iPon Cikkek

Riders of Icarus – A középszer diadala?

Dátum | 2016. 07. 22.
Szerző | Nephin
Csoport | JÁTÉK

Furcsa egy olyan játékkal játszani, melyben lépten-nyomon más játékokból származó ismerős részletekbe botlunk. Jé, ez a kezdőterület egészen olyan, mint az Aionban az elyosoké! Nahát, ez a főváros pont úgy néz ki, mint az ArcheAge egyik frakciójáé! Hopp, hiszen az idomítás teljesen úgy működik, mint a Black Desertben, csak kicsit lebutították! Maga a játékmenet sem kínál sok újdonságot: csodálatos fantáziavilágba kerülünk, melyben mindenféle, olykor még csodálatosabb lények csoportjai várják, hogy némi XP fejében lemészároljuk őket. Van azonban egy dolog, amiben a Riders of Icarus nagyot próbál dobni – ez pedig a lények begyűjtése és a repülő hátasok, valamint a velük való harc.
Ha megnézzük, mekkora őrületet generált az állatkagyűjtögetéssel világszerte a Pokémon Go, akkor érthető, mitől várja a sikert az Icarust fejlesztő WeMade Entertainment is. Az emberek többsége úgy van összerakva, hogy belső késztetést érezzen valaminek a gyűjtögetésére, legyen ez bélyeg, kaktusz, vagy virtuális szörny. A „na még egyet” és az „ez a ritkaság is KELL” érzése könnyedén elkap minket akkor is, ha mással azért annyira nem kényeztetnek el. Bár arra azért ügyeltek, hogy ne legyen túlságosan taszító a körítés.
A hivatalosan még nyílt bétaként működő játékban karaktergenerálás terén például kapunk öt osztályt, amikből válogathatunk – lehetünk berzerkerek, védelmezők, bérgyilkosok, papok vagy varázslók, de később még érkezik a jelenleg fájón hiányzó kósza/íjász kaszt is. Minden osztályról elolvashatunk egy rövid kis jellemzést, melyik statisztikájukra érdemes figyelni, mennyire nehéz velük játszani, milyen képességeik vannak, ilyesmiket. Lehetünk férfiak vagy nők, viszont nincsenek választható fajok, minden kaszt csak ember lehet, férfiaknál maximum egy kicsit más alkattal a harcos és varázsló típus, de persze azért állítgathatunk jó néhány külső jellemzőt. A testreszabásnál van pár előre beállított minta is, de csúszkák segítségével magunk is finomíthatunk a részleteken, ráadásul elég tág keretek között, a mostanában uralkodó trenddel ellentétben miniatűr, óriási és erősen torz karakterek is kreálhatók. Alakunkat alsóruházatban és endgame páncélban is megcsodálhatjuk. A rendszert nem nevezném kiemelkedőnek, de rossznak sem, hozza a manapság elvárt szintet, elegendő opciót kapunk ahhoz, hogy ízlésünknek megfelelő karaktert alkossunk magunknak. Nem hiszem, hogy bárkinek hiányérzete lenne a végén, feltéve, ha tudunk azzal a tudattal élni, hogy itt nem lehetünk hosszúfülű elfek vagy valamilyen kutyaképű szörnyszülöttek.
Frakcióválasztás nincs, van ellenben irányítási módról való döntés: a standard módban a hagyományos azt támadom, amit kijelöltem verziót kapjuk, az action módban elméletileg az oda lövök, ahová nézek típust, de tapasztalataim szerint ez utóbbi előfordul, hogy bugos lesz és bizony a tabulátort kell segítségül hívnunk. Az egyes harcmódok alá szépen odaírják, melyik osztálynak ajánlott, ezt például nem vettem figyelembe és akciójátékos varázslót indítottam, de így sem volt gondom az ellenfelek kijelölésénél, leszámítva az említett hibát. Persze az is lehet, hogy nem hiba és az egész csak amolyan fél-akció megoldás, nem tudom. Harc közben mindenesetre bosszantó tudott lenni, mikor hátat fordítva az előző ellenfélnek sehogy sem kaptam új célpontot tabulátor nélkül, csak elkezdtem hátrafelé lövöldözni, illetve „out of sight” üzeneteket kapni.
