iPon Cikkek

Overlord 2: A gonosz visszatér

Dátum | 2009. 07. 08.
Szerző | vandread
Csoport | JÁTÉK

Két évvel ezelőtt robbant be a köztudatba az Overlord névre keresztelt – véleményem szerint kolosszálisan jól megtervezett – alkotás. A Triumph Studios alapötlete egy világot meghódító főgonoszra épült, akinek hatalmában állt kisebb csapatokat kommandírozva szembeszállni a kívűlről nemes lelkű, de belülről ugyanúgy korrupt lovagokkal, félszerzetekkel és egyéb, a fantasy történetekben megszokott lényekkel. A maga nemében páratlan játékmenettel és hangulati faktorral volt felvértezve a produktum, ezért nem is volt kétséges egy kiegészítő korong megjelenése ugyancsak a Codemasters kiadó gondozásában, Overlord: Raising Hell néven. Végül, ezt követően elérkeztünk a jelenhez, ahol a készítők igyekeztek újra meglovagolni egy folytatással az eddig már kétszer is bevált receptet.

Elmondom mégegyszer: Zúzni akarok! Nem bányászni.

A cselekmény néhány évvel a Raising Hell után játszódik. Az első részben alakított főgonoszunk eltűnt egy távoli világban így hű szolgái kénytelenek voltak elmenekülni a főhadiszállásként szolgáló sötét toronyból. Bíztak benne, hogy ismét el fog jönni az idejük egy új gonosz személyében, akit szolgálhatnak majd. Tudták, hogy hőn szeretett mesterük úrhölgye már akkor a szíve alatt hordta az örököst, aki majd apja nyomdokaiba fog lépni. Itt kezdődik a mi történetünk. Körülbelül hat éves kisgyermekként csöppenünk bele az eseményekbe és már itt azt tapasztaljuk, hogy mások vagyunk, mint a többiek. Vastag prémkabátunk csuklyája alatt parázsló szemünkkel járjuk a falut, „játszópajtásaink” pedig hógolyóval dobálnak minket félelmükben. Egyre jobban érezni kezdjük magunkban az erőt és az elhivatottságot, hogy móresre tanítsuk őket. A sorsnak köszönhetően ekkor találnak ránk a játék borítójáról is visszamosolygó hozzánk feltétlenül hű, kis goblinszerű katonák is, így aztán a fékezhetetlen bosszúvágyunkat az ő mérhetetlen lelkesedésükkel párosítva az egész falut sikerül felbolygatunk, sőt még a közelben állomásozó, római kinézetű hadsereg is felfigyel ránk. Ennek hála kénytelenek leszünk előlük a zord jégvilágba menekülni, ahol egy véletlen baleset folytán bezuhanunk a fagyos vízbe és már csak a goblinok által belakott rejtekhelyen térünk magunkhoz. Ez a rész felfogható egyfajta tutorialnak, a játék megismerteti velünk a főbb technikákat és lehetőségeket, amelyek segítségével boldogulhatunk majd a továbbiakban. Ha végére értünk az oktató résznek, akkor kicsit előreugrunk a történetben és már felnőtt harcosként, a trónteremnek berendezett rejtekhelyünkön találjuk magunkat, amely ugyancsak egy sötét toronyhoz hasonlítható akárcsak az elődben. Itt kapjuk a missziókat, amelynek teljesítése előrevisz minket a történetben. Elfogadásakor karakterünk belép a teleportmezőbe és máris az adott helyszínen találjuk magunkat.

Gyakorlatban mindez third-person nézetben valósul meg. Tehát hátsó kameranézetből látjuk zord páncélban álló hősünket tettre készen, hogy új ellenségekkel mérje össze az erejét és minél nagyobb sereget, és tekintélyt szerezzen magának. A képernyőn ezen kívűl nagyon kevés, de az igazat megvallva bőven elégséges információt kapunk az aktuális helyzetünkről: látható egy minitérkép, seregünk összetétele, életerő és mana kijelző. Maga a játékmenet nem sokban tér el az elődjétől, a menedékhelyet kivéve mindig egyedül találjuk magunkat egy teleport kapu mellett, miután kiválasztottuk a küldetést, amelyet folytatni szeretnénk (a teleport kapuk jelzik a mentéshelyeket is). Általában négy különböző színű üreg is megtalálható a teleportok mellett. A színek jelképezik – barna, vörös, zöld, kék – azt, hogy milyen fajta katonákat van lehetőségünk megidézni, illetve az üreg feletti szám megmutatja azt is, hogy hány darab lény áll rendelkezésünkre az adott kategóriából.

Hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, a játék a történet kibontakozása folytán oldja fel nekünk fokozatosan a lények elérhetőségét. Kezdetben csak barna színű egyedeink vannak, akik a közelharc nagymesterei, hatalmas hordákba verődve képesek felvenni a versenyt akár egy szakasznyi ellenséggel, vagy egy nagyobb méretű szörnnyel szemben is. Ezen kívül módjukban áll fejleszteni felszerelésüket, méghozzá nem is akárhogy, legyőzött ellenségek páncélját képesek magukra ölteni, illetve pillanatok alatt el tudják sajátítani az elhullottak fegyvereinek használatát. Igen extrém esetekben akár még hógolyóból is formálhatnak sisakot maguknak, illetve legyőzött nagyobb ellenségek fejét is viselhetik fejfedőként pl.: egy óriáskoaláét. Újdonságként meg kell említenem azt is, hogy most már nem csak gyalogosként, hanem kóbor farkaskutyákra ugorva is képesek nekirontani bárkinek jelentősen növelve ezzel ütőképességüket.

Sokan vagyunk, de még mindig nem elegen.

Pár óra játék után megnyílik előttünk a lehetőség a vörösök irányítására is, akik a tűz használatában járatosak. Bármely utunkban álló akadályt – legyen az ellenfél vagy lőporos hordó, illetve egyéb objektum – képesek felgyújtani és oltani is, ha éppen arra van szükségünk. Továbbá kezükkel tűzlabdákat gyúrva kiváló távolsági támadóként is bevethetők. Kicsivel később megismerhetjük a sunyi zöldeket is, akik a láthatatlanság és a lesből való támadásra szakosodtak. De ha ez nem volna nekünk elég akkor módjukban áll mérgező területeken átkelni, sőt bizonyos helyzetben képesek megtisztítani azokat, hogy főhősünkkel továbbhaladhassunk. Végül a kékek bekerülnek a gyűjteményünkbe: ők a leggyengébb fizikumúak, pillanatok alatt fűbe harapnak egy kis csihi-puhi után. Cserébe viszont ők az egyedüliek, akik képesek feltámasztani a többieket és nem fulladnak vízbe, ha oda is követni kell a mesterüket, azaz minket. Nekünk két fő fegyverünk van a lökött lényeink parancsolgatásán kívül. Az egyik a méretes bárdunk (vagy kardunk a későbbiekben), a másik a mágiahasználat amellyel sötét jediket megszégyenítő villámszórásra vagyunk képesek, így az ellenfeleinket halálra is sokkolhatjuk. Ám ez még nem minden, lehetőségünk van a harc közben pánikszerűen menekülő civil lakosságot is megbűvölni vele, hogy az oldalunkon harcoljanak, persze csak igen rövid ideig.

Mindez leírva így elsőre rendkívül összehangolt stratégiát jelenthet számunkra, pedig távolról sincs így. Az irányítás rémesen egyszerűen van megoldva. A billentyűzeten néhány gomb, és az egér tökéletesen lefedi azt, amire szükségünk van. Általában csak annyi a dolgunk, hogy a vidéket járva ráuszítjuk csatlósainkat az adott objektumra vagy ellenségre és megvárjuk míg végeznek a feladattal. Az előbbinél vagy használják az adott eszközt, (elforgatnak egy kereket, amitől megnyílik egy ajtó) vagy elszállítják otthonunkba, míg az utóbbiban eliminálják a kellemetlenkedő alakokat. Újítás az is, hogy most már tudunk szerkezeteket is irányíttatni velük, úgy mint katapultok vagy evezős hajó. Az esetek többségében egyébként mindig kapunk kisebb segítségeket, ötleteket a küldetések megoldására, és ha mégse boldogulnánk, akkor van alkalmunk, arra hogy az éppen aktuális küldetést félbehagyva visszatérjünk egy korábbi helyszínre erősödni.

