iPon Cikkek

Különleges P45-ös lapok tesztje

Dátum | 2008. 07. 16.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

 Legfrissebb cikkünkben két nem mindennapi P45-ös lapkakészlettel ellátott alaplapot tesztelünk. A két újdonság nem más, mint az ASUS Maximus II Formula, amely a gyártó rendkívül népszerű RoG sorozatának legfrissebb tagja. A másik példány a manapság igen csak jól szerepelő gyártó, a Gigabyte termékpalettájáról érkezett, az alaplap EP45-DQ6-os típusjelzéssel van ellátva.

A korábbi P43-as és P45-ös cikkünk győzteseinek eredményeit is hozzácsapjuk majd a táblázatok adataihoz, hogy ne csak két alaplap „unalmas” versenyéről szóljon a cikk. Fontos leszögezni, hogy azóta processzorcsere történt, így mostantól egy E8400-as, 45 nm-es processzorral vizsgáljuk a versenyzők teljesítményét. A korábbi tesztprocesszorral ellentétben az újdonság nem 65 nm-es, hanem 45 nm-es csíkszélességgel készül, valamint gyárilag 3 GHz-es órajelen érkezik nem úgy, mint az E4500-as, amely 2200 MHz-es gyári órajele helyett 3 GHz-en volt kénytelen üzemelni a tesztek alatt. Az E4500-as modell harmad annyi másodszintű gyorsítótárat tartalmazott, mint az E8400, ám mégis bevesszük a tesztbe a vele készült eredményeket, hogy kiderüljön: mennyit számít a 45 nm-es csíkszélesség (fogyasztás tekintetében),  és a háromszor akkora cache, ha az órajel és az FSB ugyanakkora? Nos, a végén ez is kiderül.


A félreértések elkerülése végett az E4500-as processzorral felszerelt alaplapok eredményeit világos-, illetve sötétszürke színnel jelöljük, azok ugyanis pusztán érdekességként szerepelnek a tesztben, mivel a teszt lényege az ASUS Maximus II Formula és a Gigabyte EP45-DQ6 teljesítményének összehasonlítása. A 3 GHz-es órajelen és 333 MHz-es FSB-vel üzemelő E4500-as és E8400-as modellek közötti különbség szemléltetése csak úgymond „hab a tortán”.

A rövid kitérő után tekintsük meg a teszt szereplőinek pontos technikai paramétereit, amelyeket az alábbi táblázatban próbáltunk jól láthatóan összesíteni.


CPU-Z

Az Gigabyte EP45-DQ6 és a Maximus II Formula esetében az E8400-as processzor alap órajelen és alap feszültségen ketyegett. Az alábbi két CPU-Z képen tekinthetjük meg a rendszerek paramétereit, illetve a processzorok pontos órajeleit.

A DQ6-os rendszer.A Maximus II FOrmula rendszer.
























A tesztgép:

• Processzor: Intel E8400 (3 GHz)
• Alaplapok:
- ASUS Maximus II Formula
- Gigabyte EP45.DQ6
• VGA: Inno3D GeForce 7600 GT 
• Memória: 2 x 1 GB Geil (DDR2-800  @ 4-4-4-12 CR2)
• Tápegység: Chieftec 420W
• HDD: WD 160 GB (SATA 2)
• ODD: NEC DVD-Rom
• Operációsrendszer: Windows XP SP2 az összes javítással (az összehasonlíthatóság érdekében).

A szokásosnál rövidebb bevezető után most következzen a két különleges alaplap részletes bemutatása.

Első alaplapunk az ASUS kínálatából érkezett, a termék a nagysikerű Maximus Formula utódja. Az alaplap a gyártó RoG (Republic of Gamers) sorozatába tartozik, ebben a sorozatban kifejezetten játékosok számára készített alaplapok találhatóak.


 

 







A termék doboza rendkívül vastag, külsője dizájnos, gyakorlatilag minden szükséges információt tartalmaz az alaplap legfőbb tulajdonságairól. A doboz fedőlapja felhajtható, alatta még több információt, valamint magának az alaplapnak egyes részletei láthatjuk.

