iPon Cikkek

Project Blue – Bolygóportrék a szomszédból

Dátum | 2016. 10. 12.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az elmúlt 20 év kutatásainak hála ma már köztudott, hogy a világegyetem tele van bolygókkal. Ezek nagy távolsága miatt azonban a legtöbb exobolygót csak indirekt módszerekkel sikerült megfigyelni, tényleges képek csak egy maroknyi Naprendszeren kívüli planétáról állnak rendelkezésre, de ezek sem a látható tartományban készültek, részletes felvételeink pedig csak saját rendszerünk égitestjeiről vannak. Ezt szeretné megváltoztatni egy új kezdeményezés, amelynek célja, hogy egy alacsony Föld körüli pályára küldött távcsővel a hozzánk legközelebbi csillagokra és ezek bolygóira, azaz az Alfa Centauri rendszerére vessen pillantást. A projekt kiötlőinek nem titkolt célja, hogy elsőként készítsenek a látható tartományban fotót egy exobolygóról, annak reményében, hogy ez hasonló képet mutat majd, mint a Voyager–1 szonda 1990-ben a Földről készített, Halvénykék pötty (Pale Blue Dot) címen híressé vált felvétele. A magánfinanszírozású küldetés ennek megfelelően a Project Blue nevet kapta, és a többi űrtácső kifejlesztésénél megszokott évtizedek helyett résztvevői szándékai szerint néhány éven belül megvalósulhat.
Halványkék pötty (Voyager–1)
A Project Blue résztvevőinek névsora azt is jelzi, hogy a kezdeményezést komolyan kell venni, hiszen neves egyetemek és kutatóintézetek szakértői sorakoztak fel a küldetés megvalósítására, a csapatot pedig a NASA asztrofizikai részlegének egykori igazgatója, Jon Morse vezeti. „Úgy hisszük, hogy célunk megvalósítható magánpénzből, így minél hamarabb neki akarunk állni a munkának” – mondja Morse. „Meglehetősen ambiciózus a terv” – teszi hozzá Steve Howell, a Kepler űrtávcső tudományos csapatának tagja, aki nem része a Project Blue küldetésnek. „De ezzel semmi gond nincs, sőt: az csak jó, ha ambiciózus dolgokba vágunk bele.” Ami a célpontot illeti, egyrészt azért az Alfa Centaurira esett a választás, mert ez a rendszer van a legközelebb a Naphoz. És bár azt nem tudni, hogy a hármas csillagrendszer két Naphoz hasonló csillagának vannak-e bolygói, a Kepler adatai azt sugallják, hogy a Tejútrendszer minden csillaga átlagosan legalább egy bolygóval rendelkezik, így az esélyek igen jók arra, hogy a szomszédban is lesznek planéták.
Az Alfa Centauri két kérdéses csillaga mérete miatt is ideális jelölt a kutatók számára. Ha léteznek kőzetbolygók a csillagok körül, és ezek az élhető zónában keringenek, kellően távol lesznek központi égitestjüktől ahhoz, hogy lehetséges legyen csillaguk róluk visszaverődő fényét elválasztani a csillag ragyogásától. Ez sokkal nehezebb feladat, ha a bolygó túl közel vagy túl távol kering, vagy ha a csillag túlságosan apró. Ezért nem jó jelölt a vizsgálatra az Alfa Centauri rendszerének harmadik tagja, a Proxima Centauri. Erről ugyan mostanra tudjuk, hogy valószínűleg rendelkezik egy Földhöz hasonló bolygóval saját élhető zónájában, de a planéta olyan közel kering csillagához, hogy azok fényét a jelenleg rendelkezésre álló módszerekkel nem lehetséges különválasztani. Továbbá, ahogy Morse hozzáteszi, az Alfa Centauri A és B csillaga azért is jó célpont a vizsgálatra, mert mivel két égitestről van szó, jobbak a bolygókeresési esélyek is. Négy lehetőség állhat fenn, amelyek közül csak az egyik esetén lesz eredménytelen a kutatás: vagy mindkét csillag körül van bolygó, vagy csak az A, vagy csak B körül van planéta, vagy pedig egyik csillagnak sincs bolygója. Ez utóbbi lenne a legrosszabb eset, de a csillagászok szerint erre nagyon kicsi az esély. Persze attól még, hogy van bolygó valamelyik csillag körül, azt lefotózni nem lesz könnyű. „Ha egy másik csillagrendszerből néznénk a Földre, azt látnánk, hogy a bolygó a látható tartományban 10 milliárdszor halványabb a Napnál” – magyarázza Supriya Chakrabarti, a Massachusettsi Egyetem fizikusa, a Porject Blue egyik tagja. Annak érdekében tehát, hogy a bolygó ne vesszen el a csillaga fényében, a szakértők egy koronográf nevű eszközzel kitakarják a központi égitestet, és megpróbálják elcsípni az ekörül keringő, halvány planétát.
