iPon Cikkek

Játékok, amiket elkerült a szerencse

Dátum | 2014. 04. 17.
Szerző | Freelancer
Csoport | JÁTÉK

A bukás az bukás, bármi is legyen az oka. Azonban, egyes esetekben érdemes megvizsgálni, hogyan fordulhatott elő, hogy olyan játékok, amiknek minden esélyük meg volt arra, hogy közönségsikerként bankot robbantsanak, korlátozott rajongótáborral bíró, nem ritkán anyagilag ráfizetéses programként végezzék. A Shenmue ambiciózus projektként indult, és a megvalósítása során létre is tudták hozni azt, amit akartak: egy interaktív, élő, és lélegző világot, dinamikusan váltakozó időjárással és napszakokkal. Az 1986-ban induló történetben Ryo Hazuki bőrébe bújva próbálhattuk megtalálni apánk gyilkosát, a titokzatos Lan Dit, és rájönni, mi szerepe lehetett a történésekben egy cseresznyefa alá rejtett ereklyének, az ősi Sárkánytükörnek, illetve párjának, a Főnixtükörnek. A program mindkét epizódja rendkívül jó érzékkel vegyítette a stílusokat. A hagyományos, verekedős részek mellett az akkor még újdonságnak számító QTE-jeleneteknek hála, filmszerű játékélményt kínált, sőt: maga a Quick Time Event kifejezés is a játékhoz köthető, hiszen a Shenmue készítője, Yu Suzuki találta ki.
A legnagyobb újdonságot viszont a nyitott világú játékmenet jelentette. Gyakorlatilag bármikor eltérhettünk a fő történetszáltól, és több tucatnyi kikapcsolódási lehetőségből választhattunk. Biliárdozhattunk, szkanderezhettünk, vagy éppen dartsozhattunk, ha úgy tartotta kedvünk, de valamelyik szerencsejátékkal is megpróbálhattuk gyarapítani a vagyonunkat. A szerencséjükben kevésbé bízók targoncásként vállalhattak munkát, vagy illegális utcai viadalokon mérethették meg magukat. A fentiek ma már nem keltenének akkora feltűnést, mint a maguk idejében, de fontos megjegyezni, hogy a sorozat első részének kiadásakor 1999-et írtunk, és a második is 2001-ben jelent meg, amikor ez még újdonságnak számított. Az első rész kicsivel a GTA3 előtt jött ki, ami bár egy szabadon bejárható 3D-s világban játszódott, interaktivitás és történet tekintetében nem érte el a Shenmue szintjét. A nonlineáris játékmenete és izgalmas világa miatt méltán sikert sikerre halmozó Morrowind pedig még a második rész érkezésekor is fejlesztés alatt állt. Így egy, az adott kor színvonalán elsőrangú grafikával bíró, ráadásul korábban sohasem látott szabadságot adó program lényegesen nagyobb szó volt, mint manapság, amikor évente több tucatnyi ilyen cím érkezik, hála az egyre erősebb hardvereknek.
