iPon Cikkek

Idegen Földek

Dátum | 2013. 11. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Bár a NASA Kepler űrtávcsövének küldetése a pozícionáló rendszer meghibásodása miatt négy év után befejeződött, a műszer a számtalan exobolygó és exobolygó-jelölt felfedezésén túl elegendő adatot gyűjtött egy szempontunkból rendkívül fontos kérdés minden eddiginél pontosabb megválaszolásához, nevezetesen hogy a Tejútrendszer 200 milliárd csillaga közül hány rendelkezhet életre alkalmas bolygókkal. A Berkeley és a Hawaii Egyetem csillagászai az űrtávcső megfigyelési adatainak elemzése alapján azt állítják, hogy minden ötödik Naphoz hasonló csillag körül keringhetnek olyan bolygók, amelyek Föld-típusúak, és a központi égitesttől való távolságuk megfelelő hőmérsékletet biztosít az élet potenciális fenntartásához. Mivel a galaxis csillagainak nagyjából 20 százaléka sorolható egy kategóriába a Nappal, ez több tízmilliárd lakható zónában keringő kőzetbolygót jelent a Tejútrendszerben. Mindez azonban még nem minden: „A legközelebbi életre alkalmas kőzetbolygó a statisztikai analízis alapján nem több, mint 12 fényévnyire található, vagyis ha felnézünk az éjszakai égre, szabad szemmel is láthatjuk központi csillagát” – mondja Erik Petigura, a Berkeley doktorandusza, a Kepler adatait elemző csapat vezetője.
Majdnem húsz év telt el az első fősorozatbeli csillag körül keringő extraszoláris bolygó felfedezése óta. Azóta megtudtuk, hogy a csillagok többsége rendelkezik bolygókkal, illetve hogy számos olyan Föld-típusú bolygó létezik galaxisunkban, amely rendkívül közel kering csillagához, így alkalmatlan az általunk ismert életre, teszi hozzá Andrew Howard, a kutatás egyik résztvevője. „A legújabb eredményeknek köszönhetően azonban tényleg elmondhatjuk, hogy a szó szoros értelmében hazaértünk, hiszen az otthonunkhoz fizikai tulajdonságaiban és pozíciójukban is hasonló bolygók relatíve gyakorinak számítanak a Tejútrendszerben.” Ahogy Howard elmondta, a NASA számára különösen lényeges az analízis eredménye, hiszen az exobolygóvadászat következő fázisában a tervek szerint olyan műszerek készülnek majd, amelyekkel lehetőség szerint közvetlen felvételek is készíthetők ezekről az égitestekről. Egy ilyen küldetés szempontjából pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen messzeségben érdemes elkezdeni kutakodni a legközelebbi Föld-típusú égitestek megtalálásához, hiszen annak megfelelően kell felépíteni a távcsövet. És persze abból a szempontból is fontos az eredmény, hogy megerősíti, van értelme a további keresgélésnek, hiszen ha a számok nem hazudnak, közvetlen szomszédságunkban is akadnak életre alkalmas bolygók. Annak eldöntése azonban, hogy pontosan mely bolygók is ezek, nem egyszerű feladat. Attól, hogy egy Naphoz kísértetiesen hasonlító csillag körül egy Föld-típusú, a Földdel megegyező pályasugarú bolygó kering, még egyáltalán nem biztos, hogy az égitest alkalmas az életre. A felszíni hőmérsékletet ugyanis számtalan egyéb tényező befolyásolhatja a légkör összetételétől kezdve, a felhőréteg vastagságán át a felszín minőségéig. Ami már azonosított exobolygókat illeti, annyi bizonyosnak tűnik, hogy rendkívül sokféle planéta létezik a világegyetemben, köztük a Földre erősen hasonlító égitestek is. Éppen a hetekben akadtak rá a kutatók szülőbolygónk eddigi legközelebbi „rokonára”: a Kepler 78b sugara 1,2-szerese, tömege 1,7-szerese a Földének, és sűrűsége alapján összetétele is nagyban hasonlít bolygónkéra. A hasonlóságok ezen a ponton véget érnek, a Kepler 78b ugyanis olyannyira közel kering csillagához, hogy mindössze 8,5 óra alatt kerüli meg azt, így felszínén 2000 °C feletti forróság uralkodik, ami alkalmatlanná teszi az életre. A felfedezés ugyanakkor reményt ad arra, hogy más csillagok esetében ehhez hasonló bolygók a lakható zónában is előfordulhatnak.

