iPon Cikkek

Négyszáz évig is elélhetnek egy cápafaj tagjai

Dátum | 2016. 08. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Mayflower 1620-ban indult útjára az angliai Plymouthból, fedélzetén egy csapatnyi reményteli puritánnal. Ahogy a hajó átszelte az Atlanti-óceánt, és áthaladt annak északi, hideg mélységei fölött, odalent néhány grönlandi cápa kezdte meg az életét. Ezek az apróságok idővel igazi óriásokká nőttek, és ha egy új tanulmány szerzőinek igaza van, közülük pár még napjainkban is életben lehet. A grönlandi cápa hasonló méretűre nő meg, mint a nagy fehér cápa, de teste sokkal kerekdedebb, így kevésbé félelmetes a kinézete, mint hírhedt rokonának. Jóval lassabb is ez utóbbinál, megszokott sebessége alig haladja meg az 1 km/órát, így alvó cápának is szokták nevezni. Bőre úgy néz ki, mintha grafittal színezték volna be, szemein pedig rendszerint élősködő rákok telepednek meg. Bár még soha senki nem volt tanúja annak, hogy a faj tagjai vadásztak volna, a megvizsgált példányok gyomrában változatos halfajoktól kezdve jegesmedvék maradványaiig sokféle táplálékot azonosítottak. A cápafajról összességében meglehetősen keveset tudnak a kutatók, mivel az szinte kizárólagosan az Atlanti-óceán északi részének nulla fok alatti, mély vizeit kedveli. 1936-ban egy dán kutatónak sikerült lemérnie és megjelölnie a világtól elvonultan élő állatok egyikét. Amikor 1952-ben újra kifogta a példányt, megállapította, hogy az az eltelt évek alatt mindössze 8 centimétert nőtt. Ha a cápák egyenletes sebességgel nőnek, évszázadokba telhet, mire elérik maximális, 7 méteres testhosszukat, gondolták az eredmény kapcsán a szakértők, ezt a becslést azonban nagyon nehéznek bizonyult ellenőrizni. A cápák kora általában elég pontosan megbecsülhető a csigolyáikon látszó „évgyűrűk” alapján, a grönlandi cápa gerince azonban túlságosan lágy ahhoz, hogy ilyen gyűrűket hordozzon, mondja Julius Nielsen, a Koppenhágai Egyetem kutatója.
Nielsen és kollégái ezért más módszerhez folyamodtak a cápák korának megállapítására: az 1960-as években végrehajtott kísérleti atomrobbantások nyomait használták arra, hogy meghatározzák, mennyi idősek az állatok. És amit találtak, az egészen lenyűgöző: az eredmények alapján ugyanis a vizsgált grönlandi cápák maximális élettartama 272–512 év közé esik, ezen belül a legjobb becslés szerint pedig akár 392 évig is elélhetnek az állatok. Már a becslés alsó határa is a világ leghosszabb életű gerincesévé tenné a cápát, legalábbis az ismert fajok között. A grönlandi cápa ráadásul messze lekörözi a korábbi rekordert, a grönlandi bálnát, amely a becslések szerint maximum 211 évig élhet. Egy ma 272 éves cápa már majdnem 170 éves lehetett, amikor a Titanic jéghegynek ütközött, és közel 90, amikor Charles Darwin útnak indult a Beagle fedélzetén. Birodalmak emelkedtek fel és buktak el születése óta, miközben ő a jeges mélységeket szelte az elmúlt évszázadokban.
