iPon Cikkek

Legalább 1,5 millió embert fertőzött meg a zika nevű vírus

Dátum | 2016. 01. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egyre súlyosabb problémát jelent Dél- és Közép-Amerikában egy szúnyogok által terjesztett, komoly fejlődési rendellenességeket és idegrendszeri problémákat okozó betegség. Eddig 18 országban azonosítottak a zika nevű vírussal fertőzött betegeket, a szám azonban folyamatosan növekszik. A járvány tavaly májusban Brazíliában ütötte fel először a fejét, és egészen októberig nem tűnt különösebben fenyegetőnek. A fertőzötteknek csak 20 százaléka betegedett meg, és a páciensek többségének nem volt súlyosabb tünete az enyhe lázon, a kiütéseken, az ízületi fájdalmakon és a vörös szemeken kívül. Azóta azonban egyre több bizonyíték került napvilágra azzal kapcsolatban, hogy ha a kórokozó terhes vagy rövidesen terhességet tervező nőket fertőz meg, mikrokefália, azaz kisfejűség kialakulását válthatja ki a magzatban, és a felnőttekben is idegrendszeri gondokat okozhat. A helyzet odáig fajult, hogy január 15-én kiadott közleményében az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) azt tanácsolta az állapotos nőknek, hogy ne utazzak azon országokba, ahol a legsúlyosabb a járvány. A CDC példáját rövidesen több más ország hivatalos szervei is követték, Kolumbiában, Ecuadorban, El Salvadorban és Jamaicában pedig a szakértők egyenesen azt javasolják a nőknek, hogy amennyiben lehetséges, ne essenek teherbe, amíg nem áll rendelkezésre több információ a vírusról. A vírus nem teljesen ismeretlen a kutatók előtt, hiszen azt először 1947-ben azonosították egy rhesusmajomban Uganda Zika nevű erdejében, 1952-ben pedig megtalálták az első emberi betegeket is. A kórokozó felfedezése óta az csak kisebb, elszórt járványokat okozott Afrika és Délkelet-Ázsia egyes régióiban, Brazíliában azonban, egyelőre ismeretlen okból, megérkezése után nagyon gyorsan kezdett terjedni. A hivatalos becslések szerint eddig legalább 1,5 millió embert fertőzött meg. A vírus valószínűleg 2014-ben érkezhetett meg Dél-Amerikába, azon belül Chilébe, és nincs bizonyíték arra, hogy ezt megelőzően valaha is előfordult volna a kontinensen.
Azokon területeken, ahol a betegség korábban is fel-felütötte a fejét, sosem nem tűnt túlságosan súlyosnak és csak nagyon ritkán bizonyult halálosnak. Kezdetben így volt ez Dél-Amerikában is, a betegek enyhe, kezdetben influenzára emlékeztető tünetekről számoltak be. Aztán tavaly októberben Brazília Pernambuco nevű, észak-keleti tartományának orvosai felfigyeltek arra a tényre, hogy a régióban hirtelen megugrott a mikrokefáliával született gyermekek száma. Az állapot kis koponyamérettel jár együtt, aminek következtében az agy is rendellenesen fejlődik. Az október óta eltelt négy hónapban több mint 3500 ilyen esetet regisztráltak Brazíliában, ahol a 2015 előtti öt évben átlagosan 200-nál kevesebb mikrokefáliás gyermek született. Mivel a mikrokefália ismert okai közül (genetikai anomáliák, illetve a terhesség alatti drog-, alkoholfogyasztás, rubeólafertőzés és veszélyes vegyszerekkel való érintkezés) egyik sem tűnt elégségesnek a helyzet megmagyarázására, a szakértők valami más okra kezdtek gyanakodni. Ahogy a vizsgálatok előre haladtak, egyre több jel mutatott a zika irányába. Az Európai Járványügyi Központ a frissen felbukkant betegségre és a fejlődési rendellenességek számának ezzel párhuzamosan történő hirtelen megnövekedésére hivatkozva már novemberben arra intette a terhes nőket, hogy ha Brazíliába látogatnak, mindent tegyenek meg azért, hogy elkerüljék a szúnyogok csípéseit, mert összefüggés lehet a két jelenség között. Bár teljes mértékben továbbra sem tekinthető igazoltnak, hogy a zika okozza a mikrokefáliát, a múlt héten a CDC kutatói bejelentették, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a vírus átjuthat az anyából a gyermekbe. A szakértők két megszületése után nem sokkal, és két még a méhben elhunyt, kisfejűségben szenvedő brazil magzatban találták meg a vírust. Egy brazil kutatócsoport nem sokkal korábban több mikrokefáliás magzatokat hordozó anya magzatvizében is kimutatta a kórokozó jelenlétét.
