iPon Cikkek

Rayman Legends – Kiváló folytatás

Dátum | 2013. 09. 24.
Szerző | dragon83
Csoport | JÁTÉK

Kevés olyan feltámadást látni a játékiparban, mint amilyet a Rayman sorozat hajtott végre az elmúlt két esztendőben. Az Ubisoft aranytojást tojó tyúkjának számító széria a ’90-es évek közepén és a 2000-es évek elején élte fénykorát, ekkoriban számos élvezetes, kiváló humorú és látványvilágú rész is megjelent Rayman név alatt. 2006-ban azonban úgy gondolta a francia óriáskiadó, hogy ideje kissé megreformálni a franchise-t, aminek három Raving Rabbids elnevezésű rész lett az eredménye, melyek elsősorban a Nintendo Wii konzolját célozták meg (bár készültek portok más platformokra is). Az említett játékok itt-ott még tartalmazták a Rayman féle humort, játékmenetük azonban teljesen megváltozott. Kár lenne tagadni, a Ubisoft átlagos minijáték gyűjteménnyé silányította a neves szériát, amelyekben síelni, táncolni, versenyezni kellett, felhasználva a Wii különféle hardvereit (többek közt a Balance Board kiegészítőt). Mindannyiunk szerencséjére a fejlesztők felismerték, hogy a platformerek rajongói körében sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek a régi Raymanek, mint a Raving Rabbids féle mellékágak, így a Ubisoft Montpellierben működő stúdiója, a széria atyjának számító Michael Ancel vezetésével elkezdett dolgozni a Rayman Origins-en. Már a név is jelezte, hogy itt bizony a gyökerekhez történő visszatérésről van szó, mind játékmenetben, mind hangulatban és humorban. És valóban, a 2011-ben megjelent Origins ismét a széria fénykorát idézte, legyen szó akár színgazdag, rajzfilmszerű grafikájáról, akár élvezetes platformer elemeiről. A kritikai és üzleti siker természetesen nem maradt el, így nem meglepő, hogy Ancel és csapata hamar elkezdett dolgozni a folytatáson. Vajon képesek voltak a franciák tovább emelni az előző rész amúgy is magas színvonalát?
A kép tökéletesen megragadja a játék hangulatát
A válasz egy csupa nagybetűs IGEN. Már itt az elején nyugodt szívvel ki merjük jelenteni, hogy a Rayman Legends a valaha készül legjobb, legtöbb tartalommal bíró és legélvezetesebb Rayman játék. Olyan alkotás, amibe az ember pillanatok alatt képes több tucat órát belefektetni, annyira szórakoztató. Erre mondják, hogy az ilyen alkotásnak lelke van, akárcsak Michael Ancel egy korábbi munkájának, a Beyond Good and Evilnek. És bár a Legends bizonyára nem fog olyan magasságokba emelkedni, mint az imént említett kult klasszikus, ám véleményünk szerint ugyanúgy megérdemli az elismerést. De miért is vagyunk ennyire elalélva a Ubisoft legújabb alkotásától? Nos, mindjárt kiderül. Az alapok nem sokat változtak az előző részben látottaktól, ezúttal is egy oldalnézetes, rajzfilmszerű látványvilággal megáldott platformjátékról van szó, amelyben Raymannek és barátainak kell elbánnia a gonosszal. A történet szerint hőseink évszázados álomba merültek, mely idő alatt a rémálmok által szült szörnyek megerősödtek, a sötét teensie-k (a Rayman univerzum kis kék lényei) pedig elrabolták a világ 10 hercegnőjét. Célunk természetesen a kiszabadításuk lesz. Könnyed világmegmentős sztoriról van tehát szó, a fent felvázoltakon túl nem is érdemes komolyabb cselekményre számítani, de ezt már megszokhattuk a széria tagjaitól.
Többen játszva még mókásabb a játék
Mikor az Új játék feliratra bökünk, egy művészeti galériára hajazó helyre kerülünk hősünkkel, ahol számtalan festményt állítottak ki. Ezek a képek tartalmazzák a különféle játékmódokat, illetve azokat a világokat, amiket meglátogathatunk. Természetesen nem érhető el minden rögtön az elején, számos lehetőség le lesz zárva előttünk, ám ha jól teljesítünk, szép sorban megnyithatjuk őket. Ha végigsétálunk a galériában, látható, hogy rengeteg festmény, azaz rengeteg pálya kapott helyet az új játékban, és ezek mindegyike további szinteket rejt magában. Több mint 120 darab kapott helyet ezekből az új Raymanben, köztük 40 felújított darab az Origins című részből. Persze mit érne a mennyiség, ha unalmas, monotonná váló helyszíneken kellene játszanunk, ám erről szó sincs. Rengeteg különböző témájú, stílusú pálya van a Legendsben, melyek között nem egy olyan akad, amelyik valamilyen filmből, illetve meséből szerzett inspirációt. Látogatást teszünk például az égig érő paszuly világában, de harcolni fogunk sárkányokkal, élőhalottakkal benépesített katakombákban, vagy épp egy olyan sivatagban, ahol folyamatosan dőlnek össze körülöttünk az épületek. Ha mindezt kiegészítjük azzal, hogy a látványvilág és a zenék terén is kitettek magukért a fejlesztők, talán már érthető, hogy miért élveztük annyira minden percét a Legends-ben eltöltött időnek.