Az állatokkal az ember többnyire csak akkor találkozik, ha egy halász- vagy egy kutatóhajó véletlenül kifog egyet. Így akadt rá Nielsen is az első általa látott példányra. Társaival tőkehal populációkat vizsgáltak, amikor egy grönlandi cápa akadt a hálójukba. „Mindenki a fedélzetre rohant, hogy visszalökje az óceánba” – emlékszik vissza a kutató. „Lenyűgöző élmény volt. Amikor hazatértem, akkor kezdtem gondolkodni rajta, hogy mi lehetett az az állat. És rövidesen kiderült, hogy alig tudunk valamit a biológiájáról.” Nielsen néhány hónappal később John Steffensen előadásán hallotta először azt az ötletet, hogy a grönlandi cápák korát talán meg lehetne állapítani szemük szerkezete alapján. A cápák szemlencséje ugyanis folyamatosan új rétegekkel bővül, ahogy idősödnek, így az újabb rétegek lehántásával idővel el lehet jutni ahhoz a régióhoz, amellyel világra jövetelük idején rendelkeztek. Az egyetlen probléma az elképzeléssel az volt, hogy Steffenson nem rendelkezett elég szemmel ahhoz, hogy pontos becsléseket végezhessen. „Felemeltem a kezem és elmondtam, hogy nemrég egy olyan hajón voltam, amely elkapott, majd elengedett egy grönlandi cápát” – mondja Nielsen. Steffenson erre azt javasolta, hogy az előadás után üljenek le beszélgetni.
A grönlandi és izlandi halászok egykor közel 50 ezer grönlandi cápát kaptak el évente, és bár mostanra felhagytak halászatukkal, még napjainkban is viszonylag gyakran megesik, hogy véletlenül foglyul ejtenek egyet-egyet. A legtöbb állatot sértetlenül visszaengedik a vízbe, de néhány végzetes sérüléseket szenved el a kifogás során. Nielsen ilyen példányokat kezdett felkutatni, és a következő évek során összesen 28 egyedtől gyűjtött be szemlencséket. Minden lencse szén-14 tartalmát megállapította, ezt összevetette az állatok testhosszával, majd a kapott görbéket összehasonlította az elmúlt száz év óceáni szén-14 szintjeivel. Hasonló görbéket gyakran alkalmaznak szárazföldi élőlények datálására, az óceáni környezet azonban bonyolítja a helyzetet, mivel a vízben nem voltak annyira drasztikus változások a szén-14 szintekben, és az izotóp mennyisége széles határok között mozoghat az áramlatok miatt. A sok bizonytalan tényező között Nielsen és társai azonban ráakadtak egy biztos pontra: az atomkísérletek időszakára. 1955–1963 között a sűrűn végrehajtott nukleáris tesztek eredményeként a korábbi duplájára nőtt a szén-14 szintje a légkörben. Az izotóp bekerült a táplálékláncba, és beépült az állatok azon szöveteibe, amelyek éppen ebben az időszakban alakultak ki. A kísérleti atomrobbantások rövid időszaka révén tehát számos élőlény vált datálhatóvá a fáktól kezdve, az elefántok agyarain át, az emberi neuronokig, és persze a grönlandi cápák szeméig.
A megvizsgált 28 szem közül az egyik egy olyan állathoz tartozott, amely a nukleáris tesztek vége felé jött világra. A továbbiakban ezt cápát használták a kutatók alapnak a többiek korának megbecsüléséhez. Christopher Ramsey, az Oxford kutatója kollégáival létrehozott egy matematikai modellt, amelyben szén-14 szintjén túl a cápák növekedési ütemét, születéskori méretét és élőhelyét is figyelembe vették, majd megbecsülték a legidősebb példányok életkorát. „95 százalékos biztonsággal állíthatjuk, 272–512 év közötti életkort érhetnek meg” – mondja Nielsen. A legvalószínűbb azonban, hogy a legidősebb példányok 390 év körüliek. A nagy számok és a már ismertetett problémák miatt van némi bizonytalanság az eredményekben, de ahogy már említettük, a legalacsonyabb szóba jöhető szám is a gerincesek matuzsálemévé emeli a fajt. Eddig nem sokan publikáltak bármit is a tengeri állatok korának radioizotópos kormeghatározásáról, mondja Chris Harvey-Clark, a Brit Columbiai Egyetem kutatója, akinél több időt valószínűleg senki sem töltött grönlandi cápák között. Az eredményeket fogadó hitetlenkedés így abszolút érthető, ugyanakkor a grönlandi bálnák korával kapcsolatos becsléseket is hasonló szkepticizmussal fogadta a szakma, és az az eredmény kiállta az idők próbáját, teszi hozzá a szakértő.
