iPon Cikkek

Micsoda és mire jó egy NAS?

Dátum | 2017. 06. 06.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | ADATTÁROLÁS

Elérkeztünk Benéző sorozatunk harmadik epizódjához, amely ezúttal a hálózati adattárolókkal foglalkozik.
Akárcsak a gépösszerakós videó esetében, most is készültünk egy írással, ami bővebben kifejti a videó témáját. A mai napon tehát a NAS-okkal foglalkozunk egy kicsit, amik sok háztartásban lehetnek hasznos apróságok. Kezdjük az alapokkal! Mi is az a NAS? A NAS egy rövidítés, ami a Network Attached Storage, azaz a hálózatra kapcsolt adattár elnevezés betűszava. Gyakorlatilag egy olyan, saját operációs rendszerrel ellátott, adattárolókat fogadó, helyi hálózaton és interneten keresztül egyaránt elérhető eszközről van szó, ami nem csak a különböző fájlok gyors és zökkenőmentes eléréséről gondoskodik, hanem számos hasznos szolgáltatás is kínál. A klasszikus NAS egy dedikált célhardver, amin optimalizált szoftver fut, méghozzá beton stabilan, kulcsrakészen, azonnal használatba vehetően, folyamatosan frissülően. NAS-t akár PC alkatrészekből is lehet építeni, de az már egy másik, elég messzire vezető történet lenne, így ma nem foglalkozunk vele. A NAS keresztplatformos fájl- és szolgáltatás-elérést biztosít, így a mobileszközök mellett a windowsos és linuxos számítógépek, valamint a macOS alapú konfigurációk is könnyedén kiaknázhatják a benne rejlő előnyöket. A következő néhány oldalon mesélünk egy kicsit arról, miket érdemes kezdésként tudni a NAS-okról, és mi mindenre lehet használni őket.
A NAS-ok csoportosítása A hálózati adattárolókat több szempont szerint is lehet csoportosítani. Alapvetően vannak átlagfelhasználóknak és üzleti felhasználóknak szánt modellek, amelyek felszereltség és szolgáltatások terén különböznek egymástól: előbbiek az általános dolgokra helyezik a hangsúlyt és sokszor médialejátszás terén is jeleskednek, míg utóbbiak az üzleti téren fontos szolgáltatásokra koncentrálnak – például a virtualizációs szolgáltatásokra, az IoT platformra, az iSCSI támogatásra, valamint az üzleti környezetben használt technológiák és protokollok támogatására.
A hálózati adattárolókat formátum szerint több kategóriára lehet bontani. Vannak olyanok – jellemzően az abszolút belépőszinten –, amelyek zárt házzal, kivehető fiókok nélkül érkeznek, így az adattároló gyors és egyszerű cseréjére nincs mód. A többség azonban torony formátumú, az adattárolókat fogadó fiókok pedig az előlap vagy a hátlap felül könnyedén megközelíthetőek, esetenként akár zárhatóak is. Vannak helytakarékos modellek, mint például a Synology DS Slim sorozatának tagjai, amelyek csak 2,5 hüvelykes adattárolókat fogadnak, de nagy általánosságban elmondható, hogy a legtöbb NAS fiókjai 2,5 hüvelykes és 3,5 hüvelykes adattárolókra egyaránt fel vannak készítve. Speciális példányok is előfordulnak, amelyek csak M.2-es SSD kártyákat fogadnak, de ezekből nincs sok. Aztán ott vannak a speciális, tényleg kifejezetten üzleti célra használatos rack formátumú hálózati adattárolók is, amelyek már a nagyobb vállalatok számára készültek, így ezekre most nem is térünk ki – elég drága termékekről van szó.