A doboz belsejében két újabb doboz van, az egyik egy átlátszó, műanyag alkalmatosság, amelyben az alaplap és a hangkártya foglal helyet, míg a másik egy laposabb, fekete doboz, ebben a kellékek és a leírások lapulnak.

















Az újdonsághoz a gyártó mellékel egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy gyors üzembe helyezési útmutatót egyaránt, de a sorból a takarólemez és a Vista, valamint XP meghajtó programokat tartalmazó telepítő lemez sem hiányzik.

A termékhez 6 darab SATA adatkábelt, valamint egy Molex-SATA tápkábel átalakítót, egy Floppy és egy IDE kábelt, valamint egy LCD Poster nevezetű kijelzőt kapunk, amelynek segítségével többek között az esetleges rendszerhibákról is tájékozódhatunk. A csomagban FireWire és USB kivezetés, valamint egy extra ventilátor is helyet kapott.

















Az ASUS alaplapja már első ránézésre is komoly példány, az újdonságon egyedi, látványos és nagyon hatékony hűtés található. A termék felépítésében nem találtunk kifogásolható részt, minden alkatrész elhelyezése megfelelő, semmi sem akadályozta a rendszer zökkenőmentes összeszerelését.

Az alaplapon egyébként összesen 8 darab Sata 3 Gbps-os port, valamint egy eSata port található, ezen kívül 4 darab DDR2-1200 MHz-es memóriafoglalat, és 12 darab USB port is jelen van. A bővítő helyek között két darab PCIE 2.0 X16-os slot található, egykártyás módban x16-os, míg kétkártyás Crossfire módban x8-os sávszélességen üzemelnek a slotok. Az alaplapon 3 darab PCIE x1-es és két darab hagyományos PCI csatolófelület is jelen van.

















A termékhez a gyártó egy igazi különlegességet is mellékel, ami nem más, mint egy nyolccsatornás, ADI AD2000B chippel ellátott SupremeFX X-Fi audió vezérlő, amely Creative X-Fi képességekkel van felruházva. A különlegesség koax és optikai hangkimenettel egyaránt bír.


Az alaplap hátsó kivezetései között már nincs jelen az egér PS/2-es portja, helyette két darab USB portot találunk. Fölöttük helyezkedik el a billentyűzet PS/2-es csatlakozója, mellette pedig a CMOS-Clear mikrokapcsoló. A kivezetések között találunk még két darab ethernet portot, négy darab USB-t, valamint egy FireWire és egy eSata csatlakozót.


 














Az alaplap hűtését tekintve is rendkívül jóra sikeredett. A robosztus hűtőalkalmatosság rendkívül nagy felületen adja le az északi híd és a déli híd által termelt hőt, így a chipek az átlagosnál hűvösebben üzemelnek, még tuning esetén is. Az északi híd esetében 41 fokos átlaghőmérsékletet mértünk, a déli híd esetében ez az érték 44 fok volt. Ezek az eredmények meglepően jók.

Az alaplap BIOS-a a gyártótól már megszokott szintet hozza, kezelése egyszerű és gyors, mint az összes többi ASUS alaplapnál. A megszokott BIOS képek az idő rövidsége miatt most sajnos elmaradnak.

A második versenyző a Gigabyte kínálatából érkezett. Az EP45-DQ6-os példány a gyártó P45-ös lapkakészlettel ellátott alaplapjainak felső kategóriáját képviseli, de erről bővebben majd később. Az alaplap csomagolása hasonlóan hatalmas, mint az ASUS Maximus II Formuláé volt, a doboz dizájnja teljesen rendben van: a csomagolás informatív és tetszetős.

A karton doboz belsejében szintén két doboz lapul, ám itt a műanyag, átlátszó megoldás mellett már nem egy dizájnos, hanem egy sima fehér kartonban helyezték el a kábeleket. Ez részletkérdés, de az első benyomás az ASUS alaplapja esetében jobb volt.

