Grafikai szempontból rengeteg lehetőségünk van a beállításokra, hogy gépünknek megfelelő szintre lőjük be a dolgot. A játék remekül optimalizált, középkategóriás gépen mindent maximumra húzva, full HD felbontással még streamelés mellett is simán 70-80-90 FPS-sel fut a Riders of Icarus, miután kikapcsoltam a 60 FPS-es limitet. Ezekkel a beállításokkal kellemes látvány fogadott, egyáltalán nem csúnya, és bár nincsenek olyan fényhatások, mint például a Black Desertben, rossznak sem mondható az összhatás. Sőt, a víz megvalósítása szerintem veri a BDO-jét, sokkal jobban tetszett itt. A környezet, ahogy említettem, kellemes, nincsenek ultrabrutál textúrák, de minden szépen, részletesen ki van dolgozva, a karakterünk beleillik a tájba és a ruhánk is jól fest. Az egész játék inkább a koreai, mint a nyugati MMO-k látványvilágát idézi, de a befogadható fajtából. Az alap-UI is tökéletesen követi az átlag MMO-külsőt, chat a bal alsó sarokban, skillbarok lent középen, küldetések jobb oldalon, minitérkép jobbra fent, de ha ez nem jön be, magunk is beállíthatjuk az egyes elemek helyét és méretét. A játék elején részletes tutorial mutatja be a mozgást, harcot, gyűjtögetést, bár erre valószínűleg keveseknek lesz szüksége, hiszen mindenben a szokásos sémát követik. A minitérkép mutatja, melyik küldetést merre találjuk, ezt a küldetések leírása melletti, iránytű-szerű jelen is látjuk egyébként. Külön skillbar vonatkozik a karakterre és a hátasokra, ezek között Alt+klikkel váltogathatunk, erre szükségünk is lesz, hiszen a lények is rendelkeznek számos képességgel.
A játékban a történettel volt a legnagyobb bajom, ugyanis borzasztóan unalmas, egyáltalán nem fogott meg – indulásként kapunk egy elrabolt hercegnőt, a feladat az, hogy mentsük meg, blabla. A sztori legélvezetesebb részei a meglepően jól megvalósított és elég gyakori mozibetétek. A játékot börtönben kezdjük, ó, micsoda eredeti ötlet ez is… Jön egy ismeretlen és kiszabadít minket, majd némi csetepatét követően kijutunk magából a büntetésvégrehajtási komplexumból is, némi beetetésként pegazusok hátán repülve. Az akció típusú harc szépségeiből egyébként már itt ízelítőt kapunk, mikor a főellenfél legyőzéséhez szét kell csapni egy kristályt is, de áttabolás nélkül az életben nem fog célkeresztbe kerülni, bárhogy forgolódunk és helyezkedünk. A skilleket egyébként kombinálhatjuk is, egyes képességeket egymás után fűzve erőteljesebb kombókat kaphatunk. Ezeket bizonyos fokig automatizálhatjuk gombbeállítások segítségével, de kézzel elsütve őket sokkal hatékonyabbak. Az új képességek megtanulásához nem kell semmilyen oktatóhoz mennünk, egyszerűen feltűnnek a skillbarok mellett és rájuk kattintva be is rakhatjuk őket az általunk kívánt helyre.
A Riders of Icarusban semmi sandboxos dolog nincs, küldetésvezérelt, hagyományos theme park MMO. NPC-kel beszélgetünk, felvesszük a questet, elmegyünk, leöljük a szükséges számú vaddisznót, ugróbékát vagy nádiposzátát, esetleg összegyűjtünk huszonhárom vicikvacakot, visszabattyogunk, leadjuk a küldetést, elrakjuk a jutalmat, taps. A táborokban, városokban a szokásos módon csomópontok vannak, több, akár egymásba fűződő küldetést kapunk ezeken a helyeken. Nem igazán lehet túl sokat elmondani erről, aki játszott már MMO-val, az tökéletesen tudja, miről van szó, semmi extrát nem pakoltak bele. Néhány küldetés egyfajta szólóinstába visz, hasonlóan az SWTOR-hoz, egy portálszerű kapun keresztül belépve teljesíthetjük az aktuális feladatot ezeken a helyeken.