A NASA 2009-ben indította útjára a Kepler űrtávcsövet, amely a fedési módszerrel kutat exobolygók után. Amikor egy bolygó a Föld felől nézve áthalad csillaga előtt, annak fényességében minimális változás következik be, amely aztán periodikusan ismétlődni fog, ahogy a planéta újra és újra megkerüli a központi égitestet. A Kepler – ahogy a mellékelt képen is látható – a Hattyú csillagkép egy részletét, a Deneb és a Vega közti égi területet monitorozta, négy éven keresztül 30 percenként rögzítve az égbolt ezen szeletkéjén feltűnő 156 ezer csillag fényességét. A módszerrel eddig több mint 3000 exobolygó-jelöltet azonosítottak a csillagászok, és az adathalmaz elemzése még közel sem fejeződött be. A bolygójelöltek csillagait aztán felszíni távcsövekkel is megvizsgálják, részleteiben tanulmányozva spektrumukat és annak változásait, az adatokból következtetéseket vonva le az áthaladó bolygó méreteire. Az eddig felfedezett exobolygók jelentős része sokkal nagyobb a Földnél, elsősorban azért, mert ezeket jóval könnyebb azonosítani a fedési módszerrel, mint egy kisebb égitestet, hiszen áthaladásuk jelentősebb fényességváltozást okoz. Petigura kutatócsoportja vizsgálata során arra a 42 ezer csillagra koncentrált, amelyek a Naphoz hasonló méretűek, vagy nála enyhén kisebbek. Összesen 603 bolygójelöltet azonosítottak ezek körül, és a potenciális bolygók közt 10 olyan akadt, amely a Földdel egyező méretű vagy sugarának maximum kétszeresével rendelkezik, valamint csillagának lakható zónájában kering. Ez utóbbiba a kutatók definíciója szerint azon égitestek esnek bele, amelyek olyan távolságra vannak csillaguktól, hogy a beeső energiamennyiség a Földet elérő napfény energiájának 0,25−4-szerese között alakul.

Petiguráék elemzését megkülönbözteti a korábbi hasonló próbálkozásoktól, hogy magát a bolygókereső algoritmust is tesztek egész sorának vetették alá annak érdekében, hogy azon lakható zónában keringő, Föld-típusú bolygók arányát is megbecsülhessék, amelyeket nem vesz észre a program. A szakértők tehát különféle tulajdonságú „álbolygókat” tápláltak be az adathalmazba, majd megvizsgálták, hogy milyen sikerrel detektálja ezeket az algoritmus. A program számára detektálhatatlan bolygókat és a pályasíkjuk miatt fedési módszerrel nem észlelhető planétákat is tekintetbe véve a csillagászok minden eddiginél pontosabb cenzust készítettek a Földhöz hasonló exobolygók körülbelüli mennyiségéről: becslésük szerint a Naphoz hasonló csillagok 22 százaléka rendelkezik Föld-típusú bolygóval a lakható zónában. Ami magukat a csillagokat illeti, a kitételeknek megfelelő bolygójelöltek mindegyike K színképtípusú központi csillagok körül kering, amelyek némiképp hidegebbek és kisebbek is a Napnál. A kutatók elmondása szerint azonban az adatok extrapolálása alapján jelentős mennyiségű élhető bolygó kering a Naphoz hasonló, G típusú csillagok körül is. Ha a Kepler folytathatta volna küldetését, a következő években minden valószínűség szerint rá is akadt volna pár ilyenre. A kutatócsoport végül azt is megállapította, hogy amennyiben a Kepler által vizsgált terület hűen reprezentálja a Naprendszer szomszédságát, a legközelebbi Földhöz hasonló, lakható exobolygó kevesebb mint 12 fényévnyire lehet tőlünk. Ennek fényében a bolygókeresés elkövetkezendő éveiben érdemes lesz kiemelt figyelmet fordítani a legközelebbi csillagokra, hiszen könnyen lehet, hogy életre alkalmas bolygók keringenek körülöttük.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. I.Jozsef83
2013.11.10. 10:30
Porszem vagyunk a világegyetemben - maximum elég jól fejlődünk ... szinte biztos hogy van több föld típusú bolygó ahol élet van , csak kevesek vagyunk még a bebizonyosodáshoz . Amikor még saját magunkat , saját földünket nem ismerjük , addig ami kívül esik , arról feltételezhetünk , találgathatunk ... Ha meg van valami konkrétum azt úgysem kötik az orrunkra , töredék infókat adnak ki amit bekajáltathatnak földi lakosokkal . Csak néha átlátni a szitán .
Tessék India is hol tart már ! Valamit tudnak amit mi nem is sejtünk ... csak hát nagyon nagy költségekbe kerül minden , pedig akár egyszerre mehetne több űrhajó is ugyanoda egymást segítve ... Orosz - USA - Kína és most + India .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Whysper
2013.11.10. 10:58
Odáig oké ,hogy kémleljük az űrt. viszont minden héten egy ilyen fantazmagóriás bejentés már unalmas.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Akos93
2013.11.10. 13:05
Ennek mennyi lehet a valóság alapja? Az alapján hogy látnak pár villódzást az égen, megmondják hogy milyen típusú bolygó, mekkora, milyen a felszíne, sűrűsége stb. Szerintem ez komolytalan. Ha a fény évek alatt teszi meg ezt a távolságot, akkor mi hogy akarunk távcsővel elnézni oda? Lehet hogy amit látunk, csillagot, meg vizsgálunk, már ott sincsen. Ezeket valahogy nem tudom komolyan venni, vagy elhinni hogy tényleg így lennének
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. MJA
2013.11.10. 13:34
Mi a fenéről beszélsz? Mi az, hogy: "mi hogy akarunk távcsővel elnézni oda" talán vitatod a távcső működését és valami hókuszpóknak tekinted azt?
Téged nem lehet komolyan venni... kb itt tarthatsz, de ennek ellenére kényszert érzel, hogy "beszólj" a tudománynak. (mert te nem HISZED)

