iPon Cikkek

LawBreakers - Törvénytelen utód

Dátum | 2017. 08. 26.
Szerző | InGen
Csoport | JÁTÉK

Kissé szerencsétlen időszakban jelent meg a LawBreakers. Habár úgy tűnhet, hogy a hero shooterek éppen virágkorukat élik, pont ebből következik, hogy a konkurenciaharc hatalmas, és még az olyan stúdiók sem tudnak áttörést elérni, mint a Gearbox. A Blizzard és az Overwatch gyakorlatilag letarolta a piacot, így mindenki más a maradékon osztozkodik, több-kevesebb sikerrel. A helyzet kísértetiesen hasonlít a MOBA-műfaj pár évvel ezelőtti állapotához, ahová a Dota 2 és a League Legends mellé ugyan még befért (jóval lemaradva) harmadiknak a Heroes of the Storm, de ne legyenek kétségeink: ha nem a Blizzard neve lenne a játék mellett, akkor ez is pont ugyanúgy elsikkadt volna, mint az összes többé kihívó. Nem véletlen, hogy ma már megpróbálják inkább átértelmezni a műfajt, és valami mást nyújtani hasonló köntösben, ahogy tette ezt a Master X Master.
Pedig a LawBreakers nem indult rossz pedigrével. Az Unreal Tournament és a Gears of War atyja, és általános "játékdizájner-istenség" Cliff Bleszinski áll mögötte független stúdiójával, a Boss Key Productionsszel. Habár nem feltétlenül hiszem azt, hogy Bleszinski az Epicnél ne tehetett volna meg bármit, de elmondása szerint most aztán tényleg azt csinál, amit csak akar. És úgy látszik, hogy ezt akarta. Megszületett tehát a LawBreakers, ami első ránézésre csak egy újabb hero shooternek tűnik, és amit a piac pont eképpen is fogadott: tulajdonképpen alig érdekel valakit, valószínűleg mindenki maradt inkább az Overwatch-nál. Pedig a LawBreakersre érdemes lehet egy pillantást vetnie mindenkinek, aki egykor imádta az olyan arena shootereket, mint az Unreal Tournament vagy a Quake 3, ugyanis ezekkel több közös vonása van a játéknak, mint a Blizzard remekművével. Igen, a LawBreakers abban igazodik a modern trendekhez, hogy karakterosztályokat kínál fel, akik látszólag egy-egy szerepet töltenek be, azonban ne legyen félreértés: itt sokkal többet számít az egyéni skill, mint a csapatmunka. A mozgás, a célzás, az intuíció, a reakcióidő fontosabb, mint az, hogy miként használjuk a képességeinket.
A játék nem véletlenül kapta a címét: összesen 18 karakter közül választhatunk, akik közül kilenc a Law, vagyis a törvény oldalán áll, a többi kilenc pedig törvényszegőkből jön össze. A felosztás tulajdonképpen úgy néz ki, hogy van kilenc karakterosztályunk, amiknek van egy megfelelője a jó és a rossz oldalon is, de csak a kinézetük más a karaktereknek a két oldalon. A hősök a hero shooterekben bevett módon egyedi képességekkel és fegyverekkel indulnak harcba, ami azt jelenti, hogy a LawBreakers ezen a ponton nem követi a hagyományos arena shooterek vonalát, nincsenek pályán felvehető fegyverek. Viszont az biztos, hogy mindenki megtalálja a magának való harcost, hiszen a felhozatal kiterjed a kizárólag közelharcra képes Assassintól kezdve (aki grappling hookkal tudja közelebb hozni magát az ellenfélhez) a leginkább távolról hatékony lézerágyús Harrierig. A kettő között pedig van minden a rakétavetős állattól kezdve a dupla pisztolyos westernhősig.
