iPon Cikkek

Mik a vírusok?

Dátum | 2017. 04. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők számára korántsem mindig egyértelmű, hogy a különböző élőlények milyen rokonságban állnak egymással. Márpedig a fajok közti kapcsolatok megértése nemcsak az életformák katalogizálása miatt fontos, hanem ezek révén állapítható meg, hogyan fejlődtek ki a különböző élőlények. A helyzet különösen nehéz, ha vírusokról van szó. Mivel ezek nem rendelkeznek sejtekkel sem, nem sorolhatók be az életformák három nagy birodalmában (másként doménjébe), vagyis nem tartoznak sem a baktériumok, sem az ősbaktériumok (vagy archeák), sem az eukarióták, azaz a növények, állatok, gombák közé. Egyes szakértők szerint a vírusok nem is tekinthetők élőlényeknek, hanem csak többé-kevésbé önállósult genetikai anyagnak, hiszen önállóan nem tudnak szaporodni, csak akkor, ha „megszállnak” egy gazdasejtet. Mások ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy a vírusok ősi egysejtűekből jöttek létre, és mint ilyenek, az életformák negyedik doménjét alkotják. A második elmélet talán sokak számára újdonság lehet, ami azért lehetséges, mert viszonylag új, az elmúlt évtizedben történt felfedezéseken alapul. A kutatók az utóbbi években felfedezték a vírusok egy egészen új, óriási méretű egyedeket tartalmazó csoportját, amelyek sok tekintetben hasonlítanak az egysejtűekre. A vírusok általában aprócska, minimalista szerkezetek, amelyek nem tartalmazzák a sejtszintű élet alapvető összetevőit. Genetikai anyagból (DNS-ből vagy RNS-ből) állnak, amelyet egy fehérjeburok vesz körül. Ez néha kiegészül egy lipidburokkal is. A vírusok csak a sejten belül tudnak szaporodni, átvéve az uralmat annak anyagcseréje fölött. A vírusok különböző formái mindhárom említett domén életformáit képesek megfertőzni.
Mivel alapvetően függnek a gazdasejtektől, ahogy már említettük, az sem egyértelmű, hogy élőlénynek kell tekinteni őket vagy sem. (És az sem véletlen, hogy a legtöbb zombitörténetben egy-egy vírus felel az élőhalottak felbukkanásáért.) Akár élők, akár nem élők, akár élőhalottak azonban a vírusok, a fő kérdés velük kapcsolatban akkor is az, hogy honnan származnak. Ezzel kapcsolatban több elmélet is létezik. Az egyik szerint a vírusok egy ősi egysejtű ág leszármazottai, amelyek annyira áttértek az élősködő életmódra, hogy gyakorlatilag minden sejtre jellemző összetevőtől megszabadultak. Ha ez így van, akkor ők az egyedüli leszármazottai egy egykor élt egysejtű csoportnak, amely az életformák negyedik doménjét alkotta, és amely végül leszámolt a sejtszintű élettel. Ha a vírusok sejtekből fejlődtek ki, akkor logikus lenne ma is élőlényeknek tartani őket. Egy másik elmélet szerint viszont a fejlődés útja egészen más volt. Eszerint a vírusok vad genetikai ágensekként kezdték, vagyis olyan genomtöredékekből alakultak ki, amelyek valahogy kikerültek a sejtből. Lehetséges, hogy rokonságban állnak az ugráló géneknek is nevezett transzpozonokkal, amelyek ki tudják vágni magukat a genomból, és máshová elhelyeződni abban, vagy lemásolni magukat, hogy aztán a másolatokat illesszék be a DNS különböző részeire, időnként akár más genomokba is. Ha ez a teória a helyes, a vírusok molekuláris balesetek következményei, amelyek valahogy evolúciósan stabilakká váltak. Ebben az esetben sosem voltak önálló élőlények, így pedig erősen vitatható, hogy élőnek tekintsük-e őket. A legfőbb gond nem az, hogy a két elmélet nagyon eltérően magyarázza a vírusok eredetét, hanem hogy mindkettő komoly hiányosságokkal küzd. Az első nem nagyon tudja megmagyarázni, hogyan váltak annyira egyszerűvé a vírusok. Az élővilágban egyetlen más élőlénycsoport sem ment át hasonló mértékű egyszerűsödésen. A másik elmélet pedig pont a vírusok bonyolultságát nem képes megmagyarázni, vagyis hogy ezek miért sokkal összetettebbek, mint a genom mozgó részei. Amelyek közül egyébként egyik sem rendelkezik fehérjeburokkal.
