iPon Cikkek

Homo erectus: egy faj mind fölött?

Dátum | 2013. 10. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Átírhatja az emberi faj evolúciójával kapcsolatos elméleteket egy nemrégiben megtalált lelet. A Grúzia déli részén, Dmanisi városának közelében feltárt koponya a szakértők szerint minden idők legfontosabb régészeti lelete lehet. A maradványok vizsgálatát végző kutatók szerint lehetséges, hogy mégsem létezett annyi különböző fajta emberős, ahányat eddig feltételeztek a tudósok, és könnyen lehet, hogy az emberi evolúció történetéből több faj is kihúzásra kerülhet. A grúziai lelőhelyen megtalált, szenzációt keltő lelet az egyetlen teljesen ép koponya, amely pleisztocén korai időszakából, őseink Afrikából történő kivándorlásának idejéből fennmaradt. A koponyával együtt összesen öt egyed (egy idősebb és két fiatalabb férfi, egy fiatal nő, illetve egy gyermek) csontjait azonosították az ásatáson, ahonnan az emberi maradványokon kívül állati csontok és szerszámok is előkerültek. A lelőhely egy egykor forgalmasnak számító itatóhely szomszédságában található, amelyen az itt élő emberősök többek közt nagyragadozókkal is osztozhattak. Az emberi maradványokat mára beomlott állati odúkban lelték fel a kutatók, így valószínűsíthető, hogy az áldozatok a már említett ragadozók zsákmányául eshettek, akik aztán alvóhelyükre hurcolták a tetemeket. A vizsgálatok alapján az öt azonosított áldozat néhány száz év leforgása alatt került a lelőhelyre, tehát evolúciós léptékben nézve gyakorlatilag egy időben élhettek.

Ahogy Christoph Zollikofer, a Zürichi Egyetem antropológusa, a kutatás egyik résztvevője elmondta, a leletek közt megtalált, kiváló állapotú koponya a legkorábbi ismert teljes Homo-koponya, amelyhez hasonló épségű lelet létezéséről eddig nem is mertek álmodni a szakértők. De nem a koponya állapota jelenti a legmeglepőbb fordulatot a történetben. Jelenlegi ismereteink szerint a Homo nem első képviselői 2,4 millió éve jelentek meg Kelet-Afrikában. Az elmúlt évtizedek ásatásai során a szakértők féltucat különböző Homo nembeli fajt fedeztek fel, amelyek az emberi fejlődés korai időszakában létezhettek. A grúziai leletegyüttes elemzése alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek a maradványok talán nem mind alkottak külön fajt. A Dmanisiban fellelt maradványokat a Homo erectus korai képviselőinek tartják a kutatók. A faj képviselőinek testfelépítése már meglehetősen hasonlított a modern emberéhez, életmódjuk pedig a mai vadászó-gyűjtögető népekének felelt meg. Nagyjából 2 millió éve tűntek fel Afrikában, és feltehetően az első olyan emberősök voltak, akik már tudatosan használták a tüzet, és táplálékuk egy részét főzve fogyasztották. A grúziai fosszíliák alapján a faj képviselői nem sokkal afrikai elterjedésüket követően Ázsiában is felbukkantak. A Dmanisiban megtalált, teljesen ép koponya egy felnőtt férfihez tartozott, aki hosszúkás arccal, és nagy méretű fogakkal rendelkezett. Agykoponyája mindössze 550 köbcentiméter térfogatú volt, amivel a legkisebbnek számít a lelőhelyen megtalált koponyák közt. A lelet annyira meglepő összképet mutatott, hogy az azt feltáró antropológusok egyike azzal viccelődött, hogy talán mindenki jobban járna, ha visszatemetnék.

