iPon Cikkek

Irány az űr!

Dátum | 2012. 05. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Érdekes és lenyűgöző gyűjtemény került aukcióra pár héttel ezelőtt, és ha már korábban szó esett a húszas évek szovjet űrmániájáról, nem mehetünk el szó nélkül az űrpropaganda plakátjainak ezen látványos remekei mellett sem.

Jurij Gagarin és German Tyitov, az első két első ember az űrben, olyan szovjet vezetők és fő ideológusok, mint Hruscsov és Lenin tekintenek vissza ránk ezen plakátokról, melyek a Szovjetunió technológiai nagyságát és hatalmát voltak hivatottak hirdetni. A képanyagban sok helyen felbukkannak a munkások alakjai is, kihangsúlyozva az osztály űrverseny során betöltött létfontosságú szerepét.

Az űrverseny, melyet az Apollo-program beindulásáig bizony vastagon az oroszok nyertek, rendkívüli szimbolikus jelentőséggel bírt a szovjet politikában. Az űrbéli sikerek, az ég meghódításának gondolata nyomán olyan hangzatos jelszavak születhettek, mint Elvtársak! A szovjet föld már az univerzummal határos! A tizedik bolygó a kommunizmus győzelmének szimbóluma! Légy büszke szovjet, te nyitottál ösvényt a Földről a csillagokba! Lenin velünk van, halhatatlan és fenséges. Vlagyimir Iljics gondolatai, szavai és tettei már a világegyetemben terjednek.

A Mercer & Middlesex Auctions által meghirdetett aukción a plakátokat 400‒1500 dollár közötti kikiáltási áron hirdették meg, de jópár darabért ennek többszörösét fizették ki a licitálók.

Következzék tehát egy válogatás a gyűjtemény legérdekesebb darabjaiból, de innen kimaradó darabokat is feltétlenül érdemes megnézni az aukció honlapján. (Az űrplakátok a gyűjtemény vége felé találhatók.)


Az ember útja immár szabad (1960)

Konsztantyin Ivanov (1921‒2003) 87 x 58.5 cm-es alkotása az űr felfedezésének egyik fontos történelmi pillanatát örökíti meg. Az 1960. augusztus 19-én fellőtt Szputnyik‒5 fedélzetén repülő „űrkutyák”, Bjelka és Sztrelka voltak az első élőlények, akik túléltek egy űrutazást: 18-szor kerülték meg a Földet és sikeresen vissza is tértek a felszínre. Útjukon több egér, patkány, légy és egy nyúl is elkísérte őket, de igazán ismertek a kutyák, Lajka szerencsésebben járt kollégái lettek. 800 dollárért kelt el. 


Légy büszke szovjet, te nyitottál ösvényt a Földről a csillagokba! (1962)

Mihail Szolovjev (1905‒1991) monumentalista festő 1941-ben kezdett plakátokat tervezni, amikor tanára és egyik fő támogatója, Pavel Szokolov Szkalja ajánlására a TASZSZ szovjet hírügynökségnél kapott munkát. A háború után is folytatta a politikai plakátok gyártását, és idővel a propagandaposzterekre specializálódott AgitPlakat egyik meghatározó alakja lett. 86,5 x 56 cm-es alkotásáért 850 dollárt fizettek.


A csillagokhoz vezető utat a kommunisták építik! (1961)

V. Szmetanyin fotómontázsa az általa készített legendás Gagarin‒Hruscsov fotó felhasználásával készült. A 83 X 51.6 cm-es plakát 800 dollárért kelt el.


Arra születtünk, hogy valóra váltsuk a tündérmesét! (1960)

Valentyin Viktorov (1909‒1981) 121.5 x 56.5 cm-es plakátján a szovjet légierő himnuszának kezdősorai díszelegnek: Arra születtünk, hogy valóra váltsuk a tündérmesét, hogy legyőzzük az űrt és a végtelent. A szavak mintha csak az űrkorszak megkezdésének alkalmából íródtak volna, pedig valójában a húszas évek elején születettek. A plakát 3000 dolláros áron kelt el.


