iPon Cikkek

Murasaki Baby – Elvesztél kicsim?

Dátum | 2014. 12. 18.
Szerző | Magrathea
Csoport | JÁTÉK

Van szebb annál, mint mikor ránk mosolyog a gyermekünk, kivillantva kusza kis tejfogait? Ellenállhatatlan vágyunk, hogy ezt a kis angyalt még a széltől is megóvjuk. A világ viszont nem az a hely, ami e küldetés teljesítésében kooperálni szokott. A gyerek sokszor fog félni, sokszor fog elesni és sírni, a szülei pedig nem azért vannak, hogy megakadályozzák ezeket a dolgokat, hanem hogy ott legyenek vele és megnyugtassák őt, mikor megtörténnek. „Elestél? Semmi baj, porold le a kis szoknyácskádat, add a kezed és menjünk tovább! Bízz bennem, minden rendben lesz!” Ez a mondat sosem hangzik el a játékban, de nincs is rá szükség, mert a cselekmény és a játékmechanika által szavak nélkül is képes átadni az üzenetét. A Murasaki Baby a gondunkra bíz egy kislányt, aki meg szeretné találni az anyukáját. Az első, ami rögtön feltűnhet vele kapcsolatban, hogy iszonyúan furcsa és kifacsart a képi világa, a gyerek szája a homlokán helyezkedik el, a teste pedig egy pálcikaemberé. A szürreális világhoz illeszkednek a hangok és a zene is. A kislány egyetlen értelmezhető szava a „Mommy”, ezen túl csak különös, kissé túlvilági hangulatfestő hangok jönnek ki belőle. Bár amikor megörül valaminek, nagyon aranyos tud lenni. A szemei is roppant kifejezőek, látszik bennük a bizonytalanság, az öröm, a kíváncsiság, a félelem.
A murasaki szó jelentése lila
Mielőtt azonban elkezdenétek azt gondolni, hogy ez egy olyan lelkizős „játék”, amiben nincs más, csak pár művészien egyszerű háttér, előtte torz figurákkal, ráadásként pedig még elképesztően rövid is, a játékmenet meg egy nagy nulla, gyorsan rácáfolok erre. Legalábbis az előbbi állítások nagy részére, mert rövidnek tényleg egy kicsit rövid a darab (cserébe viszont nem túl drága, 3000 Ft). Nem véletlen az sem, hogy a játék PS Vita exkluzív, ugyanis rendesen kihasználja annak sajátos irányítási funkcióit. Az alkotók pedig nem nyüstölik unalomig ugyanazokat a játékelemeket, így a néhány órás kaland alatt mindig képes valami újat és izgalmasat nyújtani a Murasaki Baby.
Közös kalandunk úgy indul, hogy a PS Vita érintőképernyőjén egy tapintással megfogjuk a lányka kezét és elkezdjük vezetni a megfelelő irányba. Mivel egy oldalra scrollozós játékról van szó, így a képernyő jobb oldala lesz az a bizonyos irány. Több mint valószínű, hogy néhány pillanaton belül megtanuljuk az első leckét gyereknevelésből: türelem. Ha túl gyorsan vezetjük a kislányt, szegény elesik. Nekünk meg végig kell nézni, ahogy feláll és leporolja magát, közben félve ránk néz, minket meg marhat a lelkiismeret. Mivel főhősünk egy pici gyerek, a készítők nem akarták, hogy folyton ő legyen kitéve közvetlenül a veszélyeknek, ezért sokszor nem őt, hanem az életerejét szimbolizáló rózsaszín lufit kell megvédenünk a szörnyűséges támadóktól, mint a repülő gemkapcsok. A szúrós kis gazokat úgy tudjuk hatástalanítani, hogy egyszerűen rájuk bökünk az érintőképernyőn. Persze nem mindig támadnak, van, hogy a környezet gördít elénk akadályokat, mondjuk tüskéket a plafonon. Ilyenkor meg kell fogni a lufit és lejjebb húzni. Ez akkor tud vicces helyzeteket produkálni, ha egyszerre kell fogni a kislány kezét, a lufit, hogy nehogy felszálljon a tüskékbe, plusz hátul váltogatni a hátteret mondjuk.
