iPon Cikkek

Ki a bajnok? 10 CPU és 2 APU egymás ellen 20 000 Ft alatt

Dátum | 2012. 12. 07.
Szerző | gabi123
Csoport | FŐ EGYSÉG

Jelen írásunkkal nem kisebb dologra vállalkoztunk, mint hogy 12 központi egységet (ebből kettő APU) eresztünk egymásnak egy minden szempontból „élet-szagú” cikk keretein belül, ugyanis a piac legolcsóbb Intel és AMD modelljeit vettük górcső alá úgy, hogy főleg azokat a dolgokat vizsgáltuk, amire egy átlagos (a PC-t munkára vagy játékra) felhasználó valóban kíváncsi, és át tudja érezni, hogy mit lát a grafikonokban, azaz az információk valóban hasznosak számára. A másik fontos szempont természetesen az ár volt, és habár a tesztben egy-, két-, három - és négymagos modellek egyaránt találhatóak, a vételár egyik esetben sem kúszik 20 000 Ft fölé.

Itt sokáig boldogan el tudna élni... 
Ez az írás reményeink szerint eléggé hiánypótló, ugyanis a népes mezőnyben Celeron, Pentium, Sempron, Athlon II és A4-, A6- APU termékek egyaránt vannak. A témát minden szempontból igyekeztünk körbejárni: a processzor számítási teljesítménye mellett – ahol rendelkezésre áll – megvizsgáltuk az integrált grafikus mag képességeit, és természetesen nem megyünk el szó nélkül a fogyasztás mellett sem.
 
Intel - LGA 1155 vonal
 
Az Inteltől a legfrissebb alsó- és középkategóriás platformot, az LGA1155-öt vettük elő, hiszen lássuk be, a jövőre nézve az LGA775-nek és az a LGA1156-nak már nincs létjogosultsága. Az, hogy az Intel az olcsóbb Sandy Bridge-alapú CPU-k piacra dobásával megnyitotta az utat az LGA1155-nek az alsókategóriában is, mindenképpen örömteli tény, hiszen így kedvező áron juthatunk friss architektúrával rendelkező processzorhoz, valamint friss vezérlővel és felületekkel ellátott alaplaphoz, magyarán relatív kis pénzből is lehetséges időtálló, később könnyedén bővíthető rendszert építeni. Nézzük is meg miből áll a kínálat, kezdjük a Celeron processzorokkal (a táblázatok az Intel oldaláról vannak).

Celeron G400 sorozat - összehasonlító táblázat - KATT!
A ma legolcsóbban kapható LGA1155 processzorokat Celeron G4xx típusjelzés alatt találjuk. A család jelenleg három tagból áll, a legolcsóbb és leggyengébb, 1,6 GHz-es G440-ből, az 1,8 GHz-es G460-ból és az 1,9 GHz-es G465-ből. A G440 1 MB, a másik kettő 1,5 MB egyesített L3 gyorsítótárral rendelkezik. Mindhárom egység egymagos, de a G460 és a G465 HT-vel, azaz két szálon operál, és mindhárom modell rendelkezik Intel HD 2000 grafikus maggal (6 EU egységgel a fedélzetén, 650/1000 MHz-es órajelekkel). A processzorokat 35 wattos TDP osztályba sorolta az Intel, azaz igazi vegetáriánus „szörnyetegekről” beszélünk.  További közös pont, hogy mindhárom termék ára 10 000 Ft körül mozog, érdemes résen lenni, hiszen esetenként kissé paradox módon éppen a G465-öt adják a legolcsóbban, ezért mi is őt választottuk be a mezőnybe.

Celeron G500 sorozat - összehasonlító táblázat - KATT!
A következő lépcsőfok még mindig Celeronokat jelent, de már a G500 szériát. Ennek tagjai kivétel nélkül kétmagos, HT nélküli CPU-k, 2 MB-os L3 cache-sel. Jelenleg hét típus érhető el, amely a gyakorlatban három + egyet jelent. A G530 2,4 GHz-en, a G540 2,5 GHz-en, a G550-en 2,6 GHz-en, míg a G555 2,7 GHz-en ketyeg. Mind a négy központi egység 65 wattos TDP-vel rendelkezik, de az első három modellből létezik „T” típusjelzéssel kiegészített verzió is, melyek alacsonyabb fogyasztással rendelkeznek, 35 wattal is beérik. Ebből a szegmensből a G550 érkezett vendégségbe hozzánk. A G5xx sorozat árai általában 10-14 000 Ft körül mozognak, és ezért a pénzért itt is minden esetben kapunk egy integrált HD 2000 (6 EU) grafikus vezérlőt is (850/1000 MHz-es órajelekkel).

Pentium G600 sorozat - összehasonlító táblázat - KATT!
A még erősebb procikért már a  Pentiumok közé kell látogatnunk. Belőlük is variált az Intel szép számmal,de összességében őket is két vonalra lehet szétpakolni. A G600 sorozat öt tagot számlál, mindegyik 2 maggal és 3 MB L3 gyorsítótárral rendelkezik, tipikus fogyasztásuk pedig egységesen 65 watt. Ők is Intel HD 2000 vezérlőt tartalmaznak (6 EU-val), de a 850 MHz-es alapórajel (egyes egységeknél 650 MHz) turbó módban akár 1100 MHz-ig emelkedhet. Minden típust nem vennénk végig egyesével, a táblázatokban az összes részlet megtalálható. Ezek az egységek jellemzően a 14-20 000 Ft közötti ársávban helyezkednek el. Ebből a termékvonalból mi a Pentium G645-öt választottuk, mely 2,9 GHz-es órajellel dolgozik, és az 1066 MHz-es DDR3 modulokat támogatja.

Pentium G800 sorozat - összehasonlító táblázat - KATT!
A Pentium G800-as vonala nem sokban különbözik a G600-tól. Itt jelenleg öt CPU érhető el, mindegyik natív kétmagos, HT nélkül, 3 MB L3-mal. Mindegyik egység rendelkezik HD 2000-es vezérlővel (6 EU), mely 850/1100 MHz-es értékeken képes működni esetükben is, illetve az összes modell 65 wattos TDP besorolást kapott. Az elhangzottak alól az egyetlen kivétel a G860T, amely alacsony fogyasztású, 35 wattos darab, ennek érdekében a grafikus mag alapórajele csak 650 MHz. A Pentium G600 és G800 modellek között ugyan vannak apróbb tudásbeli különbségek, de az egyetlen markánsabb differencia a támogatott memóriafrekvenciában keresendő, ugyanis amíg a G600 tagjai csak 1066 MHz-es DDR3 modulokat kezelnek, addig a G800 képviselői már 1333 MHz-es RAM-okkal is elbírnak. Ennek a termékvonalnak az árai 15-20 000 Ft között alakulnak. Tesztünkben a G850 szerepel, mely a 2,9 GHz-es darab, így a Pentium G645-tel szemben az egyetlen lényegi különbség majd a memóriasebesség lesz.

Légió az Inteltől
A 20 000 Ft alatti kategória itt az Intelnél bezárul, ha kíváncsiságból kicsit kitekintünk, akkor 23 000 Ft körül találunk még egy érdekes darabot, a Pentium G2120-at, melynek neve már erősen a legolcsóbb igazi Sandy Bridge, a Core i3-2120 felé mutat (ez utóbbi már egy huszárvágással 29 000 Ft). Visszatérve a Pentiumra: igazán izgalmas példánynak mutatkozik, hiszen ez már Ivy Bridge-alapú, ennek megfelelően 22 nm-es gyártástechnológiával készül, a DDR3 modulokat már 1600 MHz-ig támogatja (ECC-t is), és elviekben 55 wattos TDP-vel rendelkezik. Sebességben azonban jó eséllyel nem tud nagyon a Sandy-k fölé menni, eddigi tapasztalataink alapján azonos órajelen szinte fej-fej mellett halad a két generáció (maximum a memória-sávszélesség adhat némi pluszt).

Nos, az Intel vonalat ebben az árszegmensben kimerítettük, nézzük, milyen hadsereget tud felvonultatni az AMD!

AMD – AM3 vonal


Ezen a fronton a korábbi, AMD platformmal indítunk. Jelenleg a legolcsóbb AMD processzorok az egymagos Sempronok. Ez három típust jelent (a negyedik a Sempron 130, de ez itthon nem nagyon kapható, egyébként 2,6 GHz-es, 512k L2-vel) a Sempron 140-et, a 145-öt és a 150-et. Mindegyik 1 MB-os másodszintű gyorsítótárral rendelkezik, L3 cache természetesen nincs. Órajelekben nincs nagy differencia, 2,7, 2,8 és 2,9 GHz-es üzemfrekvenciákkal büszkélkednek. A Sargas kódnévre hallgató, de frissebb, C3 steppinges darabok ugyan továbbra is 45 nm-en készülnek, de már támogatják az 1333 MHz-es DDR3 modulokat. Tipikus fogyasztásuk 45 watt. Jellemzőjük, hogy egyikük ára sem kúszik 10 000 Ft fölé. Nálunk a Sempron 145 vitézkedett, később megláthatjátok, milyen eredménnyel!


A kétmagos Sempron család jelenleg két tagot számlál, az X2 180-at és az X2 190-et. Regor kódnévre hallgatnak, kizárólag C3 steppinggel érkeznek, azaz támogatják az 1333 MHz-es RAM-okat. 45 nm-en készülnek, 2 natív maggal dolgoznak, és magonként 512k L2 cache-sel vannak megtámogatva. Az X2 180 2,4, míg az X2 190 2,5 GHz-en munkálkodik, nálunk utóbbi tette tiszteletét. Az X2 180 itthon kevésbé elérhető, az X2 190-et viszont akár már 10 000 Ft alatt is meg lehet csípni, azaz nagyon kicsi az árkülönbözet az egymagos Sempronokhoz képest.
Ha innen továbblépünk, már az Athlon II-k világába érkezünk meg.


A Socket AM3 platformon az Athlon II kétmagos kiadásai Athlon II X2 xxx típusjelzéssel vannak megkülönböztetve. A szintén Regor-alapú magok C2 és C3 steppinggel vannak a piacon, de a mostanság kapható példányok már vélhetően C3 revíziójú magot tartalmaznak. A család jelenleg 13 tagot számlál, ezen kívül még léteznek alacsony (Energy-efficient 'e' series) és ultra alacsony fogyasztású (Ultra-low voltage 'u' series) kiadások is, de ezekre most nem térnénk ki. Az átlagos Athlon X2-k 65 wattos tipikus fogyasztással rendelkeznek, és a C3-s darabok többsége 2 × 1 MB L2 gyorsítótárat kapott.  A kétmagos AMD Athlon X2 AM3 processzorok esetében csak a DDR2-1066 és a DDR3-1066 modulok támogatottak hivatalosan. Mivel a leggyorsabb darab, a 3,4 GHz-es X2 270 is mindössze 13-14 000 Ft, ezért a többi típus már nem is nagyon kapható, ha mégis, alig vannak különbségek (néha a lassabb a drágább), így ha ilyen központi egységet szeretnénk, érdemes kizárólag az X2 270-ben gondolkozni, tesztünkben is ő vette fel a kesztyűt a többiekkel.


Továbbra is igen egyedülállónak tekinthetőek az AMD hárommagos processzorai. Athlon II AM3 vonalon ez mostanság három darab CPU-t jelent (a család jóval több tagból áll, de már kevésbé elérhetőek, a táblázatban megtekinthetőek), a 3,2 GHz-es X3 450-et, a 3,3 GHz-es X3 455-öt és a 3,4 GHz-es X3 460-at. Mindegyik egység 45 nm-en készült, C3 steppinges Rana magokat tartalmaz, 1,5 MB-nyi L2 gyorsítótárral, és mindegyik processzort a 95 wattos TDP osztályba sorolta az AMD. A 1333 MHz-es DDR3 modulok már támogatottak. Áruk 15-18 000 Ft között tendál, a tesztben az X3 455 képviseli majd őket. 


