iPon Cikkek

Notebookot 90 ezerért – 3. rész

Dátum | 2012. 12. 03.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Harmadik, befejező részéhez ér cikksorozatunk, de szomorkodásra semmi ok, hiszen ezúttal is érdekes, olykor kifejezetten meglepő tapasztalatokkal gazdagodtunk és a testközelből lehettünk részesei a “nem feltétlenül az újabb a jobb” elcsépelt közhelynek.
 
Eddig kizárólag AMD Brazos és Intel Celeron alapú konfigurációk kerültek terítékre, mindegyik a maga saját integrált videokártyájával. Ez a trend a mai napon megváltozik, ugyanis teszteltük két különböző generációs Intel Pentium processzort, valamint megnéztük, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy “öreg”, de különálló videokártyával rendelkező noteszgép. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy a játékos lelkű olvasók elkezdték dörzsölni tenyerüket – nem alaptalanul. Azok sem maradnak hoppon, akik a könnyebb gépeket favorizálják, hiszen nekik is készültünk egy meglepetéssel.
 
A határ ezúttal is 100 ezer forint volt, továbbá mindegyik készülék 15,6”-os kijelzővel kellett, hogy rendelkezzen. Sajnos (vagy szerencsére, nézőpont kérdése) operációs rendszert egyik notebook sem tartalmazott, így könnyedén kijelenthetjük, hogy erről magának kell gondoskodnia annak, aki ötszámjegyű összegért szeretne új gépet vásárolni.
 
A mai felhozatalban végre láthatunk Acer masinákat is (helyből kettőt), valamint bemutatkozik az Asus vadonat új olcsó, de vékony X szériája is.
Kezdjük a sort az Asus X501-gyel, amely a legkarcsúbb és egyben legkönnyebb készülék volt a kilenc nálunk járt versenyző közül. A mindössze 2,07 kg-ot nyomó notebook ennek ellenére semmiképpen nem lebecsülendő, hiszen mint látni fogjuk, semmivel nem tud kevesebbet, mint kategóriatársai, ráadásul nem csak könnyebb, de jelentősen olcsóbb is náluk.


Az új X széria egyértelműen a fiataloknak szól, jól mutatja ezt a színválaszték is, amely a klasszikus fekete mellett fehérből és rózsaszínből áll. A család X401 és X301 név alatt rendelkezik egy 14”-os, illetve egy 13,3”-os változattal is, így akinek nem elég könnyű vagy nem elég kicsi az X501, az is megtalálja számítását.


82 ezer forintos árával a legolcsóbb készüléknek mondható az Asus új belépő masinája, ennek ellenére olyan extrákat találunk a specifikációs listán, mint az USB 3.0 csatlakozó vagy a – továbbra sem evidens – gigabites hálózati kártya. Ettől eltekintve egy tipikus 80-90 ezres belsőt látunk, erről a B820-as processzor, a 2 GB memória és a 320 GB-os merevlemez árulkodik. Szerencsére a 2,07 kg-os tömeget nem az akkumulátoron való spórolással érték el a mérnökök, ami azt jelenti, hogy az X501 bár vékonyabb és könnyebb a kategóriatársaknál, az akkumulátoros üzemidőben hozni fogja ugyanazokat az értékeket, mint ellenfelei – cserébe búcsút kell mondani az optikai meghajtónak, amely 2012 végén nem tűnik elsőre egy nagy érvágásnak.


A készülék mellé egyetlen dolgot kapunk a szokásos olvasmány-tápegység kombináció mellé, ez pedig a 64 bites Windows 7 használatához szükséges meghajtóprogramok gyűjteménye egy lemezen... Egy lemezen, amelyet nem tudunk betenni a gépbe és amelynek tartalmát hiába másoljuk rá valahol egy pendrive-ra, hiszen az USB csatlakozók használatához szükséges driver is ugyanott található, ahol a videokártyához vagy éppen a WiFi-hez passzoló – a CD lemezen, illetve a pendrive-on. Ha a vezetékes hálózati kártyát nem ismerné fel alapból a Windows 7, akkor gyakorlatilag egy tökéletes 21-es csapdáját állíthatta volna elő a gyártó, hiszen a merevlemezt nem olyan egyszerű kihámozni a burkolat alól, hogy csak úgy áttegyük egy olyan készülékbe, ahol vagy van optikai meghajtó vagy használhatók az USB portok. Az biztos, hogy akinek nincs otthon vagy a közelben vezetékes internet kapcsolata, az hamar rájön, hogy vele bizony kitoltak, hiszen semmit nem fog tudni feltelepíteni az alapvető hardver eszközök közül (a mobil internetesek már érzik vesztüket). Azért van egy elég triviális B terv is: Windows 8-at kell telepítenünk.

A probléma súlyosságát és komolyságát egyébként az is jelzi, hogy a jelenleg kapható X501A típusú notebookok egyikéhez sem jár operációs rendszer, így a meghajtó programok körüli szeánszt végig kell járni minden vásárlónak. Vélhetően nem ilyen rossz a helyzet az AMD Brazos belsővel rendelkező X501U típusoknál, ahol az USB 3.0 vezérlő nem része az alaplapi chipsetnek, azaz a 2.0-s port használható.
Vékonysága ellenére az X501 az egyik leghalkabb készülék volt a mezőnyből, igaz, ehhez a harmadik legmagasabb hőmérséklet párost kellett elkönyvelnünk a neve mellé az ide vonatkozó táblázatban. Üresjáratban, illetve alacsony terhelés mellett a készülék szinte néma, ráadásul az ilyenkor mért hőmérséklet alig éri el a 45 fokot. Maximális terhelés mellett sem kell félnünk, hogy kigyullad az ölünkben, hiszen a langyos burkolat alatt is legfeljebb 74 fokig tudtuk felmelegíteni a processzort, amely nem túl alacsony ugyan, viszont nem olyan sok, hogy a nyári hónapok miatt érdemben aggódnunk kellene. A zajszint mindenért kárpótol ugyanakkor, hiszen az X501 alig volt hangosabb, mint egy átlagos vastagságú masina.


