iPon Cikkek

Kibővítették a genetika ábécéjét

Dátum | 2014. 05. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A földi élet több milliárd éves története során a genetikai kód, legalábbis ami a DNS-alapú életet illeti, négy betűvel íródott. Minden élő organizmus genomja adenin, timin, citozin és guanin kombinációjából áll. Az élet ábécéje azonban nemrég egy kicsit hosszabb lett: a Scripps kutatói ugyanis bejelentették, hogy két új építőelemet adtak hozzá egy élő baktérium genomjához. Az eredmény óriási előrelépést jelent a szintetikus biológiában, és olyan sejtek megalkotásához vezethet, amelyek gyógyhatású anyagokat, illetve egyéb szubsztanciákat termelnek. A mostani előrelépéssel közelebb került a valósághoz annak lehetősége is, hogy egy napon a szakértők egy teljesen újfajta genetikai kóddal rendelkező organizmust hozzanak létre. Egy olyan sejtet hoztunk létre, amely sokkal több genetikai információ tárolására képes, mint természetes rokonai, mondja Floyd Romesberg, a kutatás vezetője. A DNS szálainak gerincét cukormolekulák alkotják, és ezekhez kapcsolódnak az összefoglalóan nukleotid bázisok néven emlegetett kémiai alegységek. Az élő sejtekben adenin, timin, citozin és guanin alkotja azt a kódsort, amely alapján a sejt aminosavakból összeállítja a különböző fehérjéket. A DNS két szála a bázisok mentén kapcsolódik össze: az adenin komplementer párja a timin, a citoziné pedig a guanin. Először a hatvanas években kezdték azt vizsgálni a kutatók, hogy lehetséges-e más kémiai csoportok révén is genetikai információt tárolni. Az első áttörésre 1989-ig kellett várni, amikor Steven Benner, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet munkatársa a citozin és a guanin módosított változatait építette be DNS-molekulákba. A mesterséges nukleotidvariánsok kiválóan működtek: a laborkísérletek során átíródtak RNS-sekké, amelyek alapján aztán fehérjék szintetizálódtak. Romesberg kutatócsoportjának célja olyan bázisok létrehozása volt, amelyek jóval „idegenebbek” Benner nukleotidjainál: kémiailag hasonlítanak ugyan a természetben létező bázisokra, azonban véletlenül sem keverhetők össze ezekkel. Ehhez olyan párosokat kellett találni, amelyek a természetes nukleotidpárokhoz hasonló erősségű és jellegű kapcsolatot tudnak kialakítani, tökéletesen belesimulnak a DNS-molekula szerkezetébe, és valamilyen módon azt is el kellett érni, hogy a DNS javító mechanizmusai ne kezdjék el megtámadni az idegen nukleotidokat. A kutatók 15 éve dolgoznak a projekten, és ahogy arról 2008-as tanulmányukban beszámoltak, kísérleteik során összesen 60 biztatónak tűnő jelöltet azonosítottak. 3600 lehetséges kombináció vizsgálata alapján a végső kísérlethez egy párost választottak ki – a d5SICS és dNaM nevű nukleotidokat −, amelynek tagjai kompatibilisnek tűntek a DNS másolását és transzlációját végző enzimatikus gépezettel. „Ekkor még remélni sem mertük, hogy egy napon be egy élő organizmusba is beültethetjük a bázispárt” – mondja Denis Malyshev, Romesberg egykori tanítványa, a kutatás jelenlegi szakaszának vezetője. In vitro laborkísérletek során mindenesetre sikerült rávenni az új bázispár tagjait arra, hogy a DNS-szál többi részével együtt lemásolódjanak, és RNS-sé íródjanak át. Ennek persze előfeltétele volt, hogy a folyamatban résztvevő enzimek felismerjék az új nukleotidokat. A következő fázisban a bázisok élő sejtbe való bejuttatásán kezdtek dolgozni a szakértők. Ehhez azt kellett elérni, hogy a sejt rendszerei elfogadják az új nukleotidokat, és megőrizzék, illetve sokszorosítsák azokat a sejtosztódás során is. A kutatók ezt úgy valósították meg, hogy genetikailag módosítottak egy kólibaktériumot: a baktérium genomjába egy olyan gént juttattak be, amely eredetileg egy mikroalgához tartozott. A gén egy transzporter fehérjét kódol, amely révén idegen nukleotidokat lehet bejuttatni a sejtbe.
A kutatók ezt követően létrehoztak egy rövidke DNS-molekulából álló gyűrűt, azaz egy plazmidot, amely a négy természetes bázis mellett az idegen bázisok egy párosát is hordozta. Ezt bejuttatták a kólibaktérium belsejébe, majd az algaprotein segítségével adagolni kezdték a sejtnek az új nukleotidokat. A baktérium osztódásakor a plazmid is lemásolódott idegen bázisaival együtt, és az utódsejtek osztódásai során is rendre újabb másolatok készültek az új nukleotidokról. Amikor aztán az idegen bázisok utánpótlása megszűnt, a baktérium természetes nuleotidokkal helyettesítette ezeket a plazmidban. Amíg azonban rendelkezésre állt az utánpótlás, a félig szintetikus plazmid megfelelő sebességgel és pontossággal replikálódott, és nem zavarta meg a baktériumsejtek gyarapodásának ütemét. Meglepő módon a DNS javító mechanizmusai sem kezdték ki az idegen bázispárt, tehát a hosszas kutatómunka eredményeként valóban sikerült egy olyan párost találni, amelyet a sejt rendszerei elfogadtak. (Egy másik feltevés szerint egyszerűen annyira idegennek találták a bázispárt, hogy nem tudtak mit kezdeni vele.)
Malyshev elmondása szerint az idegen bázisok külső adagolása egyfajta biztosítékot is jelent arra, hogy a módosított „Frankenstein-baktériumok” ne szabadulhassanak el a laborból. Ha ugyanis nem kapnak utánpótlást, az utódok hamar normális sejtekké vedlenek vissza, mivel az új bázisok belső szintézisére egyelőre még nem képesek. Ez lesz azonban a kutatás irányának logikus következő lépése. Benner és több más szakértő is olyan sejteken munkálkodik, amelyek maguk hozzák létre a természetben nem létező bázisokat. Romesberg kutatócsoportja közben azon dolgozik, hogy a szintetikus DNS-sel már fehérjéket is kódoljanak, mégpedig lehetőség szerint olyan proteineket, amelyek természetes fehérépítő aminosavaktól eltérő összetevőket is tartalmaznak. Egy-egy aminosavat egy három nukleotid bázisból álló kodon kódol, és minden a létező genetikai kódrendszerben minden kodonhoz tartozik valamilyen jelentés. Az AAG kodon például a lizin nevű aminosavat kódolja, a TAA pedig azt jelzi, hogy az adott fehérje kódja véget ért. A két új elem hozzáadásával azonban jelentősen megnő a lehetséges kombinációk száma. Négy betű felhasználásával csak bizonyos számú érdekes történet jegyezhető le, mondja Romesberg. Két újabb betű segítségével viszont új szavak (aminosavak) állíthatók össze, amelyekből egészen újfajta mondatok (fehérjék) kreálhatók.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy egy napon olyan sejteket hoznak létre a módszerrel, amelyek a daganatos sejtekkel találkozva specifikus toxinokat termelnek, vagy például biolumineszcens proteineket gyártva forradalmasítják a képalkotó eljárásokat. Ross Thyer, a Texasi Egyetem szintetikus biológusa szerint a mostani eredménynek köszönhetően egy egész sor új dolog vált lehetségessé. A szakértő egyetért Romesberggel és kollégáival abban, hogy elképzelhető, hogy a DNS új építőkövei révén új aminosavakat lehet kódolni. Jelenleg nem sok dolog tűnik lehetetlennek, hiszen ezt megelőzően szakma jelentős része úgy gondolta, hogy Romesberg képtelen küldetésre vállalkozott, mégis sikerrel járt, mondja Benner. A szakértők által kreált kólibaktérium mindössze egyetlen idegen nukleotidpárt tartalmaz, Benner szerint azonban elviekben semmi akadálya annak, hogy az egész genomban elterjesszék az új bázisokat. „Nem hiszem, hogy bármi limitálná ennek lehetőségét. Ha visszamennénk négymilliárd évvel ezelőttre, és újra lefuttatnánk az evolúciót, lehetséges, hogy egy teljesen másfajta genetikai ábécét kapnánk eredményül” – véli a szakértő a mostani eredmények alapján. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az univerzum más részein egészen másfajta genetikai rendszerű élőlények alakultak ki.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