A Triple-Core processzorokat elhagyva megérkezünk az Athlon II CPU-k csúcsához, a Quad-Core, azaz a négymagos modellekhez. Ez is népes család, összesen 12 tagot számlál, de ezek jó része még a régi C2 steppingre épül, és többsége már nagyon nehezen elérhető, vagy nincs is gyártásban. Valójában AM3 platformon az átlagos energiafelhasználású típusok közül kettőt tudunk mondani, amely még valóságosan jelen van a piacon, ez pedig az Athlon II X4 640 és a 645. Ahogy a típusszám is mutatja, alig van különbség, a 640 3 GHz-es, a 645 pedig 3,1. A gyártástechnológia 45 nm-es SOI, de ezek már mind C3 revíziójú Propus darabok, 4 × 512k L2 cache-sel, 95 wattos fogyasztással. Mivel 20 000 Ft alá csak az X4 640 fér be, ezért értelemszerűen ő szerepel méréseinkben.

Az első csapat
Az AM3 platform ezzel kivégezve, lássuk, mire tehetjük rá a mancsunkat a friss Socket FM2 vonalon! Trinity-re biztos, de abból a fajtából, amely se formás idomokkal nem rendelkezik, se karatézni nem tud, ellenben jól számolgat, és még saját Radeonja is van.
 
AMD – Socket FM2 vonal
 
Mivel a Trinity alá életre keltett Socket FM2 platformmal, illetve a Trinity APU-kkal ezt megelőzően két cikk keretein (AMD Trinity: a nagysikerű Llano méltó utódja? - AMD Trinity APU - Tesztek azonos órajelen) belül is foglalkoztunk, ezért most nem vennék végig újra az egész friss termékvonalat, csupán azokról teszünk említést, amik szóba jöhetnek 20 000 Ft alatt. Ez négy darab egységet jelentene, melyek a grafikus mag nélküli Athlon X2 340 és X4 740, illetve az aktív Radeonnal dolgozó A4-5300 és az A6-5400K. Mivel hazánkban az X2 340 egyelőre nem nagyon elérhető, a lista három tagra szűkül. A jó hírünk az, hogy mind a három modellt felvonultattuk a tesztben!

Athlon II X4 640 kontra Athlon II X4 740
Az A4-5300 a legolcsóbb APU, 3,4 GHz-es alap- és 3,6 GHz-es Turbó órajellel, Radeon 7480D-vel (128 shader, 723 MHz), két maggal és 1 MB L2 gyorsítótárral, 1600 MHz-es DDR3 támogatással. Mivel a Trinity-nél használt adatbusz is eléggé érzékeny a frekvencia emelésére (106 MHz környékén már instabillá válik), ezért ennél az egységnél csak nagyon korlátozott tuningra van lehetőség, az ára viszont kellemes, körülbelül 12 500 Ft.


Hasonlóan csábító ajánlat az A6-5400K, mely ugyancsak kétmagos (egy Piledriver modul), 3,6/3,8 GHz-es órajelekkel dolgozik, Radeon 7540D (192 shader, 760 MHz) IGP-je van,  a „K” jelzés értelmében szorzózár-mentes, azaz a tuningnak csak az APU korlátjai szabnak határt, mindezt  ~ 17 000 Ft-ért.

Athlon II X4 640 vs Athlon II X4 740 - alulról látszik igazán a különbség
Az Athlon X4 740 kicsit kakukktojás, hiszen neve alapján Athlon, de valójában két Piledriver modult tartalmazó Trinity, letiltott grafikus maggal, azaz gyakorlatilag egy négymagos CPU, 3,2/3,7 GHz-es órajelekkel, 2 × 2 MB L2-vel, FM2 tokozással, 18 000 Ft-ért. Mindhárom termék 65 wattos tipikus fogyasztással rendelkezik. Érdekes darab lehet még az Athlon 750K, amely némileg magasabb frekvencián dolgozik (a Turbó már 4 GHz), és szorzózár-mentes, azaz vélhetően szépen meg lehet küldeni. Nem véletlen a 100 wattos TDP osztály sem, ára pedig nem vészes, éppen csak kicsúszik a 20 000 Ft-os limitből. A következő IGP-s darab már az A8-5500 erősebb paraméterekkel, de azért legalább 25 000 Ft-ot le kell csengetnünk az asztalra, és akkor már érdemes lehet gondolkodni a jelenlegi csúcsot jelentő, szorzózármentes A10-5800k-n.

A fent elhangzottak összegzéseként itt egy táblázat a tesztben szereplő összes egységről, és azok jellemzőiről, árairól (a táblázatban szereplő árak a cikk írásakor voltak aktuálisak, kicsit szoktak fel-le mozogni):
Összefoglaló táblázat - KATT!
 

A továbbiakban térjünk rá a tesztek részleteire!


Nyilván a három platformhoz szükségünk volt három alaplapra, melyek ezúttal az ASUS-tól érkeztek hozzánk. A Celeronok és a Pentiumok melegágya egy ASUS P8H77-M Pro lett, LGA1155 foglalattal, négy darab DDR3 slottal, 2200 MHz-es (OC) RAM támogatással, H77 PCH-val. A dSub (VGA), DVI, HDMI és DisplayPort kimenetek mindegyike jelen van, így az IGP képét minden létező felületen ki tudjuk juttatni a kijelzőre, de a Lucid Virtu MVP és a CrossFireX is támogatott, ezekhez pedig gazdag felszereltség és minőségi felépítés párosul.


AM3 platformon egy ASUS M5A97 EVO tett szolgálatot. Jellemzői az AM3+ foglalat (tehát FX CPU-kkal is együttműködik), az AMD 970/SB950 vezérlőhíd páros, a négy DDR3 DIMM és a DDR3 2133 MHz (OC) támogatás. A két darab teljes szélességű PCI Express sínnek köszönhetően CrossFireX kiépítése is lehetséges, valamint az USB 3.0 és SATA 3.0 szabványok alkalmazásáról sem kell lemondani a friss felületeknek köszönhetően.


Az FM2 tokozású versenyzők alá egy ASUS F2A55-M deszkát fektettünk. Ő az olcsóbb kategóriából való, mivel A55 FCH-val dolgozik. Támogatja az FM2 tokozású Athlon CPU-kat és A-sorozatú APU-kat, a DDR3 modulokat egészen 2400 MHz-ig (OC). Egy micro-ATX méretű, letisztult darab, négy RAM slottal, két darab teljes szélességű PCI Express sínnel, Dual Graphics támogatással. Az A55 miatt a SATA 3.0-ról le kell mondanunk, de két darab USB 3.0 portot azért kapunk. Van DVI, dSub és natív HDMI, valamint optikai kimenet, úgyhogy nem lehet hiányérzetünk, mindezt 20 000 Ft körül, 3 év garanciával. Ha valakinek kell SATA 3, akkor azért érdemes nézelődnia, már A75 és A85X chipes alaplapok is kaphatóak szép számmal.


A processzorokhoz és az APU-khoz minden esetben gyári léghűtést használtunk. Intel vonalon a megszokott, egyszerű, kerek alubordás darabot, AMD-nél pedig a sűrűn lamellázott alumínium bordás, két hőcsöves, réztalpas példányt.


Rendszermemóriért a Corsairhez nyúltunk, egy 2 × 4 GB-os Vengeance KIT-et iktattunk be, mely maximum 1866 MHz-es frekvenciával birkózik meg, így tökéletes választás APU-k mellé is. A grafikus kártya szintén az ASUS-tól érkezett egy Radeon HD7770-DC-1GD5 személyében, DirectCU II hűtéssel, 1 GB GDDR5 memóriával, natív HDMI, DVI és két darab DisplayPort kimenetekkel.


Az 500 GB-os WD Blue (WD5000AAKS) merevlemezre friss Windows 7 Home Premium 64 bites operációs rendszert telepítettünk, installáltuk a frissítéseket és a legfrissebb meghajtó programokat, valamint a tesztalkalmazásokat. A mérések megkezdése előtt minden alaplapra felhúztuk az akkor elérhető legfrissebb BIOS-t is. A tápellátásért egy 360 wattos Chieftec tápegység felelt, a fogyasztást egy Voltcraft Energy Check 3000 fogyasztásmérővel mértük. 
 
Összegezve tehát az alábbi tesztrendszerekkel dolgoztunk:
 
Tesztekben használt alkalmazások:

Az processzorok vizsgálatát a fogyasztás oldaláról kezdjük. Mint azt már korábban megemlítettük, egy 360 wattos Chieftec tápegységről üzemeltek a rendszerek, a méréshez pedig egy Voltcraft Energy Check 3000 mérőt használtunk.

Első lépésben minden konfigurációt lemértünk a diszkrét grafikus kártya, azaz a Radeon HD 7770 használatával:
 


Annak rendje és módja szerint először a rendszerek üresjárati fogyasztását vizsgáltuk. A számok nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakultak, de azért van néhány meglepetés is. Például az, hogy a wattmérő szerint a az X4 740 bizonyult a mezőny legtakarékosabb darabjának, de nincs sokkal lamaradva az A6-5400K sem, akit az A4-5300 követ, ami kicsit szintén érdekes. Az Intel processzorok kedvező értékei nem értek váratlanul, de az szokatlan, mennyire egységen táplálkoztak. A kisebb TDP osztály ellenére a Sempronok meglepően éhesnek bizonyultak, a legtöbbet viszont a várakozásoknak megfelelően a három és nagymagos Athlonok vettél fel üresjáratban is.


Lássuk hogyan változott a kép, ha az összes processzormagot agresszív terhelés alá helyeztük! Itt bizony már jobban kiéleződtek az egyes modellek közötti különbségek. A legtakarékosabb a 35 wattos TDP-s egymagos Celeron maradt, őt a többi Intel CPU követi 20-25 watt többlettel, ami rendben is van. Érdekesség, hogy az A6-5400K némileg ezúttal is kevesebbet fogyasztott az A4-5300-nál, de a két Piledriver modulnak köszönhetően a legfalánkabb Trinity-vé az Athlon II X4 740 vállt. AM3 vonalon a két Sempron a legtakarékosabb, ahogy nő a magszám az Athlonoknál, úgy nő a éhség is. Jó látni, hogy az X4 740 33 wattal kevesebbel is beéírte az X4 640-nél, és a kétmagos Trinity-k is szolidabban fogyasztanak a korábbi architektúrához képest. A világ mégsem állt a feje terejére, a fogyasztásbajnokok továbbra is a Sandy Bridge-alapú Intel CPU-k.


Játékprogram futtatása közben nem változtak jelentősen a tézisek, továbbra is az Intel modellek érték el a legkedvezőbb adatokat, utánuk jönnek a Sempronok és a Trinity-k, majd az AM3-s Athlonok. Az X4 740 előnye ezúttal 27 watt volt az X4 640-nel szemben.

Ezt követően az IGP-vel rendelkező egységek mellől eltávolítottuk a Radeon HD 7770-et, és újra lemértük a fogyasztást immár az integrált grafikus mag használatával:
 


Bizonyára sokaknak örömteli, ha egy komplett számítógép fogyasztását 50 watt alatt látják. Bizony, üresjáratban, IGP használatával egyik rendszer sem kért 50 wattnál többet, és egymás között is mindössze néhány wattnyi eltérésről beszélhetünk. Az megint édekes, hogy a legkisebb számot az A6-5400K-nál, míg a legnagyobbat az A4-5300-nál láttuk.
 


