iPon Cikkek

Mindjack - Elmerablók

Dátum | 2011. 01. 24.
Szerző | Lawrence_Benson
Csoport | JÁTÉK

2031-et írunk. Társadalmunk gazdag jövő elé néz, a technikai forradalom hosszú évek után végre rávezetett minket a fellendülés egyirányú útjára. Világunk átadta magát a számítógépeknek, közel vagyunk ahhoz, hogy megoldást találjunk betegségre, éhínségre, háborúra, s mindazon problémákra, melyek az emberiséget évszázadok óta fojtogatják. A büszke tökéletesség azonban csak látszólagos, a változó korral a világ kormányai nem tudnak lépést tartani. Új erők kezdték ostromolni köztársaságunk falait, a gazdaság fogaskerekei önálló életre keltek, a multinacionális cégek részt akarnak az irányításból. Követelésük tiszta és egyértelmű, a felfegyverzett magánhadseregek fenyegetettsége valós, egyelőre a mi játékszabályaink szerint játszanak, de ki tudja, hogy mi lesz később.

Welcome to San Mira
Jim Corbijn, kiképzett kormányügynök, a Különleges Erők tisztje, a haza szolgálatának szentelte életét. Családja nincsen, felesége, Marie halott, nem ismer félelmet, elsőként viszonozza a tüzet, és ha kell, puszta kézzel száll szembe egy egész osztagnyi terroristával. Jelenleg a Federal Intelligence Agencynél teljesít szolgálatot, társai szerint őrült, felettesei szerint briliáns katona, s azon kevesek egyike, akik a Direct Intervention Force elit seregébe is bebocsátást nyertek. Katonai karrierje csúcsán van, legújabb küldetése azonban ingoványos talajra tereli. A parancs szerint meg kell figyelnie egy Rachel Weiss nevű kémet. A magát független tanácsadónak nevező, igen dekoratív hölgy korábban harcolt az észak-ázsiai háborúban, két kitüntetéssel tért haza, s most a legnagyobb, legbefolyásosabb cégek ellen dolgozik. Munkája hibátlan, megrendelőinek kiléte titkos, hallgatását óriási tiszteletdíj biztosítja.

S az akció kezdetét veszi
A krómborítású terek, keményített ruházatú emberek, és csillogó felhőkarcolók hamis képe gyorsan szertefoszlik, a színfalak mögött egy modern technológia uralta, veszélyekkel teli világ elevenedik meg. Kalandjaink a főváros repülőterén kezdődnek, hősünk feltűnés nélkül követi célpontját, Miss Weisst, egy idegen azonban leleplezi őt, verekedés tör ki, majd fegyveresek rontanak az épületbe. Ezen a ponton megállíthatatlan akcióhullám indul útjára, az események sodrása Corbijnt és Weisst társakká kovácsolja, a páros pedig addig nem nyugszik, míg ki nem deríti, hogy ki áll a támadáshullám mögött, és legfőképpen, hogy miért ennyire fontos az életük.

Hatalmas tűzharcok, és véres összecsapások várnak ránk San Mira városában, a Mindjack azonban nem egy hagyományos akciójáték. A nagy kaliberű géppuskákon, és az újratöltődő páncélzaton kívül hősünknek ugyanis van még egy hatalmas fegyvere, a Wanderer, mely lehetővé teszi, hogy bemásszon mások fejébe, és uralkodjon felettük. A katonai fegyvereket gyártó Nerkas Solutions találmánya eredetileg a gyors gondolatcserékre lett kifejlesztve, ám miután hackerek feltörték a hálózatot, a régi vágású Bluetooth headset képét mutató eszközzel már nem csak információt, de tetteket, vagy tettekre felbujtó gondolatokat is lehet közvetíteni. A játék pedig ki is használja ezt. Akció közben sokszor elég egy gombnyomás ahhoz, hogy hatalmas felfordulást okozzunk, a helyzet iróniájaként pedig éppen a Nerkas magánkatonái vadásznak ránk, akik most első kézből tapasztalhatják meg a gyilkos fegyver hatását.

