iPon Cikkek

Pneuma: Breath of Life - Több, mint egy csipet filozófia...

Dátum | 2015. 03. 26.
Szerző | Morte
Csoport | JÁTÉK

Kezdenek divatossá válni azok a játékok, amelyekben a fejtörők mellé egy kis agytágítást is kapunk. A Talos Principle-nek sikerült ügyesen ötvöznie a szórakoztatást és filozófiát, kitűnő fejtörőket, elgondolkodtató kérdéseket és egyben egy nagyszerű játékot kaptunk a Croteamtől. A Pneuma: Breath of Life-al a Deco Digital csapata is hasonló ambíciókat dédelgetett: a brit független stúdió első alkotása tulajdonképpen 3D-s rejtvények sorozata, amihez megkíséreltek hozzátenni egy filozofálgatásba oltott összefüggő történetet, ám ezeket a csapongó eszmefuttatásokat hallva sajnos csak azon fogunk elgondolkodni, hogy miért nem fizettek meg egy tehetségesebb írót és egy kellemesebb hangú, profi szinkronszínészt. A narrátor véget nem érő filozófiai, azaz inkább ál-filozófiai fejtegetései és öntömjénező monológjai meglehetősen idegesítőek tudnak lenni, főleg, amikor belépünk egy új szobába, és inkább az adott rejtvénnyel szeretnénk foglalkozni, és nem azt hallani sokadszorra egy rajzfilmekbe illő hangtól, hogy milyen jó fej, meg milyen hatalmas isten is ő. Öntelt narrátorunk meg van róla győződve, hogy ő a világ közepe és mindenható, közben úgy viselkedik, mint egy könnyen izgalomba hozható kisgyerek a vidámparkban. Eszmefuttatásaiból hiányzik az átgondolt struktúra, egyik pillanatban rácsodálkozik arra, hogy ha behajlítja a térdét és aztán hirtelen lendületet vesz és kinyújtja, akkor felemelkedik a talajról, később az analóg és a digitális közötti különbségekbe mélyed bele, aztán a fény rejtélyeit kutatja, amolyan „lightos”, popkultúrás módon. A "sötétség a fény hiánya, vagy fordítva?" - valóban mély gondolat, amelynél már csak a "mennyi fény kell ahhoz, hogy egy vödröt megtöltsünk vele?" keményebb. Az egész akár még humoros is lehetne (valószínűleg annak is szánták), ha lenne egy jó ritmusa, és nem próbálná agyonnyomni a játékost ez a véget nem érő, önismétlésekbe fulladó monológ, melyet ráadásul újra végig kell hallgatnunk, ha voltunk olyan botorak hogy kiléptünk és később visszatöltöttünk egy pályát. A kevesebb néha több.
Kár a történetben rejlő elbaltázott lehetőségekért, mert egyébként maguk a fejtörők nem rosszak, és megoldásukhoz ötletes mechanikákat találtak ki az alkotók. A játék nemcsak hogy Oculus Rift kompatibilis, a rejtvények mechanikáinak nagy részét már kifejezetten erre az eszközre tervezték, a legtöbb lényegében abból áll, hogy a képernyő egy bizonyos részére kell néznünk, vagy épp hogy nem szabad oda vinni tekintetünket. Van, hogy a mennyezetre nézve kell bemennünk egy ajtón, és előfordul, hogy úgy kell helyezkednünk, hogy több tárgy is egyszerre legyen a látómezőnkben. Ezek a megoldások PC-n, egérrel is jól működnek, és még a nyakunkat sem kell kitekernünk a végrehajtásukhoz.
Találunk jó pár valóban elegáns és ötletes fejtörőt a kínálatban, de akadnak kevésbé jól sikerültek is. Néha nehéz rájönni, hogy a játék az adott pályán épp mit vár tőlünk, ezért helyenként a rejtvények megoldásának egyébként felemelő szellemi tevékenysége egyszerű próba-szerencse lottóvá alacsonyodik. Az új játékmechanika sem válik mindig be, a gombok, melyek úgy aktiválhatók, ha nem nézünk rájuk, még működnek, de amikor egymáshoz nagyon közel lévő órák tárcsáit kell úgy forgatni, hogy csak akkor mozdulnak, amikor a periférikus látómezőnkbe kerülnek, az már eléggé macerás tud lenni. Egészen addig, amíg rá nem jövünk, hogy nem kell a szemeit külön-külön forgató kaméleonná változni, mert a megoldás jóval egyszerűbb, de akkor meg minek a bonyolult mechanika? Akad olyan feladat is, amely nem is valódi rejtvény, az egyik pályán egy lépcsőt kell felépíteni; minden lépcsőfokhoz egy kar tartozik, amit addig kell húzni, amíg a lépcsőfok megfelelő magasságú nem lesz - ezt kb. még egy aranyhörcsög is "megfejtené". Ennél a feladatnál az egyetlen nehézség abból adódott, hogy helytelenül azt írták ki, hogy a karok meghúzásához használd a W-t és a D-t, de valójában a W-t és az S-t kellett.
A technikai megvalósítás tökéletlensége és az amatőr jelleg egyébként jellemző a játék minden részére. Az Unreal 4 motorral egyszerű, többnyire tetszetős pályákat sikerült készíteniük az alkotóknak, melyek helyenként azonban márvány és arany túltengésben szenvednek, és annyi rajtuk a csillogó, fényvisszaverő felület, mint anno a régi játékokban, amikor ez még nagy újdonságnak számított, és mindenki mutogatta, hogy "nézzétek, mi már ilyet is tudunk". A fényeffektek eltúlzottak, amikor egy világos helyről bemegyünk egy árnyékosabb részre, néha annyira sötét lesz, hogy alig lehet kivenni az előttünk lévő fejtörőt. A billentyűzetkiosztást nem lehet beállítani - a 21. században szerintem ennek már mindenhol alapnak kellene lennie. A játék optimalizálatlan, az egérkurzor lagol a menüben, és még a legkisebb, csupán pár szobából álló pályán is alacsony a framerate PC-n. Ha Oculus Rifttel is ez a helyzet, akkor nem irigylem az Oculuszosokat, nekem monitorral is sikerült rosszul lennem, és csak több részletben tudtam végigvinni az egyébként igen rövid darabot. Attól függően, hogy épp mennyire vagyunk frissek (vagy mennyire tudunk immunisak lenni a narrátor hangjára) a játék 1-3 óra alatt letudható. A Pneuma: Breath of Life összességében egy középszerű puzzle játék, egy-két kiemelkedően jó, sok közepes és néhány színvonal alatti fejtörővel. Az egészet feldobja pár érdekes, újszerű, vagy ötletes játékmechanika, melyekkel a jövőben bizonyára fogunk még találkozni Oculus Riften, és talán más platformokon is. Ha másért nem, ezért érdemes adni a játéknak egy esélyt, de csak később, leárazáskor, mert a jelenlegi 19,99 eurós ár igen borsos érte. Ki tudja, addigra talán még optimalizálják is. Platformok: PC, Oculus Rift, Xbox One Tesztplatform: PC Értékelés: 6/10
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. XuChi
2015.03.26. 09:00
Nálam 5 perc után uninstall lett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. mikej95
2015.03.26. 21:13
Talos Principle meglepett, nem hittem volna, hogy a szinte csak árkád arena shootereket gyártók Croteam képes ilyenre. Most pedig mindenki azt hiszi, hogy ők is. Kb, mint az indie és a horror játékok terén.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!