A folytatásban a CPU magokat terheltük a Prime95 segítségével, ahol ismét bebizonyosodott, hogy bár a Trinity sokat fejlődött az energiatakarékosság terén, azért ebből a szempontból továbbra is az Intel az úr.

Melegedés


A hőmérsékleti adatok monitorozására és rögzítésére az AIDA64 rendszer stabilitás teszt modulját használtuk a következőképpen: néhány percig üresjáratban hagytuk a CPU-t, majd Prime95 futtatásával terhelni kezdtük, a terhelt állapotot körülbelül 15 percig fenntartottuk, majd a Prime-ot leállítottuk, és az egységet néhány perc üresjárattal hagytuk "kihűlni". A mért adatokat egy grafikonnal és egy összegző táblázattal szemléltetjük.

Celeron G465Celeron G550Pentium G645Pentium G850Sempron 145Sempron X2 190Athlon II X2 270Athlon II X3 455Athlon II X4 640
A Trinity-alapú modelleknél sajnos a szenzor helyes kiolvasására egyik általunk kipróbált monitorozó alkalmazás sem volt képes, képtelen értékeket kaptunk minden esetben. A teszt vége felé még egy BIOS kijött az ASUS F2A55-M alaplaphoz, melyet a mérések végeztével fel is raktunk, de ez sem segített a problémán, így a többihez hasonló grafikonnal és táblázattal nem tudunk szolgálni. Természetesen az Athlon modellekhez képest mindenképp alacsonyabb értékekkel lehet kalkulálni, hiszen a fogyasztás sokat javult az új architektúra alkalmazásával, és ez a termelt hőben, ezáltal a melegedésben is megmutatkozik. Egy tájékoztató jellegű mérést azért így is végeztünk az A4-5300-mal, melyhez egy infrás hőmérőt használtunk úgy, hogy közvetlenül az APU feletti bordaterületet mértünk meg terhelt és terheletlen állapotban is. A mérő üresjárat esetén 29,3, néhány percnyi terhelés után 33,2 Celsius fokot mutatott, ami megerősíti azt, hogy a hőtermelés csekély, és a gyári hűtés normál jellegű felhasználáshoz bőségesen elegendő.


Azok számára, akik szeretnek böngészgetni, rendelkezésre bocsájtjuk az AIDA64 CPUID és memória/cache műveletes képernyőmentéseket, ezekből pedig minden részlet kiolvasható ebben a vonatkozásban az adott központi egységről, lehetőség van például a gyorsítótárak sebességeinek összehasonlítására is. Természetesen a memóriakezeléssel kapcsolatos eredményeket a következő oldalon grafikonos formában is összehasonlítjuk.

Celeron G465 Celeron G550 Pentium G645 Pentium G850 Sempron 145 Sempron X2 190 Athlon II X2 270 Athlon II X3 455 Athlon II X4 640 Athlon II X4 740 A4-5300 A6-5400K

Kezdésként nézzük meg újra, hogy fest a memóriakezelés, ezúttal grafikonos formában!


Ahogy látható, a memóravezérlőt, a memóriakezelést tekintve továbbra is a Sandy Bridge-alapú Intel processzorok helyezkednek el a tápláléklánc csúcsán. A középmezőnyt a Trinity-megoldások alkotják, látni, hogy javult a memóriakezelés, azonban nem szabad megfeledkezni a RAM-ok órajel különbségéről sem. Az AM3 CPU-k közül érdekes módon pont a kis Sempron 145 volt képes arra, hogy megközelítse a leglassabb Celeront. A RAM kezelést tekintve tehát nincsenek nagy meglepetések, jól elkülönülnek az architektúrák és a bennük dolgozó IMC-k, az azon belüli különbségeket pedig a frekvenciabeli differenciák okozzák.
A továbbiakban áttérünk a szintetikus vizsgálódásra. Itt vannak mindjárt az AIDA64 beépített mérőmoduljai, kezdésként a Queen, melyben elég szép tagodódást láthatunk az egyes modellek között, olyan a helyzet, mintha mindenki felvette volna a maga-maga ellenfelét. Az egymagos Cerka legyűri az egymagos Sempront, a kétmagos Intel CPU-kkal csak az X3 és X4-ek tudják felvenni a versenyt, de ők már hatékonyan. Az egy Piledriver modulos APU-k teljesítménye a kétmagos Sempronhoz és Athlonhoz képest sajnos nem túl szívemelengető, de nagyjából reális.

Photoworxx alatt némileg változik a kép. A legnagyobb erőt továbbra is a kétmagos Intel egységek mutatják, akik el tudnak bánni a három- és négymagos Athlonokkal is. A kétmagos Sempron éppen csak elé tudott kerülni az egymagos Celeronnak, kellemes meglepetés viszont a Trinity egységek erőre kapása, melyek most egyértelműen gyorsabbak a kétmagos AM3-as processzoroknál, és a négymagos Athlon II X4 740 olyannyira magára talált, hogy egyenesen a mezőny elejére ugrott. A ZLib mérődmodulban a Pentiumok és a Celeronok kissé visszaesnek, a legnagyobb erőt a 3-4 magos Athlonok mutatják. A kétmagos APU-k ismét a kétmagos Athlon mögé szorultak, és az Intel CPU-któl is vereséget szenvedtek.

A Hash mérőmodul futtatásakor ugyanaz a forgatókönyv valósult meg, mint a ZLib-nél látott. Ez a teszt is képes optimálisan kihasználni az összes magot, így a Triple- és Quad-Core modellek végeztek az élen, mögöttük a kétmagos Athlon a kétmagos Intelekkel. Csak utánuk futott be a két APU (igaz, alig elmaradva), a Sempronok és az egymagos Cerka pedig a mezőny végén. A következő táblázatban sokkoló lehet a Trinity-k előnye, de a magyarázat egyszerű: hardveresen támogatják az AES dekódolást, ennek köszönhető az osztálykülönbség. A többi modellből ez hiányzik, illetve a Sandy Bridge alapból tudná, de a Pentiumokban és a Celeronokban ezt letiltotta az Intel, így csak a nyers erő dönt, illetve a magok száma, itt az Athlonok és a Sempronok is meglepően jól szerepeltek.

A maradék mérőmodul már az FPU képességeivel foglalkozik. Elsőként itt van a VP8 formátum dekódolása, amely manapság igen közkedvelt. Az X4 640 egyértelmű győztes, az X3 455 és az X4 740 éppen befért a butított Sandy Bridge-k elé. A kis APU-k kikapnak az Athlon X2-től, és csak a két Sempront, és az egymagos Celeront tudják beelőzni. Az FPU Juliában ugyanezt láthatjuk: az X3 - X4 egységek hatákonyan dolgoznak, itt az Intel CPU-k nem villognak annyira, majdnem az X2 is beéri őket, a kétmagos Trinity-k itt a Sempron X2-vel sem bírtak el, az egymagos egységek pedig értelemszerűen a mezőny végén kullognak.

FPU Mandel és FPU SinJulia alatt is hasonlók az erőviszonyok. Az X3 és X4 AM3 Athlonok az élen, mögöttük az X4 740 és a kétmagos Intelek versengenek, váltott sikerrel. Sajnos az egy Piledriver modulos Trinity-k elmaradnak jelentősen elmaradnak a kis Sandy Bridge-ktől, de még az Athlon X2-től és a Sempon X2-től is. Az egymagos CPU-k különmeccsén ezúttal döntetlen született, felváltva nyertek egyet-egyet.


Az AIDA64-et kiveséztük, jöhet a Sisoft Sandra, melyből a szokásos négy tesztet vettük ismét elő!


Az aritmetikai modullal indítunk, az eredmények szépen tagozódnak. A modul jól kihasználja a többszálú feldolgozást, mivel azonos magszámon az Intel CPU-k a leggyorsabbak, de három és négy maggal az AMD élre tud állni. Az APU-k nem sokkal kaptak ki a kétmagos Athlontól, az egymagos HT-s Cerka pedig közel került a Sempron X2-höz, a 145 pedig itt NB2-es futtbalista a többiekhez képest. A kritpográfiai mérésben a Piledriver modulos gépezetek ismét élvezték a hardveres támogatás előnyét, így mindenkit lemostak a pályáról. A további sorrend az előzőekhez hasonlóan alakult, Athlon X3-X4 elöl, mögöttük a kétmagos Pentiumok és Celeronok, majd a két Sempron és a bébi-Cerka.

A multimédiás mérés szintén elnyerte a Trinity modellek tetszését, az X4 740 toronymagasan az élre állt, az A4-5300 pedig megverte a G550-et, az A6-5400K pedig lenyomta a Pentiumokat. A dobogó két alsó fogára az X3 455 és az X4 640 állt fel, leghátul pedig a 10 000 Ft alatti szörnyetegek csatája, a Sempron 145 szokás szerint a sereghajtó. A memóriasávszélességgel kapcsolatos mérésnél olyan tekintetben hasonló képet kaptunk az AIDA64-nél látottakhoz, hogy a Sandy Bridge IMC-s Intelek dominálnak, az X4 740 a leggyorsabb AMD, a két APU viszont csak a két darab egymagos CPU-t tudta lenyomni, amit bizony nem érdemes kitenni az ablakba.

A szintetikus méréseken túlvagyunk, a folytatásban azok az alkalmazások következnek, melyek már valóban megmutatják a mindennapi használat során is hasznosuló erőt, teljesítményt. A rendereléssel indítunk, ezen belül is a Cinebench R11.5-tel.
 


A szoftvert először 32 biten futtattuk, és mivel ebben a verzióban már kizárólag többszálú feldolgozásra van lehetőség, várható volt, hogy a több mag - több pontszám el érvényesül majd. Ez így is lett, az élen az X3 és X4 AMD-k virítanak, mögéjük a kétmagos Intelek futottak be, aztán az Athlon II X2. A két APU tehát megint hátra szorult, a két Sempron és a G465 elé, sajnos az előzetes számításainknak megfelelően.


A világ 64 bites módban sem fordult ki a sarkából, a pontszámok nőttek, de az egyes processzorok közötti erőviszonyok nem változtak, mindenesetre legalább látható a 64 bit egyértelmű előnye a 32 bittel szemben.


A Cinebench után a Photoshopot vettük elő, abban pedig a megszokott képmanipulációs szkriptet futtattuk végig, majd a végén a részeredményeket összesítettük, így megkaptuk a teljes munka elvégzéséhez szükséges időt. Nyilván minél kevesebb másodpercre volt szüksége az adott CPU-nak, annál gyorsabbnak tekinthető. A két Pentium bizony nagyon csúnyán odavert a mezőnynek, 200 másodpercen belülre rajtuk kívül senki nem tudott bemenni. A további eredmények egy része néhol elég meglepő. A jelek szerint az architektúra mellett itt a magas órajel is fontos, hiszen a Pentiumok mögött a két APU ért be, akik a dupla annyi maggal dolgozó X4 740-et is megverték. Az Athlon X2 is eredményes tudott lenni a magas üzemfrekvenciával, az X3 és X4 itt nem tudta kamatoztatni magjainak számát, és még a G550-től is kikaptak. Az alacsony órajel a két Sempronnál és a G465-nél is megbosszulta magát, nem véletlen, hogy leghátul kullognak.

 
A webes teljesítményt hagyományainkak megfelelően a SunSpider Java Benchmark legfrisebb verziójával végeztük el, a Chrome és a FireFox legfrissebb portable változatait használva. Mivel a teszt a lefutás idejét nézi, és miliszekundumban adja meg az eredményt, ezért természetesen itt is a kisebb értékek a jobbak. Chrome alatt eléggé egyértelű a kétmagos Intel procik előnye, az Athlon X3-X4-ek és az APU-k nagyon össze vannak verődve, akik látványosan lemaradnak, azok megint a két Sempron és a Celeron G465, a leglassabb ismét a Sempron 145. Túl nagyot FireFox alatt sem változtak a dolgok, bár itt az X4 740 erősebbik arcát mutatta, és az X3 455 is szépet ment, azaz úgy tűnik, a magok száma mellett az órajel is kiemelt fontosságú volt. A mezőny hátsó felében nem változtak az erőviszonyok.