A lényeg igazából az, hogy habár karakterosztályok vannak, és azokhoz nagyjából tartozik egy-egy szerepkör, igazából a LawBreakersben mindenkinek az a legfőbb célja, hogy kinyírja a másikat. Ezt jól reprezentálja a Battle Medic, ami a neve alapján ugyan az egyik gyógyítós-support osztály lenne a kettőből, valójában azonban egy jó nagy gránátvetővel van felszerelve, gyógyításra pedig egy drónt tud kiküldeni, ami magától elvégzi a munkát. Tehát igen, tulajdonképpen támogatnunk kell a csapattársainkat, de ez csak egy gombnyomásunkba kerül, ezt követően pedig ugyanúgy aprítunk majd, mint a többiek. És ez a lényeg, mert a LawBreakersben minden a pörgés, ami leginkább a pályák kialakításának köszönhető. Az egy dolog, hogy a legtöbb karakter fel van szerelve valamilyen mobilitást segítő képességgel (például rövid teleportálással, jetpackkal, falon futással, ilyesmikkel), de a legfontosabb, hogy minden pályán vannak olyan részek, ahol nincs gravitáció. Itt szokott kialakulni a teljes káosz, és ilyenkor válik a legszórakoztatóbbá a játék: amikor valakit üldözünk a fél pályán keresztül, majd egyszer csak a normális küzdelem átvált repülős-lebegős elmebetegséggé.
Ráadásul, bár elsőre a LawBreakers hagyományosnak tűnő játékmódokat vonultat fel, mindegyiken eszközöltek a fejlesztők egy-egy olyan apró módosítást, amitől még szórakoztatóbbá válik az egész. Vegyük például a legalapabb, legegyszerűbb módot, melynek neve Occupy, és első blikkre azt mondanánk, hogy egy mezei pontfoglalós mód. Itt a pont 45 másodpercenként helyet változtat, ami ráadásként magával hozza azt a lehetőséget, hogy a pont bekerül a nulla gravitációs zónába, rögtön megsokszorozva az izgalmakat és a szórakoztatási faktort. Ehhez hasonlóan a Turf War is egy mezei dominationnek tűnik, ahol három zónát kell elfoglalnunk. Azonban a hagyományos dominationtől eltérően itt nem termelnek nekünk pontokat az elfoglalt zónák, hanem akkor nyerünk pontot, ha mindhárom egyszerre a miénk, majd az egész kezdődik elölről. Szóval lehet taktikázni: inkább megvédjünk-e egy zónát, és akkor az ellenség biztos nem győz, vagy legyünk bátrak?
Az Uplink és Overcharge is ismerős lesz mindenkinek, de itt is akadnak érdekességek. Alapvetően mindkettő arra épül, hogy egy pályán található tárgyat kell begyűjtenünk és elvinnünk a bázisra. Az Uplink tulajdonképpen meg is áll ennél, de az Overcharge tovább megy, ugyanis itt egy akkumulátorért zajlik a küzdelem, amit nem elég elvinni a bázisra, hanem ott fel is kell tölteni 100%-ra, majd tartani még 20 másodpercig. Mondanom sem kell, tökéletesen megvalósítható az a szemétség, hogy megvárjuk, amíg az ellenfél teljesen feltölti, majd gyorsan ellopjuk és megnyerjük a menetet. Végül pedig itt van a talán leginkább élvezetes játékmód, a Blitzball, ami egyébként a legegyszerűbb is: meg kell szereznünk a pálya közepén megjelenő labdát, majd bevinnünk azt az ellenfél bázisára. Aki először szerez nyolc pontot, az nyer. Ezt is feldobták viszont pár dologgal: egyrészt nagyon vicces, hogy a labda, az EURO (Emotionally Unstable Robotic Orb) beszél közben, és nem más a szinkronhangja, mint a Rick and Mortyt készítő Justin Roiland, másrészt pedig a pályák adottságai és a nulla gravitációs részek miatt az egész borzasztó látványos.
Szóval, ha a játékmenetet nézzük, a LawBreakers rendkívül szórakoztató, és ugyan nem igényel olyan csapatmunkát és a karakterek képességeinek összehangolását, mint az Overwatch, de jóval nagyobb hangsúlyt fektet az egyéni skillre és a klasszikus multiplayer FPS-es beidegződésekre. Úgyhogy ezzel nincs gond, sőt, én kifejezetten vártam már egy ilyen játékra. A problémákat máshol kell keresni. Az első és legfontosabb a prezentáció. Ennél általánosabban kinéző, nulla grafikai stílust mutató játékot nehezemre esne hirtelen felidézni - talán ez is lehet az oka annak, hogy tulajdonképpen senki agyába nem rögzült be, hogy ez a játék létezik. Sem a karakterekben, sem a pályák küllemében nincs semmi fantázia. Ráadásul a pályákat ugyan nagyon feldobja a nulla gravitáció, de ettől függetlenül maga a pályatervezés sem annyira kiemelkedő - nagyon jó, igen, a célnak tökéletesen megfelel, de igazából ennyi.
