iPon Cikkek

Indít, landol, ismétel

Dátum | 2016. 04. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Története talán legelképesztőbb napjain van túl az amerikai magánűripar. Április 2-án a Blue Origin harmadszor lépte át a világűr határát ugyanazzal a szuborbitális rakétával, a SpaceX-nek pedig pénteken először sikerült épségben leszállnia a Falcon 9 hordozórakéta első fokozatával egy tengeren úszó drónhajóra. Elon Musk cégének mostani kilövése azért is óriási sikernek számít, mert a 2015. június 28-án a start után nem sokkal bekövetkezett robbanás óta ez az első, összeségében pedig a nyolcadik fuvarjuk a Nemzetközi Űrállomásra. Mindkét cég sikere nagyon fontos lépést jelent az űrhajózás olcsóbbá tétele felé, hiszen az újrafelhasználható rakéták révén jelentősen csökkenthetők lesznek a kilövési költségek. Hogy a későbbi, és nagyobb várakozásokkal övezett kísérlettel kezdjük, a SpaceX startjára helyi idő szerint péntek délután 4:43-kor került sor a floridai Cape Canaveral Légibázison, a hordozórakéta első fokozata pedig 8 perc 35 másodperccel később ereszkedett le az Atlanti-óceánban úszó drónhajóra. Ahogy arról korábban már többször írtunk, a Blue Origin és a SpaceX leszállási próbálkozásai elsősorban a sebesség tekintetében térnek el egymástól, ami persze a rakéták eltérő alakjában is megmutatkozik.
Mivel a Falcon 9 orbitális rakéta, amely ezúttal is egy éles „bevetés” után kísérelte meg a leszállást, a jármű a második fokozatról való leválás időpontjában jelentős oldalirányú sebességgel rendelkezik. Jelen esetben az első fokozat 6000 km/órás sebességgel haladt keleti irányba a leváláskor. A szeparációt követően a rakéta újra begyújtotta hajtóművét, hogy megforduljon, lelassítson és helyes pályára kerüljön a drónhajó eléréséhez. A SpaceX-nek a függőleges leszállás decemberben már egyszer sikerült a szárazföldön, a tengeri landolás megoldására azonban azért van szükség, mert a rakétának nem minden kilövés után lesz elég üzemanyaga ahhoz, hogy elérje a partot és vele a fix leszállóhelyet. Erre szolgálhat megoldásul a drónhajó, amely a kilövés után landolóhelyként szolgál, majd a partra szállítja a visszaszerzett rakétafokozatot.
A tengeri landolás ugyanakkor sok szempontból jóval nehezebb, mint a szárazföldi, hiszen kiszámíthatatlanabbak a szélviszonyok, és akármilyen csendes a víz, valamennyire mindig mozog a felszín, amit a drónhajó saját hajtóművei csak korlátozottan tudnak csillapítani. Az Iain M. Banks A játékmester című regényében szereplő űrhajók egyike után elnevezett drónhajó, az Of Course I Still Love You ezúttal néhány száz kilométerre a floridai partoktól várta a Falcon 9 első fokozatát. A kísérleti leszállás, ahogy a mellékelt felvételen is látszik, a mérsékeltnek nem nevezhető hullámzás ellenére is problémamentesen zajlott: a több mint 40 méter hosszú, 3,66 méter átmérőjű rakéta hihetetlenül kecsesen ereszkedett le, és állapodott meg a vízen úszó platformon. A kísérleti landolás persze ezúttal is csak másodlagos fontosságú volt, hiszen a küldetés célja Dragon űrhajó eljuttatása az űrállomásra. A misszió ezen része és kitűnően halad, a teherűrhajót néhány perccel azt követően, hogy az első fokozat leszállt, a második fokozat Föld körüli pályára állította. A Dragon napelemtáblái rendben kinyíltak, az űrjármű a tervezett pályán halad, és a kilövés után két nappal, vasárnap este fogja utolérni az űrállomást.
