iPon Cikkek

Made in Hungary

Dátum | 2016. 04. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Régi adósságot törlesztek, hiszen régóta terveztem a Puliról írni, bár az alkalom lehetne örömtelibb. Az elmúlt hetekben konfliktus bontakozott ki a Google Lunar XPRIZE (GLXP) egyetlen magyar részvevője és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik osztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) között. A történet februárban vette kezdetét, amikor a Puli Space Technologies vezetője, Pacher Tibor azzal kereste meg a Millenárison nyílt Gateway to Space kiállítás rendezőit, hogy kollégáival szeretnének lehetőséget kapni a rendezvény keretein belül a GLXP és a Puli bemutatására. A magyar szervezők továbbították a kérést a kiállítás tulajdonosa felé, majd jött a hidegzuhany. A szervezők ugyanis szakvéleményt kértek a Puli Space tevékenységéről, és azt a választ kapták a magyar űrügynökségtől, hogy nem javasolják a Puli kiállításon való részvételét, mivel a cég mögött „nincs tartalom, termék és kifejezetten károsnak tartják” tevékenységét. Pacher ezt követően először e-mailben, majd április elején nyílt levélben fordult Tari Fruzsinához, a MŰI vezetőjéhez, amelyben azt kérte, hogy Tari fejtse ki részletesebben az említett negatív véleményt, és indokolja meg, hogy mire alapozza azt. A meglehetősen rövid, a Pulival mindössze egyetlen mondatban foglalkozó válaszból annyi derült ki, hogy az űrügynökség szerint a projekttel az a probléma, hogy nem ugrotta meg a „belépő szintet”, mert nem végezték el rajta azokat az „űripari tesztek”-et, amelyek a „szigorú űripari szabványoknak való megfelelés”-t igazolják. Pacher ezt követően személyes találkozóra invitálta Tari Fruzsinát és kollégáit a Puli Space irodájába, illetve az április 21-én megrendezett havi Puli Meetupra. Itt tartunk most, a levélre érdemi válasz nem érkezett, a múlt szerdai találkozón pedig, amelyen magam is részt vettem, szintén nem jelent meg senki MŰI részéről. A Design Terminálban Pacher Tibor által tartott előadás és az azt követő beszélgetés célja annak bemutatása és megvitatása volt, hogy hol tart jelenleg a projekt, mik a tervek, és hogy ezek tükrében miért érthetetlen az állami hivatal véleménye, különösen annak azon része, amely szerint a Puli káros a magyar űrkutatásnak. Pacher a GLXP bemutatásával kezdte, majd rátért a Puli eddigi eredményeire. A Google Lunar XPRIZE a világ legnagyobb ösztönző díja, a kiírók 20 millió dollár jutalmat ígérnek annak a csapatnak, amelyik először juttat el egy magánfejlesztésű rovert a Holdra, majd ott megtesz a járművel 500 métert, és nagyfelbontású felvételeket (képeket és a videókat) sugároz vissza a Földre. A kezdeményezés alapvető céljai közé tartozik az új, innovatív technológiák tesztelése, illetve azon ötletek kipróbálása, amelyek révén olcsóbbá válhat a Hold (és más égitestek) elérése. Meg persze fontos szempont az is, hogy a verseny lehetőséget teremt a nagyközönség bevonására egy olyan cél megvalósításában, amelyet mindeddig csak három nagy nemzetnek, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának sikerült teljesíteni. A 2007-ben kiírásra került verseny 29 csapattal indult, ebből mára 16 maradt. A világgazdasági válság miatt az első években nagyon lassan haladtak a fejlemények, így a kezdeményezés igazán 2010-től vett nagyobb lendületet. A versenyzők ösztönzése érdekében 2013-ban néhány köztes díjat is meghirdettek, amelyekkel azon csapatokat jutalmazták a szervezők, akik kulcsfontosságú fejlesztést tudtak felmutatni a projekt valamelyik fázisával kapcsolatban. A landolás, a mozgás és a képalkotás területén kiosztott díjakat öt csapat zsebelte be: az amerikai Astrobotic és a Moon Express, a japán Team Hakuto, a német Part Time Scientists és az indiai Team Indus.
A Puli Marokkóban (Katja Zanella-Kux felvétele)
A Puli ezen a köztes vetélkedésen nem indult, mivel a fejlesztők éppen a terepi tesztekkel voltak elfoglalva, így egyszerűen nem jutott idő a részvételre, bár Pacher elmondása szerint a versenytársakat látva a mozgás (mobility) kategóriában akár labdába is rúghatott volna a rover. A következő években a köztes díjakat bezsebelő öt csapat tűnt a verseny favoritjának, ezért is okozott kisebb szenzációt, amikor az első indítási szerződést az izraeli SpaceIL kötötte meg tavaly októberben, ezzel gyakorlatilag megmentve a versenyt a lefújástól. A GLXP eredeti határideje 2012 volt, amelyet először 2014, majd 2015, illetve 2016 végéig toltak ki a szervezők. A jelenlegi határidő 2017 vége, a legutóbbi meghosszabbításnak azonban az volt a feltétele, hogy a részvevő csapatok közül legalább egy indítási szerződést köt 2015. december 31-ig. Ezt végül ketten is megtették, a SpaceIL a SpaceX-szel szerződött a fuvarra, a Moon Express pedig egy új céggel, az új-zélandi alapítású Rocket Labbel kötött szerződést. Minkét csapat 2017-re tervezi az indulást, a többi résztvevőnek pedig az idei év végéig kell indítási szerződést kötnie, ha versenyben akarnak maradni. Ami a Puli történetének fontosabb mérföldköveit illeti, Pacher és társai 2010-ben kezdték fejleszteni a rovert. A holdjárónak jelenleg két prototípusa létezik, és ezek legszembetűnőbb része a sajátos kerékstruktúra. Minden egyes ún. bárdkerék öt darab, habverőszerű lábból áll össze. A kevlárral megerősített szénszálas kompozitból készült lábak egyszerre könnyűek, rugalmasak és nagy teherbírásúak, így elbírják a rover testét, ügyesen lépkednek az egyenetlen, meredek talajon, és a lengéscsillapító szerepét is betöltik.
