iPon Cikkek

Red Johnson’s Chronicles - Magánkopó akcióban

Dátum | 2011. 07. 31.
Szerző | dragon83
Csoport | JÁTÉK

Négy-öt évvel ezelőtt szinte tényként kezelhettük, hogy a kalandjátékoknak leáldozott, hiszen néhány indie alkotáson kívül alig készült említésre méltó alkotás ebben a műfajban. Szerencsére az elmúlt esztendőkben sokat javult a helyzet, és számos minőségi program készült, melyek ráadásul a PC-ről utat találtak a konzolokra is, még nagyobb bevételhez segítve ezáltal a fejlesztőket. Gondoljunk csak a Sam&Max szériára, a felújított Monkey Islandre vagy a nem is olyan rég lezárult Vissza a jövőbe sorozatra, hogy csak a legnépszerűbbeket említsem. Csak egyetlen dolog miatt lehet hiányérzete a klasszikus kalandjátékok rajongóinak. Néhány kivételtől eltekintve ezek a programok elsősorban a történetmesélésre koncentrálnak, és háttérbe szorulnak bennük az összetettebb, komolyabb fejtörést igénylő feladványok. A már említett Vissza a jövőbe játék nagyszerű példa erre, mert bár egy nagyon érdekes történetet rittyentettek össze a Telltale-es fejlesztők, a fejtörők többsége abszolút nem igényelt komolyabb agymunkát. Nem úgy, mint a cikkünk témáját szolgáltató játék, a Lexis Numérique által készített Red Johnson’s Chronicles (RJC), mely végre megdolgoztatja agytekervényeinket.

Kicsit lepukkant a hely, de a miénk
Vissza a múltba

Sajnos a program egyelőre csak a PSN-ről szerezhető be (potom 3000 forintért), ami már csak azért is megdöbbentő, mert a játékmenet nagyon hasonlít a régi point ’n click kalandjátékokéra, amik annak idején a PC-n élték aranykorukat. Azokhoz hasonlóan a RJC-ben is első személyű nézetben, rögzített nézőpont mellett szemléljük a világot, a kamerát pedig csak akkor tudjuk mozgatni, amikor egyik helyiségből a másikba megyünk. Mielőtt jobban belemerülnék a játékmenet kivesézésébe, lássuk miről is szól a történet. Mint arról a bevezetőben szó volt, a mai kalandjátékok legtöbbje inkább a sztorira koncentrál a fejtörők helyett, ellentétben a Red Johnson’s Chronicles-szel, ahol a cselekményt tulajdonképpen egy mondatban össze lehet foglalni. Egy Red Johnson nevű, minden hájjal megkent magánnyomozó bőrébe bújhatunk bele, akit a rendőrség megkér, hogy segítsen egy gyilkossági ügy megoldásában. Ennél többet ne is várjunk a játéktól, nem lesznek csavarok, drámai fordulatok, a főszereplő személyisége sincs komolyabban kidolgozva. Más kalandjáték esetében talán kicsit összeráncolnánk a szemöldökünket az ilyesmire, ám a RJC ötletes feladványai és nyomozásra koncentráló játékmenete teljesen elfeledteti a sztori hiányosságait. Ebből a szempontból párhuzamot lehet vonni a CSI című sorozatot feldolgozó játékokkal, ahol szintén háttérbe szorul a történet, és a nyomozáson van a hangsúly.
 

