iPon Cikkek

Into the Stars - Gyötrelmes utazás az űrön át

Dátum | 2016. 04. 13.
Szerző | Nephin
Csoport | JÁTÉK

Egyedül maradt űrhajó, fedélzetén az emberiség utolsó túlélőivel, a vérükre szomjazó ellenség a nyomukban, cél a megnyugvást és biztonságot adó menedékhely… Nem, ez nem egy új Battlestar Galactica-szezon előfutára – pedig igény lenne rá -, hanem az Into the Stars című űrszimulátor-túlélőjáték alapfelállása. Megveszekedett BSG-rajongóként felcsillant a szemem és rávetettem magam. A kezdés ígéretes, remekül narrált videó mutatja be az indulás előtti eseményeket. A főmenübe érve egy nagyon kis betűmérettel teleírt ablakocska virít ránk a képernyő jobb felső sarkában, ez lenne a sztori írásos lenyomata… Első meglepetés, elég fapados megoldás. Nade sebaj, a világot kell megmentenünk, ugorjunk.
Megyek a szokásos lépéseken, opciók, gombok beállítása… Második meglepetés, nem lehet állítani semmit, eszed vagy nem eszed, az van, amit a fejlesztők megadtak. Kicsit mormogok, viszont olyan, mint a BSG, emlékeztetem magam, menjünk hát tovább. Kiválaszthatjuk a legénység tagjait, mindegyikükhöz kis leírás tartozik, ez nem rossz, csak kevés és kétséges, hogy bármilyen hatása lenne. Kicsit fontosabbak a statok, a magasabb szint nyilván jobb és célszerű megjegyezni, ki a legalkalmasabb pilótának, orvosnak, gépésznek. Ha ezzel megvagyunk, elindul maga a játék, miután nagy eséllyel a fejünket fogjuk vakargatni.
Az Into the Stars ugyanis bevág minket az üres űrbe, szemünk előtt az a bizonyos űrhajó pompázik. Ha visszaidézzük az opcióknál látottakat, nagyjából tudjuk, a kevesebb, mint egy tucat használható gomb közül melyik mire való, de egyébként egyáltalán semmilyen tutorialt, segítséget, támaszt, mankót vagy segítő jobbot nem kapunk. Nem lenne ez nagy baj, én is utálom azokat a játékokat, amik mindent a szánkba rágnak, de azért ebben a helyzetben – lásd űrben lebegő magányos hajó – azért szerintem elkelne valami kis apróság. Ennek hiányában tehát az emlékeinkre hagyatkozva mozgásra ösztönözzük valahogy a járgányt, bár ez inkább csigatempónak nevezhető, nem fénysebességnek. Sajnos a játékidő tekintélyes részét ez a vánszorgás adja majd, nem jó, nagyon nem jó.
Ha egy bolygó vagy érdekes aszteroida közelébe érünk, kapunk néhány lehetőséget: bányászhatunk, felderítőket küldhetünk a legénységből vagy egy távirányításos automata szondával mintákat gyűjthetünk. Túl sok interakcióra sajnos nincs lehetőség, kiválaszthatjuk a résztvevő embereket, pilótákat, aztán vagy sikerül a feladat, vagy nem. Ha igen, a legénység érintett része fejlődik, begyűjthetünk némi alapanyagot, de nagyjából ennyit nyújt ez a rész. A másik interaktív feature az időnként felhangzó vészjelzések formájában érkezik, ezekre ki kell jelölnünk egy-egy problémafelelőst, aki kis idő elteltével elsimítja a gondot. Ugyanígy kaphatunk tréningeseményeket is, például orvosi vagy gépészeti témában. Sajnos itt sincs túl sok dolgunk, két kattintás után nincs több teendőnk, mehetünk vissza a főképernyőre. Kár, mert maguk a veszélyek akár érdekesek is lehetnének, járvány, felkelés, tüntetések stb. Figyelmet kell fordítanunk a levegő és az élelem meglétére is. Ezeken kívül van még egy lehetőség, a hajó fedélzetén hurcolt város építgetése, de ez is amolyan minimáldizájnos formában, kiválasztjuk a helyet, az épületet és néhány kattintás után megint semmi dolgunk.