Az űrhajó fedélzetén élelmiszerek, különféle felszerelések és élő egerek is utaznak, amelyeken a mikrogravitáció izomzatra kifejtett hatását fogják vizsgálni a szakértők. A rakományban helyet kapott egy új növénytermesztő kísérlet is, a Veggie-3: az asztronauták a római saláta és a rézvirágok után ezúttal spárgasalátát fognak termeszteni az űrben. A Dragon május elejéig marad az ISS-hez csatlakozva, majd visszatér a Földre. Az űrhajózás jövője szempontjából szintén nem mellékes körülmény, hogy a Dragon teherűrhajó fedélzetén a már említett rakomány mellett helyet kapott egy új űrállomás-modul is. A Bigelow Expandable Activity Module, röviden BEAM egy felfújható kísérleti egység, amelyet hozzá fognak kapcsolni az ISS-hez. Az új modul belső tere 16 köbméter, összecsomagolva ugyanakkor mindössze 1413 kilogrammot nyom, vagyis jelentősen könnyebb, mint a 2010-ben fellőtt, 70 köbméteres Tranquility modul, amely 19 tonna tömegű.
A BEAM mostani útjának célja a felfújható modulok űrben való használhatóságának kipróbálása, sokan úgy vélik ugyanis, hogy a rakéták újrafelhasználása mellett ezek révén válhat igazán megfizethetővé az űrhajózás, és ilyen egységek segítségével valósulhat meg a Mars néhány évtizeden belüli emberi elérése is. A modul gyártója, a Bigelow Airspace 2006-ban és 2007-ben már felbocsátott egy-egy személyzet nélküli modult, amelyen tesztelték a technológia működőképességét. A NASA, amely a kilencvenes években, mielőtt pénzhiány miatt lefújták volna a projektet, szintén vizsgálta a felfújható modulok űrbéli használhatóságát, ezt követően kötött szerződést a Las Vegas-i céggel. A Genesis I és II egységek egy kicsit kisebbek voltak a BEAM-nél, és az elvárásokat messze túlszárnyalva teljesítettek. A következő lépés a modulok emberi használatra való alkalmassá tétele volt, most pedig az új változat tesztelése van soron. Az űrállomás elérése után az összecsomagolt, nyomás alatt nem álló egységet néhány napig hagyják akklimatizálódni az űrbéli viszonyokhoz, majd a NASA repülésirányítói az űrállomás robotkarjának segítségével kibontják, és a Tranquility modulhoz erősítik a BEAM-et. Az egység felfújására várhatóan április végén vagy május elején kerülhet sor. Az első terv az volt, hogy ehhez az ISS egyik tartalék oxigéntartályát használják majd, a fejlesztők azonban végül inkább egy másik megoldás mellett döntöttek. Ennek lényege, hogy az űrállomás belső terében lévő levegőt egy kiegyenlítő szelepen keresztül engedik átszivárogni az egységbe, így az lassabban és fokozatosabb módon fog felfújódni.
A végső nyomáskiegyenlítésben a BEAM saját oxigéntartálya segít majd. A teljes folyamat így sem fog 45 percnél többet igénybe venni, és a felfújást a teljes időtartam alatt felügyeli a legénység. A feladatnak várhatóan Tim Kopra űrhajós lesz az elsődleges felelőse, aki bármikor elzárhatja szelepet, ha valami problémát észlel. Az új modul többféle szenzorral van felszerelve, amelyek közül néhányat kifejezetten a felfújási procedúra monitorozása céljából helyeztek el. Az egység további érzékelőket is tartalmaz, illetve néhány szenzort az űrhajósok is fel fognak rá szerelni, amikor először látogatják meg az ISS legújabb helyiségét. Az érzékelők többek közt a mikrometeoritokkal és az űrszeméttel való esetleges ütközéseket, a sugárzási szintet és a hőmérsékletet fogják monitorozni. A BEAM az adatgyűjtésen túl nem sok mindent fog csinálni, hiszen ezúttal még sem tárolásra, sem emberi tartózkodásra nem használják majd. Az asztronauták várhatóan félévente két-három alkalommal fogják meglátogatni a modul belsejét, hogy néhány órán keresztül plusz adatokat gyűjtsenek. Amikor senki sem tartózkodik odabent, a BEAM ajtaja zárva lesz, bár a levegő folyamatosan keringeni fog az űrállomás többi része és a modul belső tere közt. Az egység két évig fogja az ISS részét képezni. A modult öt évre tervezték, de a NASA két év múlva egy másik technológiát kíván tesztelni az űrállomás ezen nyílásánál. A küldetés végeztével a felfújható modult lecsatlakoztatják, és ellökik az ISS-től. A BEAM várhatóan további 290 napon tölt majd az űrben, mielőtt visszalép a légkörbe.
