iPon Cikkek

Kipróbáltunk egy szilárdtintás Xerox nyomtatót

Dátum | 2011. 07. 20.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Vendégül láttuk a Xerox szilárdtintás nyomtató különlegességét, amely költséghatékony üzemeltetést, alacsony nyomtatási költségeket és minden felületen azonos nyomtatási minőséget ígér, legyen szó újrahasznosított papírról, vagy minőségi, drága lapról.

Az új nyomtató kifejezetten az irodai felhasználók igényeinek kiszolgálásához készült. Bár a szilárd tinta és a gép maga nem olcsó, a lapköltség alacsony, és sebesség tekintetében is felveszi a versenyt a termék a lézernyomtatókkal, amelyek legfőbb riválisai. Mielőtt fejest ugranánk a bemutatóba és elkezdenénk a nyomtató ismertetését, mindenképpen érdemes néhány sort szentelni a szilárdtintás technológiának, ugyanis valószínűleg sokak számára ismeretlen ez az eljárás.

A szilárdtintás technológia alapjai

Maga a szilárdtintás technológia nem forradalmi újdonság, ugyanis az eljárást 1986-ban találta fel a Tektronix. Az első nyomtató, amely ezt az eljárást használta és amit a Tektronix Color Printing and Imaging Division készített, 1991-ben került forgalomba. Ezzel a modellel a gyártó kifejezetten a grafikával foglalkozó vállalatok és szakemberek számára kívánt új alternatívát biztosítani, ám akkoriban még sokba került a szilárdtintás technológia alkalmazása, maga a nyomtató 10 000 dollár körüli összegbe került. A technológia azóta kinőtte a korai gyermekbetegségeket és mára már alkalmassá vált arra, hogy irodai körülmények között is megbízhatóan és költséghatékonyan használhassuk.

Mint minden eljárásnak, úgy a szilárdtintás nyomtatásnak is vannak előnyei, illetve hátrányai, tapasztalatainkról a működés bemutatása után természetesen részletesen beszámolunk. A Xerox állítása szerint a szilárdtintás nyomtatók előnye - többek között - abban rejlik, hogy kevesebb alkatrészt tartalmaznak, mint a tintasugaras és lézernyomtatók, emellett a papír útja is rövid, ami a sebesség és a papír-elakadás szempontjából szintén fontos. Utóbbira természetesen ennél a technológiánál is lehet példa, de tesztünk alkalmával mi ilyesmit szerencsére nem tapasztaltunk.

A szilárdtinta

A szilárdtintás nyomtatók nem festékpatront, vagy festékkazettát használnak, hanem szilárd halmazállapotú anyagot, amely nyomtatónként eltérő formával rendelkezik. Az egyes színek tetején számok segítik a megfelelő betöltőnyílás beazonosítását, plusz a kis tinta rudak, vagy tinta téglalapok oldalain bevágások is vannak, így csak abba a betöltőnyílásba mennek bele, ahova valóak - persze erőszak alkalmazása nélkül. Az alapanyag műgyanta alapú, mint például a zsírkréta, ám vele ellentétben kifejezetten nyomtatási célokra készült. A szilárdtinta nem mérgező, nem hagy foltot, ha a ruhára, vagy a bőrünkre kerül és sokkal kevesebb csomagolóanyagot használ fel, mint például a tonerek, vagy egyes tintapatronok, így kevesebb hulladék keletkezik, plusz a tintakészletek tárolásához is kisebb területre van szükség, mint a tonereknél.

Így néz ki a szilárdtinta.
A gyártó minden nyomtató típusában más formájú szilárdtinta rudakat, illetve téglalapokat használ, így különböző típusú nyomtatókba nem pakolható ugyanaz a festék. Az eltérő formát indokolhatja az eltérő tintaösszetétel, az eltérő kapacitás igény, illetve a kis mértékben eltérő olvadáspont is.

A szilárdtintás nyomtató felépítése és működése


Most, hogy a tintával már tisztában vagyunk, nézzük, milyen részegységekből épül fel egy szilárdtintás nyomtató.

Az alábbi ábra segít a szerkezet elképzelésében:


A szilárdtintás nyomtatónak három fő része van. Az egyik a nyomtatófej, amely a tintát sprayszerűen a nyomtatódobra juttatja, a második maga a nyomtatódob, a harmadik pedig a vezérlőegység, amely az egész folyamatot levezényli. A helyzetet bonyolítja, hogy az egyes fő részegységekhez alegységek is tartoznak.

Az egyik ilyen maga az olvasztó egység, amely megolvasztja a tinta egy részét, hogy az felhasználható legyen, majd egy tárolóba továbbítja, ahol a rendszer időnként újramelegíti azt. A dobhoz tartozik egy kis szivacshenger, amely egy olajat tartalmazó tálcában lapul. Ez a henger biztosítja a dob számára a működéshez szükséges olajréteget. Az olajozó egységet karbantartó készletnek is nevezik, cseréjére bizonyos időközönként szükség van. A dob közelében találjuk még a fixáló hengert is, amely a papírt a dobra nyomja.