Melyikőjük kért takarítást?Ez azért fontos, mert seregünk száma mindig véges értékkel bír, de a leölt ellenfelektől nem csak a fegyverzetet tudjuk ellopni, hanem esetenként lelküket is kis színes gömbök formájában, így azokat begyűjtve növekszik a tartalékunkban lévő csapatok száma. Ezen felül színes kristályokra, aranypénzekre és ereklyékre is szert tehetünk, amelyekkel visszatérve a vártornyunkba valamely fejlesztéseket megvásárolhatunk. Ebből az következik, hogy a menedékhelyünk is el van látva némi interakcióval. A főcsarnokról már beszéltem fentebb. Itt található a trónterem, amelynek ékes tartozéka idős goblin katonai tanácsadónk - aki a küldetések során beszél hozzánk - és állandó udvaribolondunk, aki örömittasan kezd el rólunk beszélni, miközben a többiek a kinti világból lopott dobokon és hárfákon zenélnek. Érdemes végighallgatni, sok poénos mondás elcsattan miközben minket magasztal. A csarnokból három külön terembe lehet még eljutni – az odavezető kisebb folyosókon tisztelgő katonák méltóságteljes élményt nyújtanak. Az egyik a kovácsműhely ahol új ruhadarabokat és fegyvereket készíttethetünk magunknak, valamint fejleszthetjük a goblinjaink szálláshelyeit. A felfejlesztett szálláshelyek jobb páncéllal ruházzák fel lényeinket így sokkal kitartóbbak lesznek az összecsapásokban. A második helyszín pont csatlósaink szálláshelye, ahol pihenőidejüket töltik. Itt végigmustrálhatjuk az állományt, minden egyes goblinnak látjuk a nevét és képzettségi szintjét (minél többet harcol, annál nagyobb az érték, mely nagyobb kitartást jelent). Extra szolgáltatásként igénybevehetjük a terem végében lévő kaszás goblint, aki némi ellenszolgáltatásért cserébe szívesen visszahoz az életbe néhány elesett honfitársat. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, mert az egyik legédesebb animáció szemtanúi lehetünk, mikor a kaszásunk kiragadja a lélekfolyamból a delikvenst, az pedig örömében megöleli őt, sőt még puszit is nyom az arcára. Harmadik helyszín a privát részleg ahol a főhősünk úrnője lakik, ő pedig a lakhely csinosításáról gondoskodik.

Trónomat egy hölgyért!A grafikát elnézve nem voltak lusták a srácok. Minden csak szebb lett az előző rész óta, tényleg csak dicsérni lehet a játékot. Igaz, kisebb grafikai bugok azért akadnak, pl.: sikerült bejutnom egy házba ami elméletben zárva volt, gyakorlatilag átsétáltam rajta és bent pedig egy teljesen átlátszó üres szoba fogadott és a falakon is át lehetett látni. Az már csak hab volt a tortán, hogy kijutni se volt utána egyszerű belőle. Mindezért kárpótol viszont a látvány, ahogy a kisembereink a legapróbb részletekig kidolgozva emberfeletti odaadással tipegnek körülöttünk és zúznak porrá mindent, amire csak parancsot adunk. Egy Athlon 64 X2 5600+, 4GB memória, és egy Radeon HD4850 videokártya mellett teljes pompájában élvezhetjük a játékot (ez volt a tesztgép). A hangok terén is átlagon felül teljesít az alkotás: remek zenei betéteket hallunk a különböző helyszíneken, a harc közben is váltakozik a háttérmuzsika, és a szinkronszínészek is kellő beleéléssel hozzák a szerepüket. Számomra a legkedvesebb momentumok egyike az volt mikor alattvalóim feltörtek egy ládát tele kincsekkel és bódult felkiáltással majd szinte eufórikus hangulatban hozták oda hozzám a kincseket azzal a szöveggel, hogy: "Maaasteeer! Treasure!!!" Egyetlen problémám ezzel csak az volt, hogy ugyanez megvolt az elődben is, nem sok újat tapasztaltam. De ha úgy vesszük, minek változtassunk azon, ami jó?

Többjátékos módra is benevezhetünk, ha már unjuk a kampányt, vagy csak másfajta kihívás is érdekel minket. Négy játékmód vár a jelentkezőkre és külön ki kell emelnem azt is, hogy mindezt akár saját gépünkön is játszhatjuk osztott képernyőben egy barátunkkal! Természetesen a szokásos internetes megoldás is terítéken van. A következő játszmákból lehet csemegézni: 

Pirate Plunder

Egymás ellen kell játszanunk. Cél az, hogy hajónkra szállva minél több aranyat gyűjtsünk be a folyókban lévő ládákból és a környéken lévő szigetekről előre meghatározott időn belül, mint ellenfelünk.

