iPon Cikkek

Óriási üstökösraj vagy egy idegen civilizáció napelemei?

Dátum | 2015. 10. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az égbolt Hattyú és Lant csillagkép közötti részén létezik egy csillag, amelyhez hasonlóval még sosem találkoztak a szakértők. A szabad szemmel nem látható égitest az ég azon foltján foglal helyet, amelyet 2009-től négy éven keresztül figyelt a Kepler űrtávcső, több mint 150 ezer csillag fényességváltozásait követve nyomon. A változások vizsgálata révén a Földről nézve csillaguk korongja előtt elhaladó bolygókat reméltek felfedezni a csillagászok, és több ezer esetben sikerrel is jártak, a KIC 8462852 kapcsán azonban valami másra lettek figyelmesek. A Kepler rengeteg adatot gyűjtött össze elsődleges küldetésének négy éve alatt, amelynek egy részét számítógépes segítséggel elemezték a szakértők, akik azonban a fényváltozási adatsorokat a létező legjobb mintázatfelismerő gépezettel, az emberi aggyal is át akarták vizsgáltatni. Ennek érdekében hozták létre a Planet Hunters nevű kezdeményezést, amelynek keretében saját gépe elé leülve bárki tanulmányozhatja a csillagok fényességi adatait, hogy azok alakulásában periodikus változások után kutasson. 2011-ben a projekt több résztvevője is megjelölte a KIC 8462852-t, mivel a csillag fényváltozásai minden más vizsgált égitestnél különösebbnek tűntek. Míg egy csillaga előtt elhaladó bolygó általában kevesebb mint egy százalékkal csökkenti központi égitestjének látszólagos fényét, az említett csillag esetében 15, illetve 22 százalékos fényességvisszaesést is rögzített a Kepler. Az 1500 fényévnyire található égitest fénye ráadásul nem is periodikusan változik, így valószínűtlennek tűnik, hogy bolygók okoznák a kilengéseket. A szakértők szerint az is biztos, hogy nem maga a csillag változik, mivel az másként jelentkezne az adatokban. Valami vagy valamik tehát időről időre kitakarják a központi égitest fényét, és időnként olyan mértékben teszik ezt, hogy arra csak egy, a csillag átmérőjének felét kitevő objektum lehet képes.
A KIC 8462852 fényében több száz átmeneti visszaesést figyeltek meg, amelyek egyike sem tűnik periodikusnak. A visszaesések nem szimmetrikusak, ami arra utal, hogy az objektumok különös alakúak lehetnek. Amikor egy bolygó takarja ki a csillagfényt, annak fénye egy kicsit halványabb lesz, majd tartja magát egy bizonyos szinten, amíg a csillag átér a korong előtt, végül ugyanolyan ütemben nyeri vissza eredeti fényességét, ahogy elvesztette azt. A KIC 8462852 esetében viszont megfigyeltek olyan változást, amelynél a fényesség lassan kezd csökkeni, és utána gyors ütemben növekszik, illetve olyat is, amikor egy nagyobb elhalványulás közben nem stabilizálódik a csillagfény, hanem kisebb mértékben folyamatosan ingadozik. A furcsa, apróbb fényváltozások közepette azért sikerült megfigyelni egy nagyjából periodikus jelenséget is: a csillag látszólagos fényessége összességét tekintve nagyjából 20 naponta esik vissza a legjelentősebben, de időnként ez az időtartam is jelentősen megnyúlhat. Az eredményeket összefoglaló tanulmány szerzői számos hipotézist megvizsgáltak, amely megmagyarázhatná a különös változásokat, majd nagyrészt el is vetették ezeket. Az biztos, hogy nem a mérőműszerrel, vagy az adatfeldolgozási móddal van a probléma, a fényváltozások valóban fennállnak. Az is kizárható, hogy a napfoltokról lenne szó.