A tizedik bolygó a kommunizmus győzelmének szimbóluma! (1959)

A mesterséges bolygónak a Nap (vagy más csillagok) körül keringő űreszközöket nevezzük, megkülönböztetve őket ezzel a mesterséges holdaktól vagy műholdaktól, amelyek mindig egy bolygó körül, annak holdjaként keringenek. Az első mesterséges bolygó a szovjet Luna‒1 űrszonda volt 1959-ben, amely miután 6000 km-re megközelítette a Holdat, heliocentrikus pályára állt, így jogosan nevezhették a tizedik bolygónak. Viktor Ivanov (1909‒1968) számos szovjet és nemzetközi díjjal kitüntetett alkotó 98.2 x 65.5 cm-es műve ezt az eseményt hirdeti. 400 dollárért kelt el.


Dicsőség az első kozmonautának, Jurij Alekszejevics Gagarinnak! (1961)

Valentyin Viktorov (1909‒1981) 87.5 x 58.5 cm-es műve az első űrben járónak, a Földet 1961. április 12-én megkerülő Gagarinnak állít emléket. 800 dolláros áron kelt el.


Lenin velünk van, halhatatlan és fenséges. Vlagyimir Iljics gondolatai, szavai és tettei már a világegyetemben terjednek (1960)

Nyikolaj Dolgorukov (1902‒1980) az egyik legismertebb szovjet plakátművész. 84.5 x 56.5 cm-es, újságkivágásokkal tűzdelt alkotására a hangzatos cím ellenére nem akadt vevő. 


Elvtársak! A szovjet föld már az univerzummal határos! (1961) 

Vagyim Volikov (1927‒1989) monumentális díszítőművészetre szakosodott, és elsősorban üveggel dolgozott, amelyre azonban nem akadt elég megrendelője. Hogy állandó jövedelemhez jusson, a propagandaplakát műfaja felé fordult. 84 x 57.5 cm-es alkotása nem kelt el.


Dicsőség az univerzum meghódítóinak! (1961)

Valentyin Viktorov (1909‒1981) kiadója annyira meg volt elégedve korábbi munkájával, hogy további darabokat követelt. A 110 x 58 cm-es alkotáson a Hold sötét oldalát 1959-ben elsőként lefotózó Luna‒3 szonda jelenik meg. 900 dollárért kelt el.


Dicsőség a szovjet tudósoknak, mérnököknek, technikusoknak és munkásoknak! (1959)

Mihail Szolovjev (1905‒1991) 100.5 x 66.5 cm-es plakátja 1959 két fontos eseményéről emlékezik meg: az első sikeres Hold-szondáról, a Luna‒2-ről, valamint a világ első nukleáris meghajtású jégtörőjéről, melyet Leninről neveztek el. 600 dollárért kelt el. 


A tudomány és a kommunizmus elválaszthatatlanok egymástól (1959)

Anatolij Antonicsenko (1912‒?) nagyon produktív plakátművésznek bizonyult. Specialitásai a különféle alkalmakra, illetve nagyobb eredmények alkalmából készült propagandaplakátok voltak. Nem meglepő tehát, hogy az ötvenes-hatvanas évek fordulóján gyakran felbukkan témái között az űr felfedezése. 98.5 x 68 cm-es műve ezúttal nem talált vevőre.


Nyissunk utat a távoli világok felé, és fedjük fel az univerzum titkait! (1961)

Nyikolaj Szmoljak (1910‒1963) eredetileg filmekkel és reklámmal foglalkozott, majd figyelme egyre inkább a plakátok felé fordult. 1943-ra a szovjet exportcikkek reklámozásának fő felelősévé vált, majd az ötvenes évektől szinte kizárólag propagandaplakátokat alkotott. 117 x 57 cm-es műve 850 dollárért kelt el.


