iPon Cikkek

Majomhátsók, kiloccsanó kávé és a lófarok fizikája

Dátum | 2012. 09. 23.
Szerző | Jools
Csoport | SZÓRAKOZTATÓ

Miközben Stockholmban gőzerővel készülnek az idei Nobel-díjazottak október 8-án esedékes bejelentésére, a neves kitüntetés magát kevésbé komolyan vevő unokatestvérét már át is adták. Az IgNobel-díjat olyan tudósok nyerhetik el, akiknek kutatási eredményei „elsőre humorosnak tűnnek, majd gondolkodásra késztetnek.” A ceremóniát 1991 óta minden évben a Harvardon rendezi meg az Annals of Improbable Research című magazin szerkesztőgárdája. A díjátadót rendkívül ünnepélyes keretek között tartják meg, a programban többek közt szerepel egy mini-opera, rengeteg papírrepülő, és egy maroknyi (igazi) Nobel-díjas tudós, akik személyesen adják át az IgNobel-díjakat az arra méltónak talált kutatóknak.

A Nobel-díjjal szemben van egy jelentős előnyük az IgNobel szervezőinek: olyan kategóriákban adják ki a jutalmakat, amilyenben csak akarják. Az idei nyertesek közt így akad, akit hangtani, folyadékdinamikai vagy éppen anatómiai munkásságáért tüntettek ki. További időhúzás nélkül, következzenek 2012 díjazottai!

A kémiai IgNobelt a svéd Johan Petterson kapta, a zöld haj rejtélyének megfejtéséért. A környezetmérnököt a Svédország déli részén található Trelleborg önkormányzata bízta meg a kutatással, miután az egyik helyi falu csaknem összes nőnemű lakosának a haja zölddé változott. Petterson rájött, hogy a rézből készült vízvezetékcsöveken átáramló meleg víz okozza a problémát. Megoldási javaslattal is előállt: rövidebb zuhanyzásokkal vagy hideg víz használatával elkerülhető a haj bezöldülése.


A hangtani díjat a SpeechJammer alkotói kapták, amelyről már mi is beszámoltunk. Kurihara Kazatuka és Cukada Kodzsi találmánya 0,2 másodperces késleltetéssel játssza vissza a beszélőnek saját szavait, ami pont elég ahhoz, hogy a hosszas monológba belefeledkezett szónok összezavarodjon, és abbahagyja beszédét. A potenciális alkalmazási lehetőségek közül a japán kutatók kiemelték, hogy az eszköz segítségével kordában lehetne tartani a gyakran túlfűtött céges megbeszéléseket, és rá lehet kényszeríteni a résztvevőket, hogy várják ki a sorukat a hozzászólással. A sokak állt várt és remélt mobilos alkalmazás kifejlesztésének lehetőségéről egyelőre nem esett szó.

Az IgNobel-ceremónia rendezői egyébként jóval a japánok előtt rátaláltak a rövid köszönőbeszédek titkára: évek óta a rendezvény állandó szereplői közé tartozik Miss Sweetie Poo, akit mindig egy (vagy két) tíz év körüli hölgyemény alakít. Az ifjú hölgynek az a dolga, hogy az egy-két percnél régebb óta beszélő díjazott elé állva, hangosan és minél irritálóbb hangon azt ismételgesse, hogy „Please stop, I’m bored”, vagyis „Kérem, hagyja abba, unatkozom”. Az évek tükrében elmondható, hogy a módszer abszolút működőképes.

A folyadékdinamika területén véghezvitt úttörő kutatásáért IgNobel-díjat kapott Ruszlan Krecsetnyikov és Hans Mayer, akik a bögréből kiloccsanó kávé problémakörét vizsgálták meg szakmai alapossággal. „Rohanó világunkban időnként mindannyiunkkal előfordul, hogy egy csésze kávéval a kezünkben sietünk valahová” ‒ írják a kutatók a Physical Review E oldalain megjelent tanulmányukban. „És bár a kávé gyakorta kiloccsan, ezt a széles körben ismert problémát eddig még senki sem vizsgálta meg szisztematikusan.” Az eredményekből kiderül, hogy mind a kávét tartalmazó edény formája, mind pedig a járás biomechanikája szerepet játszik abban, hogy végül kilöttyen-e a folyadék.

Az orvosi díjat két francia kutató, Emmanuel Ben-Soussan és Michel Antonietti vihette haza, akik a vastagbéltükrözés során bekövetkező robbanásos balesetek elkerülésének legjobb módjait taglalják szakírásaikban. A felgyűlő bélgázok és az elektromos orvosi műszerek találkozása ugyanis igencsak heves következményekkel járhat, így mindenképp elkerülendő, egy alapos béltisztítás után azonban semmilyen további veszély nem fenyegeti a beteget. 

Robert Kirshner (Harvard–Smithsonian Center for Astrophysics), Dudley Herschbach (1986 kémiai Nobel-díjasa) és Rich Roberts (1993 orvosi Nobel-díjasa) papírrepülőkkel dobálja a díjátadó közönségét

Az anatómiai IgNobelt a híres főemlőskutató, Frans de Waal vihette haza, aki bizonyította, hogy a csimpánzok hátsó felük alapján is felismerik ismerőseiket. A kutató ismerős és ismeretlen egyedek fenekét ábrázoló fényképeket mutatott az állatoknak, és azok ez alapján sikeresen azonosították a környezetükben megfordulókat.