Nagyobb égitestek ütközése nyomán nagyon hasonló fényváltozások jöhetnének létre a csillag köré kerülő törmelékfelhők következtében, ezzel azonban az a probléma, hogy nem figyeltek meg infravörös sugárzási többletet a csillag körül. Márpedig az olyan ütközések során, mint amilyenben például a Hold is létrejött, a kidobódott anyag felhevül, és infravörös fényt bocsát ki. Számos olyan csillagot ismernek a szakértők, amely hasonlít a vizsgált égitestre, így tisztában vannak azzal, hogy normális esetben ezek mennyire sugároznak az infravörös tartományban, és a KIC 8462852 esetében ez nem több a vártnál. A csillagászok végül annak lehetőségét is tanulmányozták, hogy lehetséges-e, hogy üstökösök tömege kering a csillag körül, az ezeket körülvevő por- és gázfelhők ugyanis megmagyarázhatnák a fényváltozási mintákat. Az infravörös fény hiánya ebben az esetben is egy kicsit furcsa, de tulajdonképpen megmagyarázható. Ha egy másik csillag olyan közel haladt el a KIC 8462852 mellett, hogy gravitációja megkavarta annak külső, jeges égitestekben gazdag, a Nap Oort-felhőjéhez hasonló régióját, jeges objektumokat indíthatott útjára a központi égitest felé, amelyek felmelegedve anyagot dobtak le magukról, illetve egyesek közülük szét is eshettek.
A KIC 8462852 mellett van is egy csillag, amely mindössze 130 milliárd kilométerre található a rendszer közepétől, így felkavarhatta annak Oort-felhőjét. Ezzel az elmélettel azonban az a probléma, hogy nagyon nehéz akkora üstökösöt vagy akkora csapatnyi szorosan együtt keringő üstököst elképzelni, amely képes a csillagfény 22 százalékát kitakarni. Miután ezeket a magyarázatokat a szakértők gyakorlatilag elvetették, egy vadabb elképzelés eshetőségét is megvizsgálták. Tabetha Boyajian, a kutatás vezetője megmutatta az adatokat Jason Wright csillagásznak, aki az exobolygók általános tanulmányozásán túl azzal is foglalkozik, hogy mit láthatnánk a Kepler adatokban, ha véletlenül egy idegen civilizáció központi csillagába botlanánk bele. 1959-ben Freeman Dyson közzétett egy érdekes elképzelést, amelynek lényege, hogy az emberi energiafelhasználási gyakorlatból kiindulva, egy kellően érett civilizáció eljuthat arra a pontra, hogy saját csillagának minden kiaknázható energiájára szüksége van. Ezt a szakértő szerint például a Dyson-gömb nevű szerkezet révén lehetne megoldani, amely a központi égitestet felhő vagy burok formájában körülvéve begyűjti a kisugárzott energia nagy részét, majd azt valamilyen módon eljuttatja az erre igényt tartó bolygókra. Mivel egy ilyen struktúra alapvetően megváltoztatná a csillag színképét, Dysonnak az volt az elmélete, hogy a kellően fejlett idegen civilizációk talán nagy távolságokból is felismerhetőek lehetnek a csillag spektruma alapján.
A Dyson-gömbnek persze a valóságban nem kell feltétlenül teljesnek lennie. Elképzelhető például, hogy a fejlődő civilizáció csak óriási napelemeket állít pályára csillaga körül, majd ahogy egyre több energiára van szüksége, egyre nagyobb számú ilyen megastruktúrát hoz létre. Egy idő után ezek szintén megváltoztathatják a csillag fényét annyira, hogy az távolról is detektálható lehet. Wright szerint a KIC 8462852 fényében megfigyelt változások akár meg is feleltethetők egy ilyen, épülőben lévő napelemrendszernek, hiszen a gigantikus, furcsa alakú építmények nyomán nagyon hasonló fényváltozásokat tapasztalnánk meg. A félreértések elkerülése végett senki sem állítja, hogy egy idegen civilizáció éppen napelemeket telepít (illetve telepített 1500 éve) a KIC 8462852 köré. Az ötlet azonban nagyon érdekes. Wright, aki szigorúan tudományos eszközökkel és az adatokra támaszkodva igyekszik megközelíteni a tudományos-fantasztikus művekbe illő teóriát, maga is azt mondja, hogy mindenképp érdemes lehet a különös csillag kapcsán ezen a vonalon is elgondolkodni, egyúttal azonban nagymértékű szkepticizmusra is szükség van. Wright és kollégái egy egyelőre lektorálás alatt levő tanulmányban foglalták össze, hogy a Dyson által elképzelt, idegen kezek által épített struktúrák hogyan néznének ki a valóságban, és hogyan lehetne detektálni ezeket a Föld környékéről. Ami a KIC 8462852-t illeti, Wright és Boyajian a következő lépésben rádiótávcsövekkel szeretnék megvizsgálni a csillagot, hiszen elméletük szerint egy ilyen méretű szerkezetek létrehozására képes civilizáció olyan rádiójeleket is kibocsáthat, amelyek szerencsés esetben észlelhetők lehetnek 1500 fényévnyi távolságból.