A bárdkerekek között kap helyet a Puli teste, amely egy napelemekkel borított lapos dobozt formáz. Ami az elektronikus rendszert illeti, ez a napelemekhez csatlakozó akkumulátorokból, a fedélzeti számítógépből, a kerekeket hajtó motorokból és a kamerákból épül fel, amelyek közül egyelőre csak a motorok űrképesek. (A négymotoros megoldás előnye, hogy a rover akkor is mozgásképes marad, ha csak két motorja üzemel.) A tervezés alatt álló harmadik prototípusban elvileg már minden űrképes, illetve holdképes lesz, vagyis egyaránt bírja majd a kilövési terhelést, és a Hold szélsőséges hőmérsékleti viszonyait. A Pulit számos hazai kipróbálás mellett eddig három nagyobb szabású terepi tesztnek vetették alá olyan helyszíneken, amelyek sok szempontból hasonlítanak a holdi, illetve a marsi felszínre. Az első ilyen útra 2013 februárjában került sor, ennek során az Osztrák Űrfórum MARS2013 nevű szimulációs tereptesztje alkalmából három hétig próbálgatták a rovert a marokkói sivatagban, a helyben kiépített wifi-hálózat révén itthonról irányítva a járművet. Az osztrákok a MARS2013 keretében többek közt saját tervezésű, Marsra szánt szkafanderüket tesztelték. Ez az együttműködés azóta is többször gyümölcsözőnek bizonyult.
A következő állomást már egy kifejezetten holdi tesztterep jelentette 2013 decemberében: a Puli a hawaii Manua Kea oldalában található PISCES-ben (Csendes-óceáni Nemzetközi Űrközpont) töltött el két hetet. Ennek során a rover 600 métert teljesített a Holdat borító regolithoz hasonló állagú, rendkívül finomszemű vulkáni porral borított terepen. Ezen teszt során gyakorlatilag a teljes holdfelszíni küldetést szimulálták. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem térinformatika tanszékének segítségével előre modellezték és megtervezték az útvonalat, ami a Holddal kapcsolatban is hasonlóan fog zajlani, ha konkretizálódik a leszállóhely. A Puli menet közben fotózott és videózott, a felvételeket pedig visszasugározta az irányítóknak. Pacher Tibor azt is elmesélte, hogyan kerültek kapcsolatba a PISCES-szel. 2012-ben egy soproni diákcsapat nyerte meg a MoonBots nevű, a LEGO és a Google szervezésében megrendezett világversenyt. A Puli által támogatott csapat egyik jutalma egy hawaii út volt, ahol a PISCES látta vendégül a fiatalokat, hogy aztán egy évvel később az idősebbek is idelátogassanak. Fontos állomást jelentett a csapat történetében a 2014 júniusában megtartott Team Summit is, amelyet Budapesten rendeztek meg. Ezen a találkozón került sor például a teljesítési határidő meghosszabbításának megbeszélésére is. A legutóbbi erőpróbát 2015 augusztusában egy kéthetes Mars-küldetés szimuláció jelentette, amelyet ismét az Osztrák Űrfórum rendezett meg, ezúttal az Alpokban egy sziklagleccseren. A küldetés célja a sziklamászás mellett ezúttal az emberi felfedezők segítése is volt, így a Puli a terep egyes részeinek feltérképezésében is részt vállalt. A két hét alatt sor került egy „nem szándékos veszélyes terep tesztre” is, a rover ugyanis megcsúszott, és 15 métert bucskázott lefelé egy 45 fokos lejtőn. A nem várt kaland ellenére a Puli egész jó állapotban vészelte át az esést, így másnap egy kerékcsere után folytatódhatott a kísérlet. Jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a rover korlátozottan ugyan, de a törött kerekeken is tudott volna mozogni, így ha hasonló baj történik a Holdon, akkor sem lesz veszve minden.
Ennyit röviden a rover és a csapat történetéről, és most következzenek a tervek. Pacher Tibor elmondása szerint a már említett célokon túl a távoli terv egy könnyű moduláris roverplatform létrehozása lenne, amely a Holdon és a Marson egyaránt használható, és minden felhasználó olyan műszereket pakolhat bele, amilyeneket akar. Ebben komoly pénz is lehet, hiszen a világűr felderítése nagyon gyorsan fejlődő üzlet, amelynek jelenleg már 75 százaléka magánkézben van. A London Economics 2014 októberi jelentése szerint a holdjárók 5–10 év múlva 110 millió dolláros piacot jelenthetnek, vagyis a GLXP-n kifejlesztett rovereknek akár komoly jövőjük is lehet, főleg ha azt nézzük, hogy a NASA jelenleg a Mars, az ESA pedig a Hold kolonizálása felé tekinget. A Puli fejlesztői elmondása szerint a Földön is használható lehet. Még csak kezdeti stádiumban van a terv, de a csapat már foglalkozik azzal, hogyan lehetne például taposóaknák keresésére alkalmazni a rovert. Ami pedig a holdraszállást illeti, gőzerővel zajlik az űrképes anyagok és alrendszerek beszerzése a következő roverhez. A fedélzeti számítógép valószínűleg egy Proton400k lesz, a személyre szabott napelemeket pedig az Azur Space szállíthatja majd.
