iPon Cikkek

Itt a pilóta beszél… az irányítótoronyból

Dátum | 2012. 12. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Valamikor az elkövetkező hetekben egy kis kereskedelmi gép indul útjára az angliai Warton Aerodrome-ból Skócia felé. Ahogy az a repülőknél általában megszokott, a gép a légiirányítók utasításait figyelembe véve mindent megtesz majd, hogy elkerülje a más járművekkel való találkozást, és biztonságosan hajtsa végre küldetését a levegőben. A dolog különlegessége, hogy az irányítást végző pilóta nem a fedélzeten lesz, hanem a wartoni központból, „távirányítással” kezeli majd a gépet.

A pilóta nélküli repülőgépek napjainkban széles körben használatosak katonai célokra, azonban ezek általában igen korlátozott légtérben közlekednek, és általánosságban elmondható, hogy nem részei légi közlekedés globális rendszerének. A fent leírt kísérlet viszont az első lépést jelentheti a kereskedelmi repülés automatizálása felé.

Az aggodalmaskodók megnyugodhatnak, a tesztrepülések jelenlegi fázisában a gép természetesen nem szállít utasokat, és az első utakon még egy pilóta is marad a gépen, hogy az esetleges váratlan helyzeteket megoldja, hasonlóan ahhoz, ahogy a sofőr nélküli autókban is ott ül még a vezető, hogy baj esetén átvehesse a kormányt. Ami különösen érdekes, hogy jelenleg minden jel arra mutat, hogy a kereskedelmi repülés pilóta nélküli változata előbb valósul meg, minthogy autonóm gépkocsik kerülnének az utakra. A modern gépek már most is képesek robotpilóta segítségével fel- és leszállni, illetve egy adott útvonalon egyik pontból a másikba eljutni. A tesztek tulajdonképpen csak arra szolgálnak, hogy kiderüljön, mindezt anélkül is tökéletesen teljesítik-e, hogy a pilóta ott ül kormány mögött, illetve további fejlesztést igényel, hogy a gépek a váratlan helyzetekre is a légi közlekedés szabályait betartva reagáljanak.


Novemberben Londonban rendezték azt a konferenciát, amely az autonóm repülés jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit foglalta össze. A rendezvényt az ezzel foglalkozó brit szervezet és az említett tesztek irányítója, az Autonomous Systems Technology Related Airborne Evaluation and Assessment (ASTRAEA) szervezte. A brit kormány által támogatott, 62 millió font összköltségvetésű projektben hét európai légügyi vállalat is részt vesz (AOS, BAE Systems, Cassidian, Cobham, QinetiQ, Rolls-Royce, Thales).

Óriási piacról van szó. Az Egyesült Államok légügyi szabályozó szervei kérvényt nyújtottak be a Kongresszushoz arra vonatkozóan, hogy már 2015-től kezdődően engedélyezzék a pilóta nélküli gépek integrálását a légi közlekedés rendszerébe. A polgári célú drónok többsége egyelőre úgy működik, mint egy távirányítós repülő, vagyis lehetőség szerint kezelője látótávolságán belül marad, a nagyobb gépek azonban messzebbre repülnek majd, és jóval többre lesznek képesek.

A pilóta nélküli gépek rengeteg feladatot képesek olcsóbban ellátni az emberi vezetővel ellátott változatoknál, illetve a helikoptereknél. Nem elsősorban az utasszállításról van ugyanis szó, hanem a közlekedési helyzet figyelésétől kezdve, a határok felügyeletén át, a fontosabb vezetékek ellenőrzéséig számos más feladatról. Olyan körülmények között is képesek ellátni feladataikat, amelyek túl veszélyesek lennének a pilóták számára, figyelemmel követhetik például erdőtüzek terjedését vagy nukleáris balesetek helyszíneit. Hosszú ideig képesek a levegőben maradni, így alkalmasak a környezet tartósabb megfigyelésére, illetve ideiglenes wifi- vagy mobilhálózatok létesíthetők a segítségükkel. Az elemzők számításai szerint a polgári felhasználású drónokra épülő iparág 2020-ra több mint 50 milliárd dollárt érhet.