Az eredmény kapcsán ugyanakkor felmerülhet, hogyan képesek a grönlandi cápák ilyen magas kort megérni. Az egyik magyarázat erre Nielsen elmondása szerint a nagy test és a hideg környezet. Az állatok olyan hőmérsékletűek, mint a körülöttük lévő, fagypont körüli tengervíz, és rendkívül lassú az anyagcseréjük. Elképzelhető, hogy más öregedéslassító mechanizmusokkal is rendelkeznek, de ezeket egyelőre nem ismerjük, mondja a szakértő. A cápákkal kapcsolatban rengeteg a rejtély. Mivel eddig senki sem látta vadászni az állatokat, érthetetlen, hogyan kapnak el időnként egész fókákat vagy olyan gyors halakat, mint például az atlanti tőkehalak, amelyekről gyomortartalmuk tanúskodik. Minden jel arra utal, hogy az állatok nem dögevők, így Nielsen szerint lassúságukat úgy kompenzálják, hogy lopva közelítik meg zsákmányukat. Egyelőre persze mindez puszta spekuláció, hiszen biztosat senki sem tud vadászati módszereikkel kapcsolatban. A grönlandi cápák nem veszélyeztetettek, de a szakértő azt reméli, hogy kutatási eredményei még inkább arra ösztönzik majd az embereket, hogy juttassák vissza a vízbe a véletlenül kifogott példányokat. A kutatókat pedig talán arra motiválják az új információk, hogy próbáljanak többet megtudni a rejtélyes fajról. „Nem tudjuk, hol párosodnak, hol hozzák világra kicsinyeiket, és azt sem, hogy mennyi van belőlük” – mondja Nielsen. „De minden alkalommal, hogy kimegyünk hozzájuk, valami újdonsággal leszünk gazdagabbak.”
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. thestock
2016.08.18. 14:23
Az ilyen típusú cikkek alatt nem sok kommentet olvasni, de jómagam mindig végigolvasom őket. Tetszenek,érdekesek,köszönjük
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. hcsa
2016.08.18. 16:30
Én is élvezettel olvasom ezeket a cikkeket. Köszönet Jools!

"Elképzelhető, hogy más öregedéslassító mechanizmusokkal is rendelkeznek" Na, ha ez a hír eljut az afrikai orrszarvú-pusztítókhoz, kiírtják szegény cápákat, mielőtt kiderülhetne az igazság. A jó tudósok meg majd arról írhatnak tanulmányt, hogyan képes egy élőlény a +60C fokból pillanatok alatt átállni a -20C fokban vadászatra...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. i2k010
2016.08.18. 17:40
Én is olvasom az ilyen cikkeket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Renhoek thest...
2016.08.18. 22:28
Reméljük van elég nézettsége, és folytatják a több éves hagyományt. Biztosan megéri, mert pár science kedvelő kockát ideszoktattak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. ChoSimba Renho...
2016.08.18. 23:53
Én is szeretem, bár többnyire az angol cikket előbb olvasom, de szeretem magyarul is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. rfj1989
2016.08.19. 14:35
Érdekes felfedezés. És még mennyi mindent nem tudunk a tengerek világáról, pláne a mélytengerekről...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. tomazolika
2016.08.20. 22:58
Jok ezek , jools erezd a torodest , szeretjuk irasaid
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. szedlakist...
2016.08.22. 08:19
igen, olvassuk az ilyen cikkeket is
köszi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ChoSimba szedl...
2016.08.22. 09:21
+1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Ashface
2016.08.24. 13:32
Én is csatlakozok azoknak a sorába akik a tudományos cikkek alá nem szoktak kommentelni, de a legtöbbet végigolvassák. Tuti vannak még így rengetegen.

Írni meg azért nem írok semmit, mert többnyire nem vagyok elég művelt az adott témában. Pl. most is csak annyi jutott eszembe, hogy annak akinek a farába harap egy cápa, oly mindegy, hogy a hal 400 éves vagy 4.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.08.29. 13:59
Jelen
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Whysper
2016.08.29. 21:03
De unalmas lehet 400 évig úszkálni!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ITineris1
2016.08.31. 21:43
Vagy felvesz egy pólót, hogy "Öregebb vagyok, mint az USA."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!