Ezen kívül nincs a játékban single player, és custom game-et ugyan indíthatunk, de mivel botok sem kerültek be így teljesen pórul jártak azok, akik esetleg egyedül szeretnének gyakorolni. A LawBreakersben tehát nincs semmi a hét pályán, az öt játékmódon és a kilenc karakterosztályon kívül. Ez az egész még némileg úgyis kevéskének érződik, hogy egyébként 30 euróért adják (persze kozmetikai holmikra azért még költhetünk pénzt utána, de egyáltalán nem kötelező). Technológiai szempontból viszont szerencsére nincs gond: a játék az Unreal Engine 4-re épül, ami mára rendkívül kiforrott, stabil és jól optimalizált. Nekem a kissé szerény AMD FX 6300-as processzorral és Radeon 7870-nel felszerelt PC-men szuperül tartotta a 60fps-t közepes beállítások mellett, és ugyan a PS4-es változattal akadtak gondok a megjelenéskor, azok többségét mostanra már kijavították. Így tehát végszó gyanánt a következőt tudom mondani: ha érdekelne egy játék, ami olyan, mint az Unreal Tournament, csak éppen a jelen kor elvárásainak megfelelően van elkészítve, és nem zavar a viszonylag kevés, kizárólag multiplayerre koncentráló tartalom, akkor mindenképpen tudom ajánlani megvételre a LawBreakerst.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. Sightseer
2017.08.27. 09:21
Valamennyire érdekelt a játék, de a 0 hype, a nem sok hír, és a rossz kiadási dátum mind-mind előre vetítette ezt: http://steamcharts.com/app/350280
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. RCAy1ZSpT5
2017.08.27. 21:31
Igen, azéert egy figyelmzetés elfért volna a cikk alján, hogy alig volt játékos indulás óta. Azóta pedig még kevesebben lettek (lásd Sightseer linkje). Tehát ha tehetitek, senki se vegye meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. InGen
2017.08.28. 11:10
De ha senki nem veszi meg, hogy lesz több játékos?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Szefmester InGen
2017.08.28. 11:52
Ez a logikai bukfenc folyton előkerül a kevés játékosos mókáknál. A másik véglet meg amikor azért panaszkodnak mert sokat kell várni mire bejut az ember, mert a hype miatt sokan játszanak egyszerre az elején, de csak miattuk nem éri meg új szervereket felállítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Palanova InGen
2017.08.28. 13:19
A "végigjátszás" során a 29 órából mennyi volt a csapatra várakozási idő?

Alternatíva lehet ami a master x masternél is bevált , single mód és botok bevezetése. Így növekedhet a játékosszám, ami ugyan nem növeli közvetlenül a multizók számát, de "ha már megvettem 30€-ért a min 40 óra single miatt, akkor a multit is meg fogom lesni".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Gyurkov
2017.08.28. 13:47
Meg voltam róla győződve, hogy free to play lesz, aztán meglepődtem. Annyira rossz volt a marketing itt, hogy azt mutogatni kellene elrettentő példaként.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.08.28. 14:18
Tény, hogy hétközben necces a dolog, főleg napközben

A hétvégén pörgött, ott nem volt gond.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!