iPon Cikkek

Jack Horner és a csirkeszaurusz

Dátum | 2014. 11. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Jack Horner paleontológus először 2009-ben állt elő azzal az ötlettel, hogy újra életre keltene egy kistestű dinoszauruszt, mégpedig olyan módon, hogy az állatok kései leszármazottaiból, a csirkékből szedné össze az ehhez szükséges DNS-t. 2011-ben ebben a témában adott elő a TED-en, majd négy éven keresztül hallgatásba burkolózott. Mint azóta kiderült, Horner és munkatársai az elmúlt években tovább dolgoztak tervük megvalósításán, vagyis a „csirkeszaurusz” létrehozásán. A projekt első fontos lépéseként a farok embrionális fejlődését vették górcső alá a szakértők, amelyet mindezidáig nagyon kevesen kutattak. A madarak dinoszauruszoktól való leszármazása – sőt: dinoszaurusz volta – napjainkban kevéssé vitatott ténynek számít tudományos körökben. Számos paleontológus foglalkozik azon csontszerkezeti különbségekkel, amelyek az őshüllők és a madarak közt megfigyelhetők, a molekuláris biológusok pedig genetikai szinten végeznek hasonló összevetéseket. Horner ezen két terület, illetve saját kutatásainak eredményei révén reméli megválaszolni az evolúció számos kérdését, illetve megvalósítani legnagyobb álmát. Horner tervei hallatán az embernek akaratlanul is Micheal Crichton Őslénypark című regénye, illetve az ebből készült film, a Jurassic Park jut eszébe, amelyben borostyán megőrződött ősi vérszívókból nyerték ki az őshüllők klónozásához szükséges DNS-t a szakértők. Horner a film szaktanácsadójaként nagyon is jól ismerte ezt az elképzelést, amelynek tényleges megvalósítását azonban számos körülmény akadályozza. A legnagyobb probléma, hogy mostanáig senki sem akadt rá olyan ősi szúnyogleletre, amelyből DNS-t lehetne kinyerni, és valószínűtlennek tűnik, hogy ez valaha is megtörténjen.
A DNS ugyanis még ideális tárolási körülmények közt is folyamatosan bomlik. Hűvös, steril környezetben pár millió évig megőrződhetnek nagyobb szakaszai, a dinoszauruszok többsége azonban 65 millió éve kihalt. Teljesen mindegy tehát, milyen tökéletes állapotban őrződött meg a szúnyog a ráfolyt, majd megkövesedett gyanta belsejében, senki sem fog tudni őshüllőt gyártani a vérszívó utolsó táplálékából. Van azonban egy mód, amely révén a DNS több száz millió évig is képes fennmaradni, és relatíve épségben megőrződni: a leszármazottak genomjában, vagyis a dinoszauruszok esetében a mai madarakban. A csirke ugyanakkor első pillantásra nem tűnik a legkézenfekvőbb jelöltnek arra, hogy génállományából a szakértők megkíséreljék „összevadászni” az őshüllők DNS-ét. A struccok sokkal ősibb fajnak számítanak, a kanadai darvak alig változtak valamit az elmúlt 10 millió évben, a búbostyúkok fiókái pedig karmokkal a szárnyvégükön jönnek a világra, amelyek segítségével képesek fára mászni. Ezen fajok tehát genetikai szinten valószínűleg jóval közelebb állnak a „klasszikus” dinoszauruszokhoz, mint a csirkék. Ez utóbbiaknak ugyanakkor van egy óriási előnyük a struccokkal, a kanadai darvakkal és a búbostyúkokkal szemben: nagyon könnyen és olcsón tenyészhetők. A csirkék genomjával és anatómiájával kapcsolatban ráadásul több évtizednyi kutatási eredmény áll a szakértők rendelkezésére, gazdasági jelentőségük miatt ugyanis rengetegen foglalkoztak ezen madarak vizsgálatával. A genom fejlődése nem nevezhető rendezettnek: az ősi gének az esetek nagy részében nem távolítódnak el belőle, még ha funkciójukat vesztették is. A dinoszauruszok génállományában például egy sor különböző gén vezérelte a karok és a lábak fejlődését. Amikor a madarak elkezdtek kialakulni, olyan gének jöttek létre, amelyek az embrionális fejlődés alatt egyes csontok összenövéséről gondoskodtak, hogy kifejlődhessenek a szárnyak. Ettől azonban a genom a mai napig magában rejti a dinoszaurusz mellső végtagjának lehetőségét. Ha azonosítjuk, hogy mely gének hatására nőnek össze a csontok, és megakadályozzuk ezek kifejeződését, elképzelhető, hogy a lehetőséget kapó ősi gének mellső lábakat kezdenek produkálni.