A kutatók a SETI kaliforniai kutatóközpontjának vezetőjével, Andrew Siemionnal közösen azon ügyködnek, hogy engedélyt kapjanak egy nagyobb rádiótávcső használatára, majd ha sikerülne biztató jeleket észlelni, az új-mexikói VLA-val is megvizsgálnák a csillagot. Bár maguk a kutatók is úgy vélik, hogy nagyon kicsi az esélye, hogy bármit is találnak majd, a megfigyelések nem kerülnének sokba, és jelentős időt sem emésztenének fel. A rádiótávcsöves vizsgálatok ráadásul abban az esetben is segíthetnek a rejtély megfejtésében, ha nem egy idegen civilizációról van szó, hanem valami más zajlik a csillag körül. Boyajian ugyanakkor más eshetőségeket is fontolgat. A tanulmány alapján a keringő üstökösök lehetőségét sem lehet teljesen elvetni, ezek az égitestek viszont gyakran olyan jellegzetes molekulákat bocsátanak ki magukból csillaguk közelében, amelyek más műszerekkel talán észlelhetők lehetnek. Akár óriási létszámban jelenlevő üstökösökről, akár idegen civilizációról, akár valami egészen másról legyen szó, egy dolog szinte biztosra vehető: a KIC 8462852 körül történik valami, amit eddig sosem láttunk, pedig rengeteg hasonló csillagot megfigyeltek már a szakértők. Így bármi is derüljön ki az újabb megfigyelések során, azok eredményeként valami újat tudhatunk meg az univerzumról.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

30. m-a-r-i-u-...
2015.10.19. 10:44
Érdekes volt, köszi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. croix
2015.10.19. 13:01
Dyson-sphere... egyből a FreeLancer jutott eszembe. *.*
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. hcsa
2015.10.19. 13:09
Engem több dolog is izgat a cikkből kifolyólag:
1. Az látszik, hogy a tudósok kb. ugyanakkora "izgalommal" gondolnak egy másik civilizációra, mint az üstökösfelhőre.
2. Ha egy civilizáció ennyire fejlett, gondolom ők is szétnéztek az idők során a tágabb csillagtérben. Minket nem vettek észre? (Azaz annyira fejletlenek lennénk, hogy észrevétlenek?)
3. Egy másik civilizáció békés/agresszív hozzáállása a dolgokhoz nem mindegy. Megérhetne egy cikket, a nagyhatalmaknak van-e erre valami közös "munkatervük."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. m76 hcsa
2015.10.19. 13:37
Biztos észrevesznek minket, majd 1500 év múlva, mire az általunk kibocsájtott rádiójelek és fények eljutnak hozzájuk. Feltéve, hogy még léteznek majd akkor. Elég nehéz úgy kommunikálni, hogy 1-1 üzenetváltáshoz minimum 3000 év kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. hcsa m76
2015.10.19. 13:56
Persze, de ha feltételezzük a fejlettségi szintjüket, kb. 200-1000 éve akár tudhatnak rólunk (pl. távcsövek minősége - tegyük fel, "közelit" tudnak fényképezni egy naprendszer minden bolygójáról...)