A történet tovább bonyolódott, amikor 2004-ben a szakértők felfedeztek egy újfajta vírust, amely jóval nagyobb és összetettebb volt a korábban ismert változatoknál. Ez úgy tűnt, hogy a celluláris eredet elméletét támasztja alá. Az új csoport nem véletlenül kapta az óriásvírus elnevezést: egyes tagjai tízszer akkora méretűek, és tízszer akkora génállománnyal rendelkeznek, mint egy mezei influenzavírus. Az óriásvírusok némelyike 2500 gént tartalmaz, míg az influenza kórokozója összesen 11 darabot, a HIV vírusa pedig 9-et. Ez a rengeteg gén olyan fehérjéket kódol, amelyek a kisebb vírusokból hiányoznak, más életformákban viszont jelen vannak. Az óriásvírusok molekuláris rendszere azonban még így sem teljes: ahhoz, hogy másolódni tudjanak, továbbra is be kell hatolniuk a sejtekbe, és fel kell használniuk annak belső rendszereit. De a kutatók egy jelentős része úgy vélte az óriásvírusok láttán, hogy ezek a gének az egykori sejtlét maradványai lehetnek, és ezzel alátámasztják, hogy valamikor létezett egy negyedik doménje is az élővilágnak. Mindezzel csak egyetlen probléma van: a sok-sok sejtekben megtalálható gén vírusokban való jelenléte másként is megmagyarázható. A transzpozonok ugyanis szintén hajlamosak géneket gyűjteni. Így felmerült, hogy az óriásvírusok nem is egykori egysejtűek, hanem a vírusvilág leghatékonyabb tolvajai. Ez utóbbi megközelítést támasztja alá egy új vizsgálat. Egy amerikai kutatócsoport egy új óriásvírust fedezett fel egy osztrák szennyvíztartályban, Klosterneuburgban. A szakértők a tartályban élő, az ammóniát nitrátokká alakító baktériumokat tanulmányozták, amikor véletlenül ráakadtak a klosneuvírus névre keresztelt lényre. A vírust metagenomikus elemzéssel találták meg, vagyis a vízmintákban jelen lévő genetikai anyagot elemezték. Magát a vírust tehát még gazdasejten belül nem azonosították, így az sem világos, hogy milyen sejteket támad meg.
Annyi azonban kiderült a mintákból, hogy a vízben jelen van egy ismeretlen óriásvírus, amely a mimivírusok családjának tagja. A klosneuvírus 700 olyan gént hordoz, amely más sejtes élőlényekben is megtalálható, ami sokkal több, mint ami rokonait jellemzi. Ez persze a sejtes eredetet is alátámaszthatná, van azonban egy bökkenő: a gének többféle különböző élőlénytől származnak. Amit biztosan nem várnánk, ha egy sejtes előd leszármazottairól lenne szó. A gének többsége egysejtű eukarióták genomjából, amőbáktól, csillósoktól és protisztáktól származik, de ezeken belül is többféle fajból. Ez alapján valószínű, hogy ezek a sejtek lehetnek a vírus gazdasejtjei. A szakértők úgy sejtik, hogy az óriásvírus hosszú idő alatt szedte össze a különböző gazdasejtek génjeit, mivel ezek segítették abban, hogy hatékonyabban szaporodjon. A genomadatok alapján tehát egyértelműnek tűnik, hogy a klosneuvírus apróbb vírusősöktől származik, és csak fokozatosan duzzadt a genomja óriásira. Frederik Schulz, a kutatócsoport vezetője szerint nagyon valószínű, hogy a többi óriásvírussal is hasonló a helyzet. Az persze még ebből sem világos, hogy az apróbb vírusok honnan származnak, de az a szakértők szerint csaknem teljesen bizonyosnak tekinthető, hogy nem ősi sejtek egyszerűsödött változatai. Mások szerint ugyanakkor nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jean-Michel Claverie, az első óriásvírusok egyik felfedezője szerint a szakértők által tálalt bizonyítékok nem kielégítőek ahhoz, hogy kizárható legyen a sejtes eredet. A francia kutató szerint Schulz és társai elemzési módszere véletlenül is eredményezhetett „kiméragenomokat”, amelyek több különböző élőlényből származnak. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a bizonyító erejű gének valóban egyetlen vírus genomjának részei. A szakértő továbbá úgy véli, hogy a vírusok bonyolultabbá válása szembe menne a biológiai tendenciákkal, hiszen az élősködő lényekre éppen az a jellemző, hogy egyre egyszerűbbé válnak, és géneket veszítenek. Claverie álláspontja az, hogy ki kell várni, amíg sikerül egy klosneuvírust izolálni, mielőtt messzemenő következtetéseket vonunk le vele kapcsolatban a vírusok evolúciójáról. Hogy kinek lesz igaza, azt ezen ponton nehéz eldönteni. De úgy tűnik, hogy az óriásvírusok, amelyektől sokan a vírusok eredetéről szóló vita eldöntését várták, egyelőre csak tovább bonyolítják az amúgy sem egyszerű képet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. Meteoreso
2017.04.21. 07:55
Aztán majd ha nagyon bonyolultak lesznek akkor majd harcolnak ellenünk az űrben.
Erről az élet nem élet vitáról az jutott eszembe mikor görög vázában találtak magokat és 2000 év után kikeltek.
Hogy akkor addig éltek ???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. kiskoller
2017.04.21. 09:06
Definiálni kéne az életet, aztán lehet azon gondolkodni, él-e egy vírus. Addig szerintem értelmetlen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. agyturbini...
2017.04.21. 11:23
Hat alljunk neki nemde