A feladatok elvégzése közben viszonylag korán, a harmadik szint környékén belebotlunk az első idomítós küldetésbe, és ezzel abba a dologba, amiben esélye van a játéknak arra, hogy valamennyire kitűnjön a tucat-MMO-k mocsarából. Az idomítás kicsit trükkös lehet, de, hogy megint a Black Deserttel példálózzak, ott azért jóval nehezebb dolgunk volt. Itt csupán odalopakodunk a kiszemelt lényhez, ráugrunk a hátára és a képernyőn feltűnő négy gomb közül megnyomjuk az aktuálisan jelzettet, hogy fent maradjunk a hátán és a végén gyűjteményünkbe rakhassuk az adott példányt. Figyelmet kell fordítanunk idomítási pontjainkra is: minden lény befogása bizonyos számú pontot igényel és ha elhasználtuk őket, meg kell várnunk, míg visszatöltődnek. Ez a visszatöltődés naponta történik, jól meg kell tehát gondolni, mire költjük el az adott napi pontokat.
Bár rengeteg teremtményt befoghatunk magunknak, mindent azért nem, ilyenkor üzenetet is kapunk a játéktól, hogy az adott állat nem alkalmas befogásra jelenlegi helyzetében, viszont egyes, jellemzően a nevesített lények idomításához előfeltételek, például könyvek, tárgyak megléte szükséges, tehát érdemes nyitva tartani a szemünket, illetve tanulmányozni a területenként befogható állatok listáját és a róluk szóló információkat a bestiáriumban. Minden befogott lény egy familiáris-gyűjtőbe kerül, ahonnét könnyedén előhívhatjuk bármelyiket. Alapesetben hátasként funkcionálnak, de lehetőségünk van házikedvencet vagy plusz statot adó kristályféleséget csinálni belőlük, esetleg némi pénz fejében szabadon is engedhetjük őket. Szélsőséges esetben fogunk mondjuk egy farkast, befogjuk hátasnak, aztán egy másik példányt petnek és végül egy harmadikat azért, hogy statot adó kövecske legyen belőle. A befogott állatok közül az aktuálisan hátasként vagy petként használt példány szinteket lép, tapasztalatot szerez, de ez abbamarad, amint újra visszahelyezzük az „istállóba”, azaz megszüntetjük a megidézését. Érdemes felszintezni őket, főleg a kedvenceinket, hiszen később harci petként vagy a hátasról történő csatározásban – akár földön, akár levegőben - nagy segítségünkre lehetnek.
A befogható lények több szinttel is jelen lehetnek, egy elit unikornist nyilván sokkal nehezebb lesz elkapni, mint egy mezei példányt és valószínűleg kell majd hozzá valami plusz dolog is, ahogy már említettem, vagy esetleg egy meghatározott irányból kell megközelíteni. Egy bizonyos fajta medvét például csak úgy szerezhetünk meg, ha egy szikláról fentről ráugrunk, ha pedig eltévesztjük az ugrást, akkor bizony meg fog támadni.