Irány az űr! (1961)

R. Gyementyijev 88 x 69 cm-es alkotása közvetlenül a Vosztok‒2 leérkezése után készült, a hírügynökségi jelentést és German Tyitov fotóját valószínűleg csak hozzáadták egy ilyen „vészhelyzetekre” fenntartott plakáttervhez. A mű most nem talált gazdára. 


Dicsőség a párt fiainak! (1961)

A. Usztyinov 73 x 54 cm-es plakátján Hruscsov mosolyog Gagarin és Tyitov társaságában a Lenin-mauzóleum tribünjén. A plakát nem talált vevőre. 


Legyen béke (1959)

Nyikolaj Litvinov (1930‒) 103 x 68 cm-es műve a szovjetek békemozgalombeli szerepét emeli ki, miközben utal a két már emlegetett szovjet sikerre: az űrben (az első Hold-szonda), és a nukleáris energia békés felhasználásának területén (nukleáris jégtörő). Az alkotó talán legismertebb műve 950 dollárért kelt el.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. prohlep
2012.05.11. 19:01
Ez a hangulat, a REMENYTELI KOZOS jovobe tekintes, a gyermekkorom visszahozhatatlan hangulata.

Azota gyozott az EGYEN ONZO ELSOSEGE A KOZOSSEG ROVASARA, ... es szepen tesszuk tonkre, lakhatatlanna a vilagot.

Akkoriban ezeket a plakatokat nem lattam, de a hangulat valoban ilyen volt:

ki kell kiserletezni, meg kell tervezni, meg lehet epiteni, es kozosen hasznalhatjuk.

Az ember nem azert akart jo mernok vagy tudos lenni, hogy sajat karrierje legyen, hanem mert akkoriban kozos boldogsag targya volt kozosen elore jutni.



Ezert az a plakat is, hogy: "Szovjet tudósoknak, mérnököknek, technikusoknak és munkásoknak --- dicsőség!" (1959).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. balintdavi...
2012.05.11. 20:09
Ó bazmeg, és ilyeneket engednek szavazni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Humbuk
2012.05.11. 21:54
balintdavid: Nem igen értem a vélemény nyilvánításod... De ezek után te is kultúrált ember lehetsz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. balintdavi...
2012.05.11. 22:24
Kulturált (rövid u).
Nem a cikkírót fikáztam, nyilván érdekesnek tartottam történelmi szempontból, különben nem kattintottam volna rá. Prohlep kommunizmust dicsőítő kommentjére értettem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. jozsefm
2012.05.11. 22:48
Olvasd el még egyszer, mit írt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Humbuk
2012.05.11. 23:44
ohh tényleg.. elgépeltem. Bocsi.

Látom és nézem, és? A problémátok az, hogy van igazság abban amit írt, vagy az, hogy egy ideológia mellett foglal állást?

