iPon Cikkek

Hyperloop: a tömegközlekedés jövője?

Dátum | 2013. 07. 28.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Elon Musk számtalan új ötlettel örvendeztette meg a világot az elmúlt években. Az igazi Tony Stark, ahogy egyre gyakrabban nevezik, a magánűrrepülés (SpaceX) és az elektromos autógyártás (Tesla Motors) területén is beírta nevét a legnagyobbak közé, legújabb elképzelése azonban a hírek szerint minden eddiginél nagyobbat szólhat. Bár az új projekt pontos részletei még nem teljesen világosak, egyre több dolog szivárog ki a Hyperloop néven futó rendszerről. Először csak annyit lehetett tudni, hogy a fejlesztés révén az ember fél óra alatt teheti meg a Los Angeles és San Francisco közti 552 kilométeres távot. Ahogy telt az idő Musk más részleteket is elárult: egy alacsony súrlódású rendszerről van szó, amelynek működtetése olyan kevés energiát igényel, hogy azt a pálya felett elhelyezett napelemek is biztosítani képesek. Apró fülkékben utazhatunk, amelyek akkor indulnak, amikor igény van rájuk, nem pedig valamiféle menetrendhez igazodva. Musk augusztus közepén hozza nyilvánosságra a terveket, a rendelkezésre álló információk alapján azonban máris számos elképzelés született arról, hogyan is fog működni az újgenerációs utasszállító-rendszer. Némi számolás után pár dolog egyértelműnek tűnik a projekttel kapcsolatban, és számos megoldandó technológiai kihívás is körvonalazódik. Annyit máris tudni, hogy a rendszer 1000 kilométer/óra fölötti átlagsebességre lesz képes, és mindezt valamiféle csaknem tökéletesen súrlódásmentes pályán teszi. Ha mindez megvalósul, kétségkívül óriási hatással lehet a közlekedés további fejlődésére. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mégis hogyan működhet egy ilyen elképzelés.