A szakértők a feltárás után mind modern emberek, mind pedig csimpánzok koponyáival összehasonlították a leletet, illetve a másik négy, helyszínen megtalált koponyát, és úgy találták, hogy bár ezek első pillantásra különbözőnek tűnnek, a köztük megfigyelhető varianciák semmivel sem jelentősebbek, mint amilyenek a ma élő emberek, illetve a csimpánzok közt előfordulnak. A következő lépésben az 1,8−2 millió évvel ezelőtt Afrikában élő állítólagos fajok koponyacsontjaival is összevetették a maradványokat, és ezek esetében sem találtak olyan jelentős különbségeket, amelyek alapján azt kellene feltételezni, hogy különböző fajokról van szó. A szakértők éppen ezért úgy vélik, hogy a vizsgált időszakból származó leletek nem különálló fajokhoz, hanem a Homo erectus fajhoz tartoztak, mind Afrikában, mind pedig a mai Grúzia területén. „Úgy véljük, hogy a Dmanisiban feltárt leletekkel egy időben élő emberek mindegyike Homo erectus volt” – mondja Zollikofer. „Nem azt állítjuk, hogy az afrikai lelőhelyeken dolgozó paleoantropológusok valamit rosszul csináltak, csak egyszerűen nem álltak rendelkezésükre azok az információk, amely az új leletek, és az emberi, illetve csimpánz koponyákon végzett vizsgálatok alapján mára megállapításra kerültek.” A szakértő azt is elmondta, hogy csodákat persze nem vár, ahogy minden nagy jelentőségű felfedezés esetében, itt is lesznek olyanok a szakmában, akik könnyebben elfogadják az új tényeket, és persze akadnak majd olyanok is, akik minden eszközzel igyekeznek cáfolni ezeket. David Lordkipanidze, a Grúziai Nemzeti Múzeum munkatársa és a Dmanisiban folyó ásatások vezetője úgy véli, hogy ha pár évtizeddel ezelőtt Afrikában kerültek volna elő ugyanezen koponyák, a szakértők többsége mindegyiket külön fajba sorolta volna. Napjainkban azonban az összehasonlító vizsgálatoknak köszönhetően már világosnak tűnik, hogy egy fajon, sőt egyetlen populáción belül is előfordulhatnak ilyen mértékű varianciák az egyedek csontozatában.

Amennyiben a kutatóknak igazuk van, több faj neve is lekerülhet az emberi fejlődés családfájáról, többek közt Homo rudolfensis, a Homo gautengensis, a Homo ergaster, és még az is lehetséges, hogy a Homo habilis is. Ahogy Tim White, a Kaliforniai Egyetem munkatársa fogalmazott, az elmúlt évtizedekben a feltárásokat végző kutatók hajlamosak voltak minden aprócska eltérésből új fajok létére következtetni, így az ember családfája igen sok olyan ággal bővült, amelyek létezését csak egy-egy lelet támasztotta alá. Ha azonban a Dmanisiban megtalált maradványok, és a velük kapcsolatos kutatások eredményeinek ismeretében újra áttekintjük az afrikai leleteket, hamar kiderül, hogy ezek egyetlen faj kicsit különböző kinézetű előfordulásaiként is értelmezhetők. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója is egyetért azzal, hogy az eredmények tükrében számos, eddig különállónak gondolt korai emberi fajról valószínűsíthető, hogy ezek képviselői valójában mindannyian Homo erectusok voltak. Afrika ugyanakkor hatalmas kontinens, így számtalan lelőhely vár még feltárásra, és azzal kapcsolatban egyelőre nincsenek kételyek, hogy az emberi fejlődés korábbi fázisaiban kifejezetten jellemző volt a faji diverzitás. Stringer szerint az ugyan erősen kétséges, hogy a korai Homo fosszíliák kivétel nélkül Homo erectusok lettek volna, de vitathatatlan, hogy több olyan lelet is akad, amely szinte bizonyosan nem tartozik különálló fajhoz, ahogy azt eddig feltételezték. Lordkipanidze és munkatársainak vizsgálata ugyanakkor erősen kétségessé teszi azon feltételezést, miszerint az Afrikában nagyjából 1,9 millió éve élő Australopithecus sediba a modern ember közvetlen őse lenne, ehhez ugyanis túlságosan is későn élt. A paleoantropológia világában persze teljesen biztosra szinte sosem mehetünk, hiszen ki tudja, hol rejtőzik és mikor kerül elő egy másik leletegyüttes, amely alapján újra át kell rajzolni az emberi evolúció családfáját.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. Simba
2013.10.20. 18:25
Szokásos minőség. Köszönjük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. freyr
2013.10.20. 21:30
Ugyanez megy a dinoszauruszok esetében is, ha jól tévedek. Lelkes tudósok néhány lelet alapján beírják nevüket a nagy könyvbe új fajokkal, aztán nem is olyan biztos, hogy létezett az a faj. Sőt, ugyanez megy az exobolygók esetében. Minél messzebb van, annál könnyebben mondják ki rá, hogy igen, ott egy bolygó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. ThePoweR
2013.10.20. 21:48
Bolygóknál amúgy sem értem. X fényévre van. Lehet már nem is létezik. Annyi éves képet látunk ahány fényévre van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Balucsek
2013.10.20. 23:12
Csak nekem bűzlik valami?
"ahonnan az emberi maradványokon kívül állati csontok és szerszámok is előkerültek."
"...odúkban lelték fel a kutatók, így valószínűsíthető, hogy az áldozatok a már említett ragadozók zsákmányául eshettek, akik aztán alvóhelyükre hurcolták a tetemeket. "
Valahogy nekem a kettő nem stimmel együtt. Ha a szerszámaik is ott voltak kizárt hogy az állatok hurcolták oda őket, az meg hogy női és gyermek leleteket is találtak egy helyen valószínűtlenné teszi a vadászatot is...

