iPon Cikkek

Radeon HD6670 – Apró lépés előre

Dátum | 2011. 05. 30.
Szerző | Svindler
Csoport | MEGJELENÍTÉS

Lassan lezárhatjuk az aktuális VGA generáció aktáját is, mert az AMD és az nVidia is kiadott minden fontosabb kártyát, lefedvén az olcsóbb szegmenseket is. Mai cikkünkben pont a költséghatékony kártyákkal foglalkozunk majd, a GTX560-at és a HD6790-et meghagyjuk egy hét múlvára. Tesztünk főszereplője a HD6670 lesz, melynek lelke a Turks GPU, az 5500-5600-as széria alapját adó Redwood utódja. A cél az új GPU-val a vérfrissítés volt, de a lehető legkevesebb plusz tranzisztorból megoldva, így revolúcióra senki se számítson. A TSMC gyártástechnológia váltással kapcsolatos problémái miatt mindkét rivális megragadt a 40nm-es gyártástechnológiánál, ami eléggé visszafogja őket, viszont így a következő ugrás megint óriási lehet. Ez viszont még a jövő zenéje, egyelőre lássuk mit tartogat nekünk a Turks.


A diagram nagyon ismerős lehet a HD5670-es cikkből, csak egy komolyabb, és néhány apró változtatás látható rajta. A legfontosabb különbség az elődmodellhez képest, hogy egy shader blokkal több található a shader magban, aminek hála a stream processzorok száma az eddigi 400-ról 480-ra emelkedett, és textúrázóból is néggyel több van. A nyers erőhöz szükséges egyéb dolgok változatlanok, így maradt a 8 ROP és a 128 bites memória elérés is. Jött viszont sok kisebb-nagyobb fejlesztés, amit már megszokhattunk a hatos sorozatban: UVD3, jobb textúra-szűrés, HDMI 1.4a (3D-s Blu-rayekhez), DisplayPort 1.2 és természetesen a frissített tesszelátor. Utóbbi előnyeit nem valószínű, hogy sűrűn észrevesszük majd, a kártya nem elég erős ahhoz, hogy igényelje az erősebb tesszelátort.

Órajelekben túl sok előrelépés nem történt, a HD5670 775MHz-en ketyeg, a HD6670 pedig kerek 800-on. A memória mindkét modell esetében effektíve 4000MHz-es iramot diktál, úgyhogy az nem nagy titok, hogy ha sebességnövekedést fogunk látni az csak marginálisan lesz a GPU órajelnek köszönhető. A sebesség fő forrása a +80 shader és a +4 textúrázó lehet, ez 20% többletet jelent, viszont olyan helyzetekben ahol a memória sávszélesség vagy a ROP-ok korlátoznak, nagyon közel lesz egymáshoz a HD5670 és a HD6670.


A konkurenciához viszonyítva a kártya árban a GT440-es és a GTS450-es között van. Azért választottuk a GT440-et a tesztbe a GT530 helyett, mert erősebb a magasabb órajelnek hála. Bár GT440-ből és HD5570-ből léteznek GDDR5-ös példányok, a GDDR3-asak sokkal elterjedtebbek, így egy-egy ilyet dobtunk a kalapba. Érdemes megfigyelni hogyan alakulnak a fogyasztások is: az AMD szerint mindössze 2W-tal kér többet enni az új kártya, mint a régi. Meglátjuk tényleg így van-e, most nézzük meg, hogy néz ki egy HD6670-es, ha az ASUS gyártósorairól hozunk el egyet.


A hűtő nem egy méretes darab, de a GPU nem is teszi indokolttá egy drága megoldás alkalmazását. Üresjáratban szinte semmi hangja nincsen egy jól szellőző gépházban és terhelésre sem hangoskodik igazán. Csak FurMark alatt hallatta túlságosan a hangját, de az messze van a valós felhasználástól. A videó kimenetek között egy DVI (átalakítható D-subbá), egy HDMI és egy DisplayPort van. A kártya természetesen plusz tápellátást nem igényel, elég neki amit a PCI Express foglalat biztosít számára.