Bármi is történik azonban, a pilótáknak továbbra is nagy szerepük lesz a repülésben, még ha nem is feltétlenül a pilótafülkében látják majd el feladataikat. Ahogy Lambert Dopping-Hepenstal, az ASTRAEA igazgatója elmondta, várhatóan még nagyon hosszú ideig pilóták fogják irányítani a légi járműveket, bár a tervek szerint ezt egyre inkább a földről teszik majd, ahol egy-egy pilótára egy időben több irányítandó gép is juthat.

A következő lépés az áruszállító és légipostai gépek fedélzeti személyzetének megszűntetése lesz. Az utasszállítók esetében kérdéses azonban, hogy bárki is venne-e jegyet egy olyan gépre, amely üres pilótafülkével üzemel. Realisztikusabbnak tűnik az a lehetőség, hogy a továbbiakban ezeken a járatokon egy pilóta azért marad, hogy felügyelje az egyébként nagyrészt automata működésű rendszert. A repülés fejlődése már eddig is a személyzet csökkenésével járt, a korai nagy gépek még ötfős gárdával működtek: a két pilóta mellett helyet kapott a gépen egy repülőmérnök, egy navigátor és egy rádiókezelő is. A technológia fejlődésével elsőként a rádiós pozíciója szűnt meg, majd a navigátoré, végül a hetvenes években a repülőmérnök is eltűnt a fedélzetről. A fejlődés következő „áldozata” pedig nagy valószínűséggel a másodpilóta lesz.

A skóciai tesztrepülés elsődleges célja annak kipróbálása, hogy a repülésirányítók milyen hatékonysággal képesek kommunikálni a gép rendszerén keresztül a földön lévő pilótával. Közben a rádió- és műholdas kapcsolatok biztonságosságának és megbízhatóságának növelésén is dolgoznak. És persze arra is megoldást kell találni, ha esetleg mégis megszakad a kapcsolat, vagyis a gépnek kellően önállónak kell lennie ahhoz, hogy rövidebb-hosszabb ideig külső irányítás és információk nélkül is biztonságosan közlekedjen, illetve vészhelyzetben egyedül is képes legyen leszállni.

Ennek érdekében egy érzékelésre és elkerülésre alkalmas rendszerrel kell felszerelni a gépeket. Ez megoldható lehet az nagyobb gépeken már most is alkalmazott ACAS (Aircraft Collision Avoidance System, repülőgépütközést megakadályozó rendszer) révén, amely egy fedélzeti radarból és egy válaszadó transzponderből áll, és a hasonlóan felszerelt gépek transzpondere által kiadott jel alapján határozza meg azok helyzetét. Ha a gépek útvonala keresztezi egymást, akkor a pilótát erre az ACAS figyelmezteti. A problémát az jelenti, hogy nem minden légi jármű van felszerelve ezzel a rendszerrel, és az alacsonyan repülő, könnyű súlyú vitorlázógépek esetében még a fedélzeti rádió sem kötelező felszerelés, így ilyen helyzetekben csak az emberi szemre támaszkodhat a pilóta.


Az ASTRAEA szakemberei ezt a problémát úgy igyekeznek megoldani, hogy videokamerákat szerelnek fel a pilótafülkében, így a földön tartózkodó irányító folyamatosan szemmel tarthatja a gép ablakain át belátható eget. A tervek szerint ennek továbbfejlesztésére egy képelemző szoftvert vetnek majd be, amely észleli a gép környékén felbukkanó más repülőket. Ennek tesztelése különböző „hátterek” előtt zajlik majd, hogy hegyes-völgyes vidékektől kezdve ködös egekig mindenre fel legyen készülve a program.