Fiókok száma szerint ugyancsak több kategória létezik. Az egyfiókos hálózati adattárolók főleg média-kiszolgálóként és letöltő kliensként jöhetnek jól, a rajtuk található adatokról pedig külső merevlemezre vagy másik NAS-ra lehet biztonsági mentést készíteni – de akár a felhő is bevethető erre a célra. A kétlemezes NAS-ok mellé már RAID támogatás is jár, a négy- vagy ennél több lemezt használó példányok pedig még több féle RAID mód használatát teszik lehetővé. JBOD és RAID támogatás – Melyik mire jó? A többlemezes NAS-ok esetében többféle lehetőség áll előttünk, amikor kötetet szeretnénk létrehozni, ugyanis a rendelkezésre álló merevlemezek számától, illetve a felhasználás módjától függően számos üzemmód közül lehet választani. Mindegyik más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, ezekre természetesen ki is fogunk térni. Lássuk hát, milyen opcióink vannak! JBOD – Just a Bunch of Disks
A JBOD üzemmód alapja, hogy a rendelkezésre álló adattárolók tárhelyét összevonja egyetlen nagy kötetté, a szabad tárterületet pedig folyamatosan tölti fel, ahogy az egyes lemezek telnek. Ha az első lemez tele van, jön a második, majd a harmadik... és így tovább. Ennek két nagy előnye van: egyrészt a teljes tárterület használható marad, másrészt pedig a bővítés is egyszerű, hiszen csak újabb lemezeket kell hozzáadni a kötethez (ráadásul azonos méretűeknek sem kell lenniük). Óriási negatívum viszont a redundancia hiánya, tehát ha egyetlen lemez meghibásodik, a teljes kötet tartalma megsemmisül. RAID0 – Striping, azaz csíkozás Az első RAID előtaggal ellátott üzemmód egyben a leggyorsabb is, ugyanis ennél a megoldásnál a rendelkezésre álló adattároló kapacitást összevonja a rendszer, majd meghatározott blokkméret alapján „felcsíkozza”, vagyis írás és olvasás alkalmával minden rendelkezésre álló adattároló dolgozik, teljesítményük és adattároló kapacitásuk pedig összeadódik. Egy nagy hiányossága van ennek az üzemmódnak, ez pedig az adatvédelem hiánya, vagyis ha a RAID0 tömb egyik lemeze megsérül, az egész tömb összeomlik és a rajta tárolt adatok elvesznek.
Apró megjegyzés, hogy a RAID0 mód kiválasztása előtt érdemes ellenőrizni, hogy egyáltalán van-e értelme ennek az üzemmódnak, azaz az adattároló rendszer gyorsulásából tud-e profitálni a NAS, illetve a helyi hálózat. Egyetlen GbE port rendszerint 100-110 MB/s körüli maximális adatátviteli sávszélesség elérésére képes, de úgynevezett Link Aggregation támogatás birtokában, két GbE port összevonásával sem léphető túl a 200-220 MB/s körüli tempó – utóbbihoz pedig megfelelő hálózati infrastruktúrára is szükség van. RAID1 – Mirroring, azaz tükrözés A RAID1 üzemmód alapját a tükrözés adja, vagyis a tartalmak mindkét merevlemezen jelen vannak. Ennek a hátránya, hogy felezi a rendelkezésre álló tárhelyet, tehát például két darab 2 TB-os merevlemez esetén a teljes tárterület csak 2 TB lesz. Cserébe viszont akkor is megmaradnak az adatok, ha az egyik merevlemez tönkremegy, sőt, egy új meghajtó behelyezésével a RAID1 tömb automatikus helyreállítása is megkezdődik, így ismét lesz mindenből másolatunk. Ha helyreállítás közben az eredeti adattároló meghibásodik, akkor az adatoknak búcsút mondhatunk, de ilyesmi ritkán fordul elő.
Fontos azt is megemlíteni, hogy RAID1 tömb létrehozásához ajánlott egyforma adattároló kapacitású, azonos gyártótól származó, azonos szériában helyet foglaló merevlemezeket választani, de akkor sincs baj, ha eltérő adattároló kapacitású merevlemezeket helyezünk egymás mellé. Utóbbi esetben a kisebb adattároló kapacitás lesz a meghatározó, vagyis egy 1 TB-os és egy 2 TB-os merevlemez segítségével csak 1 TB-os RAID1 tömb készülhet, amit később az 1 TB-os merevlemez cseréjével könnyedén 2 TB-ra lehet bővíteni. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy RAID1 tömb rendszerint egyetlen merevlemezzel is létrehozható, ekkor viszont még nem lesz adatvédelem, de később, egy második azonos kapacitású HDD beszerelésével megkezdődik a „valódi” RAID1 tömb felépítése. Ez főként költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolásból lehet járható út. RAID5 – Adatvédelem és RAID0 szintű sebesség, legalább 3 merevlemezzel
