iPon Cikkek

Michael Jackson: The Experience

Dátum | 2011. 04. 30.
Szerző | Lawrence_Benson
Csoport | JÁTÉK

Negyvenkét év pályafutás, hétszázötven millió eladott lemez, tizenhárom Grammy-díj. Michael 1966-ban a The Jackson 5 legfiatalabb tagjaként kezdett zenélni, testvéreivel néhány év alatt világraszóló karriert futottak be, nem sokkal később, 1971-ben pedig kivált a bandából. Ő lett az első fekete, kinek klipjét rendszeresen játszotta az MTV, tizenhárom alkalommal volt listavezető a Billboard Hot 100 listán, kétszeres tagja a Rock and Roll Hall of Fame dicsőségcsarnokának, eladott lemezei többszörös Guinness és World Music Awards díjazottak, stílusa egyedülálló, zenéje különleges. Michael Jackson minden idők legsikeresebb előadója, méltó a „Pop királya” névre, 2009. június 25-i, tragikus halála egy korszak végét jelentette, emlékét szívünkben őrizzük.

Kezdődjék a játék!
Tánc, ének, koreográfia. A Jackson számok mágikus háromszöge eredeti és hamisítatlan, minden táncos álma, hogy egyszer úgy mozogjon, mint a király, s minden énekes azért küzd, hogy utolérje az utolérhetetlent. A UbiSoft és a Triumph International legújabb közös játéka, a Michael Jackson: The Experience esélyt ad rá, hogy mi is beleizzadjunk a lakkcipőbe, a leghíresebb és legjobb számok gyűjteményét köszönthetjük személyében, táncolnunk, és énekelnünk kell, kifulladásig. Maga a cím nem friss, a Nintendo Wii változat tavaly novemberben jelent meg, a mozgásérzékelős távirányító csak az egyik kezünkre figyelt, s maga a táncélmény se volt valami jó, nem jött át a varázslat. Most áprilisban viszont megérkezett a Playstation 3 és Xbox 360 konzolokra szánt változat. A Move kontroller hasonlít a Wiire, de már ennél a kiadásnál is jelentős javulást vehetünk észre, az irányítás finomabb, és a játék is jobban figyel a mozgásunkra (van kamera), de a táncos játékok általában a Kinectnek állnak a legjobban, így a legtöbb időt mi is az előtt töltöttük el.

Wii és PS3 platformon minden más
A nagykonzolos változatok nem kevesebb, mint 30 számot tartalmaznak. A felhozatalban van Bad, Thriller, Black or White, Smooth Criminal, Rock With You, Billie Jean, Beat it, Dirty Diana, The Girl is Mine, Heal the World, Money, Live Me Alone, Speed Demon, Remember the Time és például Workin’ Day and Night is, mindegyik nagyszerű. A Wii változathoz képest pedig a zenei lista is fejlődött, a Blood on the Dancefloor és a Stranger in Moscow új belépőként jelent meg, s jópofa dolog, hogy míg a játék előző kiadásában nem lehetett énekelni, most nem csak, hogy megkapjuk erre a lehetőséget, de egyenesen olyan számok is vannak, mondjuk az Earth Song, melyet máshogy nem is tudunk kipipálni. Ahhoz pedig, hogy megcsillogtassuk hangunkat, még külön headset sem kell, a Playstation Eye és a Kinect beépített mikrofonja hallgat ránk.

Míg a kontrolleres változatokban egy rajzfilmes Jacko karakter táncol, addig cikkünk főszereplője, a Kinectes kiadás minket varázsol a képernyőre. A player projection névre keresztelt rendszernek köszönhetően tükörképünket látjuk, olyan érzésünk van, mintha blue box előtt táncolnánk, a klipek pedig nincsenek híján a speciális effekteknek sem. Testünk kéken izzik, s vakítóan csillog, kezünk kék és sárga csíkokat húz maga után, mintha Jacko szállt volna le közénk angyalként, rettentően hangulatos az egész. Rossz hír viszont, hogy játék közben érezni némi késést, néha még nagyobbat is, mint egy átlagos Kinect címnél. Nagyon megijedni viszont nem szabad, ha mi játszunk, akkor nem szembetűnő az a tized másodpercnyi idő, amíg a gép kirajzol minket a képernyőre, csak akkor látványos a lag, ha a másikat figyeljük.

Thriller, de nem a játék
Táncolni lehet egyedül, és barátokkal is. Ha az otthon magányában szeretnénk tökéletesíteni mozgásunkat, akkor a Solo menüpont lesz a legjobb társunk, csak rá kell bökni kedvenc számunkra, majd választani egy játékmódot, és már nyomhatjuk is. A practice segít megtanulni a koreográfiát, és begyakoroltatja velünk a mozgásokat, részekre bontja a dalt, mi pedig az egyes fejezeteket addig ismételhetjük, míg tökéletesnek nem látunk minden részletet. A teljes számot aztán a dance játékmódban táncolhatjuk el, a játék pontozza tudásunkat, vannak szorzók, és jó teljesítményünkért cserébe arany csillagokat is kapunk, egyes emberek nem nyugszanak, míg meg nem szerzik az összest, egy Jacko játéknál viszont nem lesz könnyű dolguk. S ha a tánc mellett szeretnénk énekelni is, akkor a perform módot kell választani, a játék külön kezeli a kettőt, fél percig mozgunk, utána jön egy karaoke rész, megállunk, s csak a szövegre figyelünk, majd ezt követően folytatódhat a tánc. Mindez pedig még nem minden, a profik számára ott a master performance is, a végső, legnehezebb játékmódban az eredeti koreográfiát kell előadni, nincsen semmi könnyítés és segítség, aki itt bizonyít, az méltó rá, hogy felhúzza a fehér kesztyűt.