A sorozat fejlesztése nem volt kockázatmentes: a két rész, marketingköltségekkel együtt 70 millió dollárra rúgott, így eladásai nem csak csalódást keltőek, hanem tragikusak voltak a Sega számára. Az első rész 1.2 milliós teljesítménye sokként érte a kiadót, az pedig, hogy a második epizód még ezt a költségvetéshez képest szerény kezdést is alulmúlta, alapjaiban rengette meg a céget. A siker elmaradása lényegét tekintve egyetlen okra, az első rész Dreamcast-exkluzivitására vezethető vissza. A gép egész egyszerűen nem volt elég sikeres ahhoz, hogy egy ekkora költséggel létrehozott játéksorozat hasznot hozhasson rajta, hiszen ehhez a konzol valamennyi tulajdonosának két példányt kellett volna megvennie. A Sega konzolja ugyanis egyike volt az iparág legnagyobb bukásainak: mindössze két évig húzta a piacon. Pedig a Dreamcast kedvező helyzetből indult: a hatodik konzolgeneráció első képviselőjeként, majdnem másfél évvel a Playstation 2 előtt jelent meg, és az ára is alacsonyabb volt legtöbb vetélytársánál. Sikertelenségét elsősorban a húzócímek hiánya, illetve az okozta, hogy rendkívül könnyű volt rajta másolt programokat futtatni, de a várt siker elmaradásában a Sega rossz hírnevének is jelentős szerep jutott. A cég a Sega Genesis 40 milliós eladását képtelen volt megismételni, későbbi produktumai csúfos kudarcnak bizonyultak, így minden évet egyre rosszabb helyzetből indított. Az alapkonzol teljesítményét kiegészítő két bővítményből, a Sega 32x-ből és a Sega CD-ből összesen nem sikerült három és fél millió példányt értékesíteni. A 32 bites Sega Saturn-ból pedig 9.5 millió egység talált gazdára, mélyen a várakozásokon alul teljesítve. Kézikonzolok terén még rosszabb volt a helyzet: a Game Gear 11 milliós eladása után utódjából, a Nomadból az egymillió darabot is alig sikerült értékesíteni.
A sorozatos krachok után a Dreamcast lett volna az utolsó esély, hogy a Sega megmaradhasson a konzolgyártók között. Ezért is tettek fel a cég döntéshozói mindent egy lapra a Shenmue fejlesztésével, bízva abban, hogy a korábban nem látott lehetőségeket kínáló játék kiránthatja a gödörből a nehéz helyzetben lévő vállalatot, és felpörgetheti a gép eladási mutatóját, a Genesishez hasonló sikert eredményezve. Azonban, a fent említett hibák miatt a siker mind a konzolt, mind pedig a legnagyobb húzócímének szánt játékot elkerülte, minek következtében a japán vállalat visszasüllyedt az önálló játékgéppel nem bíró kiadó-fejlesztők közé. A második rész ezek után hiába jelent meg Xbox-ra is, a konzoltulajok jó része nem akart beruházni egy olyan játék folytatásába, amivel korábban nem játszott és jó eséllyel soha nem is hallott róla.
A Rare története szorosan összefonódik a Nintendo 64-el, ugyanis a legnagyobb sikerei ehhez a konzolhoz köthetőek. Az általuk készített GoldenEye 007 a legjobban fogyó nem Mario játék volt az N64-en, és a tizenöt legsikeresebb címből hat az ő nevükhöz fűződik. Így joggal nevezhetőek a korszak egyik, ha nem legsikeresebb kiadó és fejlesztőcsapatának. A Conker’s Bad Fur Day-ben egy sörvedelő, nőcsábász, kapzsi, és militarista mókus, a címszereplő Conker királlyá válásának abszurd kalandjait élhettük át, erősen korhatáros csomagolásban. Nácikra hajazó teddy-mackók, akiket egy Dr. Strangelove-ról mintázott menyét irányított, operaáriákat megeresztő székletszörny, Drakula mókuskiadása, osztrák akcentussal beszélő falusi terminátor-pótlék: hosszasan lehetne sorolni az őrültebbnél őrültebb karaktereket. A játék számos népszerű filmet parodizált: maga a végső ütközet egy űrállomáson játszódott, ahol ellenfelünk nem más volt, mint az Alien filmekből ismert xenomorf. A Conker’s ráadásul alighanem a legszebb, N64-re megjelent program is volt egyben, így ha egy kicsit másképp alakulnak a dolgok, nagy siker is lehetett volna. A legfőbb ok, ami miatt a játék megbukott, az volt, hogy Rare nem gondolta át elég alaposan, milyen platformra is fejleszti a Conker’s-t. Az N64 ugyanis kifejezetten családi konzolnak lett szánva és játékkínálata is azokat célozta meg elsősorban, akik vér, erőszak, meztelenség, káromkodások, vagy egyéb „durva” dolgok nélküli kikapcsolódást kerestek. Ennek érdekében a játékok nemritkán cenzúrázva lettek. Még olyan sikercímek is, mint a Final Fantasy sorozat tagjai is csak csonkított formában kerülhettek a játékosok elé.
