon, ha egyszerűen nem működik.


Az integrált videokártya ereje tökéletesen elég a kisméretű kijelző kiszolgálásához, a többi hardverről pedig olyannyira elismerően nyilatkozott a Windows 7 gyári értékelő rendszere, hogy közel maximális pontszámokat dobált. A memória sávszélességet is könnyedén feltornászhatjuk maximális pont közelébe, ha beteszünk a gépbe egy második 4 GB-os modult. A 2560p egyébként kifejezetten olcsó processzorral sajnos nem rendelhető, a belépő modellben is Core i5-2410M-et találunk (itthon i5-2520M-et). Szintén nem szerepel a listán a dedikált videokártya, mint lehetőség, így az NVIDIA Optimusra, esetleg az AMD Switchable Graphics megoldására ácsingózókat le kell lomboznunk – más kérdés, hogy egy ilyen masinába alapvetően nem is valók ezek a VGA-k.





















A bevezetőben már említettük, hogy egy rövid kitérőt teszünk majd az SSD-vel kapcsolatban, hát itt az ideje helyre tenni a dolgokat. A Micron RealSSD C300 valójában nem más, mint az elismert és közkedvelt Crucial RealSSD C300 némileg átalakított változata. Két fő különbség van: míg az eredeti C300 már harmadik generációs SATA csatlakozóval és 9,5 mm-es magassággal rendelkezik, addig a Micron-féle C300 csupán SATA2-es és magassága se haladja meg a 7 mm-t. Ettől függetlenül 9,5 mm-es merevlemezt és SSD-t nyugodtan vásárolhatunk a géphez upgrade szempontjából, el fognak férni a házban. Jól látható, hogy a C300-at abszolút visszafogja a SATA2-es szabvány által biztosított sávszélesség, ugyanakkor az írási sebességektől nem ájultunk el. Viszont ha a grafikonoktól elvonatkoztatunk, akkor bátran kijelenthetjük, hogy sebesség ide vagy oda, az SSD-vel szerelt 2560p bizony eszeveszettül gyors, és erről nem csak a másodperc töredékrésze alatt elinduló programok, hanem a tíz másodperces teljes újraindulási idő is egyaránt árulkodik. A 119 GB-os tárhelyből 15-öt lefoglal a helyreállítási partíció, továbbá a Windows is elnyel az Office-szal olyan 20 GB-ot, így a tényleges szabad hely, amellyel gazdálkodhatunk bő 80 GB.

A hangszórók meglepően tisztán és kellemes hangszínnel szólnak, erre már a nagy testvérnél is felfigyeltünk. Nem ezen fogjuk élvezni a smooth jazz műfaj legjobb alkotásait, de annál érezhetően jobb, mint amit gondolnánk róla egy óvatlan kézlegyintés következtében.


Külsejét tekintve a 2560p gyakorlatilag egy lekicsinyített 8560p-nek tekinthető, minimális különbségekkel. A felső burkolat továbbra is magnézium és alumínium ötvözetéből került kialakításra, plusz a komolyabb sérülés elkerülése érdekében némi merevítést is kapott. A billentyűzet körüli részre magnézium már nem jutott, ott sima alumíniummal találkozunk. A hátlap a mai HP-s trendnek megfelelően egy mozdulattal eltávolítható, így hozzáférhetünk a gép lelkéhez, legyen szó bármilyen hardverről (csendben jegyeznénk meg, hogy továbbra is kíváncsiak leszünk, mennyi idő után kezd el a nem túl acélos rögzítés miatt ez a vékony műanyag lemez zörögni). Jól látható, hogy a hatcellás akkumulátor mennyire kilóg a gépből, ez szállításnál okozhat némi fejtörést, a kilenccellás valószínűleg nem csak mélységében, de magasságában is nagyobb nála. A hosszú üzemidejű akkumulátorokat könnyedén megismerhetjük, hiszen ők kapnak egyedül olyan gombot, amellyel a telep töltöttségét jeleníthetjük meg egy négyfokozatú skálán.


A cseppálló és folyadékok elvezetésére alkalmas klaviatúra nem sokban tér el a 15”-os változattól, valószínűleg egy az egyben megegyezik a 14”-os 8460p-ével, hiszen numerikus részt ott sem találunk. A nyomáspont, a gombok stabilitása és az egész klaviatúra alátámasztása szinte tökéletes, a piacon lévő egyik legjobb billentyűzetről beszélhetünk – főleg ebben a méretben. Bár mi angol kiosztású gépet kaptunk, a magyaron továbbra is probléma lehet a fordított „L” alakú, de elég vékonyra sikerült Enter gomb, továbbá kiosztástól függetlenül közös pont az apró fel-le iránybillentyű páros.