Félre ne értsen senki, nem vagyok semmilyen ideológia híve, sem vallásé. Azonban ha eltávolítjuk az ideológiát és csak a tényeket nézzük, nem biztos,hogy csak a rossz marad.
Én túl fiatal vagyok még, nem éltem a szocializmusban (ill kicsi voltam) de ha csak azt nézitek, hogy volt az embereknek munkahelye ahol nem kellett megszakadni, lakás a fejük felett, étel az asztalon, a családok többsége nyaralni is eltudott menni, nem kellett rettegni az utcán, hogy 1000 forintért agyonütik az embert.
Nem lehetett olyan rossz. Persze ez sarkítás, de nem erre volt szüksége a legtöbb embernek amit leírtam?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Zabalint
2012.05.12. 10:04
@balintdavid:
Nem a kommunizmust dicsőítette, hanem a kor tudósainak mentalitását. Szvsz ez az űrverseny idején a nyugati tudósoknál és tudóspalántáknál is igaz lehetett, amit ír. De nézd ezzel szemben a mai magyar valóságot, ahol a természettudomány és a műszaki tudományok, de különösen a matematika kimondottan ciki lett a fiatalok körében, mindeni bölcsész, jogász vagy közgazdász akar lenni, ha megkérdezel egy 10 évest mi az álma, többen fogják azt mondani, hogy sok pénz, mint hogy például tudományos eredményt vagy csak valamely szakma területén érjen el valamit. Persze, a szovjet űrpropagandában ott van a komcsi ideológia, de azért mégiscsak felkeltette az érdeklődést az űrkutatás iránt, és sok millió gyerek akart űrhajós vagy tudós lenni. Egy másik téma pedig a mindenkori amerikai vezetés hozzáállása a témához, anno rengeteget költöttek űrkutatásra, ami lehet hogy sosem térül meg, lehet hogy 200 év múlva, de mégiscsak a jövőbe mutat, ehhez képest a populista politikusok, főleg republikánusok elérték, hogy pont ezen spóroljanak, amolyan "az etiópok meg éheznek" típusú érvekkel, és rengeteg ember vette át ezt a mentalitást, hiszen amíg tele van gondokkal az emberiség, addig az űrkutatás nagyon nagy luxus, az ilyenek azt felejtik el, hogy gondok mindig lesznek, a jövőbe mutató kutatásokat, ide tartozik az űrkutatás is, ha most nem finanszírozza senki, akkor nem lesz belőle semmi, holott ma még nem is tudjuk mire lehet jó, a 100-200 évvel ezelőtti elméleti kutatások jelentős része is csak manapság lett hasznosítható, de ha nem születtek volna meg, az ma nagyon fájna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Zabalint
2012.05.12. 10:05
Egyébként pl. az informatikára is átvihető ugyanez az elv, megette a fene azt az informatikust, aki arra hajt elsősorban, hogy több pénzt keressen, és nem érdekli a szakmai kihívás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. DogTheDog
2012.05.14. 23:01
Zabalint:

Nem nem kedves uram,on teved.A fene azt az informatikust fogja megenni,aki a penz helyett a szakmai kihivast valassza.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mtrx220
2012.05.15. 01:05
szerintem nem lenne a kommunizmussal baj, ha nem erőltetné az ideológiát, meg a diktatúrát persze. nem lehet egy ember kezében korlátlan hatalom.
a demokrácia pedig pont az egyén túlzott szabadsága miatt bukik meg. mert mindent szabad, következmények nélkül.
USA is megdől idővel, pedig az amerikai álom maga a megvalósult kommunizmus.
tehát mindenki tévedett, az én olvasatomban.
szerintem az emberekkel van itt a baj.
egészen pontosan az, hogy élhetetlenek. nincs olyan tudati szinten az ember, hogy értékelni tudja a korlátlan szabadságot. képtelen rá, nem úgy van idomítva. elképzelni sem tudja milyen az. ha képes lenne, már nem itt tartanánk.
mindenki irányításra és útmutatásra vágyik kimondva, kimondatlanul.
már gyerekként ezt tanuljuk, és a rendszer önmagát élteti.
ez motivál, ez sarkall olyan tettekre amik előre viszik a fejlődést.
mindent összevetve ez nem rossz, hiszen a fejlődés nem állhat meg.
ahogy az élet sem áll meg, tanulunk a hibáinkból, és tovább lépünk.
szerintem ez maga a válasz is a problémáinkra globál: egyszerűen be kell látni mi az ami nem működik, és változtatni kell rajta. együtt, egyszerre, mindenhol. ehhez azonban először egy naagy nemzetté kell összeállni, méghozzá szabad akaratából(!) és egyetértésében(!) mindenkinek. addig nem fog menni, se így se úgy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Zabalint
2012.05.16. 22:39
@DogTheDog:
Nem igaz, ha mondjuk egy informatikus(de lehetne fizikus is) 2 munka közül választhat, egyik sokat fizet, de nincs benne szakmai kihívás, a másik rosszul, de van benne, akkor 10 év múlva simán lehet, hogy aki a több kihívást választotta, az fog jobban keresni. De konkrétan az informatikus szakma épp azért hígul, mert egyre nagyobb arányban választják azok közül, akiket annyira nem érdekel, de azt hallotta jól lehet vele keresni. Amúgy pont az ilyenek többsége sosem fog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!