Dominate
Itt ellenőrző pontokért folyik a harc. Minél többet uralunk, annál gyorsabban növekszik a pontszámunk.

Arena
Itt már egymással szövetségben kell egy arénában túlélni az egyre erősebb és nagyobb ellenséges hullámokat. Gyakorlatilag gladiátorjátéknak is felfogható.

Invasion
Ugyancsak kooperatív stílus, ki kell törnünk a területünkről és visszaverni a támadó római csapatokat a területről.

Összegzésként csak annyit tudok elmondani erről a remek folytatásról, hogy a készítők ismét a legapróbb részletekig szépen kivitelezett munkadarabot tettek le az asztalra. Remekül hozták az előző rész varázsát, főleg kiskatonáink poénkodásával kapcsolatban, bátran ajánlom mindenkinek a játékot. Az egyetlen problémám az volt, hogy a cikk írásáig végig deja vu érzésem volt, mert nagyrészt ugyanazt adták el nekünk, amit az előző epizódban is, csak kicsit feltupírozva. Ennek ellenére nem nagyon tudom felróni ezt nekik, mert a játék még mindig nagyon szórakoztató.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. Tirexi
2009.07.08. 21:10
VISSZA A CIKKHEZ
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Blade0012
2009.07.09. 09:21
Tirexi: a pár perc alatt többet hadonásztál azzal a fejszével mint én 20 óra alatt amíg végigjátszottam
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Vardar
2009.07.09. 11:32
ÁÁÁ, ez a játék kell
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. MassKilla
2009.07.09. 16:35
ez a játék tényleg arról szól, hogy a világon mindent agyon kell -MOD- egy 20 kilós kalapáccsal? vagy valaki világosítson fel!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Vardar
2009.07.09. 16:44
Nem, az agyonverés opcionális, lehetséges, hogy a saját munkaerőddel(kegyencek) verj agyon mindenkit. Ezen kívül az agyonverés során egyre több agyonverendő dolgot ismersz meg és néha döntéseket kell hoznod, hogy hogyan verj agyon valakit/mit.
Komolyra fordítva a szót, ez egy RTS-TPS-RPG-szerűség. Van a kis sereged, pátyolgatod őket, vannak neked is cuccaid(csaj, fegyver, kéró, páncél) őket is pátyolgatod és közben előre haladsz a birodalomban és növeled a hatalmad. Kb. ennyi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. davidka555...
2009.07.09. 18:40
Tirexi: az veled a gond, hogy teljesen lejárattad már magad az emberek előtt.
Én vidéki vagyok, szemüvegem sincs de az igaz, hogy egész nap gép előtt ülök. Informatikus vagyok már pár éve. De amit te csinálsz az tényleg gáz.
Örökké vagánykodsz a konfigoddal meg veszed a legdrágább cuccokat aminek nulla az értelme. Mi ez ha nem kockaság? Miután láttam a kórájhét világa videóidat rögtön világossá vált, hogy te tipikus az az ember vagy aki csúnya, beszélni nem tud, barátai, barátnője nincs és úgy próbálod csökkenteni a kisebbségi komplexusod, hogy megveszed a legdrágább cuccokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Chocho
2009.07.09. 19:28
A flame-et itt és most tessék befejezni! Köszönöm.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Konkii
2009.07.09. 19:34
Elképesztően humoros játék, a hangos és a zenék nagyon jók. Az is tetszik, hogy ilyen kisebb rejtvényeket kell megoldani benne, viszont van 1-2 nagyon idegesítő (pókos-liftes dolog, attól egy kicsit kikészültem, több mint fél óra volt mire megcsínáltam)

Szerk: Hangzásra nem tudom, hogy miért csak 8-at adtatok, szerintem elképesztően jó zenéi vannak, néha meghallgatom őket úgy spontán. Amúgy meg van benne 2 dal a minionoktól, na azoktól eldobtam magamat. Iszonyatosan jó zenéje van végig, én nagyon élveztem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Chocho
2009.07.09. 19:35
Az első részt nagyon sokszor ajánlgatta vandread. Lehet, teszek vele egy próbát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Blade0012
2009.07.09. 20:24
Chocho jött és rendet tett...a legrosszabbkor
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Readi
2010.09.08. 13:35
Nem tudja valaki,az overlord2-ben hogy lehet a hajot felgyorsitani?Mert nem tudok átmenni egy akadályon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!