Elmerabló
Az eszközt többféle módon használhatjuk. A mindhack funkcióval hősünk elméje kiszáll a testéből, és átkerül egy másik emberbe, de robotok, és állatok felett is át tudja venni az irányítást. Az eredeti karakter harcol tovább, míg mi mást irányítunk. Civileket és álló gépeket azonnal kontroll alá lehet vonni, katonákat és más támadókat viszont csak akkor, ha azok megsebesültek, és képtelenek védekezni. A gyilkos tudatmódosítás másik lehetősége a mindslave, melyhez nem is kell, hogy hősünk elhagyja a testét, egyszerűen kiválasztja a célpontot, s amennyiben az elég gyenge már, kezdődhet az átváltoztatás. Ilyenkor csak meg kell nyomnunk egy gombot, s a Wanderer különleges kék ereje megbabonázza őt, az ember néhány pillanat múlva a mi oldalunkon kezd tovább harcolni, s addig nem adja fel, míg nem végzünk, vagy ő maga el nem esik. A harmadik, és egyben végső funkció pedig a gyógyítás, ha meglátjuk, hogy társunk sebesülten terül el mellettünk, akkor fel tudjuk ők kelteni, ám nagyon kell figyelni, mert ha közben mi is a sorsára jutunk, oda a küldetés.

Kezd forró lenni a helyzet
A játékmenet pörgős és izzasztó, egy pillanatra sincs megállás. Karakterünket külső nézetből irányíthatjuk, a fedezékrendszernek köszönhetően pedig masszív előrenyomulásban lesz részünk, lehet vetődni, verekedni és túszt ejteni, a lelőtt ellenfelekért cserébe pedig tapasztalatpontokat kapunk. A plugin rendszernek köszönhetően hősünk képességei fejleszthetőek, meg lehet növelni az életerejét, javíthatjuk a célzását, és csiszolhatjuk a mindhack képességeket is, azonban ehhez ki kell lépni a főmenübe, játék közben nincsen lehetőség belepiszkálni. Ez rendesen megköti a kezünket, s hasonló, folyamatosan kísértő negatívum, hogy mindig nullázzák az arzenálunkat. Elmemódosított követőink a nagyobb csaták után holtan esnek össze, a felvett fegyverek és gránátok a pályák végén eltűnnek, a töltőképernyő után pedig szűzen indulunk tovább, mely nyilván izgalmassá teszi a játékot, de hatalmasat ront a hitelén. De hasonlóan csapnivalóak a boss harcok is. Míg máshol ki kell tanulni a főellenség mozgását, és keresni a gyenge pontokat, addig itt felesleges vele törődnünk, ha nem figyelünk az óriásrobotra, és csak a vele együtt támadó gyalogos katonákat tizedeljük, akkor egy idő után feladja a harcot, és magától felrobban.

A kampányt egyedül, illetve co-op módban is végigjátszhatjuk, a részletek mégis ez utóbbira lettek kihegyezve. A single player rész olyan, mintha online lennénk, az akciósorozatot nem lehet megállítani, a képernyő bal alsó sarkában pedig úgy látjuk a találatokat, mintha multiznánk. Kiírják a nevünket, majd azt, hogy kit lőttünk le, a kettő között pedig egy ikon jelzi, hogy mi okozta a halált, fejlövés, hagyományos találat, vagy gránát, mindez pedig olyan érzéseket táplál, mintha az egyjátékos mód teher lenne a Mindjack számára. A gépi segítők ráadásul rendkívül buták is, társunk a legnagyobb harcok közepén rendszeresen átsétál előttünk, elállja az utat, vagy előrerohan, egyszerűen nem lehet neki parancsolni, hiába lenne a támogatására hatalmas szükség. A dolgunkat nehezíti, hogy így komolyabb stratégiákat sem tudunk bevetni, Weiss kisasszony önfejűsége sokszor nem csak a saját halálát, de a mi bukásunkat is okozza, s akkor az ellenségekről még nem is beszéltünk. A rendőrök és Nerkas katonák hajlamosak össze-vissza bóklászni a pályán, néha elfutnak mellettünk, máskor pedig bambán állnak, és egészen addig nem csinálnak semmit, míg mi meg nem húzzuk a ravaszt.