A RAID5 mód minden rendelkezésre álló merevlemezt egyszerre használ adatrögzítésre (mint a RAID0), viszont minden egyes adatblokkhoz rögzít paritás biteket is (javítókódot). A paritás bitek miatt egy merevlemeznyi kapacitás kiesik, viszont a rendszer jó olvasási sebességet nyújt, és túléli egy háttértár meghibásodását (mert a maradék adatból, és a paritás bitekből meg tudja mondani mi hiányzik). A RAID5 tömb létrehozásához legalább 3 azonos kapacitású adattárolóra van szükség. RAID6 – Extra adatvédelem, alacsonyabb adatátviteli sebességek
A RAID6 tömb létrehozásához már legalább 4 adattárolóra van szükség, és akármennyi adattárolóból is építkezünk, kettő tárhelyét elviszik a paritás bitek (ha fizikailag nem is pont kettőn vannak, mint ahogy az a képen is látszik). A dupla paritás bitek miatt viszont akár kettő lemez meghibásodását is kibírja a RAID tömb. Sebességben kicsit a RAID 5 alatt van, és hiba esetén a tömb újraépítése is több időt vesz igénybe, de ez az ára a nagyobb biztonságnak. RAID10 – A RAID1 védelme a RAID0 teljesítményével Ebben az üzemmódban minimum 4 adattárolóra van szükség, ekkor ugyanis a rendszer két RAID1 szegmenst hoz létre, amelyeket aztán RAID0 móddal felcsíkoz. Ha az adattárolók számát nyolcra növeljük, akkor négy RAID1 szegmens áll majd rendelkezésre és ezeket fogja csíkozni a NAS. Ebben az üzemmódban szegmensenként egy háttértár elvesztését bírja ki a rendszer.
A RAID10 a RAID0 csíkoknak köszönhetően kiválóan alkalmas például adatbázis-kezelők fájljainak gyors kiszolgálására, ezeknél ugyanis fontos, hogy az apró fájlok írása és olvasása kellően gyors legyen, ugyanakkor adatvédelemre is szükség van – ezt a RAID1 szegmensek biztosítják. Mennyi tárhelyem lesz? A fentiek alapján lehet számolgatni, de a neten van több olyan oldal is, ami pár kattintás után kiszámolja helyettünk, hogy a kiválasztott merevlemezekkel és RAID móddal mennyi szabad tárhelyünk lesz. Egy könnyen kezelhető példa erre a Synology saját RAID kalkulátora. Online RAID migráció Egyes RAID módok esetében lehetőség van a RAID típusának megváltoztatására, méghozzá úgy, hogy a NAS-t nem kell kikapcsolni és az adataink sem vesznek el. • Egylemezes RAID 1-> Normál RAID1 Költséghatékonysági okokból előfordulhat, hogy egy merevlemezzel indítottunk RAID1 kötetet, mert később egy ugyanakkora kapacitású, ugyanolyan gyártmányú merevlemezzel szeretnénk kiegészíteni azt. Ekkor ha megvan a második merevlemez, elég csak beszerelni a másik mellé, majd a tárhelykezelőn keresztül ellenőrizni kell, minden rendben halad-e, de a NAS-nak automatikusan el kell kezdenie az átalakítást. •RAID1-> RAID5 Ebben az esetben, ha a NAS rendelkezik legalább 4 fiókkal, újabb merevlemezek behelyezésével átállhatunk RAID1 módról RAID5-re. Az új merevlemezeknek azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkezniük mint a már meglévő adattárolóknak. A folyamat levezénylésében a NAS operációs rendszere segít. •RAID5-> RAID6 Ha a RAID5 kötetünkből RAID6 kötetet szeretnénk készíteni, erre is van mód plusz merevlemez behelyezésével vagy a már meglévő kötet átalakításával.
A NAS operációs rendszere és a mobilappok Operációs rendszer terén minden NAS az adott gyártóra jellemző egységes szoftvert használja manapság. Minden gyártónál az egységes alapokra, illetve az egységes dizájnra törekednek, így az egyes NAS modellek között jellemzően csak a menüpontok számában vannak különbségek – minél több extra funkcióval bír az adott termék, annál részletesebb beállítási lehetőségek járnak hozzá.
Az operációs rendszer általában webböngészőn keresztül, a NAS IP címét beírva érhető el, és külön felhasználói fiókok is létrehozhatóak, így a jogosultságok szintje is szabályozható – mindenki csak azokhoz a dolgokhoz fér hozzá, amelyek rá tartoznak. Maga a webes felhasználói kezelőfelület mostanában már ablakos rendszerű, azaz egyszerre több alkalmazás is megnyílhat az adott webböngésző fülön keresztül, mintha csak a Windows vagy a macOS asztal előtt ülnénk. A szoftver kezelése általában egyszerű, van súgó, a beállítások jól áttekinthetően vannak tálalva, így néhány perc ismerkedést követően mindegyik NAS operációs rendszer kényelmesen, gyorsan használható.