A Gigabyte alaplapjához kapunk egy felhasználói kézikönyvet, egy gyors üzembe helyezési útmutatót és egy telepítő lemezt, amely a szokásoshoz híven most is teljesen automatikus, valamint most is tartalmaz Windows XP és Windows Vista drivereket. Ezeken kívül három matrica és a takarólemez is megtalálható a csomagban.

















A kábelek között összesen négy darab SATA adatkábel, egy Floppy és egy IDE kábel, valamint eSata és FireWire kivezetések találhatóak.

A Gigabyte alaplapja már tartalmazott szerelés szempontjából egy-két kellemetlenséget. A processzor felső részénél elhelyezett hűtőalkalmatosság túl közel volt a processzorhűtő rögzítőfüléhez, így kellemetlen volt a szerelés. Az ATX +12V-os csatlakozót szintén nagyon beszorították, így ehhez is nehéz volt hozzáférni. Ezeken kívül rendben volt az alaplap.

















A termék egyébként négy darab DDR2-1200 MHz-es memóriafoglalatot, 12 darab USB portot és 10 darab SATA 3 Gbps-os csatlakozót tartalmaz. Az alaplapon két darab PCIE 2.0 x16-os slot, két darab PCIE x4-es slot, egy darab PCIE x1-es és két darab PCI csatolófelület helyezkedik el. A PCIE x16-os slotok kétkártyás üzemmódban x8-os sávszélességgel üzemelnek.


A termék hátsó kivezetései között négy darab gigabites ethernet port, nyolc darab USB 2.0-ás csatlakozó, valamint két darab PS/2-es port található. Az audió vezérlő kimenetei között megtaláljuk a jack csatlakozókat és a koax, valamint az optikai kimenetet egyaránt.










 






A Gigabyte EP45-DQ6 hűtésére nem lehet panasz, a gyártó minden fontosabb elemen elhelyezett hűtőbordát. Az északi és déli hidak, valamint a PWM modulok hűtőbordái hőcsővekkel vannak összekötve, a hűtés nem csak hogy szép, de meglepően hatékony is. Az alaplap északi hídja 47 fokon üzemelt, a déli híd 49 fokos átlaghőmérsékletet ért el a teszt során, ez pedig nem mondható rossznak, átlagos eredmény.

Az alaplap BIOS tekintetében magában hordozza a gyártótól megszokott minőséget: a tuning és az általános beállítások egyszerűek, a BIOS még a kezdők számára is rendkívül felhasználóbarát.

Everest

A szintetikus tesztek sorát ismét a nagysikerű Everest-tel kezdjük. Az alkalmazás segítségével az egyes rendszerek processzor- és a memóriakezelését vizsgáljuk, így próbálunk egyértelmű sorrendet felállítani a lapkakészletek és a termékek között. Fontos megemlíteni, hogy a P43-as és az EP45-DS4-es eredmények még a régi, E4500-as processzorral készültek, amely 3 GHz-es órajelen ketyegett. Az összehasonlítással nem csak a lapkakészletek, de a két processzor között s különbséget kívánunk tenni, valamint színesebbé kívánjuk tenni a teszteket is.


Everest olvasás esetében nagyon együtt volt a mezőny, egyedül az ASUS Maximus II Formula maradt le a többiektől, méghozzá jelentős mértékben.


A memóriaírás sebességét vizsgáló tesztben az E8400-assal készült eredmények domináltak, közöttük épp olyan kicsi volt a különbség, mint az E4500-as esetében. A két processzor között már annál nagyobb a differencia: majd 1000 MB/s-mal nagyobb teljesítményre volt képes az E8400-zal szerelt rendszer.


A memória másolás ismét az E8400-as sikerét hozta, ám a két extrém alaplap között 200 MB/s-os különbséget mértünk a Gigabyte EP45-DQ6 javára. Az E8400-as és E4500-as eredmények között jelentős különbség mutatkozott.