A későbbiekben a rendszert hasonló drónok segítségével tesztelik élesben, ütközési pályára állítva ezeket, és vizsgálva a gép reakcióit. Az utóbbi akciókat a tervek szerint a légi forgalomtól távol, az Ír-tenger fölött hajtják majd végre. Az előzetes eredmények mindenesetre bíztatóak, a tervezők meggyőződése, hogy képesek lesznek olyan rendszert építeni, amely ugyanolyan hatékonysággal képes a veszély felismerésére és elkerülésére, mint a legjobb emberi pilóták.

Az ilyen gépek esetében, mint már arról szó esett, elengedhetetlen némi önállóság, hiszen váratlan helyzetek mindig vannak, a kommunikáció pedig bármikor megszakadhat. Motorhiba esetén például a gép egy navigációs térképen bármikor alkalmas leszállóhelyet kereshet magának, mi történik azonban akkor, ha kiszemelt réten épp karácsonyi vásárt tartanak? Egy előre tekintő kamerán keresztült ezt a földi pilóta észlelheti, és elkerülheti a leszállást, de ha nincs kapcsolat az irányítással, akkor magának a gépnek kell érzékelnie és értékelnie az ilyen helyzeteket. Itt ismét csak a képelemző szoftverre támaszkodik majd a rendszer, illetve valószínűleg egy hőkamerát is integrálnak, amely észleli az emberi jelenlét okozta hőt, így adott esetben más leszállóhelyet keres.

Az ASTRAEA kutatói munkájuk előkészítéseként rengeteget dolgoznak repülőszimulátorokon, illetve nagy mennyiségű légiforgalmi adatot elemeznek. Előbb-utóbb azonban a való világban is bizonyítani kell az általuk kiötlött újítások működőképességét. A későbbi engedélyeztetési problémák elkerülése végett a fejlesztők szoros együttműködésben dolgoznak a brit polgári repülési felügyelet munkatársaival is, akik így a számukra kielégítő biztonsági szempontokkal bővíthetik a megvalósítandó célok listáját.

A pilóta nélküli repülők fejlesztése során kidolgozott technológiai újítások idővel a repülésen kívül is felhasználásra kerülhetnek, többek közt az autonóm közúti járművek rendszereiben. Mindkét területen ugyanazzal a leginkább nehéznek bizonyuló kihívással kell megküzdeniük fejlesztőknek: az autonóm járműveket egy létező infrastruktúrába és szabályrendszerbe kell beilleszteni, ráadásul mindezt úgy kell megvalósítani, hogy mellettük számos más, emberi vezető által irányított jármű is közlekedik az utakon és a levegőben ‒ egy jó ideig legalábbis még biztosan.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

28. tk36
2012.12.16. 09:56
"ahol egy-egy pilótára egy időben több irányítandó gép is juthat." - ettől félek, hogy többet is fog irányítani egy pilóta.
Kíváncsi lennék, hogy pl. vészhelyzetben egy teljesen automata vezetési rendszer megoldaná-e a problémát.

A pilóta, aki a földről a gépet irányítja mekkora területet lát, érzékel?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Szefmester
2012.12.16. 10:27
Nézzük a hátrányait (nem tiszta károgás jön):
A távolság miatt, csak rádiós átjátszóállomások közbeiktatásával lehet megoldani a tiszta vezetést, jön egy kis interferencia és a pilóta máris el van vágva.
Ha műholdas kapcsolat lesz akkor leginkább a tévés híradó képe jut az eszembe amikor is a stúdióban elhangzó kérdésre a riporter csak válaszol mint ha csak benézne az ablakon és ott figyelné a kérdezőjét. Ez egy leszállásnál fellépő vészhelyzetnél végzetes, mert ekkora lagnál csak azt veszi majd észre hogy bumm, mikorra a kormányt megfogja.
Ha nincs megfelelően és változóan letitkosítva akkor a gépeltérítőknek már a gépre sem kell feljutniuk. Szóval a fegyvereseket keresgélő reptéri matatást el lehet felejteni. Jelenleg a fedélzeten megjelenő fegyverest egy nagy adag hősködő utas lefoghatja. Egy távoli gépeltérítőt viszont nem fognak észlelni csak az utolsó pillanatban amikor a cél felé megkezdik a "landolást". Így hiába lenne a fedélzeten egy hobbipilóta/légikisasszony nem fog tudni leszállni, mert nehezebben fogja észrevenni. Persze ha a gépeltérítő műrepülésbe kezd az már más kérdés.