Tesztkonfiguráció
Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R
Processzor: Intel Core i7-930
Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333
Grafikus kártyák: Gigabyte GT440, Asus GTS450, ASUS, GTX550 Ti, Sapphire HD5570, Sapphire HD5670, ASUS HD6670, ASUS HD5750 Formula
Tápegység: Corsair TX650
Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit minden frissítéssel
Driverek: Catalyst 11.5, GeForce 275.27 béta


Bár a különböző gyártók között van szórás, azért az látszik, hogy üresjárati fogyasztást nézve eléggé egyben van a mezőny, majdnem hibahatáron belül. A GT440 is csak azért ment fel 104W-ra, mert a Gigabyte kártyája valamiért nem vette le teljesen az órajeleit.

Terhelés alatt már jóval árnyaltabb a kép: a GT440 ott van, ahol a specifikáció alapján is lennie kéne, a többi nVidia kártyánál viszont tisztán látszik, hogy a TDP értékeken egy kicsit kozmetikáztak. A HD6670 beérte ugyanannyi energiával mint elődje, úgyhogy az AMD által írt 2W teljesen hihető (ne feledjük most különböző gyártóktól volt a két kártya).


A hőmérsékletes diagram igazából csak érdekességképpen van itt. Mivel szinte senki sem használ referencia hűtőket, ezért csak az adott gyártóra igazak az eredményeket, a GPU-k hőtermeléséről többet elmond a fenti fogyasztásos diagram.


A jó öreg 3DMark Vantage nem nagyon törődik az azonos sávszélességgel, csak a shaderek ereje számít benne, így körülbelül a maximális különbséget mutatja a HD5670 és a HD6670 között. Valós alkalmazásokban ilyet nem fogunk látni (főleg hogy érdekes módon a különbség itt elérte a 30%-ot, amit elméletben nem lenne neki szabad, valószínűleg csak a pontok szórása tette, de az is lehet, hogy a Turks ütemezője egy kicsit jobban kezeli a program shadereit).



A 3DMark11 már reálisabb képet fest elénk, a HD6670 előnye 11-12%-os. Érdemes megfigyelni, hogy amíg a Fermi architektúrás GF-eknek a régi Vantage nagyon fekszik, addig az új már nem olyan előnyös.


A Call of Pripyat egész jól fut az olcsó VGA-kon is, bár a benchmark utolsós része azért elég nagy terhelést ró mindenkire. Némileg alacsonyabb beállításokkal azonban egyik kártyának sem jelentene gondot a játék. A sorrend nagyon függ az aktuális tesztrésztől, látszik, hogy az nVidia kártyák teljesen máshogy viselkednek mint az AMD-k, előbbieknek inkább az alapteszt fekszik jobban, utóbbiaknak pedig azok, amikben variálnak egy kicsit.


A jó öreg Crysis viszonyítási alapként került a tesztbe, hiszen munkára fogtuk a nemrég megjelent második epizódot is. Bár a legdurvább beállításokon még most is képes megizzasztani az erősebb VGA-kat, a mostani költséghatékony megoldásokon Gamer beállításon egész szépen fut, kisebb felbontáson teljesen játszható a játék még az olcsóbb kártyákon is.



Terhelést nézve az új részben a Very High beállítás áll a legközelebb a Warhead Gameréhez. A legmagasabb beállítás most is izzaszt persze, de érdekes módon nem annyira, mint a Crysis 1-ben. Minden kártya jól vette az akadályt, a sorrend pedig most se változott komolyan (általában csak az változik, hogy a GT440 megelőzi-e a HD5570-est, és hogy a HD5750 a GTS450 előtt végez-e).


Az AVP-ben sincs sok érdekesség, a HD6670 tartja bő 10%-os előnyét a HD5670-nel szemben, a GTS450 pedig újfent helyet cserélt a HD5750-nel. Gyorsítsunk is egy kicsit, ahol nincs valami figyelemfelkeltő dolog, ott mellőzzük a szöveget.