Horner szerint annak érdekében, hogy a csirkéből egy miniatűr velociraptorra emlékeztető, őshüllőszerű állatot jöjjön létre, gyakorlatilag három kulcsproblémát kell megoldani: el kell érni, hogy a világra jövő állat hosszú farokkal, a csőr helyett fogakkal teli szájjal, illetve szárnyak helyett karokkal, ujjakkal és karmokkal rendelkezzen. Ebből a fogakkal teli pofa már részben meg is valósult: Matthew Harris, a Harvard kutatója a megfelelő gének azonosítása és kifejeződésre juttatása révén 2006-ban olyan csirkeembriókat hozott létre, amelyek kúp alakú, a krokodilokéhoz hasonló fogakkal rendelkeznek. Ez utóbbi projektnek nagyon komoly orvostudományi célja van. Harris elmondása szerint a kutatás elsődlegesen annak kiderítésére irányul, hogy milyen más ősi lehetőségek rejtőzhetnek még több tízmillió év elteltével is a genomban, és hogyan lehetne ezeket a gyógyítás, a regeneráció szolgálatába állítani. Horner kutatócsoportja jelentős részben épít Harris munkájára, ahhoz azonban, hogy valódi fogakkal rendelkező csirkéket hozzanak létre, génátültetésre is szükségük lesz, mivel a madarak a fejlődés során elveszítették azt a gént, amely lehetővé teszi a zománc termelődését. A legkönnyebb feladat a karok „visszaszerzése” lehet, véli Horner. A csirke szárnyának és a kistestű dinoszauruszok mellső végtagjának összehasonlításakor ugyanazon csontelemeket találjuk meg, csak egyesek ezek közül össze vannak nőve a madárban. A szükséges alkatrészek azonban megvannak. Ezen a ponton érkezünk el a nagyszabású terv mindmáig legnehezebbnek tűnő részéhez, a farok létrehozásához. A modern madarak ugyanis ezzel a testrésszel nem rendelkeznek: farkcsonti csigolyáik egy összetett struktúrává álltak össze, amely a hozzá kapcsolódó izmok révén kulcsszerepet játszik repülés közbeni kormányzásban. Ahhoz, hogy a csökevényes testrész helyett hosszú farok alakuljon ki az embriókban, a madarak ezen testrészének minden egyes evolúciós lépését fel kell göngyölíteni. Mivel a kérdéssel eddig nem sokan foglalkoztak, Horner és társai úttörő munkát végeztek a madárgerinc legalsó szakaszának fejlődésével kapcsolatban. Nemrégiben publikált tanulmányukban 23 különböző mutációról számolnak be, amelyek eredményeként az egerek megrövidült, összeolvadt csontokból álló farokkal jönnek a világra.
A dolog érdekessége, hogy a madarakban embrionális korban a mai napig kialakul a farok, de ez később a reszorpciónak nevezett folyamat eredményeként felszívódik. Horner és társai jelenleg azzal kísérleteznek, hogyan tudnák gekkóembriókban elérni, hogy a fejlődő farok eltűnjön, hogy aztán a folyamat megfordításával a csirkékben megőrizzék a struktúrát. Fáradságos munkával sorra azonosítják azon géneket, amelyek az egyes csontrészek fejlődéséért felelnek, majd azokat is, amelyek ezek felszívódását garantálják. Lényegileg ez utóbbiak kiiktatásával remélik megőrizni a csirkék farkát. Harris meglehetősen szkeptikusan áll Horner terveihez. „Nem feltétlenül kell elvégezni egy kísérletet csak azért, mert képesek vagyunk azt végrehajtani” – mondja a kutató. Harris szerint Horner rossz kiinduló kérdéssel vágott bele a projektbe. Nem az a lényeg, hogy létre tudunk-e hozni valamit újra, amely évmilliókkal ezelőtt elveszett. Sokkal fontosabb, hogy mit tudhatunk meg általa, ha ezt megtesszük. Arról nem is beszélve, hogy ha Horner terve megvalósul, gyakorlatilag egy nagyon elrontott csirke fog a