Az nem a tudomány hibája, hogy neked teljesen hiányosak az ismereteid és emiatt hinned "kell" az egészet. Számodra ismeretlen dologról meg hogyan nyilatkozhatsz bármit is? Előbb tanuld meg a "bolygókeresés" alapjait, utána kezdhetsz csak bele annak cáfolásába, amíg nem tudsz róla semmit, addig teljesen idiótaság hit alapján elutasítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Simba Akos9...
2013.11.10. 17:14
Felteszem a kérdést, mert láthatóan nem értesz hozzá. Ha nem tudod hogyan csinálják, akkor miből gondolod, hogy hazugság?

I.Jozsef83: ja mindenki titkol mindent álnok összeesküvést szülve, és csak a jéghegy csúcsát látjuk blablabla...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Lipaz
2013.11.11. 09:34
Ismét gyönyörű, egymást oltó hozzászólások. Apa kezdődik...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Simba Lipaz
2013.11.11. 10:28
És? A te hozzászólásod is nagyon a tárgyal foglalkozik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Deszka
2013.11.11. 13:09
A távcső egy nagy hókuszpókság Mekkora oltás! Király. Abban nem tévedsz Akos93, hogy azok a fotonok (fény) ami hozzánk elér, már sok éve utazik felénk. Minél messzebbre nézünk annál régebb óta. Tehát bizonyos szempontból tényleg a múltat látjuk ha felnézünk az égre, de attól még látjuk! A távcső egy olyan eszköz, mellyel megpróbálunk minél több fényt összegyűjteni, hogy a lehető leghalványabb dolgokat is észre vegyük. (pl egy másik naprendszer egyik bolygóját) Ezért építünk egyre nagyobb távcsöveket. Egy másik szempont, hogy minél több fényt vagyunk képesek összegyűjteni, annál jobb felbontást kapunk. Vagyis amiről szabad szemmel nézve mondjuk 30 méterről annyit tudsz megállapítani, hogy valószínűleg egy könyv, azt egy jobbféle távcsővel megfelelő nagyítás mellett, ugyan arról a helyről ki is olvashatod. Szerintem az emberiségnek halvány fogalma sincs arról, hogy mi veszi körül. Sokan ép ésszel még azt sem képesek felfogni, hogy egy "gömb" alakú felületen léteznek. Ezektől az emberektől nem lehet elvárni, hogy megértsenek egy tudományos áttörést. Egyszerűen képtelenek felfogni, hogy ez milyen hatással van az életükre, persze ettől még hatással van rá...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Asagrim
2013.11.11. 14:19
Szerintem meg ez az egész foton mizéria egy nagy humbuk ... valaki belegondolt már, hogy hogy az istenbe van az, hogy egy űrojjektumot (beszarok, nem húzza alá a chrome helyesírás-ellenőrző ) bármilyen szögből bármilyen távolból látunk? Irgalmatlan mennyiségű fotonra van ahhoz szükség, hogy egy ijen távoli ojjektumot lássunk, hogy felénk is érkezzen elegendő fotonmennyiség!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.11. 14:45
Nem csak azt nem húzta alá a Chrome.

