iPon Cikkek

Mementó, avagy az Asus MeMO Pad tabletek

Dátum | 2013. 08. 02.
Szerző | DarthSmoke
Csoport | NOTEBOOK

Amikor az Asus nevét halljuk, legtöbbünknek először az alaplapok és videokártyák ugranak be. Pedig a tajvani cég az elmúlt években a számítástechnika számos szegmensében kipróbálta magát, és erőfeszítéseit legtöbbször siker koronázta. Az Android operációs rendszer térhódításával előtérbe kerültek a könnyen hordozható táblagépek, és a cég ezen a területen sem elégedett meg a sereghajtó szerepével. Tesztlaborunkban jó pár termékük megfordult, és szinte kivétel nélkül elégedetten adtuk őket vissza. A Transformer szériával, a rendkívüli Padfone-nal, vagy akár a minden szempontból referenciának tekintett Nexus 7-tel bebizonyították, hogy a mindennapokban jól használható, minőségi készülékeket képesek gyártani. Azonban ennek az árát meg kell fizetni, de ezt sajnos nem mindenki tudja megengedni magának, és ez különösen igaz Magyarországra, ahol az olcsóbb, ám gyakran kevésbé neves gyártók termékeit sokan keresik. Ezért is dönthetett úgy az Asus, hogy egy új saját márkát indít, ami a MeMO Pad nevet kapta, ilyen szokatlan írásmóddal. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy két tesztkészüléket is kaptunk, két különböző méret- és árkategóriából, így jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy vajon sikerült-e a tajvaniaknak maradandót alkotni a prémium kategórián kívül. Specifikáció A következő táblázatban tesztalanyaink legfontosabb hardveres jellemzőit foglaljuk össze.

Kezdjük először a 7 colos aprósággal! Legutóbbi elemzésünkben az Acer A1-es modelljét vettük górcső alá, amely pontosan ugyanazt a SoC-ot kapta, mint a MeMO Pad HD 7-es variánsa, így örömmel üdvözöltük ismét a fedélzeten az MT8125-ös chipkészletet, négy darab, 1,2 GHz-en pörgő, energiatakarékos Cortex-A7 processzormagjával és PowerVR SGX544-es GPU-jával. Ennek teljesítményével múltkor sem volt gondunk, ezért reménykedtünk benne, hogy ezúttal sem lesz.
A kijelzővel kapcsolatban csupa jó híreink vannak. Először is, itt is IPS panelt köszönthetünk, szerencsére ez egyre általánosabb az alsóbb kategóriákban. Ennek hála szép színek, nagy betekintési szögek, kellemes képminőség és magas fényerő jellemzik a megjelenítőt. Másodszor, a felbontás az A1-hez képest növekedett, az első generációs Nexus 7-nél már megismert 1280x800-ra, ami szintén jót tett a képminőségnek. Nemrég jelentették be a referenciamodell megújult változatát, Full HD-vel, ahhoz képest természetesen gyengébb a gép, de még így is bőven használható panelről beszélhetünk, ebben a méretkategóriában ez egy jó felbontás.