41. AusWolf
2014.05.11. 18:46
Mesterséges DNS, mesterséges sejtek, mesterséges élőlények... csak szerintem beteg ez az egész?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. Renhoek
2014.05.11. 19:47
Valószínűleg csak szerinted. Illetve azon laikusok szerint, akik mondjuk a médiából veszik az infókat, és zsigerből óckodnak a transzgenikus dolgoktól, gyógyszerektől stb...

A fehérjéket, enzimeket úgy kell elképzelni mint apró kis robotok. Nincs öntudatuk, viszont nagyon pontosan behatárolt kémiai-biofizikai törvények alapján működnek (Sőt utóbb a kvantumfizika is szerepet kapott)

Ha sikerül megértenünk ezeket a kis gépeket, akkor gyakorlatilag korlátlan lehetőségek állnak majd rendelkezésre a gyógyászatban. Egy fehérje iszonyatosan bonyolult szerkezet, és sokszor EGYETLEN fehérjének évekbe telhet pl a szerkezet meghatározása. Olyan "robotokról" vagy szó, amelyek egy egyszerű kódsor alapján szintetizálódnak, végül pusztán kémiai hatások alapján összeállnak a végső gépezetté, ami gyakorlatilag mindenre képes. Mintha este bedobálnád egy garázsba az autó alkatrészeit, és másnap reggel ott parkolna egy 5-ös BMW.

Az evolúció évmilliárdjai alatt alakultak ki ezek, pusztán véletlen szelekciók és mutációk alapján...

Szóval a fehérjekutatás egy nagy célja lenne, hogy könnyedén tudjunk előállítani szintetikus fehérjéket, nagy változatossággal. Mivel például a rákos megbetegedés sem EGY betegség, hanem óriási változatosságot mutató kórkép, ezért speciális egyénre és betegségre célzott terápiákra van szükség. Ehhez óriási segítség lenne, hogyha csak bevinném a gépbe a kívánt fehérjét, (az új építőkövek teljesen új lehetőségeket kínálnak) a baktérium pedig letermeli nekem. Akár a diagnosztikában, akár a gyógyításban ennek óriási szerep fog jutni a következő évtizedekben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. Renhoek
2014.05.11. 19:49
Persze az alapkérdés mindig ez... Zsigerből utáljuk, mert gonosz génsebészet, meg GMO, meg szintetikus, persze amikor majd élelmiszerválság lesz a felmelegedés miatt, akkor bizony ártatlan képpel majszolják a szárazságtűrő kukoricát, vagy ugyan úgy igénybe veszik az új kezelési módokat betegség esetén.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. enisherpa
2014.05.11. 20:25
Alapból azért nem szeretjük, mert az emberiség technikai tudásban előbbre tart, mint morálisan. Minden új technológiánál felmerül a kérdés, hogy lehet-e ezt háborúra, vagy az emberek irányítására használni.