Na jó, mindez elvi vita lehetne, mert ugyanúgy igaz, amit te írsz. Csak hangosan gondolkodtam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. ChoSimba hcsa
2015.10.19. 14:39
A távcsöveket fejleszthetik akárhogy, akkor is csak k.u.500-as éveket látják. Akkoriban max a piramisok voltak láthatóak az űrből. Esetleg a kínai nagy fal, bár azt még most sem látjuk az űrállomásról
A kérdés, hogy amit mi látunk róluk állapotot (és ami 1500 évvel korábbi állapot ugye a valósághoz képes), az fejlődött-e annyit, hogy mondjuk már tudnak építeni "fénysebességgel" közlekedő űrhajót. Vagy térhajlításost, vagy bármit, amivel kevesebb idő alatt tudnak ideérni, mint 1500 év.
Szóval közel van-e az invázió ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. lillehamme... hcsa
2015.10.19. 14:46
1. inkabb a cikkirok fantaziajat, mintsem a tenyleges tudosoket.
2. 1500 eve volt ennyire fejlett, minket pedig majd 1500 ev mulva lathatnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. ChoSimba
2015.10.19. 14:58
Okoskodás ON
Én azt nem értem, hogy hogyan lehetnének napelemek? Ha kint vannak az űrben, akkor ugyanúgy keringenének a csillag körül, mint bármilyen égitest, ergo a fényesség változásoknak periodicitást kellene mutatnia.
Ha nem keringenek, hanem egy helyben állnak mondjuk valami hajtűművel, akkor meg nem magyarázza a változásokat, mert nem haladnak el a csillag előtt.
Szóval ha valami kering, akkor mindenképpen periódikusnak kell lennie a fényesség változásoknak.
De mivel nem periódikus a változás, ezért vagy nagy keringési idejű üstökösök, amelyek még nem tettek meg 1 fordulatot vagy a rendszeren belüli űrhajóforgalom
Én inkább arra gondolnék, hogy ezek hatalmas méretű valamik (aszteroida vagy bolygó), távol a központi csillagtól és a megfigyelés időtartama alatt nem végeztek el egy teljes keringést. Tehát minden fényességváltozás másik objektumtól ered.
A 20 napos ismétlődés persze továbbra is kérdéses, esetleg 20 napos keringési idejű belsőbb bolygó vagy bolygó maradvány.
Okoskodás OFF
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Enno
2015.10.19. 15:29
pár nap elemet mi is kidobhatnánk pályára beállitani tökéletes beesési szögben a napra, aztán mikrohullám formájában lehet hazasugározni az energiát
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Rimagras
2015.10.19. 15:41
Az emberiség is tarthatna itt technológiailag, ha nem lett volna a babonás középkor, amikor mindent elintéztek azzal, hogy isten teremtette, aki meg mást mondott annak börtön és egyebek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. martinair Enno
2015.10.19. 16:50
Ez elviekben nem rossz ötlet, már sok éve gondolkoznak hasonló megoldáson. Azonban az értékelhető (értsd: baromi erős) mikrohullámú átvitelnek van egy olyan kellemetlen tulajdonsága, hogy nem tolerálja az élő szervezetet. Ergó ha az adó és a fogadó "állomás" közé kerül valami élő, akkor annak vége (itt nyilván Mega/Gigawattokról kell beszélni, máskülönben nem lenne értelme a földre "sugározni". (Annó a mobiltelefonok terjedésekor is ezen lovagoltak, hogy rákkeltő meg stb. csak arról feledkeztek meg, hogy az kisenergiájú sugárzás.) - amúgy a mikrohullám mint olyan, annyit csinál, h a dipól molekulákra gyakorolt surlódás által hő keletkezik. Lásd mikrosütő vagy jútyúb -fött tojást két mobillal... stb.
Bocs, h esszét írtam. (amúgy kifejezetten jó cikk, kiváncsi vagyok a fejleményekre)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ChoSimba marti...
2015.10.19. 17:05
A főtt tojás két mobillal kamu
Egy 1-2W-os telefon nem fog megfőzni semmi tojásméretűt.
Brainiacban is kipróbálták 100db telóval, az sem volt képes megfőzni.