A rover végső kialakításához azonban először is azt kellene tudni, hogy mivel fog eljutni a Puli a Holdra. Jelenleg kizárólag a kínaiaknak van meg a technológiájuk ahhoz, hogy odamenjenek égi kísérőnk közelébe, lefékezzenek és egy leszállóegységgel landoljanak, vagyis a probléma minden csapat számára hasonlóan jelentős és sürgető. A Pulinak csak úgy van reménye eljutni a Holdra, ha egy másik csapat „befogadja”, és megosztoznak a fuvaron. Ezzel kapcsolatban több fronton is folynak tárgyalások. Ha kiderül, hogy milyen lesz a szállító jármű, akkor lehet teljes erővel belevágni az űrképes verzió fejlesztésébe, hiszen ezen a ponton fog kiderülni, hogy mekkora helyre kell összecsomagolni a rovert, illetve hogy mekkora terhelésnek lesz kitéve a jármű a földi légkör elhagyása során. Az izraeli csapatnak a SpaceX-szel megkötött szerződés kapcsán teljesen át kellett terveznie saját járművét, így várható, hogy a Puli esetében is lesznek méret- és formabeli változások, mondja Pacher. A prototípus jelenleg 11,5 kilogramm, a végső változatnál ezt szeretnék 10 kilogrammra leszorítani a fejlesztők, tehát ez is szempont lehet a továbbiakra nézve. Ami a magyar űrügynökség által hiányolt űrképességi teszteket illeti, ezek a legtöbb kilövéseket kínáló cég esetében kimerülnek abban, hogy úgy kell megtervezni a felküldeni kívánt rendszert, hogy az kilövés közben ne essen szét, és ne veszélyeztesse a hordozót meg a rakomány többi részét. Ezt pedig tényleg nem nagyon van értelme tesztelni, amíg nem tudni, mivel megy fel a Puli. (Pacher elmondása szerint azt számítógépen szimulálták, hogy egy Falcon–9-es kilövés esetén mi történne: ezt elviekben már a mostani, nem űrképes rover is kibírná.)
A Puli Hawaiion
Nyilvánvaló, hogy rengeteg problémát kell megoldaniuk a hátralévő igen rövid időben a fejlesztőknek. Bár a magyar űrkutatásnak vannak vitathatatlanul fontos eredményei, ezek többsége alrendszerek, alkatrészek tervezésében merült ki, és a Pulihoz hasonlóan összetett, és főleg ennyi mozgóalkatrésszel ellátott projektre eddig nem volt példa. (A Masat–1 ugyan szintén önálló vállalkozás volt, de ott például kezdettől tudni lehetett a méreteket, és nem kellett gurulnia.) Ha sikerül eljutni a Holdra a rovernek, ott bírnia kell majd a nagy hőmérsékleti ingadozásokat és a port, illetve a kitűzött 500 méter megtétele sem lesz sétagalopp, hiszen az égi kísérőnkre harmadik nemzetként leszálló kínai holdjárónak például csak 114 métert sikerült megtennie az aktívan töltött három holdi nappal, vagyis háromszor 14 földi nap alatt. (Egy teljes holdi nap 29,5 földi nappal egyenlő, ennek nagyjából fele nappal, fele pedig éjszaka.) A vállalkozás tehát kétségkívül nagyon merész, de tiszteletre méltó az a munka, amit a csapat eddig beleölt a fejlesztésbe. Pacher becslése szerint a projekt teljes, hat éves költségvetése a legrosszabb eshetőségekkel számolva 4,2 milliárd forint körül alakul, amelynek nagy része az útra megy majd el. Ezért is jött nagyon rosszkor a MŰI negatív véleménye, amely egyáltalán nem segít abban, hogy új szponzorokat szerezzen a csapat. Az alapító szerint a hivatalos álláspont hátterében egyrészt az irigység, másrészt az információhiány állhat, vagyis arról van szó, hogy az űrügynökség egyszerűen nem tudja, hogy miről van szó. A Pulit leírták mint komolytalan projektet, és ezen nem hajlandóak túllendülni. Más forrásból is hallani, hogy ez a bánásmód egyáltalán nem számít egyedinek napjaink hazai űrpolitikájában. A MŰI egy-két itthoni projektet támogat teljes mellszélességgel, a többieknek pedig nemhogy nem segít, de ott tesz keresztbe, ahol tud. Van, aki ezt a siralmas helyzetet jobban viseli, van, aki kevésbé, de összességében meglehetősen sokkoló belülről megélni, hogy mi folyik a színfalak mögött. Egy biztos: ami a GLXP-t illeti, hasonlóan negatív hozzáállással egyetlen más résztvevő csapatnak sem kellett megküzdeni. Sőt: a SpaceIL valóságos nemzeti mozgalommá nőtte ki magát Izraelben, az Astroboticot meghívták a Fehér Házba, a Part Time Scientists-et pedig az Audi szponzorálja.
A GLXP-t a verseny meghirdetése idején érték olyan kritikák, hogy csak egy marketingfogásról van szó, illetve hogy a cél nem a technológiai fejlődés biztosítása, hanem a pénzszerzés. Az előbbi meglátás már régen érvényét vesztette, az utóbbi pedig lehetséges ugyan, hogy részben igaz, de ebben a startupokkal teli világban ez miért lenne baj? A versennyel egy újfajta, a gazdaság számos más területén sikerrel alkalmazott üzleti modellt honosodhat meg az űrkutatásban, lehetővé téve, hogy a kozmosz felderítésébe új szereplők kapcsolódhassanak bele. Az első, 2004-ben lezárult XPRIZE célja egy újrafelhasználható, emberszállításra alkalmas szuborbitális űrrepülőgép létrehozása volt, és Richard Branson a nyertes csapat által kifejlesztett technológiát megvéve alapította meg a Virgin Galactic-ot. Az Ansari XPRIZE óriási lökést adott a 12 éve még csak éppen formálódni kezdő magánűriparnak. A GLXP ehhez járulhat hozzá egy újabb fontos lépéssel. A verseny konkrét célja, a Hold felderítése pedig napjainkban különösen fontos és jelentős feladat, hiszen a nagyszabású kolonizációs tervek ellenére még mindig nagyon keveset tudunk égi kísérőnkről. Ennek a hatalmas vállalkozásnak pedig végre van egy magyar résztvevője is. Nem tudni, mit hoz a jövő, és meddig jut el a Puli, de a magam részéről, nagyon szorítok nekik. Ami pedig a projektet mesének tartó kritikákat illeti, talán megfontolásra érdemes szempont lehet, hogy az elmúlt évek során éppen a magánűriparban estek meg olyan mesébe illő fordulatok, amelyek megvalósulásában csak nagyon kevesek mertek reménykedni. (A külön nem jelölt képek a Puli Space Technologies sajtóanyagaiból származnak.)
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

