iPon Cikkek

Hidrogén vagy atom?

Dátum | 2016. 01. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2016. január 6-án, közép-európai idő szerint hajnali 2 óra 30 perckor Észak-Korea kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre. Az esemény szeizmikus hullámait világszerte számos földrengésszenzor érzékelte, és ezek mérései alapján valahol az ázsiai állam északkeleti részén történhetett a robbanás. Az eseménnyel gyakorlatilag egy időben az észak-koreai illetékesek diadalmas hangvételű sajtóközleményt adtak ki, amelyben arról számoltak be, hogy az állam sikeresen tesztelte első hidrogénbombáját. Ez az állítás a legfrissebb szakértői elemzések szerint nem túlságosan valószínű, hogy teljesen helytálló, annál is inkább, mivel Észak-Korea az utóbbi években több ízben is valótlan katonai sikereket ünnepelt. Mivel azonban az állam vezetője, Kim Dzsong Un minden bizonnyal ez alkalommal sem fog nemzetközi szakértőket beengedni a tesztterületre, hogy megvizsgálják, mi történt, más módszerekre kell támaszkodni annak megállapítása érdekében, hogy mit is robbantottak fel vízkereszt hajnalán, bár ennek eldöntése egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Észak-Korea a múltban három alkalommal tesztelt atomfegyvereket, és ezen robbantások elemzése alapján a kutatók többsége úgy véli, hogy ezek atom-, nem pedig hidrogénbombák voltak. A két bomba közti alapvető eltérés abban áll, hogy míg az atombomba működése kizárólag maghasadáson alapul, a hidrogénbombában emellett fúzió is zajlik. Az atombombákban rendszerint plutónium vagy dúsított urán alkotja a hasadóanyagot, amely hatalmas energia-felszabadulás mellett esik szét könnyebb elemekre. A Nagaszakira és Hirosimára 1945 augusztusában ledobott két bomba atombomba volt.
A hidrogénbombákban is van maghasadás, mivel ez termeli az energiát a fúziós folyamat beindításához. A hidrogénbombákat tehát gyakorlatilag egy atombomba indítja be. Az első hidrogénbombát az Egyesült Államok kutatói tesztelték 1952-ben egy csendes-óceáni atollon. Ebből a szerkezetből 500-szor több energia szabadult fel, mint a Nagaszakira ledobott atombomba robbanásakor. Nagyon fontos kérdés tehát, hogy Észak-Korea a két nukleáris fegyvertípus közül melyikkel bír, hiszen a hidrogénbombák nagyságrendekkel nagyobb károkat képesek okozni, mint az atombombák. A két bombatípus eltérő jellegéből adódóan más szeizmikus profillal is rendelkezik, és első körben ennek elemzése segíthet annak meghatározásában, hogy Észak-Korea valóban hidrogénbombát tesztelt-e, vagy sem. Az első vizsgálatok alapján annyi egyértelmű, hogy felszín alatti robbantás történt. „Amikor összenyomunk vagy megnyújtunk egy sziklatömeget, annak alakváltozása a hanghoz hasonlóan terjed tovább” ‒ magyarázza Terry Wallace, aki gyakorlatilag nemzetközi törvényszéki szeizmológusként tevékenykedik, a néhány nappal ezelőtti eseményhez hasonló geopolitikai rejtvények oldva meg a földmozgások elemzése révén. A robbanások, a vulkánkitörések és a felszín alatti omlások során a kőzetek elsődlegesen összenyomódnak, így bennük nyomási, vagy longitudinális hullámok (P hullámok) jönnek létre. A földrengések során viszont, amelyek elsősorban akkor következnek be, ha két kőzetréteg elcsúszik egymáson, nyírási, vagy transzverzális hullámok (S hullámok) keletkeznek. A szeizmográfok a tér három dimenziójában elmozdulva rögzítik a földmozgás irányát, amiből aztán meg lehet állapítani, hogy milyen hullámok okozták a rengést. Ha a föld alatt egy nagyobb robbanás történik, hirtelen nagy mennyiségű kőzet nyomódik össze, vagyis döntően longitudinális hullámok fognak keletkezni. Ez a jel azonban torzul, ahogy áthalad a bolygó különböző anyagú rétegein és ezek határain. A hullámok elhajlanak, visszaverődnek és részben el is nyelődnek, és a mérési eredményekre a földmélyi hőmérséklet változásai is befolyással lehetnek. Ezen a problémán igyekeznek javítani a szakértők azzal, hogy különböző helyeken elhelyezett szenzorokkal mérnek. A nukleáris robbantások monitorozásáért felelős Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO) jelenleg 42 megfigyelőállomással rendelkezik a bolygón, amelyek munkáját több mint 100 segédállomás segíti.
Egy francia hidrogénbomba tesztje 1971-ben a Mururoa atollon
Ezek közül január 6-án a szomszédos japán és az orosz állomásokon kívül, az európai és az Egyesült Államokban találhatók is jeleztek, mivel a hullámok az egész bolygón áthatoltak. A szeizmikus jel erősségén túl, amely jelen esetben 5,1 magnitúdós volt, a szakértők azt is igyekeznek megállapítani a rendelkezésre álló adatokból, hogy vegyi vagy nukleáris esemény válthatta-e ki azokat. „A nukleáris energia rövidebb idő alatt szabadul fel” ‒ mondja Wallace, ami a szeizmográfok által rögzített adatokon is látszik. Elegendően nagy mennyiségű TNT-vel, vagy más hagyományos robbanóanyaggal azonban lehetséges a nukleáris robbanásokhoz nagyon hasonló profilt produkálni. A szeizmográfiai adatok révén tehát teljes bizonyossággal azt sem lehet megmondani, hogy nukleáris esemény történt-e, az pedig végképp bizonytalan, hogy atom- vagy hidrogénbomba robbant-e fel. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legfontosabb információt a radioaktív mérések jelentenék. A CTBTO éppen ebből az okból radionukleotid detektorállomásokat is működtet világszerte. Ezeknek két típusuk létezik. Az egyik radioaktív por után kutat a légkörben, amelyből folyamatosan mintákat szippant be, majd ezeket egy sugárzásmérőn áramoltatja át. A levegőben jelen levő részecskék típusa és sugárzásának mértéke vitán felül elárulná, hogy azok milyen forrásból származnak. Ha egy tipikus atombombáról van szó, a levegőben az urán vagy a plutónium bomlástermékei jelennek meg. A hidrogénbombákban ezek szintén jelen vannak, de a fúzió során csaknem maradéktalanul elégnek, így a levegőben egészen más izotóparányok figyelhetők meg, mint atomrobbantások idején. Azt azonban, hogy pontosan milyen elemek maradnak vissza egy hidrogénbomba felrobbantása után, titokban tartják a kutatók, mivel ennek ismeretében sokkal könnyebbé válna egy saját hidrogénbomba megépítése. (Egyes elképzelések szerint a szovjetek annak idején pontosan ezzel a módszerrel tettek szert az elsőként az Egyesült Államok által kifejlesztett hidrogénbomba receptjére.) Ezekkel a detektorokkal azonban jelen esetben az a legnagyobb probléma, hogy föld alatti robbantások esetén nem sokat érnek, mivel a radioaktív por nagy része sosem kerül be a légkörbe.