A Lost Planet 2-nek érdekes motorja van. DX9 alatt nagyon favorizálja az AMD kártyákat, a HD6670 még a nála drágább GTS450-et is kiröhögi. DX11 alatt ennek pont az ellenkezője történne, de olyan siralmas eredményeket produkált mindegyik kártya, hogy nem láttuk értelmét erőltetni a dolgot. Ha pedig levesszük a beállításokat, akkor nem sok értelme van a DX11-es módot futtatni, mert vizuálisan sokkal többet veszítünk az egyéb beállítások levételével mint azzal a szerény plusszal amit óriási teljesítménycsökkenés árán ad a játék DX11-ben.



World in Conflictban katonás rendbe állnak a riválisok, csak a 600-as széria töri meg a képet.


A Mafia 2 sok esetben az AMD kártyákat szereti jobban, de az olcsóbb szegmensben az új driverekkel már az nVidia kártyái végeznek jobb helyen. Persze a különbségek nagyon aprók, de azért látszik némi fejlődés.


JC2-ben hasonló a helyzet, ahogy fejlődtek a Fermi driverei, feljebb jöttek a GF-ek.

Összesítsük hát az eddig látottakat:


Nem túl meglepő módon az jött ki, hogy a HD6670 átlagosan kb. 13%-os sebességnövekedést jelent a HD5670-hez képest. Ha erre rátesszük az egyéb extrákat (pl. jobb textúraszűrés), és azt, hogy a fogyasztása egy szinten van elődjével, akkor végülis elégedettek lehetünk. Aki jelenleg HD5670-essel rendelkezik, annak nem kell futnia az új generációért, de aki mostanában akar költséghatékony VGA-t venni, annak érdemes elgondolkoznia rajta. A GT440 szimplán nem éri meg az árát, olcsóbban lehet (akár GDDR5-ös) HD5570/HD6570-hez jutni. Utóbbi ráadásul erősebb is, csak épp eléggé hiánycikk, nekünk se sikerült a teszthez beszereznünk egyet.

Zárszóként még fontos megjegyezni, hogy amíg nem állnak be az árak (a HD6670 még elég friss) addig a HD5750/HD6750/GTS450 trió több plusz erőt jelent, mint amennyivel többe kerülnek az új kártyánál, így esetleg érdemes azt a pár ezer forintot rájuk költeni, hiszen még sok mai játékban is kompromisszummentes megoldásnak minősülnek, ha nem 1920*1080-ban játszunk. Feljebb viszont már a HD5770/HD6770 a jó választás, mert kb. ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint a GTX550 Ti, de legalább nem a marketing miatt van rajta az 1GB memória.

A tesztkártyákat az ASUS magyarországi képviseletétől, a Cédrus Kft.-től és a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

32. _DiEGO_
2011.05.30. 22:50
A HD5770/HD6770 a jó választás, mert kb. ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint a GTX550 Ti, de legalább nem a marketing miatt van rajta az 1GB memória.
Plusz ugye még jóval olcsóbb is...

HD6670 --- elfogadható teljesítmény , alacsony fogyasztás +egyéb extrái - ára
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. Norbert09
2011.05.30. 22:52
A táblázatban a HD 6750/5750-nél nem a 3D-s GPU sebesség van kiírva, hanem a csökkentett órajel.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. benczeb90
2011.05.30. 23:48
_DiEGO_
nekem az 5670 élőben jóval jobb benyomást nyújtott mint a bencheket nézve. ha olyan 1-2 évre akar beruházni az ember, akkor simán jó, elmegy rajta minden, leeeeeglegleglegkisebb beállítás nagyon minimális számú játéknál a medium, rendes basic aa meg elegendő af mellett. szal ha úgy taktikázik az ember, hogy megvárná a köv gen karikat és mindenképp cserélne mer vagy túlszar a mai karija vagy elhalt, akkor ez eléggé jó választás max 2 éves távlatra max átlagos gémernek max 16xx-xxx(x) -as felbontás mellett.
senki ne fikázza, arra jó amire való! persze a csuklóból való hard hard veryhard max stb... féle opcióbeállításokat el kell felejteni és fps kompromisszumokat kell hozni, de tényleg nem nagyokat. egy 2magos phenom simán kihajtja
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Mrsmith
2011.05.31. 01:45
OFF: Manapság egy 4830-as teljesítménye mivel ér fel pl a 5xxx ill. 6xxx szériából?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Dragon3k
2011.05.31. 02:00
Mrsmith: Szerintem a 6670nél egy picit erősebb lehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Norbert09
2011.05.31. 07:01
HD 4830 + 9800GT = HD 5670 tuningal, tehát a HD 6670 erősebb ezeknél
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. szabi_b
2011.05.31. 07:52
Jövő heti 6790-es tesztben milyen kártyákat szántok ellene?