Ez az egész ha teljesen eltűnnének a pilóták akkor csak és kizárólag a káoszt növelné. Ha meg ott ülne egy alak az is kétesélyes lenne, mert a rutint nem fogja megszerezni ha csak olvasgat meg a tabletjén engribördözik az út ideje alatt várva a vészjelzés bekapcsolását.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. atti2010
2012.12.16. 11:24
Ezek a repülők képesek felszállni elmenni egy megadott koordinátára és ott leszállni, ha megszakad a kapcsolat a toronnyal akkor sincs baj, a megadott koordináták csak egy bonyolult kód megadása után változtatható így elteríteni sem egyszerű.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. lorddiablo
2012.12.16. 11:59
Egy nagyon fontos hozadék kimaradt a cikkből. Ha az embert teljesen kivesszük a képből, akkor nem kell a gépbe oxigénellátó rendszer, a légnyomás biztosítása, különböző mentőfelszerelések, jelzőrendszerek és még hasonlók. Az oxigén előállítása drága, a rendszerek működtetéséhez pedig a hajtóműtől veszik el a szükséges teljesítményt vagy a generátoron termelt áram, vagy komprimált meleg levegő formájában. Belátható, hogy ezek a hatásfokot mind rontják, mivel a bevezetett teljesítményből így nem csak a repüléselektronikát (kis részben) és a hajtást kell megoldani. Tehát a pilóta nélküli gépek mind üzemanyag megtakarítást jelentenek, tehát zöldebbeknek minősülnek divatos szóhasználattal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. franc0 lordd...
2012.12.16. 12:04
Mert ugye a 200 utasnak nem kell oxigén. Vagy mindenki hozza a sajátját.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. gelocziger...
2012.12.16. 12:27
Szerintem a teherszállító gépekre gondolt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Szefmester
2012.12.16. 12:37
Meg a vadászokra.

atti2010: És a vészhelyzetekre? Pl egy áramkimaradásra? Oh wait...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. lorddiablo
2012.12.16. 12:42
Igen, a teherszállító és egyéb gépekre gondoltam, az utasszállításban ezeket a rendszereket nem lehet megspórolni, pont ezért a pilóta ott fog maradni még nagyon sokáig. +1 ember ellátása már nem sokat számít a 200-500 utas mellett.

@Szefmester: áramkimaradás ellen vannak akksik, a kórházak is fel vannak szerelve biztonsági rendszerekkel pont ilyen alkalmakra (gázmotorok, kisebb generátorok, stb.), hogy a lélegeztetőgép ne álljon le egy ilyen miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. atti2010
2012.12.16. 13:06
Szefmester
Ugye nem gondolod komolyan hogy az irányítótoronynak nincs vészgenerátora de akkor sincs baj mert a gép tudja az utat és megy tovább ha kell le is száll, ezt a mai gépek már mind tudják.

Az Oxigént az utasok és a pilóta is oxigéngenerátorból kapja ami vegyi úton működik és semmi köze sem a motorhoz sem a fogyasztáshoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. CyberPunk6...
2012.12.16. 14:15
Szefmester - azt tudod, hogy a felsorolt problémáidnak semmi köze a dologhoz?

a gépeket nem minden lépésre kiterjedően irányítanák, csak egyes utasításokat kapna a gép, amiket most a pilóták. Az utakon a gépek most is maguktól repülnek, maguktól váltanak irányt, ha a meterologia jelentések azt mutatják.
A földről irányítás kimerülne a mikor kap fel-leszállási engedélyt, merre körözzön a sorára várva stb. Most is csak ezt teszik, a pilóták kb csak felügyelők mióta már a le és felszállásra is késesek a számítógépek.

