iPon Cikkek

Miért nem beszélnek a nem emberi főemlősök?

Dátum | 2016. 12. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A nem emberi főemlősök sok dologban nagyon intelligensek és ügyesek: amellett, hogy sokan közülük ügyes eszközhasználók és fejlett társas kapcsolatokat ápolnak, a csuklyásmajmok értik a kereskedés alapjait, a csimpánzoknak pedig jó érzékük van a játékelmélethez. A csimpánzok és más főemlősök némelyikét laborkörülmények között még a jelnyelv kezdetleges használatára is sikerült megtanítani. Annak ugyanakkor még soha senki nem volt tanúja, hogy egy nem emberi főemlős beszélt volna. A szakértőket régóta izgatja a kérdés, hogy legközelebbi rokonaink miért nem képesek a beszédre. A háttérben húzódó okok feltárása ugyanakkor sokat elárulhat arról, hogyan fejlődött ki elődeinkben a nyelvhasználat képessége, ami fajunk legmeghatározóbb vonásának tűnik. A rejtély tovább árnyalódott, amikor néhány nappal ezelőtt egy kutatócsoport bejelentette, a főemlősök rendelkeznek az emberi beszédhez szükséges hozzávalókkal, vagyis az emberéhez hasonló hangszalagokkal és az ezeken képződött hang differenciálására képes, szabályozható méretű és formájú üregekkel és ajkakkal.
A kutatócsoport tagjainak véleménye szerint a nem emberi főemlősök egyszerűen azért nem képesek a beszédre, mert agyuk nem úgy van huzalozva, ahogy az emberé. „A majmok hangcsatornája tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy szavak százait, ezreit formálja meg” – mondja W. Tecumseh Fitch, a Bécsi Egyetem kogníciókutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője. Az emberi beszéd a tüdőből kiáramló levegő és egy sor izom együttes, összetett koreográfiájának eredményeként jön létre. Ahhoz, hogy egy adott hangot kiejtsünk, megfelelő formájúra kell alakítanunk a hangcsatornát (vagy speciálisan kell mozgatnunk annak elemeit), vagyis a hangszalagoktól az ajkakig terjedő szerveket. A főemlősök hangcsatornája felépítésében nagyon hasonlít a miénkhez, arányaiban és geometriájában ugyanakkor eltér attól. Ebből kiindulva az elmúlt évtizedek során több kutató is azzal érvelt, hogy a nem emberi főemlősök anatómiailag képtelenek a beszédhez szükséges hangok kiejtésére. Az 1960-as években Philip H. Lieberman, aki jelenleg a Brown Egyetem nyugalmazott professzora, és kollégái odáig mentek a kérdés tisztázása érdekében, hogy gipsszel öntötték ki egy elhunyt majom hangcsatornáját, hogy három dimenzióban is megvizsgálhassák annak részleteit. Ezt követően azt is megállapították, hogy a csatorna milyen hangok képzésére lehet alkalmas egyrészt a modell alapján, másrészt azon mozdulatok fényében, amelyeket az élő majmok hangcsatornájának használata közben kívülről megfigyeltek. 1969-re a kutatók mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az állatok az emberrel való összevetésben csak nagyon korlátozott számú különböző magánhangzó kiejtésére lehetnek képesek.
Lieberman ezt követően a csimpánzok hangcsatornája, ősi emberi maradványok és neandervölgyi csontok alapján igyekezett felderíteni a beszéd eredetét. Azzal érvelt, hogy a beszédre alkalmas hangcsatorna fokozatosan alakult ki már emberi őseinkben. Az anatómiai változások egyik kulcsfontosságú része volt a nyelvgyök és a gégefedő mélyebbre helyeződése. A modern ember hangcsatornája a leletek tanúsága szerint 75 ezer évvel ezelőtt vált alkalmassá a beszédre, mondta a kutató egy évekkel ezelőtti interjúban. Fitch, Lieberman egykori tanítványa azonban kollégáival egészen más következtetésekre jutott néhány rhesusmajom röntgenvizsgálata után. Új tanulmányuk, amely a Science Advances oldalain jelent meg, nagyon beszédes címet visel: A majmok hangcsatornája készen áll a beszédre. Fitch és Asif A. Ghazanfar, a Princeton idegkutatója három rhesusmajomról készített röntgenvideókat egy hordozható készülék segítségével. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy az állatok milyen hangokat képesek maguktól kiejteni. A kutatók tehát kizárólag az állatok által használt természetes hangokat és ezek képzési módját tanulmányozták.
