iPon Cikkek

Pszichedelikus szerek forradalmasíthatják a pszichiátriát

Dátum | 2016. 05. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A klinikai depresszió több száz millió ember életét keseríti meg világszerte, és a betegek egyötöde semmilyen bevett terápiás módszerre nem mutat javulást. Azok között pedig, akik jól reagálnak egyik vagy másik kezelésre, nagyon magas a visszaesők aránya, és a betegség sok esetben minden újabb epizóddal súlyosabbá válik. A legszélesebb körben használt antidepresszánsok, a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI) a szerotonin idegsejtek közötti mennyiségének növelése révén sok páciens esetében hatásosak a súlyos depresszió megszüntetésében és a javulás fenntartásában. Ezek a szerek azonban nem működnek mindenkinél, és mellékhatásaik gyakran igen súlyosak. Ez a gyógyszercsoport volt az első a pszichiátriai szerek történetében, amelyet racionális gyógyszertervezéssel, vagyis egy meghatározott biológiai célpontot szem előtt tartva hoztak létre. Mióta az SSRI-k az 1980-as években elérhetővé váltak, nem került kifejlesztésre más hatásmechanizmusú antidepresszáns. Az utóbbi években viszont újabb hatóanyagcsoport került a kutatók érdeklődési körébe, amely jobbnak és biztonságosabbnak is tűnik elődeinél a depresszió kezelésében. Az egyetlen aprócska probléma ezekkel az anyagokkal, hogy birtoklásuk és terjesztésük „lebukás” esetén a világ nagy részén súlyos bírságot vagy börtönbüntetést vonhat maga után. A pszichedelikus szerekkel, és azok között különösen a pszilocibinnel, vagyis a hallucinogén gombák egyik hatóanyagával, illetve az ayahuascával, a dél-amerikai őslakosok által használt pszichoaktív növényi főzetekkel kapcsolatos kísérletek erős elméleti bázissal szolgálnak azon elméletek alátámasztására, hogy ezek alkalmasak lehetnek a depresszió kezelésére. Ahhoz azonban, hogy az országok kormányai újraértékeljék az említett drogok besorolását, és terápiás célokra engedélyezzék használatukat, nagylétszámú, szabályos klinikai tesztekre lenne szükség, amelyek kivitelezése azonban a korlátozások miatt szinte áthághatatlan akadályokba ütközik.
A pszichiáterek már az 1950–60-as években, mielőtt a „varázsgombák” aktív tiltása életbe lépett, felfigyeltek arra, hogy ezek hatóanyagai alkalmasak lehetnek a szorongás, a depresszió és a szenvedélybetegségek kezelésére. Ezek a kutatások csak az utóbbi években éledtek újjá. A legutóbbi ilyen projekt eredményei néhány napja jelentek meg a The Lancet Psychiatry oldalain. A tanulmány szerzői arról számolnak be ebben, hogy miután 12 más kezelésre nem reagáló depressziós páciensnek két hét alatt két dózis pszilocibint adtak be, közülük 8 beteg egy újabb hét elteltével teljesen tünetmentesnek mutatkozott. A pozitív hatás ötük esetében még három hónappal később is fennállt, és a kísérlet minden résztvevője jól, nem várt mellékhatások nélkül tolerálta a szert. Idén februárban egy hasonló kutatás eredményei kerültek napvilágra. Ennek keretében 17 visszaeső depressziós beteget kezeltek egy dózis ayahuascával. A szakértők kezelés előtt és utána több héten keresztül kérdőívek révén mérték fel a betegek állapotát, a több növény összefőzésével előállított, hallucinogén folyadék elfogyasztását követően, a hallucinációk ideje alatt pedig pozitronemissziós tomográfiával (PET) vizsgálták a résztvevők agyát. A felvételekből kiderült, hogy a páciensek fejében fokozódott a véráramlás a hangulattal és az érzelmekkel kapcsolatos agyi régiókban. Nyolcvan perccel a kezelés után jelentősen javulni kezdett a résztvevők kedélyállapota, és a hatás mindenkinél legalább három hétig kitartott. Az ayahuasca egyetlen ismert mellékhatása, a hányás a betegek felénél jelentkezett röviddel a főzet megivását követően.