Mondjuk létrehoznak egy rabszolga prototípust, aki meghal, ha nem kap utánpótlást a mesterséges bázisokból. Vagy biológiai fegyverek gyártását alapozzák a technológiára. Olyan halálos fertőző betegséget
lehet ezzel létrehozni, ami csak azon a területen terjed, ahol az idegen bázisokat titokban belekeverték az ételekbe. Olyan spanyolnátha járványt indíthatnak el vele, ami megáll az országhatáron.

És persze ott a lehetőség, hogy a külső adagolás kiiktatása után a világra szabadítunk valamit, ami nem kompatibilis a meglévő élőlényekkel, és mondjuk kipusztítja az eddigi létformákat velünk együtt.
Hasonló témában filmet is forgattak már. Mondjuk ott meteoriton jöttek fejlettebb DNS-sel rendelkező bacik. ( Evolúció , [LINK])
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. Renhoek
2014.05.11. 21:40
Minden technológiai újítást fel lehet használni jó és rossz célokra. Pl atomenergia. Az emberiséget sokszorosan ki lehetne irtani a jelenlegi atomfegyverekkel, vagy vegyi-biológiai arzenállal sokkal de sokkal egyszerűbben, mint "titokban belekeverek az ételbe" összeesküvés elmélet szagú dologgal. Ha egy ország ki akarja irtani a saját lakosságát, akkor már rég baj van Eddig is számtalan méreg állt rendelkezésre erre, szóval nem újdonság

Vírusból meg kb hülyeség biológiai fegyvert készíteni, mert olyan gyors a mutációs rátája, hogy pillanatokon belül a készítői ellen fordulhat, és nem áll meg a határon.
Ezek a lehetőségek eddig is itt voltak, ez sem újdonság. Laborkörülmények között könnyedén lehet hibrid vírusokat készíteni. Aki ilyennel kísérletezik és be is veti, az kb olyan, mintha megnyomta volna a totális nukleáris háborút elindító gombot.

Számtalan módon kiirthatjuk még magunkat, olyan dolgokkal, amik már most is készen állnak a raktárakban. Ha megtörténik, akkor azt kell mondjam, hogy ez volt a sorsunk. Éretlenek voltunk a tudáshoz. Azt hiszem bőven megéri ez a kockázat, ha egyszer gyógíthatóvá válnak a népbetegségek, de legalább fenntartható tünetmentesség elérhető lenne.

"ami nem kompatibilis a meglévő élőlényekkel, és mondjuk kipusztítja az eddigi létformákat velünk együtt."

Pont az a lényeg, hogy kompatibilis. Simán tudták integrálni a meglévő rendszerekbe. Ez olyan, mintha egy programozási nyelv új verziója kijön, amiben egy csomó új osztályt lehet implementálni. Ettől még fut a régi kód is, sőt ha nincsenek új nukleotidok, akkor visszaáll a régi rendszer.

Meg hozzá kell tenni, hogy ez csak egy kísérlet, tehát ettől még nem lesznek halálos vírusok, se új burjánzó GM növényzet. Sőt a replikáció üteme is ugyan olyan, tehát nem lesznek hirtelen filmekben látható gyorsasággal szaporodó dolgok.

Minden olyan eszköz ami kell az emberiség eltörléséhez, az már rég rendelkezésre áll. A szótár kibővítése sokkal fontosabb lesz a gyógyászatban, ahol célzottan kell elpusztítani valamit. Ugyanakkor el tudom képzelni, hogy olyan növényeket készítünk, amelyre nem hatnak a jelenlegi vírusok, baktériumok, gombák, kártevők. Így permetezni sem kell, jóval kisebb költség és vegyszermentes étel lehet a következménye.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. tanulo01
2014.05.11. 23:19
OFF
Az etikai részéhez nem nagyon szólnék a cikkhez, nekem se tetszik ez az egész....
De a sors iróniája hogy most néztem meg a Hihetetlen Hulkot és a cikkben is említve volt a sejtek visszaalakulása (utánpótlás nélkül)
Kitudja, lehet hogy ebből a Bennerből Banner lesz (nem tudom hogy Stan Lee direkt adta-e a nevet így, ha már régebben is ismert volt ez a BEnnEr, de lehet hogy Hulk története idősebb egy picivel)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. Renhoek
2014.05.11. 23:41
Nem értem amúgy, hogy ezen mi nem tetszik? Megnyílhat egy csomó új út például a rák kezelésére. Jelenleg milliók halnak meg rákban, köztük pár hete egy rokonom (decemberben még beszéltem vele, semmi baja nem volt)
Gyakorlatilag olyan differencia van a rákos megbetegedések között, hogy rendkívül fontos lenne valami olyan kezelési stratégiát alkalmazni, ami célzott, specifikus.
Ez csak félelem az ismeretlentől. Szerencsére mások nem így gondolkoznak, ezért fedezték fel az atomenergiát, vagy pl a vonatot. Olvastam erről régen, akkoriban olyan kritikák érték, hogy a vonat 70 km/h-s sebessége szétrobbantja az ember vénáit, nem viselne el ekkora sebességre való gyosulást, ezért lehetetlen és alkalmatlan az emberi közlekedésre. Hálistennek sokan nem így gondolták