Hardver terén semmi újkeltű dologra nem kell számítani, a vékonyabb dizájn ellenére a szokásos kétmagos Sandy Bridge architektúrára támaszkodó Celeron B820-at kapjuk, alacsony fogyasztású, visszafogott teljesítményű központi egységnek nyoma sincs. Rossz hír ugyanakkor, hogy a maximálisan támogatott memória mindössze 4 GB ennél a modellnél, amelyet tovább súlyosbít az a tény, hogy mindehhez egyetlen RAM hely áll rendelkezésünkre, a hozzáférés pedig igencsak macerás, így az otthoni bővítéshez a többség nem fog majd hozzá.























Talán nem meglepő, hogy az X501-ben találtuk a leginkább melegedő merevlemezt, ez vélhetően a zsúfoltabb elrendezésnek (is) köszönhető. A 40 fok körüli hőmérséklet egyébként nem vészes, vélhetően nyáron se megy majd 50 fölé ez az érték, amely még belefér az egészséges régióba. A sebességre ugyanakkor nem lehet panasz, ahogy a zajszintre sem, amely a halk hűtőrendszer mellett sem igazán mérhető.

Az utolsó három gép közül egyértelműen az X501 rendelkezett a legjobb (vagy inkább legkevésbé rossz?) hangrendszerrel és ehhez nem kellett tudatosítanunk magunkban, hogy egy Altec Lansing logóval ellátott termékkel van dolgunk. A közép tartomány picit korrigálásra szorul, magas hangok pedig egészen addig nem léteznek, amíg ki nem emeljük őket. Ha ezekkel megvagyunk, tulajdonképpen egy vállalható rendszert kapunk, amelynél nyilván tud sokkal jobbat is az Asus, de még ez a kevés is elég ahhoz, hogy a 100 ezer forint alatti készülékek egyik legjobbja legyen – ilyen szempontból.

Külsejét tekintve az X501 semmiképpen sem tekinthető egy csúnya notebooknak és egy pillanatig el se hisszük, hogy egy alig 80 ezer forintos készüléket látunk. A fedőlap jópofa mintája valójában festett, a fekete burkolatot beborítók szürke pöttyök helyén nem érzünk semmit, ha végighúzzuk a kezünket rajtuk. Az ujjelnyomatot persze gyűjti, hiszen egy olyan bevonatról beszélünk, amely átmenetet képez a klasszikus matt és a fényes felület között. A legnagyobb probléma azonban nem ez vele kapcsolatban, hanem a vékonysága, amelynek az a következménye, hogy az LCD kijelzőn látható kép már a burkolatra nehezedő viszonylag kis nyomás hatására is deformálódik, torzul. Nyilván ez használat során nem érdekes, viszont miért venne valaki egy, a kategória átlagánál lényegesen könnyebb gépet, ha nem azért, hogy hordozza? Márpedig szállítás közben igencsak nagy veszélynek van kitéve a panel, igyekezzünk olyan pólyát, illetve táskát választani, amely párnázott, így topítva az esetleges nem kívánt behatásokat. A műanyag zsanér egyébként egész kellemes tartást ad a felső burkolatnak, bár nyilván nincs nehéz dolga – szó szerint. Ha megfordítjuk a készüléket, szembesülhetünk az átlag felhasználó számára szomorú ténnyel, hogy itt bizony nem fogunk csak úgy alkatrészeket cserélgetni, mint ahogy azt megszokhattuk már jó pár vastagabb modell esetében. Bár egy csavarhúzó most is elég a boldoguláshoz, nem lennénk benne biztosak, hogy az X501 megbontása nem jár garanciavesztéssel ilyen esetben.


A billentyűzet a készülék egyik, ha nem leggyengébb pontja. A gombok csattognak és zörögnek, az alátámasztás instabilitása sajnos nem csak a klaviatúra közepén, hanem a szélén is problémás, más szóval a gép ezen része egyszerűen rossz. Valószínűleg a vékony kialakítás is közrejátszott ahhoz, hogy a mérnökök ebben az árkategóriában nem tudták rendesen megoldani a feladatot.


Nagy kár érte, mert bár a touchpad se lett egy nagy eresztés, használata mégsem vált ki oylan ellenszenvet, mint a billentyűzeté. Az egy ujjas érintés érzékelés néhol elég hektikus, ami azt jelenti, hogy csak bizonyos erősség felett érzékeli az eszköz, míg mondjuk két centivel arrébb egy finomabb érintés is elég a sikerhez. A rejtett gombbal operáló touchpad egész felülete érintés érzékeny, így az egyik, ha nem a legnagyobb hasznos területtel rendelkezik a kategóriában. A jobb egérgomb művelete helyettesíthető egy kétujjas érintéssel, ne felejtsük el bekapcsolni ezt az opciót a touchpadhez tartozó szoftverben, sok bosszúságtól megkíméljük magunkat.


Ami a csatlakozókat illeti, az Asus sikeresen oldotta meg a vékonyabb tervezéssel járó elhelyezési problémákat, ugyanis a vékonyabb portokat tette a felhasználóhoz közelebb, a nagyobbak pedig hátrébb kerültek. A tesztelt kilenc modell közül egyedül az X501-nél láthatunk oldalra helyezett kártyaolvasót, amiért háromszoros hipp-hipp-hurrá jár – használata fényévekkel könnyebb, mint az elöl helyet foglaló, olykor jócskán süllyesztett, régimódi megoldások. USB foglalatból sajnos csak kettőt kapunk, igaz, a jobb oldali kék színével kitűnik a tömegből és jelzi, ő bizony már az újabb, gyorsabb szabványt is támogatja. A bal oldalival kapcsolatban viszont nem árt tudnunk, hogy ha a géphez csatlakoztatva van a tápegység, akkor vastagabb pendrive-ok, illetve mobil internetes stick-ek nem férnek már el.