A modul felépítésével kapcsolatban nagy a titkolózás. A Bigelow mérnökei egyelőre nem hajlandók nyilvánosságra hozni a falak összetételét és vastagságát sem. Tekintve, hogy a Genesis-projekt moduljainak szerepléséről sem tud senki részleteket a cégen, illetve a NASA-n kívül, jelenleg még sok dolog nem világos. A NASA szakértői mindenesetre azt nyilatkozták, hogy attól nem kell félni, hogy az egység falát átlyukasztja valamilyen törmelékdarab, mert ez nem fog megtörténni, hiszen a felfújható modul legalább annyira ellenálló az ilyen sérülésekkel szemben, mint az űrállomás többi része. Visszatérve a Falcon 9 első fokozatának sikeres visszahozására, ahogy már említettük, az ötlet célja a kilövések olcsóbbá tétele. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a SpaceX esetében ez mit jelent, hiszen Elon Musk cége egyelőre nem próbálkozott meg a már egyszer kilőtt rakéta újbóli felhasználásával. Talán majd most.
A Blue Origin ellenben túl van ezen az állomáson is, hiszen november 23. és január 22. után április 2-án is kilőtték ugyanazon szuborbitális rakétájukat, majd épségben vissza is hozták azt a kilövés helyére. Annyi már most kirajzolódik ezen próbálkozásokból, hogy az egyszer már kilőtt rakéta két hónap alatt újra üzemkésszé tehető. Ami a költségeket illeti, Jeff Bezos, a cég alapítója januárban azt nyilatkozta, hogy az első és a második kilövés között néhány tízezer dollárt költöttek a tesztekre és a javításokra. Összehasonlításképpen az űrsiklókra minden egyes bevetés után több százmillió dollárt fordítottak, mielőtt azokat újra bevetették volna, ami még akkor is óriási különbség, ha tekintetbe vesszük, hogy ez utóbbi járművek orbitális útjaik során sokkal nagyobb terhelésnek voltak kitéve, mint a New Shepard. A mérnökök állítólag ki sem szerelték a Blue Origin rakétájának hajtóművét, hanem csak ott helyben megvizsgálták, és újra bevetésre késznek találták.
Ez volt az első alkalom, hogy tudományos rakomány is helyet kapott a rakéta által az űr határára szállított egységben. A Southwest Research Institute kísérlete azt vizsgálta, hogyan ülepedik a szilárd törmelék mikrogravitációban, míg a Közép-Floridai Egyetem kísérlete a por és a nagyobb kőzetek interakcióit vizsgálta. Ez utóbbi kutatás célja annak kiderítése, hogyan viszonyultak egymáshoz a Naprendszer korai időszakában a formálódó égitestek és a por. A kilövés során a New Shepard 100 kilométer magasra emelte a rakományt tartalmazó kapszulát, majd a leválást követően ez utóbbi néhány percig az űrben maradt, mielőtt visszazuhant volna a Földre. Az egységet esése során ejtőernyőkkel fékezték le. A cég a következő év során további hasonló kilövéseket tervez, és ha minden olyan jól megy, mint eddig, már jövőre megkezdődhetnek az emberes tesztrepülések is. Az első fizető vendégek Jeff Bezos reményei szerint 2018-ban vehetik igénybe a szolgáltatást. A cégalapító véleménye szerint a siker titka a gyakorlás, így azt szeretné, hogy a New Shepard minél többet repüljön a következő hónapokban és években. Bezos a leendő Blue Origin-flotta járműveit olyanra akarja építtetni, hogy azok minimális karbantartással egymás után legalább százszor fel tudjanak szállni. A kísérleti rakéta eddigi három útját látva, ez egyáltalán nem tűnik lehetetlen célnak.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