Bár akadtak a szabályt erősítő kivételek, például a Resident Evil második része, egy ilyen közegben CBFD-nek nem lehetett kétséges a sorsa. A paródia túl jól sikerült: a fiatalok körében az egyértelműen felnőtteknek szánt humor miatt nem el sikert a játék, az idősebbek pedig a szombat reggeli rajzfilmeket idéző grafika miatt kerülték a játékot. Ráadásul, 2000 és 2001 között jelentős változások álltak be a videojáték-piacon. Elindult diadalmenetén a konzolipar legnagyobb sikertörténetét prezentáló, DVD olvasóval rendelkező PS2, amivel a kazettákat használó N64 minden erénye ellenére nehezen állhatta a versenyt. Harmadik hibaként a Rare túlságosan is bízott önmagában, így a játék reklámkampánya nem sikerült különösebben erősre. Míg az egy évvel korábban megjelent Perfect Dark 3.2 millió példányban talált gazdára, a Conker’s-ből a megjelenés utáni első hónapban 55 ezer példány kelt el, és az ilyenkor szokásos leértékelési akciók után sem sikerült belőle eladni nyolcszázezer darabot. A játék Xbox-ra készített remake-je még ezt a szerény eredményt sem tudta megismételni: ha csak minimálisan is, de rosszabbul fogyott, mint az eredeti, amiben alighanem komoly szerepe van annak, hogy amit a Nintendo nem tett meg, azt a Microsoft pótolta: cenzúrázta a játék néhány kényes jelenetét, kiherélve annak legfőbb humorforrásait.
A Beyond Good and Evil egyike azon programoknak, amik kis túlzással több elismerő kritikát és díjat kaptak, mint ahány példányt el tudtak adni belőlük. A magazinok szerzői rajongtak az egyedi világú, logikai fejtörőkkel és lopakodós részekkel fűszerezett akció-kalandjátékért, amiben egy emberekkel és antropomorf állatokkal benépesített, idegen támadás alatt álló bolygó sorsát eldöntő összeesküvést kellett lelepleznünk, egy mindenre elszánt fotóriporter, Jade segítségével. A kidolgozott grafika, az izgalmas történet, és a szerethető karakterek miatt a játék több újságnál is az év játékának lett választva. Tom Bramwell, aki 2008 óta az Eurogamer főszerkesztője, lelkes hangvételű ismertetőjében egyenesen azt írta, hogy Michel Ancel a játék megjelenésének pillanatától kezdve már nem a Rayman franchise megalkotójaként lesz ismert a videojátékok történelmében, hanem a Beyond Good and Evil készítőjeként.
A siker tehát szinte borítékolva volt, így keményen meg kellett küzdeni azért, hogy a játék ne produkáljon nyereséget: a Ubisoft „szerencsére” sikerrel vette ezt az akadályt. A bukás oka ebben az esetben a kiadó egy érthetetlen döntésére vezethető vissza. A cég ugyanis gyakorlatilag saját maga végezte ki a programot azzal, hogy a rendkívül erős 2003-as év karácsony előtti időszakában dobta piacra. Ekkor több tucatnyi, már bejáratott sorozattal, vagy jobban várt játékkal kellett megmérkőznie, különösebb marketingfelhajtás nélkül, ami eleve esélytelenné tette, hogy jól fogyjon. A novemberben 11-én megjelent Beyond Good and Evil ismeretlen címként nem állhatta a versenyt olyan programokkal szemben, mint a Max Payne 2, Call of Duty, Final Fantasy X-2, Star Wars: Knights of the Old Republic, a Manhunt, vagy a Prince of Persia rebootjának szánt Sands of Time – amit a ráadásul pont a Ubisoft adott ki. A játék ebből következően az idővel felére, sőt, ötödére csökkentett ár ellenére is rosszul fogyott, összesen százötvenezer példány körül. A BGE 2011-ben kapott új lendületet: felújított grafikával bíró változata felkerült ugyanis az Xbox Live Arcade és a PlayStation Network kínálatába, és bár a hivatalos közlemények szerint az eredetihez képest szép sikert ért el, ahhoz sajnos nem elég szépet, hogy érdemben kompenzálja a veszteségeket.