Ráadásul most a vészhelyzetekben elő kell venni a könyvet és végigcsinálni az előírt ellenőrzéseket, lépéseket, ezt a gép sokkal gyorsabban megteszi. Dugóhúzóból is biztosabban ki tud jönni. A műszerek redundanciáját kell fokozni, és ennyi.

Az eltérítés megint baromságnak tűnik, mert tele lehet rakni a gépet olyan mechanizmusokkal amit nem lehet megkerülni és véd az ilyenektől. Ez a gép nem a neten fog szörfözni szóval egy kicsit más kategória. Már a teljesen egyedi szabványok kialakítása is töredékére csökkenti egy ilyennek az esélyét.

Azt meg nem fogom bánni, ha esetleg baj van és a pilótának távolról be kell avatkoznia, akkor nem 8G erőhatások közepette kell dolgoznia, amikor a kormányért sem tud előrenyúlni.


Az sem lesz egy rossz buli, hogy nem kell a gép elejébe vinni mindent, nagyon sok katasztrófának volt anno olyan oka, ami az eleje és a közepe/vége között Ma az


Ma az automatizálásnak csak két gátja van, egy gazdasági/jogi és a számítási teljesítmény.
Ma már képesek annyi jellemzőt figyelni és elemezni ami alkalmassá teszi őket egy repülőgép vezetésére. Az autó is kiváltható lenne már a mostani technikával.

A gazdasági/jogi egy másik kérdés, hiszen ki a felelős, illetve mi lenne, ha minden abc-t lecserélnénk egy automatikus eladóra, az össze taxist, vonat, metro, villamos, kamion vezetőt lecserélnénk automatikusra? a pizzafutárt is.
Akkor mi lenne? 50% munkanélküliség a többi meg mérnök? a szövegfelismerő, fordító gépek is képesek a tökéletes munkára, hihetetlen szinten állunk ezekben, csak sokan félnek jogi/gazdasági/társadalmi okokból.

A technika már adott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Szefmester
2012.12.16. 17:40
oh my god... szóval az áram csak a földön mehet el mi? Fent egy pilóta a mechanikus módon többé kevésbé még el tud imbolyogni a levegőben amíg az esetleges másodpilóta meg ő próbálnak új életet lehelni a rendszerekbe. Ezt egy szoftver ami árammal megy nem fogja tudni megcsinálni. Valamint elég egy meghibásodás a rádiós összeköttetésben és csak a robi marad. Pilóta nem.. még a földi sem.

Cyber: Tisztában vagyok vele hogy most is csak jórészt dísznek vannak ott a pilóták, meg persze arra az esetre ha a robi megzakkanna valami miatt.

A dugóhúzóból most sem lenne nehezebb kijönnie a robotpilótának.. ha lenne ilyen bennük akkor a pilóta olyankor csak kapaszkodna az övébe amíg a gép meg nem oldja a gondot, majd vezethet tovább.

Gépeltérítés.. mintha nemrégiben lett volna egy olyan híradás ami arról szólt hogy az USA robotgépei milyen nemlétező védelemmel voltak ellátva eddig. És nem egy neten szörföző pistikéről van szó mint gépeltérítőről. Aki fizikailag térít el egy gépet sem csak felkel reggel hogy: "ma el fogom téríteni ezt a vadászgépet/tehergépet/utasszállítót".