A háttér cserélgetése a játék egyik lényegi eleme. A Vita hátsó érintőfelületén suhintgatva tudunk váltani a különböző, jellegzetes színnel ellátott „világok” közt. Elég sokféle van, de természetesen nem áll rendelkezésünkre mindig mindegyik. Van például olyan, aminél esik az eső, fúj a szél, és van aminek nekünk kell aktiválni az „extráját”, azzal, hogy megbökjük a Vita hátát. Az egyik például ilyen videós/elektromos, ami feszültséget generál az érintésünk nyomán, így be tudunk vele indítani lifteket. Egy másik kővé változtatja a kis lufinkat, amiből így nehezék lesz, megint másik a gravitációt piszkálja meg. Ha megfordítjuk a Vitát, akkor megfordul a gravitáció és a kislány a plafonra esik. A lényeg az, hogy rá kell jönni, mikor melyik hátteret használjuk, és közben úgy ügyeskedni a Vitával, hogy ne akadjanak össze az ujjaink. :) A feladványok könnyű és közepes szinten mozognak, én kétszer-háromszor akadtam le 5-10 percre. Nem mondom, hogy nagy kihívás a játék, de nagyon szórakoztató. Volt néhány alkalom, amikor újra kellett kezdeni egy rövidebb részt, mert meg kellett szerveznem, hogy melyik ujjammal mit csinálok (Bal kéz: gyűrűs ujj – lufi, középső ujj – kislány, mutató ujj – gemkapcsok; Jobb kéz: mutató és középső: háttérváltás; közben ha kell, forgatom a Vitát). Nem tudom, hogyan festett kívülről mikor játszottam a Murasakival, de valószínűleg mindennek néztek, csak épelméjű felnőttnek nem.
A Murasaki Baby tehát nemcsak a szimbolikájával, zenéjével és elragadó képi világával képes megfogni minket, hanem a jópofa és változatos mechanikáival is. Mindenből pont annyit adagolnak a fejlesztők, hogy ne unjuk meg, sőt én miután befejeztem a játékot, erős késztetésem támadt azonnal nekiesni egy második alkalommal. Érdemes is, mert nem biztos, hogy elsőre átjön minden, amit mutatni akar. Alapvetően a gyermeki félelmekre játszik az egész, de van néhány érdekes aspektusa, például a furcsa göndör hajú lányos résznél nekem az a benyomásom támadt, hogy szegény bezárta saját magát egy szűk ketrecbe a szépség hajszolásával. Persze most nem akarok belemenni a játék értelmezésébe, ezt mindenki tegye meg saját maga menet közben és utána.
Összességében én azt tudom mondani, hogy a nagyjából 3 órás játék roppant szórakoztató és színvonalas, a zenét például én különösen imádtam. Azt már mindenki döntse el maga, hogy megéri-e neki a 3000 Ft-ot. Én azt mondom, hogy annak ellenére, hogy a játék lineáris és még gyűjtögethető marhaságok sincsenek benne, amiket el lehetne hagyni, simán benne van két végigjátszás. Egyszerűen azért mert szórakoztató és hangulatos. Értékelés: 8/10 Platform: PS Vita
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. aKIRA
2014.12.19. 03:38
2 órás játékidejével tényleg nagyon rövid. Elsőre megad minden trófeát. Valami mégis arra ösztönzött hogy másodjára is megfogjam a kislány kezét.… talán a játék vége? Ajánlott beszerezni, ha lesz egy kis leárazás, vagy van felesleges lovettád.
Ja, és csuklópántot ne használd, mert forgatni kell a Vitát rendesen, fejjel lefelé tartani percekig. A gombokat, analog karokat egyáltalán nem használja, de a tapizást...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Magrathea aKIRA
2014.12.19. 10:26
Egy pálya van amikor használja az analóg karokat. Egy kis rugós jármű szerű "izével" kell gurulni, közbe átugrani vele a szakadékokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!