A találgatások elég széles skálán mozognak, de a valósághoz talán legközelebb álló elképzelés a japán mágneses gyorsvasúthoz, a Sinkanszenhez hasonlítja Musk új rendszerét. Az ezen közlekedő szerelvények hivatalos csúcssebessége 580 km/óra körüli, de tényleges használat közben általában „csak” 480 km/órás sebességgel haladnak. Jim Powell, a „golyóvonat” egyik fejlesztője és a Maglev 2000 nevű cég jelenlegi igazgatója szerint ennél sokkal nagyobb sebességet nyílt vasúti pályán nem valószínű, hogy el lehet érni. A közegellenállás komoly problémákat okoz 480 km/óra fölött, ilyen sebességek mellett meredeken megemelkedik az ennek legyőzéséhez szükséges energia, ráadásul egyre hangosabbá is válik a rendszer. Arra pedig senki sem vágyik, hogy a házától méterekre húzzon el egy repülőgép zajával közlekedő vonat, véli a szakértő. A Hyperloop tehát minden valószínűség szerint egy zárt csőben valósulhat meg, és a hermetikusan elzárt környezetben oldják meg a rendkívül alacsony súrlódású közlekedést. Hogy pontosan mi is fog haladni a csőben, és milyen pályán, az egyelőre rejtély. Musk szerint a fent látható ábra (John Gardi munkája) közelíti meg leginkább a valóságot az eddigi találgatások közül. Az elképzelés szerint egy gyorsan áramló légoszlop hajtaná a kocsikat, amelyek az önmagába záródó pálya egyik végén hagyott extra alagútrészben gyorsulnának fel utazási sebességre, majd a másik végállomáson hasonló módon oldanák meg a lassítást is. A közegellenállás ezen elképzelés esetében is problémás, mivel 1000 km/órás szelet kreálni, és azt fenntartani nem könnyű feladat. A gond ez esetben nem a kocsik és a levegő, hanem a levegő és a cső fala közt jelentkezne: ez utóbbi ugyanis folyamatosan csökkentené a szél erejét. Powell szerint nem valószínű, hogy ez megvalósítható, mások azonban úgy vélik, hogy rengeteg teszteléssel, finomítással és különféle trükkök bevetésével talán megoldható lehet a dolog.
A közegellenállás problémája persze egy csapásra megoldódna, ha kiszívnák a levegőt a csőrendszerből, és a kocsik vákuumban közlekednének. Ez esetben elviekben bármilyen (fénysebesség alatti) sebesség elérhető lehetne, Musk azonban egy korábbi nyilatkozatában cáfolta, hogy vákuumban futna az új rendszer. Egy közel szuperszonikus sebességgel haladó légoszlop keringetése azonban óriási energiát emésztene fel, amelyet képtelenség lenne napelemekből fedezni, holott az üzletember azt állítja, hogy a projekt rendkívül gazdaságos lesz energetikai szempontból is. Arra egyelőre senkinek sincs ötlete, hogy Musk és csapata ezt hogyan kívánja megvalósítani, de augusztus 12-én várhatóan egy sor kérdésre választ kaphatunk. Feltéve, hogy minden technikai kérdés megoldódott, és a rendszer ténylegesen működőképesnek bizonyul, a következő probléma az lehet, hová építsék fel a Hyperloop-ot. Ehhez ugyanis egy szinte nyílegyenes pályát kellene létrehozni Los Angeles és San Francisco között, ami számos akadályba ütközhet. A közlekedésmérnökök rendszeresen megküzdenek a problémával, amely a Hyperloop esetében fokozottan jelentkezik majd: a városok már létező infrastruktúrával rendelkeznek, így sem a föld fölött sem pedig az alatt nem olyan egyszerű egyenes pályákat kiépíteni. Powell kiterjedt kutatásokat végzett a mágneses gyorsvasutak pályáival kapcsolatban, és elmondása szerint ekkora sebességeknél már a minimális kanyarok is gondokat jelentenek. Az egyenestől való legfinomabb eltérés is észlelhető oldalirányú terhelésnek teszi ki az utasokat, ha pedig élesebb a kanyar, ezek az erők rosszullétet és sérüléseket is okozhatnak. A szakértő számításai szerint az átlagos utas maximum a gravitációs gyorsulás tizedének megfelelő oldalterhelést bír ki problémák nélkül, ami azt jelenti, hogy 1000 km/órás sebesség mellett a pálya vonalvezetését 64 kilométeres legkisebb fordulási sugárral kell megoldani. A Hyperloop-nak tehát rendkívül egyenes pályán kell haladnia, ami jó eséllyel azt jelenti, hogy lakott területeken is keresztülhalad majd.

Arra vonatkozóan, hogy ez hogyan oldható meg a lakosság zavarása nélkül, több különböző modell is létezik. Ezek egyikét ET3 nevű, coloradói székhelyű cég dolgozta ki, akik több vákuum-alapú szállítórendszer-prototípust is készítettek már. Elképzelésük szerint a pályát magába záró csövet betonoszlopokra kell helyezni, így az a lakott régiók fölött halad el, hasonlóan az áramhálózathoz. A szintkülönbségek különböző magasságú oszlopok révén könnyedén megoldhatók, és ebben a formában már olyan egyenes lehet a pálya, amilyenre éppen szükség van. Musk a Twitteren azt ígérte, hogy augusztus 12-én hozza nyilvánosságra a Hyperloop első változatának terveit. Addig is tovább folyik a találgatás, azzal kapcsolatban, hogy mi járhat Musk fejében. Az általános vélekedés az, hogy ha bárki más állt volna elő hasonló nyilatkozatokkal és „tervmorzsákkal”, kevéssé lehetne komolyan venni. Elon Musk azonban nem arról híres, hogy a valóságtól elrugaszkodott projektekbe fogna. Nagyszabású, forradalmi ötleteit eddig mind egy szálig megvalósította: neki köszönhetjük, hogy a PayPal globális fizetési rendszerré nőtte ki magát, a SpaceX Dragon nevű űrhajója rendszeresen szállít utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra, és a többi űrjármű fejlesztése is rohamléptekkel halad, a Tesla Motors pedig a világ egyik legsikeresebb elektromos autókat gyártó cégévé nőtte ki magát napjainkra. A Hyperloop megvalósítása a jelenlegi információk alapján a lehetetlennel tűnik határosnak, de hasonló képtelenségnek tűnt tíz évvel ezelőtt az is, hogy egy frissen alapított, az űriparban nulláról kezdő magáncég működő hordozórakétákat és űrhajókat hozzon létre. Ez végül mindössze hét év alatt sikerült a SpaceX-nek, úgyhogy a magunk részéről kíváncsian várjuk a legújabb Elon Musk-féle csodát.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

