iPon Cikkek

MSI CR700X: Nagy és olcsó!

Dátum | 2009. 10. 14.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK


Hétről hétre igyekszünk szembeszállni a lehetetlennel és kielégíteni minden leendő vásárlónk igényét. Notebookok terén kifejezetten nehéz vállalkozás ez, hiszen hetente jön egy-két új modell, ráadásul az árak és a piaci trendek alakulása miatt hetente legalább kétszer-háromszor kellene jelentkeznünk teszttel, hogy tartani tudjuk a lépést. Az elmúlt pár hónapban főleg kisméretű és/vagy megfizethető gépekkel álltunk elő, nem lesz egy másként most sem. Az alkalom viszont ünnepi, hiszen ezúttal egy hatalmas, 17,3”-os MSI noteszgép (már ha lehet ezt annak hívni) kopogtatott be a szerkesztőség ajtaján, hogy jelezze: 130 ezer forintos árával kész ellepni a piacot. Utána jártunk a túltengő önbizalomnak.


Árához képest kifejezetten jól felszerelt gép a VR700, találunk itt gigabites hálózati kártyát és 802.11n-es WLAN-t is, de nem maradt el a HDMI és a Bluetooth sem. Operációs rendszert nem, sok memóriát és nagy tárhelyet viszont kapunk.


A kellékek természetesen nagyon szűkösek, ezúttal se táska, se egér nem jár a monstrum mellé. Van viszont driver lemez, amelyen a szükséges meghajtóprogramokat találjuk, kiegészítve néhány hasznos és ingyenes alkalmazással (WinRAR, Acrobat Reader). A termékhez jár még egy 60 napos Norton Internet Security is, ám ennek használatát mellőznénk.

Egy ekkora masinától az ember joggal várná el, hogy halk legyen, hiszen a hűtésért felelős alkatrészeknek sokkal nagyobb tér áll a rendelkezésükre. Szerencsére az MSI-től szokatlanul a VR700X tényleg halk, annak ellenére, hogy az Intel Celeron szériájában nincsen SpeedStep technológia, tehát üresjáratban is maximális órajelen és feszültségen dolgozik a processzor. A minimális zajt csapó ventilátor magára hagyva 40, 100%-osan leterhelve 59 fokig engedte melegedni a kétmagos Celeront, ami nagyon jó eredmény, tekintve, hogy a 400 MHz-cel gyorsabb, de egymagos egységet a múltheti tesztalanyunk (Dell Vostro 1015) is nagyjából hasonlóan jegelte le. Az északi híd már jóval melegebb volt, ott üresjáratban 52, terhelésre 69 fokot mértünk. Az integrált GeForce 8200-as videokártya böngészés közben valamivel kevesebb, mint 50 fokos volt, ha a processzort 100%-ig izzasztottuk, akkor a VGA 64 fokra melegedett. Játékok alatt 75 fok körüli értékeket kaptunk, bár aligha fog valaki gamer délutánokat tartani a 16 shaderes kártyával.


Ha már a GeForce 8200-nál tartunk, akkor meg kell említeni, hogy a kicsit már korosodó 80 nm-es gyártástechnológiával készült mag nagyon szépen tette a dolgát, a hatalmas, 1600x900-as felbontáson folyékonyan mozgatta az ablakokat (Windows Vista Home Premium) és az Aero felület is gyönyörűen muzsikált. Videogyorsítási képességei a mai GPU-khoz képest valamivel szerényebbek, de ha szerencsénk van, akkor lesz pár olyan médiánk, amivel képes megbírkózni. Nálunk egyik tesztfájl (mkv) sem volt ilyen, ennek ellenére a processzor izomból simán legyűrte az 1280x720-as (720p) videókat, az 1080p már nagy falatnak bizonyult, bár alacsony bitrátával talán abból is meg-megnézhetünk párat. Természetesen a Youtube HD és a Gametrailers HD oldalak beágyazott flash videói is hibátlanul mentek, bár elég magas CPU terhelés tartozott hozzájuk, így akkumulátoros üzemmódban ne nagyon kóvályogjunk durva flash-es oldalakon (vagy tiltsuk le a flash-t erre az időszakra).


