iPon Cikkek

Nézd ki van itt – Cameok a játékvilágban

Dátum | 2015. 08. 15.
Szerző | Freelancer
Csoport | JÁTÉK

Alfred Hitchcock az egyik legnépszerűbb és legfontosabb rendezőnek tekinthető. A napvilágot Londonban meglátó filmes egyedi történetmesélési technikája és merész, sőt, az adott korszakban nemritkán tabudöntögetőnek számító, a közönséget a székükhöz szegező filmjei mellett arról is ismert, hogy ötvenkét megmaradt művéből harminckilencben feltűnik, még ha csak pár képkocka erejéig is.
Ezt a szokását később rengetegen átvették, és ma már teljesen megszokott, hogy a kamera másik oldalán ténykedő szakemberek, vagy elsősorban nem színészként ismert híres emberek tűnnek fel a vásznon, esetleg világsztárok nyújtják tudásuk legjavát egy rövidke epizódszerepben. Az efféle kikacsintások a játékvilágban is meglehetősen gyakoriak, hiszen a szórakoztatóipar ezen ágában dolgozók épp akkora egóval bírnak, mint filmes kollégáik. Előre bocsátjuk, hogy a cikk SPOILEREKET tartalmaz! Az Arkham-trilógia munkálataiért felelős Sefton Hill a Madarak, a Mentőcsónak és a Psycho rendezőjéhez hasonlóan beérte egy jelképes „szereppel”. Virtuális mása a játék kezdetén kisétál a nem sokkal később földi pokollá változó falatozóból, majd később a tömegben tűnik fel.
Slusszpoén, hogy egy Tchi6 néven futó moddernek köszönhetően (és ha a Rocksteady végre össze tud majd hozni egy normális PC-s portot) módunk lesz majd arra, hogy Hill bőrébe bújva verjük majd végig a Gothamet elfoglaló gonosztevőket.
A Quantic Dream alapítójának, David De Gruttolanak, azaz David Cage-nek a játékaiban is gyakoriak a cameok. A francia becsületrenddel kitüntetett játéktervező első címében, az Omikron: The Nomad Soulban nem kisebb személyiség tűnik fel kétszer is, mint az akció-FPS-verekedős-, és kalandjáték hibrid zenéjét szerző David Bowie. Az énekes két karaktert is megformál, mert mind a hatóságok által keresett Bozt, mind pedig a hatalomban lévők által gyűlölt és betiltott The Dreamers zenekar név nélküli frontemberét is ő alakítja. Ez utóbbi szerepében Bowie magától értetődő módon megcsillogtatja énektudását is.
A 2005-ös év egyik nagy meglepetésének számító interaktív filmjének, az Indigo Prophecy néven is ismert Fahrenheitnek az oktatómódjában pedig személyesen maga Cage magyarázza el a játékosnak a kezelés mikéntjét.
Az elszórtan fellelhető bónusz kártyákkal megvásárolható videóban is feltűnik, mint a lengén öltözött főhősnő táncpartnere.
Dan Forden neve aligha mond bármit is a többségnek, az arcát és a hangját azonban nagyon sokan álmukból felverve is fel tudják idézni. A nem kevesebb, mint huszonkét játékon dolgozó zeneszerző és hangspecialista elsősorban nem a kompozíciói és az általa rögzített, magas színvonalú effektek miatt örvend nagy népszerűségnek, hanem egy Mortal Kombatban rendszeresen visszatérő cameoja miatt. Forden már az első részben is „szerepelt”, mint a Pitt Bottom egyik karókra nyársalt szerencsétlenje. A második epizódban viszont akkor van némi esély a felbukkanására, ha a játékos egy felütéssel megsebzi az ellenfelét. Ilyenkor a férfi éneklő fejhangon elrikkantja magát, hogy "toasty".