Most nézzük, hogyan zajlik a nyomtatási folyamat. A nyomtatóba töltött tinta egy része a készülék üzembe helyezésekor a bemelegedési (warmup) folyamat keretén belül felolvad, majd egy tárolóba kerül, ahol a nyomtató melegen tartja a tintát, és néha felhevíti, hogy az az azonnal felhasználható legyen. Nyomtatási feladat alkalmával a regisztrációs eszköz a papírt irányban tartja és egyúttal fel is melegíti, majd a rendszer a nyomtatófejek segítségével az olajozott dobra juttatja a felolvasztott tintát, így a dobon kirajzolódik a teljes nyomat képe. A papírt ezután a fixáló henger rányomja a dobra, a nyomat átkerül a papírra és ott azonnal rögzül. Ezzel készen is van a szilárdtintás nyomtatvány.

A technológia előnye, hogy eltérő hordozóra történő nyomtatás alkalmával is azonos minőség érhető el, azaz nem kell drága, speciális nyomtatópapírt vásárolni - mint például a tintasugaras nyomtatókhoz, ha a helyzet indokolja -, hanem az olcsó, újrahasznosított papír is tökéletesen megfelel a célnak. Ezáltal a költségek csökkenthetőek és a környezetterhelés mértéke is csökken, hiszen újrahasznosított papírt használunk. A durva, porózus hordozók használatától tartózkodni kell.

A nyomtató a felsoroltak mellett tartalmaz még egy hulladékgyűjtő tálcát is, amibe a rendszer időnként némi tintát ürít. A nyomtató kikapcsolásakor a felmelegített tinta a hulladékgyűjtő tálcába kerül, hogy az ne a tárolóban szilárduljon meg. Ez pazarlást jelent, így a nyomtatót - a gyártó ajánlása szerint - érdemes inkább energiatakarékos állapotba küldeni a munkanap végén, és nem teljesen kikapcsolni. A driver segítségével beállítható, hogy a nyomtató melyik napon milyen alapértelmezett állapottal dolgozzon, valamint intelligens módot is alkalmazhatunk, amelynek keretén belül a nyomtató felhasználói szokásaink alapján "kitapasztalja" nyomtatási szokásainkat és ennek megfelelően üzemel. A harmadik lehetőség - az általunk tesztelt nyomtatónál - az volt, hogy nyomtatási feladat alkalmával szakítsa meg a nyomtató a készenléti állapotot, majd a feladat befejezése után térjen vissza ismét energiatakarékos módba.

Olajozó henger (karbantartó készlet).
Hulladékgyűjtő tálca.
A hulladékgyűjtő tálcába kerülő szilárdtinta alapanyag nem használható fel a nyomtatóban még egyszer. Az újrahasznosítás egyébként már ott elbukna, hogy nem tudjuk kinyerni a különböző színeket a megszilárdult masszából, ugyanis a színek a feketével összekeverve kerülnek a hulladékgyűjtőbe, nem külön-külön. A gyártó leírása szerint akkor, ha a nyomtatót bemelegedett állapotában kikapcsoljuk vagy jön egy áramszünet és az 30 percnél hosszabb, akkor hulladék keletkezik, ugyanis a tárolóban megszilárdult tinta az újbóli bekapcsolás után megy a hulladékgyűjtőbe, a helyére pedig új, olvasztott tinta kerül.

A technológiával kapcsolatos tévhitek és a tények


Az egyik mítosz, ami a szilárdtintás nyomtatókat övezi az, hogy a termékek folyamatosan be vannak kapcsolva és így rengeteget fogyasztanak. Ez a megállapítás részben igaz, ugyanis a nyomtatókat valóban érdemes bekapcsolva hagyni a fent említett okokból kifolyólag, de a fogyasztás a technológia fejlődésével, és az energiatakarékos üzemmódok megjelenésével csökken, így a gyártó állítása szerint egy azonos kategóriában elhelyezkedő lézernyomtatóhoz képest élettartamuk során akár 30%-kal alacsonyabb energiafelhasználás mellett üzemelnek a szilárdtintás nyomtatók.

A másik tévhit az, hogy a szilárdtintás nyomatok nem elég strapabíróak, azaz a rajtuk található szilárdtinta réteget egyszerűen le lehet kaparni. Ez 1991 környékén talán még így is lehetett, de azóta - szintén a technológia fejlődéséből kifolyólag - csökkent a papírra kerülő tintaréteg vastagsága, így a nyomat sokkal ellenállóbb lett.
Ellenérv szokott lenni még az is, ha szóba kerülnek a szilárdtintás nyomtatók, hogy a termékek csak egy órával a kikapcsolásuk után szállíthatóak. A valóság az, hogy a nyomtatót szállítás előtt kifejezetten a szállítás előtti kikapcsolás menüpont használatával kell leállítani, így a beépített ventilátor 30 perc alatt lehűti a forró alkatrészeket és a folyékony halmazállapotú szilárdtintát, így már szállítható is az egység. Ha a fentieket betartják a felhasználók, ugyanúgy szállítható egy szilárdtintás nyomtató is, mint bármilyen egyéb nyomtató. Persze szállítás előtt a karbantartó készletet (olajozó hengert) ki kell venni és egy műanyag zacskóban kell tárolni a szállítás ideje alatt, különben a nyomtató sérülhet.

