iPon Cikkek

King’s Bounty – Warriors of the North

Dátum | 2012. 11. 12.
Szerző | Leon121
Csoport | JÁTÉK

Ha egy recept működik, akkor ne változtassunk rajta, így van? Nos, a válasz vérmérséklettől függ, de a King’s Bounty-sorozatot fejlesztő Katauri Interactive szerint az teljesen rendben van, ha gyakorlatilag ugyanazt a játékot, változatlan játékmenettel, kicsit itt-ott átnevezve, kiegészítve kiadjuk immáron harmadik (vagy ha a Crossworlds nevű kiegészítőt is számoljuk, akkor negyedik) alkalommal. Mert a Warriors of the North megváltoztatott köpönyege alatt ugyanaz a játék bújik meg, mint a The Legendben, vagy az Armored Priencessben, egészen apró kis újításokkal, finomításokkal megspékelve. Azonban ha csak ezekre az újításokra koncentrálnék, akkor egy oldalt se tudnék megtölteni, így nézzétek el nekem, ha olyanokról írok, amik már a legelső epizódban is ugyanígy voltak.

Sörben az igazság, baltában az erő, sisakon a szarv


A helyszín ezúttal a barbár észak, a környezet pedig a sört vedelő, fejszét lóbáló, ököllel suhintós vikingek hazája, ahol is Olaf, a fiatal harcos kerül szembe a világukat fenyegető élőholt veszéllyel, melyet legyőzendő, hosszú kalandba vág. Lesz itt árulás, ármánykodás, áskálódás, és akár még ásítozás is, ha nem szeretünk olvasni – a történetet ugyanis szinte kizárólag olvasva, párbeszédeken és leírásokon keresztül ismerjük meg. Szerencsére elég jól sikerült megírni a szövegeket, a játék pedig nem veszi véresen komolyan magát, ezért aztán az időnként igencsak bő lére eresztett irományok sokszor olvastatják magukat. Már csak azért is érdemes átrágni magunkat a párbeszédeken, mert időnként mellékküldetéseket, tárgyakat kaphatunk ilyenkor.

A valkűrök is igazi nők: sokat beszélnek...
Déja vu

A játékmenet jó King’s Bounty-s hagyományoknak megfelelően továbbra is abból áll, hogy hősünket és seregét irányítva valós időben fedezzük fel a szigetekre osztott világokat, egy-egy új helyre érkezve keressük azt a pontot, ahonnan érdemes elkezdeni az ellenfelek lefejtegetését, és a sziget kipucolását. Közben folyamatosan fejlődünk, szintet lépünk, amitől nő a hadvezéri képességünk, melynek köszönhetően nő az egyszerre irányítható lények száma, így egyre nagyobb seregeket leszünk képesek legyőzni. Az sem mindegy, hogyan állítjuk össze a seregünket, a lények mennyire tudják támogatni egymást, ezzel továbbra is elég jól lehet taktikázni – bár erre a taktikázásra igazán csak egy komolyabb nehézségi szinten van szükségünk, alatta majdnem mindegy, mi van nálunk, csak jó sok legyen belőle.

A világfelfedezés, taktikázás, a szigetek felderítése és kipucolása ebben az epizódban  kifejezetten gördülékenyre sikerült. A fejlődés kiegyenlítettebb, kevésbé jellemző, hogy egy-egy arcpirítóan nehéz ellenféllel futunk össze egyes helyeken. A térképen lévő ellenfelek ráadásul már nem mindig támadnak meg minket, ehelyett ha sokkal gyengébbek nálunk, akkor simán elfutnak, mi pedig ha utolérjük őket, akkor akár csata nélkül is eltüntethetjük nyomukat a térképről – igaz, kevesebb XP-ért, mintha normál csatában öltük volna meg őket. A korábban jellemző oda-vissza mászkálás mintha egy fokkal kevésbé lenne most jellemző, már csak azért is, mert két egységnyi lényt tartalékban hagyhatunk, de azért még most is erős a kényszer, hogy visszakanyarodjunk a legközelebbi faluhoz, és bővítsük csapatunkat, amint lesz lehetőségünk rá. Ezt némiképp gyorsítja a pár óra játék után elérhető repülési lehetőség, így legalább már légvonalban juthatunk vissza a kívánt helyre.

A király katonái

Hősünket ezúttal is három kaszt közül választhatjuk ki, ehhez pedig három képességfa kapcsolódik, melyek valamivel bővebbek, mint a korábbi részekben. Jelentős eltérés azonban se a kasztok, se a fák között nincsen az elődökhöz viszonyítva, továbbra is lehetünk harcosok, akik csata közben termelődő dühüket személyesen szabadíthatják a csatatérre, a különbség mindössze annyi, hogy ezúttal szellemek és sárkányok helyett valkűröket, a Valhalla (viking túlvilág) őrzőit idézhetjük meg, és az ő támadásaikat fejleszthetjük. Vagy lehetünk hadvezérek, akik inkább a seregeik képességeit erősítik, esetleg mágusok, akik tanult varázslatokból, újratermelődő manával küldik a túlvilágra az ellenük érkezőket. A mágia-iskolák száma eggyel bővült, a vikingek saját rúna-mágiát használhatnak, mely főleg fagyvarázslatokkal operál.


