iPon Cikkek

King's Bounty: Dark Side – Állj át a Sötét Oldalra!

Dátum | 2014. 09. 08.
Szerző | Leon121
Csoport | JÁTÉK

Majdnem két évvel ezelőtt, a Warriors of the North kapcsán arról írtam, hogy a King's Bounty-sorozat mennyire nem képes megújulni, hisz szinte centire ugyanazt kaptuk akkor, mint a megelőző három-négy részben. Most, ennyi idő elteltével a cikket visszaolvasva erős déjà vu fogott el, hisz a Dark Side-ról is nagyjából ugyanezt tudnám elmondani: a King's Bounty semmit nem változott, 2014-ben is szinte ugyanazt kapjuk, mint a legelső, 2008-as fejezetben. Azonban ott van az a „szinte” szó, és felmerül a kérdés: vajon érdemes lehet beruházni az aktuális fejezetbe? A válasz most is, mint két éve is attól függ, mennyire vagyunk rajongók. De először mutassuk be a főbb újdonságokat (nem lesz sok), és aztán keressük tovább a választ a kérdésre!
A Dark Side címéből kitalálható, hogy a sorozat történetében először ezúttal a „sötét oldalt”, azaz a rosszfiúkat és -lányokat irányíthatjuk. A sötét oldalról nekem egyből a Star Wars jutott eszembe, lehet hogy a fejlesztők is erre játszottak, de a játéknak természetesen semmi köze nincs a Csillagok Háborújához. A sötét oldal mindössze azt jelenti, hogy hősünket ezúttal egy ork, egy vámpír és egy démonlány közül választhatjuk ki. Itt jön szembe kapásból a játék talán legnagyobb újítása, ez a három karakter jelenti ugyanis a klasszikus három kasztot. Az ork a harcos, aki elsősorban az egységeit erősítő, és a dühöt felhasználó harci stílussal küzd. A vámpír a varázsló, aki főleg a varázslatok mestere, szintlépéskor elsősorban a mágikus képességein javíthat. A démon ezzel szemben főleg a seregei nagyságával tud hódítani, az ő vezetői képességei a legjobbak, a legtöbb lényt vele tudjuk irányítani. A három kaszthoz három képzettségfa is tartozik, a köztük való átjárást a korábban látott módon oldották meg, azaz a kasztunkhoz nem passzoló oldalt is tudjuk fejleszteni, de jóval kevesebb pont áll a rendelkezésünkre. A történet szerint hőseink élik nyugodt életüket, amikor jönnek a Fény „gonosz” gyermekei, és leigázzák, tönkreteszik hőseink otthonát, akiknek ezután össze kell fogniuk, hogy helyrebillentsék a Fény és a Sötétség egyensúlyát – vagyis ha lehet, inkább fölénybe kerüljenek. A sztori elején szerepe van annak, hogy melyik karaktert választottuk, ez ugyanis külön kezdő területet ad számunkra, és némileg befolyásolja a későbbi történéseket is. A kezdő területtel végezve később találkozunk a másik két karakterrel, és a központi szerepet betöltő Sötétség Szellemével. Feladatunk ezután az lesz, hogy megerősítsük a sötétség erőit, kiépítsünk egy saját kis bázist, szövetségeseket gyűjtsünk, és hadsereget toborozzunk, amivel aztán le tudjuk győzni a Fény Szellemét. Ehhez kapunk egy központi bázist, ahová bármikor visszatérhetünk, és ahol megjelennek a begyűjtött erőforrások. Szövetségessé tettünk egy sárkányt? Akkor ott fog állni a bázisunk mellett. Amellett tehát, hogy ezúttal is viszonylag szabadon kalandozhatunk a világot alkotó szigeteken, most van egy otthonunk, amin idővel meglátszódik tetteink eredménye, és ez bizony jó érzés.