MeMO Pad HD 7 az állványán
Az operatív memórián szerencsére nem spóroltak, itt is 1 GB, ami jótékony hatással van a programok futtatására. A háttértár papíron 16 GB, amelyből nagyjából 11,8 GB a felhasználható terület. Szerencsére a bővítésről sem kell lemondanunk, legfeljebb 32 gigás microSD kártyát használhatunk erre a célra. Az akkumulátor kapacitását ezúttal nem mAh-ban, hanem Wh-ban adták meg, és a hivatalos specifikáció 10 órás videólejátszási időt említ. Természetesen utánajártunk, hogy ez az adat mennyire helytálló. Az operációs rendszer szerepét az Android 4.2.1-es, Jelly Bean kódnevű változata játssza, és az egyik ok, amiért szeretjük az Asus táblgaépeit, az az, hogy a frissítéseket automatikusan megkeresi, és a grafikus felületről rögtön telepíthetjük is, anélkül, hogy flashelő szoftverekkel kellene bajlódnunk. A kommunikációs arzenál a HSDPA modemet leszámítva teljes: van Wi-Fi, energiatakarékos 4.0-s Bluetooth, valamint GPS is. A számítógéppel és a töltővel micro USB csatlakozón keresztül tarthatjuk a kapcsolatot, a videókimenet azonban ezúttal hiányzik. A multimédiás szolgáltatások nem ígérkeznek rossznak: két kamerát kapunk, a videóhívásokhoz 1,2 MP, a fotózáshoz pedig 5 MP felbontással, sajnos ez utóbbinak a segédfényt ismét mellőznie kell. A gép hátulján ugyanakkor egy jó minőségű sztereó hangszóró kapott helyet. A kisebbik MeMO Pad legnagyobb ütőkártyája az ára: már 50 ezer forintért hazavihetjük, ami némileg alacsonyabb összeg, mint amennyit a legutóbb tesztelt Acerért kell kifizetnünk (de azért azt se felejtsük el, hogy az 7,9 colos masina). Más a helyzet az Asus nagyobbik üdvöskéjével.

A nagyobbik MeMO Pad
A SoC szerepét itt egy ritkán látott vendég, az Intel Atom Z2560 játssza. A kék óriás x86-os processzora két 1,6 GHz-es magot tartalmaz, amely azonban a HyperThreading technológiának köszönhetően dupla annyinak látszik az operációs rendszerek számára. A grafikáért itt is a PowerVR SGX 544 felel, ezúttal viszont többmagos konfigurációban. Az erejére szükség is lesz, mivel ezúttal egy WUXGA (1920x1200-as) felbontású In-Plane-Switching technológiájú érintőkijelzőt kell meghajtania. Ilyet láttunk már az Asustól, és ezúttal is csak szuperlatívuszokban tudunk róla beszélni. A képminőség kiemelkedően jó, a színek és a betekintési szögek is tökéletesek.
A memória mérete 2 GB-ra nőtt, így biztos nem fog nekünk gondot okozni a több program egyidejű futtatása. Az FHD 10 elérhető 16 és 32 gigás háttértárral is, nálunk ez utóbbi vendégeskedett, 25,9 GB szabad tárhellyel. Természetesen az akkumulátor kapacitása is növekedett, 25 Wh-ra, amellyel a gyártó állítása szerint továbbra is tartható a 10 órás üzemidő. Nagy meglepetést nem okozunk, ha elöljáróban eláruljuk, hogy a gyártó optimizmusa nem alaptalan. Érdekes apróság, hogy a nagyobbik modell Android 4.2.1 helyett már 4.2.2-vel érkezett, bár a hétköznapi használatban ennek nincs gyakorlati jelentősége. A többi paraméter tekintetében csak apróbb eltéréseket találunk: a Bluetooth verziószáma csak 3.0, tehát az energiatakarékosságról le kell mondanunk. HSDPA nincs, viszont örömmel üdvözölhetjük a micro-HDMI kimenetet és a SonicMaster technológiájú hangszórókat. Mint említettük, az árazást igyekeztek elfogadható szinten tartani, így a 108 ezer forintos ár ezért a felszereltségért barátinak mondható (főleg, ha emlékszünk a Transformer széria tagjaiért kifizetendő összegekre).

A teljesítménytesztek előtt vizsgáljuk meg a termékek külsejét és tartozékaikat!
Külső, tartozékok, minőség

Nem sok tartozékkal kényeztetnek minket
Mindkét táblagép egy viszonylag kis méretű, fekete színű dobozban érkezett. Sajnos ez azt is jelenti, hogy tartozékok arzenáljára nem számíthatunk. A fenti képen látható a csomagolások tartalma: töltőfej, micro USB kábel, egy műanyag állvány a készülék kitámasztásához, valamint a leírások. Tokot, törlőkendőt hiába is keresnénk, úgy látszik, ők estek áldozatul a költségcsökkentésnek.