A pszichedelikus szerek közös jellemzője, hogy ezek úgy fejtik ki hatásukat az agyra, hogy az idegsejtek 5-HT2A szerotonin receptoraihoz kötődnek, ezzel fokozva a BDNF nevű idegi növekedési faktor termelődését és az idegsejtek közti kommunikáció hatékonyságát. Az előző hónapban megjelent egy tanulmány, amelynek szerzői az LSD agyra kifejtett hatásait tanulmányozták funkcionális MR-rel. Ebből az derült ki, hogy a drog hatására az agy többnyire egymástól függetlenül működő alhálózatai fokozott együttműködésbe kezdenek, miközben a belső gondolati világgal és az önmeghatározással kapcsolatos agyi alaphálózatban (DMN) elkezdtek felbomlani a funkcionális kapcsolatok. Hasonló hatást figyeltek meg a pszilocibinnel kapcsolatban egy 2012-ben publikált tanulmány szerzői, akik szintén azt észlelték, hogy míg az agy többi területén fokozza, az alaphálózat részei közt gátolja a kommunikációt a drog. Könnyen lehetséges, hogy pontosan ezen hatás miatt alkalmasak a pszichedelikus szerek antidepresszánsnak, hiszen a depressziós páciensekben túlműködik az agyi alaphálózat. A jelenleg elfogadott teóriák szerint ennek tudható be az állapottal járó, túlzottan önreferenciális gondolkodásmód és a problémákon való folyamatos rágódás is. A pszichedelikus szerek hosszú távú hatásai egyelőre adatok hiányában nagyrészt ismeretlenek. A legjobb kiindulópontot a témában egy tavaly megjelent tanulmány jelenti, amelynek szerzői rendszeres ayahuasca-fogyasztók agyát vizsgálták mágneses rezonanciával. A 22 kísérleti alany mindegyike legalább ötvenszer fogyasztott a főzetből a vizsgálatot megelőző két évben. A szakértők fordított arányú összefüggést találtak az agyi alaphálózat egyik központi része, a hátulsó cinguláris kéreg vastagsága, és a droghasználat intenzitása és időtartama között, vagyis a komolyabb ayahuasca-fogyasztóknál vékonyabb volt ez a kéregrész. Ezzel párhuzamosan az elülső cinguláris kéreg, amely a figyelem és az érzelmek szabályozásában, illetve az agyi alaphálózat működésének elnyomásában kap szerepet, a többet fogyasztó kísérleti alanyokban volt a legvastagabb.
És pontosan ez az az eredmény, amely a leginkább alátámasztja a pszichedelikus szerek gyógyszerként való használatának lehetőségét. A depresszió kezelésében jó eredményeket hozó pszichoterápiák ugyanis a szakértők szerint szintén azért működnek, mert megtörik az agyi alaphálózat dominanciáját. A kognitív viselkedésterápia és a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia célja egyaránt a páciens gondolatainak „decentralizálása”, vagyis annak elősegítése, hogy a betegek mindennapjait kevésbé határozzák meg saját magukra irányuló gondolataik és érzelmeik. Ez a fajta pszichológiai nézőpontváltás pedig nagyon hasonlít arra a drámai „feloldódásra”, ami a pszichedelikus szerek által kiváltott élmény egyik kulcsfontosságú része. Könnyen lehetséges, hogy mindkét jelenség hátterében az agyi alaphálózat működésének elnyomása áll. Ha ez a helyzet, a pszichedelikus szerek valóban óriási ígérettel kecsegtetnek, hiszen néhány óra alatt képesek lehetnek megvalósítani, ami kognitív viselkedésterápiával hónapokat vesz igénybe. Egy tavaly novemberben megjelent tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan lehetne a két metódust párosítani, és úgy találták, hogy 24 órával az ayahuasca elfogyasztását követően a páciensek sokkal hatékonyabbnak bizonyultak a terápiás gyakorlatok elvégzésében, mint korábban. Arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy a pszichedelikus szerek függőséget okoznának, sőt: a kutatók nagy reményeket fűznek ezekhez a szenvedélybetegségek kezelésében is. Emiatt és az előbb említett eredmények miatt egyre több szakértő gondolja úgy, hogy ideje lenne ezeket a drogokat leszedni a tiltólistákról. „A pszichedelikus szerek felelősségteljesen és megfelelő óvatossággal használva az lehetnének a pszichiáterek számára, mint ami a mikroszkóp a biológusoknak és az orvosoknak, és a teleszkóp a csillagászoknak” – állítja David Nutt a londoni Imperial College professzora. Csak reménykedni lehet, hogy igaza lesz, és ezek az anyagok rövidesen klinikai tesztek során is bizonyíthatják pozitív hatásaikat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