Az operációs rendszeren belül rendszerint diagnosztikai menü is rendelkezésre áll, így látható, éppen mennyi memóriát foglalnak a futó szolgáltatások, hány százalékos a CPU terhelés, mekkora a hálózati adatforgalom, illetve mennyi szabad tárhely áll még rendelkezésre. Külön menüpontban található a letöltő kliens, ami rendszerint FTP és HTTP forrásokból egyaránt tud dolgozni, sőt, torrent klienssel is szokott rendelkezni, amihez többnyire torrent kereső funkció is jár. Az operációs rendszereket általában gyakran frissítik a gyártók, a frissítés menete pedig nagyon egyszerű – a szoftver értesítést is küld, ha van frissebb kiadás belőle, ahogy belépünk a webes felületre.
Az adott NAS operációs rendszer saját alkalmazás áruházat is tartalmaz, így számos hasznos szoftver beszerzésére van mód, amelyek többnyire ingyenesen letölthetőek és használhatóak, de vannak kivételek is – például a Plex szerver. Ezek között tartalomkezelő szolgáltatások éppúgy találhatóak, mint vírusirtók, multimédiás alkalmazások, üzleti szoftverek és biztonságtechnikai alkalmazások.

Az egyes gyártók rendszerint ingyenes adatmentő szoftvert is szoktak biztosítani készülékeik mellé, amelyekkel a helyi hálózatban található számítógépek és noteszgépek tartalmainak automatikus mentése is megoldható. Ezzel együtt a NAS megtalálását és beállítását segítő konfiguráció alkalmazás is jár, de általában NAS-on futó letöltő kliens kezelésére használható app is elérhető. A nagyobb NAS gyártók úgynevezett élő demót is kínálnak, amelyen keresztül kipróbálható, mit tud a termékpalettán található hálózati adattárolók gyári operációs rendszere. Az alábbiakban a négy nagy szereplő kínálatát lehet megtekinteni. • ASUStor Live Demo: Katt ide! • QNAP Live Demo (magyar): Katt ide! • Synology Live Demo (magyar): Katt ide! • Thecus Live Demo: Katt ide! Mobilappok
A hálózati adattárolók természetesen mobileszközökön keresztül is elérhetőek. Ennek két módja van: vagy az adott mobileszköz webböngészőjét használjuk, vagy pedig az adott mobil operációs rendszer alkalmazás áruházából letölthető ingyenes alkalmazást, amit az aktuális NAS gyártója tesz elérhetővé. Ezek a szoftverek rendszerint Androidra és iOS-re egyaránt elérhetőek, de némelyikből Windows Phone változat is van. Ezeken keresztül sok feladat megoldható – akár a NAS legfontosabb beállításainak elvégzésére is van mód.
Az alkalmazásokon keresztül elérhetőek a NAS-on tárolt audió és videó tartalmak, valamint a fényképek is, sőt, esetenként jegyzetkezelésre, letöltéskezelésre, valamint a biztonságtechnikai alkalmazás elérésére is van mód. Utóbbival például egy nyaralás vagy egy utazás alkalmával távolról, virtuálisan "szét is nézhetünk" otthonunkban, hogy minden rendben van-e.
Médialejátszás Manapság már szinte minden NAS rendelkezik médiakiszolgáló funkcióval, még a belépőszintű példányok is. A médiakiszolgáló rendszerint DLNA szerver, ami a Digital Living Network Alliance rövidítése. Ez egy széleskörű ipari összefogás eredményeként létrejött szabvány, ami a különböző szórakoztatóelektronikai eszközök mellett a számítógépekkel, a mobileszközökkel és az okostelevíziókkal egyaránt használható vezetékes vagy vezeték nélküli tartalommegosztás céljából (ez csak az aktuális hálózattól függ, amire a NAS csatlakozik). A DLNA használatát az UPnP/UPnP-AV protokoll segíti, ami a Universal Plug and Play rövidítése. Ez a szolgáltatás egyszerű és gyors, külön konfigurálást nem igénylő kapcsolatot biztosít az egyes eszközök számára, így a helyi hálózatra kapcsolódó UPnP eszközök azonnal „megtalálhatják egymást”. A DLNA szerverhez kapcsolódó eszköz rendszerint egy DMP, azaz Digital Media Player, ami a DLNA szerver által streamelt tartalom megjelenítését vagy megszólaltatását végzi. Itt lehet szó médialejátszóról, okostelevízióról vagy éppen házimozi erősítőről is, de a táblák és az okostelefonok is befoghatóak erre a célra – vagy akár a játékkonzolok is.