Forden az MK2 tesztelése során kitalált szövege annyira a brutalitásáról ismert verekedős játékok része lett, hogy a széria legtöbb részében hallható (MK3, MK4, MK 2011). A Mortal Kombat X-ben Cassie Cage egyik barátjaként láthatjuk őt. A Chrono Trigger korának egyik legegyedibb és legmerészebben újító játéka volt. A több mint egy tucatnyi alternatív befejezéssel rendelkező, a játékos döntéseire és az időutazásra építő JRPG újrajátszhatósági értékét nagyban megnövelte, hogy ha az első végigjátszást követően újrakezdtük a kalandjainkat, akkor csak a történet szempontjából kulcsfontosságú tárgyaink vesztek el, minden más megmaradt, és a karakterek is a finálé végére elért szintjükön kezdhettek. A főellenség azonban még így sem könnyű ellenfél, ráadásul ha látni akarjuk a titkos befejezést, kénytelenek leszünk alaposan felkötni azt a bizonyos alsóneműt, mert még a megszokottnál is komolyabb kihívást fog jelenteni a legyőzése. Ahhoz ugyanis, hogy találkozzunk a Square munkatársaival, vagy szinte azonnal a játék kezdete után, maximum két harcossal, vagy az alapesetben a Chrono halálával záródó jelenetben kell legyűrnünk a normálisnál kétszerte gyorsabb és erősebb főellenséget. Ekkor egy varázslatos helyre kerülünk, ahol a játék valamennyi készítőjével elbeszélgethetünk. A többség gratulál a gyorsaságunkhoz, de akad olyan is, aki azt javasolja, hogy végre kezdjünk el élni, vagy éppen azzal fenyeget, hogy újraindítja a játékot.
A játék-cameok királyának számító Hideo Kojima többször is tiszteletét tette a Metal Gear játékok különböző részeiben. A Metal Gear Solid HD Collectionben például kizárólag fényképezőgéppel lencsevégre kapható szellemként szerepel. Az 1998-as Metal Gear Solid Twin Snakesnek keresztelt felújításában Psycho Mantis elmekontrollja miatt a játékost látszólag kiröhögő festményhez kölcsönözte a fizimiskáját. A Guns of the Patriotsban is feltűnik egy pár másodpercig. A Peace Walkerben akkor szerezhetjük meg a fejlesztő gyógyításhoz és információszerzéshez remekül értő inkarnációját, ha felfedezzük őt az Irazu hegyen lévő létesítmény parkolójában álló CENTRO AMERICA 63824 PEACE SENTINEL rendszámú kamionban. Az ekkor még Snake kódnéven futó Big Boss természetesen felismeri az alkotóját. A Ground Zeroban pedig egy meglehetősen puskaporos opcionális küldetés során megmenthetjük a kissé hálátlanul viselkedő Kojimát.
Nem minden cameo békés. Néha a szerepelni óhajtók alkalmasint szörnyű, vagy még inkább, szörnyen komikus halált halnak. Bár a Croteam tagjai remek munkát végeztek a The Talos Principle-lel, első komoly sikerüket a számtalan díjat nyert, gyors játékmenetű Serious Sammel aratták. A még ma is élvezhető, ám időnként frusztrálóan nehéz játék végigvitele során alighanem sokakban felmerült, hogy szívük szerint agyonlőnék a programozókat és pályatervezőket. Mindezt meg is tehetik, sőt, a második és a harmadik részben is levadászhatják a csapat elképesztően irritáló virtuális avatárjait, akik még táncolnak is egy keveset, mielőtt megadnák magukat az elkerülhetetlen végnek (Serious Sam HD: Second Encounter, Seriuos Sam 3).
A God of War első két részét dirigáló David Jaffe sem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy egy tréfás üzenettel lebontsa a negyedik falat. A játék végén, mielőtt Kratos a háború istenévé válna, neki kell esnünk a trónteremben megtalálható Árészről és a Minótauruszról megmintázott szobroknak. A hatalmas faragványok összetörése nem különösebben nehéz, de unalmas és monoton munka, ami az általunk használt támadások erejétől függően 10-20 percig is eltarthat. Miután sikerrel leromboltuk a két jókora műalkotást, az NTSC verzióban egy kódot kapunk, aminek a megfejtése egy ingyenesen felhívható telefonszám. Az európai verzióval játszóknak könnyebb dolguk van, ők egyszerűen meghallgathatják Kratos üzenetét, amit Jaffe többször is megzavar. Ez pedig magától értetődő módon módfelett irritálja Kratost. A rövid, de humoros felvétel a rettegett spártai harcoshoz méltó módon zárul.
Korábban felsorolt kollégáikhoz hasonlóan a Diablo 3 fejlesztői szükségét érezték annak, hogy felkoncolhassák őket a játékosok. Ahhoz, hogy összefuthassunk velük, előbb végig kell vinnünk a játékot normal fokozaton, majd ismét bele kell kezdenünk a nagy kalandba, de ezúttal már a nightmare nehézségi szintet választva. A "Shattered Crown" küldetés során eljuthatunk a Cemetery of the Forsaken zónába, ahol rendszerint három kriptába mehetünk be. Bizonyos alkalmakkor viszont megnyílik egy negyedik is, ami a stílszerűen csak Development Hellnek, azaz Fejlesztői Pokolnak nevezett labirintusba vezet. Az itt legyilkolható élőholt ellenfelek mind a készítők nevét viselik, a rendezőről, Jay Wilsonról elnevezett ocsmányság legyűrése után pedig egy új achievementtel, valamint csak így elérhető Banner Sigillel lehetünk gazdagabbak.