Van egyfajta univerzális kő-valuta a játékban, az ellun, melyet halálból helyben történő éledésre, idomítópontok visszatöltésére és egyebekre használhatunk. Bár olykor játék közben is kapunk ilyen ellunokat, természetesen a boltban is megvehetők Nexon-pontokért, ezeket pedig valódi pénzért vásárolhatjuk. Nem meglepő módon mivel ingyenes a játék, erősen mikrotranzakció-orientált, már csak az a kérdés, hogy mennyire korrekt a rendszer, vagyis nem csúszik-e át a pay-to-win oldalra. Az ellunok vásárlása jelentősen meggyorsítja a haladást a Riders of Icarusban: nem kell visszafutnunk halálkor, több állatot foghatunk be egy nap, nagyobb inventoryt vehetünk, XP boostot és hasonlókat, ezek elég általános dolgok egy in-game shopban. Ami valamivel zavaróbb, hogy ellunok segítségével lerövidíthető a heroic dungeonök resetelésének ideje is, vagy pénzért például be nem fogható peteket is vehetünk szerencsedobozok képében, amik már eléggé határesetnek mondhatóak, a még elfogadható kozmetikaicucc-árusítás és a pofátlan pay-to-win között lebegnek. Bennem eléggé negatív érzéseket keltett a rendszer (még ha nem is pay-to-win), de ez nem csak az ellunok miatt van így: az inventory alapméretét például túl kicsire vették és mivel a küldetéshez szükséges tárgyak ide kerülnek (egy feladat gyakran 3-4 dolog összegyűjtését igényli), villámgyorsan betelik az a kicsike zsák, kényszerítve vagyunk a vásárlásra. Persze várhatunk a lootként vagy jutalomként kapott bővítésekre (összesen egyet találtam eddig, 8 helyet adott), de ezzel még nem igazán leszünk kisegítve. Szintén ott van az az általam kifejezetten gyűlölt megoldás, hogy bár a játékban szerezhető páncélok nem csúnyák, az igazi látványosságok csak a boltból szerezhetők be. A Black Desertben is utáltam ezt, nem bánom, ha rengeteget kell dolgozni egy cuki ruháért, de ne rakják pénzgátak mögé, mert akkor már elvből sem kell, így megmarad fájó tüskének az egész. Az viszont pozitívum, ha a témával kapcsolatban lehet ilyesmiről beszélni, hogy az árak egyáltalán nincsenek úgy elszállva, mint az ezen a téren horrornak számító Black Desertben, öt dollárért ötezer Nexon-pontot kapunk, egy extra outfit nagyjából 6000 pont, plusz játék közben is esik pár ellun, természetesen a megfelelő mennyiségű farmolás ellenében..
Bár még béta a játék, így nem csoda, ha nem volt idő kezelni a problémát, de a goldsellerek akadálytalanul folytatják a tevékenységüket, a chat gyakorlatilag másból sem áll, csak hirdetésekből, itt-ott megszakítva néhány klántoborzóval. Foglalkoznak viszont azzal, hogy a belépve tartsák a játékosokat. Ott vannak például a napi jutalmak: legalább fél órányi játékidő után tudjuk csak kivenni őket. Mivel a mountok akkor is fejlődnek, ha csak egy helyben állunk velük, az a lépés, hogy AFK esetén sem dob ki a játék, egyértelműen támogatja az online jelenlétet. Reggel belépünk, elmegyünk dolgozni vagy suliba és mire hazaérünk, a lovunk, farkasunk, épp aktuális hátasunk átreppent jónéhány szinten. Események terén sem áll rosszul a játék, a cikk írásakor kettő is indult, az egyikben a karakterek felszintezéséért kapunk jutalmat (a jelenlegi szinthatár 25, de a hónap végén elvileg 35-re emelik majd), a másikban pedig az összes lehetséges lényt kell befognunk minden területen, itt egészen tisztességes jutalmakat kapunk, melyek egyébként szép summába kerülnek a boltban.
Ahogy haladunk előre a különböző területeken, rengeteg kibányászható, felvehető, összegyűjthető növénybe, ércbe és egyéb alapanyagba botlunk (csak győzze az a kicsi zsák…). A betárolt anyagok és néhány megvásárolható segédeszköz összeházasításával mindenféle dolgot gyárthatunk a megfelelő „ipari területeken” a fegyverektől és páncéloktól kezdve a gyógyitalokig vagy a familiárisok felszereléséig. Különböző kövek használatával feljavíthatjuk az egyes tárgyakat (amikben adott számú socket van, én egyelőre csak egy foglalatossal találkoztam), de itt a jó öreg randomgenerátorral kell megvívnunk a magunk kis harcait, természetesen minél jobb cuccot turbóznánk fel, valahogy annál kevésbé lesz szerencsénk, ahogy azt már (sajnos) megszokhattuk máshol. Még saját befogott lényeinkből is készíthetünk statnövelő kristályocskát - ahogy azt már korábban említettem -, szintén egy speciális kő segítségével. Kész tárgyakból szétszedésükkel ki is bonthatjuk a bónuszt adó részeket, hogy aztán felhasználjuk őket máshol.