Hogy a siker és a bukás mennyire relatív kifejezések lehetnek, azt jól illusztrálja a Square Enix helyzete. A cég 2012 és 2013 között három olyan játékot adott ki, amitől sokat várt: a Sleeping Dogs-t, egy Hong Kong-ban játszódó, nyitott világú akciójátékot, valamint két sikeres és és jól bejáratott franchise, a Hitman és a Tomb Raider legújabb részeit. Az új címnek számító Sleeping Dogs az Egyesült Királyság legjobban fogyó nem folytatás játéka lett, a Tomb Raider-ből pedig 3.4 millió példányt adtak el egyetlen hónap leforgása alatt, ami azt jelenti, hogy óránként hozzávetőlegesen 5600 kópia került értékesítésre. Ráadásul ezeknek a programoknak a kritikai fogadtatása is jó volt, különösen a Tomb Raider-é, amit több neves magazin is az E3 legjobbjának választott, és megjelenése után biztos helye volt a legjobb akciójátékokat felsoroló listán. A Hitman Absolution, bár vegyes értékeléseket kapott, öt hónap alatt 3.6 milliós eladást produkált, ami ugyan nem mérhető össze a Tomb Raider számaival, de igen jó teljesítménynek számít.
A sikerhez első pillantásra kétség sem férhetett: kritikai elismertség az egyik oldalon és számos eladott példány a másikon. Azonban ezek a rekordeladások is kevésnek bizonyultak a magas fejlesztési költségek miatt. Ha a csőd szélére nem is kergették a kiadót, az rendkívül nehéz helyzetbe került. A Square Enix mindhárom játék teljesítményét gyengének, értékesítési ütemüket pedig lassúnak nevezte hivatalos közleményében, mivel ahhoz, hogy hasznot hozzanak, közel kétszer annyit kellett volna belőlük eladni, mint ahányat sikerült. A cég 2013-as pénzügyi éve emiatt katasztrofálisan alakult. A Square Enix 134 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el, úgy, hogy az előző évben még 59 millióra rúgó nyereséget sikerült elérnie. Ez önmagában is súlyos gond lett volna a cégnek, de mivel zászlóshajójuk, a Final Fantasy sorozat 14. része (az MMO) is rendkívül rosszul teljesített 2010 és 2012 között, a következmények nem maradhattak el. A veszteség miatt a 12 éve irányító Yoichi Wada kénytelen volt lemondani, igaz, a japán üzleti kultúra szokásai miatt nem bukott túl nagyot: a vezérigazgatói poszt helyett az igazgatótanács elnökének székével kell beérnie leváltása után. Mint láthattuk, még évtizedeken keresztül jól teljesítő sorozatoknál is van rizikó a játékfejlesztésben, hát még új címeknél – különösen, ha a kiadók és a fejlesztők rosszul mérik fel a piacot. Okosabb marketinggel, vagy jobban átgondolt stratégiával valamennyi, a cikkben felsorolt játék jobban fogyhatott volna. Így viszont hiába a programozók, grafikusok, és történetírók minden munkája, ha a játék hibás döntések miatt jóformán esélyt sem kap a megmérettetésre, és így sikerjáték helyett költséges elrettentő példa lesz belőle.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. Szefmester
2014.04.17. 09:39
Na meghoztátok a kedvem a Conkershez, kár hogy nem igazán van a közelemben N64... Ha abból csinálnának egy hádésített riméket akkor szerintem tuti vétel volna. A mai Goat simulátoros világban egy ilyen debil humorú játék kasszasiker is lehetne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. gybalazs
2014.04.17. 09:44
A Concers BFD hatalmas játék. Annó megvolt N64-en és még most is játszok vele néha emulátoron. A goat sim bakfitty ehhez képest.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. dzsuz87
2014.04.17. 10:31
Én ide sorolnám a Blood első részét is.