A memória késleltetés esetében már nem volt ennyire látványos a különbség az alaplapok, illetve a két processzor között. Meglepő módon a tuningolt E4500-as processzorral felszerelt lapok végeztek az élen, igaz, előnyük nem jelentős. Az ASUS Maximus II Formula jelentősen lemaradt a Gigabyte EP45-DQ6-tól.


A CPU Queen tesztek ismét a tuningolt E4500-assal felszerelt alaplapok győzelmét hozták. A gyári órajelen ketyegő E8400-assal ellátott Gigabyte és Asus alaplapok teljesítménye egymáshoz viszonyítva majdhogynem azonos, ám a tuningolt E4500-as rendszerektől már egy picit lemaradtak.


A CPU AES tesztben végre megfordult a helyzet: ez a megmérettetés az E8400-asnak és a vele ellátott ASUS és Gigabyte alaplapoknak feküdt jobban. A két rendszer hajszálra azonos eredményt ért el. Az E4500-as rendszerek lemaradása nem jelentős.


Az Everest PhotoWorx tesztben szintén megmutatkozott az E8400-as előnye: a vele ellátott két újdonság az élen végzett, ám kettőjük közül egyértelműen az ASUS alaplapja lett jobb.


Az utolsó Everest teszt, azaz a CPU Zlib megmérettetés szintén az E8400-as győzelmével zárult. A két P45-ös termék, azaz a Maximus II Formula és az EP45-DQ6 között alig volt különbség, ám az E4500-zal felszerelt lapokhoz képest jelentősebb előnyre tett szert a két drágaság.

Sisoft Sandra

A következő sorozatban ismét egy népszerű tesztalkalmazás szerepel, a program neve: Sisoft Sandra. Az alkalmazás segítségével a memória sávszélességet, valamint a processzor aritmetikai és multimédiás teljesítményét vizsgáljuk az egyes rendszerek esetében.



A memória sávszélesség tesztekben egyértelműen a Gigabyte EP45-DQ6 lett a befutó: az alaplap 0,4 GB/s-mal bizonyult jobbnak, a többieknél. Az Asus Maximus II Formula az E8400-as processzor ellenére is közel azonos szintet teljesített, mint az E4500-as processzorral felszerelt P45-ös és P43-as alaplapok.



A Sisoft Aritmetikai tesztjei alatt egyértelmű sorrend alakult ki: a legjobb az ASUS Maximus II Formula lett, míg a második helyre a Gigabyte EP45-DQ6 került. A tuningolt, 3 GHz-en ketyegő E4500-as processzorral szerelt rendszerek FPU teszt esetében jelentősen, míg ALU teszt esetében kisebb mértékben maradtak le a két nagyágyútól, a Gigabyte EP45-DQ6-tól és a Maximus II Formulától.




A multimédiás képességeget vizsgáló tesztben SSE3 esetében az E8400-nak állt a zászló, itt már megmutatkozott az új processzor technológiai fölénye az E4500-zal szemben. Az ASUS és a Gigabyte lapja közül az ASUS bizonyult jobbnak. A multimédiás teszt SSE2-es változatában már kisebbek voltak a különbségek, de az E8400 és a két drágább alaplap fölénye itt is egyértelmű. Azonos processzor esetén elhanyagolható különbségek születtek volna.

WinRar

A tesztek sorát a WinRar-ral folytatjuk. Az alkalmazás beépített sebességmérő opcióját hívjuk segítségül, majd az ott kapott eredmények alapján felállított sorrendet valós körülmények között is ellenőrizzük, ehhez fájlcsomagolási műveletet végzünk.


A beépített sebességmérő alapján egyértelmű, hogy az E8400-as processzorral ellátott rendszerek a nyerők. A két alaplap, azaz a Maximus II Formula és a Gigabyte EP45-DQ6 között 75 KB/s-os különbséget mértünk, ami nem elhanyagolható, de nem is jelentős.


A sorrend valós körülmények között sem változott, ám itt már jelentősebb különbséget látunk a tuningolt E4500-zal és az E8400-zal szerelt rendszerek között. A Maximus és a DQ6 között mindössze 2 másodperces különbséget sikerült mérni, ami szintén nem jelentős.