Bár a touchpad mérete inkább nagynak, mintsem átlagosnak számít ebben a kategóriában, a pöcökegérhez tartozó gombok miatt közel sem lett akkora, mint azt a fizikai paraméterek engednék. Nincs ezzel semmi gond, hiszen egy rendes üzleti gépről nem hiányozhat egyik mutató eszköz sem. A felület továbbra is gyűjti az ujjlenyomatokat, hiába matt. Akár fél órás használat után is felfigyelhetünk apró színváltozásra ott, ahol folyamatosan használtuk az eszközt, kíváncsiak vagyunk, pár hónap múlva mennyire lesz csúnya a touchpad ezen része. Ergonómiailag amúgy egy tökéletes szerkezetről beszélünk, nagyon könnyen és pontosan kezelhető, a hozzá tartozó egérgombok pedig halkan és finoman járnak, nyomáspontjuk is ott van, ahol az ember kezének a legkényelmesebb. A pöcökegeret ugyanakkor egy picit szokni kell a nagyon érdes szélek miatt, de érzékenységével abszolút nincs probléma. A klaviatúrát továbbra is csak felülről tudjuk megvilágítani, a webkamera mellé tett fény éppen hogy csak elégséges pluszt biztosít sötét helyeken.


12”-os géphez képest meglepően sok csatlakozási lehetőséget kapunk, hiszen analóg és digitális video kimenet, USB-vel kombinált eSATA, további két USB aljzat, ExpressCard, SmartCard, kártyaolvasó, Kensington zár és dokkoló csatlakozó is helyet kapott a gépen. Az USB 3.0 hiánya nehezen megbocsátható, viszont kárpótol minket a cserélhető optikai meghajtó, melynek helyére valószínűleg másodlagos akkumulátort vagy merevlemezt/SSD-t tehetünk (hivatalos információt nem találunk rá, napközben megkérdezzük a HP hazai képviseletét). Ha nincs szükségünk egyikre sem, akkor üres kerettel is kitölthetjük a helyét, ilyenkor közel 0,2 kg-mal csökkentve a gép tömegét.

Akárcsak a legnagyobb változatnál, a legkisebbnél is elégedettek voltunk a kijelzővel, amely 1366x768-as felbontást és matt bevonatot kapott. Egyik paraméteren se tudunk változtatni, de aligha szeretne bárki is egy tükröződő 1600x900-as panelt bámulni ilyen kis méretben. A színvilág a gyári beállításokkal egészen pocsék, túlságosan hideg és lilás árnyalatot mutat, egy ideig játszadozni kell vele, mire elfogadhatónak tekinthetjük. Utána viszont minden előnye előjön, hiszen fényerő tartománya kellően tág, a kontraszt is rendben van, ráadásul a LED-es háttérvilágításnak is köszönhető, hogy a fekete szín sokkal feketébb az átlagnál. Sajnos széles látószögű (WVA) verzió nem kérhető ennél a modellnél, így be kell érnünk az átlagos betekintési szögekkel, de egy ekkora kijelzőnél ennek a paraméternek gyakorlatilag nincs jelentősége. A környezeti fényérzékelő a webkamera és a billentyűzet világításért felelős lámpa társaságában kapott helyet, működése néha eléggé hektikus, így mi inkább kikapcsoltuk. A kamera képe egyébként egész jó, de sajnos átlagosnál jobbnak semmiképpen nem tekinthető, HD felbontásban már érezhetően romlik a képminőség. A mikrofon ezzel szemben tökéletes.

Még nem járt nálunk ilyen erős kétmagos processzor, mint a Core i7-2640M, ami nem meglepő, hiszen nagyon ritka egységről van szó, még a nála egy számmal kisebb i7-2620M-et is árgus szemekkel kell vadászni a magyar piacon. Nem csoda hát, ha kíváncsian vártuk, mit domborít a jellemzően i3-ból és i5-ből álló mezőnyben.


Az első hely borítékolható volt, bár a különbség nem volt akkora, amekkorát a számozásbeli eltérésből gondoltunk volna. Néhol persze kimutatta a foga fehérjét a legerősebb kétmagos i7, de egy közel hasonló órajelen operáló Core i5 is hasonló sebességre képes a legtöbb élethelyzetben. A PCMark tesztekhez annyi hozzáfűznivalónk lenne, hogy a System storage teszteknél mért HDD vs. SSD különbségek a mindennapokban is érezhetők, nem is kicsit.


A videokártya sebessége hozta a kötelezőt, az Acer Aspire 5750G által elért eredmények fenntartással kezelendők, hiszen ott a HD Graphics 3000 alatt egy négymagos Core i7 teljesített szolgálatot.