Ha mindenki félne az ismeretlentől, sehol sem lennénk, fabunkókkal ütnénk egymást és a bölényeket.
Egyébként etikus vagy nem, előbb utóbb ez lesz a jövő. Ha nem állami kutatólaborokban, akkor privát intézetekben. Ez megállíthatatlan, mint a vonat. Próbáljuk nézni a jó oldalát, és kihasználni az előnyeit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. Renhoek
2014.05.11. 23:44
Mellesleg én simán vállalnám, hogy a gyermekem transzgenikus legyen. Tudom sok sok film szólt erről, de ha genetikailag kódolva lenne az öregség lassítása, fokozott szellemi képességek, bizonyos betegségekre való hajlam kitörlése stb, én válallnám. Ha eljut oda a technológia, hogy alacsony kockázattal alkalmazhatóak ezek, simán. Természetesen magamon is... (vannak jelenleg igen bíztató próbálkozások, visszafelé történő genetikai átírásnak, már kifejlett szerveknél)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. Asagrim Renho...
2014.05.12. 00:38
Amit leírsz, az a természetes szelekció halála, és egyben értelmetlen is, mert nem "magadat" örökíted tovább, ez inkább olyan mint az örökbe fogadás, attól függően persze hogy a saját génállományodból mennyit iktattatsz ki genetikusokkal. Itt már filozófiai mélységű a dolog, főleg ha arra is kitérnénk, hogy az így létrehozott egyén és a genetikailag módosítatlanul, tehát természetesen született kortárs ember között hogyan valósulna meg az esélyegyenlőség.

A második felével viszont maximálisan egyetértek, ha lehetne visszamenőleg gyógyítani betegségeket, és ezeket az öröklődő "kockázati tényezőket" már a leendő szülőnél kiiktatni, akkor genetikailag módosított utódra sem lenne akkora igény.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. Szefmester
2014.05.12. 09:20
Asagrim, már most is halott a természetes szelekció a modern társadalmakban. De ha nem is halott legalábbis van annyira mutálódva hogy ne vehessük természetesnek.

Engem azért érdekelne ennél a kísérletnél mekkora a az így kapott sejt energiafelhasználása, vagy képes e szaporodni. Mert ugyebár a természet mindig energiaminimumra törekszik, és ha bár nagyobb is a variációs lehetősége a plusz bázispárnak, de gondolom több energiát is igényel a fenntartása.

Hasonló de mégis off: Vajon mikor jutunk el arra a szintre hogy megpróbálhassák a kutatók a periodusos rendszerben egy sorral lejjebb váltani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. Terror
2014.05.12. 09:28
Itt beszéltek szelekcióról, miközben a párválasztást évszázadok, ha nem évezredek óta az dönti el, hogy hány rabszolgád van, mekkora birtok földesura vagy, esetleg újabban van-e 5-ös BMW-d vagy nincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. atakeri
2014.05.12. 11:02
Kedves Asagrim!

Rátapintottál a lényegre. >> Esélyegyenlőség <<

Ez a szó csak a szótárban létezik, sem az evolúció, sem a gazdag családok nem törődnek vele. Sajnos Te sem törődnél, ha tehetnéd.

Ha a vagyon és a hatalom megtartásához és növeléséhez háborúk szítása helyett az kell, hogy a örökösből mutáns/droid legyen akkor az lesz.

Előbb és nagyobb mértékben mint a versenytársak gyerekei.

Esélyegyenlőség, hogyne, már csak az kéne...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Rotyoka atake...
2014.05.12. 14:54
Ezzel soha senki sem törődött, nem csak a "gazdagok". Ha 2 kozmunkás közül az egyik keres 47.000Ft-ot, de fel tudja tornázni 48.000Ft-ra, viszont lenne rá lehetősége, hogy a haverja és ő is keressen 47.500 -at fejenként (azaz felét, de mindketten), akkor sem mondaná el neki, mivel akkor ismét egálban van vele, és nincs felette a bérezése. Ilyen az ember, a legutolsó afrikai menekült is így viselkedik, és a föld leggazdagabb embere is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. enisherpa
2014.05.12. 18:29
Tegyük fel, hogy fizetsz azért, hogy az utódod, vagy a saját tested genetikáját kicsit megpiszkálják. Honnan tudod, hogy csak az van a csomagban, amit kértél?
Aztán mire rájössz, hogy mit kaptál, már késő..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. AusWolf Renho...
2014.05.13. 17:45
Ha erre alapozok, akkor az ember se több, mint ilyen kis robotok összességéből létrejött óriási gépezet, amit a fizika és kémia törvényei irányítanak. Nem vagyok vallásos, de ezt nem vagyok hajlandó elfogadni. Ez ugyanis azt a feltevést vonná maga után, hogy az élet nem más, mint egy teljesen értelmetlen, random jelenség.

A témára visszatérve, nekem nem kell génmódosítás. Vannak hibáim fizikai és szellemi szinten is, de ezeket az élet természetes velejárójának tekintem. Képzelj csak el egy világot betegség nélkül, tetszőlegesen hosszú élettel! Dögunalmas lenne. Nem is beszélve a sok problémáról, amit ez magával vonna (túlnépesedés...).

Az a baj, hogy mindenki elvakultan isteníti a tudományos felfedezéseket, de senki se gondol bele abba, hogy (a jelenkori morális szinttel kombinálva) milyen következményekkel járnak.

