iPon Cikkek

MotoGP 15 - Motorozunk, mint tavaly

Dátum | 2015. 07. 03.
Szerző | InGen
Csoport | JÁTÉK

Ahogy én látom, a motoros szimulátorok legnagyobb problémája, hogy igazából sosem jut elég pénz a fejlesztésükre, így jellemzően kicsit fapadosak. A nagy kiadók nem nagyon foglalkoznak már a témával, mert egyszerűen nem lehet annyit eladni a motoros versenyjátékokból, mint az autósokból. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen éppen mostanában tapasztalhattuk meg, hogy autós fronton is mennyire nagyot tudnak alkotni egyes csapatok komoly kiadói háttér nélkül. És persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy annak idején a MotoGP első, de leginkább a második része mennyire jól sikerült, és mennyire buzgó online közösséggel rendelkezett. Ez egészen odáig működött is, ameddig a THQ életben tudott maradni, azonban 2005-től elveszítették a MotoGP-licencet, és onnantól kezdve több évnyi káosz uralkodott a sorozat életében. Jelen tesztalanyunk készítője, az olasz Milestone is készített már egy epizódot 2008-ban, azonban nem igazán tett jót a sorozatnak, hogy hosszú ideig folyamatosan fejlesztőket és kiadókat váltogatott. A Milestone aztán 2013-ban tért vissza a MotoGP-hez, ám akkor ez a próbálkozás ismételten csak nem sikerült valami jól. Mindenesetre az alapokat legalább már lefektették a srácok, így a MotoGP 14-gyel végre visszatért a széria az őt megillető minőségi színvonalhoz, és nem számítottunk kevesebbre a MotoGP 15-nél sem - amit szerencsére ismét a Milestone készít.
Az olaszok az utóbbi időben eléggé elfoglaltak: a különböző ralis játékok mellett elkészítették saját motorversenyzős címüket is, a RIDE-ot, ami után nem sokkal már meg is jelent a MotoGP 15. Egy viszonylag kis brigád nyilván nem tud teljes erővel koncentrálni ennyi címre, ami meg is látszik a MotoGP 15-ön: alig változott a tavalyi részhez képest. Csiszolódott, jobbá vált bizonyos pontokon, és kibővült egy-két lehetőséggel, de annyira hasonlít a 14-hez, hogy egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy megéri újra megvenni. Azok számára persze, akiknek kimaradt a tavalyi felvonás, tökéletes vétel lesz. Amit tavaly is és most is fantasztikusan eltalált a Milestone, az a motorok irányításának érzése. Egyszerűen átjön a kontrolleren keresztül, hogy mit csinál a kétkerekű szörnyetegünk: érezzük, ahogy egy-egy kemény fékezéskor elkezd táncolni, pontosan tudjuk, mennyivel többel mentünk bele a kanyarba, mint lehetett volna (és sodródtunk ki), és azt is nagyon finoman súgja meg nekünk a játék, hogy mikor és milyen erővel gyorsíthatunk ki. Persze, erre az egészre rá kell érezni, hiszen a motorversenyzés talán még az autóversenyzésnél is több precizitást kíván, ami azt jelenthetné, hogy az újoncok számára alapvetően egy frusztráló élmény is lehet a MotoGP 15.
De szerencsére nem ez történik, a nehézség ugyanis több szinten keresztül állítható, és a vezetési segédletek is ki-be kapcsolhatók - bár nem szabhatók testre olyan részletesen, mint mondjuk a Forza Motorsportban. Minden segédletet bekapcsolva tulajdonképpen már majdnem a játék vezet helyettünk, de legalább nem csak folyamatos kudarcokat kell átélnünk, hanem meg is tudunk nyerni versenyeket. A visszaszokási időszak elején például még bent hagytam a kipörgésgátlót, de ahogy jött vissza a tavaly megszerzett rutin, úgy hagytam el azt is, és lepődtem meg azon, milyen szépen landoltam a homokban az első MotoGP-futamomon. Szerencsére (vagy nem szerencsére, ízlés kérdése), az idő-visszatekerés lehetősége változatlanul létezik, bár nem működik mindig tökéletesen: sokszor pont nem enged eléggé visszatekerni ahhoz, hogy legyen is értelme. Persze nagyon sok gyakorlást igényel, hogy az irányítás minden finomságát kitapasztaljuk. Eleve ráérezni a (természetesen) külön kezelhető első és hátsó fékek megfelelő használatára a motorosunk súlypontjának változtatásával, már önmagában egy komoly feladat. Mikor dőljünk picit vissza a kiegyenlítettebb fékezésért, és mikor dőljünk teljesen előre a keményebb fékezésért? És hol van az a pont, ahol ha az utóbbit túlzásba visszük, akkor odaköszönünk a gumifalnak? És akkor mindehhez még vegyük hozzá, hogy a vezetésre hatással vannak a pálya emelkedői és leejtői, meg persze a gumik állapota, és rájövünk, hogy itt nem csak egy rendkívül jól megvalósított, komplex szimulációról van szó, hanem hogy ez bizony eléggé élvezetes is tud lenni - pont azért, mert számos lehetőséget tartogat arra, hogy jobbak legyünk a konkurenciánál.