29. oliba
2013.07.28. 08:12
Jó olvasmány, reméljük elég hamar összejön a terve
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. YellowFlas...
2013.07.28. 10:22
Ez kömíny, drukkolok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. ChoSimba
2013.07.28. 11:17
Hajrá Tony Stark ! Ja nem, izé, Elon Musk !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. jozsefm
2013.07.28. 12:41
Igazán grandiozus elképzelés!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Balucsek
2013.07.28. 13:31
Hát igazából az energia nem hiszem, hogy nagy gond 10m széles pályával számolva a jelenleg elérhető átlagos napelemek közel 850MW áramot termelnének elvileg, ha teljesen lefednék a pályát, ha jól számolom. Ha meg valami jobb minőségű cuccot tudnának szerezni akkor az 1GW áram sem gond ami Magyarország kb 20%-át látná el árammal, szerintem az elég egy zárt rendszerű pálya működtetéséhez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. djgeg
2013.07.28. 14:25
Ez a Vákum Vonat... Vactrain. Amit 1970, ben már "feltaláltak", Nem tudom most mit veri it valaki a flasztert mert "feltalálta... Egyébként már a japánok tesztelték már a sima vácum vonatot!!!
Most pedig a Supravezetőn Hajtott vácum vonaton dolgoznak, csak érthető okokból elég sok gondba ütköznek (hűtés). Szupravezetőnek hála, csak 2x kéne energiát felvennie a vonatnak, amikor felgyorsul, és amikor lelasul, megfelelő hűtés mellet a sebességét nergia bevitel nélkül tartani tudná!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. j.panzer
2013.07.28. 14:26
Az tökre ki van zárva, hogy 1000 km/h-s légáramlatot keltsenek és fenntartsanak egy csőben. Iszonyat energia. Komplett atomerőmű, és szélturbina telepek kellenének. Kizárt. A vákuum egy fokkal hihetőbb, de azt meg a faszi cáfolta. Pedig életképesebb sokkal. (Persze az sem könnyű feladat). Azért a pálya is jó karbantartás igényes lesz, főleg Los Angeles környékén, ahol baromi sok a földrengés.

Amúgy ha valami ilyesmit meg is valósítanak, abból max a század közepére/végére lesz valami. A MÁV-nál meg az évezred végére (akkor is csak akkor, ha valaki kifizeti helyettük. Kína? EU? LOL).