Nem azt mondom, hogy ártalmatlan a mikrohullám, hanem hogy a telefon nem képes rá
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. dzsuz87
2015.10.19. 17:28
Szerintem meg egy adag űrszemetet látott csak a távcső. Vagy éppen vacakolt az elektronika, mert erősebb volt a napszél. A napelemek elég nehezen tudnák ilyen ritkán, mégis ilyen nagy mértékben kitakarni a csillag fényét, pláne ennyire változó mértékben és valódi periódusok nélkül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Enno
2015.10.19. 20:46
A hadsereg is USAban azon dolgozok most is, hogy mikró az égből, kell valami az exoskeletonoknak ami birja
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.10.19. 22:23
vegyél egy 100W-os régi izzót és tegyél elé 1 cm-re egy 20 Ft-os érmét. Az izzó fényének a jelentős részét ki fogja takarni abban az irányban. Most ugyanezen húszast tedd az izzó elé 2m távolságra és nézd meg mennyit változik a fényesség. Hangyaf.sznyit.

Ha ezek aszteroidák vagy bolygók, akkor az ekkora fényességbeli különbséghez vagy nagyon közel kell keringeniük (ami azt jelentené, hogy a periodicitás megállapítható lenne) vagy olyan hihetetlenül óriásinak kell lenniük, hogy az a bolygóformálódási és egészbe véve csillagászati elméletekbe nem illik bele.

A rendszertelen fényerősség változást meg okozhatja az, hogy nincsenek összehangolva a "napelemek" keringései és amikor sok egyszerre egy helyre ér, ott nagyobb részt kitakarnak... feltételezések, sosem fogjuk megtudni valóban mi folyik ott
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. ChoSimba FaL
2015.10.19. 23:13
Jobban megnézve a grafikont, még inkább talányos.
A bal alsón az látszik, hogy kb. 10 nap alatt megy át a csillag előtt az a valami, szépen "szabályosan" csökkentve a fényerőt. Mondjuk nem teljesen szimmetrikus, nem tudom ez mennyire szokásos egy bolygó átvonulásnál.
A 727 nappal későbbi nagy kiesésnél viszont totál töredezett valami mehet át a csillag előtt (3x is), mert összevissza változik a fényesség. Mintha szétesett volna a hatalmas valami időközben. Persze nyilván nem lehet bolygó, mert az a csillaggal összemérhető lenne méretben, ha 22%-ot kitakar. Az már inkább egy másik csillag lenne, amit persze tudnánk detektálni, mert ekkora méretben már nem barna törpe.
Szóval erre akár még jó is lenne a sok-sok aszti magyarázat, de az elsőre szerintem nem, az olyan szép szabályos. Ennyi aszti egy helyen már inkább tényleg egy szétesett bolygót jelentene, nem ? Ha mondjuk egy Föld méretű valami szétesik, akkor az képes lehet a Földnél nagyobb mértékben kitakarni a csillagot. Pl. ha palacsintává lapítjuk, akkor akár az egészet
Mondjuk a 20 napos periodicitást nem igazán látom benne, de lehet hogy csak a skála miatt.
Mindenképpen meg kell várni a következő egy pár 720-as periódust, ez így tényleg csak vaktában lövöldözés az íróasztal mögül
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. lillehamme... FaL
2015.10.20. 09:42
Valószínűbb azért, hogy kiderül hogy mérési hiba, vagy egy feketelyuk zavar be, de az a cikk már senkit sem érdekel majd, és erről a cikkről is csak a konteósok memóriájában marad valami halovány gondolat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. ingyom007
2015.10.20. 13:36
Mivel a bolygónk 1500évvel ezelőtti állapotát simán látják és tudják, hogy ez egy élhető környezet, lehet már rég útjukon vannak ide. Csak mire ideérnek mi már nem leszünk csak a szemetünk amit hátrahagytunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Taranisz ingyo...
2015.10.20. 19:11
Egyáltalán nem biztos, hogy az ottani élet formának az itteni környezet élhető, sőt lehet nekik ez a legalkalmatlanabb bolygó amit csak feltudnak fedezni.