Üdv
szabi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Phantomstr...
2011.05.31. 08:50
Én kb ezt a kártyát vártam bő egy éve 5670 néven. Akkor kicsit csalódott is voltam.
Most meg már gombokért lehet kapni 5750-et, szóval amíg ez a kártya 20 ezer forint felett van, nem éri meg.

Kicsit az is zavar, már (már generációk óta), hogy régen még a 700-asok is a csúcskategóriát jelentették (9700PRO/XT), a 600-asok pedig a középkategória tetejét (9600XT, X1650XT), most meg már a 800-asok is középkategóriások.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. mada
2011.05.31. 11:30
Akkor úgy néz ki jó választás volt tőlem az asus 5770
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. HunZsoltee
2011.05.31. 11:57
Amíg van 5830-as, addig sajnos ezek a karik semmire nem jók. Ha valaki 20k fölött szán kicsivel kártyára, akkor ki kell gazdálkodni az 5830-ast!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Terror
2011.05.31. 12:01
De akár írhattad volna a HD6990-est is, minek másik kártya, ha egyszer olyat is kapni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Th3Ac3 Mrsmi...
2011.05.31. 12:01
Mrsmith: egy 4830-as kb. 40%ra van egy HD4870től ami pedig az Ati 5770/6770 szintjét hozza. Szerintem a 4830 egy kicsit alatta van az 5750 kártyának (10-15%). Viszont az 5670nál (400 vs, 640 SP). és 6670nél (480 SP) is biztos erősebb, bár kicsit órajelhátrányban szenved...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Mrsmith
2011.05.31. 12:20
Köszönöm a válaszokat mindekinek!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. _DiEGO_
2011.05.31. 13:23
9800GT 1GB vs HD6670 1GB OEM

Nvidia messze elvan itt ellenfelétől 3év... fogyasztás + Dx10 vs Dx11 stb...

[9800GT vs HD6670]

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. gargoyl
2011.05.31. 13:42
Mrsmith:kb gts450,hd5750 környéke
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. _DiEGO_
2011.05.31. 14:00
HD6790 ~32K környéke...

Specifications of AMD Radeon HD 6790 Graphics Card

Process: Up to 840 MHz
Transistors: 800
Engine Clock: Up to 1.34 TFLOPs
Stream Processors: 40
Compute Performance: 33.6 GTexel/s
1050 MHz GDDR5 memory
Texture Fillrate: 13.4 GPixel/s
Texture Units: 16
ROPs: 53.8 GSample/s
Memory Type: 256-bit
Memory Clock: Up to 4.2 Gbps
Memory Bus Width: Up to 134.4 GB/s
Memory Data Rate: 150W
Memory Bandwidth: 19W
Idle Board Power: 1.7B
Load Board Power: 40nm
[LINK]

[LINK]

[HD 6790 vs NVIDIA GTX 550 Ti]

Plusz 6790 egy 5ezressel rövidebb is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Svindler
2011.05.31. 14:03
Norbert: ouch, javítom

szabi_b: kb. mindent ami azon a környéken van, 9 kártyát teszteltünk le a jelenlegi generációból
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. _DiEGO_
2011.05.31. 14:34
Még egy teszt link-el megörvendeztetem leendő vga vásárláson gondolkodó usereket

[T E S Z T]