A kijelző hozza a kötelezőket, a korábban más Asus modelleknél tapasztalt minimális fényerő problémával egyáltalán nem küzd. A látószögek minden irányból átlagosnak mondhatók, a színvilág tulajdonképpen rendben van, a Chi Mei-től származó 15,6”-os LED-es panel a kilenc fős mezőny jobbik részébe tartozik. A kávában megbúvó webkamera mindössze 640x480-as felbontásra képes, amely 2012-ben egyértelműen a legalja szint, de a képminőséget inkább a gyenge optika, mint az alacsony felbontás befolyásolja, nappali fényviszonyok mellett észrevehető késéssel és minimális, de látható zajjal kell számolnunk, mesterséges fény esetén pedig tovább romlik a helyzet, nem is kicsit.
Tesztünk legdrágább, de az X501 mellett egyik legújabb szereplője az Acer vadonat új névkonvencióját használó Aspire E1-531, amelyből az E vélhetően az Entry levelt takarja, azaz az abszolút belépő szintet.

Búcsút intünk tehát a négyszámjegyű termékelnevezéseknek, ami nem feltétlenül baj, hiszen egy idő után már a gyártó marketingesei is nehezen tudták követni, melyik modell követi a másikat és miért. Az biztos, hogy a vásárlók többsége mindig is jobban húzott a friss modellek felé és gyakran hagyta figyelmen kívül a lassan kifutó, de jobb vételnek tekinthető típusokat. Lássuk hát, mit kapnak azok, akik gondolkodás nélkül egy 2012-es modell vásárlásába akarnak beleugrani.


A 101 ezer forintos vételár már nem egy 320, hanem egy 500 GB-os merevlemezt tartalmaz, illetve a memóriával sem spóroltak a cégnél. Szintén fontos változás, hogy a Celeron helyett egy Pentium processzort kapunk, amely elsősorban magasabb órajelével nő olcsóbb testvére fölé. Szomorú ugyanakkor, hogy az USB 3.0 már nem fért bele a csomagba, illetve Bluetooth-t sem kapunk.


A notebook mellé természetesen ezúttal is csak a legfontosabb dolgokat kapjuk meg, illetve annál valamivel kevesebbet, ugyanis a meghajtó programok beszerzéséről magunknak kell gondoskodni, driver CD nem jár a készülékhez. Ebből kifolyólag volt lehetőségünk tesztelni az Acer nemrég megújult támogatói oldalát és elismeréssel csettinthetünk, ugyanis egy letisztult, egyszerűen használható site-ról van szó (csakúgy, mint mondjuk az Asus esetében).
Mindennapos használat során az E1 nem kínoz minket felesleges zajokkal, hiszen nem csak üresjáratban néma, de terhelés alatt is legfeljebb átlagos zajszintet produkál. Ennek ugyanakkor van egy elég komoly hátulütője is, ugyanis ezzel a kilenc fős mezőny leginkább melegedő tagjává vált. Már alacsony terhelés mellett is nagyon közel járt az 50 fokhoz, maximális nyúzás mellett viszont a 80-at is túllépte, kerek két fokkal. Mondhatnánk persze, hogy erősebb processzor van benne, de látni fogjuk, hogy ez nem feltétlenül hoz magával zaj- és hőmérséklet emelkedést.


Az Intel B960-as Pentium processzora egy kétmagos, 2.2 GHz-en zakatoló központi egység, amely ugyanúgy nem rendelkezik Hyper-Threadinggel, illetve a Turbo Boosttal, mint Celeron név alatt futó társa. A másodlagos cache memóriában sincs eltérés, viszont órajele 500 Mhz-cel nagyobb, mint a kategóriában oly' népszerű B820-nak, tehát nagyjából ilyen arányú teljesítmény növekedést várhatunk tőle.























Az 500 GB-os Hitachi merevlemez nem csak nagyobb, mint az eddigi modellekben lévő tárolók, de gyorsabb is náluk. Elégedettségünk tovább nő, amikor nyugtázzuk, hogy rettenetesen halk és alig melegszik.

A hangszórókkal nem voltunk elégedettek, ugyanis a bal oldali egyszerűen hangosabb volt a jobb oldalinál. Természetesen ezen lehet javítani, hiszen a Windows alapból kínál lehetőséget a balansz állítására, mindenesetre furcsálltuk a dolgot. A hangzás is átlagos volt, bár ez a koleszos filmnézésekhez abszolút elegendő.

Bár az E1 elég friss modell, külseje igazából alig különbözik az évek során megszokottól, úgyis mondhatnánk, hogy abszolút nem jövőbe mutató. A fényes felső burkolat borzasztóan gyűjti az ujjlenyomatokat, cserébe legalább valamennyire masszív, igaz, ezt főleg vastagságának köszönheti. Alul semmi trükk, a többi ma kapható Aspire-höz hasonlóan könnyedén szerelhető, legalábbis, ami a felhasználó által cserélhető alkatrészeket jelenti. Az üres bal felső sarok valószínűleg a Bluetooth modult rejti az ezt tartalmazó kiszereléseknél, mSATA csatlakozót ne keressünk.


A klaviatúra is ismerős lehet azokról a Packard Bell notebookokról, amelyeket kevésbé szeretünk. Sajnos az alátámasztás nem tökéletes, de a nagyobb gondot a túl nagy gombok okozzák, elég sokszor ütöttünk félre a kezdeti időszakban, főleg azért, mert ezek a gombok nem domborúak, hanem homorúak és a szélükön egyszer csak véget ér az anyag, lekerekítésnek nyoma sincs.


A touchpad ezzel szemben kezes bárányka mondható, ami nem csoda, hiszen a klasszikus felépítést követi. Több, mint valószínű, hogy a Packard Bell F5211 mellett az Aspire E1 rendelkezett a tesztelt gépek közül a legkisebb tochpaddel, viszont az egybeöntött gombokat is sikerült úgy megcsinálni, hogy ne okozzon szenvedést a használatuk. Bár multitouch támogatást is kapunk, ettől függetlenül – ahogy a képen is látható – dönthetünk úgy, hogy kérjük vissza a klasszikus görgetős megoldást.


A csatlakozókat illetően semmi meglepetés nincs, illetve egy talán mégis: 100 ezer forintért nem kapunk USB 3.0 portot, ami egy idei modelltől minimum meglepő. A kártyaolvasót elöl találjuk, igaz, süllyesztése minimális, így használata kevésbé problémás, mint más modelleknél.
 