42. balrogh
2016.04.27. 07:49
Hozzá nem értő technikusként csak annyit mondok. Hibás konstrukció!

Saját kerekei temetik el majd "hold porral" a napcellákat....

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
41. Whysper balro...
2016.04.27. 10:04
Amikro már repülő drónjaink annak mért nem szállnak? Tudtommal amarson könyebb lenne repülniük is nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. Terror Whysp...
2016.04.27. 10:17
Nem. Alig létező légkör mellett hogyan generálsz felhajtóerőt?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. Whysper Terro...
2016.04.27. 10:20
Elrugaszkodással.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. Terror Whysp...
2016.04.27. 10:24
Szöcskedrón, ami le-fel pattog? Érdekes konstrukció lehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. ChoSimba Terro...
2016.04.27. 10:25
Főleg hogy a Holdról volt szó, ahol a légkör annyi, mint politikusban a gerinc.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. Terror ChoSi...
2016.04.27. 10:32
Még a Marson is a légköri nyomás csak század része a Földiének. A drón propellerei csak tekernének, és nem történne semmi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. Whysper Terro...
2016.04.27. 10:34
Hjaja Hold pláne. tudtommal a asztornauták is ugrálnak nem sétálnak

nem ,de olyan mint a békának. főleg szinte alig kéne erőkifejtés,hogy azért a gravitáció vissza húzza. lényegében majdnem,hogy kevesebb erő felhasználás kellene hozzá mint 4 kerék forgatásához.