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Mrsmith
2011.05.31. 15:07
Mi van??? a gts450 szintjén van!? Nem is rossz elnézve anno 3 éve 20000ft-nak megfelelő lejért vettem.
Gondolkozom az újításon, de még az elején vagyok...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. _DiEGO_
2011.05.31. 17:56
Van egy PH II X3 720 BE 2800MHz 95W @UCC X4 4x3,2GHz 125W , lesz egy HD6790 ami maxxxon 150W ...eddig 275W Alaplap + 1db HDD + 1db ODD + USB kulcs néha USB külső HDD . Elméletileg egy jóféle 350W táp lazán de van egy 460W GE-R460-V1 SuperB Active PFC tápom ami zajtalanul , szinte alapjáraton kiszolgálja.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Woodstock
2011.05.31. 21:31
Ha nekem van egy 4870es gyári tuningos karim akkor az manapság mivel van pariban?
5770? mire érdemes lecserélni? mert ha már csere akkor legyen erősebb is ne csak dx11et tudjon...persze nem csúcskártyára gondolok szóval ennek fényében várom a tippeket
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Terror
2011.05.31. 21:43
Egy 6850-es megtenné, de inkább egy 6950-esre hajtanék (majd' kétszer annyi kakó van benne).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. szabi_b Svind...
2011.05.31. 23:00
Szia!

Nyugtass meg, ebben a tesztben látni fogunk gtx460(768mb), gtx550, gtx560(sima) illetve, 5770, 5830, 6850-es kártyákat?

Miért kell 6790-es kártyának 2x tápellátás?


Azért nem értem mert 6850-es kártyán csak 1x táplálás van.

Üdv
szabi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. noPublicFG
2011.05.31. 23:46
_DiEGO_ Az olyan tápok, amiken nincs nagybetűkkel feltüntetve a 80+ matrica, úgy kell számolni, hogy a névleges teljesítményük 70%-ét adják le. (Rosszabb esetben kevesebbet, de reménykedjünk, h. ilyen nem létezik.) tehát egy 350W-os táp ténylegesen 245-280W-ot ad le, márkától/típustól függően.
A helyedben azt a 460W-os tápot használnám...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. carraroxt
2011.05.31. 23:55
Lássuk csak: Ph II B55 X4 3,5GHz 80W, Sapphire 4580/512 ~120W, 2 HDD ~12W, deszka+ram+hangkártya ~45W, 3DB 12cm-es venti ~5W = 265W De ennyire leterhelni nem lehet csak kb prime95+furmark kombóval. A bukta viszont ott van hogy 700W-os szervertápról hajtom, aminek aligha hiszem, hogy dicsérendő lenne a negyed terhelésen mért hatékonysága...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2011.05.31. 23:56
noPublicFG:
Rosszul tudod. Egy 350W-os minőségi táp simán lead 350W-ot. De ha 70% a hatásfoka akkor ehez a konnektorból 500W-ot kell felvenni, és 150W-ot elfűt. Ezt jelenti a hatásfok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. carraroxt
2011.06.01. 00:00
noPublicFG A tápoknál (legalábbis a normális gyártók) mindig a leadott teljesítményt adják le. Azaz egy régi 300W-os pl. Delta is 300W-ot ad le, csak ehhez lehet, hogy 450W-ot vesz fel szemben egy új 360W-jával. Az meg teljesen más kategória, hogy a HKC, Codegen... hulladék tápok a névleges terhelhetőségük 70%-án már örök létre szenderülnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. _DiEGO_
2011.06.01. 12:55
Stark & carraroxt igy vagyon...
Példának kerek számmal egyszerübb átlátni - hatásfok