A kijelzővel egyetlen problémánk volt – azon kívül, hogy felülete tükröződik – mégpedig, hogy alap állapotban a színvilága picit kékes, így ezen a területen korrigálásra szorult. Ezt leszámítva egy teljesen átlagos panellel van dolgunk, mind látószög, mind fényerő tartomány tekintetében. Az 1280x720 pixeles (HD) felbontásra képes webkamera egész jól követi a gyors mozgásokat, tulajdonképpen egyetlen gyengéje a mesterséges fénnyel teli környezet, ahol hajlamos az átlagnál nagyobb zajosodásra, ugyanakkor a képfeldogozó sebessége szinte egyáltalán nem lassul be.
Nem véletlenül hagytuk a végére az Acer Aspire 5742ZG-t, amely számozása és belseje miatt is egy már letűnt kor gyermekének számít, ám jelen esetben ez egy bizonyos rétegnek sokkal inkább előny, mintsem hátrány lesz. Január környékén várhatóan teljesen kifut a modell, így elsősorban az idei karácsonyi szezon miatt vettük bele sorozatunkba.


Már a kép alapján is ordít, hogy egy 2010-es modellel lesz dolgunk, amelyben nem meglepő módon szintén 2010-es hardvert találunk majd, ám nem mindegy, milyet. A játékokat kedvelő felhasználók általánosságban egy nagyon lassú és egy kevésbé lassú platform között válogathatnak a 100 ezer forint alatti régióban, ha új notebook vásárlására adják a fejüket. Bár az AMD Brazos architektúrája több szempontból is ideális kompromisszumnak bizonyul a mindennapok során, vannak, akiket teljesen hidegen hagy az 5-6 órás üzemidő és a nevetségesen alacsony zajszint, hiszen ők minden zárthelyi dolgozatot egy-egy keményebb LAN partival, esetleg online csatával szeretnének megünnepelni, tehát az első számú cél a lehető legerősebb hardver megtalálása.


Örömmel jelentjük, hogy mi megtaláltuk a számukra tökéletes választást az ötszámjegyű összegért elvihető notebookok között. Nem is olyan rég még mosolyt csalt volna a kevésbé tehetős felhasználók arcára a táblázatban szereplő adatsor, ma viszont a többség már kénytelen a Google keresőjét használni ahhoz, hogy megfejtse, mit is lát a képen. Az Intel Pentium P6200-as processzora az első generációs Core architektúrára épül, így fogyasztása valamivel magasabb, mint az azóta megjelent Sandy Bridge, illetve Ivy Bridge alapú modelleknek, ugyanakkor órajele miatt simán labdába rúg a ma kapható (amúgy második generációs platformra épülő) Celeronok mellett, tehát a CPU erővel aligha lehet majd problémánk. A lényeg természetesen a videokártyát taglaló résznél van, hiszen a GeForce GT 520M bár nem mai csirke, messze gyorsabb bármelyik modern integrált megoldásnál, amelyet ebben a régióban találunk – arról nem is beszélve, hogy saját memóriával rendelkezik, tehát a 2 GB RAM-ból egy MB-ot se vesz el. Se Bluetooth, se USB 3.0 nem szerepel a repertoárban, de a játékosok döntő többségét ez aligha fogja érdekelni – inkább várnak többet egy adatmásolásra, minthogy játszhatatlan sebességgel kelljen futtatniuk kedvenc 3D-s alkalmazásaikat. A termék ezen felül hozza a minimálisan elvárt dolgokat, ami egy már megszokott hatcellás akkumulátort, gigabites hálózati kártyát, 802.11n szabványnak megfelelő WiFi adaptert és két év garanciát jelent.


A készülék mellé természetesen semmi különöset nem kapunk, a driverekről ugyanúgy nekünk kell gondoskodnunk, mint az E1-531 esetében.
Csodát semmiképpen sem vártunk a korosodó Aspire-től, hiszen a többi versenyzőhöz képest legalább egy éves hátránya van, ennek ellenére semmivel nem volt hangosabb, mint a mezőny átlaga, ráadásul a hőmérsékleti értékeket figyelembe véve se lógott ki a mezőnyből. Természetesen, ha maximális terhelésnek tettük ki, jelentősen megnőtt a kezdetben alacsonynak mondható zajszint, de tesztünk eddigi leghangosabb versenyzőjén (Toshiba Sattelite C850) így sem tett túl. Ilyenkor már nem voltak annyira barátságosak a hőmérsékleti adatok, de a 73-78 fok közötti értékek továbbra is elmaradtak az E1-531 által produkált maximumtól. A dedikált videokártyának köszönhetően a billentyűzet bal oldala a megszokottnál picit jobban melegedett, illetve a készülék aljáról is hasonló mondható el.


Mint már említettük, az 5742ZG egy mai szemmel igencsak réginek számító hardvert kapott, amely egy első generációs Intel Core platformra épülő Pentium P6200-as processzort és egy előző generációs NVIDIA GeForce GT 520M-et jelent. A 2,13 GHz-es processzor ma is elegendő teljesítményt nyújt, hiszen aligha lesz lassabb a modernebb, de alacsonyabb órajelű és kevesebb cache memóriával rendelkező Celeronoknál, igaz, fogyasztása magasabb, ezzel sajnos mindenképpen számolni kell. A GT 520M-et felesleges bemutatni, megannyi tesztkészülékben láttuk már az elmúlt másfél évben, teljesítményét is ismerjük, így egyértelmű, hogy az eddig látott integrált megoldásokhoz képest gyorsabb VGA-t köszönhetünk a személyében. Hab a tortán, hogy a processzorban lévő Intel HD Graphics-ot is munkára bírhatjuk, ami azt jelenti, hogy az NVIDIA Optimus technológiájáról se kell lemondanunk. Ez némileg kompenzálja a nagyobb fogyasztású hardverek meglétét, hiszen magunk dönthetjük el, milyen helyzetben melyik videokártyát kívánjuk használni.























A merevlemez gyakorlatilag ugyanaz a 320 GB-os Western Digital volt, mint amit az Asus X501-nél láthattunk, így nem meglepő, hogy ugyanazokkal a jó tulajdonságokkal is bír, és ebben az esetben a melegedéssel se volt probléma, bőven 40 fok alatti értékeket rögzítettünk.