22. Trivia
2016.05.22. 15:58
Sajnos az emberek 99%-a még mindig ott tart ezeknek a szereknek a megítélésében, hogy "a drog rossz, éérteeem?".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Renhoek
2016.05.22. 16:50
Van pár ismerősöm, aki gombával és LSD-vel próbált túljutni az élet nehéz kérdésein. Végülis sikerült letisztáznia magában a trip alatt az elérhetetlen nő iránti vonzalmát (férgek jöttek ki a csaj szeméből a tripp alatt ) + többek utána teljesen máshogy szemlélték a helyzetet, nyugodtabban.

Ugyanakkor óvatosan kell kezelni a pszichadelikumokat. Azért tudni kell, hogy elég rendesen belenyúl a rendszerbe, így olyan kapukat nyithat ki amiket nem feltétlenül kellene. A skizofréniára hajlamos egyéneknek és szorongó jelleműeknek nem annyira ajánlott, mert egy bad trip nagyon kegyetlen tud lenni. Egy ismerősöm pl kiugrott a 10. emeletről és szétment a betonon egy bad triptől. (Városba mentek ki az utcára trippelni, eleve problémás negatív hangulatban... ez óriási felelőtlenség. Az illető eltűnt, majd átszaladt egy lakáson és kiugrott) Ez egy eléggé szomorú történet volt.

Szóval csak nagyon ellenőrzött körülmények között, barátságos környezetben, illatok, zene stb... jóbarát vezetésével engednék bármilyen pszichadelikumot... és persze ahány személyiség és ahány féle pszichadelikum annyi féle trip és hatás...Azt azért megnézném, ahogy egy magyar pszichiátrián trippeltetnék a betegeket. Már alapból a helytől becsavarodsz, annyira szörnyűséges.

Összességében további kutatást igényel a terület.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. mikej95 Trivi...
2016.05.22. 17:01
Az ENSZ "Háború a drogok ellen" tervének "kitörő sikerét" még egy jó évtizedig "élvezni fogja" a világ.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. mikej95 Trivi...
2016.05.22. 17:01
Az ENSZ "Háború a drogok ellen" tervének "kitörő sikerét" még egy jó évtizedig "élvezni fogja" a világ.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. eriol Renho...
2016.05.22. 18:33
Mondjuk ha már terápiás használatról beszélünk, az nem egyedül, vagy jóbaráttal javasolt ezeknél a szereknél, hanem egy képzett terapeutával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Renhoek eriol
2016.05.22. 19:06
Hát nemtudom... én nem biztos hogy szeretnék trippelni bármilyen terapeuta előtt.
(én sohasem gombáztam, de több ismerősömet láttam trippelni.) ez eléggé intim és bensőséges élmény, ráadásul nagyon kiszámíthatatlan mikor mit hoz.

Ezért nem vagyok benne biztos, hogy maradéktalanul alkalmas lenne pszichiátriai betegek kezelésére. A szorongás, depresszió, skizofrénia határai összemosódnak, és itt nagyon durva vinnyogva sírós bad trippek lehetnek, hogyha szar a környezet - kísérő. Erre pedig a darkweb szakirodalom alaposan felhívja a figyelmet. Szar alaphangulatban kiszámíthatatlanok ezek. Persze próbálkozni lehet...