A másik típusú detektor radioaktív gázokat keres a porrészecskék helyett. A nukleáris robbantások egyik legfontosabb jelzőanyaga a xenon, amely nemesgáz lévén nem lép reakcióba más elemekkel. Bomlásának mértékéből ugyanakkor következtetni lehet a gáz keletkezési idejére. Amikor például Észak-Korea 2013-ban kísérleti atomrobbantást hajtott végre, egy japán szenzor xenonizotópokat észlelt a légkörben, amelyek korát a bomlás mértéke alapján 55 napra becsülték a szakértők. Az így kiszámolt keletkezési idő pedig pontosan a robbantás napjára esett. A xenonnal ugyanakkor nem csak robbantások során kerülhet a levegőbe. Az atmoszférába szivároghat orvosi izotópok gyártása során és atomerőművek működése közben is. Ebben az esetben is az izotóparányok a döntők, a különböző események ugyanis másfajta izotópösszetételeket produkálnak. Ez az összetétel a hidrogénbombák és az atombombák esetén is eltérő, de hogy pontosan miből mennyi van jelen az egyes esetekben, az megint csak szigorúan őrzött titok. Az időpontok egyezése azonban nem az egyetlen módja a forrás meghatározásának, hiszen ebben az időjárási modellek is támpontot jelenthetnek. A 2013-as robbantás után például a légköri mozgások utólagos vizsgálatával sikerült a xenon útját visszamenőleg végigkövetni a japán detektortól egészen Punggye-ri-ig, amely a mostani robbantás földrengéshullámainak kiindulópontja is volt. Bár az a jelenlegi robbanás esetében is valószínűleg hetekbe fog telni, mire a radioaktív gáz molekulái elérik a legközelebbi CTBTO-állomást, abban biztosak lehetünk, hogy az Egyesült Államok és számos más nemzet mostanra mobil szenzorokat is küldött a térségbe.
Punggye-ri
Hogy az érzékelők mit fognak találni, az egyelőre rejtély, hiszen az is lehetséges, hogy nem tiszta atom- vagy hidrogénbomba robbant. Napjainkban ugyanis már léteznek a két típus határán elhelyezkedő „hibridek” is, amelyekben kisebb mennyiségű trícium és deutérium fúziójával „fűszerezve” szabadul fel a hasadási energia. Ezek ugyan sokkal veszélyesebbek az atombombáknál, de közel sem olyan pusztítóak, mint egy hidrogénbomba. Arra a kérdésre, hogy mi robbant fel néhány napja Észak-Koreában, egyelőre tehát nem lehet biztos választ adni. A nemzetközi szakértők véleménye szerint mindazonáltal valószínűtlennek tűnik, hogy a távol-keleti ország valóban rendelkezik hidrogénbombával. Bencze Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet professzor emeritusa szerint erre azért nagyon kicsi az esély, mert legjobb tudomásunk szerint Észak-Koreának nem állnak rendelkezésre egy ilyen fegyver előállításához szükséges anyagi és technológiai feltételek, atombombája azonban minden további nélkül lehet Kim Dzsong Unnak. Az Egyesült Államok szakértői is hasonló álláspontot képviselnek, bár véleményük szerint esetleg az is elképzelhető, hogy egy hibrid bombát hoztak létre a koreai kutatók. A detektorok remélhetőleg rövidesen eldöntik a vitát. Hogy utána mi lesz a következő lépés, az ismét csak kérdéses. Az atomcsend egyezmény értelmében senkinek sem lenne szabad nukleáris fegyvereket tesztelni, Észak-Korea azonban ezt a szerződést máig nem írta alá, és nem is szándékozik ezt megtenni. Azon túl tehát, hogy a többi állam szigorítja és kibővíti a már jelenleg is érvényben lévő szankciókat a rendkívüli módon bezárkózott állam ellen, a világ többi része jelenleg nem sokat tehet. Mindenképpen nagyon aggasztó lenne azonban, ha kiderülne, hogy tényleg hidrogénbomba robbant a legutóbbi teszt során.
Gomba alakú felhő Nagaszaki felett 1945. augusztus 9-én
A fő kérdés ezzel kapcsolatban, és persze az atombombákkal kapcsolatban is, hogy Észak-Korea képes-e arra, hogy célba juttassa ezeket a fegyvereket. A szakértők ennek kapcsán is úgy vélekednek, hogy a távol-keleti nemzet egyelőre nem rendelkezik nukleáris fegyverek szállítására alkalmas rakétákkal, ehhez ugyanis olyan rendszerekre lenne szükség, amelyek képesek megvédeni a bombát attól, hogy a légköri súrlódás nyomán keletkező hőtől felrobbanjon, és valóban eljusson a célig. Arról nem is beszélve, hogy a rakétákba szerelt bombákat egészen másképp kell kialakítani, mint egy egyszerű földalatti robbantás során működésbe hozott nukleáris fegyvert. Az előbbi komoly tervezést, és másfajta teszteket igényel, amelyekre tudomásunk szerint eddig nem került sor. Ettől függetlenül abban persze technikai szinten semmi nem akadályozza meg az észak-koreaiakat, hogy hajón vagy más eszközzel szállítsák el a megtámadni kívánt régióba egyik bombájukat. A jövőt illetően ugyanakkor aggasztó az a tény, hogy Észak-Korea a Csendes-óceán átszelésére alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétákat tesztel. Bár a KN‒08 néven futó fejlesztést egyelőre csak katonai felvonulásokon mutatták be, és egyáltalán nem biztos, hogy működőképes, a szakértők szerint a 2020-as évek elejére az ország rendelkezhet azzal a technológiával, amellyel legtávolabbi potenciális célpontjait is elérheti. Rövidebb hatótávolságú rakétái pedig már jelenleg is vannak. Ebből a szempontból tehát tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy mi robbant fel január 6-án, az már önmagában is nagyon aggodalmat keltő, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és ezeket az ismétlődő tesztek tanúsága szerint továbbra is fejleszteni szándékozik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