világra jönni, nem pedig egy egykor élt dinoszaurusz mása. Horner szerint azonban a csirkeszaurusz létrehozásának van értelme, és szerinte lehetséges a genetikai változtatások révén lehetséges egy olyan állatot kreálni, amely normális életet élhet, és a dinoszauruszokhoz hasonlóan funkcionálhat. Mind Horner, mind Harris egyetért abban, hogy a projekt komoly tudományos eredményeket hozhat. A farok embrionális fejlődésével kapcsolatos kutatások új kezelési módok kidolgozásához vezethetnek a gerincet érintő fejlődési rendellenességek területén. A középső csíralemez alakulásának megértésével pedig sok érdekesség derülhet ki a keringési és a nyirokrendszert érintő daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban. A csirkeszaurusz-projektet jelentős részben George Lucas pénzeli, és a költségek összességében meglepően alacsonyak. Horner szerint 5 millió dollárból 5−10 év alatt sikerülhet az első új „őshüllő” létrehozása. Ez pedig kevesebb ironikus módon kevesebb pénz, mint amennyibe annak idején a Jurassic Park speciális effektusai kerültek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. dongo84
2014.11.19. 21:12
Ez még jól is jöhet, ha a madárinfluenca már kipusztította az összes csirkét. Akkor ehetünk mutáns csirkeszaurusz mejje húsát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. arn
2014.11.20. 07:00
Nekem ebben a kreta kihalasi esemenyben egy furcsa. Elvileg a dinoszauruszok voltak a legsikeresebbek, megis maradtak fenn hullok, emlosok, keteltuek, stb, dino meg mutatoban sem. Most vagy a veguket jartak, vagy atalakultak az idoszak vegere.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. jumbo1992 dongo...
2014.11.20. 13:19
Az a baj, hogy a csirrrrrkeszaurusznak nem lesz mellehúsa, mivel nem lesz szárnya így azokra az izmaira sem lesz szüksége. Ezért lenne jobb ötlet a 4 szárnyú csirrrrrke, annak valami haszna is lenne legalább
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. bruce_prin... arn
2014.11.20. 13:38
Maradjunk annyiban, hogy lövésük sincs.
Amúgy minél inkább specializálódik egy állatfaj annál, nagyobb az esélye, hogy akar csak egy minimális változástól kihaljon.
A növényevők kidöglöttek mert túl sokat zabáltak és nem volt elég és olyan "kaja", ami meg hozta maga után a ragadozók kipusztulását.
De, hogy a kistestűek mért pusztultak ki azt nem indokolják meg soha.
Nekem meg mindig az oxigén szint és vagy betegség kombó tűnik inkább logikusnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.11.20. 23:28
valszeg a nagytestuek szarazfoldi fajok minden osztalybol kihaltak, a madarak meg mar a kihalas elott kiszoritottak a kistestu dinokat. igy gyk mindegyik osztaly tulelte valamilyen szinten.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. SylverR bruce...
2014.11.21. 11:04
Ha a növényevők alatt a szauropodákra gondolsz, nem, nem ettek sokat. Méretükhöz képest legalábbis nem. A kihalásuk oka az volt, hogy a K-T határon bekövetkezett esemény előtt elkezdtek terjeszkedni a virágos növények. Amikkel ők táplálkoztak, a fenyvesek hosszú életciklusúak, és rengeteg idő mire egy katasztrófa után megcsappant állomány visszanyeri erejét. A kistestűek pont azok amik átalakultak madarakká. Igazság szerint már azok, amik a krétában éltek is madaraknak számítottak. Egy részük viszont valószinűleg a specializáció okán tűnt el.

Az oxigén szint nem azonnal csökkent le, tudtak volna adaptálódni.