Metro 2031, Moszkvában rosszabb a helyzet
A látvány közepesnek mondható. Nincsenek komoly grafikai megoldások, az élek recések, a karakterek kidolgozása hanyag, a robbanások és a lángok pedig kifejezetten csúnyák, az összkép mégis elfogadhatónak, kellemesnek mondható, nincsen vele különösebb baj. Az alumíniummal borított belvárosi helyszínek, és a sötét, koszos mellékutcák elvarázsolják az embert, s még ha a történet nem is egy Asimov-bestseller, igazi sci-fi hangulatban lesz része annak, aki belekóstol a Mindjack részleteibe. A hangzás viszont kifejezetten gyengére sikerült, a fegyverek monoton darálása, és a szereplők üres fecsegése kiborító tud lenni, zenéből nem kapunk semmi maradandót, ráadásul a szavatosság se mondható különösen erősnek. A kalandokba könnyen bele lehet unni, a cselekmény zavaros, nem látjuk, hogy az idő múlásával igazán közelebb kerülnénk a megoldáshoz, a játékmenet gyengeségei, és a felvehető, gyűjthető tárgyak hiánya miatt hamar feladjuk az egészet, néhány óra játék után már nem vagyunk kíváncsiak a befejezésre.

Ilyenkor jön jól a segítség
A játékélményt egy barát jelenléte persze nagyban megnöveli. A páros bevetések rengeteg izgalmat és szórakozást nyújtanak, a társunk megkapja ugyanazokat a képességeket, mint mi, még karaktert is cserélhetünk, s a legjobb, amit korábban egyetlen játékban sem láttunk, hogy nem csak hozzánk, de az ellenségeinkhez is lehet csatlakozni. Ilyenkor a másik csapat megkapja a piros színű Wanderer energiát, s az egyjátékos kampány egy csapásra nyüzsgő hatszereplős multiplayer leszámolásba csap át, egyszerre haladunk a történettel, és verjük el a barátokat. A rendszer jól működik, visz egy kis színt az amúgy egyhangú kihívásokba, s egyben a játékot is megmenti a teljes bukástól.

Konzolos cím lévén természetesen ezúttal is gyűjthetünk achievementeket, meg trófeákat. A történet fordulatai összesen 120G-t érnek, mondjuk nem is komoly az egész, míg a maradék 880G szintlépésekből, többjátékos eredményekből, illetve egyéni teljesítményekből áll össze, egy végigjátszás alatt pedig a felét könnyedén el is érhetjük. Lépjünk a 30-as, majd az 50-es szintre, törjünk be 100 civil fejébe, állítsunk magunk mellé egyszerre négy segítőt, vagy vegyük át az irányítást egy harci robot felett, és nyírjunk ki húsz embert, csupa klasszikus elvárások ezek, nincs mit magyarázni egyiken sem.

Sötét jövő elé nézünk
A Mindjack nem kifejezetten jó játék, a januári nagy pangásban mégis érdemes kipróbálni. Az ötlet, hogy ellenségként szálljunk be másnak az egyjátékos kampányába, és a mienket is felkavarhassa bárki, egyszerűen fantasztikus, nagy kár, hogy minden más csak éppen, hogy megüti az átlagos szintet. A játékmenet pörgős és izgalmas, viszont a történet zavaros, a cselekmény nem tart sehová, a játékmenet fárasztó, a kivitelezés gyenge, a szerepjátékos elemek pedig teljesen el vannak nyomva. Corbijn bőrében így nem tudjuk magunkat igazán jól érezni.


Platformok: Playstation 3, Xbox 360
Tesztelt platform: Xbox 360


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. Destructo
2011.01.24. 08:08
Hmm...a képek alapján,lehet egy rálesést csak megérdemelne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. videofan70
2011.01.24. 08:55
Egy óra játék után ráuntam.Az 54%-al egyetértek.ez a játék nem ér egy fillért sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Szefmester
2011.01.24. 10:30
A játékmenet kicsit emlékeztet a Messiah nevű játékra. Az se nagyon tetszett, bár ott inkább a főszereplővel volt gondom, talán majd ez tetszeni fog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. RichardAud...
2011.01.24. 14:01
Ez sincs pc-re?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. reednow
2011.01.24. 22:04
Seems like that...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. CarKiller
2011.01.25. 19:13
2. képen rögtön grafikai hiba
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!