En elkezdem:

Eloleny: olyan szerves vegyuletekbol felepulo biologia egyseg amely kepes onmaga reprodukalasara, ivarosan, vagy ivartalanul.

Elet: Osszetett szerves anyagok reprodukcioja(masolat vagy diverzalt)

Keretik kiegesziteni, javitani..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. dzsuz87 agytu...
2017.04.21. 14:08
Inkább itt kezdjed: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89let
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. srobi
2017.04.22. 14:11
Ha a vírusok élőlények lennének már valaki biztos tüntetne a jogaikért. Ne bonyolítsuk a dolgokat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. UndeadBoy srobi
2017.04.22. 15:41
A kapitalizmus, mint eszme, avagy világnézet! Szerintem a legnagyobb erővel bíró vírus a világon!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Renhoek Undea...
2017.04.22. 17:02
Mostanában megfigyeltem, hogy egyre több tudományos témánál jön elő, hogy a kapitalizmus egy fertő, és legjobb lenne megdönteni.

Csak egy szerény kérdés, tudunk-e jobb és működő önszabályozó alternatívát?
Azon kívül, hogy Borggá alakítjuk az embereket, és hangyaként kezeljük őket egy komplexumban...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. UndeadBoy Renho...
2017.04.22. 20:08
Én csak leírtam ezt, mint tény, ugyanakkor nem szeretném elterelni a figyelmet a témáról. Van véleményem erről, de ez nem az a topic! Inkább írok egy mikrobiológus barátomnak, ő érdemlegesen is hozzászólhat a témához
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. crowly
2017.04.22. 23:18
Szerintem hozzá vehetnék a fejtegetéshez azt, hogy egyik sem és mind kettő igaz helyzettől függően. Általában minden mindennel kapcsolatban van, majdnem fölösleges azt mondani, hogy vagy ez vagy az történt. Talán pont azért sem, mert látható, hogy egymással szembe menő elméletek egyaránt kapnak alátámasztást. Az evolúció pedig nem egy irányú. Elő fordulhat olyan, hogy valami egyszerűsödik, miközben egy másik egyede éppen változik egy defekt miatt, egy harmadik pedig új génekre tesz szert és szembe megy az egyszerűsödéssel. Így külön válnak és már 3 fajunk van 1 helyett. Esetleg az először egyszerűsödik, később vissza fordul a változás iránya és bővül. Még tovább kombinálva a dolgot: lehet, hogy valami egyszerűsödik és géneket veszít, miközben ugyanaz az egyed valahonnan kap egy másikat. Kicsi az esély, de trilliónyi verziónál azért nem nulla az, hogy több változás menjen végbe párhuzamosan.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. agyturbini... dzsuz...
2017.04.24. 02:34
Tudod-e miert irtam hogy forumtarsak irjak le a velemenyuket?