Természetesen a videokódolásról sem feledkeztünk meg, melyhez a jól bevált Handbrake-et hívtuk segítségül!


A programban egy FULL HD felbontású, MP4 formátumú sample videót kódoltunk át iPhone 4 számára is emészthető formátumba, ennek megfelelően iPhone 4 profillal. A grafikonban a kódoláshoz szükséges időt tüntettük fel, így természetesen a minél kisebb érték a jobb. A szoftver szépen kihasználja az összes CPU magot, ennek megfelelően a leggyorsabban a két darab négymagos AMD végzett a feladattal. Őket az X3 követi, és meglepő módon a Sempron X2 is nagyot alakított. A két Pentium csak utánuk következik, és sajnos a két APU sem villogott túlzottan. Az egymagos egységek gyenge produkciója várható volt.



A WinRAR legfrissebb változatában először a beépített mérőalkalmazást futtattuk le. Itt az X3-X4 CPU-k végeztek az élen, azaz a minél több mag kifizetődőnek tűnt. Aztán egy különféle fájlokat tartalmazó mappát magunk csomagultuk be a legjobb tömörítési arányt választva. Ez megint rámutatott arra, hogy a bench nem mindig a valós erőviszonyokat mutatja, ugyanis a Piledriveres X4 az élen maradt, de a többi AMD-t már megelőzték az Intel kétmagos megoldásai. A két APU is egész szépen teljesített, a hárommagos Athlon környékén hozták le a versenyszámot. A Sempron kétmagos Athlon és Sempron, valamint a HT-s Cerka hasonlóan teljesített, a Sempron 145 alatt viszont már-már örökkévalóságnak tűnt a mérés.


A WinZipnél az AM3-as Athlonok és az X4 740 eredményességét láthattuk. Mögttük az X2 270 és a Pentium G850 szinte megegyezett, a kis Trinity-k viszont most sem villogtak. Az X2 190 megint csúnyán kikapott a G550-től, a két egymagos csoda közül pedig ismét a Celeron nyert. Az APU-k esetében kipróbáltuk bekapcsolt OpenCL támogatással is a programot, de a sebesség nem hogy nem nőtt, hanem csökkent, így nyilvánvalóvan valamilyen problémába ütköztünk, ezért a használatát ezúttal elvetettük (a nagy Trinitys cikkünkben jobbak voltak a tapasztalataink).


A 7-ZIP 9.20 a mérőablak tanúsága szerint nem képes kihasználni az X3 455 harmadik magját, csak páros magokat támogat, így nem meglepő a Triple-Core CPU X2 270 körüli teljesítménye. A két X4 toronymagasan az élen, kettőjük csatáját a 640 nyeri. Mögöttük szoros a csata a Pentiumok és az Athlonok között, az A6-5400K és A4-5300 viszont mindkét bagázstól kikapott. Az utolsó három helyen szokás szerint a Sempron X2 190, a Celeron G465 és a Sempron 145 van, ebben a sorrendben.

Elérkeztünk a 3D-s szekcióhoz, jöjjön a 3DMark11 és a játékok, először a Radeon HD7770-es társaságában. Nagyon kíváncsiak voltunk rá, hogy ezek a processzorok képesek-e kihajtani egy ilyen videókártyát, mert ha igen, akkor elég költséghatékony gamer konfigurációkat lehet építeni velük.
 


Bár a Performance profil összesített pontszáma kapcsán alapvetően nem számítottunk nagy különbségekre, azért mégis jelentős differenciák alakultak ki az egyes CPU-k között. A 3DMark11 sem veti meg a sok magot és a magas órajelet, ennek eredményeképp az Athlon X4 740 végzett az élen, mögötte szorosan a 640-nel. Itt megtört az AMD-k lendülete, és a két Pentium megmentette az Intel becsületét, amúgy sem sokkal maradtak el fele annyi maggal és kisebb órajellel. Az X3 455 a Celeron G550-nel versengett és végül nyert, az APU-k pedig verték a kétmagos Athlont és a Sempront. Tőlük nem volt vészes a G465 lemaradása, de a Sempron 145 itt is magasan a leggyengébb lett.


A PhysX pontszám már pontosabb képet fest az adott CPU erejéről, hiszen a központi egység végzi ezeket a számításokat. Az AM3 példányok között gyögyörűen, lépcsőzetesen nőtt a teljesítmény, de a toronymagas győztes az X4 740 lett magas órajeleinek és a négy magnak köszönhetően. A mellettük lévő sávban a Pentiumok is kapaszkodtak, és majdnem egészen az X4 640 szintjéig felértek, fele annyi maggal. A G550 éppen csak elmaradt az X3 mögött, a két A sorozatú APU viszont a most sem bírt el az X2 270-nel házon belül. Talán már kitaláljátok, melyik hírom típus végzett a lista végén, és milyen sorrendben: Sempron X2 190, Celeron G465, Sempron 145, amely majdnem becsúszott 1000 pont alá.
 


A Crysis 2 hatalmas terhet ró a processzorokra és a videokártyára egyaránt, pláne ilyen kategóriában. 1280×720 felbontásban először a lehető legkisebb részletességgel mértünk, ám a két egymagos méregzsák már itt is nagy bajba került, és alig tudott annyi támogatást adni a HD 7770-nek, hogy még játszható szintet tudjon teljesíteni. A kétmagos példányokkal már nem volt gond, bár a két APU megint nem lehet büszke a teljesítményére. A Sandy Bridge architektúra játékbeli erős produkciója a butítások ellenére a Pentiumnál és a Celeronnál is meggyőző maradt, szinte ugyanazt hozták. 70 FPS környékén már VGA limitbe futottunk, így nem meglepő, hogy a legerősebb AMD és Intel egységek is szinte FPS-re azonosan teljesítettek.

Szinte ugyanez a forgatókönyv szerint zajlódtak a történések magasabb minőség mellett, DX11-ben, élsimítással. A Celeron G465 és a Sempron 145 egyértelműen kevés a HD 7770 kihajtására, ugyanakkor 45 FPS környékén már limites a VGA, azaz a legalább kétmagos modellek képesek voltak kihajtani a Radeont.
 

1680×1050-re kapcsolva alacsony minőség mellett sem tudunk jelentős változásról beszámolni. A Sempron 145 és a Celeron G465 nem elég a HD 7770-nek, az A6-5400K sem túl acélos, a többi központi egységnél már a videokártya volt a szűk keresztmetszet. A látottak fényében nem meglepő, hogy a nagyobbik felbontáson DX11-ben és élsimítással a HD 7770 teljesen kifeküdt, de a két egymagos egységen kívül a többi CPU képes arra, hogy kihajtsa, és az FPS szám játszható közelségben maradjon.

Nézzük, hogyan teljesítettek a processzorok a Batman: Arkham City és a Mafia 2 alatt! Ezek kevesebb terhet rónak a GPU-ra a Crysishoz képest, így talán jobban szétválik a mezőny.


A Batman a kisebbik felbontáson, alacsony részletességgel egész szépen széttagolta a mezőnyt. Látható, hogy a Sempron 145 és a Celeron G465 itt is kevés az üdvösséghez, de Sempron X2 190 és a kis Trinity-k sem voltak meggyőzőek. Mivel a Batman képes profitálni a több magból, ezért az AMD processzorok a magok számának emelkedésével utolérik az Inteleket, viszont úgy néz ki a több mag használata kifulladhat a három mag körül, mert az X3 a magasabb órajele miatt az X4 640 előtt végez. Az élen végül kemény csata zajlott, a Pentium G850 nyert, de szorosan mögötte loholt az X4 740 és az X3 455, tulajdonképpen mérési hibán belül volt az élmezőny, akárcsak magasabb minőségi beállításokon. Pedig VGA limitről itt még nem volt szó, ezt onnan tudjuk, hogy minden 3D-s mérésünket kipróbáltuk egy Core i5-2500K-val is megtámogatva. Míg Crysis alatt a Core i5 is az előző oldalon látott eredményeket produkálta, addig Batman alatt a VGA-ban van még lehetőség. A fenti beállításokat alapul véve a Core i5-ös gép 129 és 71 fps-t ért el, de azt azért láthatjuk, hogy bár a tesztelt központi egységek nem voltak elegek a maximális fps számhoz, azért a legtöbb elment 60 fps körül, és ez így bőven elég.



1650×1050-re kapcsolva alacsony részletességen is megmaradtak a már kialakult erőviszonyok, az egymagos páciensek itt is rendkívül visszafogták a HD 7770-et, a leggyorsabbak a két Pentium és a 3-4 magos Athlonok voltak. Némi tartalék még ezúttal is maradt a VGA-ban (Core i5-ös eredmények 113 és 47 fps), de azért az erősebb procik elég jól kihajtották őt. High profilra váltva mégjobban összerázódott a mezőny, itt már gyakorlatilag elértük a VGA-limitet, a négymagos Core i5-tel se lettek jobbak az eredmények.



A Mafia 2 is azokat a tapasztalatainkat igazolta, amiket már az előző címek is lefestettek. A Pentiumok nagyon erősek, a G550 lemaradása sem jelentős, de az X3 455, X4 640 és X4 740 trió gyakran meg tudja szorongatni őket, sőt, néhol be is előznek. A két Trinity APU itt elmarad az Athlon X2 270-től, és a dual-core Sempron sem túl meggyőző. Ami már egy ideje biztos: A Celeron G465 és a Sempron 145 játékra alkalmatlan. A Core i5-ös eredmények 107 és 73 fps.

 

A nagyobbik felbontáson mindkét minőségi szinten VGA limitbe futottunk, ugyanis a 2500K-val sem kaptunk magasabb FPS értékeket. A natív kétmagos CPU-k tehát itt szépen kihajtják a HD 7770-et, a Trinity-k hagynak némi tartalékot, az egymagos izmozók viszont összetörnek a teher alatt.

Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a processzorba integrált grafikus magok mellett sem, ha már a mezőnyből hat modell is rendelkezett ilyennel. Elvégeztünk hát néhány tesztet három játékkal, elsőként a Batman: Arkham City-vel.



Sok meglepetést nem fognak okozni ezek a grafikonok, de a rend kedvéért azért röviden végigmegyünk ratjuk. A játékot először kis felbontáson futtatuk, de közepes részletességgel, amit mindkét APU játszi könnyedséggel abszolvált, a köztük lévő különbség ugyan csak 3 FPS, de néha az is aranyat érhet. Az Intel CPU-kban izzadó HD Graphics már itt is bajba került, röccenésmentesen biztosan nem bír el a játékkal. Ezután 1680×1050-re kapcsoltunk, alacsony részletességgel. A HD 7480D és a HD7540D ereje még határseret, éppen játszható szint közeli, de a HD 2000-rel az egész művelet egy diavetítés volt.



A Hard Reset egy viszonylag barátságos gépigényű játék, éppen ezért megpróbálkoztunk vele az IGP-k használatával is, először ismét 1280×720 felbontáson, közepes minőségi beállításokkal. A HD 7480D és a HD 7540D között megint 3 FPS volt a difi, ami itt már jelentheti akár azt is, hogy az egyik beszaggat, amíg a másik folyamatos marad. A HD 2000 ereje még 20 FPS-re sem volt elég a legerősebb Pentiummal sem, tehát ne nagyon akarjunk vele Hard Resetelni. 1680×1050-re kapcsolva ugyan a részletességet alacsonyra vettük, de a helyzet további súlyosbodását vetítettük előre. Egyedük az A6-5400K maradt játszható szint közelében a HD 7540D-vel, és habár a HD 7480D jóval erősebb volt a HD Graphics-nél, már vele is belefuthatunk akadozásokba.