Kalandunkat Red irodájában kezdjük, ami egyfajta főhadiszállásként funkcionál, ide kell visszatérnünk, ha elemezni akarjuk a terepen összegyűjtött nyomokat. Mivel egy igazán tökös magánnyomozó sosem rak rendet, így Red irodája is eléggé lepukkant, elhanyagolt képet nyújt. Viszont minden lényeges dolgot megtalálhatunk benne és ez a legfontosabb. Az irattároló szekrényben gyűjtjük össze a játék során megismert személyek adatait, amiket néha át is kell lapoznunk egy-egy feladat megoldása érdekében. Találhatunk továbbá egy térképet a városról, egy telefonbetyárkodásra használandó telefont, illetve egy elemző gépet. Ez utóbbi a legfontosabb eszközünk, hiszen ezt kell használnunk a bizonyítékok és a nyomok analizálására. Két funkciója van a szerkezetnek. Egyrészt a tárgyak összetételét, eredetét, és a rajtuk lévő ujjlenyomatokat vizsgálhatjuk vele, másrészt használhatjuk a különféle nyomok összehasonlítására is (például töltényhüvelyek, fegyverek, ruhafoszlányok esetében). Utóbbi tulajdonképpen a tárgykombináció funkcióját tölti be, ami a legtöbb kalandjáték központi eleme. No persze ahhoz, hogy rendelkezésünkre álljanak a bizonyítékok, ki kell mennünk Metropolis városának utcáira, ahol töviről hegyire átvizsgálhatjuk a tett helyszínét, és a tanúk, gyanúsítottak lakásait.

Ez még egy egyszerűbb fejtörő
Forogjanak a fogaskerekek!

Amikor megérkezünk az említett helyszínekre, két fontos dolgunk lesz. Elsőként ajánlott tüzetesen átvizsgálni a helyet, megkeresni a nyomokat, illetve begyűjteni a felvehető tárgyakat. Ez nem jelent nagy kihívást, hiszen a kurzort helyettesítő kör mellett mindig felvillan egy X betű, ha egy olyan tárgyra bukkanunk, amivel lehetőség van valamiféle interakcióra. Előfordul, hogy Red csak egy cinikus vagy humoros megjegyzést tesz, de az is lehet, hogy fontos bizonyítékról van szó, amit később megvizsgálhatunk. Jó magánkopóhoz méltóan van egy kis nagyítónk is, aminek nagy hasznát vehetjük az apróbb nyomok felkutatása során. Keresgélés közben minden helyszínen rá foguk bukkanni 2-3 fejtörőre, amik megoldásával hozzájuthatunk egy-egy fontos bizonyítékhoz. A fejtörők kibogozása kétségtelenül a játék legélvezetesebb és legnagyobb kihívást nyújtó része. Kevés olyan kalandjátékot tudnánk mondani az elmúlt évekből, amelyben ilyen nagyszerűen kitalált feladatok lettek volna. Ezek legtöbbször logikai feladványok, amelyek nagyon változatosak lettek, valójában nincs két egyforma darab köztük. A fejlesztők viszont gondoltak azokra is, akik nem tudnak megbirkózni a feladatokkal, így beleraktak egy tipp-rendszert is a játékba. Ha valahol elakadunk (akár a fejtörőknél, akár magában a nyomozásban), segítségül hívhatjuk nagydumás barátunkat, Sault, aki 100 dollárért megpróbál rávezetni minket a helyes megoldásra. Pénzt a feladatok megoldásáért kapunk, ráadásul nem is keveset harácsolhatunk össze belőle. A játék végére közel 20 ezer dolcsi csücsült a számlánkon, pedig néhányszor még tippet is kellett vásárolnunk. Másra viszont nem is lehet költeni a pénzt, így eléggé felesleges volt ennyit a játékos nyakába varrni.
 

Beszéljünk kicsit a párbeszédrendszerről is, aminek, mint minden rendes kalandjátékban, a RJC-ben is nagy szerepe van. A játék bizonyos szakaszain lehetőségünk van arra, hogy kikérdezzük az ügyben érintetteket, de néha az is előfordul, hogy csak magunkban beszélgetünk. Nyugalom, nem azért diskurálunk magunkkal, mert megbolondultunk, csak hősünk ilyenkor vonja le a szükséges következtetéseket. A dialógusok során a felajánlott válaszlehetőségek közül mindig a helyeset kell választanunk, mert különben elbuktuk a küldetést. Ilyenkor sincs nagy gond, viszont újra kell kezdenünk a beszélgetést, ami néhány esetben frusztráló tud lenni, főleg ha egy hosszú eszmecserét kell ismételten lejátszanunk. Amik viszont abszolút nem illenek egy ilyen kalandjátékba, azok a quick time eventeken keresztül lezajló akciójelenetek. Hősünkkel minden helyszínen túl kell élnünk egy támadást, amit a képernyőn felvillanó gombok gyors lenyomásával tehetünk meg. Ha hibázunk, újra kell kezdenünk ezt a részt, ami nemcsak idegesítő a sokadik próbálkozás után, de lerontja játékbeli értékelésünket is. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy látványosak ezek a szituációk, nem igazán értettük miért kerültek be a játékba. Kissé kilóg ez a játékelem az amúgy lassú, megfontolt játékmenetből, szerencsére nem fordul elő túl gyakran.