A betegség a felnőtteket sem kíméli. Már a 2013-as, Francia-Polinéziában kitört zikajárvány idején is megfigyelték, hogy hirtelen megugrott a perifériás idegeket érintő, akár bénulást, és halált is kiváltó Guillain–Barré-szindrómás esetek száma. Ez a mostani járvány idején sincs másképp, és a fertőzöttek körében más idegrendszeri és autoimmun problémák is megsokasodtak.
A fertőzés alattomos voltát jelzi, hogy a beteg gyermekeket világra hozó anyák jelentős része nem produkált tüneteket, pedig az utólagos vizsgálatok szerint hordozták a vírust. A betegséggel kapcsolatban ugyanakkor az is nagy problémát jelent, hogy azt nehéz megkülönböztetni más szúnyogok által hordozott fertőzésektől. A hasonló tüneteket produkáló chikungunya- és a dengue-láz szintén elterjedtnek számít a zika által érintett területeken. Scott Weaver, a Texasi Egyetem kutatójának elmondása szerint a zikát szűrő jelenlegi tesztek csak a fertőző szakaszban működnek, ami mindössze néhány napig tart. Ezt követően szinte lehetetlen kimutatni a vírus jelenlétét, főleg ha beteg korábban be lett oltva dengue- vagy sárgaláz ellen. És mivel ezek a nagyon korlátozottan hatásos tesztek is komoly laboratóriumi hátteret igényelnek, a zikával fertőzöttek jelentős részét sosem, vagy rosszul diagnosztizálják. A kutatók a nehézségek ellenére igyekeznek minél több információt összegyűjteni a betegségről és annak terjedéséről. A legmegbízhatóbb eredményeket jelenleg azok a felmérések hozzák, amelyek során nyomon követik a brazíliai állapotos nőket, és azt vizsgálják, hogy a közülük a zika vírusával fertőzöttek milyen állapotú gyermekeket hoznak világra. Időközben persze a betegség ellen hatásos vakcina fejlesztése is megkezdődött, ezzel azonban az a legnagyobb probléma, hogy míg az ebola esetében a nyugat-afrikai járvány kitörése előtt egy évtizeddel megkezdték a munkát, a zikával gyakorlatilag nulláról indulnak a kutatók. Mindezek ismeretében jelenleg a legjobb esélyt a járvány megállítására a vírust terjesztő szúnyogok kiirtása jelenheti. A zikát elsődlegesen a trópusi éghajlatot kedvelő egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de az Egyesült Államokban és Európában is egyre több helyen megjelenő ázsiai tigrisszúnyog is képes a vírus hordozására, bár azt egyelőre nem tudni, hogy mennyire hatékony ebben. Decemberben Brazíliában közegészségügyi szükségállapotot hirdettek ki a betegség terjedése miatt. Ennek keretében mindenféle korábban érvényben lévő bürokratikus akadályt elhárítottak a szúnyogirtó szerek és felszerelések beszerzése elől, és a rovarok megfékezésére bevetett 310 ezer közegészségügyi dolgozó mellett a hadsereget is mozgósították a szúnyogok kiirtására. Az országban nem ez az első ilyen kampány. Brazíliában egy, az 1940-es években megkezdett átfogó irtási kezdeményezés eredményeként 1958-ra gyakorlatilag teljesen felszámolták az egyiptomi csípőszúnyogok populációit. Akkor a sárgaláz megfékezése volt a cél, és a hatóságok rendszeres irtásokkal biztosították a sikert, illetve azt is szisztematikusan ellenőrizték, hogy az egyes háztartások felszámolták-e nyitott víztartályaikat, ahol a szúnyoglárvák kifejlődhettek. Ezt követően azonban sokat lazult a szigor, aminek meg is lett az eredménye: a szúnyogok egy évtizeden belül visszatértek, és az 1980-as években egyre gyakrabban ütötte fel a fejét az országban a dengue-láz. Ahogy egy frissen megjelent tanulmány szerzői felhívják a figyelmet, a zika a negyedik szúnyogok által terjesztett kór, amely az elmúlt három évtizedben elérte a nyugati kontinenseket a dengue-, a nyugat-nílusi láz és a chikungunya-láz után. Egyelőre egyik kórra sincs gyógymód. A kutatók szerint mindezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy a világjárványok egy újfajta kialakulási módjának lehetünk tanúi, amelyek során korábban földrajzilag elszigetelt, ritkának számító vírusok kezdenek riasztó ütemben terjedni a bolygó sűrűn lakott régióiban.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. mikej95
2016.01.24. 14:47
Megjelenik ez 1-2 fejlett országban aztán rögtön nem lesznek aggályok a genetikailag módosított csak hímeket nemző ezzel fajukat kiirtó szúnyogok elterjesztéséről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek mikej...
2016.01.24. 15:58
Ezen a véleményen mindig jót nevetek