(Szerk: a fénysebességes dolgot meg hagyjuk már. Totál barom része volt a cikknek. Már a fénysebesség tizedét sem tudnánk elérni. Annyi energia kéne hozzá, amennyit a napunk termel, és már ennél a tized sebességnél is komoly probléma lenne egy molekulával való ütközés. Nem hogy egy porszemmel...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. djgeg j.pan...
2013.07.28. 14:33
Ez VÁKUM ALAPÚ, hol láttál te olyat, hogy 1000 km/h ás szélcsatornát akarnak létrehozni? Egyébként, kis csőátmérő esetén, egyáltalán nem lehetetlen vagy olyan nehéz mint azt említetted! Sőt...
Az viszont igaz, hogy soha a budös életben nem fog egy egy ilyen terve elkészülni !
Hogy Miért? Azért mert csillió milliárd dollárok lennének a tervezési és kivitelezési költségek!
Egy kis fos cég aki kiküldött egy-két rakétőt az űrbe soha nem csinálja meg, ég hatalamas befektetőkkel. Csak országok kölcségvetése tudná ezeket kivitelezni! Főleg, ha transzkontinentális hálózatről beszélünk ! Őtt már Amerika EU és Ázsia is priűsi pénzel kéne, hogy beszáljon. Pedig a jelenlegi technológiai szinten totál kivitelezhető lenn egy Amerika- EU-Ázsia vonal és 1 óra alatt ott lennél a végélomásaikon, rohadt olcsón! (Plusz a távolsági repülés leválhatna, ne fogyasszon annyi kerozint!)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. pdx06
2013.07.28. 15:42
Kár ezen vitázni, nem lesz ilyen soha. Nincs is rá szükség, főleg amerikában ahol repülővel járnak egyik faluból a másikba. Valahol megsérül a cső robban is széjjel az egész szerkezet ha vákum alatt van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. gezu1025
2013.07.28. 16:42
Nem akarok én senkinek beszolni, de TUDTOK TI OLVASNI? MOST KOMOLYAN!

2. oldalról idézet

"A közegellenállás problémája persze egy csapásra megoldódna, ha kiszívnák a levegőt a csőrendszerből, és a kocsik vákuumban közlekednének. Ez esetben elviekben bármilyen (fénysebesség alatti) sebesség elérhető lehetne, Musk azonban egy korábbi nyilatkozatában cáfolta, hogy vákuumban futna az új rendszer."

Nincs itt szó vákuumról, és az itt felvázolt megoldás is csak a tippelgetés szintjén áll. A valódi elképzelés, majd kiderül 12.-én.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. LechooEdy
2013.07.28. 20:06
Volt már próbálkozás a Maglev személyében. Bár a Loopot én inkább teherhordásra alakítanám ki. Elég veszélyes és a kocsikat is úgy kellene kialakítani, hogy mindenki használni tudja kényelmesen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Asagrim djgeg
2013.07.28. 20:15
".... hol láttál te olyat, hogy 1000 km/h ás szélcsatornát akarnak létrehozni?"

A cikket olvasva b+ ... nem igaz hogy olyanok fröcsögnek a cikk tartalmáról akik el se olvasták azt!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Zephyrus
2013.07.28. 20:22
Soha nem fog elkészülni, és miért nem? Mert túl nagy pénz van a repülőkben meg a drága benzines/dízeles kocsikban, stb. Minden világmegváltó ötlet elbukik azon hogy a riválisok nem hagyják hogy elkészüljön mert nekik Sok esetben az a csőddel lenne egyenlő
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Asagrim Zephy...
2013.07.28. 20:25
Soha? 40 év múlva már nem lesz mit égetni, akkor jöhet ez is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Taranisz
2013.07.28. 22:18
@djgeg:
idióta... már bocs, de előbb tanulj meg olvasni és nem fröcsögni, azért, mert te nem tudsz dolgokat elképzelni, attól azok még simán működőképesek lehetnek, és olyan zseninek beszólni ilyen alpári stílusban, mint Musk - csak téged minősít, neki egy A4-es oldalnyi írása nagyobb találmány, mint neked az életed műve... (csak, hogy legyek olyan alpári, mint te is voltál)