A DLNA előnye a hagyományos, SMB alapú, fájlszerver általi tartalom-kiszolgáláshoz képest az, hogy hatékonyabban, nagyobb sebességgel, http kapcsolaton keresztül tudja streamelni a tartalmakat, így nagyobb bitrátájú anyagok is hatékonyabban átjátszhatóak. Hátránya, hogy nem minden fájlformátummal kompatibilis, így esetenként némi konfigurálásra és a fájlszerver használatára is szükség lehet ahhoz, hogy távoli eszközön lejátszhassuk a NAS-on tárolt fájlt.

A drágább modellek között olyanok is vannak, amik maguk is képesek médiafájlok lejátszására, nem csak streamelhetnek más eszközre. Ilyenkor csak csatlakoztatjuk a NAS HDMI videó kimenetére a televíziót vagy a monitort és némi konfigurálás után (első indításnál) már élvezhetjük is a különböző médiatartalmakat. Itt persze némi kompromisszumra is fel kell készülni, hiszen a legtöbb NAS ugyan hardveresen képes lenne könnyedén megbirkózni a különféle médiatartalmakkal, de a szoftver rendszerint akadályt gördít elé. Ennek folyománya, hogy a többcsatornás audió tartalmak továbbítása nem mindig zökkenőmentes, valamint a magasabb bitrátájú tartalmak is okozhatnak kellemetlen perceket, plusz a kadencia-helyes lejátszás sem mindig megoldott – vagyis a 23,976 Hz-es filmek lejátszása olykor-olykor kisebb döccenők mellett történik. Ez a frontend lehet a népszerű KODI, de akár egyedi fejlesztésű szoftver is használható a célra – gyártótól függően. Minőségben elég nagy a szórás, de a szoftverek folyamatosan fejlődnek. Különleges NAS funkciók – Biztonsági megfigyelő központ, PC üzemmód, egyebek A hálózati adattárolók rendszerint rendelkeznek úgynevezett biztonsági megfigyelő szerverrel, amihez sokféle IP kamera csatlakozhat. Az IP kamerákat egy jól áttekinthető webes felhasználói kezelőfelületen keresztül kezelhetjük, de esetenként asztali vagy mobil alkalmazás is rendelkezésre áll erre a célra. A kamerák képei között lehet pásztázni, beállításoktól függően pedig riasztás is történhet, ha mozgást érzékel a rendszer.
Ekkor videó és/vagy képfelvétel egyaránt készülhet, a tulajdonost pedig azonnal értesíti a rendszer – beállításoktól függően. Rendszerint alap esetben csak néhány IP kamera kezelésére képes a szoftver, a további kamerákat csak a megfelelő licenc megvásárlása után lehet hozzáadni a rendszerhez.
Egyes NAS-okra akár virtuális gép is telepíthető, így a NAS monitor, billentyűzet és egér csatlakoztatása számítógépként is működhet. A HDMI kimenettel rendelkező NAS-ok alap operációs rendszere is irányítható egérrel és billentyűzettel, valamint távirányítóval is – utóbbi sajnos nem minden esetben tartozék. A NAS egyébként internetezésre, Facebook és Twitter használatra, irodai szoftvercsomag használatára, illetve sok egyébre is használható, az adott gyártó kínálatától függően.