A tévhitek táborát erősíti az a megállapítás is, hogy a szilárdtinta-rudak megolvadnak a napon, valamint az, hogy pár másodperces áramszünet alkalmával hulladék tintát termel a nyomtató. Utóbbi megállapítások szintén a tájékozatlanságból fakadnak. A szilárdtinta olvadási pontja a víz forráspontjával van egy szinten, azaz napon nem olvad meg. A pazarlással kapcsolatos mítoszt fentebb már tisztába tettük.

A tények között a különböző külföldi tesztek alapján említésre méltó lehet, hogy a szilárdtintás technológiával készült fényképek esetében a lapon található szilárdtinta berepedezhet és elkezdhet lepattogni. Ennek reális esélye csak akkor lehet, ha nem megfelelően tároljuk a nyomatot. A gyártó állítása szerint a nyomat napfény hatására - az UV sugárzás miatt - sérülhet, de ez a speciális, UV álló anyagot használó nyomatok kivételével szinte minden nyomatra érvényes. A gyártó egyébként azt ajánlja, hogy a nyomatokat száraz, hűvös, viszonylag állandó hőmérsékletű helyen tároljuk - semmiképpen sem padláson vagy garázsban - és ha sokáig meg akarjuk őrizni a kép minőségét, akkor védenünk kell őket a fluoreszkáló fényt kibocsátó fényforrásoktól, valamint a napfénytől.

Végül, de nem utolsó sorban tény, hogy a szilárdtintás nyomatra nem lehet ceruzával írni .

Az alapozó után a következő oldalon magával a ColorQube 8570DN típusú nyomatóval fogunk megismerkedni.
 

A szilárdtintás technológia kipróbálásához egy Xerox 8570DN típusú nyomtatót kaptunk kölcsön a Xerox magyarországi képviseletétől. A „D” betű a nyomtató nevében azt jelenti, hogy duplex egységgel is rendelkezik, az N pedig arra utal, hogy az USB port mellett egy Gigabites Ethernet csatlakozó is található.



A készülék alap esetben, papírtálcák nélkül 406 x 521 x 368 mm-es mérettel rendelkezik, súlya pedig 27,4 kilogramm. A nyomtatóhoz vásárláskor kapunk egy tápkábelt, egy szettnyi szilárdtintát (CMYK), valamint gyors üzembe helyezési útmutatót és egy felhasználói kézikönyvet is. A termékhez mellékelt CD-n a szükséges driver lapul, de mellette a felhasználói kézikönyv többnyelvű változata is jelen van, amit többek között magyarul is elolvashatunk.


Maga a nyomtató egy 1 GHz-es RISC processzorral érkezik, a rendszermemória mennyisége pedig alap esetben 512 MB-nyi, de természetesen bővítésre is van lehetőség, egészen 2 GB-ig, méghozzá DDR2-es SO-DIMM modulok formájában. A termék maximum 2400 dpi-s felbontást kínál, de erre a következő oldalon részletesebben is kitérünk majd, amikor a szoftvert ismertetjük. A nyomtató az Adobe PostScript 3-as és a PCL 5c oldalleíró programnyelveket támogatja, de emellett PDF támogatást is kínál. Az ajánlott havi terhelhetőség kb. 8.000 oldal, a maximális terhelhetőség értéke pedig havi 85.000 lap. A nyomtatás sebessége egyébként mind a fekete, mind pedig a színes oldalak esetében 40 lap/perces értéket képvisel. Az első oldal elkészültére általában 5 másodpercet kell várni, de ha a nyomtató készenléti állapotban volt, vagy esetleg teljesen ki volt kapcsolva, akkor 30 másodpercet, utóbbi esetben pedig akár 4-5 percet is várnunk kell.



















Nézzük a nyomtató felépítését. A készülék előlapján alul a második papírtálcát találjuk, amelyben 525 darab A4-es, 80 grammos papírlap, 120 fólia, levelezőlap, címkeív vagy fényes papírlap, illetve 40–60 boríték kaphat helyett. Felette a nagy kihajtható ajtó az elsődleges, többcélú papírtálcát rejti, ami 100 darab 80 grammos A4-es lap, 50 darab fólia, levelezőlap, címkelap vagy fényes papírlap, illetve 10 boríték fogadására képes. Fent, a nyomtató tetején a kimeneti tálca bújik meg, amely maximum 350 lap tárolására képes. Az előlapon a kék sávon belül megtaláljuk a nyomtató kezelőszerveit is. A bal oldalon egy monokróm, háttérvilágítással is ellátott kijelző található, mellette pedig a funkciógombok, amelyekkel a menü vezérlésére, illetve az egyes opciók beállítására nyílik mód. A két nyíl billentyűvel a menüben lépkedhetünk. Bal oldalon alul egy "Vissza" gombot, míg felül egy "Mégse" gombot találunk - utóbbival az aktuális nyomtatási feladat is megszakítható. A jobb oldalon elhelyezkedő gombok közül a fehér, kérdőjellel ellátott gomb az adott menüpont súgóját jeleníti meg, míg a félhold piktogrammal ábrázolt gomb a nyomtató készenléti állapotba küldését teszi lehetővé.