Egy Primary oldalon 1000W -ot fogyasztó táp 70%-os hatásfokon ugye Secondary oldalon 700W teljesítményt ad le , míg egy 80+ már legalább 800W -tal terhelhető és ezért a 800W lesz a tápra írval, de közben az is 1000W-ot fogyaszt konnektorból, de természetesen 100%-os terhelésnél. De ugye a tápok kapcsoló üzemmódúak ezért annyi árammal biztosítanak csak amennyi épp szükséges.
Tehát - ami rávagyon írval az már a valós terhelhetőségi számadat , nem abból jön le a mínusz hőveszteség 15-30%.
A jó minőségű és helyesen megválasztott méretű tápegység elengedhetetlen a teljes rendszer stabilitása és hosszú élete érdekében. Napjaink hardvereinek pontos feszültség és áram igénye folyamatosan növekszik. Megéri egy nagyobb kapacitású tápegységet vásárolni most, hogy a jövőbeni hardver frissítés ne igényelje a tápegység cseréjét is. A modern tápegységek a kapcsolós tápszolgáltatással (switching power supply) működnek. Mivel a folyamat sokkal összetetebb, sokkal nagyobb hatékonyságot és energia sűrűséget biztosít. Ez a mód az átlagos feszültséget egy kapcsoló segítségével irányítja, ami gyors tempóban nyílik és csukódik, az ismertebb neve a PWM (Pulse Width Modulation). A pulzálás olyan gyors (kHz értékben) és a kondenzátor segít ezt fenntartani, így a terhelésben nem lehet észrevenni a ki- és bekapcsolásokat, a terhelés ugyanazt az állandó feszültség értéket mutatja. Minél nagyobb a pulzálások közötti idő, annál magasabb a kimenő átlagos feszültség, és fordítva.Dióhéjban, a tápegység veszi a bejövő váltóáramot ami 230V, és egyenirányítja (egy nagy feszültség / alacsony áram egyenirányítón keresztül), szűri (az AC vonali zajok eltávolítása), és itt lép be az opcionális PFC (power factor correction) áramkör. Egy pár nagy kondenzátor biztosítja a hullámok simítását, mielőtt egy tranzisztor kapcsolná a feszültséget (ez általában a MOSFET - metal-oxide semiconductor field-effect transistor). A MOSFET az átalakító első oldalához csatlakozik és ki-bekapcsolóként szolgál.Az energia az átalakító másik oldalán jön ki, ahol a teljes hullámú egyenirányítóval a megfelelő egyenáram szintre kerül. Egy visszacsatolás érkezik ilyenkor az átalakító első oldalához, ami a PWM áramkör bemenete. A PWM áramkör módosítja az időtartamot, ahogy a MOSFET ki- és bekapcsol, így fenntartva a kimeneti szabályozást.A kapcsolási frekvencia az ilyen tápegységeknél általában 30kHz és 150kHz közötti érték, de ennél magasabb is lehet. A lineáris tápegységek esetében a frekvencia a bemeneti frekvenciával egyenlő, vagyis 50/60Hz körüli érték.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. _DiEGO_
2011.06.01. 13:01
Valódi teljesítmény - actual power:
- valós teljesítményként is ismert,
- ezt használják az eszközök,
- Wattban jelölik.

Meddő teljesítmény - reactive power:
- fantom teljesítménynek is nevezik,
- ez az energia elnyelődik és visszakerül (nem kerül felhasználásra),
- VAR értékben mérik (Volt-Amper-Reactive).

Látható teljesítmény - apparent power:
- totál teljesítményként is ismert,
- a valódi és a meddő teljesítmény összege,
- VA értékben mérik (Volt-Amper).

Teljesítmény faktor - power factor:
- a valódi teljesítmény osztva a látható teljesítménnyel,
- 0 és 1 közötti tizedes értékben mérik,
- nincs mértékegysége.