Egyre több NAS esetében érhető el a hardveresen gyorsított vagy szoftveresen működő transzkódoló szolgáltatás, amivel különböző videóinkat könnyedén átalakíthatjuk más formátumú, bitrátájú, felbontású változatra, hogy utána felmásoljuk például a mobiltelefonunkra. Ez a szolgáltatás jellemzően a drágább NAS-ok kiváltsága, kezelése pedig egyszerű: a szolgáltatás engedélyezése után kiválaszthatjuk, mely könyvtárat figyelje a rendszer, így ha ide fájl érkezik, akkor azt az előzetes beállítások szerint átkódolja a kívánt formátumra vagy formátumokra. Ez azért jó, mert így a magasabb bitrátájú, magasabb felbontású állományokat akár gyengébb eszközökön is megtekinthetjük, ha a nekik megfelelő formátumra konvertálja őket a NAS. A több memória jobb? Egyes hálózati adattárolóknál van lehetőség a fedélzeti memória bővítésére, míg másoknál gyárilag integrált memória-mennyiség(ek) közül kell választani. Általánosságban akkor lehet értelme több memóriának, ha egyszerre több szolgáltatás fut a NAS-on, illetve akkor, ha egyszerre sok felhasználót kell kiszolgálnia a terméknek. Virtualizációs szolgáltatások esetén alap esetben megkötés, hogy csak bizonyos mennyiségű rendszermemória-mennyiség felett aktiválható a szolgáltatás, így az alapmodellnél nem is feltétlenül működik (például ne akarjunk 2 gigás NAS-ra virtuális gépként Windowst pakolni).
Külső eszközök támogatása A hálózati adattárolók egy részén van előlapi USB 3.0-s vagy USB 3.1 Gen2-es port, amihez egyetlen gombnyomással aktiválható szinkronizáció is beállítható – így az adott külső adattároló tartalmát előre beállított könyvtárba mozgathatjuk, de egyéb funkciók is rendelkezésre állnak, gyártótól függően. A külső adattárolókat formázhatjuk, leválaszthatjuk, tartalmukat pedig a helyi hálózaton vagy interneten keresztül is megoszthatjuk, ha szükséges.
A hátoldalon szintén lehet néhány USB port, amelyek ugyanúgy fogadnak külső adattárolókat. Extraként nyomtató is kapcsolható hozzájuk, így élvezhetjük a nyomtatószerver előnyeit, vagyis a nyomtató kényelmesen, távolról is elérhetővé válik a hálózaton. Itt rendszerint alapszolgáltatások állnak rendelkezésre, azaz a szkenner funkció megosztása egy többfunkciós eszköz esetében nem működik. Csatlakoztathatunk még külső optikai meghajtót, USB-s WiFi adaptert, szünetmentes tápegységet és akár arra is lehet mód, hogy egy számítógépet csatlakoztatva egyszerű külső merevlemezként használjuk a NAS-t.
Egyes modelleknél USB-s DVB-T tuner használatára is van lehetőség, méghozzá teljes körűen, műsorrögzítő-, műsorújság- és rádió-szolgáltatással karöltve. E funkciók jellemzően a felsőkategóriás multimédiás NAS-okra jellemzőek – például a korábban tesztelt-QNAP HS-251-es modellre. Tárhely-bővítés Külső eszköz lehet a tárhely-bővítő külső modul is, ami Thunderbolt vagy USB porton keresztül csatlakozhat a NAS-hoz. Egy ilyen modullal kényelmesen növelhető a tárhelykapacitás, amennyiben a gyári fiókokban már az elérhető legnagyobb adattároló kapacitású meghajtók lapulnak.
Amennyiben még van mozgástér, úgy a meglévő merevlemezek cseréjével könnyedén bővíthető a tárhely. Ezt akár adatvesztés nélkül is megtehetjük, amennyiben megfelelő RAID típust választunk (RAID 1, 5, 6 vagy 10), ugyanis egy nagyobb kapacitású merevlemez behelyezésekor a rendszer automatikusan újraépíti a meghajtótömböt. Ahogy az összes rendelkezésre álló fiókban helyet kap egy-egy nagyobb adattároló kapacitású meghajtó, úgy a használható tárhely mértéke növelhető lesz. Ahol a redundancia engedi, akár kettesével is cserélhetőek az adattárolók, ahol viszont nem, ott egyenként kell kicserélni őket. (Ez a megoldás viszont eléggé időigényes, és nagyon megterheli a meghajtókat.)
Létezik úgynevezett RAID-szint migráció is, vagyis egy adott RAID típusról lehetőség van egy másikra is átállni, ez is hosszadalmas folyamat – minél nagyobb adattároló kapacitással dolgozik az adott NAS, annál hosszabb. A lehetőségekre a RAID tömbök ismertetésénél már kitértünk.