A Mafia 2 bizony egy szép feladat az integrált grafikus magok számára, de azért megnéztük, mit mutatnak a számok. Körülbelül azt saccoltuk, a két APU-val a kisebbik felbontáson még van némi esély a játszható szinte, ezt nagyjából hozták is, de 1680×1050-en a kisebb részletesség ellenére is elfogyott belőlük a szufla. Ha Pentiumunk és Celeronunk van diszkrét grafikus kártya nélkül, fel se telepítsük a Mafia 2-t!
 

A rengeteg grafikon és eredmény láttán mostanra tisztában vagyunk az egységek alapórajeles, gyári teljesítményével. A többletteljesítmény viszont mindig jól jön, és ma már egy könnyed, átlagos tuning végrehajtása a legtöbb esetben nem igényel több éves szakmai tapasztalatot, ha nem vagyunk otthon a témában, akár az alaplapunkra is rábízhatjuk a dolgot. Természetesen ha igazán jelentős plusz erőt szeretnénk, akkor magunknak kell beállítgatni és kitesztelni a kívánt célt. Sajnos napjainkra a tuning nem csak egyszerűbb, hanem sok esetben korlátolt, letiltott játék lett. Az Intel a Sandy Bridge óta ugyan továbbra is engedi a base clock (BCLK) emelését, de a külső órajelgenerátor hiánya miatt ez sajnos már pár MHz-nyi emelés után a rendszer teljes összeomlását, instabilitását okozza. Általános tapasztalat, hogy a 100 MHz-es BCLK-t körülbelül 104-105 MHz-ig lehet probléma nélkül emelni, amely nem eredményez érezhető órajeltöbbletet. A másik megoldás a szorzó emelése lenne, de ez minden Sandy Bridge és Ivy Bridge esetén le van tiltva, ha csak nem rendelkezik "K" jelöléssel az adott processzorunk, mert akkor szorzózár-mentes egységgel rendelkezünk, és szabad az út a túlhajtáshoz. Ez sajnos egyelőre az Intelnél az alsókategóriában hiánycikk, 20 000 Ft alatt (de még a közelében felette sem) ne is keressünk lockmentes Intel CPU-t. Marad tehét a BCLK emelés, amely gyakorlatilag értelmetlen, így az Intel processzorokat e tesztben mi sem tuningoltuk.

Az AMD sajnos néha hajlamos átvenni az Intel - vásárlók szempontjából rossz - ötleteit. Így történt ez a Socket FM1 és Socket FM2 kapcsán is, ugyanis a jelenség az alapfrekvencia emelésénél ugyanaz, mint a kékek oldalán: 105 MHz felett összedől a rendszerünk, szorzóemelésre pedig nincs mód, ha csak nem "K" jelölésű APU-val vagy CPU-val áldott meg a sors, ez persze feláras. Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy az AMD legalább kínál 20 000 Ft alatt K-s, azaz szorzózármentes APU-t az A6-5400K-val, és az Athlon II X4 750K sem sokkal csúszik ki az összeglimitből, ami jelentős különbség. Kíváncsiságból azért megnéztük az A4-5300-at és az Athlon II X4 740-et is, a várakozásoknak megfelelően 5, illetve 6 %-ot tudtunk húzni rajtuk.

A4-5300 - 3780 MHzAthlon II X4 740 - 3923 MHz
Intel és Socket FM2 vonalon tehát eredményes tuninghoz mindenképpen K végződésű modelleket kell választanunk, a jó öreg AM3 platform azonban itt süti el az egyik legnagyobb ütőkártyáját. Bár AM3/AM3+ vonalon sincs lehetőség az összes processzor szorzójának a növelésére (ahhoz Black Edition kiadást kell keresnünk), az AM3 CPU-k alapfrekvenciája, illetve az ahhoz kapcsolódó busz nem szenved abban a betegségben, mint az előbbi két platform tagjai. Éppen ezért nincs gond, ha szorzózáras a procink, csak növelnünk kell az alapfrekvenciát (HTT Clock), és folyamatosan tesztelni a stabilitást. Leszögeznénk, hogy egy-egy komoly eredmény eléréshez a profik akár napokig tesztelnek és kísérleteznek a beállításokkal, ráadásul nagy teljesítményű hűtőrendszereket használnak. Nyilván nálunk nem ez volt a cél, hanem egy olyan tuningbeállítás paraméterezése, amely néhány perc alatt elvégezhető, és még akár a gyári hűtés is elégséges a túlhajtás nyomán keletkezett többletfogyasztás és többlethő kezelésére. A fesztültségeket minden esetben AUTO beállításon hagytuk, energiatakarékossági funkciókat pedig nem kapcsoltunk ki. Az elhangzottak értelmében az AM3 processzorokkal az alábbi üzemfrekvenciákat sikerült elérnünk, amelyek az alábbi memóriasávszélesség és gyorsítótár-sebesség növekedést okozták:

Sempron 145 - 2,9 GHz@3,863 GHz - 38 % OCSempron X2 190 - 2,5 GHz@3,612 GHz - 44 % OCAthlon II X2 270 - 3,4 GHz@4,025 GHz - 18 % OCAthlon X3 455 - 3,3 GHz@3,807 GHz - 15 % OCAthlon II X4 640 - 3,0 GHz@3,762 GHz - 25 % OC
Ahogy már néhány bekezdéssel feljebb említettük, az A6-5400K-val másképp kell eljárni. Itt az alapfrekvenciát érintetlenül hagytuk, a szorzót viszont egy könnyed mozdulattal 46-ra növeltük, így a kis APU máris 4600 MHz-en zakatolt, ráaádásul a Turbo-t sem kapcsoltuk ki. Íme a bizonyíték:

A6-5400K - 3,8 GHz@4,622 GHz - 22 % OC
Igen ám, de a túlhajtást követően bizony minden esetben többlethővel és többletfogyasztással kell számolnunk. A processzorok hőmérsékletével nem volt komoly probléma, hiszen nem emeltünk agresszívan feszültséget, de erős OC-nél az Athlon II X3 455-re és az Athlon II X4 640-re hosszú távon érdemes lehet egy vaskosabb hűtést beszerezni a gyári helyett. Fogyasztásban AM3 platformon számítottunk a legnagyobb növedekésre, főleg a hárommagos és a nagymagos példánynál, hiszen alapból is ezek bírnak a legmagasabb TDP-vel.
 




Amint látható, gyanúnk beigazolódott. Az A6-5400K és a két Sempron reagált a legkedvezőbben, és náluk tapasztaltuk a legkisebb fogyasztásnövekedést. Az Athlon II modelleknek jobban megjött az étvágyuk, pláne a három és a nagymagos darabnak. Nincs semmilyen meglepetés, a Sempronok egy, illetve két maggal dolgoznak, a Trinity pedig fejlettebb gyártástechnológiával rendelkezik, így teljesen természetes, hogy a korosodó Athlonok több maggal és magas órajelekkel nagyobb adagokat visznek el a konyháról.

A túlhajtás részletein és a fogyasztások változásain már túlvagyunk, most nézzük a legizgalmasabb részt, azaz hogy a megnövekedett üzemfrekvenciáknak köszönhetően mennyivel nőtt a teljesítmény az egyes processzorok esetében!

A számítási teljesítménnyel kapcsolatban a Cinebenchet és a WinRAR-t vettük elő, amelyek az alábbi képeket festették:



Amint látható, a tuningnak bizony minden területen áldásos hatásai voltak. Nézhetjük akár a Cinebenchet, akár a WinRAR-t, mind a kettőnél nagyon szépen skálázódnak a számok. Utóbbinál az egyetlen furcsaság, hogy a Sempron X2 190 3,6 GHz elméletben gyorsabb tudott lenni, mint a 4 GHz felett dohogó Athlon II X2 270, de az elmúlt évek tapasztalataiból már tudjuk, hogy a WinRAR beépített mérőmoduljából azért véresen komoly következtetéseket nem érdemes levonni.


Ezt követően áttértünk a 3DMark11-re, amellyel a Performance profil pontszámának növekedése mellett a PhysX (CPU) eredmény változásaira is kíváncsiak voltunk:
 



3DMark11-ben sem volt hiábavaló a bűvészkedés, bár a Performance eredményekre sokat már nem tudtunk rádobni, hiszen ebben erősebben van jelen a GPU teljesítménye. A PhysX pontszámok viszont sokkal jobban érzékeltetik, hogy érezhető nyers erő érkezett tető alá az OC-t követően.

Lezárásként a Batman:Arkham City-hez nyúltunk, és 1680×1050-es felbontáson magas és alacsony részletességgel is megnéztük a CPU-kat:



Amint látható, a Batman: Arkham Cityben csak gyengébb minőségen tudtunk érezhető FPS növekedést elkönyvelni, magas felbontáson a két Sempronnál volt látványos a fejlődés, ami azért is fontos, mert így a két legolcsóbb processzoron is játszható tartományba került a játék. Az erősebb CPU-knál már VGA limites volt a játék, ezért nem tudtak feljebb kúszni az FPS értékek.

A tuningnak tehát egyértelműen van létjogosultsága, teljesítményt, és ezáltal pénzt is nyerhetünk vele, az időről nem is beszélve. A túlhajtás ésszel végezve ma már viszonylag biztonságosan elvégezhető, és nem kell hozzá tanfolyam sem. Azonban az örök érvényű szabály továbbra is igaz: csak az fogjon bele, aki legalább a minimális tudással, az alapokkal rendelkezik, és mindezt saját felelősségre tegye, mert a tuning garancia vesztéssel jár/járhat!

Egy olyan tesztben, melyben 12 darab központi egység egység szerepel, nyilván az ítélet meghozatala és az ajánlás nem egy egyszerű feladat, hiszen rengeteg körülményt és jellemzőt kell számításba venni. Ennek ellenére van, ahol egyszerűbb a helyzet! Kétségtelen, hogy a teszt egymagos modelljei a legolcsóbbak, melyek nagyon kedvező fogyasztással is rendelkeznek, de ezért a teljesítmény oltárán hatalmasat kell áldoznunk. Mivel a Celeron G465 és a G550 között árban mindössze párszáz forint különbség van, egyértelműen a G550-et ajánlanánk, még akkor is, ha az a CPU a 65 wattos TDP osztályba csúszik bele, mert a valós felhasználás során nincs 30 wattnyi eltérés a két típus között.

AM3 tesztkonfig készülőben
A Sempron 145 és X2 190 kapcsán ugyanazt tudjuk elmondani, inkább fizessünk ki 1500 Ft-tal többet, de legyen két natív magunk, mert ennyire ma már szükség van még a legszerényebb teljesítményű rendszerek esetén is (ugyan teljesen más terület, de elég csak abba belegondolnunk, hogy ma már egy komolyabb középkategóriás okostelefon is kétmagos processzorral rendelkezik). A Celeron G550 és a Sempron X2 190 nagyjából egy áron van, hasonló frekvencián működnek, így az ő párharcuk már érdekesebb. Azt kell mondanunk, mindent egybevetve a Celeron G550 teljesítményt tekintve erősebb, és a 65 wattos TDP ellenére mi kisebb fogyasztást mértünk vele, mint a Sempron X2 190-nel.  A Sempron mellett maximum az 1333 MHz-es memóriakezelés szólhatna, de mivel ebből nem sokat profitálunk a teljesítményt tekintve a Celeron G550-nel szemben, és utóbbival még integrált grafikus magot is kapunk az árban, ezért ez nem sokat jelent. Mivel mindkét platformhoz körülbelül 10 000 Ft-tól indulnak a legolcsóbb alaplapok, azaz e tekintetben nincs különbség, mi a Celeron G550-et hozzuk ki győztesként. Egyetlen esetben tudjuk ajánlani a Sempron X2 190-et: ha az a szándékunk, hogy egy jó kemény tuningot eszközölünk rajta, ugyanis ekkor már képes a Celeron fölé kerekedni.