A betegségben pedig annyiban igazad van, hogy egy meggyengült, katasztrófa által kihalás szélére sodort populációt képes elsöpörni a Föld színéről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. pdx06
2014.11.21. 20:50
Nemtudom, de én sose hittem a dinoszauruszok létezésében. Csak egy fantasy dolog, semmi más arról nem is beszélve hogy ha igaz lenne, az még az egész bibliát és vallásokat is megcáfolná mert ugye régebben léteztek mint ahogy isten elvileg megteremtette a földet amin nem voltak dínók. Nem kicsi az ellentmondás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. mikej95 pdx06
2014.11.21. 21:34
Ja a csontokat meg csak poénból rakta oda Isten. De itt egy kis logikai feladvány.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. pdx06
2014.11.21. 22:26
Mese habbal az egész dinoszaurusz sztori, valakinek biztos jó üzlet volt megetetni ilyesmivel a népet. Főleg hogy modernebb technika még 100 éve sincs az ember kezébe de a dinoszauruszokat azért már fél évszázada felfedezték évszámostul, mindenestül. Akár Spielberg is kitalálhatta volna, őshüllők, aztán jön a meteor.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. musi
2014.11.22. 12:41
pdx06: mert az ezer pontban megcáfolt biblia nem mese habba.. a dinoszaurusz csont gyártás és mind hová eldugása pedig biztos jó és értelmes üzlet lehet a sok kutató meg biztos ilyen hülye hogy a saját farkát kergeti.. omfg
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Resike pdx06
2014.11.22. 14:08
Tudod te mi az a szénizotópos kormeghatározás?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. pdx06
2014.11.22. 16:09
Egyáltalán nincs hihető kinézete egyetlen dinoszaurusznak, de még maga a tény sem hihető hogy ilyenek lettek volna a földön. Mind az a tipikus amerikai képregénybe vagy filmekbe való fantázia-külsővel rendelkezik, már csak ezért is kétlem a létezésüket. Találtak zsiráf meg orrszarvú csontvázakat és kitalálták ezt a hülyeséget rá. Majd pont ilyen izmoslábú, tüskefogú szörnyek voltak a föld első élőlényei.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Asagrim pdx06
2014.11.22. 17:08
Az ókori görögök is így voltak vele, és az akkoriban létező élőlényekkel hozták párhuzamba az itt-ott talált fura csontokat, és az ő csontozatuk szerint próbálták kitalálni hogy a "lelet" vajon mihez tartozik.

Így lett például a mamut lábszárcsontból titán lábszárcsont, a Styracosaurusból meg unikornis.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Szefmester
2014.11.22. 19:57
Mert ezeknek az állatoknak hihető a kinézetük?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renato1993 pdx06
2014.11.22. 23:36
Remélem csak direkt teszed a hülyét, ellenkező esetben kénytelen vagyok felfüggeszteni az emberiségbe vetett hitemet.

De ha mégse direkt, akkor azért annyit kötelességem ajánlani, hogy ülj be pár egyetemi előadásra az őslénytan, az élet fejlődéstörténete, földtörténet témakörében, ha már nyilvánosak az egyetemi előadások és bárki emberfia beülhet rájuk.
Pl az ELTE Természettudományi karán a fentiekkel megegyező néven kerül megtartásra három tárgy, közérthető formában, ami egy átlagember számára is követhető, érdekes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Adderoo002 pdx06
2014.11.25. 14:49
Most nem azért, de az ilyen emberek miatt nem tart még sehol a világ... Gondolom hallottál a sötét középkorról.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. pdx06
2014.11.27. 22:33
A sötét jelenről hallottam hogy az emberek mindennek bedőlnek, más pedig vigyorogva veszi fel utánuk a milliókat. Az egyetemeken is minden baromságot tanítanak, csak azt nem amire szükség van (kivétel az orvosi, jogi, mérnöki ágazatok) minden más csak felesleges és nevetséges töltelék dolog.
Megbolondították ezzel a dologgal a 10 év körüli gyerekeket aztán már életük végéig elhiszik a mesét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. hEngi pdx06
2014.11.28. 11:21
Feldobtad a reggelem! Köszi ^^.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. chris-v pdx06
2014.11.28. 13:42
Szerintem fogj egy kardot, menj szabdalj fel pár embert aki nem ért veled egyet és nevezd el ezt keresztes hadjáratnak. Volt már rá példa pár száz éve, szóval ne aggódj, nem lesz gond belőle.....
De ahogy nézem a gondolatmenetedet, akkor csillagászatra sincs szükség, hisz a föld lapos és különben is a nap és minden egyéb forog a fölg körül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. EagleM
2014.12.27. 18:29
Bizonyosan csak eldugták a csontokat,hogy valaki megtalálja
3D nyomtatóval csinálták méghozzá! És biztos amerikaiak voltak,ők ilyen gonoszak!
Sajnálom,hogy sok embernél majdnem születésétől fogva megy az "isteni" útmutatás és tanítás.....lehetetlen nekik ésszerű választ adni.
Only biblia,semmi más.
Dino csontok csak műanyag vackok,Ádám és Éva a tuti befutó!
Miért olyan nehéz elfogadni hogy az ember csak egy kis fejezet a föld történetébe?
Előttünk is volt itt élet,és szerintem utánunk is lesz bőven....Akik utánunk jönnek remélem felvilágosultabbak lesznek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!