iPon Cikkek

Olcsó alapok I.: AMD 690G chipszetek

Dátum | 2007. 11. 19.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Legfrissebb tesztünkben az AMD 690G chipszetét vesszük górcső alá, amely manapság tulajdonképpen egy rendkívül olcsó socket AM2-es processzorokat fogadó megoldás. A lapkakészlet ugyan nem számít újnak, ám árfekvésének köszönhetően sokak számára jó választás lehet akár olcsó PC, akár olcsó HTPC építésről is legyen szó.

A lapkakészlet integrált videó vezérlővel rendelkezik, amelynek teljesítménye elfogadható, ha nem kívánunk játszani. A videó vezérlő HD filmek és DVD filmek lejátszására a hardveres videó (MPEG2, WMV) gyorsításnak köszönhetően tökéletesen alkalmas, esetleg régebbi játékok futtatásával is megpróbálkozhatunk, de ekkor mindenképpen kompromisszumot kell kötnünk a minőség rovására. AZ integrált X1250-es videó vezérlő Shader model 3.0-ás támogatással nem rendelkezik ugyan, de Shader model 2.0-ás és DirectX 9.0-ás támogatással fel van vértezve. Az AMD 690G chipszettel felvértezett alaplapok természetesen lehetőséget adnak videokártya bővítésre is: amennyiben az integrált videó vezérlő nem felel meg igényeinknek, úgy egyszerűen kiválthatjuk egy PCIe csatolófelületű kártya használatával.


A lapkakészlet segítségével Blu-ray vagy HD-DVD filmek megtekintésére is lehetőség van, hiszen a chipszet a HDMI porton keresztül képes továbbítani a HDCP-vel, azaz tartalomvédelemmel ellátott filmeket. Az AMD 690G alaplapokon 6 vagy 8 csatornás HD audió vezérlő is helyet kap, így nem csak a képminőség, de a hang minősége is kitűnő lehet, ha filmnézésre kerül a sor. A lapkakészlet egyéb tulajdonságai átlagosnak mondható: 10 darab USB portot, 4 db SATA portot, valamint egy IDE csatolófelületet biztosít a felhasználók számára. Az AMD 690G kétcsatornás üzemmódban is képes fogadni a memória modulokat, 533 MHz-es, 667 MHz-es vagy akár 800 MHz-es modulokat is használhatunk rendszerünkhöz.


Tesztkonfiguráció:

Processzor: AMD Athlon 64 X2 5200+
Memória: 2 x 1GB Kingmax DDR2 1066 MHz @ 800 MHz
HDD: Samsung 250GB SATAII
ODD: LG DVD-ROM
Tápegység: Chieftec 400W (24pin)
Operációsrendszer: Windows XP SP2

A rövid bevezető után nézzük a versenyzőket egyenként, részletesen.

Tesztünk első versenyzője az MSI kínálatából érkezett. A termék doboza igazán tetszetős, első ránézésre egy igazán jó alaplap rejtőzhet a borítás alatt, no de ez majd kiderül, hogy mennyire jó megállapítás. A gyártó a csomagoláson minden információt feltüntet, ami minket érdekelhet, külön ki van emelve, hogy az alaplap HDMI csatlakozóval is el van látva.




A kellékek sorát a felhasználói kézikönyvvel és a telepítő cd-vel kezdjük: a driver cd-n természetesen minden szükséges alkalmazást megtalálunk a zökkenőmentes működés érdekében.


A kábelek között csak a minimálisan szükséges kiegészítőket találjuk: egy Sata tápkábel átalakító, egy Sata adatkábel és egy IDE kábel kap helyet a csomagban.


Az alaplap felépítése jónak mondható, talán az ATX kábel és az IDE kábel egymás alá helyezésébe tudnák belekötni, hiszen így elég kényelmetlen a szerelés. A +12V-os tápcsatlakozó nyugodtan kerülhetett volna a processzor fölé is, de ez az elrendezés sem mondható túlságosan rossznak. Egyéb hibát, illetve problémás csatlakozót nem vettünk észre, az alaplap a leírtaktól eltekintve jól szerelhető.


A kivezetések között az átlagos portokat találjuk, ezek közül két kivételt emelhetünk ki: egyik a HDMI, másik a D-Sub csatlakozó, utóbbi az integrált videó vezérlő miatt kapott helyet. Jó pont, hogy az alaplap alacsony ára ellenére került rá FireWire kivezetés is.