De,ha már ilyen akkor lehetne akár hybrid is ,hogy majd ezek a karok amik a videóban vannak lenne maga egy napelemmel tölthető hirdaulikus vagy rugókaros ugró eszköz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. Meteoreso
2016.04.27. 10:46
Ez de jo
Bringába is kellene ilyet csinálni kullok helyett
Majd amikor a Puli terminátorok elkezdik kolonizálni a mély szpészt azt figyeld
Az ellenállás hasztalan itt a magyar PULII
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. Lordy
2016.04.27. 10:50
Az ugrálással az a baj, hogy
1) semmi értelme azt leszámítva, hogy látványos
2) veszélyes

Azért mondom, hogy nincs értelme, mert bár gyorsabban tudna haladni a cucc, de nem kevés számítási kapacitást elvenne, hogy pontosan megtervezzék, hogy merre ugorjon. És azért veszélyes, mert ha egy picit is félrecsúszott a számítás, akkor a rover simán landolhat az oldalán, vagy egy olyan kráterben ahol felborul/legurul/megsérül.

Volt szó vitorlázó/repülő drónról, amit a Mars nagyon aprólékos feltérképezéséhez terveztek, de ezt a NASA legkorábban 2024 környékére célozta be. A SpaceX kb. addigra szeretne emberes Mars-küldetést.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. Szefmester
2016.04.27. 10:55
Ahogy néztem a képeket (pláne a videót) nekem is az jutott az eszembe hogy saját magát fogja porral betemetni.

A holdon valóban jobb volt az ugrálás mint a séta mert hatékonyabb volt. Kevésbé fáradtak el az asztronauták pattogva mint sétálva. De amikor gurulni kell, én inkább valami gömbszerűre felfújt (pl szilárduló habbal) kereket képzelnék el hatékonynak a lánctalp mellett. Egy F1-es autó tankjára lángoló nyílvesszővel is rálőhetsz miközben meg van töltve, nem lyukasztja át. Bár lehet egy ilyen rendszer nem férne bele a 10kg-s mérethatárba.
Felborulásra meg hasi részre is napelemet. A "sárvédők" meg elfordulhatnak a tengelyükön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. ChoSimba Lordy
2016.04.27. 11:03
Arról nem is szólva, hogy az ugrás közben macera a stabilitás megtartása, fúvókák/üzemanyag vagy giroszkópok kellenek. Előbbi limitálja az élettartamot, utóbbi plusz - nem kevés - tömeg.
Én továbbra is kerékpárti vagyok, de nyitott is az értelmes alternatívákra

A kerékkel az a baj, hogy a kis gravitáció mellett nem nyújt túl sok tapadást. Mondjuk ez inkább nagyobb sebesség mellett probléma, de hát nem F1 versenyt akarnak rendezni ott
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. Sr4c
2016.04.27. 11:27
Gateway to Space...meg lehet nézni a facebook oldalát, ha még nem törölték, egy hatalmas csalódás volt drágán, pár dolgot kiemelnék:
Tömeg, szar ár/érték arány, ezek még oké oké mert sokan kíváncsiak ez felveri az árat meg nyilván költségek is voltak.
DE az hogy ezért az árért aki sötétedés után megy az nem tudja elolvasni az ismertetőket mert sötét van, fele cuccot nem látja mert sötét van.
Porban, mocsokban mászkál mert por-mocsok volt,
LG TV-k remklám az bezzeg mindenhol ott volt szépen tisztán.

A legnagyobb vicc az Apolló űrprogramot ismertető teljesen angol nyelvű táblák voltak amiknek az oldalára odabiggyesztettek egy nyomtatott magyar nyelvű kis lapot. KÖSZI.

Szóval most nagyon szofisztikált voltam a véleményemmel kapcsolatban, aki képes ilyen kiállítást lebonyolítani ehhez asszisztálni az szerintem inkább ne mondjon véleményt, mert maga a kiállítás ebben a megvalósításban káros volt.