Ez a hajléktalan nem teljesen százas, de jó információforrás
Átlagos körítés

Látvány és hangzás tekintetében a program nem nyújt kiemelkedőt, de hozza azt, amit egy ilyen áru programtól elvárhatunk. A hátterek részletesen, szépen lettek „megrajzolva”, olyan érzése van mellettük az embernek, mintha egy 80-as évekbeli detektívtörténetbe csöppent volna. A karaktermodellek megalkotásánál a fejlesztők nem törekedtek a realizmusra, így azok kissé rajzfilmszerűek lettek, viszont így is jól illeszkednek a játék látványvilágához. Ami viszont kicsit zavaró volt, hogy beszélgetéseknél az ajkak mozgása el volt csúszva a hangokhoz képest. Ami a szinkront illeti, igazából csak a főhőst érdemes megemlíteni, aki a hangja alapján kiköpött Nolan North, de legnagyobb megdöbbenésünkre nem ő, hanem a kevésbé ismert David Gasman kölcsönözte neki a hangját, nem is rosszul. A többi színész hozta a kötelezőt, de nem fogunk rájuk túl sokáig emlékezni.
 

A Red Johnson’s Chronicles pár apró hibája ellenére egy meglepően jó point ’n click stílusú kalandjáték lett, amire abszolút nem számítottunk egy konzolos cím esetében. Mert azért valljuk be, ez a stílus még mindig inkább a PC sajátja, hiába jelenik meg egyre több cím más platformokra is. Attól függően, hogy mennyi idő alatt tudjuk megoldani a fejtörőket, akár 8-9 órányi játékidőt is nyújthat a program, így a szavatossággal sincs probléma. Reméljük a fejlesztők hamar elkészítik a folytatást, mivel a játék záró képsorait nézve biztosak vagyunk benne, hogy nem utoljára találkoztunk Red-del.

Nocsak-nocsak, ezt vajon ki hagyta itt?

Platformok: PlayStation 3

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. kullo1
2011.08.02. 08:36
Ez a stílus a 90'-es években virágzott,szerintem azóta már majdnem teljesen kihalt,mint ahogy a nagy érdeklődés is mutatja
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Zelbacsi
2011.08.02. 09:24
Ez van, ma van COD, NFS kész.
Így legalább elitnek érezhetjük magukat mi, akiket más játékok is érdekelnek, még ha egy angy kamu is ez az érzés
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dragon83
2011.08.02. 10:49
Jééj, két ember már biztos megnézte a cikket. Haladunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Zelbacsi
2011.08.02. 12:19
Nem mindenkinek jönnek be a fejtörős játékok, mert azokhoz agy kell, amit használni is kell.
Meg nincs a nevében, hogy "kill" meg "death" meg "war" (vagy "race" meg "drift", hát így kit érdekel?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zoe01
2011.08.02. 16:02
Nem haltak ki egyáltalán, csak ma már nem annyira populárisak, mint anno... Zelbácsi jól mondja, ha PC, akkor FPS, RPG, esetleg valami autós cucc. Itt Iponon is ez figyelhető meg. Egy FPS cikkhez sokkal több komment jön. Persze ez a legtöbb mainstream oldalakon így van. Ha valakit az ilyen típusú játékok érdekelnek, akkor megtalálja az erre szakosodott site-okat. Mert még mai is sok (jó és nem annyira jó) kalandjáték készül, csak sajna nem kapnak akkora figyelmet...

Mondjuk Ipon még üdítő kivétel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Malebolgia
2011.08.10. 16:28
Azért nincs keletje, mert ezt mint indie cuccot pcre kellett volna kiadni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!