Ha a teljesítmény faktor értéke 1, akkor a teljesítmény tökéletes, mivel nincs meddő energia. Ha az érték 1 alatti szám, az azt jelenti, hogy a vezeték több áramot szállít, mint amennyire valójában szükség van.A rossz teljesítmény faktor aktív vagy passzív módon korrigálható, ez a PFC (Power Factor Correction). A passzív megoldás esetében, ha egy készülék nagyon sok áramot fejleszt a meddő teljesítmény egy ellenállás beiktatásával csökkentik. Ez egyszerűen hangzik, de az eszköz összetettségétől függően nem működik elég hatékonyan, vagy mint ahogy szeretnék.Az aktív PFC egy második kapcsoló áramkörként működik, amelyet az első kapcsoló áramkör elé helyeznek a tápegységben. Ez ellenállás beiktatása nélkül kapcsolja az energiát és sokkal állandóbb szolgáltatást nyújt az első kapcsoló áramkörnek, mint ami normálisan egy PFC nélküli tápegységnél történik.Egy PFC nélküli tápegység teljesítmény faktora 0,6-0,7 közötti érték átlagos terhelés mellett. Passzív PFC esetében ez az érték 0,75-0,85 között van, míg az aktív PFC elérheti a 0,98 értéket is. Ha egy tápegységbe 450W váltóáram jut be és 400W egyenáram jön ki, a hatékonyság a kettő hányadosa, vagyis 89%. 50W hővé alakul, amit nem hasznosítunk, de szintén kifizetünk. Vagyis egy olcsóbb tápegység a pénztárcánknak ugyan jó, de hosszú távon a többszörösét is kifizethetjük egy drágább, de jobb hatékonysági értékkel rendelkező tápegységgel szemben.
A mai modern tápok hatékonysága 75% körüli átlagos terhelés esetén, és 85% körüli értéket is elérhet csendes működés alatt. Minél nagyobb a hatékonysági fok, annál kevesebb hő termelődik, kevesebb hűtésre van szükség, és ez lényeges a csendes tápegység szempontjából.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. _DiEGO_
2011.06.01. 13:13
Ha már ennyit írtam (sorry)akkor még egy szösszenet:

A tápegységeknek különböző környezeti hatások alatt kell működniük, amik nem mindig optimálisak. A meleg a tápegység legfőbb ellensége, a táp mindegyik alkatrésze egy meghatározott hőmérséklet alatt képes jól működni. Ahogy a hőmérséklet nő, a kapacitás csökken, és rosszabb hatékonysággal működik, sőt az alkatrészek tönkre is mehetnek. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a számítógépház belső hőmérsékletétől függően a tápegység képtelen teljes kapacitáson működni.A modern minőségi tápegységek általában még 50 C fokot is elbírnak teljes terhelés mellett. Az olcsóbb, gyengébb minőségű tápegységeknél ez az érték ennél alacsonyabb, ilyenkor a megoldás a ház jobb hűtése több ventillátorral akár, vagy a terhelés csökkentése, netán egy jobb minőségű tápegység beszerzése, mint ezt többször többen is hangoztatjuk ! Ez a leglényegesebb része az erős megbízható konfignak - ez a szíve , hiszen ez lát el minden alkatrészt megfelelő feszültséggel és árammal.
Amúgy nem véletlen tervezgetik alulra a tápegység elhelyezését nem a tápventinek kell elszívni a belső megtermelt hőt ... az sajátmaga hűtésére lett kitalálva.

Amúgy mint kiolvasható a #22 hsz-ből a 460W-os táp van a gépemben
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Smoke
2011.06.05. 13:05
_DiEGO_

Mikor megalkották az ATX szabványt a tápon pont azért volt ventilátor, hogy elszívja a hőt a processzor hűtőbordájáról, és így anno nem kellett a processzorra külön ventilátor. Csak a mai processzorok sokkal több hőt termelnek mint akkoriban, tehát nem sok értelme van a dolognak. Ezért érdemes alsótápos házat venni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. zord01
2011.06.17. 19:04
Sziasztok!

Egy nagy segítséget szeretnék kérni, bár elég offtopic kérdés.
Vettem egy új ATI (R6850-es) videókártyát, de az új catalyst agyon van variálva.

Régen tudott egy olyan funkciót, hogy csak a tényleges felbontást jelenítette meg a képernyőn. Nem húzta szét a képet.
NEM TUDJA VALAKI, HOGY HOL VAN EZ A BEÁLLÍTÁS???????????????

A poroblámám abból adódik hogy egy nagyon régi játékkal játszok, aminek a max felbontása 1024*768.
De a szemét kis szoftver kiteszi az egész játékot 1920*1080-ba. Torzít és pixeles.
Sokkal jobba lenne, ha nem tenni át 1920*1080-ban, hanem csak a tényleges felbontást jelenítené meg a monitoron.
Légyszi aki tudja hogy lehet ezt bállítani (2 órája keresem és nem találom ezt a beállítást) az írja már meg a zord01@freemail.hu-ra
Előre is köszi!!!!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!