A világűr ilyen tele van sugárzással. És ebbe fény is beletartozik, ha kellő ideig nézünk egy pontra, a kellő méretű teleszkóppal, akkor látunk. Nem értem miért nem létezhetne fény. Akkor mit látsz a szemeddel?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Asagrim Simba
2013.11.11. 15:01
Poén volt. Hangulatjelekből nem esett le?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Deszka
2013.11.11. 15:28
A modern CCD chipek képesek egyetlen fotont is érzékelni, az emberi szem hatékonysága ehhez képest olyan, mint a Wright testvérek első repülőgépe az F-22-es Raptorhoz képest. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy digitális úton tárolni tudjuk az információt. Ellentétben az emberi érzékeléssel. Vagyis az ember hiába nézi órákon keresztül ugyan azt, nem lesz fényesebb. Míg a hosszú expozíciós felvételeknél ez nem így van... Így elég ha percenként csak 1-2 foton éri el az érzékelőt. Ez a technológia egyik nagy vívmánya
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. gabesz7630
2013.11.11. 18:22
Az igazan nagy baromsag az, hogy kijelentik hatarozottan sok 100 vagy 1000 fenyevre levo ozsektumrol, hogy hűdehú meg húdejaj.
Mikozben a marsrol meg ugy se tudnak egyertelmu dolgok kijelenteni, hogy mar "napi" menetrendszeru "buszjarat" visz oda szondakat.
Csek en erzem ezt furcsanak?
A masik, hogy lovesuk sincs a nap mukodeserol sem (pl. nem tudjak a napot elhagyo osszes energia cirka 30%at hova tenni), ami tt van egy kopesre, de az 1000 fenyvre levorol kijelentik, hogy hat bizony ez ugy van...
Loszar.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.11. 18:43
1000 fényévre lévő dolgokról kevesebbet tudunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Szefmester
2013.11.11. 19:06
gabesz: Én akkor érezném így magam ha azt mondanák meg hogy abba az adott bolygóa éppen akkor csapódott be egy Cseljabinszki méretű meteor. Nah az jelenleg fantazmagória lenne. De egy ismert színképpel rendelkező csillag előtt elhalad egy légkörrel rendelkező bolygó akkor meg tudják mondani a légkör színképét, és tuti hogy van valami nem hasrapacsis képlet ami alapján meg tudják pontosan becsülni (persze nem méteres pontossággal, meg kilóra meg percre) az adott planéta méretét, keringési idejét, és csillagtól való távolságát. Mert hát lényegesen nagyobb sebességgel kellene keringenie egy Jupiter méretű ojjektumnak (aláhúzta FF) olyan pályán hogy föld méretűnek látszódjék. És van egy határozott tippem hogy azzal a sebességgel nem tudna pályán maradni, max hintamanőverrel elhagyni a rendszert.

Javaslom neked kipróbálásra az Universe Sandbox nevű programot. Ha sikerül egy távoli pályán mozgó bolygót 1 éves keringésre belőni stabilan.. akár magányosnak (a több bolygó egymásra ható gravitációja eléggé megőrjíti a dolgot, már egy második hold is kemény dió a földnek) is akkor azt mondom: Elismerésem, és elnézést hogy kételkedtem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Deszka
2013.11.11. 20:28
A tudományt a tévedések vitték mindig is előre. Semmit sem kell készpénznek venni. Felesleges azon felháborodni, hogy nem értjük az univerzum működését... Inkább tájékozódni kell és meg kell próbálni megérteni a dolgok mélységét, azt hogy mit miért állítanak. Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi tudásunk még ahhoz sem elég, hogy megbecsüljük mennyi mindent nem tudunk.
Ugyanakkor még azok mögött a dolgok mögött is amiket már többé kevésbé ismerünk, olyan magas fokú fizika és matematika áll, hogy azt az emberiség jó ha 5%-a érti. (Érthetné ennél több is csak nem érdekli őket, inkább csak annyit mondanak, hogy ez hülyeség...) Azok közül pedig akik értik, jó ha 1-2% képes azt tovább gondolni és fejleszteni, ehhez pedig még nekik is sokszor egy élet munkája kell. Ha más nem de a kitartásuk azért elismerésre méltó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. csabi02
2013.11.11. 22:07
Ez így van!
Régen meg voltak győződve arról hogy a Mariana-árok alján nincs élet ,mert lehetetlen 11ezer méteres mélységben azon a nyomáson...stb stb

Aztán 1960-ban Piccard ék a Triestel lemerültek és leérvén,kapásból egy rája szerűség ugrott meg az iszapból...
Pedig ez csak a földünk és nem olyan hely ahová a fénynek 1000év kell eljutni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!