Tudod ha megkerdezel valakit arrol hogy mi az elet nem az arulja el mi az elet hanem azt hogy a megkerdezett egyen hogyan gondolkodik

UndeadBoy

Csak egy kerdes: miert nem a megfelelo topikba irtad ha magad is beismered semmi koze a mostanihoz?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kiskoller agytu...
2017.04.25. 10:23
Szerintem ez elég korlátolt definíció, mert így, bár leírsz mindent, amit most élőnek tekintünk, a közeli jövőben már találkozhatunk, vagy kreálhatunk olyan dolgokat, amikre nem lesz igaz.

Te a tulajdonságok alapján akarod kategorizálni az élőlényt, meg az életet, és nem a lényegét fogod meg, ez pedig a működés. (Bár utaltál rá a reprodukciónál)

Persze most ez a leírás megállja a helyét, de mi van, ha 100 vagy 1000 év múlva találunk idegen bolygón hatalmas állatokat, amik nem szénből meg hidrogénből állnak össze, hanem valami más anyagból? Lélegzik, alszik, más állatokra vadászik, utódokat nemz, szóval ha nem vagy biológus vagy kémikus, fel se tűnne, hogy nem élőlény.

Ha lemodellezek egy emberi agyat, ami gondolkodik, nem élőlény? Persze, nem tudja magát reprodukálni, hacsak nem adok neki írás/olvasás jogot a számítógép memóriájának teljesen részére, mert akkor tud. De simán eltársaloghatok vele mondjuk filozófiáról.

No és Skynet a terminátor világban? Vagy egy terminátor? Az se élőlény? Pedig tudja magát reprodukálni, reagálni a világra, működés szempontjából megegyezik bármelyik életformával, csak más legó elemekből van összerakva.

Egy kicsit közelibb lehetőség: Képzelj el egy betegséget, amitől egyik pillanatról a másikra nem tudnak a sejtjeid osztódni többé. Nyilván innentől kezdve idők kérdése, és meghalsz. De még vannak órák (talán napok?) amikor is eszel, beszélsz, úgy viselkedsz, mint e pillanat előtt. Meddig tekintenéd magad élőnek?

Gyakorlati probléma: Elképzelhető, hogy van más típusú életforma a Földön, csak nem vettük észre, mert szerves anyagokat keresünk. Ugyanez a probléma fennállhat az űrkutatásban, exobiológiában.


Valahogy információelmélettel kéne definiálni az életet, mert ez az, ami az életre speciális. Információt teremt, vagy értelmez, valami egyedi módon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Asagrim kisko...
2017.04.25. 10:30
Szerintem meg először azt kellene definiálni mit hívunk életre utaló jelenségnek, és úgy kellene definiálni az élőlényt, mint ezek felett önrendelkezési joggal rendelkező lényt. A számítógép is információt teremt és értelmez, de nem autonóm, utasításra teszi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Szefmester kisko...
2017.04.25. 13:08
Csak ötletelek:

-Anyagcseréje van
-Szaporodásra képes
-Fejlődési szakaszai vannak

Ezt még gondolom ki lehet egészíteni, de ez nem zárja ki az egyéb származású lényeket csak a vírusokat (Kivéve ha a vírusoknak is van átmeneti formája mielőtt "megszületik" egy sejt belsejében. A baktériumok osztódásakor látható a fejlődési szakasz, mikor bizonyos részeiből több van a sejten belül.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Pandion
2017.04.25. 14:07
Az élet fogalmáról kb évszázadok óta vitáznak olyan egyetemi professzorok akik egész életükben a biológiát tanulmányozták, és máig nem sikerült megfogalmazniuk.
Illetve persze vannak különböző iskolák akik a saját megfogalmazásukat (kritérium rendszerüket) tekintik elfogadottnak, de általános egyetértés nincs!
Sőt, tulajdon képen a szerves anyag fogalma sem teljesen tisztázott és egyértelmű, csak egy ember által kitalált csoportosítás a világban meglévő dolgokra, ami nem általánosítható.
A vírusok kialakulásának jobb megértése könnyebb ha történeti szempontból is megvizsgáljuk, az idők során hogyan tudtak meg egyre többet róluk (és mégsem tudták eldönteni, hogy élő vagy nem élő). Ezek a legújabb felfedezések is ugyan ezt teszik, semmivel sem lettünk közelebb a kialakulások megértéséhez.
Vannak olyan tulajdonságaik a vírusoknak amik azt támasztják alá, hogy élőlények, és vannak olyan tulajdonságaik amik pedig azt, hogy nem.
Személy szerint sokkal elfogadhatóbbnak érzem azt az elméletet, hogy a vírusok mozgó genetikai részekből, elemekből alakultak ki és idővel fehérje/lipid burkot "fejlesztettek", de persze ezt semmivel sem tudom bizonyítani. Mindenesetre érdekesek a legújabb kutatások, talán előbb utóbb válaszokat is kapunk és nem csak kérdéseket...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Pandion Meteo...
2017.04.25. 14:14
Igen, természetesen éltek a magok! Megfelelő körülmények között több ezer évig életképesek maradnak, de ha pl kitették volna őket a napra, vagy megfagytak volna, akkor nem csíráztak volna ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. agyturbini... kisko...
2017.04.26. 02:34
Na latod