Rejtély számomra, a fejlesztők hogy voltak képesek összehozni egy ilyen monoton játékot. Az egésznek egy izgalmas felfedezősdinek kellene lennie, megfűszerezve a menekülés feszültségével, az erőforráskezeléssel és a városépítgetéssel, de ezek az egyenként érdekessé is tehető elemek szétesnek, főleg a dolgok kimenetelét eldöntő randomgenerátor miatt, ami szimpla klikkelőgéppé változtatja a játékost, hogy aztán arra legyen kárhoztatva, hogy a kapitányi székben ülve bámuljon ki az ablakon, miközben a hajó depressziós teknősnél is lassabban vánszorog a következő bolygó felé, az üveges szemű legénység pedig mozdulatlanul álldogál a munkaállomások előtt még akkor is, ha óriási idegen csápos izék támadnak ránk és lézersugarakkal gyilkolják az embereket… Valaki mentsen ki innen!
Egyszerűen kiábrándító és irtózatosan unalmas az, amit a játék kínál: a vánszorgás, a klikkelgetés, a várakozás az RNG istenének szeszélyeire, a néhány soros eredmény- és infószövegek elolvasgatása és ennek az egésznek az ismétlődése rövid időn belül idegőrlővé válik. Az egyetlen felüdülést a harci cselekmények jelenthetnék, de a hangsúly a feltételes módon van.
A dolog úgy zajlik ugyanis, hogy feltűnik egy – kettő, három – csápos skorn hajó, a vezetőjük beolvassa a szokásos fenyegető üzenetet, mi pedig vagy megkísérlünk angolosan távozni, vagy harcolunk. A csata egy színekre alapuló kő-papír-olló-szerűség, nagyjából annyi a dolgunk, hogy miután kijelöltük a lézereket, a torpedókat, a kitérést és a védőernyőt kezelő embereinket, megpróbáljuk kitalálni, milyen színű támadást intéznek majd ellenünk és blokkoljuk, kitérünk vagy bekapjuk a lövést, az ellenség pedig ugyanezt játssza el, ha mi lövünk. Egy skorn hajó esetén nincs nehéz dolgunk, három azonban komolyan megizzaszt, elég nagy eséllyel ki is hal az emberiség, vagyis legyőznek minket. Ha mégis mi kerekedünk felül, szerezhetünk néhány fejlesztőmodult és egyéb cuccokat a hajóhoz.
Ez azonban sajnos nem elég ahhoz, hogy a játék elé szögezzen minket. Attól tartok, nem kellett volna még kihozni az early access fázisából a programot, még bőven ráfért volna a csiszolás, meg úgy egyáltalán be kellett volna építeni valami mélységet vagy nem is tudom… Annyira sajnálom, hiszen a témából egy igazán jó játék is kerekedhetett volna, de ez nem sikerült. Unalmas, monoton, bosszantó produktum, melynek magasan legjobb elemei az Unreal 4 engine által szolgáltatott grafika és a Mass Effectek zenéjét is szerző Jack Wall muzsikája (őt vajon hogy sikerült elcsábítani???), ezekre nem lehet panasz. A többit inkább hagyjuk… Kár érte, nagy kár.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Asagrim
2016.04.13. 17:47
Nekem a sebességgel nem volt semmi gondom. Elképesztően kicsi a térkép, és pár óra alatt mindössze 2-3 bolygó érintésével végigjátszható a játék ha arról van szó, ami lehet nem is annyira nagy gond, mivel valóban elképesztően monoton.

Ami sokkal jobban idegesített, az a legénység stat RNG, és a játékmentések hiánya. Van egyetlen save slot és vége, így ha valamit elcsesztem, korábbi mentés visszatöltése helyett kezdhettem elölről a játékot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!