Stan Lee, a képregényipar veteránja mindig is élvezte a rivaldafényt. Az író 1973 óta közel nyolcvan tévéműsorban és filmben szerepelt, és kilenc videojátékhoz adta a hangját vagy arcát. Ezek közül a legemlékezetesebb alighanem a 2012-ben megjelent The Amazing Spider-Manbeli szereplése. Az alkotásban az egyik DLC-nek köszönhetően semmi akadálya annak, hogy az agg, de kemény öklű Lee-vel lengedezzünk háztetőről háztetőre New York utcáin.
A 2013-as Lego Marvel Super Heroesban is átvehetjük az irányítást a cameok királya felett. Listánkat egy rendhagyó példával zárjuk. A korábban ismertetett cameok mind puszta tréfából, vagy a szereplők kifejezett kérésére kerültek be a játékokba. A Max Payne esetében viszont egy harmadik ok, jelesül a krónikus pénzhiány miatt szerepeltek a programban a Remedy Entertainment alkalmazottai. A finn csapatnál ugyanis biztosak voltak abban, hogy TPS-ük, ami új szinte emelte az először az MDK-ban látott bullet time effektet, hatalmas siker lesz, de mivel az anyagi lehetőségeik igencsak korlátozottak voltak, amin csak lehetett, azon spórolniuk kellett. A legnagyobb gondot paradox módon a játék egyik legnagyobb erényének tartott csavaros és érdekfeszítő sztori jelentette, mert rengeteg, igen költséges átvezető animációt kellett volna elkészíteni ahhoz, hogy megfelelő minőségben lehessen prezentálni a történéséket. Ezt pedig nem engedhették meg maguknak. Ezért jobb ötlet híján erényt kovácsoltak a szükségből és addig gondolkodtak alternatív megoldásokon, még végül arra jutottak, hogy a képregény-átvezetők meg fognak felelni a célnak. A vállalkozásnál uralkodó lehetetlen állapotokat remekül jellemzi, hogy még ez az igen olcsó módszer is túlságosan drágának bizonyult, mert mint kiderült, az angol nyelvű szinkronszínészek, és a karakterek mintájául szolgáló, egyben az átvezető videókban is szereplő művészek bérét nem tudták volna kifizetni. Hogy mégis elkészülhessenek a képregények, a stúdiónál dolgozó fejlesztők magukra vállalták az azokban való szereplést, vagy ismerősöket toboroztak, akik a hecc kedvéért elvállalták, hogy az arcukat adják a játékhoz. Így végül a forgatókönyvíró, a Sam Lake néven ismertté vált Sami Järvi alakította Maxet, az anyja a nagyhatalmú Nicole Horne-t, az apja pedig a kerekesszékhez kötött Alfred Wodent játszotta el. A rettegett dont, Angelo Punchinellot Järvi apartmanjának akkori gondnoka formálta meg.
A Vladimir Lem fizimiskáját kölcsönző Marko Saaresto pedig később a Max Payne 2 legismertebb számát, a Late Goodbye-t jegyző Poets of the Fall énekes-szövegírójaként futott be máig tartó karriert, míg a Vinnie Gognittit alakító Olli Tukiainen a banda gitárosaként szerzett magának rajongókat. Az író és zenész-cimborái az Alan Wake egyik jelenetében is felbukkannak, és Lake önirónikusan parodizálja a Max Payne-ben használt, menőnek és vagánynak szánt, ám inkább megmosolyogtatóra sikeredett arckifejezését.
Mint láthattuk tehát, minden cameo más és más okból került be a játékokba. Egy dolog azonban biztos: mivel a háttérben dolgozó fejlesztőkben mindig is élni fog a vágy, hogy megmutassák magukat, biztosra vehető, hogy ha nyitott szemmel járunk, akkor a jövőben is számos cameot vehetünk majd észre. Tekintve, hogy az összes kámeaszerepet közel lehetetlen lett volna felsorolni, mindenki érezze magát felhatalmazva arra, hogy a fórumom megossza a nagyközönséggel a kedvenceit. :)
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. KatonaKM
2015.08.16. 08:41
köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. peterszabo...
2015.08.16. 10:07
Lehetne képrejtvény, de túl könnyű...

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.08.17. 10:08
John Romero Doom 2?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!