A merevlemezről lassan csak akkor kell írnunk, ha nem a Western Digitaltól érkezik. Úgy látszik, a gyártók sokat olvasnak minket és ajánlásunkat komolyan vették. Mi ennek csak örülünk, hiszen – ahogy már sokszor leírtuk – a Scorpio Blue az egyik leghalkabb és leggyorsabb széria az 5400-at pörgő notebook merevlemezek piacán. Az MSI VR700-ban egyetlen neszre figyeltünk csak fel, ha nagyon közel helyezzük a fülünket a touchpadhoz, akkor hallhatunk egy halk magasfrekvenciás zajt a HDD műveleteknél. Dacára a nagy gépnek, a 320 GB-os meghajtó 40-41 fokos volt használat közben, ami egy teljesen átlagos eredmény, úgy látszik a hatalmas burkolat jó hatása idáig már nem ért el.


A tesztek és a specifikációk alapján kijelenthető, hogy az asztali termékvonallal ellentétben az Intelnél a Celeron a Pentium Speedstep nélküli változatának tekinthető. A grafikonokon is jól látszik, hogy a VR700-ban lévő T3000 pontosan annyival volt lassabb, amennyivel alacsonyabb az órajele a T4200-nál.

Érdemes még pár szót szólni a hangrendszerről, amely iszonyú hangerővel bír, gyakorlatilag 10-20% között kell használni, hogy a mindennapokban kellemes hatást érjünk el. A mélyhangokat a nagy ház ellenére sem viszi túlzásba, de legalább hellyel-közzel tisztán szól.


Anyagminőségét tekintve a CR700-nak igazán nincs oka panaszra, hiszen egy jól megépített, ennek ellenére kategóriájában könnyűnek számító szerkezetről van szó. A fedőlap a szokásos csillogós fajta, közepén az MSI logóval. A nyitás-zárást egy kávába ültetett mágnes segíti. Sajnos házilag egyedül a merevlemezt tudjuk cserélni, bár azt is elég körülményesen, a többi alkatrészt egy matricázott csavarhely védi a procedúrától.


A billentyűzetről sokadjára kellene leírnunk, hogy túlságosan ömlesztett, de nem tesszük, mert már minden olvasónk tudja ezt. Sokkal fontosabb kiemelni, hogy ezúttal nagyon jó és stabil alátámasztást kapott a klaviatúra, így jóval kényelmesebb rajta gépelni, mint az átlag MSI gombsorokon. A hosszú „í” helye több szempontból is rossz: egyrészt az ember reflexből a bal Shiftet nyomja, amikor ezt a karaktert szeretné begépelni, másrészt, aki hozzá van szokva a space bal oldalának püföléséhez, az sűrűn fogja ezt a karaktert a szövegbe illeszteni.


A touchpad sokkal érzéketlenebb, mint általában, így első dolgunk a vezérlőpult felkeresése legyen és legalább két ponttal toljuk arrébb az egérmutató érzékenységéért felelős csúszkát. Ettől eltekintve egy jól használható tapipaddal van dolgunk, az anyagválasztás remek, ráadásul a bal és jobb egérgombok is halkan üzemelnek. Egyetlen hátrányuk, hogy picit nagy erőkifejtést igényel a megnyomásuk, de a gép cipelésétől úgyis megedződünk majd.


Dacolva az árral, a CR700 nemcsak HDMI bemenetet, de ExpressCard foglalatot is kapott, igaz csak a 34 mm-es fajtából. Sajnáltuk, hogy USB-ből mindössze három fért a gépre, viszont a LAN csatlakozó nagyon okosan hátul kapott helyet. Szintén hátul tanyázik a méretes szellőzőnyílás, amely halkabbá teszi a gépet, hiszen elölről kevésbé hallható, másrészt a meleg levegőt nem az egeret markolászó kezünkre fújja.