Milyen merevlemezt válasszak? Általánosságban elmondható, hogy érdemes azokat a merevlemezeket választani, amelyek kifejezetten hálózati adattárolókhoz készültek. Ezek rendszerint optimalizált firmware-t futtatnak, valamint mechanika tekintetében is strapabíróbbak, mint normál társaik, ugyanis fel vannak készítve a többlemezes adattáraknál tapasztalható vibrációk kezelésére. A NAS felhasználásra optimalizált merevlemezek rendszerint a RAID tömb újraépítését is megkönnyítik, valamint a helyreállítás folyamatát is zökkenőmentesebbé teszik. Az átlagfelhasználóknak, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak készített NAS merevlemezek rendszerint nyolclemezes szintig kompatibilisek a hálózati adattárolókkal, komolyabb rendszerekbe pedig az üzleti felhasználásra szánt modelleket érdemes választani a gyártók szerint. Hogy melyek is ezek a merevlemezek? Az aktuális kínálat így néz ki: • Western Digital RED - Üzemi fordulatszám: 5400 RPM - Adattároló kapacitás 1-10 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-8 lemez - Éves terhelhetőség: 180 TB/év - Jótállás: 3 év • Western Digital RED Pro - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 1-10 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-16 lemez - Éves terhelhetőség: 300 TB/év - Jótállás: 5 év • Western Digital SE - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 1-6 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: nincs megkötés - Éves terhelhetőség: 180 TB/év - Jótállás: 5 év • Western Digital RE - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 250 GB - 4 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: nincs megkötés - Éves terhelhetőség: 550 TB/év - Jótállás: 5 év • Seagate NAS HDD - Üzemi fordulatszám: 5900 RPM - Adattároló kapacitás 1-8 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-8 lemez - Éves terhelhetőség: 180 TB/év - Jótállás: 3 év • Seagate IronWolf - Üzemi fordulatszám: 5900 RPM - Adattároló kapacitás 1-10 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-8 lemez - Éves terhelhetőség: 180 TB/év - Jótállás: 3 év • Seagate IronWolf Pro - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 1-10 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-16 lemez - Éves terhelhetőség: 300 TB/év - Jótállás: 5 év • Seagate Enterprise Capacity HDD - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 1-10 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-16 lemez - Éves terhelhetőség: 550 TB/év - Jótállás: 5 év • HGST DeskStar NAS HDD - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 1-8 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-8 lemez - Éves terhelhetőség: ? TB/év - Jótállás: 3 év • Toshiba N300 NAS HDD - Üzemi fordulatszám: 7200 RPM - Adattároló kapacitás 4-8 TB - Ajánlott NAS fiók tartomány: 1-8 lemez - Éves terhelhetőség: 180 TB/év - Jótállás: 3 év Alapvetően a normál, asztali számítógépbe szánt merevlemezek is választhatóak, ha éppen költséghatékonysági szempontok is közrejátszanak, ezeket viszont nem tesztelik hálózati adattárolókkal, valamint nem is optimalizálják őket NAS használatra, így nem működnek olyan optimálisan, mint kifejezetten e célra kifejlesztett társaik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. djkissmrt
2017.06.06. 17:06
és mi van akkor ha 4 merevlemezt akarok raid 1-ben használni? 4 példányban lesz meg ugyanaz vagy lehet 2 db raid 1 tömböm is?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. nlght84 djkis...
2017.06.06. 18:04
Amire te gondolsz az a RAID 10, vagyis RAID 0 (összefűzés) tükrözve RAID 1-gyel, összesen 4 lemezt használva. Keress rá arra hogy Raid 10
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. J.o.k.e.r nlght...
2017.06.06. 18:06
A RAID 10 leírása is szerepel a cikkben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. tomm27
2017.06.06. 22:28
Na szerintem ez sokkal informatívabb rész volt mint az előzők, kicsit gyakrabban jöhetnének részek mint havonta és lehetnének hosszabbak több témát feldolgozva, szerintem van annyi minden a webshopban amikről lehet beszélni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Gerg_19
2017.06.07. 03:28
Ez egy Qnap reklám, csak a hatályos törvények alapján ezt nem kell feltüntetni. Reméljük ez hamarosan változni fog.
Az első videóban is gyatra volt a hang, itt is az. És szerintem sötét is a videó, de ez lehet monitor és beállítás függő.
A téma jó, az előadóban van lehetőség. Szimpatikus fej, kellemes hang.

A poénok gyengék. Vagy legyen ütős a humor vagy inkább ne legyen. Egy komoly videó is lehet sikeres, nem kell semmit erőltetni.

Remélem még sok videó lesz és belejönnek a srácok.
A kerti gépeket meg hasonlókat szintén nem erőltetném egy számítástechnikával foglalkozó oldalon, függetlenül attól, hogy a webshopban kapható-e vagy sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. asdsa tomm2...