Most mi van? Az előbb a robi még a dugóhúzóból is kiszedte a gépet, fenti rendszerhibára ott a pilóta, de ha fent van a bibi akkor a lenti pilóta mégis mit csinál? Imádkozik hogy ne zuhanjon le a gép mert nem tud mit tenni? Hát igen.. ilyenkor csak abban bízhatnak az emberek ha a pilóta nem csak spagettin és pacalon él, hanem néha kondizik is.

A technika már adott mint írtad, a gond csak az hogy ha alkalmazzák akkor nem lesz aki megvegye, mert senki sem fog dolgozni, maximum azok akik a robotokat összerakják, meg akik lemossák.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. CyberPunk6...
2012.12.16. 18:38
Szefmester - nem, de ha az áram elmegy, akkor a pilótának sincs meg szinte semmi amire szüksége van, nem tud leszállni, nem tud semmit sem csinálni, amúgy mondtam, hogy ha nem kell előrevinni a dolgokat az jelentősen csökkenti az ilyen problémák esélyét (persze nem szünteti meg)...

a dugóhúzó ritkán alakul ki robotpilóta használata mellett, rendszerint olyan hiba esetén szokott előjönni amire a személyzet későn reagál. Erre mondtam, hogy a redundancia növelésével az ilyen esetek megelőzhetőek.
a repüléstechnika jóval előrébb jár, mint gondolod, csak a polgári felhasználásba lassan kerül át. Egy ilyen átkerülési lépcső zajlik itt is, valójában 10 évnél is régebben használnak ilyen rendszereket.
Sőt ma már azon dolgoznak, hogy előre becsüljön a gép a gyors manőverezéshez ahogy a madarak is berepülnek a látatlan sarkokon, mert tudják becsülni, hogy mi várható ott, jelenleg ez a nagy feladat, a sima repülés már rutin.

A balesetek vagy műszaki hibából, vagy pilótahibából történnek. A gép mindig betartja az előírást, nem ért félre dolgokat. Itt nem az otthoni windowsról van szó.
Működésbiztos rendszerekről beszélünk, mint például a párizsi metro, amit 6 éven keresztül teszteltek az éles üzem előtt. Itt is sok sok évig használnák napi szinten a rendszert a szállítmányozásban, mielőtt embereket szállítanának. Meg eleinte lenne ott pilóta aki közbeavatkozik.

A gépeltérítés pedig ilyen esetben még nagyobb feladat, mint a "hagyományos" módszer. Amúgy csak egy utaskísérő kell aki figyeli az utat, hogy van-e eltérés, ezt pedig lehetne fizikailag külön rendszeren vezetni, hogy ne lehessen hozzáférni, és azonnal kiderülne, ha baj van, ez csak fizikai eltérítéssel lenne megoldható, de úgy meg nem lehetne eltéríteni hiába foglalja el. Inkább megoldaná a problémát.

A gépekre meg annyit, hogy lenne aki megveszi, mert itt nyilván cégekről van szó, a szolgáltatás fizetős lenne ugyanúgy, csak alkalmazott nem kellene. Vagyis pár mérnök csak...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. atti2010
2012.12.16. 22:34
A balesetek legnagyobb része jelenleg pilótahibából történik tehát a drónok csak javulást hozhatnak, ha a gépen elmegy az áram a pilóta is csak egyet tehet, elmondja az utolsó imát, hidralika nélkül a mai gépek vezethetetlenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Balucsek
2012.12.16. 23:09
Szefmester: még annó a katonai repülésben vmelyik amcsi vadászgépet tesztrepülték, energia kimaradástörtént és a pilóta 15-20 mp irányíthatatlan zuhanás után a katapult mellett döntött. Ha kimegy az áram akkor onnan szinte tuti vége a gépnek. De erre elég kicsi az esély mindenre van pót megoldás, nem egy áram körön vannak a különböző rendszerek.
Annó ha jólemléxem a 777-esen vagy 767-eseken volt ill van is egy "szélerőmű" ami ilyen helyzetben energiát termelt a minimálisan szükséges rendszerekhez. Ha jólemléxem az egyik kanadai gép használta is miután totál kifogyott az üzemanyag tartály...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Zabalint
2012.12.17. 08:19
franc0:
"Mert ugye a 200 utasnak nem kell oxigén. Vagy mindenki hozza a sajátját."