Persze a beleszokást segíti az a tény is, hogy a játék gerincét adó kampányt az alsóbb kategóriában, a Moto3-nál kezdjük, majd felléphetünk a Moto2-be és végül a MotoGP-be, ahol természetesen a cél a világbajnoki cím megszerzése. Igazából minden pontosan olyan, mint tavaly, a legnagyobb különbség, hogy ezúttal már saját csapattal is indulhatunk. Egy alapszintű motor megvásárlása után minél jobban kell teljesítenünk, hogy szponzorokat szerezzünk, továbbá a versenyek teljesítésével és edzéssel in-game krediteket és a motor fejlesztésére fordítható technológiai csomagokat szerezhetünk. Ez utóbbi is egy tipikus példája annak, hogy igazából nincs elég idő és pénz arra, hogy ezt a játékot alaposan továbbvigyék a készítők: a csomagok tulajdonképpen egy teljesen alap és fapados megoldást jelentenek a fejlesztésre. Ráadásul nem vagyok benne biztos, hogy sikerült jól kiegyensúlyozni a rendszert, az egyik motorunkra megvett fejlesztések ugyanis nem vihetőek át a kreditekért megvásárolt új kétkerekűnkre. És mivel általában sokkal nagyobb előrelépést jelent egy teljesen új, eleve jobb motor megvétele, nem sokszor láttam értelmét a fejlesztésnek.
A játék tartalmazza mind a 18 pályát, ami jelenleg is szerepel a MotoGP szezonjában, ezek a pályák pedig elég pontos replikációi a valódi változatuknak. Viszont ahogy eddig, a pályák, és főleg azok környezetének grafikája erősen le van maradva néhány évvel. Amibe azonban nem lehet belekötni, az a versenyzők és a motorok kinézete. A versenyzők animációja, mozgáskultúrája gyakorlatilag tökéletes, ráadásul még olyan apróságokra is figyeltek, mint hogy az esőcseppek hogy hullanak le a bőr ruhájukról. A motorok pedig a legutolsó alkatrészig és matricáig hű másuk az eredetieknek, és a hangjuk is rendesen különbözik gyártótól függetlenül, ami így összességében remek audiovizuális élményt tudna teremteni, ha úgy egészben nem lenne nagyon közepes a hangzás. Mert a különbségek ugyan tényleg kijönnek, a Ducati tényleg Ducati, a Yamaha pedig tényleg Yamaha, de valahogy egyik sem hangzik igazán öblösen, valósan, keményen. Ami az egyéb játékmódokat illeti, szerencsére kikerült a képből a rettenetes gyorskör a felvezető autóval, helyére pedig a Milestone kitalálta, hogyan hasznosíthatja újra a tavalyi felhozatalt, és miként hozhat ki még többet a licencből - innen is látszik, hogy tulajdonképpen igazi rajongók készítették ezt a játékot. Ennek megfelelően újrajátszhatjuk a 2014-es szezon legnagyobb és leglátványosabb csatáit, például a Rossi- és Marquez-féle párbajt Katarban. De a gyors körök sem kerültek ki a képből: több versenykategóriában kell megdöntenünk a múltban felállított valódi körrekordokat az egyes pályákon, sőt, még a kétütemű motorok is bejöttek, szóval igazán megtapasztalhatjuk, milyen volt régebben a versenyzés.
A többjátékos móddal kapcsolatban a legjobb hír, amit közölni tudok, hogy működik. A 2014-es részt sok kritika érte a gyenge szerverek miatt, és ezt mostanra ki tudta küszöbölni a Milestone. Akadnak most is problémák egyszer-egyszer, és persze a legnagyobb gond az, hogy ha elkezdenek laggolni a játékosok, vagy véletlenszerűen ide-oda ugrálni a motorok a pályán, akkor abból egy pillanat alatt akkora baleset alakulhat ki, ami eldönti a verseny végkimenetelét. Egyébként pedig a gyors futam mellett létrehozhatjuk a saját versenyünket vagy bajnokságunkat, ahol beállíthatjuk a legalapvetőbb dolgokat, mint például az időjárás, a szimuláció nehézsége, a sérülések, vagy éppen a gumik kopása, sőt, engedélyezhetjük azt is, hogy a játékosok szavazhassák meg a következő pályát. Igazából ebben a műfajban ebből sokkal többet nem lehet kihozni, hiszen versenyszimulátorról van szó. Viszont ebben rejlik a játék egyik gyenge pontja is. Valahogy kicsit üres és lélektelen az egész. Persze aki kizárólag a versenyzés és szimuláció pontosságára vágyik, az nem nagyon talál ennél jobb játékot, és a prezentáció is hűen adja vissza a tévés MotoGP-közvetítéseket, de valahogy mégis fel kéne dobni a sorozatot a jövőben. Kétségtelen, hogy ez a keményvonalas MotoGP-rajongók játéka, őket pedig talán az sem fogja zavarni, hogy (ahogy a cikk elején említettem), tulajdonképpen a tavalyi rész polírozott változatát kapják meg. Igen, a MotoGP 15 mindenben egy picit jobb, mint az elődje, és a 2014-es szezon újrafelhasználása is ügyes, de ha máskor nem, hát jövőre azért már várnánk nagyobb újdonságokat is.
Platformok: PC, PS3, PS4, Xbox 360, Xbox One Tesztplatform: PS4
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!