Renhoek: Persze, ha már természetes módszerekkel nem tudunk több erőforrást kiszívni a földből, akkor állítsunk elő mesterségesen olyan növényeket, amik képesek rá. Logikus. Az élelmiszerválságra szerintem nem a génsebészet a legjobb megoldás, hanem mondjuk a fogamzásgátlás. Így is túl sokan terheljük már a bolygót (itt elsősorban nem Európára gondolok).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. AusWolf enish...
2014.05.13. 17:58
+1

Rotyoka: +1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Terror AusWo...
2014.05.13. 18:40
Az élet természetes velejárója lenne az is, hogy vakbélgyulladásban, mandulagyulladásban, vagy bármely vírusos fertőzésben elpatkolj, de ahogy látom, ez még nem következett be, lazán beadattad magadnak a nyulak agyvelejében gyengített vírusokat tartalmazó vakcinákat, éhen se haltál még a jobbára mesterségesen kitenyésztett vagy génsebészeti módszerekkel manipulált élelmiszerek mellőzése miatt, szóval jól értem, hogy valójában téged ez az egész nem zavar?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. AusWolf Terro...
2014.05.13. 19:51
Mandulagyulladásban nem tudok elpatkolni, mert a manduláimat még kisgyerek koromban kiműtötték. Kissé radikális módszer, de valószínűleg egy nyulat sem öltek meg brutális módon a kifejlesztéséhez.

A kérdésedre válaszolva: Nem értem, miért kapaszkodik mindenki olyan erősen az életébe. Az én filozófiám az, hogy addig éljem a tőlem telhető legteljesebb életet (hogy ez mit jelent, az más téma), amíg van rá lehetőségem. Ha választanom kéne 1 hétnyi tökéletes élet, és 80 évnyi nyomor között, én az előbbit választanám. Nyilván az élet fontos dolog, de szerintem sokkal fontosabb az, hogy hogyan élünk, mint az, hogy meddig.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Terror AusWo...
2014.05.13. 20:00
Ez szép, csak amiket írtál, azok alapján már halott lennél. Meg én is, meg a legtöbb ember, akit ismersz. A növények génmanipulálása pedig elsősorban arról szól, hogy a termény háromnegyede ne menjen szemétbe, nem másból. Ha egy rovar vagy gombafaj, vagy egyszerűen csak a szárazság kiirtja a terményt, abból a természet ugyanúgy nem profitál, mint az ember.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. AusWolf Terro...
2014.05.13. 20:42
Mert ha génmanipulált növényekkel borítjuk be a Földet, amik mindennek ellenállnak, abból majd többet profitál a természet?

És miért lennék halott? Régen mindenki hamar meghalt, mert nem volt génsebészet? Ha így lenne, már emberiség sem lenne. Persze nem lehet elvárni, hogy egy-egy betegség nem öl meg senkit, de valamilyen úton-módon kialakul egyfajta természetes védekezőrendszer az ember szervezetében. Nem vagyok a fejlődés ellen, de azért mindennek van határa. Nem tartom etikus dolognak más élőlények biológiai szintű manipulálását (pl. állatkísérletek, vagy génsebészet) pusztán abból a célból, hogy pár nyomorék évvel meghosszabbítsam az életemet, vagy hogy növeljem a túlélésem esélyeit bizonyos tényezőkkel szemben.

Továbbá nagyon nincs kedvem egy túlnépesedett Földön élni, ahol a természet az emberiség uralma alatt áll. És nincs kedvem ahhoz sem, hogy a gyerekeimet, vagy unokáimat ilyesmire kárhoztassam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Terror AusWo...
2014.05.13. 20:50
Igen, ha a fauna ellenálló egy invazív rovarfajjal szemben, ami letarol mindent, abból definitíve profitál a természet is.

Régen nem halt meg mindenki, de pl. dédanyámék 12-en voltak testvérek, ebből 8 nem érte meg a felnőttkort, a diftéria és tüdőgyulladás csaknem kiirtotta az egész mezővárost. Ilyen világban akarsz élni? Mert részemről oké, nagyon egyszerű a megoldás: ne oltasd be magad semmi ellen, meg a gyerekeidet se, és orvoshoz se menjetek soha, a probléma megoldja önmagát. Ha nem tartod etikusnak a génmanipulációt, az ellen is egyszerű tiltakoznod: nem eszel többet. Két legyet ütsz egy csapásra, nem profitál belőled többet a mezőgazdaság és a túlnépesedés ellen is küzdesz. Ha már a túlnépesedésnél tartunk, mirefel akarsz gyereket meg unokát? Nonszensz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. AusWolf Terro...
2014.05.13. 21:24
Az ellenálló növény- és állatfajokból nem profitál a természet, mert megszűnnek az adott faj természetes ellenségei. Ha egy ilyen elterjed, gyomnövényként, vagy vadállatként hatalmas pusztítást vihet végbe a Föld ökoszisztémájában. Arról nem is beszélve, hogy Monsanto és társai nyugodt szívvel használják az ilyet arra, hogy a kisebb termelők gatyáját is elpereljék tőlük.

Gyereket illetően pedig nem a hozzánk hasonló kulturált európaiak 1 vagy 2 gyerekével van a gond, hanem azzal a 10-zel, meg 12-vel, akik a világ kevésbé fejlett részein lévő családoknál születnek. A túlnépesedés főleg őket érinti, nem minket. A fogamzásgátlásra a legtöbb ilyen helyen élő szülő tudománya nem terjed ki, de azért szaporodni kell, mert hajtja az embert az ösztön, aztán meg sírnak, hogy szegénység van, és éhen pusztul a család. Mi a megoldás? Természetesen a génmanipuláció. Egyen mindenki műanyagot, meg tegyük tönkre a környezetünket, csak mert a szegény afrikaiak, meg ázsiaiak nem ismerik a gumit. Ez a nonszensz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Terror AusWo...
2014.05.13. 21:35
Baromira nem szűnnek meg a faj természetes ellenségei. Ilyen hülyeséget még leírni is, bakker... Pontosan azt a túlnépesedést előzi meg az ellenálló növényfaj, ami ellen ágálsz, persze permetezéssel is meg lehet oldani a dolgot, és akkor tényleg bekövetkezik a pusztulat az állatvilágban, amit nem szeretnénk. A génmanipulációnak meg jellemzően a fogyasztói társadalom a haszonélvezője, nem az indiai nyomortelep lakója. Ő nem fog brazil banánt meg magyar almát enni, akárhogy manipulálod, viszont a szárazságtűrő kukoricának hála nem mennek csődbe a magyar gazdák és neked is van mit enni. Nem olyan bonyolult ezt megérteni, kivéve, ha nem is akarod. Amúgy meg nem értem, miért zavar az istenhátamögötti afrikai meg ázsiai szaporulat, többek között annak köszönheted az olcsó nemesfémet meg ruhát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. kiskoller AusWo...
2014.05.13. 21:57
". Nem tartom etikus dolognak más élőlények biológiai szintű manipulálását (pl. állatkísérletek, vagy génsebészet) pusztán abból a célból, hogy pár nyomorék évvel meghosszabbítsam az életemet, vagy hogy növeljem a túlélésem esélyeit bizonyos tényezőkkel szemben."