A jobb szélen látható szürke gomb az előlap lenyitására, a papírmozgató mechanika ellenőrzésére, illetve esetleges karbantartására/tisztítására használható. A nyomtató tetején található hátsó ajtó mögött bújik meg a lényeg, a szilárdtinta betöltéséhez használható rész, amely a színeknek megfelelően négy oszlopra van osztva.



A fedlap tetején piktogramok jelölik, hogy melyik oszlopba melyik szín való, de az is a segítségünkre van, hogy az oszlopok szélén számok is találhatóak, így még véletlenül sem keverhetjük össze a színeket. Az összekeverést akadályozzák a tintarudak szélein elhelyezett bevágások is, amelyek megakadályozzák, hogy az egyes betöltő nyílásokba oda nem illő kellékanyagot helyezzünk. A tinta behelyezésekor egyébként egy automatika a helyére húzza a kis téglalapot, nekünk semmi egyéb teendőnk nincs. Azaz mégis: a tinta kifogyására emlékeztető hibaüzenet eltüntetéséhez még egy "OK" gombot nyomni kell, majd ezután használhatjuk is a nyomtatót. A tintabetöltési folyamatról készítettünk egy rövid videót, ami az alábbiakban tekinthető meg.

A szilárdtinta betöltésének folyamata



A kis kitérő után nézzük meg, hogy a nyomtató oldalain pontosan miket találunk. A bal oldalon a szellőzőkön kívül nincs semmi, de a jobb oldal már annál érdekesebb, hiszen itt egy műanyag ajtó mögött találjuk a karbantartó készletet, azaz a dob olajozásáért felelős kis szivacshengert, mellette pedig a korábban már emlegetett hulladékgyűjtő tálca foglal helyet. A "D" ajtó mögött elhelyezkedő egységeket az alábbi képen láthatjuk.




A karbantartó készlet állapotáról a nyomtató menüjén belül, valamint a webes felhasználói kezelőfelületen keresztül egyaránt információhoz juthatunk: az állapot százalékos értékben kifejezve jelenik meg, de ha nem követjük nyomon, az sem baj, mert a rendszer úgyis értesít, ha eljött a csere ideje. A hulladékgyűjtő tálca telítettségéről szintén kapunk üzenetet, így különösebben azzal sem kell foglalkozni, főleg, ha nem kapcsolgatjuk ki sűrűn a nyomtatót. Más kérdés, hogy minimális mennyiségű tinta-hulladék nyomtatás után is keletkezhet, de ezt majd tapasztalni fogjuk.


A "D" jelű ajtó mellett, az "E" jelzéssel ellátott ajtó mögött bújik meg a tápcsatlakozó, a Gigabites Ethernet port, valamint az USB 2.0-s csatlakozó is. Az Ethernet vezérlő egyébként nem csak IPv4-es, hanem IPv6-os támogatást is kínál. Egyebek mellett találunk itt még szerviz csatlakozót is, plusz egy figyelmeztető ábrát, amely hasznos tanácsokkal lát el minket, amelyek természetesen a felhasználói kézikönyvben is benne vannak. Az eddigieken felül még az ajtó mögött rejtőzik egy fontos dolog: a nyomtató bekapcsoló gombja.



A nyomtató hátulján egy szerelő ablak van, ami két, könnyedén kitekerhető csavarral van rögzítve és belül körben szigeteléssel is el van látva. Az ablak mögött a nyomtató vezérlőegységének alaplapja helyezkedik el, amely két DDR2-es SO-DIMM memóriafoglalatot is tartalmaz. Az opcionális merevlemez beüzemeléséhez az alaplapon találunk egy SATA portot és egy tápcsatlakozót is, magát a HDD-t pedig a levehető takarólapra lehet felszerelni.

A nyomtató opcionálisan 802.1 a/b/g WiFi támogatással, illetve plusz papírtálcákkal is ellátható, de ezeket a kiegészítőket mind-mind külön, utólag kell megvásárolnunk. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a ColorQube 8570DN modellből létezik egy 8570DT jelöléssel ellátott változat is, amely alapból tartalmaz extra papírtálcát, így 625 helyett 1125 lapos kapacitást kínál. A 8570DN modellhez további 1, 2 vagy akár 3 darab extra papírtartó tálcát is vásárolhatunk. Minden egyes plusz papírtároló tálca 525 lappal növeli az elérhető lapkapacitást

 

 





 

A nyomtatóhoz kétféle szoftver jár. Az egyik a telepítő lemezen megtalálható eszközillesztő-program, amely az adott Windows operációs rendszerbe beépülve biztosít hozzáférést a nyomtató tulajdonságaihoz. A beállítások között minden fontosabb opciót megtalálunk, kezdve a nyomtatási minőségtől, a papír méretén és típusán át egészen a színkezeléssel kapcsolatos opciókig.

1.2.3.4.













A Windows alapú eszközillesztő-program beállításai mellett a nyomtatón futó webszerverben is találunk néhány hasznos beállítást, amelyek csak és kizárólag ott érhetőek el. A tulajdonságok közül talán azt érdemes kiemelni, hogy az említett szoftver segítségével lehetőségünk van energiatakarékos mód használatára. A beállításokat a nyomtató webszerverén találjuk meg, amit úgy tudunk elérni, hogy a webböngészőnk címsorába beírjuk a nyomtató IP címét, így máris elénk tárul a webszerver kezelőfelülete, számos olyan hasznos beállítással, amely az operációs rendszerből nem érhető el.