Sok tekintetben nagyon közel állnak egymáshoz
Ahol még viszonylag könnyű a helyzetünk, az a Pentium G645 és a G850 viszonya, ugyanis a leglényegesebb különbség a hivatalos memóriatámogatásban rejlik. Órajelük megegyezik, és mivel a DDR3-1066 kontra DDR3-1333 különbségből nem keletkezik hatalmas differencia (ráadásul egy kicsit komolyabb alaplap a G645-ön is megoldja a nagyobb memóriafrekvenciák elérését), ezért a két CPU közötti 3000 Ft-ot nem érezzük indokoltnak, nem éri meg kiadni a G850-ért a plusz pénzt. Normális tuningra egyik tesztben szereplő Intel CPU-nál sincs lehetőség, így ez sem lehet döntő.

Az Athlon II X2 270 árban a Celeron G550 és a Pentium G645 közé ékelődik be 12 500 Ft körüli összegével. Fogyasztásban egyértelmű a Sandy Bridge-alapú Intel procik előnye, teljesítményben az átlagot tekintve talán a Celeron G550-nel éppen partiban van, de a Pentium G645-tel szemben gyengébbnek tekinthető, igaz, ~ 2000 Ft-tal olcsóbb is nála. Az Intel mellett szól az, hogy az árban benne van egy grafikus mag is, de nincs tuning, míg az AMD prociját addig húzhatjuk, ameddig csak bírjuk, amivel jelentős teljesítménytöbbletre tehetünk szert.

A Pentium G645 mellé még oda lehet állítani az Athlon II X3 455-öt is, hiszen mindössze körülbelül 1000 Ft-tal drágább nála, ezért a pénzért pedig van egy magnyi és 400 MHz-nyi előnye, ráadásul az 1333 MHz-es modulokat is támogatja. Ez az esetek többségében elég neki ahhoz, hogy elverje a Pentium G645-öt (és a G850-et is), így ha nem ragaszkodunk az integrált grafikus maghoz, amit a Pentiummal nyerünk, nyugodtan választhatjuk a hárommagos Athlont, mert ennyi pénzért nem rossz vétel, ráadásul egy jó lapban jelentősen fel is tuningolhatjuk. Ha a fogyasztás kiemelten fontos szempont, akkor viszont mégis jobban járunk valamelyik Intel termékkel, hiszen e tekintetben jelentős különbség van a Pentiumok és a korosodó Athlonok között.

Intel LGA1155 platform munka közben
A Pentium G850-et 17-18 000 Ft-os ára miatt össze lehetne vetni a négymagos Athlon II 640-nel is, mivel ez utóbbi hozzávetőlegesen 1000 Ft-tal drágább (amikor drágább). Ezért pedig + 100 MHz-et és + 2 magot kapunk, amivel egyértelműen nagyobb teljesítmény (a játékokat leszámítva) is jár. Lehet tuningolni is, ugyanakkor jóval többet kajál, mint egy Pentium, és a grafikus magról is le kell mondani. Egyszóval, ha munkára is szeretnénk használni a CPU-t, esetleg a tuningtól sem félünk, akkor az X4 640 lehet a nyerő, ha csak játszunk, kisebb hőt termelő és kevesebbet fogyasztó CPU-t szeretnénk, vagy esetleg kell az IGP, akkor maradhatunk a Pentiumnál, de ebben az esetben is érdemes inkább a 600-as szériára kacsintgatni, hiszen majdnem ugyanazt kapjuk.

Sokszor pár száz forint a különbség: ha tehetjük, vegyünk 3 vagy 4 magot, magas órajellel
Mire kezdenénk tisztán látni, addigra a képbe jelentősen bezavarnak a Trinity-k. Annyi bizonyos, hogyha IGP-t szeretnénk használni, és nem csak 2D-re, hanem játékra is, akkor bizony az Intel megoldásai kiesnek, és egyértelmű, hogy APU-t kell választanunk. Az A4-5300 nem is rossz megoldás 12 500 Ft körüli árával, és már alaplapot is találhatunk mellé 13 000 Ft körül. Kapunk vele egy egész jó, modern IGP-t és két CPU magot (egy Piledriver modul), melyek teljesítménye átlagosan a Sempron X2 190 fölé, valahova az Athlon II X2 270 környékére lőhető be. Az X2 270-nel az ára szinte megegyezik, amihez még kapunk egy Radeont is a kupak alatt, a tuningról viszont le kell mondanunk (105 MHz fölé stabilan nem tudjuk növelni az alapfrekvenciát). Ha szükség van IGP-re, akkor A4-5300, ha nem, akkor az X2 270 sem rossz megoldás, főleg, ha tervezünk tuningot is. Viszont érdemes átfutni a teszteket, mert az egymodulos APU néhány esetben nem túl acélos.

Socket FM2 - egy APU éppen erőlködik
Az A6-5400K érezhetően drágább, 17 000 Ft körül van, de vele egy még erősebb Radeont nyerünk a fedélzeten, és mivel ő már támogatja az 1866 MHz-es modulokat is, az IGP-nek még nagyobb sávszélességet tudunk biztosítani, amivel ugyancsak jobb 3D-s teljesítményt kapunk. Az órajelek is magasabbak, de ami az izmosabb IGP mellett még fontos, az a K jelzés, ugyanis ez az APU szorzózár-mentes. A túlhajtáshoz nincs más teendőnk, mint növelni az szorzót, és tesztelni a stabilitást. Az eredmény impozáns lesz, mi 4,6 GHz-ig küldtük fel őt minden gond nélkül, és ez már teljesítményben is megmutatkozott. Árban a Pentium G850 és az X640 megy ellene, és ha csak a nyers számítási erőt nézzük, mindkét egységgel szemben alulmarad. Tehát az A6-5400K-t is akkor érdemes választani, ha a benne rejlő Radeont tényleg kihasználjuk, és nem hagyjuk szunnyadni, mert a kettő együtt nem rossz ajánlat. Fogyasztásban sokat fejlődött a Trinity, így emiatt biztosan nem érdemes lebeszélni róla senkit. Ha viszont melóra kell az erő, és az IGP sem lényeg, akkor talán az X4 640 a legjobb választás ennyi pénzért.

Már Socket FM2 platformon sem vagyunk IGP-hez kötve
Egy processzorról még nem beszéltünk, ez pedig az Athlon II X4 740. Ő egyfajta aduász lehet. Trinity-alapú, így modern és számos olyan technológiát támogat, amit az AM3 Athlonok nem. Jól fogyaszt, két Piledriver modult tartalmaz, azaz négymagos, IGP-je nincs, viszont alapból magas órajelen jár, és Socket FM2 foglalatba tehető. Teljesítményben ugyan sokszor gyengébb, mint az X4 640 (inkább az X3 455 felé tendál), viszont kicsit olcsóbb is nála, és jóval kevesebbet fogyaszt. Az is tény, hogy esetében a jelentős tuningról le kell mondanunk, ha azt is szeretnénk, akkor a 750K-ban kell gondolkodni. Előnye még, hogy támogatja az 1866 MHz-es modulokat, és akkor is jól jöhet, ha Socket FM2 platformot szeretnénk építeni, de az ebben az árkategóriában lévő APU-k 3D-s teljesítménye nem elegendő, több pénzünk viszont jelenleg nincs, valamilyen diszkrét grafikus kártyával viszont rendelkezünk.

Athlon II X4 740 - új házasság a Socket FM2-vel
Ilyen hosszú konklúzióból talán érzékelhető, hogy ennyi egység között nem könnyű okosnak lenni. Cikkünk címében feldobjuk a kérdést: Ki a bajnok? Erre a kérdésre nem lehet választ adni, mert ma már annyira sokféle tulajdonsággal rendelkeznek a CPU/APU-k, hogy ennyi terméket egymásnak eresztve nem lehet egyet sem kiemelni és bajnoknak kikiáltani, mert ahol az egyik jobb, ott a másik gyengébb, és fordítva. Talán a legtisztább az, ha először is eldöntjük, mennyi pénzünk van a vásárlásra, utána pedig azt, hogy mire szeretnénk használni a processzort, van-e szükségünk IGP-re, és ha igen, mennyire erősre. Ha erős IGP kell, egyszerű a képlet, Socket FM2 és valamilyen APU, amire futja. 

Az Intel CPU-knál mindegyikhez kapunk egy HD 2000-et ajándékba, ez viszont a 2D-s alkalmazásokon és a filmnézésen kívül másra nem igazán alkalmas, azaz durván HTPC célokra elegendő, viszont nem is kerül sokba a megléte. Az AMD AM3 modellekhez képest a Celeronok és a Pentiumok kevesebbet fogyasztanak, kevésbé melegednek, és játékok alatt még mindig nagyon erősek, tuningolni viszont nem lehet őket jelentősen. Az AMD-nél hasonló pénzért 3 vagy 4 magot is kapunk 2-vel szemben, aminek munka során vehetjük hasznát, a túlhajtással pedig extra teljesítmény jár költség nélkül. Ma már mindegyik platform alá lehet találni olcsó alaplapot, úgyhogy ezen nem fogunk elbukni, gondoljuk végig, mire van szükségünk, és döntsünk igényeink szerint! 

Egy kis segítség a választáshoz: újra az összefoglaló táblázat
Ha őszinték vagyunk, beláthatjuk, hogy átlagos felhasználásra tökéletesen elegendő lehet egy Athlon II, egy Pentium vagy akár egy szerényebb APU is. A Radeon HD 7770 egy kedvelt alsó-középkategóriás videokártya, és habár nem volt kényelmes helyzetben, összességében egy 3 GHz körüli Pentium és egy hasonló órajelű Athlon II már képes lehet arra, hogy megfelelően kihajtsa, ami persze az adott játéktól is függ. Reméljük, cikkünkkel tudtunk segíteni a döntésben és a vásárlásban. Rengeteg választási lehetőségünk van 20 000 Ft alatt is, a paletta széles, nekünk csak ki kell emelni a megfelelőt! Hajrá!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

65. MZperX75
2012.12.07. 13:50
"Az Intel CPU-knál mindegyikhez kapunk egy HD 2000-et ajándékba, ez viszont a 2D-s alkalmazásokon és a filmnézésen kívül másra nem igazán alkalmas, azaz durván HTPC célokra elegendő"

Csak nagyon durván nézve! HD2000 ,inkább hagyjuk,HTPC-be nem való.

Jó a cikk!

Csalókák a szintetikus tesztek,Vajon egy átlag felhasználó tud -e különbséget tenni APU és APU között.

Bár ha ti "régi" Athlon 2-es rendszert az az AM3-as procit tesztek a tesztbe,persze a tesztből első ránézésre nálam nem derült ki(persze benne van) pille magos vagy ? magos Athlonokkal van a teszt ,bár kétlem X2-270-es az nem pille vagy bull. ,
Hol vannak FM1-es Llanók?
Azért 20 rongyért elég jót lehet abból is kapni, nem?
Ha már G-sorozatú penyákkal Ceruzákkal méritek.

Amúgy szép munka 10 prockót tesztelnetek.
köszönet érte!

Ami egyértelmű ,olcsó rendszer összerakásakor ,biztos nem teszek VGA-t a rendszerbe,mert jó drága ,még egy HD7770 is.
Bár ha teszek egyett az APU mellé az nem 7770-es hanem egy HD6670.
A teszt be ez bekerülhetett volna,mivel 20.000Ft alatt van az ára
G sorozatú Intel mellé meg kötelező(nálam)
No de mindegy,szép így is a Teszt.