Ki kell várni, hogy mit mondd a jó emberünk 12-én és, hogy ezt hoygan fogja fogadni a gazdasági-, politikai- és civil közeg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Zelbacsi Asagr...
2013.07.29. 08:27
Asagrim:
"nem igaz hogy olyanok fröcsögnek a cikk tartalmáról akik el se olvasták azt"
De igaz. Sőt jellemző. Kár rájuk vesztegetni a szót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Atesz1987
2013.07.29. 11:03
Ez a nagyok úgy sem fogják hagyni duma olyan vicces. :-) Pont ezek a nagyok fognak mögé állni, és pénzelni, ha életképes az ötlet. A kilencszázas évek elején sem lehetetlenítették el a bicikli gyárosok az autó elterjedését, inkább beálltak ők is autót gyártani. Van amelyik cég ráérez a technika fejlődési irányára, van amelyik nem. Az első évtizedekben úgy is vegyesen fogunk közlekedni a különféle közlekedési technológiákkal, aztán majd kiforja magát, hogy melyik elképzelés az életképes. Számos példa volt már erre a történelemben, és lesz is még. Még csak a felszínt kapirgáljuk a tudomány minden területén.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Szefmester
2013.07.29. 14:02
Vélemény az autókról a cikk alja felé látható. Ezeket vetítsük ki a mai világra és erre a "találmányra". Érdekes párhuzam lesz nem?

Amúgy meg:
"Lehet, hogy az amerikaiaknak, szükségük van telefonra, de nekünk biztosan nincs. Bővében vagyunk a futároknak." (Sir William Preece, a Brit Postahivatal főmérnöke, 1876)

"Nem látom értelmét annak, hogy miért akarna bárki is egy komputert az otthonába" (Digital Equipment Corp, 1977)

"Elképzelhető, hogy a komputerek a jövőben nem nyomnak többet 1,5 tonnánál!!! " (Popular Mechanics magazin, 1949)

"Véleményem szerint a virágzó világpiacon akár 5 komputerre is lehet kereslet." (Thomas Watson, IBM, 1943)

"Ennek a telefonnak túl sok hátulütője van ahhoz, hogy kommunikációs felhasználását komolyan mérlegelni lehessen. Az eszköznek természetéből fakadóan nincs értéke a számunkra." (Western Union, belső emlékeztető 1876)

A kiváló amerikai csillagász, William H. Pickering a következőket írta: "A közönséges elme gyakran vizionál hatalmas repülő szerkezeteket, melyek az Atlanti-óceán felett szállnak, géptestükben modern gőzhajóinkhoz hasonlóan megszámlálhatatlanul sok utast szállítva... Nagy biztonsággal kijelenthetem, hogy mindez csupán fantazmagória, hiszen még ha a levegőbe is emelkedne egy ilyen masina, gyomrában egy-két utassal, a költségek olyan magasak lennének, hogy azt csak néhány kapitalista tudná megfizetni, ezeknek pedig már úgyis saját jachtjuk van."

Robert Metcalf, a komputertudományok doktora 1995-ben ezt mondta: „az internet egy héten belül összeomlik”.

A derék amerikaiban, becsületére legyen mondva, volt annyi kurázsi, hogy két évvel később egy konferencián a tévedését tartalmazó cikket leturmixolta, majd megitta. Váljék egészségére!

Szóval látni lehet nem csak a hülyék tévedhetnek hanem a nagyok is... de a hülyék valahogy többször hangoztatják...

Ez az eszköz még működhet is... meg kell várni míg Musk előáll a részletekkel. Addig viszont ne próbáljuk meg széttépni egymást!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Talent15
2013.07.29. 20:48
Szerintem feltalálta a teleportációt, a cső csak álcázásnak kell
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. gezu1025
2013.07.30. 09:34
Megfejtettem, hogyan is fog ez működni. Mágnesesen aktívvá teszik a levegőt, amit ennek segítségével távol tartanak a cső falától. Ezzel ki lehet iktatni a légellállást. A kabionok is így fognak lebegni. És igen, a levegő fog nagy sebességgel áramlani a rendszerben. (vagy vmi annál is jobb gáz) Amit az állandó és az egész csőben fellépő mágneses mező miatt bárhol lehet lassítani/gyorsítani a cső vonalán, így az energiát is optimálisabban lehet leadni. Így az egész rendszerben a lényegi energia veszteség csak a kabinok tolásakor fog fellépni, ami messze elhagyanolható lesz egy 500km-es csőben.