A hangszóról ugyanakkor lesújtó véleménnyel vagyunk, hiszen nem elég, hogy nem szó túl jól, de még mono is(!), ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag sorozatnézésre alkalmas nagyon maximum, másra nem igazán.

Külsejét tekintve az 5742ZG egyáltalán nem lóg ki a mai mezőnyből, amely egyben azt is jelenti, hogy két év alatt nem sok minden változott ebben a régióban. Puha, az ujjlenyomatokat minimálisan gyűjtő mintázott felső burkolata egész jól ellenáll a rá nehezedő nyomásnak, persze ahogy haladunk a közepe felé, úgy fogy a tartalék, de semmivel nem rosszabb, mint egy átlagos 100 ezres készülék. Az alapvető komponensek cseréje sem okozhat problémát, hiszen a merevlemezhez és a memóriákhoz is könnyedén hozzáférhetünk. A Pentium P6200 hivatalosan maximum 8 GB RAM-ot támogat, azt is legfeljebb 1333 MHz-en, de ez a mennyiség a következő 2-3 évre elég kell, hogy legyen.


A klaviatúra ismerős lehet sok más Acer, esetleg Packard Bell modellekről, igaz, azok a generációk, amelyeknél ezt a billentyűzetet viszont láthatnánk már javarészt kifutottak. Túl sok probléma nincs velük, a gombok vékonyságuk miatt túl könnyűek, ezért picit instabilak, de az alátámasztás elfogadható szinten van és alapjában véve nem esik nehezünkre, hogy gépeljünk a szerkezeten. Két negatívumot említenénk meg: az egyik, hogy a klaviatúra kerülhetett volna feljebb, nagyobb kezű embereknek alig fog elférni a csuklója alatta, a másik, hogy az iránygombok használata elég nehézkes, főleg a le-fel páros, amely valamiért most lekerekítést kapott alul, illetve felül.


A touchpad kényelmesen használhatóságával hívta fel a figyelmet, igaz, az egyik legkisebb felülettel rendelkezett a kilenc gép közül. A gombjai bár egybeolvadtak, még határozottan elkülöníthetők maradtak, lenyomásuk nem okozott problémát, rezonanciának és hangzavarnak nyoma sem volt. Bár a festés alapján nem gondolnánk rá, de kétujjas multitouch görgetésre is lehetőségünk van, nem kell beletörődnünk a klasszikus oldalsó sáv használatába.


Csatlakozókból mindent megkapunk, amire a kategóriában szükség van, egyedül az USB 3.0 támogatásról kell lemondanunk, eSATA-t pedig ez a régió gyakorlatilag sosem látott és a szabvány térvesztése miatt aligha fog valaha is. A kártyolvasó ezúttal is elölre került és viszonyolag mélyre, így kivenni egyszerű az SD kártyákat, viszont betenni már kevésbé az.

Az AUO-tól származó kijelző viszonylag természetesen színvilágot kölcsönzött a készüléknek, amit színhelyesnek ugyan nem mondanánk, viszont egyik szín sem volt túlcsavarva, ennek köszönhetően a szemnek kellemes volt. A fényerő tartománnyal sem volt gond, bár az alsó régió lehetett volna kicsit jobban tagolt, pár lépcső között alig volt különbség. A HD felbontásra képes webkamera valószínűleg pontosan ugyanaz volt, mint az E1-531 esetében, hiszen az ott leírtak 100%-ban igazak az 5742ZG-ben találhatóra is.
A tesztekre nagyon kíváncsiak voltunk, bár ez lényegében az Acer Aspire 5742ZG-nek volt köszönhető, hiszen a mai 100 ezer forint alatti notebookokban látható alkatrészektől teljesen eltérő belsőt kapott.


Mint látható, a nyugdíjba vonuló Pentium P6200 bizony félúton van a Celeron B820 és a Pentium B960 között, így aligha köthetünk bele erejébe még így 2012 végén se. A PCMark tesztekből pedig kitűnik, hogy a GeForce GT 520M lényegesen fickósabb teljesítményre lesz képes, mint az AMD alacsony fogyasztású Brazos platformjának egyik legerősebb tagjában lévő Radeon HD7340.


Kisebb túlzással ugyan, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a GT 520M ezzel a régi Pentium processzorral kétszer gyorsabb, mint az AMD jelenlegi alacsony fogyasztású platformja – legalábbis, ha játékok futtatásáról van szó. Nem is nagyon elemeznénk a fenti grafikont, a számok önmagukért beszélnek. A P6200-ban lévő Intel HD Graphics teljesítményét nem mértük le, elég régi darab, így nem valószínű, hogy bárki használná játékra egy GT520M mellett.


Az akkumulátoros üzemidőket mérő teszt egyetlen meglepetése, pontosabban előre borítékolható eredménye az előbb dicsőített Acer Aspire 5742ZG-hez kapcsolódik. Az első generációs Core platform és a dedikált videokártya meghozta “gyümölcsét”, a kilenc készülék közül messze ez bírta a legrövidebb ideig, amely átlagos használat mellett alig két és fél órát jelent. Hiába, a lovak zabbal mennek, ahogy mondani szokták.

Túl vagyunk kilenc notebookon, így ideje levonni a következtetéseket és értékelni a látottakat, illetve tapasztaltakat. Az már az első rész után nyilvánvalóvá vált, hogy igenis lehet rendes, használható készüléket váráolni 100 ezer forint alatt. Aztán jött a második hármas és a Lenovo szabályosan berobbant a B575e-vel, onnantól kezdve az lett a mérce, hiszen annyira kiegyensúlyozott volt minden téren, hogy nehezen tudtuk elképzelni, hogy lesz még egy olyan termék, amelyet ennyire bátran fogunk ajánlani olvasóinknak. Márpedig az Acer Aspire 5742ZG egészen biztosan ilyen portéka, persze csak akkor, ha a létező legjobb 3D-s teljesítménnyel rendelkező készüléket szeretnénk megkaparintani a kategóriában és a monó hangszóró megléte nem zavar minket. Valószínűleg a karácsonyi szezon után már búcsút kell intenünk neki, így csak azoknak jelent alternatívát, akik még idén tervezik beszerezni leendő notebookjukat.