A következő állomás a deszka hűtése. Tesztelés alatt normál körülmények között is rendkívül forróak voltak a bordák, főleg az északi híd izzott. A bordákat nyugodtan méretezhették volna nagyobbra is, hiszen ha már most ennyire izzanak, akkor mi lesz velük nyáron a 40 fokos hőségben? Érdemes a számítógép házba rendszerhűtő ventilátorokat elhelyezni, így valamelyest javítható a komponensek hűtése, igaz, ezzel az izzó északi híd nem lesz sokkal hűvüsebb.







Az MSI lapja egy nagy meglepetéssel szolgált számunkra: hosszas keresgélés után sem sikerült megtalálni a tuning menüpont azon részét, ahol az FSB móosítására nyílik lehetőségünk. Az alaplapnál a tuning annyiban kimerül, hogy a memória időzítését kedvünkre állíthatjuk, de a frekvenciát már nem. Ettől eltekintve a BIOS jól felépített, kellően áttekinthető, még kezdők számára is viszonylag jól kezelhető. Amennyiben tuningolni is szeretnénk rendszerünket, akkor ezt BIOS-ból a dolgok jelenlegi állása szerint nem tehetjük meg. Talán egy BIOS update segíthet a kellemetlen helyzeten.
A második versenyző az ASUS M2A-VM HDMI. Ennek az alaplapnak is tetszetős a csomagolása, ám már ránézésre is kisebb, mint az MSI doboza. A doboz fedőlapján egyből láthatjuk, hogy olyan lappal van dolgunk, amely támogatja a Blu-ray és a HD-DVD filmek lejátszását, illetve rendelkezik HDMI csatlakozóval is. Eddig az alaplap megegyezik az MSI deszkájával, legalábbis tulajdonságok tekintetében.




Az alaplap csomagjában megtaláljuk a leírásokat: egy üzembehelyezési útmutató és egy felhasználói kézikönyv lapul a csomagban, de természetesen a telepítőlemez sem hiányzik, ami Windows XP és Windows Vista operációsrendszerekhez egyaránt passzol.


Kellékek tekintetében már jobban el vagyunk eresztve, mint a korábbi versenyző esetében: a gyártó az alaplaphoz mellékel egy Yb Yp Yr kábelt, amellyel RGB jelet küldhetünk például projektorra, így akár 1080i felbontású HD videót is megtekinthetünk, de emellett egy SATA tápkábel, egy SATA adatkábel, valamint egy IDE és egy Floppy kábel is megtalálható a csomagban.


A kiegészítők sorában egy kártya is jelen van, ennek segítségével HDMI kimenethez, Kompozit és SVideo kimenethez, valamint S/PDIF kimenethez juthatunk. Hasznos kis szerkezet, hiszen segítségével az összes létező kimenet típussal rendelkezünk, amire mozizáshoz csak szükség lehet.


Az ASUS alaplapjának felépítésében nem találtunk problémás csatlakozókat, azaz minden tökéletesen kézre esik és könnyen szerelhető.


Az alaplap kivezetéseinél egy apróság rögtön szembetűnik: az alaplap a D-Sub kimenet mellett DVI kimenetet is kapott, ez egy pozitív tény. Az alaplap minden szükséges csatlakozót tartalmaz, beleértve a FireWire portot is, ami megint csak szemet szúrhat az az, hogy a deszka "csak" hatcsatornás audió kimenettel bír. Érdekes, hogy a gyártó az egyre jobban eltűnő párhuzamos portot (LPT) is elhelyezte a deszkán.


A hűtéssel kapcsolatban ugyanazoka  megállapítások vannak érvényben, amit már az MSI lapjánál leírtunk, azzal kiegészítve, hogy az ASUS deszkájánál a hűtőbordák valamivel hűvösebbnek tűntek, de érezhetően túlságosan is melegek, mint ha erősen alul lennének méretezve.






Az ASUS M2A-VM HDMI BIOS tekitetében sem szégyenkezhet: minden szükséges opciót megtalálható a menüben, a funkciók az ASUS-tól már megszokott felépítésben foglalnak helyet. Tuning esetén sem esik kétségbe az alaplap: kis mérete ellenére hozza azokat a funkciókat, amelyek a nagyobb márkatársainál is megtalálhatóak. Egyszóval a BIOS funkcionalitásával és teljesítményével első ránézésre teljesen elégedettek voltunk. A részletek meg kiderülneka  vallatásnál.
A harmadik szereplő a Gigabyte gyárából érkezett, a csomagolás a szokásos Gigabyte dizájnt hordozza magán, egyszóval tetszetős. Ahogy a dobozon is láthatjuk, ez az alaplap szintén támogatja a Blu-ray és a HD-DVD tartalak lejátszását, valamint fel van szerelve HD audió vezérlővel és HDMI porttal, mint az előző két alaplap.