SuperPi

A következő alkalmazás a SuperPi 1,5 MOD, amelyben Pi értékének számolásával terheljük az egyes versenyzőket. Reményeink szerint ebben a tesztben is jelentős különbség lesz az E4500-as és az E8400-as rendszerek között, no de lássuk a táblázatot:


A SuperPi eredmények tükrözik a két processzor közötti teljesítmény különbséget, hiába az azonos órajel. Az E8400-as rendszerek szinte hajszálpontosan ugyanazt az eredményt érték el, ám ha kevéssel is, de azért az ASUS Maximus II Formula győzött.

Cinebench R10

A Cinebench R10-es változatában egy kép renderelésével fárasztottuk a konfigurációkat: első lépésben egy szálon, majd több szálon futtattuk a programot, így próbáltunk különbséget tenni az egyes rendszerek között.


Az egy szálon futó teszt esetében az E8400-as rendszerek ismét fölénybe kerültek: 300 ponttal többet értek el, mint a 3 GHz-es E4500-as processzorral ellátott lapok. A Maximus II és a DQ6 között kétpontnyi különbség mutatkozott, ami szinte nem is különbség.


A több szálon futó teszt alkalmával már sokkal nagyobbnak látszik a különbség az E4500-as és az E8400-as processzorral szerelt alaplapok között. Az ASUS Maximus II Formula és a Gigabyte EP45-DQ6 között 20 pont volt a különbség, a csatát a Maximus II nyerte.

F.E.A.R.

A teszt végén már csak a játékok megmérettetése van hátra. Mivel régóta a F.E.A.R. és a CoH szerepel, így az összehasonlítás miatt ismét ezt a két játékot vettük elő.


A F.E.A.R.-ben a szokásos módszer szerint jártunk el: a felbontást 1024 x 768 pixelesre, a minőségbeli beállításokat magasra állítottuk, az anizotróp szűrést és az élsimítást pedig kikapcsoltuk.

Az eredmények alapján a két E8400-as processzorral ellátott rendszer nyert, a két konfiguráció azonos eredményt ért el. Az EP45-DS4 csak fél FPS-sel, míg az EP43-as alaplap 2 FPS-sel maradt le az élmezőnytől.

Company of Heroes

A második játék a COH, amelyben szintén 1024 x 768 pixeles felbontást, magas minőségbeli beállításokat, valamint kikapcsolt anizotróp szűrőt és élsimítást alkalmaztunk.


A tesztet az E8400-as processzorral ellátott alaplapok nyerték. A Gigabyte és az ASUS alaplapja között szinte nem volt különbség, az EP43-as termék 0,6 FPS-sel, míg az EP45-DS4-es deszka 0,7 FPS-sel maradt le, ez szintén nem nagy különbség.

Merevlemez-kezelés

Az alaplapok merevlemez-kezelését a HDtune nevezetű segédprogrammal teszteltük. A tesztek eredményei az alábbi képeken láthatóak:

Maximus II Formula eredmények.DQ6 eredemények.

















A minimális átviteli sebesség tekintetében a Gigabyte alaplapja vizsgázott jobban, ugyanis 14,8 MB-ot ért el, míg az ASUS lapjánál ez az érték 12,3 MB volt, tehát valamivel gyengébb teljesítményt mutatott fel a Maximus II Formula. Átlagos adatátviteli sebesség tekintetében 03, MB/s-mal nyert a Gigabyte alaplapja, ami nem egy nagy különbség. Az elérési idő A Gigabyte alaplapjánál 13,3 ms volt, az ASUS alaplapja 0,1 ms-mal gyengébb eredményt ért el. A processzorterhelés a Gigabyte alaplapjánál volt alacsonyabb, mindössze 1,6%-os, míg az ASUS lapjánál ez az érték már 1,8%-ot képviselt.

Fogyasztás

Az alaplapok fogyasztását természetesen most is megvizsgáltuk. A rendszerek fogyasztását üresjáratban, valamint Cinebench és F.E.A.R. terhelés alatt mértük. Az adatok a rendszer átlagos fogyasztását tükrözik, ebben az értékben most sincs benne a monitor fogyasztása.