29. Meteoreso
2016.01.10. 09:07
Nincs Észak koreának hidrogénbombája, kamuznak.
A Hidrogénbomba előállítása jóval drágább is a bonyolultsága miatt.
Hidrogénbombából nem lehet KICSIT csinálni !!!
Nem mintha az atombomba kevésbé veszélyes lenne.
Csak nem mindegy hogy 20 Kilotonnás vagy 20 Megatonnás egy bomba!!!
Mindenesetre azért a Samsungot el tudnák pusztítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Antos
2016.01.10. 09:21
Az emberiség által létrehozott egyik legnagyobb szörnyűségek egyike... Nem az a kérdés, hogy fogják-e használni, (megint) hanem hogy mikor és hol. Ha egyet kilőnek, utána úgyis jön a többi...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. svas
2016.01.10. 09:24
Jaj akkor drágulnak majd az SSD-k meg a RAM, ez nem lenne jó.
Szerintem csak idő kérdése és egyszer sikerül a saját fejükre pottyantaniuk a motherload-ot....Az szegény ökoszisztémát sajnálnám csak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Meteoreso Antos
2016.01.10. 09:38
Igen csak e tudás nélkül meg nem tudnád működtetni az atomerőműveket és a kísérleti állapotban lévő fúziós erőművek fogják megmenteni lehet egyszer a földet ha elfogy az olaj.
Amúgy meg kell dícsérni a cikk íróját nagyon szépen összeszedte a tényeket csak annyit tennék hozzá ami nincs leírva hogy a Hidrogénbombában Hidrogén is van Elősegíti a fúzió beindulását...
A veszélyes fegyverekről meg annyit hogy a Kobalt bomba az ami annyira veszélyes hogy bár feltalálták de annyira veszélyesnek találták hogy soha nem csinálták meg !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.01.10. 10:23
Hi,