A leírások között ennél a terméknél találjuk a legtöbb dolgot: felhasználói kézikönyv, valamint egy gyors üzembehelyezési útmutató egyaránt lapul a csomagban, ezen kívül egy XP-s telepítőlemez, valamint egy Vista driver lemez szintén helyet kapott a dobozban.


A kábelek között két darab SATA adatkábelt, valamint egy IDE és egy Floppy kábelt találunk. Érdekesség, hogy a gyártó mellékelt a termékhez HDMI-DVI átalakító adaptert is.


A Gigabyte alaplapja ATX szabvánnyal rendelkezik, a termék felépítésében csak egy hibát találtunk: az északi híd hűtőbordája rendkívül közel van a PCIe x16-os slothoz, ez pedig a hűtő fokozott melegedése miatt nem egy túl jó dolog. Ettől eltekintve talán még a Floppy csatlakozót emelhetnénk ki, hiszen a PCI aljzat alá helyezte el a gyártó, így nehézkesen szerelhető. Ezeken a kis kellemetlenségeken kívül semmi egyéb problémát nem találtunk.


Az alaplap hátsó kivezetései között ennél a terméknél is jelen van a  párhuzamos port, illetve minden szükséges csatlakozó, talán a DVI port hiányát említhetnénk meg, de mivel a gyártó mellékelt HDMI-DVI adaptert, így a hiány csak látszólagos. Az alaplap rendelkezik optikai hangkimenettel, valamint ennél a deszkánál már nyolccsatornás HD audió vezérlő van jelen.


Az alaplap hűtése valamivel jobbnak mondható, mint az előző két versenyzőé, de még ennél a terméknél is fokozottabb melegedést tapasztaltunk a teszt során, tehát a számítógépházba ebben az esetben is szerelhetünk rendszerhűtő ventillátorokat a jobb szellőzés és a jobb hűtés érdekében. Nem csak az alaplap hűtését javítjuk ezáltal, hanem a többi összetevőjét is.







A Gigabyte BIOS-a rendkívül jó felépítéssel bír, minden beállítást könnyedén elvégezhetünk, hiszen az összes funkció jól átláthatóan van csoportosítva. A tuning szerelmeseinek itt hívnánk fel a figyelmét arra az apróságra, hogy ennél az alaplapnál is a CTRL + F1-es billentyűkombinációt kell alkalmazni, ha a tuning opciókat elő kívánjuk csalogatni. A tuning menüre sem lehet panaszunk, minden szükséges beállítást elvégezhetünk, sőt, akár még az integrált videó vezérlő órajelét is emelhetjük, nem mint ha ettől sokat erősödne az amúgy is gyengécske X1250.

A versenyzők részletes bemutatása után következhetnek a szintetikus- és egyéb tesztek.
Tesztjeink sorát ez Everest-tel indítjuk, ebben az alkalmazásban a memória- és a processzor kezelését vizsgáljuk a teszt szereplőinél különböző rutinok segítségével.


A memória írását mérő tesztben egyben volt a mezőny, igaz, az ASUS alaplapja kissé elhúzott a másik két résztvevőtől, így első helyezést ért el.


Olvasás tekintetében már kissé változott a kép: az MSI feljött a második helyre, az ASUS viszont még jobban elhúzott a mezőnytől.


Másolásnál érdekes módon borult a sorrend: az MSI torony magasan első, második az ASUS, majd lemaradva követi a mezőnyt a Gigabyte.


A késleltetés vizsgálatánál már helyreáll a rend, az ASUS végez első helyen, mögötte azonban ott van a Gigabyte alaplapja a második helyen.


A processzorteszt a Gigabyte elsőségével zárult, második helyen az ASUS, míg a harmadik az MSI deszkája.


A második processzorteszt azonos eredménnyel zárult, tehát a sorrend nem változott.

A következő szintetikus alkalmazás a Sisoft Sandra 12.38-as változata, amelyben szintén a processzor- és a memória kezelését vizsgáljuk.



A processzortesztek mindegyikében az utolsó helyen végzett a Gigabyte alaplapja, igaz, a lemaradása nem volt túlságosan nagy. A második helyet hol az ASUS, hol az MSI alaplapja foglalta el, a kép rendkívül színes volt.



A memória sávszélességének tesztjénél szintén a Gigabyte alaplapja végzett az utolsó helyen, mindkét esetben második lett az MSI deszkája, míg az első helyet az ASUS terméke foglalta el magabiztosan
A második felvonásban a processzort és a memóriát egyaránt megdolgoztató SuperPi-vel folytatjuk a tesztelést.