A kísérletek során kiderült, hogy az állatok az aktuális helyzethez igazodva változatos hangokat ejtenek ki. Amikor például egy másik majommal egy szobába kerültek, ajkaikkal cuppogni kezdtek egymásnak, az eléjük helyezett gyümölcs láttán pedig hol gügyögtek, hol morogtak. Amikor ettek, szájuk és hangcsatornájuk többi része egészen más pozícióban volt, mint amikor hangokat adtak ki. Az elkészült videókból 99 állóképet választottak ki további tanulmányozásra a kutatók. Minden felvételen feltérképezték a hangcsatorna aktuális körvonalait, majd elkészítették annak háromdimenziós modelljét. A modellek révén aztán azt is tesztelték, hogy az állatok milyen hangot tudnának képezni a csatorna egy-egy megfigyelt állásában, ha levegőt préselnének keresztül azon. Az eredmények alapján az állatok elvileg hangok széles tartományát lennének képesek kiejteni. Fitch és Ghazanfar a hangcsatorna állásai alapján legalább öt jól elkülöníthető magánhangzót azonosított a lehetőségek között.
Fitch elmondása szerint az állatok által használt hangcsatorna pozíciók alkalmasak lennének az ɪ (i), ɛ (e), æ (nyílt e), ʌ (rövid á) és ɔː (nyílt ó) kiejtésére (a hangoknál elsőként azok nemzetközi fonetikai ábécé szerinti jelét, zárójelben pedig azok körülbelüli magyar megfelelőjét soroltuk fel). Amikor a szakértők a hangcsatorna bizonyos állásaiban generált hangokat lejátszották emberi önkénteseiknek, azok az esetek többségében képesek voltak megkülönböztetni a magánhangzókat. A kutatók végül még érthető mondatokat is összefűztek a hangokból, ezek egyike hallható a fenti felvételen. A majmok tehát elvileg alkalmasak lennének annyi különböző hangok kiejteni, ami a beszédhez szükséges, ezt azonban valamiért mégsem teszik meg. A két kutató szerint erre nem eltérő anatómiájuk, hanem agyuk mássága jelentheti a magyarázatot. A nyelvhasználat nyitját ugyanis szerintük az agyban kell keresni. „Ha emberi aggyal rendelkeznének, képesek lennének az érthető beszédre” – mondja Ghazanfar. A szakértők elmélete szerint elődeink olyan speciális agyi áramkörökre tettek szert, amelyek lehetővé tették, hogy kora gyermekkoruktól hangok széles skáláját sajátítsák el. Az emberek továbbá külön idegekkel is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a hangcsatorna elemeinek finommozgatását.
Lieberman ugyanakkor nincs teljesen meggyőződve volt tanítványa és kollégái igazáról. Ő továbbra is úgy véli, hogy az emberi beszéd evolúciójában mind az agy, mind a hangcsatorna változásai fontos szerepet kaptak. A kísérlet során vizsgált rhesusmajmok még elméleti szinten sem képesek a legjellegzetesebb emberi hangok, például az e: (é) kiejtésére. Megfelelő mennyiségű beszédhang hiányában pedig sosem tudnának olyan tisztán kommunikálni, ahogy mi tesszük. Olyan, mintha nagyon élénk színeket vetnénk össze halvány, pasztelles árnyalatokkal, mondja Lieberman. Az emberi beszédhez pedig az élénk, elkülönülő színek hangbéli megfelelőire van szükség, nem pedig egymással összefolyó pasztellekre. Anna Barney, a Southamptoni Egyetem beszédspecialista kutatója ugyanakkor meggyőzőnek találta Fitch és társai eredményeit. Bár a rhesusmajmok valóban nem képesek annyi emberi magánhangzót kiejteni, amennyit egy-egy nyelv tartalmaz, repertoárjuk bőven elég lenne a kezdetleges beszédhez, mondja a szakértő. Barney egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a tanulmány számos kérdést megválaszolatlanul hagy a problémával kapcsolatban. A mássalhangzókkal például egyáltalán nem foglalkoztak a szerzők, pedig ezek szintén fontosak az emberi beszéd szempontjából. Nem azt mutatták meg tehát, hogy a majmok beszédre készek, hanem csak azt, hogy az emberi magánhangzók egy részét ki tudnák ejteni, mondja Barney.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. aRm1n
2016.12.13. 13:45
Off:
Nem nagy ügy, az emberi főemlősök sok egyede sem képes erre a mutatványra...
On
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. pepeno1
2016.12.13. 14:52
A vizimajom-elmélet szerintem elég meggyőző érv, hogy miért beszélünk.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Laci19
2016.12.14. 00:41
Mert nem jut eszükbe semmi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Avisto
2016.12.14. 17:55
Az is érdekes hogy madarak viszont "beszélnek". Persze tudom nem értik csak utánoznak minket de a semminél az is több. Nem beszélve róla hogy ott sokkal nagyobb a szervek különbözősége is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. gargantu
2016.12.15. 11:05
A megadott linken elérhető tartalom nem győzött meg arról, hogy
"jó érzékük van a játékelmélethez".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.12.16. 12:30
Bocs, elszúrtam a linket, de most már jónak kell lennie.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!