(fMRI-s tanulmányokat nem különösebben kedvelem, statisztikával bármi kihozható belőlük amit szeretnél. A többségük kb megismételhetetlen. Mindenképp nagy minta kell, sok beteggel)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. eriol Renho...
2016.05.22. 19:42
Bármilyen előtt nem is, de az ember elvileg azért megy terapeutához, hogy a legbensőségesebb dolgairól beszéljen, azokkal dolgozzon. Teljesen egyedül nem lehet (nagyon ritkán) érdembeli pszichoterápiás munkát végezni, mert nem így működik a pszichénk, kell külső segítség. Viszont barát ehhez nem jó, kell a szakember. Persze jó szakember kell, akibe meg is bízunk.

Trippelni nem egyenlő a pszichoterápiás munkával. Ott bukott el az LSD is, hogy kikerült a laborból az utcára, mert az egyik első kutatócsapat azt gondolta, hogy jó lesz az úgy, mindenki megvilágosodik tőle, és terjeszteni kezdték fűnek, fának. Pár év múlva be is lett tiltva.

És igen, pont azért kell a képzett szakember, mert kiszámíthatatlanok, hogy egyedül hova visznek egy x neurózissal (esetleg pszichózissal) rendelkező, y hangulatban lévő embert a szerek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. kiskoller
2016.05.22. 19:47
Amúgy már a 60-70-es években voltak LSD-s terápiák, dögivel. Szóval ezeket a kutatásokat már 20-30 éve tudnánk, ha nem jött volt elő az idióta drog-ellenesség...

Feldmár nagy LSD fan, szóval messzire se kell menni, ha valaki doktorral akar beállni. No nem mintha egyetértenék a doki gondolataival.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. dzsuz87
2016.05.23. 09:10
Számos dokumentált esetet találni a 70-es évekből, amikor pont a skizofréniát kezelték sikerrel LSD-vel. Megfelelő képzettséggel és felszereltséggel sokat el lehet érni ilyesmi szerekkel.

A probléma ott kezdődik, amikor a függők kezdik el tömegével eljátszani az adott tüneteket, hogy szerhez jussanak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Supra
2016.05.23. 09:59
(vicc/on)
Depis vagyok - de kit érdekel?!?! :-) Mekkora sárkány!!!!
(vicc/off)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. peti198706... Supra
2016.05.24. 05:16
Google a Barátod LSD on: Megtaláltam!
LSD off. Mi a franc ez? Jah, monitor.. tök színes.

De a legjobb kezelés elutazni oda ahol épp termesztik vagy épp szüretelik frissen s szakemberrel s sámánnal együtt vagy jelen h kezeltesd magad, mert ők tudják felismerni mikor kezd elfajulni a dolog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. kiskoller dzsuz...
2016.05.24. 05:56
Az LSD nagyon nehezen okoz fizikai függőséget, a mentális függőség detektálásához meg nincs egy pszichiáternél alkalmasabb ember.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Renhoek kisko...
2016.05.24. 14:04
Ha függőséget nem is, de a rendszeres használaz okozhat mentális problémákat. Pont ez az ami kicsit paradox nekem.
A használói is elismerik, hogy a rendszeres használat flashbackeket okozhat, illetve egy alap skizofrénia előtörhet arra hajlamosaknál. (Ez a zöldre is igaz mérselelten)
A probléma az, hogy a népesség egy elég nagyrésze látens skizofréniás. Ami lehet csak pozitív értelemben nyilvánul meg (kreativitás stb) ez egy új kutatási terület neurobiológiában.

Mikrogrammos adagok nyúlnak bele durván a rendszerbe 12 órás trippet okozva.
Volt egy ismerősöm aki hetente papírozott és rendesen kezdett becsavarodni. Le kellett hozni... skizofréniás hajlama is volt az biztos.