Le van az írva, csak mint deutérium, ami a nehézhidrogén
másnéven.
Egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont a magjában. Szal a hidrogén egyik izotópja a deutérium, és nem egy külön elem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. ChoSimba Meteo...
2016.01.10. 10:59
Igen, először nekem is ez volt a véleményem, hogy kamu.
Azt mondták 8kt-ás volt. Mi a francért csinálnának 8kt-ás hidrogénbombát 100x-os költségen, ha azt bármelyik "tescoban kapható" atombomba is tudja ???
Legalább a megatonnát érte volna el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. pdx06
2016.01.10. 12:55
Szerintem Észak Korea egy petárdát sem tudna legyártani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. csabi02
2016.01.10. 15:12
Most lehet,hogy durvának fog tűnni,de dobhatták volna a "csőcselékre", akik éppen tönkre teszik Európát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. tibaimp
2016.01.10. 15:13
Igen, Oppenheimer nem véletlenül jutott oda, ahova jutott a végén, mikor rájött, hogy a mocsok politikusok mire használták a találmányát....

"Én lettem a halál, a világok pusztítója"
Robert Oppenheimer
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. sleepingdr... csabi...
2016.01.10. 15:19
Ja, hiszen az atomfegyver kimondottan precíziós fegyver. A jó embereket nyilván érintetlenül hagyná remek kis kontinensünkön...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Balucsek ChoSi...
2016.01.10. 15:39
ChoSimba: azért, mert egy megatonna fölötti bomba robanása kb 7-es magnitúdójú földmozgást válthatna ki és nem hiszem, hogy az északkoerai épitészet fel lenne készülve egy ilyen erejű kísérletre. Az amcsik és oroszok viszonylag könnyű helyzetben voltak kísérletezés terén. Egyiknek ott volt a lakatlan szibéria és az északi tengeri szigetecskék, másik meg a csendes óceán egész területét uralta. Ezzel szemben Korea csak a saját viszonylag aprócska területén durrogtathat.
Másrészről meg véleményem szerint lehet hogy hidrogén bombának szánták, de szinte biztos, hogy nem úgy ment végbe a reakció ahogy azt tervezték. De hát a kedves vezér elé a rossz híreket nem szabad vinni. Elég ha annyit tud, hogy építettek hidrogén bombát, és fel is robbantották. Az hogy kb annyit ért, mint egy sima atom már nem szükséges tudnia, ha nem egy kényszer munka táborban szeretnének megöregedni a tudósaik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Rimagras csabi...
2016.01.10. 16:36
... és palesztína felett atomfelhő száll.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. ChoSimba Baluc...
2016.01.10. 19:05
Legalább fellendíti az építőipart és végre munkát ad az embereknek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. csabi02 sleep...
2016.01.10. 22:16
Nem akartam külön kitérni olyasmire,hogy 1-1-ig visszatoloncolni őket ahová valók...
Biztos nem Európában robbantanám
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. tomchee
2016.01.11. 04:20
Nem kell itt se szakértő, se műszer. Majd az ipon különítmény megmondja
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. turidani
2016.01.11. 10:10
Naná, hogy hidrogénbomba volt.
Csak éppen nem működött :-)
A nukleáris gyújtótöltet felrobbant, azt érzékeltük.
A fúzió viszont már nem indult be, azért pukkant olyan kicsit.
A Kedves Vezetőnek viszont ezt nem merték elárulni, mert akkor fejek hullottak volna.
Ezért dicsekszik a Kedves Vezető a hidrogénbombával.
Kicsi, zöld, de nagyon büszkék rá, mert az övék... :-D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. sede
2016.01.11. 10:51
"Egyes elképzelések szerina szovjetek annak idején pontosan ezzel a módszerrel tettek szert az elsőként az Egyesült Államok által kifejlesztett hidrogénbomba receptjére."
Az első Hidrogén bomba orosz volt. Az amerikaiak csak egy sikeres tesztet csináltak fél évvel korábban ami nem volt alkalmas bombának.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. KisDre
2016.01.11. 11:45
NukeMap
Ha esetleg valaki nem ismerné, megtudod nézni hogy egyes bombák mekkora területet tennének lakhatatlanná a környékeden
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Meteoreso KisDr...
2016.01.11. 18:40
Ez nagyon érdekes amit mutattál.
Igaz aki robbant egyet New Yorkon az bekerül az NSA látókörébe de mutassuk meg milyen a magyar virtus
Pukkants el párat ))
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Renhoek KisDr...
2016.01.11. 20:07
Egy Tsar jónagyot kiharapna Bp-re dobva Magyarországból...