22. ChoSimba
2016.04.10. 10:29
Nem lebecsülendő a BlueOrigint, de a SpaceX leszállása nekem profibbnak tűnik
A BlueOriginesben én még sok tartalékot érzek, nagyon magasan "áll" meg a levegőben és onnan csurog alá.
A SpaceX-es meg szinte maga a tökély, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, még másodpercekkel előtte is ferdén van, de a landolásra pont kiegyenesedik. Ott zéró lehetőséget látok bármiféle korrigálásra, iszonyú magabiztosak a srácok. Nem is csodálom, hogy eddig nem sikerült

És nagyon kíváncsi lennék a Blueorigines telemetriára, állati nagyot satuzik az a rakéta. Sokkal látványosabb, mint a SpaceX, bár lehet hogy az is hasonlóan jön le, csak nem látszik a közeli kameraállás miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. yoman3d
2016.04.10. 11:06
Tény hogy BlueOrigin és SpaceX is lényegében felszáll, majd leszáll, és hogy ebben az iparágban csak ők ketten foglalkoznak ezzel, de szerintem nem fer őket egymáshoz hasonlítani. SpaceX űrszondákat, szateliteket, és cuccot visz az űrbe, felgyorsít (oldalra) és pályára állít majd landol ami visszajön.
BlueOrigins felszáll, majd leszáll, és elméletileg emberekel (túristákkal) a fedélzeten.
Nekem ez kb olyan mintha egy teherszállító Boeing repülőt hasonlítanánk egy biciklihez (max személygépkocsihoz).
Ettől függetlenül mindkettőnek maxi respekt, és örülünk a sikereiknek.

OFF:
Néha belegondolok hogy a föld egyik részén rakétákat juttatnak világűrbe tudományos célokból, a másik részén meg vallásos fanatikusok embereket ölnek nem létező istenek nevében...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Renhoek
2016.04.10. 11:16
Jools, messze a legjobb összefoglaló cikk a témában. Laikusok első kérdésére is megadja a választ, mi a francért kell tengerre szállni

ChoSimba: Amúgy azt hozzá kell tenni, hogy a Blue Origin csak suborbit, szóval meg sem közelíti az eredmény a SpaceX verzióját, ami egy teljesen más feladat. Sokkal nehezebb onnan visszahozni, ráadásul egy billegő hajóra...

Blue Origin egy kicsi de menő techie startup cég a SpaceX-hez képest, ami inkább közelít a tényleges űrreformer nagyvállalathoz. Suborbit pályára visznek turistákat egy rövid időre (100 km, ISS meg 400 km magasan van, és más kategória azért elérni sebességben is)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Renhoek
2016.04.10. 11:21
Amúgy az igazán menő egy mágneses railgun lenne, amivel az űrterhet lehetne fellőni nagyon minimális hajtóanyaggal. Ember nem visel el ekkora gyorsulást, de a cuccok simán. Vannak is erre tervek elvileg...

Vagy egy fokozatosan gyorsító körpálya működhetne emberre is talán.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. ChoSimba Renho...
2016.04.10. 12:05
Persze, világos nekem is, hogy mi a különbség. Én csak a két videót hasonlítottam össze, nem
a komplett folyamatot.
[Itt] van a belső kamerás felvétel a SpaceX-ről
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Renhoek ChoSi...
2016.04.10. 12:10
Amíg nem néztem utána rendesen kb azt hittem, hogy a Blue sokkal menőbb, mert már 3x megcsinálta amivel Elonék szenvednek