Intel@AMD mindkettő jól használható,bár nálam az IGP miatt az igazi
APU-k nyernek(A Intelesek nem APU-k csak CPU+IGP)

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
64. kray
2012.12.07. 13:52
Korrekt teszt lett. Szerintem a lehető legjobb megoldás az Athlon II X4 740 ha nem kell igp, ha kell, akkor még FM1-et is be lehetett volna hozni talán, mert ott is vannak egészen korrekt kis gépek (persze annak a platformnak már vége, de itt az árról szólt a verseny)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
63. perempe
2012.12.07. 13:53
ilyen teszt kellett volna előbb, bár nem késő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
62. comeon
2012.12.07. 14:28
Bocs, mai napon az Athlon x4 750k is becsúszott 20000 HUF alá, itt IPON-on.
Pls gyorsan frissítsétek a tesztet!
Egyébként ezer köszönet a jó kis összehasonlításért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
61. Svindler
2012.12.07. 14:28
comeon: hát az annyiért akkor nem egy rossz vétel

Kiegészítés, mivel 20k fölé nem mentünk most, hogy érdemes még a kifutó Phenom II X4 965-öt is nézegetni, 23k környékén van a Black Edition és annyiért az is jó vétel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
60. beniasz
2012.12.07. 14:39
Ilyen tesztet nem kapthatnánk nagyobb pénztárcára optimalizálva? (I3, I5,I7)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
59. comeon
2012.12.07. 14:41
De, kellene egy teszt 20-60k tartományban és egy Intel házi verseny 60+ értékben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
58. zodiac83
2012.12.07. 14:53
Hát a 20-60k azért elég nagy szórás. 30, vagy 40k-ig mennék el max köv lépcsőben. Inkább csak 30.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
57. comeon
2012.12.07. 14:58
Természetesen a szórás nagy. Csak azért írtam így a sávokat, mert igazi "verseny" csak 60k alatt van (azaz nem csak egy gyártó).
A 20-35k lehet az a terület, ahol a legjobb ár/érték/teljesítmény arányokkal találkozhatunk. Persze ez csak az én véleményem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
56. Asagrim
2012.12.07. 15:01
Mire megvan a 30-40k teszt, meg a 40-60k teszt, addigra kijön 3 új processzorgeneráció ...

De ahogy itt is látszik, öreg róka nem vén róka, még mindig érdemes olcsó processzort vennie annak, aki költséghatékony konfigurációt akar venni, akár karácsonyra.

Köszönjük a tesztet!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
55. Svindler
2012.12.07. 15:35
Asagrim: 30-40k között nem túl sok érdekesség van pl. Intel fronton, hiszen megy tovább a Pentium vonal és beesik a legkisebb Core i3 még pont a kínálatba és ennyi. Ott is AMD-ből lenne jóval több, mert van Trinity, kifutó Phenom, stb.

Ettől függetlenül érdemes lesz jövő héten is figyelni a cikkeket, ha valakit érdekelnek feljebb is a processzorok
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
54. gery84
2012.12.07. 15:55
nem hagytátok ki ezt a procit: AMD Athlon II X4 651K 3.00GHz FM1 BOX??????
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
53. pluto
2012.12.07. 16:05
Üdv, köszönöm, mert hiánypótló írás, nem igen szokták a 20k alatti termékeket tesztelni, ezért még1x külön köszönöm a tesztet.

Az Everest teszteknek külön örültem, remélem majd a következőkben is lesznek. Viszont, a BFBC2/BF3 még lehetett volna, persze, tudom így is sok idő lehetett ezt összehozni. A Mafia 2 mindenképp jó választás volt. A konklúziót szerintem újra lehetne írni, ennél sokkal rövidebben, és átláthatóbban is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
52. I.Jozsef83
2012.12.07. 16:06
Nagyon zsír a teszt ! ez de nagyon kell ... én már mutattam is egy havernak aki épp hasonló árig gondolkodott prociban , átlagos mindennapi használatra és levolt nyűgözve ezt látván ... és már döntött is és játszani is akar ezért 4mag kell neki .

Naggyon szívesen látnák teszteket efelett is : 20K Ft és 30K Ft közötti tesztek
30K Ft és 40K Ft közötti tesztek és még max amit nagytöbbség átlag user kiadhat összeget 40K Ft és 55K Ft közötti prroci tesztek ! No most ami épp +-500Ft szerintem nemzavarna senki, annyi a még beleférhet ...
Ezer köszi a brutálisan széleskörű részletes tesztekért . szerintem most nem lehet user , akinek ez nem tetszik ! Mit kapok a pénzemért , azaz mit választhatok belőle ... magam a 30-40ezres kategória keretbe tartozom
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
51. pluto I.Joz...
2012.12.07. 16:09
Szerintem szerény hazánkban jelenleg a 20k alattiak fogynak a legjobban, a drágább kategóriákat pedig már a konkurencia nagyban teszteli. (kérdem én kinek, a maradék 5-10%-nak aki megengedheti magának?)

Svindler, amennyiben majd még lehet pl. évente jó volna egy ilyen tesztet összehozni, igazán hiánypótló mint már írtam korábban. Egyébként, nem tudod h kb melyik árkategóriát viszik nálatok leginkább?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
50. LechooEdy
2012.12.07. 16:16
Meglepően jó procik vannak 20k körül. Bőven jó ilyenben gondolkodnia annak, aki nem akar HC gamer, nem kell munkagép.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
49. gery84 gery8...
2012.12.07. 16:23
Csak azét mondtam mert nem gyenge: i3-al van pariba ja és lehet tuningolni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
48. Svindler
2012.12.07. 16:24
pluto: szándékunkban áll felpörgetni a prociteszteket, így amilyen sűrűn lesz értelme, le fogjuk fedni a kategóriákat. A kérdésedre a választ így hirtelen nem tudom, megkérdezhetem, de jó eséllyel az olcsóbbakat. Ez a mostani teszt mi is éreztük, hogy nagyon kellett, és bevallom bennünk is volt kíváncsiság, hogy egy ilyen CPU-val ki lehet-e hajtani egy ár-sebességben nagyon jó 7700-as Radeont.

Köszönjük a visszajelzéseket, a teszter kolléga biztos boldog lesz

20-30k között egyébként érdemes megnézni a Trinity-s tesztünket: [LINK]
Van benne Llano, FX, Trinity és i3 is. A többi coming soon

gery84: a felvetésedre is válasz az előző link, és bevallom örülnék ha a mi eredményeinket használnád, ha már egyszer vannak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
47. gery84 I.Joz...
2012.12.07. 16:33
Már dogozunk rajta a végeredmények már megvannak: 20-30k közt INTEL Core i3-3220 3.30GHz 3MB 1155 nyert
30-40k közt: AMD FX-8120 3.10GHz AM3+ nyert,
40-50k közt: AMD FX-8150 3.60GHz AM3+ nyert.
50-60k közt: INTEL Core i5-3570K 3.40GHz 1155 myert.
60k fölött egyértelmű a 3770K




Svindler Nincs teszt végi összesítésetek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
46. ThompsoN gery8...
2012.12.07. 16:52
FX-8320 jobb, mint a 8150, és olcsóbb is.

A teszt érdekes volt, thx.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
45. zodiac83
2012.12.07. 16:59
@ #20 :

"Már dogozunk rajta a végeredmények már megvannak"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
44. Stark
2012.12.07. 17:11
Szép átfogó teszt.
Az FM1 tényleg benne lehetne még. Igaz hogy nem lehetne fejleszteni már, de az áráért korrekt teljesítményt ad.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
43. Terror
2012.12.07. 17:22
Pár százalék különbséggel ugyanazt az eredményt adná, mint az Athlon II X4, szóval nem értem a felhajtást.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
42. Heroes27
2012.12.07. 17:23
fucking awesome test.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
41. r800
2012.12.07. 18:07
Pöpec teszt, én még arra lennék kíváncsi, hogy időbe kb. mekkora munkával járt a cikk?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. David_King
2012.12.07. 18:42
köszi a tesztet!!! nagyon jó lett!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. carraroxt
2012.12.07. 19:52
Szép teszt. Köszi!
Az én favoritom viszont kimaradt... [A6-3670K] A húszezres értékhatár alatt mindent ver.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. carraroxt
2012.12.07. 20:10
OFF
Vicces egyébként, hogy a majd 3 éve újonnan garival kb. 23000 Ft-ért vásárolt előtesztelt X2-555BE procimmal épphogy kicsúszok az árkategóriából. Közben galoppozva verne el mindent a mezőnyben (X4-3,5GHz). Sosem gondoltam volna, hogy ennyire értéktartó lesz...
ON
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. nancsi
2012.12.07. 20:58
20eFt alatti procihoz 30eFt-s videokártya csak nekem fura? Pláne APUk mellé? Nyilván nincs sok értelme az APUknak, amikor a konkurens proci+videokártya 2-2.5x annyiba kerül, mint az APU:-) Amiatt meg hogy az intel IGP egy kalap..., amiatt nem kell tesztet csinálni - ezt már azelőtt tudjuk, hogy az intel proci megjelenne :-D Intel még a 2D gyorsítással is küzd - nem kéne erőltetni a 3D-t, mert mocskosul nem értenek hozzá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. nancsi
2012.12.07. 21:00
Szóval szerintem érdemes volna megnézni, hogy van 30eFt-od videokártyára meg procira, oszt legyél okos. Akkor az APU-k minimum 50%-ot vernének bármilyen konkurens megoldásra:-) Ha meg ez kevés, akkor nyilván pazarlás IGP-re költeni a tranzisztorokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. gabi123
2012.12.07. 21:54
Köszönjük az észrevételeket és a hozzászólásokat, örülünk a pozitív visszajelzéseknek! Nyilván dupla ennyi procival is meg lehetett volna csinálni a tesztet, hogy minden benne legyen, de akkor karácsonyig mérhettünk volna. A cikk elkészítése mindennel együtt így is majdnem három hét volt, de ennek megvoltak az okai... nem 5 perc elkészíteni, az biztos! Viszont most itt van, és mindenkinek adott a lehetőség, hogy hasznosítsa az infókat, amiért természetesen megérte, hisz ez volt a célunk, ezért dolgoztunk!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. probapista
2012.12.07. 22:49
Remek teszt, igazi hiánypótló írás !!!

Ha teszteltek még, kérhetnék egy G870 vs Athlon x4 750k tesztet?
Szerintem sokakat érdekelne, hogy mire megy egymással a legerősebb 1155-ös Pentium és a legerősebb igp nélküli Trinity.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. Terror
2012.12.07. 22:57
Órajelen kívül semmiben nem térnek el a teszt szereplőitől, szóval ugyanezt látnád.

(Nem lehetne, hogy ezt a "kihajtja" hülyeséget legalább publikációkban mellőzzük? Borzasztó magyartalan és parasztos. Oké, a tanyasi gyerek jobban megérti mint a processzorlimit kifejezést, elvégre van gyakorlata a marhák kihajtásában, de akkor is...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. jozsefm
2012.12.08. 07:15
Jó kis olvasmány volt, így reggeli előtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. csabi02
2012.12.08. 08:57
Ezen jót nevettem:"az egymagos izmozók viszont összetörnek a teher alatt"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. Zoli_990
2012.12.08. 12:51
Jó kis teszt, bár én az 1 magosokat nem vettem volna bele a partiba.
G860 egyébként olcsóbb mint a G850
ezekben nem intel HD1000 van?