Ahogy említettem, a játék jelenleg nyílt béta fázisban van, a fejlesztők tájékoztatása szerint nagyjából észrevétlenül váltanak majd át bétából éles módba egy patch-csel, de hogy mikor, arról egyelőre semmi hír nincs. Ez azt is jelenti, hogy az endgame meglehetősen hiányos, 25-ös szinten van egy 10-fős raid, de ezt sajnos nem volt lehetőségem kipróbálni, a hírek alapján nem túl nehéz, de azért oda kell figyelni. Az elképzelhető, hogy a július végi szintemeléssel kapunk majd még egy raidet, vagy valami más lehetőséget. A PvP-be se tudtam belekóstolni, a zárt bétákon 30-as szint felett volt elérhető. Az biztos, hogy lesz párbajozás, klánok közti csetepaté és valamilyen arénarendszer, viszont most még az látszik, hogy a kasztok között nemigen van egyensúly, jelesül a varázsló erősen OP (OverPower, avagy túl erős). Persze ez nem jelenti azt, hogy mire megint elérhető lesz a funkció, ezen ne változtatnának egy kis nerffel.
Hogy ajánlott-e a Riders of Icarus? Mivel ingyenes, egy próbát mindenképp megér. Azok, akik a történetet keresik egy játékban, valószínűleg nem fognak sokáig maradni. Az achievementek és egyéb gyűjtögetnivalók szerelmeseinek aranybánya és földi paradicsom, az endgame és PvP kedvelőinek pedig szerintem még érdemes várniuk egy kicsit. Összességében valószínűleg senki nem fog forradalmi újításokat vagy életreszóló élményeket gyűjtögetni, de a játék, minden berzenkedésem ellenére, szórakoztató tud lenni. Farmolásra számítsatok, olykor bosszantó részletekre és még bosszantóbb, fizetős előnyökre is, de egy tisztességes iparosmunkától nem is várnék sokkal többet. Amit nyújt, az többnyire fogyasztható, helyenként pedig kifejezetten kellemes - gondolok itt a repülő hátasokra - és bár eszem ágában sincs otthagyni miatta olyan lore-kincstárakat, mint például az Elder Scrolls Online, alkalmi szórakozásnak megteszi.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. slam84
2016.07.24. 10:47
Apám ez 1-1 copy-paste Tera Online, még a skill bár is ugyan az mint a Tera-ban, a karakter választásról meg már ne is beszéljünk



 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Yodamest
2016.07.25. 10:01
Annyi ilyen egy kaptafa talicska mmo-van már. Nekem anno a wow-al kezdődött és végződött is ez a műfaj, annál jobb addig nem lesz amíg a blizzard meg nem csinálja a 2. részét, de az nem most lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mikroman
2016.07.25. 16:42
Azért Marianople szépen befigyel a(z egyik) városnál. Mondjuk érthető is. Könnyebb így dolgozni. Az archeage-ban amúgy is volt kis siklás a levegőben gliderral, így kevesebb meló az "új" játék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. rioshu
2017.01.03. 22:24
Sziasztok!
Az alábbi Facebook oldalunkon minden naprakész információt megtaláltok a játékkal kapcsolatban.
https://www.facebook.com/ridersoficarushu/

És a klán is elérhető lesz hamarosan. Már csak azt kell eldöntenünk hogy eredeti nexon szerver vagy eu privát szerver.
A klánnal/szerverrel kapcsolatos szavazás jelenleg is él.
[Update fordítások, eventek, kezdő mountok, nyereményjátékok és további segédletek is várhatóak lesznek a jővőben]
https://www.facebook.com/ridersoficarushu/
[LINK]
@Riders Of Icarus Hungary Officer
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!