A Falloutot is érdemes bekapcsolni, végigsöpörne egész Eu-n, ha szívás a széljárás...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. kiskoller
2016.01.12. 08:18
Pedig már a Tsar építésekor tudtak volna kétszer akkora bombát csinálni, csak túl lassú volt hozzá a repülő, nem tudott volna időben elrepülni a robbanás elől.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba kisko...
2016.01.12. 12:55
Ez mióta szempont a ruszkiknál ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. csabi02 KisDr...
2016.01.12. 18:50
Jó ez a nukemap,Bagdad volt az első amit szimuláltam de tök mind1 melyik ganajtúróra basznám a 100Mt-s Tsar-t, mi megúsznánk

(csak Irakban volna 5 célpont 5db 100-as Tsar-nak)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek csabi...
2016.01.12. 22:34
Ez csak egy gyakorlati maximum volt... szerintem simán lehet nagyobbat építeni...

Nukemap classic-al próbáld ki... mit tud egy 200 gigatonnás Na az kikapná Európát a térképről.
Illetve csak a termikus sugárzás felperzselné az egész felszínt, ha 30 km magasan robbanna.

Mondjuk kíváncsi lennék a bomba mérete hogyan növekszik az erejével... H-bomb esetében.

Kíváncsi lennék mekkora lenne az az elméleti maximum, ami még nem okoz nukleáris telet az egész világon, és a fallout zone sem terjed ki mondjuk az egész bolygóra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.01.13. 09:33
Kinek a micsodaja...? Ne keverjuk mar a dolgokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. csabi02
2016.01.13. 18:37
Azért én leszűkíteném a csőcselékre,akik soha nem melóztak 2 percet és nem is akarnak,de ellepik europa minden országát és nőket meg gyerekeket erőszakolnak,plusz közben szétbasznak mindent,ahogy a saját hazájukban tették évtizedeken át...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ingyom007
2016.01.14. 02:16
Kiírtja magát az emberiség szép lassan. Remélem nem éljük mi meg de eljön annak is az ideje amikor nem a bombák miatt lesz élhetetlen a Föld hanem amiatt amilyen módon feléljük az egészet mint valami bélférgek. Érezzük, hogy ha ez így megy tovább nem lesz elég a Föld szóval már nézzük a következő bolygót, hogy tudnánk megfertőzni ami lehet fényévekre van de még a végén eljutunk oda is. Mi vagyunk a legveszélyesebb vírus
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. KROK
2016.01.18. 23:27
A Cikk utolsó két sorával értek leginkább egyet : már épp az is elég ijesztő, hogy atombombája van észak koreának!
Mert ugye zat is elviheti akár repülőn is akárhová...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. AMD-s
2016.01.26. 22:20
Ezek a bombák bármennyire is félelmetesek de a békét szolgálják mert senki nem mer tenni semmit miattuk, paradox de ha nem lennének már rég kitört volna a 3 világháború.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!