Elég nyers és brutális játék volt, egy kevés humorral, rengeteg rejtekhellyel, hosszú egy személyes résszel, csipetnyi multival.
Sajnos nagyjából egyszerre jelent meg a Quake 3-mal, ami grafika terén hatalmasat domborított, dobta az elődök hosszan csavargós pályáit, és pörgős FPS-sé vált.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Asagrim
2014.04.17. 12:26
Shenmue-ra emlékszem, egy régebbi játékmagazinban olvastam róla a Final Fantasy IX-cel karöltve mint fejlesztés alatt álló játékok. Teljesen le voltam nyűgözve, de Dreamcast konzolról ebben az újságban olvastam először (előtte azt sem tudtam hogy létezik). A másik játék ami felkeltette a figyelmemet ebben az újságban a Chrono Cross volt.

Sajnos egyik játékot sem tudtam sehol felkutatni mire vettem egy PS-t (Dreamcast meg már arra be is csődölt, így esett a választás PS-re), mindhárom játékkal nagyon szívesen játszanék a mai napig.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Svindler
2014.04.17. 12:43
Chrono Chross és FF IX fent van a PS Store-ban, néha akciózgatni is szokták őket. Shenmue sajnos nem ilyen egyszerű történet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Asagrim Svind...
2014.04.17. 12:50
Igen, sajnos PS3, PSP, PSVita eszközökre van mindkét játék, és ezt a generációt kihagytam, pedig az Uncharted már többször majdnem rávett, hogy benevezzek egy PS3-ra!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Freelancer Asagr...
2014.04.17. 13:15
Szerintem a FF IX tipikusan az a játék, hogy a mai árak mellett érdemes akár csak miatta is venni egy ps1-et. A gép, memóriakártyával, és egy eredeti program is meglehet egy futtatott cím áráért. Alsó hangon 60 óra szórakozás, ha egy kicsit belemélyedsz a minijátékokba, meg felfedezel, akkor a kétszerese, két és félszerese. A grafika nyilván olyan amilyen, az átvezető videók szerintem még ma is nagyon szépek a maguk módján, a karakterfejlesztéssel meg órákat lehet szöszölni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Asagrim Freel...
2014.04.17. 14:35
Játékhoz szívesen vennék újra PS1-et nem téma, a játéklemezt felkutatni PS1-hez lehetetlenség, mert aki ilyen sokáig megtartotta, az gondolom nem azért tette, hogy most megváljon tőle!

Mindegy, ebből úgy is az lesz majd, hogy veszek a későbbiekben használtan egy PS3 konzolt, aztán bepótolom ezeket a régi játékokat, meg az Uncharted szériát is.

X360 is csak arra volt jó számomra anno, hogy ne kelljen 60 ezret költenem PC-re GTA4 miatt, meg hogy végigtoljam rajta a Red Dead Redemption-t.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. KisDre
2014.04.17. 14:42
Most nem azért de ha a Square Enix ennyi eladással is veszteséges, akkor valamit nagyon rosszul csinálhattak.

Vagy csak én nem értem esetleg valami elkerülte a figyelmem a cikk olvasása közben?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. FaL
2014.04.17. 14:57
épp pár napja volt egy cikk Cracked-en a Shenmueról, hogy bár szép és jó volt, de egy kicsit túlzásba is vitte a realizmust, amikor 3 órán keresztül kellett a targoncával melózni, hogy tovább haladhass a fő történetszálban... és nem ilyen vicces, GTA szerű meló, hanem szó szerint dobozokat pakolsz innen-oda, reggeli és esti műszakban. Bár manapság a kecske szimek korában lehet hogy erre vágyna csak igazán a nép!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Asagrim FaL
2014.04.17. 15:18
Minden korszakalkotó játék túlzásba visz valamit, a Jade Empire például már annyira szerepjáték volt, hogy a játékidő háromnegyedét a feleletválasztós társalgás tette ki (ha el is olvastál mindent).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. mikej95
2014.04.17. 16:04
Sheume-ról valamikor 2004-ben olvastam, de annyira jelentéktelennek tűnt akkoriban, hogy nem szedtem le.(most meg már minek: pár hónap és csak lesz GTA5 PC-re vagy pár év múlva PS3 emu) Conker’s Bad Fur Day viszont most ki lesz próbálva, mese nincs, első hallásra olyan, mint a The Stick of Truth.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Curtis
2014.04.17. 17:32
Advent Rising - Régi nagy kedvencem. Eredetileg trilógiának szánták, az első rész úgy is ér véget, hogy nem ér véget , de nem lett világsiker.