Akkor az állattartást sem szabadna etikusnak tartanod, sem a húsevést. Arra tippelek, hogy mindkettőt támogatod.

Ha már a konzisztencia a helyes erkölcsi világkép alapfeltétele...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. AusWolf Terro...
2014.05.13. 21:59
Megszűnnek a természetes ellenségei = nem lesz másik olyan faj, ami károsíthatná. Nyilván nem fog a levéltetű kipusztulni, ha a szilvafát génmanipulációval ellenállóvá tesszük. Viszont ha ez a szilvafa fajta kikerül a természetbe, és ott elszaporodik, akkor a levéltetű nem fogja tudni megakadályozni az elterjedését. Más növényfajokra is károsan hathat a túlzott jelenléte. És ez egyáltalán nem hülyeség (bakker), ugyanis egyetemen tanítják. Ökológiai egyensúlynak hívják.

Az afrikai meg ázsiai szaporulat igenis számít. A magyar gazdák mindig is termesztettek kukoricát, akár szárazságtűrő volt, akár nem. Azért mennek csődbe manapság, mert ez a fajta tömegtermelés a gazdasági egyensúlyt is felborítja. Hagyományos fajtákkal nem lehet versenyezni az ellenálló GMO árai ellen. Amúgy is, ha nincs túlnépesedés a Föld egyes részein, akkor nincs szükség szárazságtűrő kukoricára sem, mert hagyományos fajtákkal is lehet annyit termelni, amennyire ideális esetben szükség van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. kiskoller AusWo...
2014.05.13. 22:00
" Az én filozófiám az, hogy addig éljem a tőlem telhető legteljesebb életet (hogy ez mit jelent, az más téma), amíg van rá lehetőségem. Ha választanom kéne 1 hétnyi tökéletes élet, és 80 évnyi nyomor között, én az előbbit választanám. "

Az életkor kitolásával növekedett az életminősége is az embereknek. Kevesebbet vagyunk betegesebbek, mint mondjuk 500 éve. Akkor egy néthéban elpatkoltak az emberek, és szenvedés volt az élet a mai világhoz képest.

Tehát nem értem, miről beszélsz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. AusWolf kisko...
2014.05.13. 22:03
Ebbe nem akartam belefolyni, de ha már felhoztad, az állattartásban nem látok problémát, amíg az állat számára biztosítják a megfelelő életkörülményeket, és a gyors, fájdalommentes halált.

(A konzisztencia nem az elvek alkalmazhatatlanságát és örökérvényűségét jelenti. Ha így lenne, akkor vallásnak hívnák.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. AusWolf kisko...
2014.05.13. 22:05
Na ja, megnöveltük az életszínvonalat, de nem borítottuk fel a természet egyensúlyát. Én csupán azt mondom, jó lenne, ha ez utóbbi így is maradna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Terror AusWo...
2014.05.13. 22:15
Oh, ha tájékozott vagy az ökológiai egyensúllyal kapcsolatban, amit az egyetemen tanítanak, akkor gondolom elmagyarázod, hogy mely ragadozó fog éhenhalni, ha visszaszorulnak a kolorádóbogarak vagy meztelen csigák, amelyeknek még csak nincs is természetes ellensége, vagy nem pusztítja ki az almafákat a tűzelhalás, amiért egy baktérium felelős, esetleg a penész nem zabál fel ezer hektár kukoricát. Megjegyezném még, hogy a legtöbb invazív faj kiszorítja a többi fajt a természetes élőhelyéről, tehát a nekik ellenálló növényfajokkal pont, hogy fenntartjuk a tápláléklánc egyensúlyát, és nem pedig felborítjuk azt. Ezt nem tanították az egyetemen? Az mondd még meg, hogy mi a búbánatért termesztenénk olyan növényt, amelynek a fele megpusztul két hét szárazság után augusztusban, olyan helyett, amely simán kibírja. Csak egy okot mondj.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. kiskoller AusWo...
2014.05.13. 22:28
Azért tartod a disznót életben, hogy aztán lemészároljad és megegyed, hogy ne halj éhen.

Ha húst eszel, akkor nincs problémád az állatok tartásának és kínzásának, ha ez az emberek túlélését szolgálja. (a mai hústermelés állatkínzás, nincs az embernek lehetősége csak szabadban tenyésztett állatokból készült kaját vennie)

Ugyanez az elv húzodik meg az élőlények génmanipulálásában.

Tehát ha tényleg stabilan állsz a moralitások izgő-mozgó talaján, akkor vagy mindkettőt elleneznek kell, vagy egyiket sem. Ezt jelenti a konzisztencia.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. AusWolf Terro...
2014.05.13. 22:33
Ez így az írásodban olyan drámainak hat, mintha a szüleid nem ettek volna főtt kukoricát gyerekkorukban, mert nem volt szárazságtűrő GMO fajta. A veszteség mindig is részét képezte egy jól működő gazdaság költségvetésének.