Amúgy egyértelmű, hogy nem volt ennyi külön álló faj, illetve attól függ mit tekintünk fajnak, mert jelenleg is elég sokat lehetne megkülönböztetni, és nem biztos, hogy mindnek 1 közös őse volt, vagy legalábbis az évmilliók alapján eléggé érdekesen alakulhatott az evolúció az egyes földrészeken, majd az, így kialakuló "fajok" közt a keveredés...

"Lordkipanidze és munkatársainak vizsgálata ugyanakkor erősen kétségessé teszi azon feltételezést, miszerint az Afrikában nagyjából 1,9 millió éve élő Australopithecus sediba a modern ember közvetlen őse lenne, ehhez ugyanis túlságosan is későn élt."
Túl későn? Az az 1,9 millió év nem elég mikor csak az elmúlt 100 évben nőtt 20 centit az emberiség átlag testmagassága...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Simba freyr
2013.10.20. 23:45
Szép dolog a szkepticizmus, de ilyen a tudomány. Egyszer lehet megdől egy elmélet, és lesz másik. De nem tudom mit akarsz ezzel sugallni minden tudós hülye, de persze még szerencse van aki nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Asagrim Baluc...
2013.10.21. 00:50
A táskát nem az Adidas találta fel, és az ősember nem két marékra fogta az összes mindenét amit magával akart vinni.

A cikket olvasva pedig kiderül, hogy a Homo nemzetség 2,4 millió éve jelent meg, 2 millió éve már egyértelműen jelen volt Afrikában, így egy 1,9 millió éve élt Australopithecus nehezen lehet az ember őse, mivel az képviseli a régebbi nemzetséget.

Eléggé felületesen és szelektíven olvasol.