80 iq felett mindenki pontosan értette, hogy a teherszállítókra gondolt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Zabalint
2012.12.17. 08:27
Egyébként nem véletlen, hogy a légi közlekedésben előbb valósulnak meg az automata, vezető nélküli járművek, mint mondjuk az autó forgalomban. Egyrészt azért, mert ott az összes még nem robot résztvevő magasan képzett, míg a földi közlekedésnél ez nem igaz, szinte bárkinek lehet jogsija, így légi forgalomnál ritkábban fordulhat elő, hogy a másik pilóta olyat csinál, amire a fejlesztők nem is gondoltak. Sok millió hülyét figyelembe venni egy robot fejlesztésénél még akkor is nehezebb, ha a repülőgép vezetése nehezebb feladat mint egy autóé. A másik, hogy a légi forgalomban még arra is van esély, hogy kevés kivétellel elég hamar minden résztvevő átálljon az automatizálásra, robotok viselkedését pedig egyszerűbb modellezni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. atti2010
2012.12.17. 09:33
Itt a pilóta beszél: jelentem elfogyott az üzemanyag de szarni rá úgysem a gépen vagyok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. MrPrise
2012.12.17. 12:09
http://www.youtube.com/watch?v=Xt_1HDvmkeY
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. MrPrise
2012.12.17. 12:16
Angolul talán még jobb: http://www.youtube.com/watch?v=fVq4_HhBK8Y
:-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. franc0 Zabal...
2012.12.17. 12:17
Ez így van.
Mondjuk azok le is tudják írni rendesen.

Egyébként ettől többet várok a magam 130-140 közötti mért értékével.
Ebben sem tudsz versenyezni velem, szánlak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. MZperX75
2012.12.17. 17:48
MrPrise -
Az Airplane 2-ben az űrhajót a kisgyerek hozza le,csak nem sikerül GAME OVER
nem találtam a tubon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. atti2010 franc...
2012.12.18. 13:04
Ahhoz képest hogy mekkora IQ-t tulajdonítasz magadnak elég szegényesen gondolkodol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. s_erno
2012.12.18. 17:20
Tehetnének egy T-100 as modellt a pilótafülkébe. Egyrészt tuti, hogy az esetleges géprablók összeszarnák magukat amikor meglátják, valamint lezuhanás előtt benyöghetné az irányítótoronynak az "I'll be back" szöveget. Na akkor meg ők szarnák össze magukat :
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. kiskoller Zabal...
2012.12.18. 17:34
Pontosan. Gondoljunk bele, ha minden autó robot lene, mindegiyk tudna egymással kommunikálni és szólnának előre a pályájukról esélytelen elnne az ütközés.

Ha viszont 10-ből sak 1 a robot a többi meg sminkelős mobilos szőke liba, akkor a BME szuperszámítógépe is kevés lesz a számoláshoz

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. zsedro
2012.12.20. 13:34
Egy kis adalék:
http://spectrum.ieee.org/aerospace/aviation/when-will-we-have-unmanned-commercial-airliners
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. csabi02
2012.12.22. 13:25
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. gyenesmart...
2012.12.30. 16:39
Kicsit veszélyes szimuláció lehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Tompe73
2013.01.04. 19:17
Nem is kell félni, hisz egy ember megír egy védelmi programot a gépre egy másik meg majd feltöri, ez így működik. Szuper atom biztos rendszer nincs a számítástechnikában ( nem az átlag felhasználókra gondolok .)

http://internetimadokklubja.network.hu/blog/internetimado__klub_hirei/repulogep-lezuhanasahoz-vezetett-egy-szamitogepes-virus
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!