Pedig korát meghaladó grafika, story, játékmenet és fantasztikus zene jellemezte.
2005-óta még nem jött ki a 2. rész, szerintem nem is fog....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. dragon83 Curti...
2014.04.17. 21:28
Áh, hogy én mennyire vártam azt a játékot, kár hogy nem lett folytatás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. noPublicFG Curti...
2014.04.18. 01:24
Advent Rising rulez!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. magerg
2014.04.18. 09:34
"Sikertelenségét elsősorban a húzócímek hiánya, illetve az okozta, hogy rendkívül könnyű volt rajta másolt programokat futtatni,..."
Ha könnyű rajta másolt programot futtatni, az éppen a gép népszerűségét növelte volna a felhasználoknál. Vagy rosszul gondolom?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Szefmester mager...
2014.04.18. 10:09
Hiába tudsz futtatni másolt címeket, ha nincs értelmes cím amit futtass. A warezolók sem töltenek le mindent amit tudnak, csak azt ami érdekli őket. pl simán letölthetném a GTA4-et vagy a COD akármelyik részét, de mivel annyira nem érdekel hogy pazaroljam rá a sávszélességet, le sem töltöm.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. tibaimp
2014.04.18. 11:41
Pedig az új Tomb Raider nagyon jó lett, csipázom ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Magrathea mager...
2014.04.18. 12:00
Nem vették az emberek, mert nem voltak rá húzócímek és aki meg is vette, az sem hozott sok bevételt, mert nem vett hozzá játékokat, csak letöltötte őket. Így kell érteni. Tudod általában a nagy pénz nem a konzol eladásából van, hanem az eladott játékokból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. nemlehet
2014.04.18. 14:21
Mondjuk azért a dreamcast idejében egyrészt a szélessávú internet sem volt ennyire elterjedt másrészt a torrent oldalak sem voltak ilyen széles körűen használtak. Azért az 15 éve volt... Nem vagyok benne biztos, hogy a kalózkodás volt a legnagyobb gond, főleg megjelenéskor vagy közvetlen az után.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. DogTheDog
2014.04.18. 20:31
Miutan vegig olvastam az egeszet,elegge csalodott lettem.
Az egesz iras ossze-vissza csapong konzolok-generaciok,datumok kozott,mikozben valojaban 3 jatek hatteret akarna bemutatni,de megemlit vagy harmincat.Az egesz utolso oldal minek?
Kb egy tizeneves szinvonalan ez megallt sajna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Freelancer nemle...
2014.04.18. 22:19
Kalózkodás alatt ne csak a direkt letöltést értsük, amikor valaki magának szedi le, hanem a másolt cd nepperek által eladott példányokat is.
Még csak "megcsippelni" sem kellett a konzolt, hanem elég volt betenni a másolt játék előtt egy boot cd-t, és utána a kamut.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ssjkingbra... dzsuz...
2014.04.19. 08:37
A Blood a Quake 2 vel jelent meg egy évben(97)... a 3. rész 99 es.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. dddenes
2014.04.21. 09:40
A Beyond Good and Evil-t életem egyik legjobb játékaként tartom számon, elő-elő szokott kerülni 1-2 évente, és újra végigjátszom, pedig nem igazán jellemző rám az újrajátszási hajlam
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!