Alapjáraton az ASUS alaplapja bizonyult takarékosabbnak: a két versenyző között 10W-os különbséget mértünk, a C1E természetesen be volt kapcsolva, így a processzor alapjáraton 6x-os szorzó mellett üzemelt.


Cinebench alkalmával sem változott a helyzet: az ASUS terméke 112W-ot, míg a Gigabyte alaplapja 115W-ot fogyasztott, a különbség jelentősen csökkent.


A F.E.A.R. teszt már jobban megdolgoztatta a fogyasztásmérőt, itt az ASUS terméke 123W-os, míg a Gigabyte alaplapja 133W-os fogyasztás mellett üzemelt. A különbség 10W.

Tuning

Az alaplapok némi tuningnak is alá lettek vetve. Az újdonsült processzor, azaz az E8400-asnak köszönhetően végre értelmes eredményeket is sikerült elérni.  Mindkét termék esetében ugyanazokat a beállításokat alkalmaztuk: a processzor feszültségét 1,32V-ra emeltük, a memória feszültségét 2,2 V-ra növeltük. A memória feszültségének növelésére azért volt szükség, hogy a maximális FSB-t zökkenőmentesen elérhessük, ugyanis a memóriaosztó miatt bőven 1100 MHz fölé került a modulok órajele, amelyek CL4-ben hivatalosan mindössze 800 MHz-et bírnak.


Gigabyte EP45-DQ6 tuningASUS Maximus II Formula tuning.
























A próbálkozásokat siker követte, ugyanis az ASUS alaplapjánál 560 MHz-ig, míg a Gigabyte termékénél  546 MHz-ig sikerült jutni, azzaz eddig volt stabil a rendszer. Mindkét esetben 6x-osra csökkentettük a processzor szorzóját. A tuning során az alkalmazott memória akadályozott minket, 1066-os ram esetén valószínáleg sikerült volna magasabb FSB-t is elérni.

Hőmérsékletek

Az alaplapok északi- és déli hídjának hőmérsékleti értékeit a teszt során folyamatosan mértük, majd a végén a kapott számokból átlagot vontunk, ennek eredményét tartalmazza a táblázat.


Az ASUS alaplapjának déli hídja 44 fokon, míg az északi híd 41 fokon üzemelt. A Gigabyte terméke valamivel magasabb hőmérsékleten dolgozott: az egység déli hídja 49 fokos, míg az északi híd 47 fokos volt.

Összesítés

A tesztekben elért eredményeket ezúttal is a megszokott módon összesítettük, így az alábbi képet kaptuk:


A kissé érdekes kísérlet eredménye jól látható: az E8400-as és E4500-as rendszerek között jelentős különbséget mértünk, így most már kijelenthető: az azonos órajel nem minden. Az ASUS és a Gigabyte két különleges P45-ös terméke fej-fej mellett végzett, az egységek között a pontszám nagyságrendjét elnézve szinte alig van különbség.

Vélemény

A két alaplap „személyében” két igazán különleges terméket ismerhettünk meg. Tuning tekintetében a Gigabyte alaplapja bizonyult jobbnak, míg az összesítés alapján az ASUS termékét hirdethetjük ki tesztünk győztesének.

Az alaplapok szolgáltatásai mindkét esetben egyformán színvonalasak, az ASUS-nál talán jobban rámentek a dizájnra, azaz az alaplap és a csomagolás kialakítása szebb, vonzóbb, így első ránézésre egyértelműen megnyerőbb. A Gigabyte-nál inkább a technikai újításokra helyezték a hangsúlyt: az alaplap négy darab ethernet porttal és 10 darab SATA porttal bír, ami ritka és egyedülálló.

A két alaplap közül nehéz a választás, a döntés meghozatala előtt érdemes megvizsgálni az alaplapok specifikációs táblázatát, és az alapján dönteni. Egy biztos: egyik termékkel sem járunk rosszul.