Az ok, amit kértél: egészséges mértékű emberszaporulat esetén a hagyományos fajták használata is kifizetődő, az időnkénti veszteség ellenére is.

Összefoglalva eddig 2 erős(nek szánt) érvet hallottam/olvastam a GMO mellett:

1. "A nagyobb ellenállóság nagyobb termésátlagot eredményez, és így nagyobb profithoz juttatja a gazdákat." Aha, gondolom eddig a történelem során minden gazda éhen halt, mert a hagyományos fajtákkal nem sikerült elég profitot termelniük. Marhaság.

2. "A Föld népességének növekedésével szükség lesz az emberek ellátására, ami hagyományos fajtákkal nem megoldható." Ehm... miért is lesz szükség? A fogamzásgátlás elterjesztésével nem növekedne ilyen ütemben a szaporulat. Vagy ott van Kína, ahol az állami juttatásokban eszközölt különbségekkel szabályozzák a családonkénti maximális gyerekszámot. Miért nem lehet máshol is ilyen módszerekkel élni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. AusWolf kisko...
2014.05.13. 22:37
Félreértesz. A tartással nincs bajom, ha körülmények megfelelőek (ami igenis lehetséges, nem csak a szabadban). Az ölés is rendben van, ha gyors, és fájdalommentes. A kínzás más téma.

De szerintem hagyjuk az állattartást békén, mert ezzel csak szétoffoljuk a témát. (És egyébként is kifejtettem már amit akartam, csak vissza kell olvasnod.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Terror AusWo...
2014.05.13. 22:43
Jólvan, elmebeteg vagy, kár rád a karakter.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. AusWolf Terro...
2014.05.14. 00:25
Csak mégegyszer emlékeztetésképpen: én ezekről tanultam egyetemen (a növénytermesztésről, gazdálkodásról, és génsebészetről is), úgyhogy tudom, miről beszélek. Maguk a professzoraim is elismerték, hogy a génmódosításnak egyelőre még ismeretlen következményei is lehetnek az ökoszisztémában, és az emberi szervezetben egyaránt. De rendben van, biztos elmebeteg vagyok, zárjuk le ennyivel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. freyr
2014.05.14. 08:39
Nobel-díj szagot érzek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Szefmester
2014.05.14. 09:44
Arról is tanultál hogy a fajok nemesítésének mi volt a célja? Hogy a génkezelés ezt mindössze meggyorsította? És gondolom azt is megtanultad, hogy az ilyen génkezelt mütyűröket nem a "műtét" után dobják ki egyből a földekre, hanem lenyomatnak pár generációnyi szaporítást. Hiszen mekkora bukta lenne már ha kiadnának másfél tonna vetőmagot az ultimét búzából, de az adott búzafajta nem képes szaporodni, és csak a kezdeti magok lennének semmi több...

Amúgy meglepődnél ha azt mondanám, hogy a GMO nem ellensége a világnak, de a homogenizált termelés annál inkább? Természetes keresztezéssel (ami ugyebár természetellenes) kitenyésztettek bizonyos fajtákat amiket a világ minden táján alkalmaznak, mert annak a legnagyobb a hozama. Na most ha jön egy darab betegség ami végigsöpör a világon, akkor az adott haszonnövény/haszonállat jóformán eltűnik a földről! A GMO cuccok csak azt segítik hogy ez a degenerált egységesített növénytermelés miatt csökkenjen a kockázata a járványnak. Hiszen ha én egy fajtát termesztek, a szomszédok meg másikat, akkor lehet az enyém kipusztul de a szomszédoké életben marad. Egy oktalan paraszt mit csinál ilyenkor? Jövőre ő is azt a fajtát veti el ami túlélte, csak előjön a gond ha olyan betegség jön ami megint az én termésem irtja ki... ekkor már a szomszédom is elveszti a terményét és emiatt ő is olyat választ ami ellenállt a betegségnek...

Persze ha fóbiásan irtózol a génmanipulációtól, akkor valóban vissza kellene térned a penészes kenyeret a sebre módszerekhez a saját magad gazdasági eltartásához, hiszen a mai gyógyszeripar, orvostudomány, élelmiszeripar bizony jelentős mértékben profitált a fajok keresztezéséből.

Ahogy látom azon emberek közé tartozol aki megtudott valami infót amitől fél és az ellen kardoskodik ész nélkül, pedig ha kinyitnád a szemed és magasabbról tekintenél a helyzetre lehet rálátnál az érvelésed alapvető hibáira. Persze könnyű mondani egy szemellenzőt viselő embernek hogy mások tágabb perspektívával rendelkezik...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Terror
2014.05.14. 09:59
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. lc
2014.05.15. 21:42
Fajok nemesítése, keresztezése és a GMO azért nem ugyanaz.
Az első két esetben hibridet, illetve a genetikailag erősebbet/legerősebbet, legkitartóbbat, legnagyobb hozamú etc növényeket próbáljuk szaporítani. A GMO esetén kitaláljuk, hogy pl. hatalmas problémát okoz a kukoricamoly, ezért a növény termeljen ellene mérget és beültetünk egy ilyen gént. Remélem átjön a különbség. A második probléma, hogy a genetikailag módosított termékek szinte minden esetben valami ELLEN lettek létrehozva, gyomnövények, rovarok stb. így szinte minden esetben méreganyagokat tartalmaznak, mégpedig NAGYON masszív mennyiségben. Ráadásul a problémát még fokozza, hogy szinte minden ilyen terméket először az USA-ban vezetnek be ahol sajnálatos módon az ottani élelmiszeregészségügyi szabályozások jóval enyhébbek mint nálunk. (PL: ott tilos megkülönböztetni a boltban a GMO és a nem GMO terméket, ami azért valljuk be aggályos nem csak fogyasztóvédelmi szempontból.) De igazából a legnagyobb probléma, hogy a kísérletek amelyeket ezeknél a termékek fogyasztásánál tesznek, jellemzően csak egy bizonyos számú generációig tart. Voltak nem kevesen akik különböző termékeknél 10-20 generációra elkészítettek teszteket patkányoknál és az ilyen-olyan méreganyagokat tartalmazó termékeknek hála, a 20. generációnál pl. már 80%-os volt a terméketlenség arány, és 60% a belső szervi hibával születés aránya. Na itt kezdődik a probléma, hogy ezek a hatások szinte abszolút nincsenek felmérve.