(ja a pláne, kollégám jött valamikor be az irodába nagy büszkén, hogy a kiállításon vett 80.000 forintért egy holdkőzetet, na azt azért bevizsgáltatnám, mert ha még meteoritból is van akkor is gyanús)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Whysper ChoSi...
2016.04.27. 11:29
Szóval akkor értelmes alternatíva amire gondoltam csak "2024 környékére célozta be" . Nem sietek Amúgy autómata tervezésre volan szüskség nem egy nasa központból tervezetre. A-B pon tmegjelelösése és a drón magától számolgassa a ... a feltépképezett adatokból. Gondolom nem egy mondatra egyszerűsitve a dolgot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Whysper
2016.04.27. 13:12
Ebben az a vicces,hogy azt az irdatlan mennyiségű pénzt amit külön külön ráfordítottak az országok fejlesztésre.. együtt már rég kész hold bázisra költhették volna. Elöször ezt a problémát találják fel aztán mehet többi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Zotya21
2016.04.27. 14:32
ezt énsem értem hogylehet ennyire ritkaküllős kereket csinálni hogy még egyenes talajon is döcög

miylen fasza lenne ha a bicikli is ötszögletű kerékkel lenne szerelve, tekerni is könnyű lenne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. gargoyl Whysp...
2016.04.27. 14:33
Irdatlan mennyiség?Most csak viccelsz ugye?Holdbázisra költeni?Ne haragudj de kicsit más nagyságrendeket és problémákat egy "Hold bázis".
Sokkal jobb ha több csapat tervez külön,persze az eszme csere hasznos,így rendre eltérő probléma megközelítést láthatunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Avisto Zotya...
2016.04.27. 17:47
A kerékpár sima talajra van tervezve, ennek meg majdhogynem inkább lépkednie kell mintsem gurulni.

Az "önbeporzásra" meg: szerintem szél nélkül és alig valami gravitáció mellett a por/homok egész másképp viselkedne mint a videón. Legalábbis nekem úgy tűnik hogy leginkább a szél fújja rá a napelemekre a küllők közül. (vagy mik azok)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. tonyesz Whysp...
2016.04.27. 17:50
A csapatok még nem költöttek el irdataln pénzt, egy ilyen projekt költségvetésének a nagyja az utiköltség, vagyis a rakéta amivel oda mennek. Ezt meg eddig ugyebár senki sem csinálta meg, de az is elképzelhető, hogy ebben össze is fognak majd.

A verseny lényege az egyedi ötletek megtalálása, minél költséghatékonyabbnak lenni. A puli lábai (akarom mondani kerekei) elég egyediek, a felhordott por problémával meg fogalmam sincs hogy állnak.

Nekem bejön a tény, hogy egy magyar csapat is azon dolgozik, hogy a holdra jusson az USA, Oroszország és Kína után 4., 5., 6.-nak, ahogy kijön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Kajafun
2016.04.27. 21:39
Magyarország újabb megszégyenítése.
Van egy jó fajta kutyánk, erre elneveznek a fürge kutyáról egy lomha kacatot...
Sebváltót nem tudnak ezek tervezni, hogy sima terepen haladni is tudjon? Mert ez a sebesség semmi. Olyan pénzeket ölnek bele a semmi szutykokba manapság, hogy égnek áll a hajam ezeken a mérnöki csodákon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. dzsuz87
2016.04.28. 07:31
Pedig a Holdon, ahol olyan kicsi a gravitáció, és olyan vastag a felső porréteg, a kerekekkel semmire se mennének egy ekkora eszköz esetében. A többi projekt zöme sem kerekeken alapul, ez nem lehet véletlen.

Bár nyilván vannak itt olyan fórumozók, akik jobban értenek hozzá, mint az összes csapat együttvéve, és megmondják a frankót. Remélem, nekik soha semmilyen mérnöki melót nem adnak, amin az én életem vagy biztonságom múlna...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. ChoSimba dzsuz...
2016.04.28. 09:35
A többiek azért nem kereket használnak, mert ők le akarnak szállni. Kerekekkel nem mész semmire az űrben, oda rakétatechnika kell.
A puli nem fog leszállni ilyen formában (kerekekkel), valaminek oda kell vinnie.
De a közlekedés maga ott szerintem jobb kerekekkel. Lásd marsi roverek, évekig működhetnek, nem fog kifogyni az üzemanyag.
A holdpor nyilván nincs a Marson, ez egy plusz nehézség.
De nyilván itt más a cél, mert csak a kiírt 500m-t kell megtenni, aztán kuka.
Szigorúan célorientáltan nézve én sem kereket használnék
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. dzsuz87 ChoSi...
2016.04.28. 10:49
Az utolsó (mármint a jelenlegi) marsjáró pontosan amiatt működik ilyen szépen, mert az előző csúfos kudarcot vallott a kisebb tömegével és az akkori kerekekkel. Ha hozzáveszed, hogy még kisebb a gravitáció, és még több a por, egyértelmű, hogy valami más kell a kerekek helyett.