Ezek a CPU-k benne lehettek volna még a tesztben:
A6-3500, A6-3650

kíváncsi lettem volna hogy Fm1-ek mire képesek a mezőnyben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Csaber
2012.12.08. 13:10
Én meglestem volna mit is tudnak BF3 alatt egy húzósabb pályán , 64 fő mellett .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Talent15
2012.12.08. 13:16
Remek teszt... ugyanakkor jogos a megjegyzés, hogy 20 ezer alatti procik mellett mit keres egy jóval drágább videokari, különösen amikor a procik jó része IGP/APU-s megoldású.

Adjuk össze a tesztbeli videokari és a proci árát, vegyünk érte egy jobb Trinity-t, esetleg olcsóbb videokarival kiegészítve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. reen.core
2012.12.08. 13:59
Nagyon jó teszt! Kösz!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. sz.tamas
2012.12.08. 17:28
Végre egy teszt ami az alsó kategóriával foglalkozik. Jól sikerült.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Vizion
2012.12.08. 17:47
Köszönjük a tesztet!
Várjuk a folytatást!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. kiskoller
2012.12.08. 18:01
Tetszik a teszt, hasznos, rendezett, minden benne van amire kiváncsi lennék.

Köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Svindler
2012.12.08. 18:44
Talent15: szinte minden Intel prociban van IGP, max nem használod, így nem csoda, hogy a mezőny felének van. Ha pedig már van nekik, azt is leteszteltük.

Sokan kérdezték miért HD7770-et néztünk. Igazából két okunk volt rá: az egyik az, hogy kíváncsiak voltunk ki tudják-e hajtani ezek a processzorok, a másik az, hogy jelenleg ez az egyik legolcsóbb olyan kártya, aminek nagyon jó az ár-sebesség aránya. Eleinte 7750-esben gondolkodtunk, de aztán hirtelen esett a 7770 ára és mivel mikor kezdtük a tesztet a két legolcsóbb 7700-as között csak 3k különbség volt, az erősebbet választottuk. Valaki írta, igazából igaz, hogy ezek az első kártyák amiket nagyon szívesen ajánlunk vásárlásra. Még talán a HD6670-eseken érdemes gondolkodni amikor vannak elég olcsó példányok, de sokszor messze nem képviselnek olyan jó ár-teljesítmény arányt, mint a 7700-asok.

Itt egy grafikon a teljesítményükről pár hónappal ezelőttről:
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. tokyofej
2012.12.08. 20:19
Muszáj leírnom, mielőtt még végigolvasom:
Óriási ötlet volt! Az eladások nagy része ilyenekből tevődik össze, nem is értem, mások miért nem tesztelnek olcsó hardvert. Idegennyelvű oldalakon található belépő vga-k tesztje például, de ilyen procitesztet vadászni kell. Köszönöm!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. MZperX75
2012.12.08. 20:34
Svindler

,HD6670 legalább megy dual graphich módban ,ami már alulról nyaldossa 7750 teljesítményét egy A8-38XX-el,és együtt tud dolgozni egy FM2-es procival is.
Az ára 15-20 ezerért újonnan beszerezhető.Akkor minek az IGP? Bár ebben a kategóriában aki VGA-t tesz egy Llano vagy Trinity mellé az megérdemli.
30.000Ft kártyát meg hülyeség venni.
Akkor már bele tehettetek volna egy min HD7870-7950 GTX660Ti-670-et.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Georg17
2012.12.08. 21:28
Köszönet a tesztért!


A "Sempron-om" jól leszerepelt.
Nálam még a Pocket Tanks Deluxe nevezetű játék is szaggat rajta.
Bár erről lehet, hogy az alaplapra integrált DX7-es NVidia-s videóvezérlő is tehet. De a viccet félre téve.... Még a kis Sempron-os gép is az esetek nagy részében megállja a helyét az alkalmazásokban nálam, egy ultra gagyi chipsetes lappal. De ami -számomra legalábbis- 2 évvel ez előtt egy jó vétel volt... Ma már a Sempron felejtős.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. 04ahgy
2012.12.08. 21:40
A teszthez, ami két / (három) lényeges momentumot kihagyott:

- A Trinity APU BCLK-ban tuningolható is, meg nem is - az AMD engedi és lehetővé teszi külső órajelgenerátor használatát, így csak a legolcsóbb alaplapokon van az 5-6%-os limit (ahol nem költöttek ilyenre), egy jobb A75 / A85X-es deszkában lehet csapatni neki.
- Mindenhol kiemeli, hogy az AM3-as CPU-k alá kapható alaplapok is tartalmaznak IGP-t, még ha az nem is a CPU-ban van. Arra, hogy képet adjon, és filmet nézzen vele az ember, ugyanúgy jó, ha nem jobb, mint a G szériás Inteleké.
- A Sempron 145 kis szerencsével (és megfelelő alaplappal) nem csak tuningolható, hanem egy letiltott mag aktiválható benne. Az Athlon X3 esetén szintén van esélyünk az X4-esítésre. Akkor megint csak változik a helyzet.

Ezek igazán szerepelhettek volna, ha már azt említette a cikk, hogy megfelelő alaplappal a G-s Intelek memóriaórajele növelhető.

Mindezekkel együtt a teszt korrekt, hiánypótló. Respect!

HGyu
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. nancsi Svind...
2012.12.08. 22:23
"szinte minden Intel prociban van IGP, max nem használod, így nem csoda, hogy a mezőny felének van. Ha pedig már van nekik, azt is leteszteltük."
Na jó, de egy intel prociban lévő IGP az mondjuk 13 tranzisztor a sebessége alapján, egy AMD APUnak meg a fele "videokártya". Szóval a CPU része nyilván lassabb, mint a diszkrét procik. Egy AMD APU mellé teljesen értelmetlen videokártyát venni, vagy megfordítva: egy 30ezres videokártya mellé tök fölösleges AMD APU-t rakni. Szerintem teljesen egyértelmű a képlet, ha max 30eFt van proci+videokártyára: AMD APU. Ha több mint 50K van, akkor diszkrét zsuga, IGP mentes, vagy vicc kategóriás IGP-s (értsd: intel) proci. A kettő között meg talán ellébecol az AMD APU dual módban, de ez már egy érdekesebb kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Svindler
2012.12.08. 22:41
MZperX75: A Dual Graphics sebessége elég erősen driverfüggő, és az eddigi tesztjeink alapján sokszor nem jár előnnyel Szándékunkban áll később még foglalkozni a dologgal, meglátjuk mennyit változott a dolog az utóbbi 1-2 hónapban. Úgyhogy én tartom, hogy ha valaki komolyan akar játszani és ki tudja gazdálkodni, akkor pl. egy olcsó Pentium vagy X2 és mellé egy olyan.

04ahgy: A tuningos részt én spec nem tudtam, köszi az infót, beleírjuk a cikkbe.
Alaplapi grafika sajnos egy ideje nem fejlődött, de videózni tényleg elég (a HD4200-asok alapja bő 3 éves).
A mag aktiválás meg elég lutri, volt róla külön cikk, de szigorúan szvsz 1000 forint különbségért nem éri meg bevállalni a Sempronnál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. gery84 Svind...
2012.12.08. 23:28
Ja ez nekem is feltűnt hogy a cikkben nem említettetek a több magosítást.
De az eszembe se jutott hogy a legtöbb AM3-as lapon van integrált videóvezérlő.

Sempronnál nem éri meg de X3-nál már igen, nem egy embertől és boltól hallottam olyat hogy vissza viszik a ne több magosított procikat az elállás jogával. Pofátlanság de meg szokták tenni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Gpety
2012.12.09. 07:23
Nagyon jó, mindenre kiterjedő teszt. Egy kérdés marad csak megválaszolatlan nekem: az X4-ek játék alatt képesek-e többet hozni, mint a velük azonos árú kétmagos Intelek és ha igen akkor mennyivel. Sajnos a VGA limit miatt ez nem derül ki és habár tudom, hogy kevesen vesznek a 20 ezres proci mellé 50 ezres VGA-t, azért a teszt erejéig elfért volna a 7850 az alaplapban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. noPublicFG
2012.12.09. 10:26
köszi a cikket, nagyon jóó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Vardar
2012.12.09. 10:38
Köszönöm a tesztet, igazán hiánypótló írás, bár, ahogy elhangzott, egy 7750OC-vel reálisabb lenne a teszt.
Ami engem igazán elszomorít, az az AM3 platform fogyasztása. Nem igazán éri meg lecserélni az 5050e-met, mert csak nőne a fogyasztás
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. lajcsi1975
2012.12.09. 10:56
Tisztelt tesztelők.

Biztosan jól írtátok le az aida verzióját?

"AIDA64 Extreme Edition v2.70.2225" beta vagy nem beta az most lényegtelen is.

Én nem találok ilyen verziójú aidát , pedig szerettem volna az értékeket összevetni az én processzorommal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. solfilo
2012.12.09. 11:36
A néhány észrevételemet már leírták páran (FM1, alaplapi IGP, stb.), így nem is fárasztanék vele senkit, de ettől függetlenül is nagyon komoly lett a teszt! Köszönöm!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. gabi123
2012.12.09. 12:26
lajcsi1975 : Elnézést, ott el lett ütve, ahogy a képernyőmentéseken is látszik, a helyes verziószám 2.70.2115 béta.

Egyébként a többmagosítás a friss steppingeken nem tudom még mennyire elérhető.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. gabi123
2012.12.09. 12:48
Harmadszorra csak összejön: szóval 2.70.2215 béta
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. lajcsi1975
2012.12.09. 13:00
köszi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. hetalvo
2012.12.09. 17:30
pont a napokban futottam bele cpu limitbe. G530-al 7770 mellett. érdemes lenne megnézni far cry 3 teszteket 720p-ben, esetleg metron tesztelni, nálam 30-ról 60-ra ugrott fel az fps. g530-ról 3450-re cseréltem. 60%-on még így simán beterheli a procit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. probapista
2012.12.09. 20:10
Svindler

Terveztek a következő tesztben Athlon 750k-t tesztelni? (És mondjuk G870-et.)
Leginkább fogyasztás és OC érdekelne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. gery84 proba...
2012.12.09. 20:34
OC csak a 750K érhető el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. KatonaKM
2012.12.09. 20:50
A korrekt teszt mellett azon csodálkozom, mennyire profi és gyakran frissülő technológiai hírportált készítetek, gratulálok! A nyomtatott számtech lapok honlapjain néha napokig nem mozdul a tartalom, azok is csak rövidhírek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Svindler
2012.12.10. 00:49
probapista: idén már biztos nem, alig van már három hetünk és abban még ott lesznek az ünnepek is. Január-február tájékán azonban még visszatérünk valószínűleg a témára, és akkor bevesszük őket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. MZperX75
2012.12.11. 11:00
Na most akkor ki is nyert pontosan?
Vagy melyek azok a APU-k vagy CPU-k amik megérik,de nagyon...melyeket meg felejtsük el?

OFF
Mert szintetikus teszt speciál engem nem hoz lázba,meg azt sem felejtsük már el,hogy a teszteket honnan is szponzorálják?

OFF
Hát persze ,hogy nincs a cikkben (FM1 bár 20körül már A8-3XXX is van A6-K végződésűek is vannak 4maggal)
OFF
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. csiki2
2012.12.11. 15:15
Ismerősöknek néha összerakunk PC-ket.
Gyakorlatilag csak AMD APU-ban gondolkodunk:
- 100-120k-ért (komplett PC) a CPU annyit tud amennyit: böngészésre biztos jó
- diszkrét GPU gyakorlatilag szóba sem jöhet, ráadásul plusz egy dolog ami elszállhat
- ha a gyerek játszik, akkor simán vállalható a sebesség

Egyszerűen nem versenyképes ezen a területen az Intel, még az i3 is egy vicc ilyen szempontból, az áráról meg ne is beszéljünk...

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!