A tesztben minél rövidebb idő alatt történik meg a számolás, a teljesítmény annál jobb. Ebben a megmérettetésben csak kicsi különbségek voltak a versenyzők között: első a Gigabyte, második az MSI, míg az utolsó helyen az ASUS alaplapja foglal helyet.

A következő alkalmazás a Cinebench 10-es verziója, amelyben egy kép renderelésének idejét mértük egy-, illetve kétmagos módban.



Az eredmények ebben az esetben egyhangúak: abszolút első a Gigabyte, második az ASUS, és az utolsó az MSI alaplapja. A különbségek nem mondhatóak számottevőnek.

A renderelés után most következzen a Winrar tesztje, amelyet az alkalmazás beépített sebességmérő opciójával készítettünk el.


A WinRar tesztben a mezőny tagjai között elenyésző különbségek voltak, de a sorrend ettől még érvényes: első a Gigabyte, második az MSI, míg a harmadik helyet az ASUS terméke hozta.

A következő felvonásban már a 3D-s alkalmazások is szerephez jutnak, valamint egy játéktesztre is sor kerül.

A következő tesztsorozatot a PCMark 2005-ös verziójával indítjuk, ez az alkalmazás tulajdonképpen az egész rendszer teljesítményét méri, majd egy pontszámmal minősíti.


A végeredmény nem meglepő: ismét az ASUS alaplapja szerepelt legjobban, második a Gigabyte terméke, míg harmadik az MSI alaplapja. Összességében a különbségek alig észrevehetőek.

A következő tesztprogram a 3DMark 05, ezt az alkalmazást kifejezetten az integrált videó vezérlő miatt hívtuk segítségül, hiszen ebben a programban talán fel tud mutatni valamit az X1250-es.


A pontszámok alacsonyak, de nem is csoda, hisz integrált VGA-ról van szó. A tesztben a Gigabyte alaplapja végzett első helyen, míg a második az ASUS deszkája lett.

A következő tesztben a 3DMark 06-os változatával kínozzuk meg a versenyzőket, ebben az esetben a teszt tényleg inkább kínlódás a videó vezérlő szempontjából.


A pontszámok nagyon alacsonyak: az első ebben az esetben is az ASUS lapja lett, míg érdekes módon második helyre az MSI deszkája lépett fel.


A ShaderModell 2.0-ás teljesítmény gyengécske, a sorrend ebben az esetben sem változik.


A processzortesztnél fordul a kocka, de ennek túl sok jelentősége nincs.

A szintetikus tesztáradat után végre egy játékot is megtekinthetünk élesben, a választás a F.E.A.R.-re esett.


A beállításoknál törekedtünk a kompromisszumra: minden minimumra lett véve, a felbontást 1024x768 pixelre állítottuk, így csúnya, ám de játszható képet kaptunk. A mezőnyből az ASUS alaplapja emelkedett ki: 60 FPS-es teljesítményével megnyerte a megmérettetést.

A hosszas tesztelés után a következő oldalon egy kis tuning is szerephez jut.

Szokásunkhoz híven, ismét egy kis tuninggal folytatjuk tesztünket. Tuning alkalmával némi feszültségemelést, memória visszaosztást és a processzor szorzójának csökkentését hajtottuk végre, hogy semmi ne akadályozza a lehető legnagyobb FSB elérését. Az AMD processzorok esetében nem mindig érhetőek el olyan kiemelkedő tuningeredmények, mint a Core 2 Duo processzorokkal, de azért próbálkozni így is érdemes.

Mint ahogy az a lenti táblázatban is látszik, a legjobb teljesítményt a Gigabyte alaplapja produkálta. A rendszer még 284 MHz-es FSB esetén is elindult, ám a Windows betöltődése előtt újraindulást tapasztaltunk, tehát nem volt megfelelően stabil a rendszer. Az FSB kismértékű csökkentése után már megszűntek a problémák, a végeredmény egy beton stabil rendszer lett 276 MHz-es FSB-vel.
Az ASUS alaplapjának tuningja szintén könnyedén ment, ám ezzel az alaplappal már csak 248 MHz-es FSB értékig sikerült eljutni, ennél feljebb még extrém feszültségemelés hatására sem jutottunk, így elkönyveltük az eredményt végeredménynek.

Ezután elérkeztünk az MSI alaplapjához, amely nagy meglepetéssel szolgált, sajnos negatív értelemben. Hosszas keresgélés és kézikönyv olvasgatás után szomorúan nyugtáztuk a tényt: az alaplapnál a memória időzítések módosítására ugyan van lehetőség, de az FSB módosításához egyetlen menüpont sincs a bios-ban, így a tuning meghiúsult. Eddig ilyen alaplappal nem találkoztunk, pedig néhány deszka már megfordult a kezeink között. A kellemetlenség hatására egy 0-val értékeltük az alaplap tuningbarátságát.