Hasonló jókat mondhatunk a játékmenetről is, ami nincs túlbonyolítva (lényegében, csak ugrani, ütni és siklani tudunk), ugyanakkor platformjátékhoz képest kellőképpen változatos. Az ugrálós, ügyességi részek alkotják természetesen az alapokat, de akadnak shoot ’em up részek (ahol egy madárra pattanva kell lelőni az ellenséget), részt fogunk venni menekülős mókában, és vannak ötletes boss harcok is, például amikor egy sárkány állja utunkat. Akadnak olyan részek is, ahol igénybe kell vennünk kis repülő barátunk, Murfy segítségét, akivel platformokat mozgathatunk, szörnyeket tehetünk harcképtelenné, segítve továbbjutásunkat. Ami a nehézségi szintet illeti, az első pályák nagyon könnyűek, ám idővel meg fogjuk nyitni azokat a helyszíneket, ahol már nagyobb kihívással szembesülünk. Ha leesünk egy feneketlen mélységbe, vagy eltalál bennünket egy ellenfél, akkor szerencsére nem kell az egész pályát újrakezdeni, ugyanis a fejlesztők bőkezűen bántak a mentési pontokkal, általában csak egy rövid szakaszt kell megismételnünk. Az igazi kihívást nem is a pályák teljesítése nyújtja, hanem a levegőben repkedő lumok összegyűjtése, illetve az elrejtett teensie lények megtalálása és kiszabadítása. Előbbi használható fel a különféle kosztümök megnyitására, aminek köszönhetően nem muszáj állandóan Rayman képében kalandoznunk, hanem belebújhatunk más lények bőrébe is. Ami az elrejtett teensie-ket illeti, kulcsfontosságú minél többet megtalálni belőlük, ugyanis segítségükkel nyithatóak meg a pályák a játékban. Ennek köszönhetően valószínűleg sokszor fogunk újrakezdeni pályákat, ha nem sikerült meglelni mindegyik kis lényt az első próbálkozás során. Szerencsére egy-egy szinten 10-15 perc alatt túl lehet lenni, így nem válik nyűggé azok újbóli teljesítése.
A multis focis játék jó ötlet volt a fejlesztőktől
Tartalmaz más lehetőségeket is a Rayman Legends, érdemes például pár szót szólni a többjátékos módról. Sajnos interneten keresztül ezúttal sem tudunk játszani, ám ha kéznél van pár haver, ők felvehetnek egy-egy kontrollert, és becsatlakozhatnak a mi játékunkba a lokális kooperatív mód keretében. Összesen négy fő játszhat együtt a Legendsben, segítve egymást a minél jobb eredményt elérése érdekében. Bár mint említettük, hagyományos netes multi nincs a játékban, vannak úgynevezett challange pályák, ahol összemérhetjük eredményeinket a világ más játékosainak teljesítményével. Ezek között akadnak napi kihívások, melyek 24 óránként változnak, és vannak heti feladatok, amelyek értelemszerűn egy hétig aktívak. Helyet kapott egy Kung Foot nevű lehetőség is a játékban, ami egy egyszerű, de szórakoztató focijáték. Sajnos ez is csak lokális multi keretében játszható, interneten nem tudunk másokhoz csatlakozni.
Az egyik napi kihívásban minél gyorsabban le kell esnünk a pálya aljára
A tartalommal tehát nincs probléma, és nem találtunk kivetnivalót az audiovizuális körítésben sem. Az Originsben már megcsodálhattuk, hogy mire képes a UbiArt Framework motor, így igazából már meg sem lepődtünk a Legendsben látott színes, részletesen kidolgozott pályákon. A változatos helyszíneknek köszönhetően monotonitásról szó sem lehet, a Rayman szériára jellemző humor pedig csak emelte az élvezeti faktort. A legnagyobb dicséret azonban a kiváló zenei felhozatalt illeti, melyre a fejlesztők már korábban is felhívták a figyelmet. Nagyon sokféle, az adott helyszínhez passzoló muzsika csendül fel, ráadásul vannak olyan pályák (általában a sztorivonalakat lezáró szinteken), ahol a mozdulatainkhoz igazodnak a zenék dallamai, hangszerei. Utóbbiakat többször is újrajátszottuk, annyira tetszettek. Technikai problémával szerencsére nem találkoztunk a játékban, így ebből a szempontból is felhőtlen volt a szórakozásunk.
Elragadó látványvilág, nagyszerű humor
Nem volt könnyű hibát találni az Ubisoft legújabb alkotásában, hiszen játékélmény, látvány és hangzás szempontjából is jól sikerült programról van szó. A jól összerakott csomagnak hála minden Raymannel töltött percet élveztünk, sok pályát újra és újra végigjátszottunk, hogy javítsuk a teljesítményünket, vagy csak simán a játékélményért az adott helyszínen. Egyedül a multi esetében lenne már ideje előrelépni, hiszen az online multi még sokat dobna a játékélményen. Talán majd a következő részben.