A kilenc termék közül mindössze egy van, amelyet a konkurensek mellett nem tudunk nyugodt szívvel ajánlani, ez pedig nem más, mint a Toshiba Satellite C850. Az Asus három típussal is képviseltette magát tesztsorozatunkban, de igazán egyik se nyerte el tetszésünket – talán a P53e az, amely kiemelkedik közülük. Az Acer a Packard Bellel együtt szintén három géppel volt jelen, ezek közül egyértelműen az 5742ZG a legjobb választás, kivéve akkor, ha mindennél fontosabb számunkra az üzemidő, ebben az esetben az F5211-gyel érdemes összebútorozni még akkor is, ha az E1 egy kicsit tovább húzza – a közel 20 ezres felárat csak akkor fizessük ki, ha szükségünk van az erősebb processzorra és a nagyobb tárhelyre.


Tekintettel arra, hogy mindenkinek más a fontos egy noteszgép esetében, érdemes vásárlás előtt sorozatunk többi részét is átfutni, hiszen vannak és lesznek, akik egy gyenge billentyűzettel könnyedén együtt tudnak élni, viszont nem engednek az USB 3.0 támogatásból, stb.

A harmadik részben szereplő tesztkészülékekért köszönet az Expert Zrt.-nek, a CHS Hungary Kft.-nek és a Ramiris Europe Kft.-nek.

Asus X501: Hivatalos oldal | Vásárlás
Acer Aspire E1-531: Hivatalos oldal | Vásárlás
Acer Aspire 5742ZG: Hivatalos oldal | Vásárlás

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

29. ghorinka
2012.12.03. 10:38
Brazos és Celeron SOHA, semmire sem jók, csak pénz kidobás. Aki ilyeneken töri a fejét,, higgye el, lassú lesz, nem érik el egy 6-8 éves Pentium 4, D sebességét sem. Megéri az 3-5 ezer forint egy normális processzorért.
Üdv.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Alvin_ti42...
2012.12.03. 10:58
ghorinka: A mostani kétmagos Celeronok simán hozzák, de néha verik a pár éves Core 2 Duo-k sebességét, hogy jön ide a Pentium D...? Ne tévesszen meg a név. A Brazos valóban nem annyira gyors, ott tényleg egy 4-5 éves középkategóriás CPU a bázis (cserébe keveset fogyaszt).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Zabalint
2012.12.03. 11:36
Először is a Celeron AMD-s megfelelője a Sempron, csak olyan nincsen mobil platformon, asztalinál az AM3-asból volt. De ide tartozik a Pentium is. Ezeknél a fő cél az olcsóság, némileg butított verziói az i3-as processzoroknak, jellemzően HT hiányzik belőlük, az órajel némileg alacsonyabb, L3 cache kicsit kisebb, esetleg még virtualizációt szokták kiszedni belőlük. Megjegyzem régebben az energiagazdálkodási lehetőségek egy részét is kiszedték, így gyakorlatilag volt hogy egy Celeron gyenge igénybevétel esetén többet fogyasztott mint egy drágább, erősebb proci. A gyakorlatban nem olyan sokkal maradnak el az i3-asok teljesítményétől, egy átlag usernek totál észrevehetetlen különbség, ezért nem hülyeség ha ezen spórol.

Másodszor a Brazos Inteles megfelelője az Atom. Azzal, hogy az AMD 15,6-os, tehát nagy méretű laptopba is szállítja, egy piaci rést tölt ki, az Atom csak netbookokba, asztali változata pedig kisméretű, energiatakarékos gépekbe megy. Ezeknek a teljesítménye valóban alacsonyabb, de ha mondjuk utánanézel, a 6-8 éves Pentium 4-eseket még ezek is bőven verik, cserébe viszont töredékét fogyasztják azoknak. Szóval ezeknél elsődleges prioritás a kis fogyasztás, ehhez képest egyébként a Brazosba épített GPU nem olyan rossz. Egy szövegszerkesztésre, böngészésre, chatelésre, levelezésre használt gépnél pedig totál megfelel egy ilyen is, legalább keveset fogyaszt, nem ágyúval lősz verébre.

Szóval igenis van létjogosultsága ezeknek. Mellesleg az átlaguser sokkal nagyobb sebességnövekedést fog látni, ha a Celeronja mellé SSD-t vesz, mint ha a Celeronját i5-re cseréli.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. franc0 ghori...
2012.12.03. 11:58
Egyben lenyűgöznek és megijesztenek azok az emberek, akik teljes magabiztossággal hirdetik a hülyeségeiket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. kray
2012.12.03. 12:29
franc0 ha ghorinkára gondoltál, akkor kivételesen egyetértek veled

A brazos bőven jó, eredetileg HTPC-kba és notbookokba szánták, és elég jól bírja amúgy a terhelést.