Kiváncsi vagyok, milyen lesz a valódi ötlet, de élveztem ezt a tippelgetést.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Ronan
2013.07.30. 09:56
A mostani Magyarországon is keresztül haladó autópálya helyén el tudnék képzelni hasonlót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. coolpet
2013.07.30. 14:47
Nem olvastam el a hozzaszolasokat, de en ugy oldanam meg, hogy az egesz csovet behuzagolnam mint egy tekercs belseje, szakaszolva.

A levegot ionizalnam magasfeszultseggel, majd a magneses ter segitsegevel felgyorsitanam. A szakaszolassal lehetne lassitani/gyorsitani a megfelelo helyeken, a kocsit pedig a legaramlat vinne elobbre es a magneses ter tartana a cso kozepen. Ha a vonat beveszi 4-500-al az enyhe kanyart, akkor itt is meg lehet csinalni

A legnyomas problemaja is meg lenne oldva.

Hasonlit egy kicsit az LHC-ra(Nagy hadron ossze vissza b@szogato), csak itt remelhetoleg nincs bumm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. myckie2
2013.07.30. 18:19
Na erre kíváncsi leszek, hogy oldják meg. Ha álványra teszik bukta az ötlet a nagy költségek miatt. (maglev) Sok embert kell tudnia egyszerre szállítania, kevés energia befektetéssel. Sok sikert hozzá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. gezu1025
2013.07.30. 19:03
#coolpet

Leírtad ugyanazt amint én 2hsz-el előtted. Tény ami tény, ez a megoldás tünik esélyesnek, de majd 12. én kiderül
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Jools
2013.07.31. 10:29
Akit érdekel, időközben újabb megvalósítási ötlet született: akusztikus levitáció. (Bár az energiaellátás itt is erősen kérdéses.)

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. gezu1025
2013.07.31. 20:44
Na ez az akusztikus levitáció igazán érdekes. Mostmár tényleg kiváncsian várom, hogy mi is lesz a hivatalos koncepció.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. coolpet
2013.08.02. 07:54
A levegot kell hajtani elektromagneses terrel, ami viszi a kocsikat.
Kanyarokban meg be kell donteni, illetve be kell forditani a kocsit, mert a fuggoleges terhelest az ember jobban birja.

Vagy a legegyszerubben: vakuum-villamos. A kocsi nem lebeg, hanem egy tobb oldalu kiepitett sinpalyan mozog vakuumban villamos meghajtassal a kocsikban Mint egy vonat legures terben. Akkor lassit es gyorsit amikor akar. Ha a levegon tudnak a vonatok menni 500-al akkor vakuumban mennek 1000-el
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zephyrus
2013.08.03. 21:06
coolpet: a vákuum nem túl esélyes, kilyukad a cső akkor meg szétviszi az egész hálózatot a nyomás
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. nyikes101
2013.08.09. 17:53
@Zephyrus: így első körben belegondolva: miért vinné szét a nyomás a rendszert? a csövön belül vákuum uralkodik. ha kilyukad akkor csak annyi történik, hogy beáramlik a levegő az alacsonyabb nyomású térrészbe, egészen addig amíg ki nem egyenlítődik a nyomás. akkor menne szét a rendszer, ha a csőben uralkodna nagyon nagy nyomás ami kifelé robbanásszerűen távozna. szerintem túlnyomással kifelé felrobbantani egy fém tartályt könnyebb, mint befelé robbantani (behorpasztani).
ha jól emlékszem pneumatikus rendszereket max 6bar nyomásig terhelnek. ettől nagyobb nyomással már robbanás veszélyesek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!