En nem azt irtam Mi az Elet En azt irtam en azt hogyan gondolom, TE sem azt irtad mi az elet, csak azt hogy TE hogyan gondolod.
Nekem speciel teszik a leirasod, az adat I/O oldalarol, de akkor egy szamitogep is eloleny ha programot futtat?
Kaptunk egy kerdest ami magaban paradox, ergo a valasz is az lesz. Attol hogy a sejtjeim nem tudnak osztodni azert a hereben meg van egy par hetre tartalek, sot mesterseges uton akar reprodukciora is kepes vagyok a testi sejtjeimbol, nem vesztem el a szaporodo kepessegem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Renhoek Asagr...
2017.04.27. 03:12
A sejtekben lévő kis fehérjerobotok, enzimek sem autonóm lények. Pontosan definiált bio és kvantumkémia, véletlen mozgás alapján végzik a dolgukat (egyébként zseniálisan).
Mondhatni számítógépek, csak az utasítást egymás és a környezetük interakciója és a kémia szabályai adják.

Ezek összessége egy sejt... a sejt ugyan úgy a bemeneti és kimeneti paraméterek alapján működik, csak egy magasabb szinten. A baciknak már látszólag van szabad akaratuk, pedig bonyolult biokémiai és elektrokémiai szignálrendszerek alapján mennek ide-oda, osztódnak a kódjuk alapján.
...
és eljutunk lassan oda, hogy a neuronok pontosan ugyan ezt teszik, csak egy bonyolult hálózatot kialakítva végül elérték azt a komplexitást, ahol az anyag összeállt egy gondolkozó százmilliárd neuronból álló aggyá, és itt beszélgetünk erről a tényről.

Ez a mostani gondolat 3:10-kor nem pont a biokémia összjátéka csak?

https://www.youtube.com/watch?v=RRfH4ixgJwg

Pontosan definiált szabályok szerint vándorolnak a kis neurotranszmitter buborékok, terjednek az elektromos jelek.

Persze ettől még olyan komplex, hogy lehet érzé autonóm életnek hívni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Asagrim Renho...
2017.04.27. 03:41
Én úgy gondoltam, hogy pontosan ezek lennének azok az "életre utaló jelenségek", amik az élőlényt meghatároznák. Nyilván minél lejjebb mész, annál önszabályzóbb, automatikusabb az egész.

Bár lehet hogy az én meglátásom szerinti definíció túl bonyolult életformát feltételez, és lehetne kevésbé bonyolultabbat is már életnek nevezni, ami viszont nem rendelkezik autonómiával. Szerintem egy szerves molekula nem élet. Az anyagcsere nem élet. Az az egyed, amiben az anyagcsere végbemegy, az az élet, az élőlény. Bár nem vagyok biológus, csak szorgalmas laikus!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. XiX
2017.04.30. 21:53
Miért is "jut" be egy vírus a sejtbe?
Miért kell a sejtnek egy "trója" kapu?
Miért kell egy vírusnak másolódni, másolódni, másolódni, ..., másolmánykodni?
Miért védekezik a szervezet a másolmány tömegei ellen?

Miért a MI ért?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek XiX
2017.05.01. 18:50
Elég nehéz megállapítani a határt a "robotmolekulák" és az életnek nevezhető valami között.

https://www.youtube.com/watch?v=uHeTQLNFTgU

Ez a kedvenc videóm... tulajdonképpen itt lehet látni, hogy véletlen mozgások alapján sodródnak ide-oda a molekulák, és végzik a programjukat.
Lényegében a vírus egy kicsit bonyolultabb ennél, de szigorúan a programja vezérli.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!