Némelyik külföldi oldal elég lesújtóan nyilatkozik az akkumulátoros üzemidőről, de nekünk egyáltalán nem voltak rossz tapasztalataink, hiszen a gyártó által megadott 8 és fél órás értéket túl is teljesítette a gép egy órával, igaz, minimális igénybevétel mellett. Napi használatnál körülbelül 4 órával érdemes számolnunk, amennyiben nem csak Excel táblák nézegetése a cél minimális fényerő mellett. A kilenccellás akkumulátorral ez az érték elérheti a 6 órát is, ha pedig az optikai meghajtó helyére is sikerül valami háromcellás telepet varázsolnunk, akkor nem lehetetlen a 7,5-8 óra sem – hangsúlyozzuk, normál, nem visszafogott igénybevétel esetén.

Jelenleg 370 ezer forintot kóstál a belépő a legkisebb Elitebook világába. Ezért a pénzért megkapunk majdnem mindent a most látott tesztgépből, kivéve a szélvész processzort és a szintén nem túl lassú SSD-t. Helyettük egy Core i5-2540M-mel és egy percenként 7200-at pörgő 320 GB-os merevlemezzel kell együtt élnünk, amely elnézve a 100 ezer forintos árkülönbözetet, talán nem olyan lehetetlen feladat. Sajnos az a szomorú igazság, hogy ennél lényegesen olcsóbban csak a Dell Latitude E6620-szal úszhatjuk meg a kisméretű üzleti notebook vásárlást, a Fujitsu és a Lenovo hasonló képességű termékei mind ezen az árszinten mozognak. Míg a Dellnél rendes billentyűzet háttérvilágítást, USB 3.0-t és (az optikai meghajtó hiányának köszönhetően) 1,44 kg-os tömeget kapunk, addig a Lenovo-nál ott a sok elismerést begyűjtő Rollcage váz, illetve a nagy látószögű IPS kijelző, mint opció. Addig, amíg nem ismerkedünk meg mindkét géppel személyesen, csupán szubjektív véleményt tudunk alkotni az Elitebook 2560p-ről. Ha a 100 ezer forintos felártól eltekintünk és az alap modellt vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a készülék gyakorlatilag ugyanazon az árszinten mozog, mint nagyobb testvérei, sőt még egy kicsit drágább is náluk. Bár az anyaghasználat tényleg első osztályú és az ergonómiai oldal is kifejezetten rendben van, a magas hőmérséklet és zajszint némileg ront az összképen. Rohangálós munkagépnek abszolút el tudnánk képzelni a legkisebb Elitebookot a mindennapok során, de ahhoz jelenleg túl sokba kerül. Ha helyre áll a rend és az árgrafikonról leolvasható 330 ezer forintos cédulát ismét megpillantjuk a virtuális polcon, úgy megkaphatja az ajánlott plecsnit, hiszen kategóriájában semmivel nincs rosszabb helyzetben, mint a 8560p három mérettel feljebb, amelyet szintén megjutalmaztunk. A tesztben szereplő változat valaha 410 ezerbe is került, így a közel 80 ezres felár miatt most biztos nem kap plecsnit ő se.


A HP Elitebook 2560p-t a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:
+ minőségi fém burkolat
+ szép képpel rendelkező, de beállítást igénylő matt kijelző
+ jó billentyűzet
+ jó touchpad
+ sok típusú csatlakozó
+ dokkolási lehetőség
+ cserélhető optikai meghajtó
+ gyors hardverek
+ kikapcsolt állapotban is áramot biztosító USB csatlakozó
+ 3 év garancia

Kontra:
- USB 3.0 felárért sem kérhető
- terhelésnél lehetne jóval halkabb…
- …és hűvösebb is

Hivatalos honlap: Hewlett-Packard
Vásárlás: iPon webáruház

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

18. Alvin_ti42...
2011.12.28. 10:34
Köszi, javítva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. madcaptain
2011.12.28. 12:43
Hát kár érte, nincs USB 3.0, nem fért bele fél millába...
Maradok a 2530-amnál, gyakorlatban ugyanarra elég, mint ez a 2560.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. mokus1
2011.12.28. 13:32
Az specifikációknál apró hiba 2,8-2,5ghz az 3,5 pontosan.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. prohlep
2011.12.28. 15:25
12.5" eseten az optikai meghajto helyett fontosabb lenne, hogy ne 1.8 kg nehez vasmacska legyen, es hogy esztetikailag ne alljon ki hatra a normal 6 cellas akksi. Szovjet Sokol radiot volt szokas ugy hasznalni, hogy befottes gumival hozzafogtak ket 4.5 voltos telepet. Ha nem lenne benne optikai meghajto, akkor annak helyet es tomeget felhasznalva szeria alap tartozek lehetne a 9 cellas akksi, es akkor valoban nagy durranas lenne kozel fel milaert.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. gabest
2011.12.28. 16:18
üzleti felhasználás = "nesze józsi, azt mondták a bótban ez a tuti, ezért vettük neked ezt a munkához"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Tuzvihar
2011.12.28. 20:23
Srácok, amugy mi kerül benne ennyibe?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Simba
2011.12.28. 21:06
Most erre mit mondjak? Márka, minőség, szervizháttér. Kicsit borsos az ára az tény, de a konkurensek sem olcsóságukról híresek. És itt kérlek ne konzumer géppel gyere, hogy az mennyivel olcsóbb és ilyen, meg olyan hardver van benne.