A legtöbb női laptoptulajdonosnak bőven elég szokott lenni a teljesítménye, mert ők általában csak neteznek, meg képeket nézegetnek rajta, esetleg szöveget szerkesztenek. Azt viszont bárhol, bármikor megtudják csinálni, a hosszú üzemidőnek köszönhetően
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Vargha
2012.12.03. 13:00
Azért biztos egy filmet is meg tud rajta nézni a spiné.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. pogi67
2012.12.03. 16:00
Nem vágom mi a probléma az usb-ről való bootolással.
A mostani gépek úgy látom már támogatják az usb-ről való bootot.
A microsoft oldaláról lehet letölteni egy programot(Microsoft Windows7-USB-DVD-Download Tool), mellyel létre lehet hozni bootolható pendrivet(windws7képfájllal).
A bootmenüből kiválasztani usb hdd, és mehet a telepítés. Op. rendszer után pedig a diverek szintén penről. Igaz ehhez előbb kell egy optikai meghajtóval rendelkező gép, feltéve ha a géphez kapott cd-t akarod használni. (Ilyen azért csak akad valahol a közelben)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. ghorinka
2012.12.03. 16:01
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de 90-100e ft-ért én nem azt várom egy notebooktól, hogy lejátsszon egy filmet. Jó pár ilyen kategóriájú gép megfordult már a kezem ügyében (brazos, atom), de az árán kívül semmi jó tulajdonsága nincs. Azt tudja egy Tablet is és harmad annyiba kerül.
Zabalint:
Szerintem aki ilyen kategóriát választ, az nem fog rögtön 20-30 ezerért SSD-vel indítani vásárlás után, mert a legtöbben még ennyi kiadást sem engeddhetnének meg maguknak, de hát mégis csak "OLCSÓ".
kray
Olvass hozzászólásokat, értékeléseket az intágrált cpu-s alaplapoknál, nekem nem úgy tűnik, hogy mindenki meg van vele elégedve... mert 2 flash oldaltól már megdöglik a proci. És ezt nem én találtam ki , hanem ezek visszajelzések.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Alvin_ti42...
2012.12.03. 17:31
pogi67: az a probléma, hogy miután feltelepítettük a rendszert, a gyári Windows 7 driver hiányában nem tudta kezelni az USB csatlakozókat, innentől fogva se külső optikai meghajtóról, se pendrive-ról nem tudod telepíteni a szükséges meghajtó programot. Marad a vezetékes internet (aztán Windows Update, driverek letöltése, stb.), mert a LAN az működik. Magával a bootolással semmi gond nincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. carraroxt
2012.12.03. 19:11
Márpedig ez a diakép mostanra teljesült, mivel az Atom bebukott, így a Brazos a Celeron-ok és a Pentium-ok ellenlábasa lett piaci szerepét tekintve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Stark ghori...
2012.12.03. 19:20
ghorinka

Nem semmi ilyen magabiztosan ekkora hülyeséget állítani...
Használtál is már Brazost, vagy csak a haverod haverjának az egyik ismerősének a barátnője látott már olyat a boltban, és ő mondta hogy szar?

Csak mert rokonom épp mostanában vett egy notit E-450-nel, netezős filmezős gépnek, és kicsit kipróbáltam én is, megy mint az álom.
A Win7 gyönyörűen gördülékenyen szalad rajta, böngészni tökéletes, és az 1080p-s HD filmektől sem jön zavarba. Még engem is meglepett milyen jól megy a kicsike, rosszabbra számítottam.
Szóval az ilyen netezős/filmezős/zenehallgatós/fényképnézegetős átlagfelhasználók gépébe tökéletes a Brazos, és keveset fogyaszt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. ghorinka
2012.12.03. 22:22
stark
Mint irtam, nem egy fordult mar meg nalam. Es nem vagyok egyedul a velemenyemmel. Kivancsi lennek, hogy mit mondasz egy honap mulva arrol a notirol amikor mar be lesz lakva.
Ha nektek bejon az nekem nem faj, de ha valaki megteheti az ne ezeket valassza, marpedik nincs sok kulonbseg arban.
(bocs az ekezetekert)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Stark
2012.12.04. 00:11
ghorinka

Hát már lassan meglesz az egy hónap, de semmi panasz rá attól aki nap mint nap használja.
Ezt meg nem lehet így kijelenteni hogy ezek nem jók semmire. Az olyanoknak akiknek a gépnél töltött ideje 90%-át a Facebook tölti ki, a maradékot meg filmnézés (rengeteg ilyen user van), annak teljesen jó egy nagyobb Brazos.
Notinál meg főleg előny hogy alig fogyaszt.

Ne magadból meg a többi power user ismerősből indulj ki, attól még ez nagyon sokaknak jó hogy neked gyenge. Másnál meg i7 alatt nincs is élet...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Zabalint
2012.12.04. 09:01
ghorinka:
Az én laptopomban egy core 2 duo korszakbeli pentium van, ami a tesztek szerint kb. a Brazos teljesítményét nyújtja, a grafikus teljesítmény természetesen rosszabb mert integrált Intel kártya van benne. Totál jó a teljesítménye windows 7-el, pedig 2 éve telepítettem. Ja, és fejlesztőeszközöket (pl. Eclipse, Delphi, Visual Studio) is használok rajta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Alvin_ti42...
2012.12.04. 13:33
proggie: a pár évvel ezelőtti olcsó notebookok és a mostaniak között az a különbség nagyfelbontású film lejátszásakor, hogy a régiek processzorral oldották meg az egészet (melynek következtében akár közel 80-100%-os folyamatos terhelésnek is ki voltak téve), miközben a Brazos és az újabb (első generációs Core platformtól értendő) architektúrák ugyanezt videokártyával oldják meg (megfelelő alkalmazással, pl. Media Player Classic Home Cinema, VLC, stb.), így a processzort lényegében tehermentesítik, így az üzemidő jócskán megnő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. MZperX75
2012.12.05. 14:34
Sikerült egy 2 hónapja beszereznem a feleségemnek HP650-es kis 15.6" készüléket a nagybetűs T-s szolgáltatótól KP-re 79.900FT-ért.(B820 Cerka van benn 500Giga 2.5" HDD és 4Giga DDR3-1333-as rammal+Win7-64 Home ,cserébe ,ami úgy is már lejárt a kábel netemre +2évet aláírtam+hűséget.
1hét után futár hozta 2 év garral.
Brazost akartam neki,de 90-100ezer körül volt ,csak kisebb vinyóval.

Nem rossz ez a kis HP650,viszont sajna a tesztből kimaradt.

Hátránya kis betekintési szöge van a kijelzőjének,de legalább matt, egész jó színekkel operál.
A billentyűzete is szerintem gyengébb az átlagnál,persze ez az asszonyt nem zavarja erről tanít matekot+angolt kilőve a kis 22" LED-FHD TV-re.
Sajnos csak 3db USB 2.0-ás ajzata van ami szerintem kevés,vagy éppen elégséges.
1db egér+egy Mobil internet után csak 1 marad szabadon.
Az aku feltűnően jól bírja a tesztekben normálisnak mondható,filmnézéssel akár 4 órát is bírja,kissé levett fényerővel.
Teljesítménye nem rossz,erre számoltam azért gyorsabb mint egy Brazos.
Súlya átlag 2.35kg
Ajánlani tudom mindenkinek,persze csak akkor ,ha 2 évet bevállal a Nagybetűs szolgáltatónál.
Ár érték arányban nem tudok jobb vételt ,boltban 2 giga rammal 320-as vinyóval is 95ezerért megy.
Itt a felsoroltak között a legolcsóbb vétel.