A körökre osztott harc szintén nem sokat változott. A legjelentősebb újítás (már az új, viking egységeken kívül) a rúnák bevezetése. Minden viking egység kap harconként három rúnát, melyek aktiválás után 1-1 körig tartanak, és vagy a támadást, vagy a védekezést növelik, illetve újabb támadási lehetőséget adhatnak. Nem sok ez, és akár automatán is megoldhatjuk ezek kezelését, ha felkérjük erre az aktuális valkűrünket, aki jelen epizódban a korábbi feleség/sárkány (nem félreérteni!) szerepét tölti be. Lehet vele beszélgetni, tárgyakkal felszerelni, általa bónuszokat kapni, szóval a korábban megszokott funkciókat látja el.

A seregünk és a valkűrünk ápolása mellett persze a saját hősünk felszerelését is igazgatni kell, a tárgyak találása, vagy vásárlása, cserélgetése legalább annyira fontos része a játékmenetnek, mint a fent említettek. A tárgyak néha szetteket alkotnak, máskor fejleszthetünk rajtuk, ha legyőzzük a bennük rejlő őrzőket – de persze ezt sem most látjuk először a sorozatban.

A Warriors of the North kevéske lényegi újítása közé tartozik a medálok, érmek, kihívások rendszere. Ez gyakorlatilag egy játékba épített achievement-szisztéma, aminek keretében bizonyos kihívásokat teljesítve (például győzz le X darab sereget mágiahasználat nélkül) bónuszokat kapunk, mindezt összekötve a Steam achievement rendszerével. Ezzel adtak egy kis plusz színt a játékhoz, és aki szereti az ilyen feladatokat, annak extra ösztönzést jelenthet a kihívások kergetése, ha már éppen unná az egyébként meglehetősen sok töltelékharcot.

Olaf főállásban szépirodalmat és filozófiát oktat
2008?


A King's Bounty: The Legend grafikája már négy évvel ezelőtt is leginkább a „stílusos, bár kissé kopottas” kifejezéssel volt jellemezhető, a viking fejezet pedig ugyanezt a motort használja, ami már inkább csak „stílusos, de rendkívül elmaradott”. A tájak egész szépek, sok kis izgő-mozgó aprósággal (kedvencem a havas fán ide-oda rohangáló mókus), de a lények kinézete, animálása rendkívül régies már, ráadásul designban se érzem toppon a látványvilágot, a viking egységek némelyike eléggé jellegtelen, a világtérkép egyes részein ló nélkül szaladó karakterünk pedig kifejezetten gagyi kinézetű. Összességében bár nem zavaró igazán a játék kinézete, de ráférne egy alapos ráncfelvarrás, mert 2012-ben már eléggé kínos ez a grafika. Cserébe persze egy mikrohullámú sütőn is tökéletesen elfut a program.

Hangok terén már valamivel jobb a helyzet, legalábbis ami a zenét illeti. Sikerült egészen fülbemászó dallamokat komponálni, bár őszintén szólva nem mindenhol érzem azt az igazán északias, vikinges hangulatot, ami a játékhoz illene. A hangeffektek javarészt örököltek a korábbi részekből, ahogy az is, hogy semmi nincsen szinkronizálva, ami a mai világban azért már eléggé feltűnő.

King's Bounty újra és újra

A Warriors of the North összességében nem egy rossz játék. Önmagában nézve egy jól átgondolt, addiktív, élvezetes, bár eléggé régimódi élményt nyújt. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy volt már előtte több fejezet is, amikhez képest szinte semmit nem lépett előre, semmilyen téren. Dühszellemek és sárkányok helyett valkűrök, egy új frakció, a kissé haszontalan rúna-rendszer, és achievementek – nagyjából ennyit tud felmutatni a játék. Ez így pedig már négy év távlatában nagyon nincs rendben, ráadásul ehhez képest az ára sem annyira baráti, a steames 28 euró ezért bizony már sok, hiába nem szükséges hozzá az alapjáték. Akkor már 10 euróért (vagy boltban még kevesebbért) érdemes elgondolkozni inkább az első epizódon, ha nincs meg egy részünk sem, ahhoz képest igazából csak nüansznyi változásokat kapunk. Ha azonban már rongyosra játszottuk az összes korábbi KB-játékot, és még mindig nem unjuk, akkor érdemes lehet beruházni rá, mert a pénzünkért egy minimum 30 órás klasszikus King's Bounty-élményt kapunk, kicsit jobban lecsiszolva. Nem kevesebbet, de sajnos nem is többet.



Platform: PC

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. PolGergo
2012.11.12. 12:21
nekem ez pont elég
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. dragon83
2012.11.12. 12:46
"Cserébe persze egy mikrohullámú sütőn is tökéletesen elfut a program."

Te nemnormális, te.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. uristen
2012.11.12. 16:55
3. kep: Olaf One-Eye... nagyon remlik ez a nev valahonnan...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Richard83
2012.11.14. 14:32
Én most tolom a játékot és szerintem aki végigtolta az előző részeket annak ez is tetszeni fog. Egyébként szerimtem az Armored princess a legjobb része a King's Bountynak utánna ez és végül a Legend.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!