Szóval mint gyógyszer hosszú távon... hát nemtudom. Az agy plasztikussága miatt hosszú távon még nagyon sok vizsgálat kell, szinaptikus és egyéb pályákon hogyan hat. Ez az amit nemnagyon lehet vizsgálni. Most egy egeret papíroztatsz hetente,.és megkérdezed milyen halui vannak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Renhoek
2016.05.24. 14:24
Amúgy 10-20 éven belül sokkal jobb módszerek lehetnek a mentális betegségek kezelésére... Az egyik az optogenetika. Állatoknál már rendszeresen használják bizonyos agyi pályák és területek működésének vizsgálatára. Nagyon pontosan pálya szintjén lehet stimulálni és gátolni lézerfénnyel.

Többek között a függőségek, mint a kokainfüggőség. Parkinson kór, de a klinikai depresszió is gyógyítható lehet mikrolézer implantátumokkal és lokális célzott genetikai módosítással. Súlyos depresszióban a megfelelő stimulálással és gátlással tünetmentes lehet a beteg. Pánikbetegségben nem kell egy teljes rendszerre ható gyógyszer, elég csak a megfelelő pályát gátolni, ha roham jelentkezne. Már lehet a pánikroham is megszűnik attól, hogy a beteg kezében ott egy gomb, amivel tudja, hogy megszüntetheti a rohamot.

Szóval ez az LSD és gomba kezeléssel nekem az a bajom, hogy baromira nem célzott. Az egész agyra hat, méghozzá nagyon durván, nagyon hosszú 8-12 órás trippel. Ráadásul inkább csak hipotézisek vannak még mindig, hogy milyen receptorokon és milyen neurotranszmitterek felszabadításával hat. Ez kb olyan, minthogy felgyújtjuk az egész szénakazalt, hogy megtaláljuk a tűt vagy nagyon célzottan egy mágnessel kihalásszuk (optogenetika)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.05.24. 18:21
A rendszeres túlhasználat elég sok dolognál okozhat komoly problémákat, szóval ez igazából illik kb a kávétól a kocsidudáig mindenre.

A pszichedelikus szerek mechanizmusa nem az, hogy magukban(tól) hatnak, mint egy célzott sebészeti beavatkozás. A páciens pszichéje kerül képlékeny állapotba a szertől, amit a hatás alatt aktív és célzott munkával nagyon hatékonyan lehet megdolgozni. Így lehet ezekkel a szerekkel pontosan kiválasztott témákkal foglalkozni, csak érteni kell hogyan vezessük a pácienst. De amúgy maga az elme is úgy működik, hogy előszeretettel tolja elő ilyen állapotában (meg sok egyébbe is) azokat a problémákat amik belső konfliktus okoznak. Egy jó segítővel ezeket fel lehet ismerni és foglalkozni velük.

De igazából ezért is írtam már lejjebb, hogy a haverokkal való trippelés és egy szakemberrel végzett "kúra" fényévekre van egymástól terápiás szemszögből nézve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek eriol
2016.05.24. 18:50
Azért egy kávéból bármikor megihat bárki napi 3-4 adagot para nélkül... de ha papírozol hetente egyszer... azért más világ a koffein mechanizmusa jól ismert és nem nyúl bele ennyire durván az agyba.

Természetesen érdekes lehet az általad említett vezetési módszerrel. Ezzel teljesen egyetértek. Csak ugye a pszichiátriai betegségek mögött szervi probléma is van általában. (Tehát a pszichoterápia önmagában nem ér semmit) A skizofrénia, depresszió és szorongás átfedéseiből állnak...ahhoz hogy biztonsággal használjuk pszichiátriai betegeknél, jobban meg kell ismerni a szert, nehogy rontson a betegek állapotán.

Az SSRi hatásmechanizmusa is hasonló, fellazítja a szinapszisokat,.és újra lehet huzalozni az agyat. Sejtésem szerint itt is ez állhat a háttérben. Mindkettőhöz kell a pszichoterápia is. Tehát ebben tuti igazad van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.05.24. 19:39
Jó, de napi 3-4 xanax vagy csak aszpirin már pl sok. Persze, egyetértek, pszichózisban szenvedő betegekkel azért nem triviális, hogy leülünk kicsit papírozni. Ez tényleg egy rendkívül érzékeny terület és valószínűleg hatékonyabb kombinált megoldást alkalmazni a kezeléshez. De azért ne becsüljük le a test (pl agy, idegpályák) önjavító mechanizmusait se, ha kicsit buffolod az illetőt mentálisan és feljavítod a kedélyállapotát, hisz sok esetben mentális okhoz vezethető vissza a test "elromlása" is, pl lelki trauma, stb. Szeretjük testivé tenni lelki bajainkat, viszont ez pozitív irányba is működik. És ha van egy tanult módszered arról, hogyan segíts magadon, az jobb, mintha egy vágással szimplán eltünteted az aktuális rossz állapotot, mert jobb esélyed van, hogy nem csúszol vissza x idő múlva. Persze ha vágni kell, akkor vágni kell.