A másik amiért nem akarhatnak ide jönni az az, hogyha ők onnan képesek megállapítani, hogy mi itt vagyunk akkor annyival előbb járnak, mint mi, hogy számukra teljesen jelentéktelen létforma vagyunk akikkel annyira sem foglalkoznak, mint mi a hangyákkal. Plusz a távolság az nekik is távolság szóval lehet már csak pusztán ez visszatartja őket az ide jöveteltől. Hacsak nem tudnak olyan féreglyukat alkotni aminek pontos ki és bemeneti pontja van és nem hasra ütés szerű a kimeneti pontja vagy hasonló megoldás.

Maga az ötlet, hogy LEHET, hogy egy másik civilizációt láttunk meg ami nagy intenzitással használja ki/fel a saját napját meg izgalmas ötlet, de esély rá kicsi, de a gondolata marha tetszetős!
Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a megoldása a dolognak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. nedcoleman
2015.10.20. 19:17
Tessék:

[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.10.20. 23:38
Nem akarom lelohasztani a lelkesedést, de Michio Kaku egyik ilyen sci-fi cuccok megvalósíthatóságáról szóló műsorában kiszámolta, hogy egy mesterséges féreglyuk megalkotásához a Nap összes energiájára szükség lenne, tk. ahhoz, hogy a téridő szövetén egy hangyányi "lyukat üssünk".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. ZSORRO FaL
2015.10.21. 15:40
Csak lehet, hogy az idegeneknek ezt nem mondták ők meg rájöttek hogyan lehet megoldani ezt a problémát. Nem biztos hogy mindig az az igaz amit mii tudunk.
De ha jönnek akkor remélem valami jóféle házipálinkát hoznak...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Actr0s FaL
2015.10.21. 22:08
Tessék, ezért vannak napelemek a csillagjuk körül..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. freyr
2015.10.22. 06:35
Ha már idegen civilizációt is feltételezünk, akkor ez inkább bolygóközi háború lehetett és amit mi látunk, azok az egymásnak hajigált aszteroidák és kisbolygók (űrben ideális fegyver, nem kell lézer- vagy plazmaágyú, ha egy darab "kő" sokkal nagyobb pusztítást okoz sokkal kisebb energiaigénnyel). Egy olyan fejlett civilizáció, ami nekiáll egy Dyson-gömbnek, nanoszekundumra pontosan kiszámítaná mindennek a pályáját 10 000 évre előre és az építkezésükhöz is órát lehetne igazítani, ergo ennek a kaotikus állapotnak pont az ellenkezőjét látnák.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Szefmester Actr0...
2015.10.22. 09:50
De azt is leírta a könyvében, hogy a civilizációk miként sorolhatók be fejlettségre.

Aki uralja a bolygó teljes energiáját az 1. típus, és képes a naprendszereén belül utazgatni, kolonizálni.
Aki uralja a csillagának energiáját, az képes csillagok között utazni. Ők a 2. osztályúak.
A 3. osztály pedig több csillagrendszerért felelős, már már galaxis szinten dolgozó civilizáció.
Őket tuti észrevennénk mi is a mi kis 0. osztályú civilizációnkkal.

Jöhet a birodalom, a császár és a flotta hogy megvédjenek az Eldáktól!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. i2k010
2015.10.22. 16:46
Majd Picard odaugrik 9,5-es fokozattal és megvizsgál mindent.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Talent15 hcsa
2015.10.23. 11:23
Lehet hogy tudnak rólunk... ugyanakkor mi sem jattolunk le minden útszéli hangyabollyal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. i2k010 croix
2015.10.24. 10:13
Star Trek: The New Generation - 6. évad. 04. rész - az egész epizód a Dyson-gömbről szól.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Philo
2015.10.27. 17:54
Akinek már meglenne a technológiai színvonala, hogy ilyen hatalmas méretekben építkezzen, azok már rég fúziós vagy "mittomén-milyen" fejlett energiaforrásokat használnak.
FAIL.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ChoSimba Philo
2015.10.27. 19:23
Lehet hogy napelemek helyett hatalmas fúziós reaktorok keringenek a csillag körül
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!