A webes kezelőfelület főoldala.
A menükben tehát megtaláljuk a fent említett energiatakarékossági funkciót, amiről már korábban is ejtettünk néhány szót. A gyártó szoftvermérnökei három lehetőséget adnak: az egyik az intelligens mód, a másik a megadott naphoz tartozó állapot, a harmadik pedig a nyomtatási feladat érkezésekor történő felébresztés. Az intelligens mód nyomtatási szokásaink feltérképezésével dönti el, hogy mikor lehet szükségünk a nyomtató szolgálataira és mikor nem, a napokhoz tartozó beállításokkal pedig beállíthatjuk, hogy az adott napon milyen beállítás szerint történjen a bemelegedési folyamat és milyen módszer szerint lépjen készenléti állapotba a nyomtató (például időtúllépés után). A harmadik módszer - amely a legkényelmesebb - azt a lehetőséget használja, hogy a nyomtatót készenléti állapotban (energiatakarékos módban) tartja mindaddig, amíg nyomtatási feladat nem érkezik rá.

Energiatakarékosság.A rendszerhez tartozik még egy úgynevezett Fast Resume opció is, amely a készenléti állapotból történő gyors visszatérést segíti. Az opció engedélyezésével a nyomtató hamarabb kerül munkára kész állapotba, de cserébe magasabb energiafelhasználás mellett üzemel, ugyanis maximálisan energiatakarékos módba sosem kerül. Az opció kikapcsolásával lassabb rendelkezésre állással kell számolni, de cserébe az energiafelhasználás is alacsonyabb lesz. Fast Resume módban méréseink szerint 30 és 110 watt között ugrált a nyomtató fogyasztása, igaz, az idő túlnyomó részében inkább 30 és 80 watt között ingadozott a fogyasztás, csak ritkán ugrott 100 watt fölé. A Fast Resume kikapcsolása után 14 és 60 watt közötti fogyasztást tapasztaltunk.

Az energiatakarékos beállítások mellett számos fejlett hálózati támogatás is rendelkezésre áll, amelyre az irodai, illetve vállalat környezetben rendszerint szükség van. A webszerver a kellékanyagok, valamint az olajozó henger (karbantartó készlet) állapotáról is felvilágosítást ad, sőt, be lehet állítani azt is, hogy a nyomtató mikor jelezze az alacsony tintaszintet - például 1000 oldallal a kellékanyagok várható kifogyása előtt. Ha már az értesítéseknél tartunk, akkor meg kell említenünk az e-mail alapú értesítési lehetőségeket is. A nyomtató értesítéseket küldhet a megadott e-mail címekre, ha hiba történik, vagy kifogynak a nyomtatáshoz szükséges kellékek (papír, tinta, olajozó henger).

Protokollok.
A rendszer többféle protokollt is támogat, amelyek között például az uPNP, az IPP, az Ether Talk, az LPR, az FTP, a WSD és az SNMP is megtalálható. A rendszer támogatja az FTP-n keresztüli nyomtatást - nyomtatásra kész fájlt kell feltölteni a nyomtatóra -, de ezzel együtt e-mail-ben is küldhetünk nyomtatni valót a készüléknek, ha elvégeztük az ehhez szükséges beállításokat. A webszerver felhasználói kezelőfelületét egyedi hivatkozásokkal is kiegészíthetjük, így minden kéznél lehet, ami csak a menedzseléshez szükséges.

Igény esetén letilthatóak a nyomtatóról elérhető egyes menük.
A webszerver esetében külön felhasználók létrehozására is van mód, akiket különböző jogokkal láthatunk el. A nyomtató IPsec támogatást is kínál, így különböző IP alapú szűrési szabályok létrehozását teszi lehetővé.

1.2.3.



















Érdekesség, hogy még arra is van lehetőségünk, hogy megadjuk, mely napokon mely felhasználói csoportok mettől-meddig nyomtathatnak, mettől meddig készíthetnek színes nyomatokat és mettől meddig készíthetnek fekete-fehér nyomatokat. A korlátozásokat napi szinten szabályozhatjuk és azt is megszabhatjuk, hogy éppen melyik tálcáról lehet nyomtatni. Igény esetén a nyomtató klónozása is megoldható, amelynek keretén belül megszabhatjuk, hogy mely funkciókat szeretnénk klónozni. Az új nyomtatónak opcionálisan akár SNMP nevet is adhatunk.

A webszerver beállításai után következzen egy videó, amely a nyomtatóról elérhető beállításokról ad képet.