Minden esetre a pszichedelikumok szerintem nagy perspektívát nyitnak az aktív terápiák területén, még ha a fő csoport nem is a pszichózisos betegek lesznek, hanem mondjuk "egyszerű" neurotikusak, függök, PTSD -sek, terminális stádiumban lévők (életminőség javítás), vagy akár szimpla személyiségfejlesztés. Igazából ez utóbbi férne rá leginkább társadalmunkra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek eriol
2016.05.24. 20:45
Nagybátyám 13 éve szed napi 3x0.5 mg Xanaxot... skizofrénia+depresszió.
Ahhoz képest jól bírja az öreg, hogy manapság már nem írják fel 1-2 hónapnál tovább (hivatalosan)...Tompítja rendesen az agyat hosszútávon. Szerintem már nem tudná abbahagyni. Szerencsére rövidtávon igazából nem nyúl bele az összeköttetésekbe, kb úgy hat mint 2-3 doboz sör (hasonló a hatásmechanizmusa is az etilhez) SSRI már maradandó változásokat okozhat, mégis orrba szájba felírják csak önmagában.

Nagyon kívánics leszek mi lesz a következménye ennek a kutatásnak... én már annak is örülnék, hogyha felismernék a pszichiáterek, hogy önmagában a pszichoterápia és a gyógyszer sem sokat ér a klinikai eseteknél. Kombinálva viszont ténylegesen hatásosak. Egereknél is számtalan sikeres PTSD-s és agressziós kísérletet láttam gyógyszer+terápia kombóval.

Valami állatkísérletes metódust ki lehetne dolgozni LSD-re / Ayahuasca-ra... a szorongás és a depresszió viszonylag jól modellezhető egerekkel is. A kaktuszt lehet még én is kipróbálnám a labban. "hopp leesett egy szelet a földre"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.05.25. 00:36
Mondjuk kicsit nehézkes a komplexebb beszélgetős terápiát lefordítani egérre (most a módszer nem hat, vagy a szer?), de igazából ayahuascát, kaktuszt vagy gombát egyszerűen lehet embereken kutatni olyan országokban, ahol eleve legális. Ráadásul itt a hosszútávú, rendszeres fogyasztás hatásait is könnyebb vizsgálni. A kaktusz meg jó cucc, Huxley is szerette.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.05.25. 12:39
"A kaktusz meg jó cucc, Huxley is szerette."

Kvázi az összes többi híres író-költő is használt pszichedelikus szereket -- részint ezért is tudtak kiemelkedni a tömegből. Olyan ez, mint a sportban a dopping.
(Szvsz be is kéne tiltani az ilyen művek forgalmazását, hogy az író-költőknek ne kelljen már szétbarmolniuk maguk ha konkurálni akarnak Huxley-val)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. dbelam Trivi...
2016.05.26. 15:41
"Sajnos az emberek 99%-a még mindig ott tart ezeknek a szereknek a megítélésében, hogy "a drog rossz, éérteeem?"."
A morfium is volt fájdalomcsillapító. Ott kezdődik a baj, amikor egy drogos a gyógyszert arra használja hogy beálljon.
(ennek tipikus esete amikor a raszta "zöldségesek" hittérítenek hogy milyen jó mert gyógyítja a rákot - ha nem vagy rákos miért szívod, 2. miért ne lehetne tablettázni a hatóanyagot?)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kw
2016.05.31. 09:04
itt mindenki milyen hozzáértő tetszik lenni..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!