Az ember átlag testmagassága pedig nem folyamatosan növekszik, hanem folyamatosan változik. A középkorban sokkal alacsonyabbak voltunk, de az ókorban a maihoz hasonló volt a jellemző testmagasság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. csabi02
2013.10.21. 09:57
A szkepticizmus indokolt,mert amit itt műszereken,laborokban vizsgálhatnak még abban is tévednek,nemhogy a 100millió fényévre található bolygók összetételéről,működéséről...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Simba csabi...
2013.10.21. 11:17
Persze nem kell vakon hinni mindenben. Amit a tudomány mond az sem szentírás, de a túlzásba vitt, mindent megkérdőjelezek felfogás sem jó. Főleg egy laikustól. Mert gondolom nem asztrofizikus, csillagász, vagy jelen esetben antropológus.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Ronan
2013.10.21. 15:02
Túlozott megkérdőjelezés?Számomra ilyen nem létezik igenis ma és mindenkor meg kell kérdezni minden kellemetlent.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Atesz1987
2013.10.21. 15:22
Szerszám éppen lehet egy hullánál is az oldalára kötve, vagy akár a kezébne is maradhatott a görcstől. A törzs tagjai is bmehettek, hogy kiszabadítsák a hozzátartozójukat. Mindent nem kell megkérdőjelezni. Azért mert nem rágják a szánkba, hogy pontosan hogyan jutottak a következtetésre, még el lehet fogadni. Persze megint más egy tudományos következtetés, de ilyenen kár rugózni, nem értünk hozzá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Simba Ronan
2013.10.21. 15:59
Akkor indokoljuk meg mi a problémánk az adott dologgal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. freyr Simba
2013.10.21. 16:16
A hiányos forrásokból származó bizonytalan feltételezések tényként való beállítása a nagyközönség felé. Ez a probléma. Ha azt mondják: találtuk ezt és ezt, ebből arra következtetünk, hogy... de nem biztos; akkor oké, de ha azt mondják: megtaláltuk egy eddig nem ismert faj egyik képviselőjét!; miközben találtak három ujjcsontot, egy combcsont-töredéket és némi csigolyát, persze mindezt értékelhető DNS maradvány nélkül, akkor ott problémák vannak.
És ami az igazán nagy baj, hogy a túl nagy információtömeg okozza ezt, nehéz kiszűrni a valódi tudóst, aki addig kételkedik a saját igazában is, amíg kétséget kizáróan nem igazolja azt és azt a tudományos végzettségű kutatót, aki felveszi a kreditet elméletekért, amiket majd felfedezésekként, tényekként tesz közzé. Sajnos gyakran igen, de nem mindig a sajtó okozza.
Bár témájában nem kapcsolódik a cikkhez, de a tudományos tények elferdítéséről van szó, érdemes meghallgatni: Battling bad science - Ben Goldacre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. freyr freyr
2013.10.21. 16:27
Az a link nem tudom miért nem sikerült, mostanában bajos a linkelés az oldalon, https-t nem is enged betenni.
Itt a jó:
https://www.youtube.com/watch?v=ch9dLgY]https://www.youtube.com/watch?v=ch9dLgY_0[/URL]

Hülye ez a rendszer!! Miért ír át URL-eket smiley-kká?

Itt van rövidítve, ez már jó lesz.
http://goo.gl/tTDb1I
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim freyr
2013.10.21. 16:33
HTTPS-t nem lehet linkelni, ilyen egyszerű a gond.

Ha gondolod rendbe teszem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. rtagore
2013.10.21. 21:33
Előfordult már lelethamisítás is nemegyszer csupán azért, hogy megtréfálják az embereket, vagy egyszerűen csak elismerésre vágytak az antropológusok. Lassan már ott tartunk, hogy ahány leletet találnak, annyiféle emberelődöt feltételeznek. A cikkben is elhangzik, hogy egy-egy kisebb eltérés nem jelent feltétlenül új fajt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. benczeb90
2013.10.29. 15:09
Freyr, Ronan, egyetértek. Kösz a linket. Különben pedig nagy igazság, hogy az akadémikus kutatók/tudósok sokkalta könnyebben érik el, hogy lehozzák a cikkeiket. Még akár hasonló bizonytalan alapokon nyugvó következtetésekkel teli írásokat is.
De van, aki évtizedeken át keményen dolgozik, de unorthodox nézeteket vall, és hiába gyűjt több mint elégséges mennyiségű bizonyítékot, nézetei az elismert médiumokban nem kerülnek publikálásra. Az akadémikus kutatók nem szeretik, ha a nézeteiket, amik védelmezéséért egymást akadámiai pozíciókba, székekbe ültették, revizionálni kényszeríti valaki. Ennek elkerülésének legjobb módja az az, ha nem is engedik, hogy publikálják egy afféle 'eretnek' cikkét. A tudományban is működik a kettős mérce, nem csak a politikában.

Persze előbb-utóbb színre kerül az igazság, de sokszor csak néhány évtizedes késéssel. Csak egy kritikus bizonyíték és támogatói tömeg kell. Semmelweisnél is ez volt, Darwinnál, Kopernikusznál, stb.

Több, mint egy hetes cikkre válaszoltam, látom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Spider68
2013.11.04. 12:50
Akkor most kedden vagy szerdán haltak meg?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!