A kinézet az persze más tészta, eléggé komolytalannak látszik ránézésre ezekkel az izékkel...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ChoSimba dzsuz...
2016.04.28. 12:26
Csúfos kudarc a kerekek miatt ? Melyik volt ez ???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. dzsuz87 ChoSi...
2016.04.28. 13:42
A testvére, a Spirit ragadt be folyton.

Most utánanéztem, a tudományos célokat az is messze túlmenően teljesíteni tudta. A médiában persze inkább a rossz hírek kerültek a középpontba, azért maradt meg bennem ez az emlékkép.

De akkor is, az egy 185 kg-os gép volt, a Puli meg 10kg, és a gravitáció is kevesebb mint a fele a Holdon. És már azzal is komoly gondok adódtak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. ChoSimba dzsuz...
2016.04.28. 15:24
A Puli a jelenlegi formájában nem "élne" sokáig a Holdon. Ez tiszta sor.
De ettől függetlenül én nem tartom rossznak a kerék használatát.
A kerék felfüggesztésének illetve annak hiánya miatt viszont nem tartom jó ötletnek, mert bármilyen kormányzási manővertől mélyen a talajba süppedhet. Már ha magától a sima haladástól ez nem történne meg.

De megint csak tisztán célorientáltan nézve, 500m-t valószínűleg nem lehet ennél egyszerűbben megtenni és ilyen formán zseniális
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Szefmester
2016.04.28. 16:26
A kerék önmagában nem lenne rossz, de valami "lágyabb", több felületi kontaktot biztosító valami kell, nem egy merev egy ponton felfekvő fajta.
De bármilyen kereket is raksz fel, ha az legalább ennyire kavarja a port földi gravitációban akkor biztos lehetsz benne hogy a holdon még jobban fogja, sőt ott még a porszemeknek a légellenállással sem kell megküzdeniük.

Nem tudom mennyivel lenne nehezebb egy hatlábas bogárjárású lépegető ahol a lábak mozgatásával jobbára vízszintesen tudnád tartani az eszközt, vagy meg tudnál billenni a nap felé. Én személy szerint azon az úton indultam volna ha nem valami porvédős kereket raknék fel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. ChoSimba Szefm...
2016.04.28. 16:40
Kavarás szempontból nem olyan rossz a Hold, ugyan rengeteg cuccot felszed a kerék, de mivel nincs légkör, ezért egyből vissza is esik. Nem viszi el a szél.
Ha megnézitek a holdjárós videókat, akkor azon látszik, hogy "mázsaszám" kapja fel a port, de egyből vissza is esik a felszínre.
De ha nem lenne rajta sárhányó, akkor szerintem beterítene mindent.
Igaz, hogy a Puli nem megy olyan sebességgel, mint a rover, szóval akár még használható is lehet.
Ha megnézitek a kínai holdjáró kerekét, akkor arra azt mondanám, hogy instant fail És mégis ment egy ideig, nem merült el 3mp alatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. phild
2016.04.28. 21:07
és ezek a nagy tudósok? meg erre mennek a milliárdok? gondolom valami nagyon értelmes formatervező is közrejátszott ebben az idiótaságban a kamerába meg olyan optikai stabilizátort kell épiteni a "kerekek" miatt amit még a világ nem látott, mert max állóképet lehet késziteni azzal igy. és egy sik asztalon lehet,hogy elmegy ilyen lábakkal, de ha a terepviszonyok úgy hozzák, még fel is borul... egyszer már feltalálták a kereket, de lehet, hogy ezeknek a gypseknek külön kéne szólni.. kiváncsi vagyok erre a Tibikére, de az a tippem,hogy szabadbölcsész a lelkem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Szefmester ChoSi...
2016.05.01. 09:33
Oké, nincsen szél ami ráfújja. Ez bőven egyértelmű, de ez a vacak a befordul a visszahulló por alá. Vagy úgy lesz tervezve a program hogy leszáll ahova leszáll, megy előre 500m-t csinál egy rövid videót meg két képet és győzelem?

Papíron lehet ez már győzelem, de őszintén szólva szégyellném magam ha csak ennyire futna ha már odajutok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.05.01. 09:36
Szerintem meg pont hogy a sokkal kisebb felszini gravitacio vegett, sokkal konnyebben felszedheti a port, hiszen meg annyi sulya sincs mint pl itt a Foldon, plusz a kozegellenallas hianya miatt sokkal kesobb hullik vissza, Nem a szel viszi eleve hanem a kerek szedi fel, lehet tevedek mert nem szamoltam ki de azert annyit megelolegeznek nekik hogy talan a fejlesztok igen. Ha nem akkor az nem tudomany lenne hanem hobbi makettezes milliokbol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. ChoSimba svas
2016.05.01. 17:58
" a kozegellenallas hianya miatt sokkal kesobb hullik vissza"
Pont ellenkezőleg, előbb hullik vissza.