Talán már sokak számára feltűnt, hogy egyetlen szó sem esett a nyomtatási minőséggel kapcsolatos beállításokról. A beállítások között a felbontás külön megadására nem találtunk lehetőséget, helyette azonban rendelkezésre áll négy, minőséggel kapcsolatos mód, amelyek mind a felbontást, mind pedig a felhasználandó tinta mennyiségét szabályozzák. A Xerox-tól származó információk alapján a négy módhoz az alábbi felbontások társulnak:
 

A fenti értékek a PostScript oldalleíró nyelvre vonatkoznak, a PCL nyelv esetén csak szabványos és javított minőségi módok érhetőek el. Hogy az egyes módok mennyire nyújtanak meggyőző minőséget? Nos, többek között erre is ott a válasz a következő oldalon.

Tapasztalatok

A nyomtató esetében a beüzemelés egyszerű, a kellékanyagok használata magától értetődő, szinte csak egy dologra kell odafigyelni: a nyomtatót kikapcsolás után, a szállítás megkezdése előtt 30 percig nem szabad mozgatni, amíg a lehűlési fázis tart. Az egységet működés közben sem szabad mozgatni, illetve lökdösni, így érdemes egy vízszintes, stabil felületen elhelyezni, ahol biztonságban van. A szilárdtintás nyomtatónál arra is oda kell figyelni, hogy pormentes környezetben üzemeltessük, valamint a gyártó által tiltott hordozókra ne nyomtassunk vele, így elkerülhetjük a nyomtatófejek eltömítődését, illetve sérülését.

A nyomtató teljesen hideg állapotból nagyjából 4-5 perc alatt lép használható állapotba. Készenléti üzemmódból kevesebb, mind fél perc is elég neki, ha pedig a Fast Resume opció is be van kapcsolva, akkor ennyire sincs szüksége.

Fogyasztás

A bemelegedési fázis alkalmával a fogyasztásmérő 500 és 800 watt közötti fogyasztási értékeket láttunk, amelyek 1-2 percig álltak fenn, és a fogyasztás sosem volt állandó. A bemelegedés után, használatra kész állapotban 100 watt körüli fogyasztást mértünk, ami nyomtatás alkalmával sem ment 150 watt fölé. A készenléti állapot esetében érdekes volt, hogy a nyomtató az első 5-6 percet fix, 14,6 wattos fogyasztással töltötte el, majd később ez az érték rendszerint visszament 30 és 90 watt közé, onnantól pedig ott is maradt.

Egyszóval a fogyasztás rendkívül hullámzó és elsőre kissé meglepő, de a gyártó állítása szerint a szilárdtintás nyomtató egy hasonló kategóriájú lézernyomtatóhoz képest élettartama során átlagosan még így is 25-30%-kal kevesebbet fogyaszt. A gyártó állítása szerint a ColorQube 8570DN 40%-kal alacsonyabb fogyasztás mellett üzemel, mint elődje, a Phaser 8560-as modell, ami szintén nem elhanyagolható különbség.

Bekapcsolás, üzemi zajszint

A nyomtató bekapcsolása után, valamint működése közben jellegzetes, meleg műgyanta szagot lehet érezni, ami csak akkor különösen zavaró, ha a rendszer éppen folyékony halmazállapotú tintát csepegtetett a hulladékgyűjtő tálcába. A szagot a zsírkrétáéhoz tudnánk hasonlítani, de annál a meleg miatt kissé intenzívebb. Irodai körülmények között - főleg, hogy ritkán lehet zavaróan érezni a szagot - ez talán nem jelent problémát, de egy átlagos szobában zavaró.

A gyártó 59 dB(A) körüli üzemi zajszintet ad meg a nyomtatónál, ez pedig nagyjából rendben is van, ugyanis méréseink alapján 65 dB(A) zajt generált a termék, amikor egy 12 lapból álló teszt dokumentummal terheltük. A zaj nem a nyomtatófejtől, hanem a papírmozgató mechanizmustól származik.

Nyomtatási sebesség és minőség

A nyomtatás sebessége, amit a gyártó 40 lap/perces maximális értékben határoz meg - nem tűnik elképzelhetetlennek bizonyos esetekben, ugyanis a 12 oldalból álló színes teszt dokumentumot, ami képet és szöveget vegyesen tartalmazó oldalakból állt, alig 50 másodperc alatt nyomtatta ki a szilárdtintás gép, méghozzá úgy, hogy a tízedik oldal után tartott egy 4-5 másodperces szünetet. A sebességre összességében nem igazán lehet panasz és tulajdonképpen a minőségre sem.

A szilárdtinta műgyanta alapú mivolta miatt különleges hatást kölcsönöz a nyomatnak, így egy átlagos, normál nyomtatópapírra készített fotónyomtatvány úgy néz ki, mint ha azt drága fotópapírra nyomtatnánk. Az A4-es méretű fotót egyébként - ebből csak egyet nyomtattunk - nagyjából 5 másodperc alatt nyomtatta ki a rendszer. A minőség a lézeres nyomtatók minőségével összehasonlítható, ám mégis különbözik azoktól, mert a tinta jellegéből adódóan a nyomat érdes. A lapköltségekre hamarosan kitérünk, de a fotónyomatról azért még ejtenünk kell pár szót. A kinyomtatott kép forrása egy 10 megapixeles fotó volt, azaz nem bíztunk semmit a véletlenre. A minőség tökéletes - tényleg lélegzetelállító, hogy egy hagyományos A4-es nyomtatópapírra milyen minőségben lehet fotót nyomtatni. A tintasugaras, fotópapírral dolgozó fotónyomtatókhoz képest egy picit rosszabb a minőség, pont az érdes felület miatt, de ez egyáltalán nem zavaró, mivel a nyomat kevesebbe kerül és a technológia egyfajta különleges hangulatot is ad neki.