Igen, ez az igazság...Szomorú, lehet... de hol a probléma? Megjelenik egy afrikai vírus, tizedeli az őslakosokat, de nem terjed tovább, mert mondjuk főleg a körülmények (hullaevés, vízhiány stb) miatt ilyen.
Hogy veszel rá alapból kapitalista gyógyszercégeket, kormányzati laborokat (amiknek így is jelentősen megvágják a költségvetését), hogy kutassa a gyógymódot? Miért is kéne többmilliárd dollárt költeni egy afrikai betegségre, ami nem érinti a nyugati országok lakosait? Ezek óriási költségek, és évtized is lehet egy gyógyszer kifejlesztése, tesztelése sok kórházban... aztán ha beüt a baj, mint a francia kísérletben, akkor kezdődik a sárdobálás...

Sajnos ez kapitalista világ, és örüljünk, hogy ide születtünk.
Ezen kívül jótékonyság létezik csak, pl a Bill Gates alapítvány, amely sokmilliárd dollárt költött a malária elleni szerekre.

Másrészt pedig általában olyan emberek mondják ezt a "bezzeg ha megjelenne egy fejlett országban..." dolgot, akik egy faágat nem tettek arrébb az afrikaiakért.

El lehet menni oda önkéntesnek, a vöröskereszthez stb.. és ápolgatni a lerohadó testrészes 5 kilós afrikai kisgyerekeket, vagy küldeni a támogató SMS-t, de abból kitudja mennyit sápolnak le.

A Véres gyémántban mondta meg jól DiCaprió... Afrika szívás (Plusz a harmadikvilág is...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. fofoka Renho...
2016.01.25. 01:00
Ugyan már.. Manapság nem kell Afrikáig loholni, be lehet fogadni a menekülteket. Házhoz jönnek úgyszólván. Lehet etetni, ruházni, stb. A dolog felettébb nemes mivoltát még jobban kiemeli, hogy ezért nem jár semmilyen állami támogatás. Nem csak Afrika szívás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. gombabacsi Renho...
2016.01.25. 09:38
mikej95-nek igaza van, de nem úgy ahogy ő gondolja. a látszatot kell fenntartani hogy a nyugat népe emberszerető, humanista. ezt nehéz ilyen dolgok mellett.
a látszat, a képmutatás nagy (ál)biztonságot ad a nyugat népének.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. FaL
2016.01.25. 10:49
Remek, hogy pont Rióban lesz az olimpia idén. Sok mit sem sejtő ember elmegy a jó kis fertőzött övezetbe és majd vakargathatják a fejüket az európai orvosok, amikor hazajönnek betegen...

Más: a remek migránsáradat kapcsán kb. sosem kerül szóba, hogy ezek a drága emberek éppen milyen (észak-)afrikai, vagy közel keleti fertőző betegséget hoznak magukkal. Mert szép dolog a migráns-simogatás, de én speciel nem örülnék egy MERS járványnak a szomszédban.

Megint más: minden tudós meg van lepve, hogy eddig lokalizált járványos betegségek olyan helyeken ütik fel a fejüket, ahol korábban hallani sem lehetett róluk. Esetleg elgondolkoztak azon, hogy a klímaváltozás miatt sok, az ezen betegségek vektorainak számító rovar mondjuk most remek feltételeket talál korábban számára élhetetlen tájakon is? Mert lehet, hogy a gyökér zöld duma helyett jó kis dengue-lázzal kéne ösztönözni az emberiséget a CO2 kibocsátás csökkentésére.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim FaL
2016.01.25. 11:52
"zöld duma helyett jó kis dengue-lázzal kéne ösztönözni az emberiséget a CO2 kibocsátás csökkentésére"

Uggyan, eljut az amcsikig, aztán 2 éven belül 100%-ban hatásos vakcinát fejlesztenek. Ez volt az ebolával is. Előtte hány évtizedig is tarolta a népséget máshol?

...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.01.25. 12:10
Egy betegségre ok, de az összesre? Mert ezzel kapcsolatban beszélhetünk az összes trópusi és szubtrópusi vírusos betegségről, amit szúnyogok vagy más rovarok terjesztenek. A világ pénze sem lenne elég, hogy az összes ilyen betegségre vakcinát fejlesszenek ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. levente88
2016.01.30. 11:32
Bill Gates és csapata ilyen vírusról és ilyen injekciós tűről álmodott. Talán már el is készült? Népességcsökkentés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. marc.loedi leven...
2016.01.30. 22:26
Kérlek az összeesküvés elméleteidet ne itt terjeszd, köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!