A pszichológiai díjat Anita Eerland, Rolf Zwaan és Tulio Guadalupe kapta, akik egy Wii Balance Board-ot használtak kísérletük egyik legfontosabb kellékeként. Az önkéntesek ezen állva válaszoltak a szakértők által feltett kérdésekre, miközben az egyensúlyozó pad alig észrevehetően, hol jobbra, hol balra döntötte őket. A dőlés iránya szignifikánsan befolyásolta a válaszokat, ahogy ez az eredményeket összefoglaló tanulmány címéből is kiderül: Ha balra dőlünk, kisebbnek tűnik az Eiffel-torony.

Az idegtudományok területén Craig Bennett, Abigail Baird, Michael Miller és George Wolford kapta a kitüntetést, mivel demonstrálták, hogy az agyat kutató szakemberek, kellő technikai felszereltséggel és statisztikai módszerekkel felszerelkezve, bárhol képesek agyi aktivitást kimutatni, még egy halott lazac fejében is. A kutatásnak, bár kétségkívül humoros, komoly üzenete van. A funkcionális mágneses rezonancia műszerek olyan szintű felbontást értek el napjainkra, hogy az agyat már több tízezer aprócska egységre képesek lebontani. Az észlelt egységek számával párhuzamosan egyre inkább statisztikai módszerekre hagyatkoznak a szakértők a kiértékelés során, ami sok hibalehetőséget rejt magában.

Az idei fizikai díjat Joseph Keller, Raymond Goldstein, Patrick Warren és Robin Ball vihette haza. Keller, a Stanford matematikusa kocogás közben figyelt fel egy érdekes problémára. Ahogy a kampuszon futó ifjú hölgyeket nézegette, észrevette, hogy lófarokba kötött hajuk jobbra-balra leng, annak ellenére, hogy a fejük függőleges irányba mozdul el. Nekilátott hát a probléma megfejtéséhez szükséges matematikai modell megalkotásához, valamint mechanikai kísérleteket is végzett. A lófarok messziről egyetlen objektumnak tűnhet, de valójában több százezer különálló szál alkotja, így ezek összetett mozgását leírni nem könnyű feladat.

Eric Maskin (2007 közgazdasági Nobel-díjasa), Rich Roberts és Dudley Herschbach demonstrálják, hogy balra dőlve kisebbnek tűnik az Eiffel-torony
Keller végül fizikus kollégáihoz fordult segítségért, és közösen sikerült megalkotniuk a lófarok formáját és viselkedését leíró egyenleteket. „Kiderült, hogy akár függőleges irányba is mozoghatna, ez azonban nem stabil, ha a kocogás frekvenciája duplája a lófarok lengési frekvenciájának” ‒ mondja a kutató. Az emberek esetében többnyire ez a helyzet, és mivel futók nagyjából ugyanolyan frekvenciával haladnak, valamint hajuk is durván (?) egyforma hosszú, minden lófarok oldalirányú mozgást végez. Ez az okfejtés vezetett oda, hogy Keller és kutatócsoportja elnyerte az idei IgNobel-díjat.

Az idei év irodalmi díjazottja nem más, mint az Egyesült Államok Kormányzati Ellenőrzési Hivatala (GAO). A hivatal egy olyan elemzésért részesült a kitüntetésben, amely „egy olyan beszámolóról szóló beszámolóról számol be, amely egy másik beszámoló beszámolójának beszámolójával (stb.) kapcsolatos előkészületeket taglalja.”

Az IgNobel-békedíjat idén az orosz SKN vállalat kapta, amelynek szakértői rájöttek, hogyan gyárthatnak nanogyémántokat régi szovjet robbanóanyagok felrobbantása révén.

A díjátadón sor került a hagyományos 24/7 előadásokra is, ezek során a szakértőknek 24 másodpercük van egy-egy szakterületükbe vágó probléma teljes technikai leírására, majd hét szóban össze kell foglalniuk a lényeget a laikus közönség számára. Az idei felszólalók a világegyetemről (Roy Glauber, 2005 fizikai Nobel-díjasa), az arzén-alapú életről (Rich Roberts, 1993 orvosi Nobel-díjasa), a tömegspektrometriáról (Erika Ebbel Angle, a Science from Scientists alapítója, Miss Massachusetts 2004) és az elektromos sokkolókról (Elena Bodnar, 2009 közegészségügyi IgNobel-díjasa) beszéltek. (Az alábbi videón, amelyen a teljes ceremónia megtekinthető, 1:40 körül kezdődik ez az „előadássorozat”.) 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Vardar
2012.09.23. 15:33
Valaki nagy Eredet fan lehet a GAO berkein belül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Fzoltan
2012.09.23. 20:35
Ilyen hülyeségekre van pénz... máshol meg spórolnak a környezetvédelmen (csak, hogy ne az éhező embereket említsem).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Avisto
2012.09.23. 22:16
Amúgy műanyag vízvezetékek is vannak, talán jobb megoldás mint a hideg víz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Shinjiii
2012.09.27. 08:04
De ahhoz nem kell kibontani a ház falát végig, komám. A hideg víz olcsó megoldás, átmenetileg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!