Költségek

Maga a Xerox 8570DN típusú nyomtató 170 000 forint körüli ajánlott végfelhasználói áron érhető el, ami elsőre borsosnak tűnik, de – főleg irodai környezetben – érdemes a hosszútávú költségeket nézni. A nyomtatóhoz a technológia sajátosságai miatt csak eredeti kellékanyag kapható, utángyártott szilárdtintával eddig nem találkoztunk. Az átlagosan 4400 oldalra elegendő színek 25-26 ezer forintos áron kaphatóak. A 8.600 lapra elegendő fekete szilárdtinta 29.000 forintba, a 30.000 oldalas élettartammal rendelkező karbantartó készlet, azaz az olajozó henger pedig 24.300 forintba kerül (a cikk írásának pillanatában). A tinta esetében a gyártó 5%-os oldallefedettséggel kalkulált, így jöttek ki a fenti oldalkapacitások, amelyek a nyomtatandó dokumentumok lefedettségétől eltérően felfelé és lefelé is változhatnak.

A Xerox állításai alapján a monokróm nyomtatás lapköltsége 3,5 forintra, a színes oldalaké pedig 21,61 forintra jön ki. A fentiekben említett költségekkel, azaz webshopunk áraival kalkulálva 4,18 forintos és 21,9 forintos lapköltségeket kapunk a monokróm és a színes oldalak esetében, amiben magának a papírnak az ára nincs benne. Előbbi még így is nagyon szép érték, utóbbi kicsit magasnak tűnik, de ha azt nézzük milyen minőséget kapunk ezért, akkor elfogadható az ár, főleg, hogy bármilyen médiával megetethetjük a gépet, körülbelül ugyanazt az eredményt fogjuk kapni.

A szilárdtintás nyomtatás egy igen innovatív technológia, amely számos előnyt kínál és a felhasználók számára médiafüggetlen, jó minőségű színes dokumentumnyomtatást biztosít. A fekete-fehér nyomtatás költséghatékonyan kivitelezhető és a sebességre sem lehet panasz. A technológia főként olyan felhasználók számára ajánlható, akik sok színes nyomatot készítenek havi szinten és ehhez egy költséghatékony, könnyen használható, jó minőséget kínáló, környezetkímélő megoldásra van szükségük.

A szilárdtintás nyomtatókat a Xerox irodai felhasználók számára ajánlja, de átlagfelhasználók is használhatják azokat, viszont erősen valószínű, hogy számukra jobb választás egy olcsóbb tintasugaras nyomtató, ha a készülék árát, valamint a nyomtatás várható gyakoriságát - a havi oldalterhelést - is figyelembe vesszük. A technológia összességében az elmúlt évek során nagyon sokat fejlődött, mi nyugodt szívvel ajánljuk eddigi tapasztalataink alapján, és kíváncsian várjuk hová fejlődik még.

A tesztben szereplő szilárdtintás nyomtatót a Xerox magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet érte!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. Ipadnak
2011.07.20. 16:51
Ehh... ez a szilárdtinta bukó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. prohlep
2011.07.20. 17:09
"A fentiek alapján a monokróm nyomtatás lapköltsége 3,5 forintra, ..."

( 29.000 ft / 8.600 lap ) + ( 24.300 ft / 30.000 lap) = 3,372093023255814 + 0,81 = 4,182093023255814 = kerekítve 4.2 forint / fekete-fehér lap.

Keszülék amortizációját és energia felhasználását, valamint a papír árát nem vettem bele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Azrael
2011.07.20. 17:43
Köhömm, a színes tintának mi köze van a fekete-fehér nyomtatáshoz?
Az a 3,37 forint lesz a fekete-fehér.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Des23
2011.07.20. 19:02
A színes tintának semmi, de a karbantartó készletnek van.
És az ,81/lap ha színes, ha fekete-fehér a nyomtatás
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. J.o.k.e.r
2011.07.20. 19:20
A megállapítás jogos, a lapköltség a Xerox számításait tükrözi, úgyhogy mindjárt egyértelművé teszem a helyzetet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. sleepingdr...
2011.07.21. 08:14
Ez a nyomtató kb az az egy fecske, amelyik nem csinálja azt a bizonyos nyarat.

ocsabi: olcsónak olcsó a verziód, csak sok a hulladék vele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. straylight
2011.07.21. 13:08
"Az első Xerox nyomtató, amely ezt az eljárást használta, 1991-ben került forgalomba és a Phaser III-as nevet viselte."