Egyébként nem zárom ki, hogy ráhulljon a panelre, mert megakadályozni tuti nem fogja semmi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Szefmester ChoSi...
2016.05.02. 11:55
Előbb hullik vissza, de magasabbra is emelkedik, mert odafelé sincs fékező erő.

Egy matemaitkailag is számítható ballisztikus pályán fog mozogni a porszem, ahol nincs fékező erő a gravitáción kívül.

Így gyorsabban és magasabbra fog jutni, még ha ugyanolyan gyorsan is fog lehullani.
Ez konkrétan azt jelenti hogy több porszem éri el azt a magasságot ami a napelem felettit jelenti. Márpedig ha felemelkedik odáig, közben a jármű aláfordul akkor az a járműre fog visszahullani. Nézd csak meg a videóban az egy helyben forgásos részt. Ha légellenállással együtt is ilyen sok por hullhat vissza a napelemekre akkor több magasba kerülő porszemnél mennyi kerülhet oda?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Kikikirly1...
2016.05.02. 12:03
Nagyon nyomatják ezt a Puli dolgot itt,ami oké de közbe szidják a fejlesztési minisztériumot.Nem vagyok szakértő de szerintem létezik ennél kiforrottab,jobban működő holdjárót.Lehetséges hogy a fejlesztési minisztériumban nem csak hülyék ülnek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba Szefm...
2016.05.02. 12:20
Amilyen sebességgel ez halad, nem fog ott semmi ballisztikus pályára állni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Kikikirly1...
2016.05.02. 12:23
Más forrásból is hallani, hogy ez a bánásmód egyáltalán nem számít egyedinek napjaink hazai űrpolitikájában. A MŰI egy-két itthoni projektet támogat teljes mellszélességgel, a többieknek pedig nemhogy nem segít, de ott tesz keresztbe, ahol tud. Van, aki ezt a siralmas helyzetet jobban viseli, van, aki kevésbé, de összességében meglehetősen sokkoló belülről megélni, hogy mi folyik a színfalak mögött.

Forrás?Vagy csupán Pacher Tibor bemondása?
Számomra nagyon elfogult a cikk Puli irányba,csak róla beszél,a többi szponzorált járműről nem, így nehéz megítélni mihez képest jó a Puli,már ha jó egyáltalán.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Actr0s
2016.05.10. 09:35
Inkább legyen lassabb az energiatakarékosság érdekében szerintem. Tegyenek egy ablaktörlőt a napelemre Vagy egy sárvédőt a kerekekhez
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. jsipos.reg
2016.05.13. 12:01
Micsoda reklám lehetne pedig az országnak!
Persze sokan fikáznák, de közép-európai ország még nem juttatott űreszközt a Holdra - lehetnénk az elsők.
A költségekhez képest a hírértéke, reklámértéke, országimázs-emelése remek lenne!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.05.19. 04:32
Hi, tudom régi topik, sry ha alkalmatlankodok ezzel most, de
a kérdés itt az hogy melyik nyomja a nagyobbat a lattban:

1. kevés vagy szinte zéró fékező erő lefelé esés közben, (te verziód)

2. a kis kerék által kapott momentumból, impulzusból a szemcsécskék nem veszítenek olyan sokat, adott idő alatt, pontosan ugyanazon oknál fogva.

A 2 dolog arányát kéne ismerni és az adná ki mi történik a gyakoratban, tehát valahol a kettő között. Simán lehet igazad van.

Erre gondoltam hogy nem számoltam ki, addig meg nem tudni, csak tippeltem így első "svung" alapon
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ketyegi
2016.05.24. 12:00
A Magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban semmit nem szeretnek ami magyar. Többek között Kisfaludy Gyuri bácsi is tudna erről mesélni. A Szabadalmi Hivatalról nem is beszélve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.19. 16:35
"Micsoda reklám lehetne pedig az országnak!
Persze sokan fikáznák, de közép-európai ország még nem juttatott űreszközt a Holdra - lehetnénk az elsők.
A költségekhez képest a hírértéke, reklámértéke, országimázs-emelése remek lenne!"


Mint ahogy Nigériáról is milyen pozitív dolgok jutnak mindenki eszébe, ha meghallják hogy űrprogramjuk, műholdjaik vannak? Vagy az indiai "olcsó" űrhajókról?

Még azt hihetnék külföldön, hogy a magyar vezetés kivagyiságból szórja a pénzt űrkutatásra (mert a külföldiek hülyék, ugyanis).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.19. 16:38
"sőt ott még a porszemeknek a légellenállással sem kell megküzdeniük."

Én vagyok hülye, vagy a Földön a porszemek nem megküzdenek a légellenállással, hanem konkrétan a szél emeli fel őket?
Azaz a Holdon, bárhogy is elterjedt, hogy "száll a por", mégis csak az kéne hogy történjék, hogy a porszemek parabolapályán felemelkednek amennyi löketet kaptak, aztán leesnek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!