Amúgy meg Thinkpad X220 inkább IPS panellal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. malvoisen
2011.12.29. 00:03
A szerviz ebben az árban csak alap, 3 év garancia, semmi extra szolgáltatás. A helyszíni kiszállás 3 éven keresztül még 63 ezer forint. Szóval ez a business kategória nagyon szépen hangzik: a garancia csak szimplán hosszabb, egy dokkoló 40 ezer... Ehhez jön a gyönyörűen kiálló akksi, ami miatt kb 15"-os táska kell, tömeg (ld. 6. prohlep) stb. Szvsz annyira nem jó vétel. Mondjuk az X220 nekem is tetszene, mégpedig SSD-vel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. apinter
2011.12.29. 21:36
ezért az árért egyenesen rossz... Excel 2010-es táblákat a 4 éve vett Asus EeePc 900-ason is nézegethetek, minimum(!) 8 órán keresztül, azt a 8 órát az ölemben is eltöltheti, ha valaki mást veszek az ölembe, az több hőt termel, hangja.....nincs Eladni csak azért sem adom el, mert nem lenne pofám pénzt kérni érte, olyan gyengécske már szegénykém

amúgy sem értem ezt a csúcs gépet... játékhoz a processzor nem tud kibontakozni a gyengécske videókártya miatt, de ez egy business-gép, nem játékra van, akkor meg minek bele ilyen erős processzor?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. yoman3d
2011.12.30. 09:12
igazán tul léphetnének már ezen az 1366x768-as felbontáson, az már elég gyenge...
olyan mint a telefonoknál a 320x240... azt is alig birták fennebb vinni...
Ilyen gépen már el lehet képzelni 3D Studio Max-ot vagy Photoshopot, esetleg valamelyik komolyabb zeneszerkesztőt, és ahoz bizony kevés a felbontás...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. madcaptain
2011.12.31. 11:17
persze mert az ember 12colon fog 3d studiozni...véletlenül se vesz egy legalább 24coos monitort tervezésre aki ki tud adni fél millát egy gépre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. JackFeryll
2011.12.31. 11:58
Hát nem tudom. Ezt üzleti gépnek sem venném meg és nem az ára miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. nedvedicio...
2012.01.01. 17:46
Nem igazán értem, hogy egy átlagos mondjuk üzleti felhasználó minek venne ilyet.
Pl. Samsung NP350U2B-A02 i3-as 2.2ghz procival, 4 giga rammal, ugyanúgy hd3000-el, szintén 12.5-ős matt kijelzővel, 1.35 kilóval, kb ugyanilyen exkluzív külsővel ( szerintem még jobban is néz ki a Samsung ), 160.000ft-ért nem látom mivel lenne rosszabb. Azt pláne nem, hogy hol van felhasználásban az a laza 315ezer ft. Mert egy átlagos filmnézős, hozom-viszem, dolgozom, írok, jegyzetelek, netezek...szinten semmi értelme szerintem ilyen gépet venni.
(Játék alap off, ki a fene játszik ilyen lapotopon, nehogy nekem ezzel jöjjenek.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Stormrage
2012.01.01. 19:16
szerintem nagyon diszkret kis gep, tetszik, es ha tenyleg minosegi fem, akkor batran ruhaznek be egyre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. arin
2012.01.01. 23:48
Én egy HDMI csatlakozót is el tudnék rajta képzelni. Bár az ExpressCard pozitívum.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. arin
2012.01.01. 23:59
Öhm, ha a 3. oldalon lévő képeken az HDMI, akkor nem szóltam. A specifikáció szerint nincs benne..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Sermi
2012.01.02. 09:18
Nem rossz de én is inkább X220-at vennék IPS-el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. rooflite
2012.01.02. 09:42
HDMI nincs, DisplayPort van, mivel a HP monitorokon és a nagytesó 8460-on is az van.
A nálunk lévő verzióban 160-as Intel SSD csücsül és tényleg elég gyors vele, bár az elődtől örökölt dokkoló rendszere nem túl jó kialakítású, oldalt van a csatlakozó és a szellőzés is a dokkolón keresztül történik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!