Sajnálom a Brazost mert nagyon tetszik asztali HTPC-ként 1.5 évet használtam egy kis E-350-es konfigot egy Giga MIB5140-es házikóban király volt.

Majd magamnak veszek egyet,de 11.6"-ba maximum,de 120-130ezer alatt nincs E-450-es. Sony VAIO-t néztem ki.



 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. carraroxt
2012.12.06. 00:17
Sony-t ne vegyél brazossal. Csak szidják mindenütt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Alvin_ti42...
2012.12.06. 12:08
MZperX75: A HP650 a HP655 Inteles változata, utóbbi járt nálunk az első részben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Freeware
2012.12.06. 14:09
Akkor ennél az Acernél minden alkalmazásnál dönteni kell, hogy melyik vga-t használja? Vagy alapból az intel gma megy, és ha kell a kakaó akkor rákapcsol az nvidia is?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. MZperX75
2012.12.06. 15:04
carraroxt Szídják HP-t is sokan mondják csődbe a cég,silány a termék stb.

Sony-ra én nem hallottam még panaszt.
Mit hallottál? Csak nem az energiagazdálkodás hibájáról,nem karja megfelelő frekvencián hajtani az APU-t? Vagy más?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. MZperX75
2012.12.06. 15:07
Alvin_ti4200 Azért az nem ugyanaz,bár........ Olyan mint ugyanabban a házban
egy teljesen más konfig lenne,bár a Brazos drágább...sajnos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. MZperX75
2012.12.06. 15:09
Freeware

"Akkor ennél az Acernél minden alkalmazásnál dönteni kell, hogy melyik vga-t használja? Vagy alapból az intel gma megy, és ha kell a kakaó akkor rákapcsol az nvidia is?"


Ilyet biztos nem tud hogy WIn alatt ki be kapcsolgat vgay átkapcsol,vagy ez vagy az megy IGP/VGA,szerintem a biosban van rá lehetőség egyiket másikat tíltani,de ez sem biztos.
Ami biztos az csak AMD támogatja AMD VGA AMD APU-val,ott működik ,de az sem 100-as még,mi döntse el ,hogy melyiket használja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. carraroxt
2012.12.06. 17:04
MZperX75
[LINK]
A HP-t nem tudom milyen, de azt tudom, hogy Brazossal pl. ASUS és Lenovo netbokok és szubnotik vannak eléggé életképes konfigurációkban 130 alatt.
=633&srcFtr_81[]=2816&srcFtr_81[]=3609&srcFtr_81[]=1022&srcFtr_81[]=634&srcFtr_296=-1&srcFtr_341=-1&srcFtr_291=-1&srcFtr_297=-1&srcFtr_136[]=2944&srcFtr_136[]=3626][LINK] A link sajnos nem működik frankón. Válaszd ki a két Brazos procit a szűrőkben, és látni fogod.
Persze lehet vannak más gyártóknál is hasonló gyöngyszemek, de a SONY nekem pont a magas ár, és a rossz minőség ideális kombójának tűnik (legalábbis a Brazos-os mezőnyben).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. szugyiczki...
2012.12.06. 21:41
Ha egy gép képes USB-ről bootolni, arra már bármelyik felhasználóbarátabb Linuxot fel lehet telepíteni, Lowbudget gépeknél külömben sem jellemző, hogy lenne oprendszerre még többtízezer forint. Így megkerülhető a driverprobléma. Netezni, filmet nézni az is elég. Bár itt most a tesztprogramok miatt ez nem volt járható út.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Alvin_ti42...
2012.12.08. 20:42
Freeware: alapértelmezett (automatikus) beállítás szerint 2D-re az Intel VGA-t használja a masina, 3D_ben pedig az NVIDIA-t, kivéve, ha a driverben található Optimus profil máshogy nem mondja. Ez a profil - ami mellesleg minden driverben frissül(het) - tartalmazza azoknak a futtatható fájloknak a listáját, amelyek a játékokat indítják el. Ha esetleg hiányzik a listából az általunk éppen futtatott játék, akkor - ha jól tudom - Direct3D API mellett szintén a dedikált kártyát kapcsolja be a gép. A megjelenítésért egyébként minden esetben az Intel VGA a felelős, így azt a rendszer teljesen nem képes lekapcsolni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. zoy74
2012.12.11. 09:15
Érdekes cikk sorozat volt. A végeredményt kicsit csodálom, de ismét beigazolódott amit korábban is éreztem. A lenovo jó választás, nekem is az van, megbízható ütős konfig jó áron. Az ACER sem okozott meglepetést, már régi tendencia, hogy az ACER többet ad ugyanazért az összegért. Hogy tavaly nyáron miért nem ACER-t vettem mégis, holott kevesebb pénzért jobb gépet kaptam volna? Sajnos többször pórul jártam ACER notikkal. Ismerősnek 2010 karácsonykor kettő acer gépet vettem, mindkettő az egy éven belül megjárt a prágia szervizközpontban, az egyiken alaplapot a másikban hdd-t kellett cserélni. A lenovo g565-öm nagyon puritán gép, ez az 575-ről is elmondható, az acerek designja szerintem modernebb, de sajnos a csinos külső nem olyan megbízható belsőt rejt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. sunraw
2012.12.14. 15:36
Sziasztok!
Jó, hogy ilyen jellegű "teszteket" is lehoztok. Grat!
Akkor a lenovo jó választás szerintetek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Alvin_ti42...
2012.12.16. 10:45
sunraw: Szerintünk igen, viszont tudnod kell, mire képes az AMD Brazos architektúrája, nehogy kellemetlen meglepetés érjen. MI lenne az elsődleges felhasználási cél?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. dida104
2012.12.17. 19:44
Üdv!
Én Asus, Acer, MSI, Packard Bell notikra rá sem nézek, ezek szerintem az olcsó szegmensben kimerítik az ipari hulladék fogalmát. A Lenovo príma kis gépeket csinál, egész jó minőségű az anyaghasználat, sokáig bírja az akku. Ha választanom kellene, biztosan a Lenovora szavaznék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!