HD 7 elölről…
Az Asus táblái szemből nézve nem tartogatnak lényeges újdonságot a korábbi termékek ismeretében. A 7 colos apróságot álló használatra tervezték, így a szokásos vastag fekete keret felső részén találjuk az előlapi kamerát, alul pedig a márkajelzést. Szerencsére ezúttal ujjlenyomatokat nem kell percenként törölgetni a kijelzőről.

… és hátulról
Sajnos a hátlappal kapcsolatban nem tudunk sok pozitívumot elmondani. A legfőbb probléma a fényes műanyag használata, amely nem kelt különösebben kellemes benyomást, ráadásul könnyedén koszolódik és karcolódik is. Ugyan a készülék öt színvariációban érhető el, de ez nem indokolja az átlagosnál gyengébb minőségű anyagok használatát. Az illesztésekkel nincsen gond, nem nyekereg, jól össze van rakva. A másik kritika a gombokat érheti: a lekerekített oldalrészen kaptak helyet, és szintén műanyagból vannak, ennek köszönhetően nehéz őket elérni és a nyomáspontjuk sem az igazi. A HD 7 leggyengébben sikerült része egyértelműen a hátulja, ahol csak a segédfény nélküli kamera, a belemart márkajelzés, valamint a jó minőségű hangszóró kapott helyet.

Kezelőszervek szerencsétlen helyen
Újabb negatívum, hogy a microSD foglalat, amely a készülék balján helyezkedik el, teljesen fedetlenül áll. A micro USB port és a jack csatlakozó felülre került, ez kényelmes kezelést tesz lehetővé. Amennyire nem győzött meg minket a kisebbik gép külseje, a nagyobbik modellről több elismerő szót tudunk mondani.

Az FHD 10 hátlapja jóval kellemesebb
Az FHD 10 előlapja lényegében megegyezik a kistesóéval, ugyanakkor a hátlap lényegesen jobb anyagból készült: egyrészt matt, másrészt a gyártóra oly jellemző pöttyözött mintázatot kapta. Itt jegyeznénk meg, hogy ez a modell is három színben érhető el. A hátsó fertály a szerencsésebb anyagválasztásnak köszönhetően nem karcolódik, és talán a koszolódásnak is jobban ellenáll. Fenn találjuk a vaku nélküli kamerát, középen az Asus logót ezüst felirattal, két oldalt pedig a SonicMaster hangszórókat, amelyek méretüket meghazudtoló hangerővel és minőségben szólalnak meg. A legtöbb csatlakozó itt bal oldalon található, és sajnos ezúttal sem védi őket semmi a por ellen.

A táblagépek külsejének részletes elemzése után térjünk át a belbecsre, azaz vizsgáljuk meg a teljesítményüket!
Teljesítmény, üzemidő, kamera Szokásunknak megfelelően az egy- illetve többszálú műveletvégzés sebességét mérő Linpack teszttel kezdjük a vizsgálatokat.

Odacsap az Atom
Tekintettel arra, hogy az Acer A1 és a MeMO Pad HD 7 ugyanazt a SoC-ot használják, nem meglepő, hogy igen hasonló eredményeket produkáltak (az Asus gépe egy hajszállal lassabb, de nem számottevő a különbség). Az Intel Atomja viszont lényegesen erősebb az MTK chipkészleténél, nem hiába egy x86-os processzorról beszélünk. Egy szálon háromszor, több szálon pedig kétszer akkora pontszámot ért el, mint a kisebbek.

Kis meglepetést okozott a Smartbench. A produktivitást mérő tesztben az MT8125 diadalmaskodott, méghozzá jelentős fölénnyel. Ugyanakkor, dacára a Full HD kijelzőnek, a játékok versenyszámában rendesen elhúz az FHD 10. A HD 7 ebben a versenyszámban kicsit lemaradt az Acertől (amit a nagyobb kijelző felbontás számlájára írhatunk), a másikban viszont győzedelmeskedett.