Ja, nagyon durva ahogy besatuz. Lehet köze van a sebességhez? Gondolom suborbitról meg lehet ezt tenni. Amúgy még azt jutott eszembe, gondolom segéd-ejtőernyőt azért nem raknak rá, mert az kiszámíthatatlanná tenné a leszállást, így tisztán tolóerővel csinálják.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. ingyom007 Renho...
2016.04.10. 15:14
Van egy játék a Kerbal Space Program az elég jól tudja szemléltetni, hogy milyen sebességgel érkeznek vissza a tárgyak. Segédernyővel meg szimplán nem éri meg foglalkozni ha így is meg tudják oldani
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Renhoek ingyo...
2016.04.10. 16:09
Ismerem, nagyon király kis játék... még nem volt időm vele behatóbban foglalkozni, de akit érdekel a rakétatudomány annak mindenképp ajánlom én is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. ChoSimba Renho...
2016.04.10. 16:23
Ha már KSP, akkor kövessétek twitch-en vagy YT-on Scott Manleyt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Szefmester ChoSi...
2016.04.10. 20:23
A KSP jó dolog, és a fickó nagyon jó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Supra
2016.04.11. 12:32
Eszméletlen profi volt, grat nekik! Ilyeneket a filmeken látni, csak azokat nem hiszem el :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. ianbrenner
2016.04.11. 13:52
Valóban profi! De amikor majd sok milliós szállítmányt kell rábízni egy újrahasznosított rakétára az menni fog? Vagy akkor azért majd inkább nem használtat indítanak? Ez még nem teljesen világos... Más dolog tesztelni, és más dolog felelősségeel rábízni a rakományt a használt rakétára.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ianbrenner yoman...
2016.04.11. 13:54
ez az OFF-od nagyon nagyon OFF-ra sikeredett
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.04.11. 16:51
Inkább egy kipróbált technika, mint egy gártási hibás nullkilóméteres.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek ianbr...
2016.04.11. 18:20
A mai anyagtudomány módszereivel és fejlett mérnöki eszközökkel, szenzorokkal nyugodt szívvel rábíznám az életemet is egy jól karbantartott- ellenőrzött rakétára.

Valószínűleg nagyobb kockázata van annak, hogy egy fapados légitársaság lespórolt szervízelése - vagy a hamisított alkatrészek tömkelege miatt zuhan le valami, mint ez a rakéta ami jóval nagyobb ellenőrzést kap.

Kissé más visszatérési mód / terhelés - és szerkezet, de összességében nem más, mint egy űrsikló. Azokat is újrahasznosították. A rakétának még a felépítése is egyszerűbb, csak nagyon alaposan kell tesztelni is karbantartani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. mikej95 Renho...
2016.04.11. 19:05
Baleset esetén pedig mindkét járművel kb 0 a túlélés esélye. Az űrsiklókat is "újrahasznosítják" pedig azok se gyári fényezéssel szállnak le.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek mikej...
2016.04.11. 20:17
Kitesztelik mennyit bír, aztán meglátjuk. Nyilván nem utasokkal fogják kipróbálni a használt rakétákat.

Az űrutazás meg mindig kockázatos lesz, hiszen egy brutális bombán ülsz iszonyatos sebesség mellett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ChoSimba
2016.04.11. 20:44
Repülővel is le lehet zuhanni, az sem egy vidámpark.
És biciklivel is lehet úgy esni, hogy a fej által leírt térbeli útvonal vége egybeesik egy szegélykővel.
De kaphatunk simán szívrohamot is.
Mindenben van kockázat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. lillehamme... mikej...
2016.04.13. 14:34
Itt a legenyesi modul kulon ter vissza, eddig en ugy ertettem. Tehat az o tulelesi eselyuk nem modusul a jelenlegi raketas megoldashoz kepest. Pont hogy ellentetben az ursikloval, itt a legenysegi modul barmikor levalaszthato. A felszallas ugyan olyan marad mint a mai raketak eseten. A raketa leszallasanal pedig nem lesz rajta hasznos tomeg. Ha a leszallas nem sikerul csak a raketa semmisul meg, ami eddig ugye nem volt ujrahasznosithato eleve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. BiroAndras ChoSi...
2016.04.13. 14:51
Azért centizik ki ennyire a leszállást, mert így sokkal kevesebb üzemanyag kell hozzá. Ezt a manővert egyébként "suicide burn"-nek hívják. Gondolom nem kell magyarázni, hogymiért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. BiroAndras ianbr...
2016.04.13. 14:55
Azt mondták, hogy alaposan letesztelik, és ha minden fasza, akkor pár hónapon belül éles rakománnyal fog repülni.
Hosszabb távon a cél az hogy órákon belül újra fellőhetők legyenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Glaz-doz-f...
2016.04.15. 11:37
Szívem szerint én egy Saturn V kilövését nézném meg pár kilóméterről élőben. 110 méter magasságával, kb mint egy 30 emeletes épületet lőnének fel. A lökéshullámokat megérezni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!