Négyen, vagyis hárman, mégis egyedül
Házibuliban, baráti összejöveteleken, vagy testvérrel, haverral a Party menüt válasszuk, a játék a közös kikapcsolódásra ezen belül két játékmódot is biztosít. A battle és coop módokat legalább ketten, de maximum négyen tolhatjuk. A dolog érdekessége, és egyben negatívuma pedig, hogy bár a Kinect képes négy embert megkülönböztetni, és egyszerre érzékelni, a Michael Jackson játék ezt nem használja ki, ezért mindig felváltva kell táncolni. Amikor egymás ellen játszunk, mindenkinek el kell nyomnia ugyanazt a számot, és a játék csak a megszerzett pontok alapján mond egy ranglistát, de nem sokkal kreatívabb a közös tánc se. Utóbbinál folyamatosan megy a klip, a játék pedig mindenféle váratlan helyzetekben jelez, hogy mikor melyik játékos következik, a sorszám felugrása után gyorsan helyet kell cserélni, s már folytatódik is a klip, a végső eredményt a játékosok pontjainak összessége adja ki. Nem vitték tehát túlzásba a dolgokat, s mivel duettet táncolni nem lehet, internetes multiplayer lehetőségek sincsenek, muszáj mindig áthívni valakit, ha egy kis többjátékos élményre vágyunk.

Jópofa apróság, hogy aki szereti az interaktív videókat, az a Michael’s Dance Schoolban találkozhat a király tánctanáraival. Segítőink vérbeli profik, megmutatják, hogyan melegítsünk be, utána végigvehetjük a legnagyobb dalokat, elmagyarázzák nekünk a legendás mozdulatok titkait. Lassan csinálják, számolják az ütemet, közben a képernyő másik felén ott van a mi karakterünk is, utánozhatjuk a látottakat, majd bemutatják a koreográfiát teljes egészében, s kapunk pár kliprészletet arról is, hogyan nézett ki mindez eredetiben, Jackótól. Nagy hiba azonban, hogy a tanárok nem pontozzák le az itt előadott mozdulatainkat, nem kapunk róla visszajelzést, hogy mit csináltunk jól, vagy rosszul, egyoldalú a dolog, nem így képzeljük az otthoni oktatás jövőjét.

Tánc az élet
Karrier sajnos nincsen, a Michael Jackson: The Experience összes játékmódjában azonnal elérhető minden szám. Az achievementeken és a trófeákon kívül más nem is motiválja az embert, még képeket, klipeket se szerezhetünk, ebben a tekintetben a tavalyi év nagy táncjátéka, a Dance Central sokkal ütősebb volt, ott két-három számmal kezdődött minden, s csak akkor kaptunk újakat, ha letettünk valamit az asztalra. A játék szavatossága ennek köszönhetően nem is valami magas, ha végigtoltuk minden kedvenc számunkat, és begyakoroltunk az összes látványosabb mozgást, akkor később már nem nagyon fogjuk elővenni a játékot, legfeljebb csak akkor, ha elkap minket az MJ láz, vagy szeretnénk egy zenélős, éneklős házibulit csinálni a barátainknak.

Remek zene és jó hangulat, nyerő páros
A látvány önmagában nem valami erős, de a speciális effektek némileg javítanak rajta, csillog és világít körülöttünk minden, s a környezet se rossz, előadásaink helyszínét az eredeti klipek ihlették. A soron következő mozdulatot a jobb alsó sarokba rakott ikonsorozat mutatja, nem valami nagyok a rajzok, de ha a gyakorlómódban már találkoztunk a dallal, akkor könnyen értelmezhetjük őket, a legnagyobb sikerélményünk pedig akkor lesz, ha sikerül együtt mozogni a háttértáncosokkal. Merthogy vannak statisztáink is, kik még izgalmasabbá, mozgalmasabbá teszik a képernyőt, illetve hangulatfokozó apróság, hogy a játék csinál rólunk felvételeket is. A Playstation 3-as változat videóz, a klipet megoszthatjuk, vagy feltölthetjük közvetlenül a Facebookra is, a Kinectes pedig fényképez, sikerül néha vicces pillanatokat elkapnia, nem rossz visszanézni ezeket egy nagyobb házibuli után.

A Michael Jackson: The Experience sokszínű játék lett. Nem kiemelkedően jó, de nem is nagyon rossz, élményekkel teli, de mégis unalmas, szórakoztat, de hamar megunható. A zenék fantasztikusan benne, ám ez sajnos nem elég, karriermód nincsen, és az egyjátékos kihívásokon is hamar át lehet esni, a játék egy vérbeli parti cím lenne, a készítők a multiplayerre mégsem helyeztek nagy hangsúlyt. Jó dolog viszont, hogy a Kinectnek köszönhetően a játékélmény nagyon jó, tükörképünk a főszereplő, ott vagyunk a játékban, s ha sikerült megtanulnunk néhány látványosabb mozdulatot, akkor a játék beteljesítette küldetését.


Platformok: Nintendo Wii, PSP, DS (2010. november), Playstation 3, Xbox 360 (2011. április)
Tesztelt platform: Xbox 360 (és Nintendo Wii)

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. hpeter105
2011.05.01. 18:39
Jacko
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2011.05.02. 08:45
Kérlek ne hívd így, nem szerette. Hívd Michael-nek, Jackson-nak vagy MJ-nek, de Jackonak NE!
A játék meg jópofa, kipróbálnám!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. djbundy
2011.05.03. 02:46
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Magikal Bl...
2011.05.03. 18:25
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. False
2011.05.09. 16:24
ez olyan játék hogy fekete gyerekként indulsz, ki szeretne felnőtt lenni, majd később felnőtt fehér leszel, aki szereti a gyerekeket? mert ha nem akkor szart sem ér
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!