A jó öreg nyuszis benchmarkban egyértelmű a 10 colos versenyző győzelme, majdnem 50%-ot tud ráverni a kisebbekre. Különösen igaz ez a GPU tesztre, tehát ebből is látszik, hogy a PowerVR SGX544-nek alaposan felturbózott változata dolgozik benne. Ami viszont örömteli, hogy a 7 colos apróság ismét a Nexus szintjén teljesített, ami azt jelenti, hogy reális alternatívája annak, valamennyivel kedvezőbb áron.

A Quadrant teszt csak az eddigi megállapításainkat támasztja alá.

Új versenyzőként köszöntjük a 3DMark diagramját, amely azonban ezúttal sem tesz sokat hozzá az eddig kialakult képhez. A kicsik egymás közelében teljesítenek, a Nexus 7 hajszálnyival jobb, de az MTK SoC-ok derekasan állják a sarat. Az Atom fölénye továbbra is megingathatatlan.

Sokan leginkább a böngészés miatt vesznek táblagépet. Nekik lehet jó hír, hogy a MeMO Padok igencsak jó pontszámokat értek el az ezt mérő Peacekeeper tesztben. Most először fordult elő, hogy a MediaTek központi egysége jelentős fölénnyel kerekedett a Tegra 3 fölé. Az akkumulátor teszt legnagyobb kérdése az volt, hogy az Asus által megadott 10 órás videólejátszási tesztet az eszközök tudják-e teljesíteni.

Megvan a 10 óra
Jelentjük, hogy igen. Nagyjából 30%-os fényerő mellett Wi-Firől 11 órát meghaladó időt ért el a kisebbik MeMO Pad, az atomos nagytestvére pedig 10 és fél órájával csak kicsit maradt le. Tekintettel a teljesítménytesztekre, különösen örömteli, hogy az Asusnak sikerült a remek sebességet kiemelkedő üzemidővel párosítani. Mindkét modell egy 5 megapixeles kameramodult kapott, és a képeket megnézve jogunk van feltételezni, hogy a két alkatrész megegyezik. Következzenek tehát a tesztfotók:
A gyártó kitett magáért a kamera szoftver felturbózásakor. Indításkor felajánl egy oktatóprogramot az alapvető beállítások elsajátítása érdekében. Erre nem sok szükség van, mert a kezelőfelület magától értetődő, könnyen megtalálhatók a beállítások. Van panoráma mód és HDR, valamint képes az előre beállított jeleneteknek megfelelően állítani az értékeket. Állítható a fehéregyensúly, az ISO érték, a fókuszpont érintéssel áthelyezhető, de nem kell lemondanunk az önkioldóról és a sorozatfelvétel lehetőségéről sem. Az elkészült képek pedig ilyen viszonylatban kifejezetten jónak mondhatók, bár a segédfény hiánya sokat ront a beltéri képek minőségén. A képzaj mennyisége nem vészes, a vonalélesség is rendben, a dinamikatartománnyal vannak gondok (az ég hajlamos a beégésre). Ettől függetlenül ezt a kamerát már érdemes lehet használni a pillanat megörökítésére.
Operációs rendszer, hozzáadott szoftverek Mivel a két táblagép szoftvere gyakorlatilag teljesen megegyezett, ezért a képernyőfotókat csak a kisebbik készülékről mutatjuk meg:
Amellett, hogy az Android 4.3-at leszámítva a legújabb verziót kapjuk meg az operációs rendszerből, a gyártó igyekezett a robotos alapszoftvert alaposan felturbózni, ami a grafikai megjelenést és a funkcionalitást egyaránt érintette. Ennek köszönhetően kibővült és részletesen paraméterezhető az értesítési sáv, ahonnan még egy takarékos üzemmód is elérhető, ha a 10 órás üzemidő nem lenne elég. Samsung módra az alsó sávban találunk egy gombot, amellyel a gyakran használt alkalmazásoknak egy áttetsző tálcáját nyithatjuk meg. Szintén a koreai riválishoz hasonlóan a virtuális billentyűzet is egyéni, és az alapnál lényegesen kellemesebben használható. A szoftverek választéka is igencsak széles: kapunk egy Kindle e-könyv olvasót, biztonsági mentést (App Backup), alkalmazások zárolását lehetővé tevő programot (AppLocker), rajzolót (Artist), saját galériát, teendőlistát, naptárat is. Sajnos az irodai csomag ezúttal kimaradt. A widgetek között megtaláljuk a régi kedves ismerőseinket: az akkumulátor töltöttségét jelzőt, az e-mailt, a feladatkezelőt, de az igencsak tetszetős időjárás minialkalmazásról sem kell lemondanunk.
Összegzés, vélemény