A GMO maga mint eszköz, lehetőség nem ördögtől való. (Bár biztos vannak akik szerint igen;P.) De! A probléma ott kezdődik, hogy általában ezeket olyan profitorientált cégek készítik akik a legkevesebb befektetéssel a legnagyobb profitot kívánják kisajtolni, és általában ez mindig valamely gyom vagy más kártevővel szembeni rezisztencia növelés. Csak sajnálatos módon ez éppenséggel esetleg olyan szintre megemeli a méreganyag tartalmát ami már számunkra is káros. Szerintem elsősorban ezzel van a probléma, lehetne ezt ésszel és értéket teremtve is csinálni, de jelenleg nem ez a szituáció, ráadásul ha kicsit körülnéztek a GMO-k és a GMO-kat gyártó cégek háza táján, hát elég elkeserítő a helyzet.

(Az éhezésre meg lehet hogy közgazdaságilag jó megoldás ha etetjük a népet terméketlenné, ne adj isten egészségkárosító anyagokkal, amíg a szaporulat kezelhető szintre nem jut, de ez morálisan illetve egyéb viszonylatokban azért szerintem eléggé problémás.)

Amúgy meg mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy a GMO-kal kapcsolatban érkező összes hírt lett légyen az poz vagy neg előjelű kezelje nagyon óvatosan, ugyanis akkora pénz van benne, hogy sajnálatos módon gyakran már a kutatók, vagy minősítők sem igazán megbízhatók, illetve uez igaz a hagyományos biotermékekre is.
A criticalmass meg hát véleményem szerint nem biztos hogy releváns forrás egy ilyen témában, de aztán lehet hogy úgy járok mint a sündisznó aki a wc-kefét a társának nézte és tévedek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. freyr lc
2014.05.16. 07:19
Azért nem ennyire fekete-fehér a dolog. A méreganyag kifejezés annyira általános, hogy teljesen alkalmatlan ilyen kontextusban. Ami egy molynak vagy egérnek méreg, még lehet hatástalan az emberre. És fordítva. Na meg az sem igaz, hogy mindegyiket valami ellen hozzák létre, de azok közül sem mindet az adott kártevőre méregként ható anyag előállítására képesen. Néha pont csak cserélni kell egy sebezhető gént, hogy a növény védett legyen, nem kell irtania a kártevőit.
A másik meg a cégek hozzáállása. Egyiknek sem érdeke, hogy nem kezelhető egészségügyi problémákat okozzon a termékük, mert abból csak nagyon rövid távon van pénz, ami üzletpolitika már egy vezetőváltást sem élne túl. Inkább abból van nagy haszon, ha az egyébként is a népesség egészségi állapotát gyógyítás és megelőzés helyett folyamatos tüneti kezeléssel szinten tartó gyógyszergyártókkal és orvoskutatókkal közreműködve alkotnak olyat, ami nem biztosan egészséges, de 100%-osan tünetmentesíthető minden probléma, amit okozhat.
Amit ezzel mondani akarok, hogy lényegében a GMO-k nem igazán adnak hozzá vagy vesznek el a jelenlegi egészségi kockázatokhoz, nem ronthatják az emberek életminőségét és rövidíteni sem az élethosszt, meddőséget meg pláne nem okozhatnak - több, tovább élő ember egyenlő nagyobb haszonnal - legrosszabb esetben hozzáadnak valamennyit az egészséged szinten tartásához szükséges pénz összegéhez. Sosem lesz ez tökéletes, de ilyen kapitalizmusban, amiben élünk és semmit sem teszünk ellene, nem lehet mást várni és ha már az ördög ügyvédjét kell játszani, inkább minimálisan megnőtt mértékű, viszont kezelhető egészségügyi problémák kockázata, mint folyamatos drágulások és végül élelemhiány ott is, ahol eddig nem volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller lc
2014.05.16. 08:00
"A criticalmass meg hát véleményem szerint nem biztos hogy releváns forrás egy ilyen témában, de aztán lehet hogy úgy járok mint a sündisznó aki a wc-kefét a társának nézte és tévedek"

Criticalmass meg a criticalbiomass azért nem ugyanaz. Ha legalább rámentél volna a linkre akkor feltűnt volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.05.16. 23:45
Megnéztem kétszer is, de lehet háromszor, viszont benéztem csúfosan mert a bio-t nem vettem észre, így természetesen elnézést kérek és tekintsétek tárgytalannak azt a részt.

@freyr: erre próbáltam én is rávilágítani bár így újra elolvasva kissé csapongtam.

Amúgy a genetikailag módosított termékekre azért egy dolog, az ismeretlen hatások még mindig állnak, sajnos ezt majd csak az idő fogja megmondani, hogy melyik válik be és melyik nem. És melyik okoz számunkra károsodást.
Viszont én továbbra is fenntartom azt a véleményemet hogy a keresztezés és nemesítés meg a genetikai módosítás között azért hatalmas különbségek vannak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!