A kalandozás során számos küldetést kell megoldanunk, amit most sem rágnak a szánkba, a megoldásra sokszor magunknak kell rájönnünk. A feladatok jól tükrözik a sötét oldal mentalitását, ezúttal bizony embereket kell megrontanunk, hercegnőket elrabolnunk vagy a Fény Bajnokait megkínoznunk. Ám mindezt átszövi a King's Bounty-kra jellemző kissé bugyuta humor, így egyáltalán nem érződik sötétnek az atmoszféra. A sztori maga sem igazán erősíti azt az érzetet, hogy mi most gonoszak lennénk: szegény, nyugodt életet élő hőseink otthonát feldúlják az ellenségek, ártatlan démon-gyerekeket rabolnak el, és hasonló erőszakos túlkapásokat kell elviselnünk a részükről. Így inkább tűnünk „meg nem értett, számkivetett lényeknek”, akik csak magukat védelmezik.
A játékmenetet még néhány apró változtatás dobja föl, melyek azonban nagyon sokat nem jelentenek. Ilyen például, hogy harc után foglyokat ejthetünk, akiket aztán átalakíthatunk démonokká vagy élőholtakká, ezzel növelve seregünket. Kapunk egy kísérőt is, aki a történet során afféle mentorként viselkedik, és néhány funkciót is rajta keresztül érhetünk el (teleportálás, foglyok átalakítása, düh képességek használata). Maga a játékmenet azonban a jól bevált alapokra épül, azaz felfedezünk, seregeket toborzunk, küldetéseket oldunk meg, tárgyakat szerzünk, hajózunk, és persze sokat harcolunk.
A technológiai körítés nagyjából megegyezik azzal, amit hat éve is láthattunk. Mára tehát eléggé megkopott, bár a látványtervezés elviszi annyira a hátán a játékot, hogy ne érezzünk nagyon kínosan magunkat. Ráférne azonban már egy nagygenerál a sorozatra, jó lenne már látni egy „nextgen” King's Bounty-t. A zenék és hangok terén sincs nagy fejlődés, de erre nem is volt égető szükség, a célnak megfelelnek a hanghatások. Zeneileg időnként hallani egy-egy opera-szerű, énekes dallamot, ami mindig jót tesz az ilyen műfajú játékoknak. Ha a cikkből eddig nem jött volna át, akkor most még egyszer kijelentem: a Dark Side nem sok újítást hozott a sorozatba. A játékélmény zömmel ugyanolyan, mint az előző részekben, a fő mechanikákhoz nem nyúltak, de még a menürendszer és az inventory is teljesen változatlan. Ha játszottál valamelyik előddel, és jól laktál az ott kapott élményekkel, akkor nincs igazán okod ezt a fejezetet is megvenni. A bázisunk fejlesztése jó móka ugyan, és ad egy szép keretet a kalandozásainknak, a gyakorlatban viszont nagy eltérést nem jelent. A sötét oldal irányítása se sokkal másabb, mint a jófiúk vezetése volt, komorabbnak cseppet sem nevezhető, sőt a bugyuta humoros megközelítés és az elméletileg rosszfiús szerep közti ellentét kicsit furcsán hat. Próbálhattak volna teljesen sötét tónust adni a játéknak, de akkor meg talán nem is igazi King's Bounty lett volna – így viszont a végeredmény felemás lett. Maga a játékélmény azonban most is szórakoztató, a felfedezés, harcolás most is jól működik, ahogy tette azt az előző részekben is. Ha tehát azokat szeretted, és még mindig nem untad meg a sorozatot, akkor a Dark Side is ugyanannyira ajánlható, mint bármelyik másik fejezet. De annyira jó lenne már végre valami radikálisabb újítás, egy igazi, tényleges folytatás a sokadik új fejezet helyett... Értékelés: 6/10 Platform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Fradizmus
2014.09.08. 16:05
Szerencsére a megjelenési árán (4999 Ft) is látszik, hogy nem bővelkedik újdonságokban. Az eddigi részeit élveztem, főleg a humor és a meseszerű grafika miatt, így ezt is meg fogom venni. A Heroes IV-V-VI-nál és a Disciples 3-nál jobbak voltak a körökre osztott stratégiák műfajában. De remélem a következő epizódban radikális változások lesznek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!