A sikeres megfigyelés másik feltétele, hogy egy olyan rendszert kell megépíteniük a kutatóknak, amely hosszú ideig fókuszban tudja tartani az ég egyazon területét. Az ehhez szükséges, módosítható felületű tükör és a koronográf már jelenleg is fejlesztés alatt áll, és a rendszer egyes elemeit Chakrabarti már tesztelte egy rövidebb légköri kísérlet során. A következő lépésben meteorológiai ballonokkal emelik majd a magasba a távcső alkatrészeinek prototípusait, hogy megvizsgálják, hogyan viselik ezek az űrhöz közeli környezetet. A kész távcsövet, amelynek főtükre a tervek szerint 45 centiméter átmérőjű lesz, a kereskedelmi műholdak többségéhez hasonló, alacsony Föld körüli pályára szánják. Az még nem dőlt el, hogy melyik cég és milyen hordozó fogja feljuttatni a teleszkópot, de a Project Blue fejlesztői azt remélik, hogy a rendszer három éven belül készen fog állni a startra. Az új űrtávcső pályára állva két éven keresztül fogja vizsgálni az Alfa Centauri A és B rendszerét, bolygók után kutatva a kérdéses csillagok körül.
Egyelőre a projekt költségvetése sincs még letisztázva, de Morse becslése szerint néhány tízmillió dollárból megoldható a feladat, ami töredéke a több milliárdos űrtávcső-beruházásoknak. Igaz, ez a műszer nem is lesz alkalmas annyi dologra, mint a Hubble. „Ha egyetlen célt szem előtt tartva építünk meg valamit, azt sokkal egyszerűbb megvalósítani, mint egy olyan műszert létrehozni, amelyet általános tudományos vizsgálódásra szánunk, és sok csillagot akarunk megvizsgálni vele” – mondja Howell. Aki éppen ezért nem is látja akadályát a Project Blue megvalósulásának. Az említett kezdeményezés persze nem az egyetlen olyan projekt, amely exobolygók fotózásával (is) kacérkodik. Mind a NASA WFIRST nevű teleszkópja, mind a James Webb űrtávcső alkalmas lesz erre, ám mindkét műszer legkorábban a 2020-as évek elején állhat üzembe. És persze ennél távolibb és valószínűtlenebb projektek is akadnak, a szintén a NASA által felvázolt EXO-C például szintén exobolygókra vadászna, de jelen állás szerint csak akkor válhat valósággá, ha a WFIRST fejlesztésével felhagynak a szakértők. Valami ilyesmit remélnek látni a csillagászok Az Alfa Centauri rendszere ráadásul nem csak a távcsőépítőket érdekli. Jurij Milner orosz milliárdos például több ezer apró űrszondát küldene a Proxima Centauri bolygójának vizsgálatára, amelyeket a napvitorlák mintájára készült lézervitorlák révén annyira felgyorsítana, hogy azok 20 év alatt elérnék a szomszédos rendszert. Ezen flotta létrehozásához azonban – ha egyáltalán lesz belőle valami – még évekre van szükség, amihez hozzáadódik az utazási idő, és az esetlegesen elkészült képek hazasugárzási ideje, ami szintén évekig tart majd. Ez utóbbi projekt a kalkulációk szerint legalább 100 millió dollárba kerül majd, vagyis a Project Blue jelenleg a legolcsóbb megoldási javaslat a piacon, és egyben ez az egyetlen, amely még ebben az évtizedben kézzel fogható eredményt hozhat. A kutatók azt remélik, hogy a távcső révén az Alfa Centauri A vagy B körül sikerül lencsevégre kapniuk egy Földhöz hasonló bolygót. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nem is feltétlenül a Föld ikertestvérére akadnak rá, reménykednek benne, hogy megpillanthatnak egy olyan planétát, amely legfeljebb másfélszer akkora, mint bolygónk, légkörrel rendelkezik és esetleg még csillaga élhető zónájában is kering, így folyékony állapotú víz létezhet a felszínén. Túl sok részletre ugyanakkor akkor sem fog fény derülni a bolygó(k)ról, ha a csapat sikerrel jár. A távcső képein egy esetleges planéta egyetlen apró pöttyként fog feltűnni, az a pötty azonban nagyban befolyásolhatja a kutatás további irányát. Ha például egy halványkék pötty bukkanna fel a képeken, az nagy lendületet adhatna az érzékenyebb távcsövek és esetleg a szomszédos rendszerbe szánt miniatűr űrflotta építésének is, mondja Morse, aki kollégáival pontosan ilyen hatást szeretne elérni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. ChoSimba
2016.10.12. 19:05
Háááát, én ezért egy kanyi morzsát nem adnék.
Ennek a pénznek a feléből gyártok nekik akár több 1x1 pixeles képet is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. peti198706...
2016.10.14. 05:14
Áá.. Ez csak hájp.. a még több hájpért. - A kovács az igazi, aki lehozza csillagokat az égből
- Ugyanis minden csillag ami fénylik az égen, azok közül, ha valamelyik vasat termel onnantól kezdve megosztja saját anyagi láz álmát a többiekkel.
Ha felsoroljuk mégis mire jó a kovács, s mire nem, akkor máris közelebb érezzük magunkat a csillagokhoz.
-ez a kutatás a földön is elvégezhető, mégsem igénnyel ekkorra jótékonykodást. Hiába rajonganak olyan sokan egy átkozott pöttyért, miközben valóéletben a cipőjükön is van egy.. -az pedig a suszter története.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!