A kellemes és a kellemetlen meglepetések után már csak egy teendőnk van, mielőtt meghozzuk a végső döntést: összesítenünk kell a versenyzők teljesítményét a teszt alatt nyújtott pontszámok segítségével. A megszokott módszer alapján kiszámolt végeredmény a következő:


A tesz elején úgy gondoltuk, hogy a Gigabyte termékek rendkívül jó szereplése után a mostani versenyző is első helyen végezhet, de nem: most az ASUS alaplapja bizonyult jobbnak. A mezőny második helyezettje lett a Gigabyte terméke, míg az MSI anti-tuning alaplapja az utolsó helyen végzett.

Az összesítés ismeretében már meghozhatjuk a döntést: a következő oldalon értékeljük a versenyzőket.
ASUS M2A-VM HDMI - Az ideális, tunigolható HTPC alaplap


Az ASUS terméke rendkívül meggyőző teljesítményével magabiztosan megnyerte a versenyt. Az alaplap a sokféle kimenetnek köszönhetően ideális választás lehet HTPC építőknek, hiszen gyakorlatilag majdnem bármilyen forrásba képes jelet közvetíteni. Az alaplap esetében talán a hatcsatornás hangkártyát emelhetnénk ki negatívumként, de ha azt nézzük, hogy a mozizók többsége 5.1-es rendszer használ, akkor már nem is tűnik negatívumnak a tény. Az alaplap tuning teljesítményével szintén meg voltunk elégedve, egyedül az északi- és a déli hidak hűtését kifogásolhatjuk, de ezt mindhárom lapnál meg lehet említeni. Az alaplap ár/érték és ár teljesítmény aránya rendkívül jó: a 16500 Ft-os árért cserébe egy ütőképes kis HTPC alaplapot kapunk cserébe. Az ASUS M2A-VM HDMI Tesztgyőztes lett, emellett az Ajánlott vétel címet is kiérdemli!

Gigabyte GA-MA69G-S3H - Jó tuingolhatóság, jó teljesítmény.


A Gigabyte terméke szintén jól vizsgázott a tesztek során. Az alaplap felszereltségére nem lehet panasz, hiszen minden szükséges csatlakozót tartalmaz, emellett a BIOS tekintetében sincs oka szégyenkezni. Negatívumként itt is a gyengécske hűtést említhetjük meg. Az alaplap a maga 17.000 forintos árával ugyan drágább, mint az ASUS terméke, de a teljesítmény és a szolgáltatások tekintetében még ez a deszka is bőven megéri az árát. Ajánlott vételnek minősítjük!

MSI K9AGM3 - Kellemetlen csalódás.



Az MSI terméke vegyes érzelmeket váltott ki. Az alaplap 15.500 forintos árával éppen a két másik versenyző alatt helyezkedik el, ám bármelyik alaplapot előbb választanánk, mint az MSI-K9AGM3-ast. Az alaplap szolgáltatások tekintetében még csak elmenne, de a tuninglehetőségektől mentes BIOS nem volt egy jó pont. Az alaplap teljesítménye a másik két versenyzőhöz képest szintén gyenge, így nem tudjuk neki odaítélni az ajánlott vétel címet, ugyanis sajnos nem dolgozott meg érte.

Az alaplapokat az Expert Computer KFT-től kaptuk tesztelésre, köszönet értük!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Svindler
2007.11.19. 09:02
Legfrissebb tesztünkben AMD 690G lapkakészlettel felvértezett deszkákat teszteltünk. A lapkakészlet nem mondható frissnek, ám ára miatt sokak számára lehet optimális ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. J.o.k.e.r
2007.11.19. 14:31
Hehe, igazad van!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. J.o.k.e.r
2007.11.22. 20:00
h-edge: köszi szépen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. J.o.k.e.r
2007.11.25. 22:35
Arra, amire szeretnéd használni a gépet, teljesen jó lesz. A melegedést két darab nagyméretű, alacsony fordulatú ventivel kordában tudod tartani, már amennyiben van hely a házhűtésnek. Instabil nem lesz a gép ettől a melegedéstől, legalábbis a teszt alatt stabilan működött, inkább nyáron lehet ebből gond, szóval szerintem addig nyugodt lehetsz.

Nyáron meg max szerzel nagyobb méretű minőségi bordát a gyári helyett és meg van oldva a kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!