2017.06.07. 13:42
https://ipon.hu/webshop/product/coca_cola_uditoital_szensavas_0.33_l_dobozos_coca_cola_cherry/1539259

Viccet félretéve szerintem a tévés boxokról érdekes anyagot lehetne csinálni (pl. az Android TV-s Xiaomi Mi Box 3).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. kozmahov
2017.06.07. 16:15
Nagyon jók a Benéző videók! A végén nagyot nevettem!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. macman507 asdsa
2017.06.07. 16:20
És Cherry!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. thestock asdsa
2017.06.07. 22:46
Vidéken szoktak lenni olyan boltok,ahol minden van, ahova bemegy a család, apu megkapja a láncfűrészt, anyu a zománcozott lábost, a gyerek meg valami cukros marhaságot hogy elhallgasson. Nah az ipon ezt már tudja online. Btw ha rendelek egy karton cola-t,és langyosan hozza ki a futár akkor visszaküldhetem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. gejza666 djkis...
2017.06.08. 01:00
Ha jól tévedek, elvileg lehetséges raid-1 -be tenni 4 (vagy több) disk-et. A kérdés viszont egyfelől az, hogy a raid controller is tudja-e ezt a konfigot, másfelől, hogy van-e egyáltalán értelme. 3 disk-kel még csak-csak, de a 4. valószínűleg már nem csökkenti érdemben a disk hibák valószínűségéből adódó adatvesztést. Ekkor már nagyobb a valószínűsége annak, hogy leég a kiszolgálód, vagy belecsap a villám, és minden disk-et buksz emiatt egyszerre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. pepeno1
2017.06.08. 13:32
3TB-os Toshiba winchester (DT01ACA300) szerintem NAS-ba (is) tökéletes. Ár/érték arányban meg majdhogynem verhetetlen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. vargagy84
2017.06.08. 13:51
Kevesebb faszság, több érdemi rész, tech-info, amúgy jó lesz ez...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. kekegsm pepen...
2017.06.09. 12:59
Nagyon és kifejezetten NEM!
-Hangosabb (A WD Red alig hallatszik, a Toshiba kifejezetten hangosan kerreg

-Lassabb: WD Red: 130/110, Toshiba 92/85

-Jobban vibrál

-jobban melegszik (WD Red 32-35 fok, Toshiba 40 alá nem megy)

És nem erre van kitalálva, jobban hullik (WD Red-ből 28db-ból 1 halott 2év alatt, Toshibából 12db-ból 7 halott ugyancsak 2 év alatt)

2-4-6-8 férőhelyes NAS-ba mindenképpen WD Red, felette WD Red Pro az ajánlott. Se meg Re: túlságosan és aránytalanul drágák. Seagate: Nem olcsóbb mint a WD, de élettartamra rosszabb. Hitachi: Mindegyik durván melegedett eddig, amivel találkoztam, kerülöm. (Egyébként nagyon tartós lemezek)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. peti198706... kekeg...
2017.06.12. 04:13
Hitachi? -Félek az enyém 12+ éves.. 28°C HDS721050CLA360 szép élete volt eddig (7200rpm) S még mindig fut! Köszöni szépen system paciként jól van. Bár egy HxSavage már ráférne helyettessítőnek.
Red? WDEFRX Megkapó lehetőségeket tartogat.33°C Volt olyan szíves, s elhallgatott mikor nem kellett, s felpörgött mikor 7 BD tartalmát akartam rágyömöszölni 12 MB/s-el. Kiváló az elérési ideje.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. tigerboy
2017.06.15. 23:33
Ilyenkor mindig felteszem a kérdést. Azt tudjuk mi van ha a raidben egy lemez kihal... De akkor mi van ha a NAS adja meg magát? Mi rakja össze azt a tömböt újra, ha nincs egy pont ugyanolyan NAS a közelben? Fogalmam sincs, de én emiatt vettem inkább egy HP MicroServert, mert ha az kihal bármilyen linuxos gép csont nélkül összeilleszti a tömbömet...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim tiger...
2017.06.16. 08:58
Ja, csak van egy olyan sanda gyanúm, hogy a HP mikroszerver nem fér fel a könyvespolcra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kekegsm tiger...
2017.06.16. 22:14
Mint ahogy A NAS-ét is. A NAS is csak egy linuxos miniPC.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!