Picit pontosítanék, a Xerox 1999-2000 -ben vette meg a Tektronix nyomtatókkal foglalkozó részlegét, vagyis az ez előtt készült gépekhez a Xeroxnak semmi köze nem volt, a Tektronix gyártotta őket. Anno '97 környékén nekünk mi is dolgoztunk egy Phaser (talán) 440-essel, igaz, az nem szilárdtintás, hanem fóliás-szublimációs volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kpa
2011.07.21. 14:29
Nekem 3 db is volt ezekből, de nem váltak be...
Engem is bepaliztak, rábeszéltek a használatára. Először nem világosítottak fel, hogy ne kapcsoljam, ki, mert különben minden bekapcsoláskor kb. 4.000 Ft-nyi tintát elveszítek. Amikor megtudtam ezt az infót, mert reklamáltam, hogy gyorsan kell benne festéket cserélni, már bekapcsolva hagytam a gépet. Sajnos a hűtő ventilátor nem kifelé szívja a meleg levegőt, hanem befelé fújja, szűrő pedig nincs. Így történt, hogy poros levegő került a gépbe, egy-két porszem pedig eldugaszolt egy-két fúvókát, amit állítólag nagyon jutányos áron 150.000 Ft-ért cserélt ki a szerviz. Azóta a fal mellett állnak felstócolva, kb. 300 eFt tintám pedig a szerkényben porosodik...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. J.o.k.e.r stray...
2011.07.21. 16:46
Pontosítom a bevezetőt! Köszönöm szépen, hogy szóltál!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Smith166
2011.07.21. 20:23
Jónéhány szilárd tintás Xeroxunk van: 8200, 8400, 8550, 8560, ezekből nem is egy volt az évek folyamán.

Előny: nagyon szép, élénk színek, már-már nyomdai minőség, nagyon gyors, ha egyszer belelendül. További előny hogy az én asztalomnál van így bátran tolhatom rá a cuccot ezerrel, pofátlanul!

Ezzel ki is végeztük az előnyöket, jöhet a feketeleves.

Qrva kényes, kriminális jószágok. Lassú bemelegedés, akár 4-5 perc is lehet mire nyomtatásra kész. Folyamatosan melegen tartja magát, elég energia pazarló berendezés. Egész nap fűt mint az állat. A karbantartása költséges, és sajnos nagyon gyakori a fejhiba, az összesnek ezzel lett eddig vége. A fej meg többe kerül mint egy új gép. Ha nem garis a cucc akkor bukó az egész. A tintát (viaszkockát) csak úgy zabálja. Az áramszünetet kifejezetten nem szereti, gondolom ilyenkor bennerohad a lehűlt tinta. Szánalmas utána a nyomat, muszáj a tisztítást végrehajtani, ami mondjuk 7-8 perc folyamatos üzemet jelent neki, közben csak úgy tolja magába a viaszkockákat. Röhejes ahogy nyeli a cuccot. Azonban ha meg nem futtatjuk a tisztítást, akkor csíkoz. Nagyon ajánlott mögétenni egy NORMÁLIS UPS-t, de tényleg normálisat, ami kibírja amíg a készüléket le tudjuk állítani áramszünet esetén, különben lesz nemulass.... további állandó hibajelenség a kezelőpanel meghibásodása, kivétel nélkül már mindegyik gépben volt cserélve....

Szóval nagyon jó, nagyon szép, amíg hibátlan, de utána jön a szívás!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. mythbuster
2011.07.21. 21:04
Mondjatok még egy nyomtatási formát ami olcsóbb és hatékonyabb az álltalam és sokak álltal használt tintasugaras módszereknél! KisPesten bemászol a kisüzletbe veszel egy cyan/100ml, egy mangetta 100ml, egy sárga/100ml és egy fekete 100ml -es kiszerelést, valamint egy tisztességes nyomtatót amelyikben a nyomtatófej nem a patronon van(~15 rugó), agyvérzésig töltöd vele potom 2 ezer forintból(500ft/100ml/szín)...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. horpet
2011.07.25. 09:10
Kezdtem egy 8400-as típussal. Azért, mert a lúzer kollégám teniszpartnere egy xeroxos fószer és rásózta. Megdöglött, pont mikor 100K-ért vettem hozzá új tinta kockát. Javítani drága, veszünk újat. Lett egy 8560-as, de csak azért, mert becserélték hozzá a 8400-ashoz vett kockákat.
A nyomat tényleg szép, de pl. egy normális pirosat nem tudok vele előállítani pedig mindenféle színkorrekciót kipróbáltam már.
Szóval szerintem egy luxus kütyü. Ha saját zsebre kéne nyomtatót venni, biztos nem ezt venném.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. zz7
2011.07.25. 10:30
Olvasva az alábbi hozzászólásokat csak annyit tudok ehhez hozzá fűzni, hogy sok esetben kb. ennyi közük van a rövid teszteknek a valós használatokhoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Smith166
2011.07.25. 19:55
zz7: OTT A PONT !!!!! Egy dolog kipróbálni, és egy dolog használni valamit..... Kipróbálni jó ez a xerox de használni azt mondom, NE AKARJA SENKI !!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. szabicsorv...
2011.07.29. 13:00
mythbuster

Ennek egy "továbbfejlesztett" változata a CISS (folyamatos tintaellátó rendszer.) Viszonylag kevesen ismerik itthon, de egyre elterjedtebb és nagyon olcsó vele a nyomtatás. Külföldön (pl. Tahiföld) már szinte mindenki ilyet használ. Itt egy saját cikk róla aki nem ismerné. LINK
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!