Testvérek
A HD 7 egy sokoldalú, jó teljesítménnyel és üzemidővel rendelkező táblagép, amelyet ennyi pénzért vétek lenne kihagyni. Ugyanakkor a felhasznált anyagok minősége méltatlan az eszköz többi részéhez, ezzel a leendő tulajdonosnak együtt kell élnie. A Nexus 7-hez képest a háttértár bővíthetősége és a hozzáadott extra szoftverek jelentik a legtöbb pluszt, úgy, hogy közben a sebességről sem kell lemondanunk, így az igazi rivális inkább az Acer A1-ese (annak nagyobb a kijelzője, de kisebb a felbontása). Részünkről ajánlott a HD7, de egy tokot mindenképpen célszerű hozzá beszerezni. Az FHD 10-zel könnyebb dolgunk van. Alig több mint 100 ezer forintért miénk lehet egy csodálatos kijelzőjű, igényesen összerakott táblagép, brutális teljesítménnyel és üzemidővel. Megfejelve ezt a szoftveres extrákkal, alighanem különösen ajánlott vételről beszélhetünk.

ASUS MeMO Pad HD7 és FHD10
Pro: + IPS kijelző, jó felbontással (HD 7) / Full HD felbontással (FHD 10) + kiemelkedő üzemidő (HD 7, FHD 10) + nagyjából Nexus 7-szintű teljesítmény (HD 7) + kiemelkedő teljesítmény játékra és munkára egyaránt (FHD 10) + Android 4.2-es operációs rendszer (HD 7, FHD 10) + kedvező ár (HD 7, FHD 10) + remek szoftveres extrák (HD 7, FHD 10) Kontra: - nincs segédfény a kamera mellett (HD 7, FHD 10) - az alapcsomag szerény (HD 7, FHD 10) - a hátlap könnyen karcolódik (HD 7) A táblagépeket az ASUS magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön, amiért ezúton is köszönet!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. DogTheDog
2013.08.02. 09:48
Van most nekik egy egybegepuk is leveheto 19-es moncsival,ami raadasul onalloan is hasznalhato androidos tabletkent.Egesz jo kis gepnek tunik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ejcy
2013.08.02. 10:49
a teljesítmény teszteknél be lehetett volna rakni valami combosabb masinát is hogy látható legyen mégis mit ér ez az Atom
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. hcsa
2013.08.03. 13:03
Azért a nagyobbikba legalább egy 3G modemet betehettek volna, ha HSDPA-t nem is. Ezen a szinten azért már alap...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Alohamate2...
2013.08.03. 16:38
hcsa:

Lesz belőle LTE-kompatibilis verzió, csak épp nem Intel Atommal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. jaszy.peti
2013.08.06. 14:08
Most készülök egy ilyen venni, és arra lennék kiváncsi, hogy ha microUSB-OTG kábelt rádugok a microUSB-re, abba belemegy a vodafonos 3G stick, akkor használható lesz vele?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!