Pici segítség: ha fontos  a sok sata port, illetve a négy darab ethernet csatlakozó, illetve a tuning, akkor egyértelműen a Gigabyte alaplapját kell választanunk. Amennyiben a tuning csak másodlagos, de a kinézet, a körítés és a teljesítmény magasabb prioritással bír, akkor az ASUS alaplapját érdemes megvennünk. Ár/teljesítmény arány szempontjából döntetlen a helyzet, ugyanis a jobban teljesítő ASUS alaplap ára 48-50E forint körül, míg a hajszálnyival gyengébb DQ6-os ára 47-48E forint körül helyezkedik el.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. Alamos
2008.07.16. 12:29
Nekem a kérdésem csak az, hogy mikor lesz a merevlemez-kezelés két képe megcserélve? Ugyanis a leírás szerint a kettőt fel kéne cserélni. Vagy a leírásban az ASUS-t a GB-vel felcserélni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Dice
2008.07.16. 14:14
mihaly.hermann -> a P35 kezeli 16-4-be, P45 pedig 8-8. "Bizony, a P45 teljesítmény és szolgáltatások terén sem nyújt sokkal többet, mint elődje, a P35. Legnagyobb újításaként a nagyokhoz – az X-es sorozat tagjaihoz – hasonló PCI Express 2.0 grafikus interfészét említik, bár itt nem kétszer 16, hanem csak 16 sáv áll a VGA(-k) rendelkezésére. Két Radeon CrossFire-ben hajtásakor tehát csak 8+8 PCI Express 2.0 sávon kapják az adatot, ami fele az X-esek 16+16-jának, de sokkal jobb elosztás, mint a P35 16+4-e, mely ráadásul még lassabb PCI Express 1.1 volt. Persze a történethez hozzátartozik, hogy a 16+4 sem szokott jelentős lassulást okozni."
http://prohardver.hu/teszt/intel_p45_front.../intel_p45.html
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. leviske
2008.07.16. 18:34
Nagyon jó lett a teszt. Meglepett, hogy a MII pont ott bizonyult gyengébbnek, ahol leginkább nem illene. (Tuning) :mellow:

Egyébként annyira különlegesnek a DQ6-ot nem mondanám... egy egyszerű prémium kategóriás alaplap, mint a P5Q Deluxe és Premium. Amit én különlegesnek neveznék az például a Foxconn Quantum Force P45-öse (Avenger). Bár sajnos még nem lehet kapni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Alamos
2008.07.17. 08:48
Vendég_Vendég_polarx_*_*:
Digitalizálás és a 16 órás porno anyag vágásához
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. danee91
2008.07.17. 09:54
(Vendég_szabtam_* @ 2008 Jul 17, 03:31) és a teszt során a tuning szempontjából az egyik leglényegesebb dolgot vizsgáltátok-e: miszerint a processzor irányába való fesz terhelt állapotban ingadozik-e? (dropp, stb...)

mivel a mostani lapomnál pont ez a probléma: adhatok bármekkora feszt, terhelés alatt leesik 1.3v-ra. így hiába van E8500-am, 4 ghz a max, az is szenvedve. mások ezt röhögve E8200-zal is elérik, s?t túlszárnyalják...
Miféle lapod van neked? Vmi occsó MSI? Azokon szokott lenni 3 fázis...Kifejezetten alacsony fogyasztású procik tuningjához ajánlott max
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. danee91
2008.07.29. 13:57
Persze bármelyik menni fog benne, ha csak 1db-ról van szó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. beeboy83
2008.11.23. 18:36
A"Különleges P45-ös alaplapok tesztje" úgy rossz az egész ahogy van.
Mert ugye ha az E8400 3 Ghz, akkor az úgy jön ki
hogy 333 (FSB) × 9 (szorz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. danee91
2008.11.26. 20:47
beeboy83
A max FSB-t 6-os szorzó mellett tesztelik ki...Szal gondolkodj, mielőtt beírsz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Joachim21
2009.05.02. 18:06
ez miért hiba?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!