Platformok: PC, PlayStation 3, Xbox 360, Nintendo WiiU, PlayStation Vita Tesztelt platform: PlayStation 3
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Zelbacsi
2013.09.24. 13:13
"Sajnos interneten keresztül ezúttal sem tudunk játszani, ám ha kéznél van pár haver, ők felvehetnek egy-egy kontrollert, és becsatlakozhatnak a mi játékunkba a lokális kooperatív mód keretében."

Végre, végre, végre, végre, végre!! Manapság már mindig midnenhol a netes játékot nyomatják és kezd kimaradni a játékokból az egymás mellett ülve ökörködünk vele ketten mód! Én ennek sokkal jobban örülök, mint ha netes rész lenne, lokális meg nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. dragon83
2013.09.24. 17:51
Igen, természetesen nagyon jó, hogy van lokális multi, de az lenne az igazán jó, ha végre lenne online is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zoe01
2013.09.24. 18:19
Ha létezik tökéletes játék, akkor ez az. Ezt a játékot bűn kihagyni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Smooth44 Zelba...
2013.10.29. 11:28
Csatlakozom! Nekem is ezek a lehetőségek hiányoznak. Ha már digitális játék, legalább offline legyen lehetőség a multira is. Emlékszem, milyen jókat baromkodtunk öcsémmal vagy haverokkal a splitscreen autós játékokkal (NFS3 örök kedvenc). Most meg nem elég, hogy felzavarnak minden gyereket a kijelzőkre a kartontáblás asztali játékok helyett, még el is zárják őket egymástól.
Ez PC-n is ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, ugyanúgy működik a multi is? Mert akkor veszek két kontrollert a HTPC-re, meg egy ilyen game-et
Kell a fenének konzol... már azokra se dobnak ki elég ilyen játékot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!