A hatalmas kijelző kellő fényerőtartalékkal bír, és viszonylag alacsonyan van a minimum szintje is, nagyjából ott, ahol az ember pont kívánatosnak tartja sötétben. A panel látószöge egész jó, a képminőség pedig szintén a jobbak közé sorolja, ami ebben az árkategóriában egészen meglepő. Háttérvilágítása ugyan még nem LED-es, ennek ellenére a homogenitása nem rossz, bevilágítás inkább alul tapasztalható. Ami a mindennapokban szembetűnő lehet az az, hogy milyen remekül el lehet férni az 1600x900-as felbontáson a régi megszokott 1440x900-hoz képest.


A webkamera 1.3 MPixeles, képminősége elmegy, külön program használatával bírható csak működésre, amellyel ráadásul állóképet nem is tudunk rögzíteni, csak és kizárólag mozgókép mentésére alkalmas a szoftver.

Kíváncsiak voltunk az akkumulátoros üzemidőre, ugyanis múltkori tesztünkben az egymagos Celeron proci rácáfolt arra, miszerint alkalmatlan lenne több órás használatra a Speedstep hiánya miatt. Most egy kétmagos változattal kellett megbirkóznia a 48 Wh-s telepnek, ráadásul ott volt a hatalmas, nem éppen energiatakarékos kijelző is. Ennek tudatában nem ért minket meglepetés a maximális 3 óra 5 perces üzemidőnél, amelyet szokásos olvasós tesztünkkel értünk el minimális fényerő mellett. Ugyanez a teszt 2 óra 20 percig tartott, ha a fényerőt maximálisra csavartuk. Alig több mint egy órát ment csak a gép abban az esetben, ha emellé a fényerő mellé a processzort folyamatosan 100%-on hajtottuk. Ezen eredmények alapján kijelenthető, hogy átlagos használat mellett a CR700 2-2,5 órát képes üzemelni, amely filmnézésnél inkább a 2 órához van közelebb, magasabb fényerőnél ennél picivel kevesebb is lehet.


Összességében meg voltunk elégedve az MSI CR700-zal. A billentyűzet még mindig olyan, amilyen, de ezen nem fogunk fennakadni, mert jóval használhatóbb, mint idáig volt. Ezen kívül viszont egy jól összeválogatott masinával találja szembe magát az ember, amely 720p felbontású videók lejátszására teljes mértékben alkalmas, abszolút nem zajos és rendesen megpakolták tárhellyel és memóriával is. A GeForce 8200-as videokártya bár öregecske, sokkal több játékot képes élvezhető sebességgel futtatni a múltból, mint a valamivel kevesebbet fogyasztó és modernebb Intel GMA X4500MHD. Az akkumulátoros üzemidő sem mondható tragikusnak, de úgy gondoljuk, hogy aki ilyen gépet vesz, az elsősorban asztali PC-jét akarja kiváltani vele, így még ha hurcolja is, azt inkább autóval teszi és menet közben nem sűrűn fogja használni. Bár még nem teszteltük a konkurencia hasonló árképzésű termékeit, az biztos, hogy a CR700X ajánlott vétel.

Pro:
+ halk működés
+ viszonylag hűvös alkatrészek
+ nagyfelbontású és szép kijelző
+ HDMI + HDMI Audio
+ Bluetooth, 802.11n WLAN
+ 720p .mkv-képes

Kontra:
- a billentyűzet még mindig nem az igazi
- csak 3 USB

Az MSI CR700X-et az Expert Computer Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Hivatalos oldal: MSI
Vásárlás: iPon webáruház

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. pluto
2009.10.14. 21:41
VISSZA A CIKKHEZ

130k-ért tényleg megéri. Ismét részletes, jó teszt lett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Lancelot23
2009.10.16. 22:44
Ismét gratuláció illeti a cikk szerkesztőjét. Az ára nem is olyan rossz. Reméljük lesz még hasonló kis cikk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. renato0128
2009.10.24. 22:08
Nekem is MSI laposom van. Ugyanilyen a billentyűzete. A szobámban van még egy normális kiosztású billentyűzet is. Mind a kettőt gond nélkül tudom használni, nem kell egyiket sem megszoknom. Szerintem használható, és aki ilyet akar venni, azt csupán a billentyűzet ne riassza el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!